FIGYELJE MEG A CÍMOLDALAKAT ÉS A CÍMADATOKAT! Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944 / Baán Kálmán gyűjtését javította és kiegészítette Kóczy T. László és Gazda István ; [ az előszót írta Kállay István]. - Budapest : Könyvért, 1984. - IX, 187 p. ; 24 cm. - (Tudománytár : a Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, ISSN 0231-4851) Eredeti kiadás: Magyar genealógiai és heraldikai forrásmunkák 1561-1932 / összeáll. Baán Kálmán. - Budapest : Robur, 1932 ISBN 963 02 2985 5 kötött : 180,-Ft Mielőtt elkezdi a leírást, végig kell gondolni, hogy a leírandó könyvben két címoldal látható, de a leírás szempontjából csak az vehető figyelembe, amelyik a leírás tárgyára vonatkozik. (Arra a kiadásra, amelyiknek egyik példányáról a leírás készül.) Ez a címoldal lesz a főcím leírásának a főforrása. A belső címoldal az eredeti, 1932-es kiadásnak a címoldala, te-hát nem a leírandó 1984-es kiadást azonosítja. Ugyanez vonatkozik a megjelenési adatokra is. A leírás tárgyát a Könyvértékesítő Vállalat adta ki 1984-ben, az eredeti kiadás a Roburnál jelent meg 1932-ben. Az eredeti (1932-es) kiadás cím-, szerzőségi és megjelenési adatai a Megjegyzések adatcsoportba kerülnek. A bibliográfiai tétel leírás része tehát az alábbi elemekből épül fel: FIGYELJE MEG A SZERZŐSÉGI ADATOKAT! Ugyanazokat az adatokat közli a címoldal és a verzó, csak más megfogalmazásban. A verzó bővebb információt szolgáltat, mint a címoldal, mégsem írhatók le onnan szerzőségi adatok, mert megengedett forrásból adat csak akkor írható le, ha azt a főforrás nem tartalmazza. A szószerintiség szabálya pedig kizárja, hogy a főforrásban (a címoldalon) közölt információt megengedett forrásból származóval ki lehessen egészíteni. A szerzőségi adatokban közölt kettőspont nem tükrözhető a leírásban, mert alakja megegyezik az 1. adatcsoportban leírandó alcím és egyéb cím egyezményes jelével. Nézze meg a belső címoldalt és válaszoljon a kérdésre: Mely esetekben írhat valamely adatelemet nagy kezdőbetűvel?...... A 2. adatcsoportban külső forrásból leírható lenne a reprint kiadás ténye, de fölösleges, mert a sorozati adatok tartalmazzák ezt az információt. A sorozati adatok között a sorozatszerkesztő nevét (a sorozat szerzőségi adata) nem kell leírni, mert a sorozatot egyértelműen azonosítja a főcíme (Tudománytár) és még egyértel-műbbé teszi az alcíme, amely a közreadó testü-let nevét is tartalmazza. Nézzen utána, mit jelent az appendix szó? (Idegen szavak és kifejezések szótára, Magyar értelmező kéziszótár)... Értelmezze az alábbi adatokat: Baán Kálmán jogutódai... Appendix Kóczy T. László, Gazda István... Értelmezze a kolofonnak ezt az adatát: 84-822 Pécsi Szikra Nyomda... Mely esetben használható fel a fenti információ és a leírás melyik adatcsoportjában írható le adatelemként?
38. HASONMÁS KIADÁS PÁRHUZAMOS ADATOKKAL SUPPLEMENTUM AD LEXICON LINGUAE HUNGARICAE AEVI ANTIQUIORI PÓTLÉK A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁRHOZ LEXICON VOCABULORUM HUNGARICORUM IN DIPLOMATIBUS ALIISQUE SCRIPTIS QUAE REPERIRI POSSUNT VETUSTORUM MAXIMA EX PARTE INDUSTRIA STEPHANI SZAMOTA COLLECTORUM MAGYAR OKLEVÉL-SZÓTÁR RÉGI OKLEVELEKBEN É S EGYÉB IRATOKBAN ELŐFORDULÓ MAGYAR SZÓK GYŰJTEMÉNYE LEGNAGYOBB RÉSZÜKET GYŰJTÖTTE SZAMOTA ISTVÁN JUSSU ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE COMPOSUIT JULIUS ZOLNAI A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL SZÓTÁRRÁ SZERKESZTETTE ZOLNAI GYULA BUDAPESTINI SUMPTIBUS ET TYPIS VICTORIS HORNYÁNSZKY MCMII-MCMVI BUDAPEST KIADJA HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVKERESKEDÉSE 1902-1906 Bal oldali címoldal 72
HASONMÁS KIADÁS PÁRHUZAMOS ADATOKKAL 38. Előzéklap homlokoldala Az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata Egyéb adatok: Egyéb előzéken: Magyar oklevél-szótár A címlap után XXV oldal egyhasábosan, XXVI-XXXI-ig kéthasábosan nyomtatott oldal, utána 1210 hasáb oldalszámozás nélkül. Kötéstábla magassága: 28,8 cm Ára 250,-Ft Készült a Kossuth Nyomdában, 1984-ben, 84 0098-as munkaszámmal. Felelős vezető Bede István vezérigazgató ISBN 963 02 2670 7 ISSN 0231-1518 Részlet az előzék szövegéből:... Az Oklevélszótár a Magyar Nyelvtörténeti Szótár (1890-1893) kiegészítéseként és helyesbítéseként jött létre. Szamota István kitűnő filológus volt: a gyűjtőszenvedély, az adatok tisztelete, a pontosság és a biztos nyelvészeti tudás jellemezte. Korai halála megakadályozta abban, hogy a budapesti és a vidéki levéltárakban összegyűjtött mintegy 20000 cédula adatát szótárrá szerkessze. 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Zolnai Gyula hasonlóan kiváló filológus kezébe került az anyag. Zolnai egybevetette Szamota gyűjtését és jelentősen kiegészítette a Magyar Nyelvtörténeti Szótár adataival. Az adatokat időrendi sorrendben közli, utalva a szavak jelentésének fejlődésére is... Válaszoljon a következő kérdésekre: 97 73
38. HASONMÁS KIADÁS PÁRHUZAMOS ADATOKKAL A többes címoldal jellemzői:.............................. A párhuzamos cím fogalma................................ A párhuzamos cím főforrása:...... A párhuzamos címnek van megengedett forrása?..... A főcím kiválasztásának menete többes címoldalon közölt többnyelvű címek esetén (variációk: a) nyelvenként azonos mértékű szöveg, b) valamely nyelv túlsúlyban van, c) a párhuzamos cím nyelvén a könyv nem tartalmaz szöveget, d) a könyv szövege egynyelvű):........................... Alcím fogalma: Az adatelemek megnevezésével és az egyezményes jelekkel írja le az 1. adatcsoport szerkezetét (minden címadatnak és minden szerzôségi adatnak van párhuzamos párja)......................................................... Az alcím főforrása:......... Az alcím megengedett forrása:......... 74
HASONMÁS KIADÁS PÁRHUZAMOS ADATOKKAL 38. Egyéb cím fogalma:.................. Egyéb cím főforrása:......... Egyéb cím megengedett forrása:......... Adja meg az Oklevélszótár könyvészeti adatait az adatokhoz tartozó egyezményes jelekkel! (A jel megelőzi az adatelemet!): Főcím.... Indokolja meg, miért ezt a címet választotta főcímnek!.................... Főcímhez tartozó alcím...... Főcímhez tartozó egyéb cím............. Főcímhez tartozó 1. szerzőségi adat (a név szövegkörnyezete + a név):........... Főcímhez tartozó 2. szerzőségi adat (a név szövegkörnyezete + a név):.................... 99
................ Indokolja meg, miért ezt a címet választotta párhuzamos címnek!............................. Párhuzamos címhez tartozó alcím....................... Párhuzamos címhez tartozó egyéb cím.............. 38. HASONMÁS KIADÁS PÁRHUZAMOS ADATOKKAL Párhuzamos cím Párhuzamos címhez tartozó 1. szerzőségi adat (a név szövegkörnyezete + a név):........................ Párhuzamos címhez tartozó 2. szerzőségi adat (a név szövegkörnyezete + a név):.................. Megjelenés helye:...... Kiadó neve:...... Megjelenés éve:...... Hasábosan nyomtatott könyv terjedelmi adata, ha csak a hasábok számozottak: (a hasáb rövidítése a teljes leírásban)... A sorozatcím főforrása:........ Hol nyitja ki a könyvet a terjedelmi adatok megállapításához?....... 76
HASONMÁS KIADÁS PÁRHUZAMOS ADATOKKAL 38. A sorozatcím megengedett forrása:......... Készítse el az Oklevélszótár ISBD alapú főtételét!.............................. A Megjegyzés adatai reprint leírásakor:........................... 101 77
39. UTÁNNYOMÁS MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Részlet az előszóból:... a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a magyar helyesírás szabályainak 11. kiadására a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta. A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI TIZENEGYEDIK KIADÁS NEGYEDIK (VÁLTOZATLAN ) LENYOMAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1987 ISBN 963 05 4555 1 fűzött ISBN 963 05 4555 6 kötött Akadémiai Kiadó, Budapest 1984 FIGYELJE MEG! A címoldalon látható, hogy 1987-ben már a 11. kiadás 4. utánnyomására is sor került, tehát a címoldalon feltüntetett évszám az utánnyomás megjelenésének az éve. Ezt a tényt a nyomdai munkaszám is megerősíti (a kolofonban, a nyomda neve előtt). A fenti megállapítások alapján jelölje X-szel a helyes leírást: A magyar helyesírás szabályai / [közread. a] Magyar Tudományos Akadémia. - 11. kiad. - Budapest : Akad. K., 1987. - 388 p. ; 23 cm ISBN 963 05 4555 fűzött : 23,-Ft A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó és Nyomda főigazgatója Műszaki vezető: Csörgő István Műszaki szerkesztő: Marton Andor Terjedelem: 24,5 (A/5) ív AK 2440 A szedést készítette a Kossuth Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bede István vezérigazgató 87.3250.66-16-2 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető: Benkő István vezérigazgató A magyar helyesírás szabályai / [közread. a] Magyar Tudományos Akadémia. - 11. kiad. - Budapest : Akad. K., cop. 1984. - 388 p. ; 23 cm ISBN 963 05 4555 fűzött : 23,-Ft A magyar helyesírás szabályai / [közread. a] Magyar Tudományos Akadémia. - 11. kiad. 4. utánny. - Budapest : Akad. K., 1987. - 388 p. ; 23 cm ISBN 963 05 4555 fűzött : 23,-Ft A magyar helyesírás szabályai / [közread. a] Magyar Tudományos Akadémia. - 11. kiad. 4. utánny. - Budapest : Akad. K., 1987, cop. 1984. - 388 p. ; 23 cm ISBN 963 05 4555 fűzött : 23,-Ft INDOKOLJA MEG A VÁLASZTÁSÁT! 78
UTÁNNYOMÁS 40. Bal oldali címoldal Jobb oldali címoldal Jobb oldali címoldal verzója A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE I. Készült a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében Főszerkesztő SŐTÉR ISTVÁN A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE 1600-IG Szerkesztette KLANICZAY TIBOR írták GERÉZDI RABÁN, KLANICZAY TIBOR, V. KOVÁCS SÁNDOR, PIRNÁT ANTAL, STOLL BÉLA, VARJAS BÉLA VÁLTOZATLAN LENYOMAT A szerkesztő munkatársai VARJAS BÉLA V. KOVÁCS SÁNDOR Lektorok MAKKAI LÁSZLÓ SZAUDER JÓZSEF TOLNAI GÁBOR A kötet egyes részeit átnézték GYŐRFFY GYÖRGY MEZEY KÁSZLÓ ISBN 963 05 1639 X SOR OZAT ISBN 963 05 1640 3 1. KÖTET Akadémiai Kiadó, Budapest 1964 AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó igazgatója A szerkesztésért felelős: Balázsovits Erzsébet Műszaki szerkesztő: Kozma Gyuláné A burkoló- és kötésterv Erdélyi János munkája Terjedelem; 49,7 (A/5) ív - AK 1414k 7881 78.5534 Akadémiai Nyomda, Budapest - Felelős vezető: Bernát György Egyéb adatok: A mű hat kötetben, hat darabban jelent meg. Az 1-2. köteten a copyright 1964, a többi köteten 1965. A nyomdai munkaszám első két számjegye mind a hat köteten 78. Az 1. kötet terjedelme 566 oldal ; gerincméret 26 cm ; kötött ; az 1. kötet ára 100,-Ft Feladat: Mi a különbség a kiadási és a megjelenési adatok közlésmódjában az előző kötethez képest? Érez-e jelentésbeli különbséget a két közlésmód között? Készítsen monografikus szintű többlépcsős leírást és végezze el a tételszerkesztést úgy, hogy Varjas Béla könyvtárban meglevő művei visszakereshetők legyenek! 103
41. UTÁNNYOMÁS Rektó Verzó Belső címoldal TUDOMÁNYTÁR DR. BODOR ANTAL GAZDA ISTVÁN MAGYARORSZÁG HONISMERETI IRODALMA 1527-1944 FÜGGELÉK: A VÁRMEGYETÖRTÉNETI SOROZATOK KÖNYVÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT BUDAPEST, 1984 TUDOMÁNYTÁR A K ÖNYVÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT UTÁNNYOMÁS- SOROZATA Az utánnyomás-sorozat gondozásában közreműködött az EDITORG Dr. Bodor Antal művét az 1941-1944. évi helytörténeti könyvészettel kiegészítette és a függeléket összeállította Dr. Gazda István Az előszót írta és a művet szakmailag ellenőrizte: Dr. Szikossy Ferenc ISBN 963 02 281 7 ISSN 0231 4851 Dr. Bodor Antal jogutódai Appendix Dr. Gazda István Melyik címoldal tartozik a leírás tárgyához?... Ugyanaz a szerzőségi adat (Bodor Antal, illetve Gazda István) más-más változatban fordul elő a címoldalon és a verzón. Melyik változatot írhatja le és miért?... Melyik állítás igaz és miért? A címoldalon látható időhatár (1527-1944) a) a főcím része b) alcím Egyéb adatok: A két címoldal között IX számozott oldalon a tartalomjegyzék, dr. Szikossy Ferenc 1983-ban írott előszava, dr. Gazda István In memoriam Bodor Antal című összefoglalója a Szerző munkásságáról és részlet dr. Bodor Antalnak az első kiadáshoz 1944-ben írott előszavából. A belső címlap után 3 számozatlan lapon tájékoztató a mű használatához, majd 483 columna. A kötéstábla magassága 23,1 cm Ára 205,-Ft BIBLIOGRAPHIA LOCORUM HUNGARIAE MDXXVII-MCMXL MAGYARORSZÁG HELYISMERETI KÖNYVÉSZETE 1527-1940 ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. BODOR ANTAL BUDAPEST, A MAGYAR TÁRSASÁG TÁMOGATÁSÁVAL KIADJA A SZERZŐ 1944 A függelék adatainak leírásával kapcsolatban melyik állítás igaz? b) a függeléknek a könyv főrészétől eltérő szerzőségi adata van, ezért azt a főrész szerzőségi adata után kell leírni c) egyéb címadatként kell leírni a címoldalnak a könyv függelékeire vonatkozó adatait, ha e résznek és a könyv fő részének a szerzőségi adatai közösek. Készítse el a bibliográfiai leírást! Csak akkor írjon le egy adatelemet, ha válaszolni tudott a feltett kérdésekre! 80
41. UTÁNNYOMÁS A feladathoz tartozó bibliográfiai tétel: Kösse össze a lentebb felsorolt adatelemek megnevezését a bibliográfiai leírásban leírt adatelemekkel: alcím sorozati főcím az eredeti kiadás címe az eredeti kiadás megjelenési adatai Mikor kötelező leírni a sorozat alcímét? A főcím-választás indoka:......... Mikor kötelező leírni a sorozat szerzőségi adatait? Az alcím fogalma:... Az egyéb cím fogalma és megengedett forrása: Ha a sorozat szerzőségi adatai között testület és természetes személy is szerepel, melyiket írja le elsősorban? Keressen és írjon egy példát!... 82