Szinpetri Község Önkormányzat GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014. évtől 2019. évig terjedő időszakra
I. BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. alapján (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős. (2) A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól. (3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. (4) A gazdasági program, fejlesztési terv - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban - tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. (5) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program, fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Az önkormányzat gazdasági programját meghatározzák: 1. A Településrendezési Terv, illetve az ehhez kapcsolódó településszerkezeti terv és fejlesztési koncepció 2. A település Esélyegyenlőségi Programja 3. Az Edelényi Kistérség fejlesztési célokat megfogalmazó dokumentumai Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiái Edelényi kistérség komplex fejlesztési stratégiája Kistérségi cselekvési terv Kistérségi közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv Kistérségi közoktatási intézkedési terv Kistérségi sportstratégia 2
II. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az egykori Torna-megyei település a Jósva-patak völgyében, annak a Bódva-völgyre való kinyílásához közel fekszik, Edelénytől mintegy 32 km-re. A település rövid története Első említése 1340-ből való. A Petri helynév a Péter személynév képzős változata Péteré jelentéssel. Az előtag Szin falu közelségére utal. A település az Árpád-házi királyok idején királyi birtok volt. A török időt viszonylag könnyebben vészelte át, mint a környező tornai falvak. 1851-ben Fényes Elek tömören így jellemezte: Földje jó: legelője, szőlője elég. Lakosainak szőlőművelése a középkorra visszanyúló gazdálkodást jelez. Földesurai változatlanul a Bárczay család tagjai. A ma is meglévő műemlék református templomot 1792-ben építették fel késő barokk stílusban. Nyugati homlokzati tornyát pedig a következő évben építették rá. A templom az 1877 előtti tűzvészben nagy károkat szenvedett, de újjáépítették. Famennyezete kazettás jellegű, ám egyszerű és sötét színűre festett. HELYZETELEMZÉS III. A település alapadatai. A község belterülete: 971 ha Lakosság: 241 fő - földrajzi elhelyezkedés, adottságok Szinpetri település Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében, az Edelényi Kistérségben található. Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel, és a közé ékelődő medencesorral. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága jellemző, mintegy 358 településsel. Területi beosztására jellemző, hogy 15 kistérségből áll. Szinpetri a 2004. óta bevezetett kistérségi közigazgatási egységek közül az Edelényi Kistérséghez tartozik, mely a megye legtöbb településével rendelkező kistérség mintegy 47 településsel. A település nemcsak kistérségi szempontból, de számos tekintetben Edelényhez köthető, mivel a közeli kisvárosban találhatóak a legfontosabb hivatalok: okmányiroda, munkaügyi központ, földhivatal, illetőleg oktatási intézmények, járó beteg szakellátás. A 32 km-re fekvő Edelénybe buszjárat, illetve minimális átszállással vonatjárat közlekedik. A település a 2603. sz. közút mentén fekszik, mely útnak a 27-es főútig tartó szakasza 2009-ben jelentős felújításon esett át, így jelentősen javultak az ott élők közlekedési lehetőségei, a közlekedésbiztonság és a település megközelíthetősége. A Jósvafőre vezető út forgalmi terhelése nem túl nagy, így a zaj és levegőszennyezettség nem számottevő. Legfőbb szennyező forrás a kommunális hulladék, melynek elszállítása, kezelése már megoldott. A szennyvízhálózat kiépítése is megtörtént.
2. Főbb demográfiai jellemzők Az állandó lakosság számának változását, a születések és halálozási esetek alakulását jellemző tendenciák bemutatása. A népesség kor szerinti összetétele a vizsgált időszakban, stb. a) Születések, halálozások számának alakulása (az elmúlt 5 évben) Év Születések száma (fő) Halálozások száma (fő) 2010. 3 2 2011. 3 6 2012. 2 4 2013. 2 2 2014. 3 4 b) Népesség kor szerinti megoszlása 2014. január 1-jén Kor szerinti csoportosítás Fő Korcsoport Fő Megoszlás %-a 0-2 éves 7 3-5 éves 8 Gyermek és 6-13 éves 24 fiatalkorú 50 20,8 14-17 éves 11 18-54 éves 131 55-59 éves 11 Munkaképes korú 60-69 éves 25 142 58,9 70-79 éves 15 80-x éves 9 Időskorú 49 20,3 Összesen: 241 Összesen: 241 100 3. Infrastruktúra helyzete a település elérhetősége (közút, vasút kiépítettsége): a település közúton jól elérhető: a 2603-as közút felújítás került szakaszán jól megközelíthető a 27-es főúton Edelény és Miskolc, másik irányban pedig mintegy vonalas közművek kiépítettsége (víz, szennyvízcsatorna, gázhálózat): a településen kiépítésre került minden jelentős vonalas infrastruktúra 4
telefonellátottság, szilárd hulladék kezelése: a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás elérhető 2004-től 4. Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele A település adottságaiból adódóan jellemzően előforduló és túlsúlyt képviselő vállalkozási tevékenységek bemutatása. Egy kiskereskedelmi és egy vendéglátóhely található a településen. Idegenforgalmi nevezetesség a Világ legnagyobb könyve, ami a megújított malomépületben található. 5. Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása Az önkormányzati feladatstruktúra: a) Egészségügy: az egészségügyi alapellátás, a háziorvosi-védőnői körzet Szin község székhellyel társulásban került megszervezésre. b) Szociális ellátás: a szociális ellátásokat a társulásban működtetett Közös Hivatal és a Családsegítő Szolgálat biztosítják c) Közfoglalkoztatás: a Munkaügyi Központtal együttműködve szervezi meg az önkormányzat a Közös Hivatal közreműködésével a közfoglalkoztatást. A településen regisztrált álláskeresők és szociális ellátásban részesülők legfőbb adatait egy meghatározott időpontra vonatkozóan a következők szerint ajánlott bemutatni: Megnevezés Mutatószám Regisztrált álláskeresők száma (fő) 26 180 napnál kevesebb ideig regisztrált munkanélküliek száma (fő) 21 Járadékra jogosultak száma (fő) 6 Szociális ellátásban részesülők száma (fő) 9 Munkaképes korú lakosság száma (fő) 142 Munkanélküliségi ráta (%) 18 6. Környezeti állapot A környéken jelentősen szennyező tevékenység nem folyt, ezért talaja és vizei nem szennyezettek. Ez azért kedvező, mert a porózus mészkő szivacs módjára nyeli a vizet, és azzal együtt minden szennyezést. A felszín alatti karsztvíz készlet miatt a fokozottan veszélyeztetett kategóriába tartozik. A külterület az Aggteleki Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A Park szakmai tevékenységét ellentmondásosan ítélik meg. Jelentős szemléletbeli különbségek vannak a terület kezelését illetően. A lakosság esetenként a gyorsabb, könnyebb jövedelemtermelő megoldásokat keresi, a szigorúbb, nehezebb szakmai előírásokkal szemben. 5
A 2010. év jelentős nehézséggel szembesítette a községet: a település a Jósva-patak mentén fekszik, ami a május június hónapokban is a rendkívüli időjárási helyzetre tekintettel árvízhelyzetet, - károkat okozott a településen élőknek. 7. Társulásban való részvétel, a település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere: Társulás megnevezése Ellátott feladat Feladatellátás kezdete Bódvaszilasi Közös Pénzügyi és Igazgatási 2013. év Önkormányzati Hivatal feladatok Családsegítő Szolgálat Házi segítségnyújtás, 2005. év (Bódvaszilas) gyermekjóléti szolgáltatása 2000. év Edelényi Kistérség Polgári védelmi feladatok,, sport feladatok, településüzemeltetés, 2004.év nemzetközi és térségi külföldi kapcsolatok, területfejlesztés, településfejlesztés környezetvédelmi, természetvédelmi feladatok idegenforgalommal kapcsolatos feladatok, kulturális szolgáltatások, könyvtári szolgáltatások, 6
A település jelenlegi állapotában meglévő gyenge és erős pontok Erősségek: Vonzó természeti környezet, természeti szépség Védett, különleges növény és állatvilág Viszonylag szennyezetlen környezet Távolság a zajos, szennyezett területektől Rekreációs pihenési lehetőségek A helyben lakók erős kötődése a faluhoz Az Aggteleki Nemzeti Park hatása Jó megközelíthetőség Lehetőségek: Gyengeségek: A gazdaság alacsony szintje Elavult intézményi struktúra A roma népesség növekvő aránya A lakosság iskolázatlansága. Tőkehiány Alacsony szolgáltatási színvonal Információ hiánya, lassúsága Veszélyek: Szakmai képzés megteremtése, bővítése EU-s fejlesztési pályázati források igénybevétele Községi szolgáltatás színvonalának emelése Erdő- és mezőgazdálkodási munkahelyteremtés Biogazdálkodás Növekszik a falusi turizmus iránti igény Szociális terhek fokozódása Pályázati önerő hiánya A lakosság elszegényedése A romák második generációja nem tanul meg dolgozni Az Aggteleki Nemzeti Parkkal való együttműködés alacsony foka 7
IV. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK I. A koncepciót meghatározó stratégiai tényezők Az előző fejezetekben a helyzetelemzés és értékelés feltárta a település jelenlegi helyzetét, a leglényegesebb szükségleteket és a fontosabb problémákat. Ezen túl a helyzetértékelés eredményeként felszínre kerültek a gyenge és erős pontok, valamint a lehetőségek és az esetleges veszélyek, melyek alapvetően determinálhatják a további fejlesztési elképzeléseket. A gazdasági programnak a közösség által megfogalmazott célokból kell kiindulnia nem, pedig a helyi lehetőségekből, azok összehangolása a tervezés egy következő szakasza kell, hogy legyen. A fejlesztési elképzeléseket az egyes programokhoz kapcsolva célszerű rögzíteni. 1. Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítés Az illetékes munkaügyi központtal és annak kirendeltségével történő folyamatos, eredményes együttműködés Az álláskereső lakosok továbbképzési lehetőségeinek a segítése és összehangolása. A település és annak környéke munkaerő-piaci és munkahely kínálati helyzetének a felmérése, annak kívánalmaihoz történő illeszkedés elősegítése. A kistérség gazdasági szerkezetének, annak átalakulásának a felmérése. A képzésben résztvevő intézményekkel történő kapcsolatkialakítás és kapcsolattartás rendszerének a biztosítása. A településen működő vállalkozások önkormányzattal történő együttműködési lehetőségének a megteremtése. 2. Településfejlesztés A közösség céljainak megfelelő célkitűzések meghatározása, a gazdasági, kulturális, környezeti és társadalmi érdekek érvényesítése érdekében. A települést érintő beruházások, felújítások bemutatása, a fejlesztési elképzelések Az önkormányzati hivatal szervezeti struktúrájának a felülvizsgálata annak érdekében, hogy a feladatellátás gyorsabb, hatékonyabb, szervezettebb és lakosságbarát legyen.
Az intézmények építési, felújítási, átalakítási kívánalmainak a feltárása, azok folyamatának meghatározása, ütemezése. A fogyatékkal élők életminőségének javítása érdekében a középületek akadálymentesítésének tervezett megoldása. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztési lehetőségeinek a feltárása, az önkormányzati hivatal informatikai fejlesztésének irányai. 3. A helyi adópolitika célkitűzései A településen bevezetett helyi adó mentességek, illetve kedvezmények felülvizsgálata. A településen bevezetett helyi adók mértékének a felülvizsgálata. A be nem vezetett helyi adók bevezetési lehetőségének szakmai, a lakosság és a vállalkozások teherbíró képességét figyelembe vevő felmérése. A helyi adóból fennálló követelések (kintlévőségek) bemutatása, a behajtás hatékonyabbá tételének a kidolgozása. 4. A közszolgáltatások biztosítása és azok színvonalának javítása A meglévő intézményhálózat struktúrájának átalakítása, kihasználtságának a javítása érdekében teendő intézkedések. Az intézményhálózat szakmai követelményeknek történő megfelelésének a felülvizsgálata (szakmai minimumfeltételek), annak teljesítésének feltételei. A településen a közszolgáltatásokat végző szervezetek (közszolgáltatásonként) szervezeti kereteinek a felülvizsgálata, tevékenységük értékelése,(esetleges) átszervezés indokainak a rögzítése. A közszolgáltatások díjainak változtatására vonatkozó elképzelések (növekedési ütem, támogatások rendszere) meghatározása. Az önkormányzat és a lakosság közötti kapcsolat megteremtése az igényes lakókörnyezet kialakítása érdekében. A közterületek (utak, járdák) kezelésével, felújításával, építésével kapcsolatos feladatok meghatározása. 5. Vagyongazdálkodás Az önkormányzat vagyoni struktúrájának felmérése mellett, annak átalakítási lehetőségének a kidolgozása, a vagyonváltozás alakulását befolyásoló hatások felmérése. 9
Az önkormányzati vagyon gyarapítási lehetőségeinek a feltárása, az ahhoz szükséges források - EU támogatások, megyei, regionális és országos pályázati lehetőségek - biztosítása. A vagyonértékesítésre kijelölt vagyonelemek meghatározása évenkénti részletezettségben és az abból származó bevételek felhasználási szabályainak a rögzítése. 6. Egyéb elképzelések Az önkormányzat és területeinek - oktatás, sport, kultúra, munkahelyteremtés - a feltárása. A kistérségi társulásban résztvevő önkormányzatokkal a közös együttműködés lehetőségeinek a feltárása. A lakossággal és a civil szervezetekkel történő együttműködés kereteinek a megteremtése. II. Fejlesztési alapelvek Vannak olyan általánosítható alapelvek és értékek, melyek valamennyi település fejlődése szempontjából meghatározóak, mind a fejlesztési célok kitűzésekor, mind a konkrét fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor. Ezek az elvek iránymutatóak lehetnek akkor is, amikor a rendelkezésre álló forrásokat kell elosztani a fejlesztési lehetőségek között. A gazdasági programnak a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével illeszkedik a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz. Az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciójából a település gazdasági programjához illeszkedő területek és feladatok bemutatása: Humán erőforrás fejlesztése Gazdaság fejlesztése Turizmus, idegenforgalom fejlesztése Társadalmi környezet fejlesztése Infrastruktúra fejlesztése Környezetvédelem, az épített és természeti környezet megóvása Településhálózat, a kistérségi belső és külső kommunikáció fejlesztése 10
Fenti célkitűzések mentén konkrét célok meghatározása: Elsődleges feladat: a működőképesség megőrzése, a települési intézmények likvid működésének biztosítása kiegyensúlyozott költségvetés biztosítása, fenntartható helyi adópolitika Eredményes együttműködések: Az illetékes munkaügyi központtal együttműködve eredményes közfoglalkoztatási pályázati lehetőségek kihasználása TÁMOP-os projektek segítségével, az abban való részvétellel a társadalmi integráció, felzárkóztatás elősegítése Az önkormányzat által tervezett kötelezően ellátott és önként vállalt feladatainak ismertetése Kötelezően ellátott feladatok: A települési önkormányzat kötelezően ellátandó helyi közszolgáltatási feladatait az önkormányzati törvény 8. -a tartalmazza. A finanszírozás és a likviditás nehézségei a kötelező feladatok ellátását is megkérdőjelezik időnként. 11
Szinpetri, 2015. április 23. Szűcs-Doszpoly Gyula polgármester dr. Marcnikó Eszter aljegyző