VÁROSI ZÖLD INFRASTRUKTÚRA EUKN - Kapu a városi ismeretek felé Megbízható, minőségbiztosított, a gyakorlatban hasznosítható tudás elérése Fórum a városi politikusok, döntéshozók, kutatók és gyakorlati szakemberek számára EUKN hírleveleinkben 2014 óta egy-egy európai aktuális városfejlesztési témát ismertetünk meg olvasóinkkal. A várhatóan idén megnyíló EU források jelentős mértékben segítik a zöld városok kialakítását. Az ehhez elengedhetetlen VÁROSI ZÖLD INFRASTRUKTÚRA fogalma azonban még kevéssé ismert hazánkban. A zöldfelületi és infrastrukturális fejlesztéseket integráló, fenntartható és hatékony tervezéshez kívánunk segítséget adni hírlevelünkben. A fogalom megjelenése az Európai Unió politikájában A zöld infrastruktúra koncepciót az Európai Bizottság 2009-es Fehér könyv a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásról című dokumentuma vezette be. A koncepció megvalósítását segíti, hogy az Európai Bizottság által elfogadott Európai Biodiverzitás Stratégia 2020 dokumentum második célkitűzésébe is integrálta azt: A zöld infrastruktúra létrehozása és a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15%-ának helyreállítása révén 2020-ra maradjanak fenn és javuljanak az ökoszisztémák és a szolgáltatásaik. 2013-ban a Bizottság közleményben ismertette a zöld infrastruktúra fontosságát és kialakításának ösztönzésére tervezett lépéseit. Stratégiai feladatnak tartja a zöld infrastruktúra beépítését a kulcsfontosságú szakpolitikai területekbe, a városi környezetben pedig kiemelt jelentőséget tulajdonít neki. Használja ki az európai városi sikertörténetek inspiráló hatását! Városi témák egységesen strukturált rendszerében nyílik lehetőség Európa szintű tudás ás tapasztalat-cserére Az EUKN egy A zöld infrastruktúra jelentése A zöld infrastruktúra fogalmára nincs egyetlen széles körben elfogadott definíció. Az egyik értelmezés szerint a zöld infrastruktúra a zöld területek nemzetközi hálózata, amely megőrzi a természetes ökoszisztéma értékeit és funkcióit, valamint biztosítja a kapcsolódó előnyöket az emberek számára (Benedict és McMahon 2002).
alulról induló kezdeményezés: tizenhat európai állam, az URBACT és az EUROCITIES együttműködése Az EUKN megjelenési lehetőséget biztosít az Ön számára, hazai és európai színtéren egyaránt! Megosztjuk másokkal az Önök városokkal kapcsolatos információit is! A magyar EUKN hírlevelet a magyar EUKN Fókuszpont küldi magyar városi szakemberek részére Kérjük, továbbítsa kollégáinak is! Ha Ön is szeretné megosztani városának jó példáit, kérjük írjon nekünk. Látogassa meg honlapunkat és iratkozzon fel hírlevelünkre. Az Európai Bizottság közleménye az alábbi meghatározást veszi alapul: természetes és félig természetes területek, valamint egyéb környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózata, amelyet úgy terveztek és irányítanak, hogy széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására legyen képes. Zöld (vízi ökoszisztémák esetében kék) területeket és egyéb, szárazföldi (beleértve a part menti) és tengeri területeken található fizikai tulajdonságokat foglal magában. A szárazföldön a zöld infrastruktúra a vidéki és városi környezetben egyaránt jelen van. Más megközelítés szerint a zöld infrastruktúra egy szemlélet, amely biztosítja az emberek számára az alapvető javakat és szolgáltatásokat, miközben visszafordítja a táj és az élőhelyek feldarabolódásának tendenciáját (Ewers et al. 2009, Lafortezza et al. 2010). Jelentősége A zöld infrastrastruktúra a különböző vonatkozó szakirodalmak alapján alapvető szerepet játszik a felaprózódás és a nem fenntartható földhasználat visszaszorításában; az ökoszisztémák koherenciájának és alkalmazkodóképességének megőrzésével hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához, a környezet stabilitásához, a természeti tőke megőrzéséhez; hozzájárul a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és csökkenti a szélsőségeket, a természeti katasztrófákkal szembeni sebezhetőséget; hozzájárul a a fenntartható gazdaság megteremtéséhez is azáltal, hogy fenntartja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és mérsékli a közlekedési és energiaellátási infrastruktúra, valamint általában a gazdasági fejlődés káros hatásait; fejlesztése hozzájárul az életminőség javításához, az egészség megőrzéséhez, új munkahelyek teremtéséhez, a helyi identitás erősítéséhez, mindezek által a népesség megtartásához. Több szerző szerint a zöld infrastruktúra szemléletű megközelítés a kulcsa a megfelelő és fenntartható földhasználatnak, különösen a kompakt és gyorsan növekvő európai városokban, ahol rendkívül erős nyomás nehezedik a tájra. Megfelelő alkalmazásával és a területi tervezésbe való integrálásával elősegíti a tájelemek és ökoszisztémák közti kapcsolatok kialakulását, támogatva az élőhelyek és a táji, tájképi értékek megőrzését. Gyakorlati alkalmazása A Bizottság közleménye szerint a zöld infrastruktúra egy bizonyítottan eredményes eszköz az ökológiai, gazdasági és társadalmi javak természetes előállítására. Segít a természet által az emberi társadalom számára előállított javak értékének felismerésében, valamint hozzájárul a javak fenntarthatóságát és megerősítését szolgáló beruházások mozgósításához. Emellett elősegíti, hogy költséges infrastruktúra (pl. csapadékvíz elvezetés, árnyékolástechnika, mesterséges párologtatás és levegőtisztítás stb.) kiépítése helyett a természet által nyújtott olcsóbb, tartósabb megoldásokat vegyük igénybe, esetleg kiegészíti a szürke infrastruktúra hálózatot. Helyi szinten ez gyakran új munkahelyeket is teremt. A zöld infrastruktúra azon az elven alapszik, hogy a területrendezésbe és a területfejlesztésbe (városoknál a településrendezésbe és -fejlesztésbe) tudatosan beépítik a természet és a természeti folyamatok védelmét és megerősítését, valamint a természet által az emberi társadalom számára nyújtott
javak figyelembevételét. A zöld infrastruktúra koncepció gyakorlati alkalmazását tekintve tehát fontos, hogy az minden területi szinten megjelenjen. A helyi szinten az egyes önálló elemek azonosíthatók be, a magasabb szinteken pedig megtervezhetők az ökoszisztéma-szolgáltatások hálózatai. A zöld infrastruktúra tervek hierarchikus összekapcsolása biztosítja a különböző léptékek közötti zökkenőmentes átmenetet (Lafortezza et al. 2013). Az Európai Bizottság zöld infrastruktúra kialakításához készített munkadokumentuma alapján a zöld infrastruktúra kialakításának elemei a következők: Fizikai alkotóelemek: olyan zöld területek hálózata, ahol és amelyeken keresztül a természeti funkciók és folyamatok fenntartása zajlik. Projektek: olyan beavatkozások, amelyek célja a természet, a természetes funkciók és folyamatok megőrzése, javítása és helyreállítása, ezáltal összetett ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtása az emberi társadalom számára. Tervezés: a természet, a természetes funkciók és folyamatok megőrzésének, javításának és helyreállításának a területrendezésbe és területfejlesztésbe történő beépítése, valamint a kapcsolódó előnyök fenntartható biztosítása az emberi társadalom részére. Eszközök: olyan módszerek és technikák, amelyek segítenek megérteni a természet által az emberi társadalom számára nyújtott előnyök jellegét, és mozgósítani az ezen előnyök fenntartásához és fokozásához szükséges beruházásokat. Magyarországon a koncepció alkalmazásának egyik fő akadálya a be nem épített területekre vonatkozó alapadatok, illetve a területhasználati koncepciókat és döntéseket megalapozó vizsgálatok hiánya. A zöld Infrastruktúra hálózat megvalósítása egy országos, tervezési szintekre bontott koncepciónak megfelelően, de a helyi döntéshozók és érdekeltek részvételével valósítható meg. Ehhez elengedhetetlen az olyan információk biztosítása, amelyek már a döntési folyamat előkészítésénél átfogó tájékoztatást adnak a szabad területek ökológiai állapotáról, ökológiai és táji funkciójáról és hálózatban betöltött szerepéről, valamint társadalmi-gazdasági értékéről. Források: Vaszócsik, Göncz, Schneller, Tóth, Prokai: Magyarországi területi tervezést támogató térképes indikátor rendszer kialakításának lehetséges lépései a zöld infrastruktúra koncepció megvalósításáért, Tájökológiai Lapok 12 (2): 411 428. (2014) Letölthető innen. Benedict, M.A., McMahon, E.T. 2002: Green infrastructure: smart conservation for the 21st century. Renewable Resources Journal 20: 12 17. Lafortezza, R., Davies, C., Sanesi, G., Konijnendijk, C. C. 2013: Green Infrastructure as a tool to support spatial planning in European urban regions. iforest (early view): e1 17 SWD (2013) 155 végleges: Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Technikai információ a zöld infrastruktúráról, amely a következő dokumentumot kíséri A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Zöld infrastruktúra Európa természeti tőkéjének növelése http://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/txt/?uri=celex:52013dc0249, 2015.03.06
HÍREK A Miniszterelnökség Területrendezési és Településügyi Főosztály hírei A terület- és településrendezési rendszer újragondolása A Kormány határozatban fogalmazta meg az építésüggyel kapcsolatos társadalmi igényeket, és azok teljesítésével kapcsolatos feladatokat. A lakossági építkezések és nagyberuházások egyszerűsítése a terület- és településrendezés felülvizsgálatát is megköveteli. Az eljárások gyorsítása és egyszerűsítése, a tervek és szabályok jobb értelmezhetősége érdekében június végére megtörténik a rendszer koncepcionális újragondolása. A folyamatban számos szakmai szervezet és szakértő is részt vesz. Nemzeti szintű településpolitika Magyarország EU-csatlakozása óta visszatérő igény a nemzeti szintű településpolitika meghatározása. A nemzeti irányok, hangsúlyok meghatározásának most aktualitást ad a 2016-ban elkészülő Európai Városi Menetrend (European Urban Agenda), amely az ENSZ HABITAT által 20 évente felülvizsgált globális városi menetrend alapján jön létre. Az EUA kidolgozásában hazánk is részt vesz. Az Európai Unió településfejlesztésért felelős miniszterei a fő célokat, prioritásokat meghatározó ajánlást írnak alá június 10-én, Rigában. A városi zöld infrastruktúra a 2014-20-as időszakban A Bizottságnak a Kohéziós Alapra (KA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) vonatkozó javaslataiban a zöld infrastruktúra kifejezetten beruházási prioritásként jelenik meg, amit a hazai operatív programozás is figyelembe vett. A városi zöld infrastruktúra (téves fordításban: környezetbarát infrastruktúra) hálózatok növelése, javítása hazánkban is központi téma lesz a 2014-2020-as ciklus városfejlesztésében. A 2014-2020-as időszakban a konvergencia régiókban (a Közép-magyarországi régió kivételével Magyarország összes régiója e kategóriába tartozik) a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2. és 6. prioritása keretében várhatóan külön kiírás foglalkozik majd a zöld városok kialakításával. Ennek keretében jelentős források állnak majd rendelkezésre a zöldfelületi rendszerek köztulajdonban lévő elemeinek fejlesztésére, rehabilitációjára és a fenntartásukhoz kapcsolódó infrastruktúra biztosítására. A zöld infrastruktúra elősegíti a hatékony településüzemeltetést (például a jobb vízgazdálkodást és zöldfelület-gazdálkodást), ugyanakkor csökkenti a környezetterhelést a mikroklímatikus szélsőségek mérséklésével és a természetbe jutó káros és szennyező anyagok mennyiségének csökkentésével. Emellett a rekreációs szolgáltatásain keresztül alkalmas a városi népesség megtartására. Ezen felül a zöld infrastruktúra-hálózat tervezése a közösségi részvétel kiváló terepe a városrehabilitáció innovatív gyakorlati eszközeinek sokoldalú alkalmazására. E tevékenységeket mind támogatja a TOP a következő hét évben, ezért érdemes a fejlesztési szándékokat már most e szempontok
figyelembe vételével meghatározni, felmérni a zöld infrastruktúra integráns tervezésének lehetőségeit. A Miniszterelnökség szakmai segítséget nyújt a minőségi tervezés módszertani kereteinek biztosításához. A TOP forrásainak felhasználása előre láthatólag már 2015-ben elkezdődhet. Forrás és további információk: http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_program ok_2014_20 Egyéb hírek Első Európai Zöld Infrastruktúra Konferencia 2015. november 23-24-én kerül sor Bécsben az Első Európai Zöld Infrastruktúra Konferenciára. Az esemény az EU zöld infrastruktúra és ökoszisztéma szolgáltatások politikájának 2014-es elindítása kapcsán foglalkozik a városi zöldterület intézkedések végrehajtásával, inspiráló előadók és ötletadó projektek bemutatásával. Az esemény honlapja a részletes információkkal jelenleg készül. Európai Zöld Levél Az Európai Zöld Levél az 50 és 100 ezer lakosú kisvárosok által elnyerhető újonnan létrehozott díj, amelynek hármas célja van: elismerje azokat a városokat, amelyek eredményesek a környezet fejlesztése terén és elkötelezettek a zöld növekedés előmozdítása mellett ösztönözze a városokat abban, hogy fejlesszék polgáraik környezeti tudatosságát és részvételi aktivitását; azonosítsa azokat a városokat, amelyek képesek "zöld nagykövetként" ösztönözni más városok elmozdulását a fenntartható fejlődés irányába. Az Európai Zöld Levél díjat évente ítéli oda az Európai Bizottság. A pályázatra vonatkozó részletes információk az alábbi honlapon találhatók: http://ec.europa.eu/environment/europeangreenleaf/home_en.htm Európa Zöld Fővárosa Ljubjana nyerte az Európa Zöld Fővárosa díjat a 2016-os évre. A 2017-es díjért pályázó 12 város között egy magyar város, Pécs is szerepelt. A döntőbe végül Essen (Németország), s-hertogenbosch (Hollandia), Nijmegen (Hollandia) and Umeå (Svédország) került. Az Európa Zöld Fővárosa díj a környezetbarát városi élet kialakításában élen járó városok elismerése. Ezek a városok utat mutatnak a magasabb színvonalú fenntartható városfejlesztés terén, odafigyelnek a lakóik kívánságaira, és úttörők a környezeti kihívásokra adott innovatív válaszok terén.
Forrás: http://www.eea.europa.eu/highlights/ljubljana-wins-european-green-capital- 2016/ A benyújtott pályázatokat egy nemzetközi szakértői testület értékeli 12 mutató alapján, úgymint a környezeti levegő minősége; éghajlatváltozás: mérséklés és alkalmazkodás; ökoinnováció és fenntartható foglalkoztatás; energetikai teljesítmény; fenntartható földhasználatot tükröző városi zöldterületek; integrált környezetgazdálkodás; helyi közlekedés; természet és biológiai sokféleség; az akusztikus környezet minősége; hulladékkeletkezés és -gazdálkodás; szennyvízkezelés; és vízgazdálkodás. [ ] A továbbjutott városok 2015 júniusában prezentálnak a nemzetközi zsűrinek, amely értékeli a környezetvédelmi teljesítmény folyamatos javítása iránti elkötelezettségüket, jövőbeli céljaik ambíciójának szintjét, a polgárok felé irányuló kommunikációs tevékenységeiket, valamint azt, hogy mennyire mutatnak példát és népszerűsítenek bevált gyakorlatokat más európai városok számára. (Európai Bizottság sajtóközleménye, 2014.10.24., Brüsszel) A 2017-es győztest az Európa Zöld Fővárosa díjjal 2015-ben jutalmazott Bristolban (Egyesült Királyság) fogják kihirdetni 2015 júniusában a 2016-os győztes városnak rendezett díjátadó ünnepségen. Forrás és további információk: http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/index_en.htm CEEweb Zöld Infrastruktúra Akadémia 2014. október 6-7-én Ráckevén rendezett konferenciát a közép-kelet-európai régióban természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek nemzetközi hálózata, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért. A hálózat küldetése a biológiai sokféleség megőrzése a fenntartható fejlődés elősegítése által. A rendezvényen elhangzottak összegzését a CEEweb által kiadott angol nyelvű jelentés tartalmazza. A konferencián két előadó is érintette a zöld infrastruktúra települési vonatkozásait. A cseh tájépítész kamara részéről Klara Salzmann Vestec község példáján keresztül mutatta be, hogyan lehet az alacsony minőségű mezőgazdasági területek átalakításával a település multifunkcionális zöld gerincét kialakítani, s ezzel számos környezeti és társadalmi problémára választ adni. Zöld infrastruktúra a városi dimenzió című előadásában Chantal van Ham bemutatta az URBES - Urban Biodiversity and Ecosystem Services projektet, majd ismertette a projekt ajánlásait, amelyek elsősorban az ökoszisztéma szolgáltatások értékének számszerűsítésére, feltérképezésére, tudatosítására és ennek a tényanyagnak a várospolitikákban való felhasználására hívja fel a figyelmet. Somorjai-Tamássy Zsolt a Green City mozgalomhoz 20011-ben
csatlakozó Miskolc területrendezési munkájával kapcsolatban mutatta be a zöld infrastruktúra-fejlesztés jelentőségét. A BAZ-megyei városban a kitűzött cél a város vízkészlet-gazdálkodásának javítása zöldfelületek használatával, elsősorban az esővizek megtartása, lefolyásuk lassítása révén. Emellett a konferencia érintette a zöldtetők, a közlekedési területekhez kapcsolódó zöldfelületek kérdését, illetve számos olyan témát, amely a zöld infrastruktúra tájtervezési vetületeire mutat rá. További információk: http://www.ceeweb.org/event/ceeweb-academy-ongreen-infrastructure/ HAZAI PROJEKTEK AngyalZÖLD A XIII. Kerületi Önkormányzat az első budapesti önkormányzat, amely zöldfelületi stratégiát és zöldhálózat-fejlesztési programtervet alkotott. Az AngyalZÖLD Stratégia célja, hogy széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló fejlesztési elképzelést fogalmazzon meg. A fejlesztési szándékok a főváros zöldfelületi rendszerében, különösen a zöld infrastruktúra hálózati elmeinek megteremtésében is előrelépést jelentenek. Fővárosi léptékben is nagyon fontos a Duna-parti sétányok és igényes zöldterületek alkotta észak-déli tengely kialakítása. Sugárirányú hálózati elemként jelenik meg a természetes mederben folyó Rákos-patakot övező parkok, játszóterek, tanösvények alkotta kelet-nyugati közhasználatú zöldfelületifolyosó, amely a főváros és az agglomeráció közötti fontos ökológiai és rekreációs tengelyt is képez. Emellett a közparkok, közkertek, forgalomcsillapított városi terek rendszerét utcafásításokkal, zöldfelületi tengelyekkel köti össze, megteremtve a hálózati rendszert. A megfelelő összekötő elemek (gyalogos hidak, közhasználatú hajójáratok) funkcionális szempontból is egy magasabb szintre emelik a kerület zöldfelületi rendszerének használati értékét. A fejlesztéseknek köszönhetően a kerület és a Városliget között ma már gyalogosan és kerékpárosan is könnyen átjárható kapcsolat van. A kerület északi és keleti határait jelentő MÁV területek integrált fejlesztése új dimenziót és környezeti minőséget teremtett a kerület zöldfelületei és térszerkezeti rendszere szempontjából. A XIII. kerületben zajló következetes és integrált zöldfelületi
tervezés példát mutat a főváros többi kerülete számára is. Forrás és további információk: http://www.angyalzold.hu/web/oldalak/angyalzold_strategiai_projektek Biodiverzitás tanösvény A Budapesti Biodiverzitás-tudatosság Projekt keretében a fővárosban egyedülálló biodiverzitás tanösvényt alakított ki a FŐKERT Nonprofit Zrt. a Hajógyári szigeten, hogy bemutassa a városi biodiverzitás megőrzésében, helyreállításában használatos technológiákat. A 2014. júniusában átadott tanösvény célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a biodiverzitás, azaz az élővilág sokszínűségének, sokféleségének fontosságára, bemutassa azokat a technológiákat, amelyek segítenek a városi biodiverzitás megőrzésében, valamint megismertesse a városokban élő varázslatos növény- és állatvilág szereplőit. A tanösvény mellett a projekt részét képezi egy tanulmány és koncepcióterv készítése a budapesti biodiverzitás fejlesztési lehetőségekről, egy ehhez kapcsolódó, 7 évre szóló akcióterv megalkotása, valamint egy nemzetközi városi biodiverzitás konferencia szervezése Budapesten. Forrás és további információk: http://obuda.hu/hirek/biodiverz-tanosveny-ahajogyari-szigeten/ http://budapest-biodiverzitas.hu/ MÁV-területből zöldfelületi rendszerelem? Csizmadia Dóra tájépítész több diplomadíjat nyert terve Budapest egyik legnagyobb rozsdaövezetének, a közel százhektáros Rákosrendező pályaudvarnak és közlekedési kapcsolatainak revitalizációjával, Közlekedési Témaparkká alakításával foglalkozik. A Közlekedési Témapark ötletéhez az inspirációt a most is sikeresen működő Vasúttörténeti Park adja, ugyanakkor a koncepció ennél jóval ambiciózusabb: Budapest olyan új zöldfelületi elemének vízióját vázolja fel, amely közparkként nem csupán széles spektrumát nyújtja a kikapcsolódási lehetőségeknek, de fontos tagjává képes válni a budapesti zöldfelületi rendszernek és katalizátora lehet egy városrész fejlődésének.
Forrás és további információk: http://epiteszforum.hu/kozlekedesi-temaparkrakosrendezon NEMZETKÖZI ÉS KÜLFÖLDI PROJEKTEK Elérhetők az épített környezet energiahatékonyságával foglalkozó IMEA projekt javaslatai 2014 decemberében lezárult az épített környezet energiahatékonysági kérdéseivel foglalkozó IMEA Interreg IV/C projekt. 2015 elején elkészült a projekt céljait és eredményeit bemutató úgynevezett Position Paper (Állásfoglalás). A dokumentum az eredményeken felül a legfontosabb szakmapolitikai ajánlásokat is tartalmazza, amelyek elősegíthetik a megalapozottabb döntés-előkészítést az energiahatékonysági kérdésekkel kapcsolatosan. Az IMEA projekt Állásfoglalás egyelőre angol nyelven érhető el. URBES projekt A BiodivERsA által finanszírozott három éves (2012-2014) URBES - Urban Biodiversity and Ecosystem Services projekt célja, hogy tudati hidat képezzen a városiasodás, az ökoszisztéma szolgáltatások és a biodiverzitás között. A projekt New York és 6 európai város példáin keresztül dolgozott ki javaslatokat, amelyeket 7 rövid, könnyen olvasható tájékoztatóban osztottak meg: Factsheet 1 - Városi biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások átfogó képet ad az URBES projektről és annak tudományos hátteréről Factsheet 2 Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások: az emberi jóllét alapjai az egészség, a jóllét és az ökoszisztémák közötti összefüggésekre fókuszál Factsheet 3 Az ökoszisztéma szolgáltatások értékbecslése városi környezetben bemutatja az ökoszisztéma szolgáltatások anyagi és nem-anyagi alapú értékbecslési módszereit Factsheet 4 Városok és biodiverzitás (CBO) bemutatja a globális urbanizációs trendek világon elsőként elkészült értékelését, azok ökoszisztémákra gyakorolt hatását és azok kapcsolatát az ökoszisztémákkal. A CBO tíz konkrét hazavihető üzenetet is megfogalmaz a döntéshozók számára. További információ és inspiráció a CBO honlapján található.
Factsheet 5 Városi ellenálló képesség és fenntarthatóság, ugyanazon érme két oldala? A városi ellenálló képességet és fenntarthatóságot kétféle elgondolásban helyezi reflektorfénybe, feltárja hogyan kapcsolódik e kettő egymáshoz a városi kontextusban és példákkal támasztja alá, hogy miért fontos elemei ezek a városfejlesztésnek. Factsheet 6 Zöld infrastruktúra, a városok jóléte világos és egyértelmű leírást ad a zöld infrastruktúráról és a való életben fellelhető példákkal illusztrálja azt. Factsheet 7 Városi mezőgazdaság: a tájak összekötik az embereket, az élelmiszert és a biológiai sokféleséget szemlélteti hogyan tudnak a világ népessége növekvő többsége számára a lakókörnyezet alapját képező tájak egyszerre hozzájárulni az élelmiszerbiztonság növeléséhez, az élő tájak kialakulásához és a biológiai sokféleség támogatatásához. Forrás és további információk: http://www.urbesproject.org/ A lakosság bevonását segítő új online alkalmazás Az Egyesült Királyságbeli Land Use Consultants (LUC) GIS csapatának új online alkalmazása a nyilvánosság bevonását szolgálja a városi zöld terek fejlesztését érintő tervezésbe, döntésekbe. Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy az emberek bejelöljenek helyeket a térképen és a választott ponttal kapcsolatosan előre megfogalmazott kérdésekre válaszoljanak. Ez az információ egy térinformatikai adatbázisba kerül, amely feldolgozás és elemzés után különösen hasznos alapja a város Open Space Stratégiája tervezésének, de minden más olyan projektnek is, amelyben fontos az emberek véleményének visszacsatolása. Az alkalmazás megkönnyíti a Twitteres vagy Facebookos konzultációt is, amivel sokkal több érintettet tudnak elérni, bevonni. Az LUC több ehhez hasonló hasznos, a közösségi konzultációt és részvételt segítő webes térképes alkalmazást fejlesztett ki. Forrás és további információk: http://www.landuse.co.uk/news/2014-11-06-luclaunches-new-online-app-consultation#.vjqv-capc RFSC-HÍREK Legutóbbi hírlevelünkben részletes tájékoztatást adtunk az Európai Fenntartható Városok Referenciakeretének (RFSC) alkalmazási módjáról. A hírlevél megjelenése óta ennek a városfejlesztést segítő eszköznek a népszerűsége tovább nőtt. 2014. október 28-án Verona és 15 környező település polgármesterei és köztisztviselői vettek részt RFSC képzésen. Megállapodtak a Verona Térség ("Area Vasta Veronese") létrehozásában, közös célok és stratégia kidolgozásában. Az RFSC-t a hálózati párbeszéd eszközeként használják. Megítélésük szerint különösen a kis- és középvárosok számára hasznos, hogy az eszköz alkalmazásával egyben egy nemzetközi hálózat részeseivé is válnak. Legutóbb 2014. december 11-12-én Lucenában (Córdoba, Spanyolország) szerveztek műhelymunkát 21 spanyol és olasz szakértő részvételével. Lucena első, 2002-2012 időszakra szóló stratégiai tervének elemzése során, az RFSC eszköz segítségével sikerült az integrált fenntartható fejlesztést gátló egyensúly-
eltolódásokra rávilágítani, ami segít egy jobb új stratégia kialakításában. További RFSC hírek: http://www.rfsc-community.eu/news MIVEL ÁLL AZ EUKN NEMZETI FÓKUSZPONT AZ ÖN RENDELKEZÉSÉRE? Az EUKN Magyar Fókuszpont célja az intenzívebb kapcsolattartás a magyar városi szakemberek, városvezetők, tervezők, kutatók, fejlesztéspolitika és a civil szervezetek képviselőivel, valamint az említett szereplők hálózatba szervezésének elősegítése. Ezt szolgálják a hírlevelek, a rendszeres rendezvények, műhelyviták, valamint a magyar nyelvű honlap. A hírlevelekben lehetőséget nyújtunk a városok, szakemberek számára híreik, legújabb projektjeik, felhívásaik megjelentetésére. Amennyiben szeretne valamilyen információt akár a hazai, akár az európai közösséggel megosztani, juttassa el hozzánk és mi megoldjuk, hogy az célba érjen! Az EUKN Program hazai felelőse a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztály Az EUKN Nemzeti Fókuszpont elérhetősége: Lechner Tudásközpont Területi és építésügyi szakértői osztály 1111 Budapest, Budafoki út. 59. Tel.: +36 (1) 279-2646 Email: eukn@lltk.hu Web: http://www.eukn.eu/ http://www.eukn.hu/ Az EUKN tematikus hírlevele "Practice and Research Review" címmel jelenik meg. A hírlevélre itt iratkozhat fel. Amennyiben nem kíván több hírlevelet kapni, kattintson ide: Leiratkozás