Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az Intézet igazgatója:... Dr. Szuromi István igazgató Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet Jóváhagyom:. Plesovszkiné Ujfaluczki Judit tankerületi igazgató Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerülete 2013

TARTALOMJEGYZÉK A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotását meghatározó jogszabályok... 4 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja... 5 1.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 5 1.3. Az intézmény alapadatai, meghatározása, tevékenysége (alapító dokumentum szerint)... 5 1.4. Az intézmény jogállása... 6 1.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya... 7 2. Az intézmény feladatai... 7 2.1. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatainak meghatározása... 7 3. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása... 9 3.1. Az intézmény szervezete... 9 3.2. Szervezeti ábra...13 3.3. A helyettesítés rendje...14 3.4. A dolgozók munkaköri leírásának mintája...14 4. Az intézmény kapcsolatrendszere...17 4.1. A nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás módjai és formái...17 4.2. A külső kapcsolattartás módjai és formái...17 5. Az intézmény működési rendje...19 5.1. A működés rendjének szabályai, nyitva tartás...19 5.2. Munkarend, munkaidő és beosztása...19 5.3. A helyiségek használati rendje...22 5.4. Az intézményben folyó ellenőrzés rendje...22 5.5. Az intézmény továbbképzési és beiskolázási szabályozásának rendje...23 6. Intézményi védő, óvó előírások...23 2

7. Rendkívüli események esetén szükséges teendők...24 8. Az intézmény tűzvédelemmel, munkavédelemmel és a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos feladatai, szabályozásának rendje...25 9. A szaktanácsadók foglalkoztatásának, díjazásuk megállapításának, költségeik elszámolásának szabályai...25 10. Melléklet...28 Adatkezelési szabályzat...28 A Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet szabályzatainak felsorolása...38 A Szervezeti és Működési Szabályzat véleményezése és elfogadása...38 Záró rendelkezés...39 3

A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotását meghatározó jogszabályok 2012. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2012. évi CXXIV. törvény a Nemzeti köznevelési törvény módosításáról 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet a Nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 26/2013. (II. 12.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról, 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendelet módosításáról 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről A Hivatalos Értesítő 2013. évi 49. számában megjelent a 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttoktatásról 2013. (VII. 4.) EMMI rendelet a 2013/2014. tanév rendjéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 326/2013. (VIII.30.) Korm. rend a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 346/2013. (IX.30.) Korm. rendelete pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) 4

1. Általános rendelkezések 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet (a továbbiakban intézmény) Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, az igazgató és a közalkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési rendjét. 1.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő, alapdokumentum határozza meg (A Hivatalos Értesítő 2013. évi 49. számában megjelent a 37/2013. (X. 4.) EMMI utasítás a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról). 1.3. Az intézmény alapadatai, meghatározása, tevékenysége (alapító dokumentum szerint) Az intézmény hivatalos neve: Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet Az intézmény típusa: pedagógiai- szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény Az alaptevékenységének államháztartási szakfeladat rendi besorolása: 856020 pedagógiai szakmai szolgáltatások Az intézmény székhelye: 6725 Szeged, Kálvária sugárút 84-86. Az intézmény alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Az alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. A KLIK bankszámlaszáma: 10032000-00329307-00000000 A KLIK adóigazgatási azonosító száma: 15799658-2-41 Intézmény szervezeti egység kód: 062006 5

OM azonosítója: 201008 Telefonszám/Faxszám: 06/62/558-486 Ellátandó alaptevékenysége: pedagógiai- szakmai szolgáltatás: 1. pedagógiai értékelés 2. szaktanácsadás, tantárgygondozás 3. pedagógiai tájékoztatás 4. tanügy-igazgatási szolgáltatás 5. pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése 6. tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása 7. tanulótájékoztató,- tanácsadó szolgálat A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: 1. Címe: 6725 Szeged, Kálvária sugárút 84-86. 2. Helyrajzi száma: 24618 3. Hasznos alapterülete: bruttó 11662 nm 4. Intézmény jogköre: ingyenes használati jog 5. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog Az intézmény körbélyegzőjének hivatalos szövege: Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet 1. Szeged Az intézmény körbélyegzőjének hivatalos szövege: Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet 2. Szeged Az intézmény hosszú bélyegzőnek hivatalos szövege: Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet 6725 Szeged, Kálvária sgt. 84-86. Telefon: (62) 558-486 1.4. Az intézmény jogállása: KLIK jogi személyiségű szervezeti egysége 6

1.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az SZMSZ, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. Az SZMSZ hatálya kiterjed: az intézmény vezetőjére, az intézmény valamennyi dolgozójára, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. 2. Az intézmény feladatai 2.1. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatainak meghatározása 1. Pedagógiai értékelés ellátásának eszközei és módszerei: pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai- szakmai szolgáltatás, a neveléssel összefüggő eszközök fejlesztésére és alkalmazásuk segítése, ajánlása a köznevelési intézmények részére, feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása, a nevelési- oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása, a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása, a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése. 2. Szaktanácsadás, tantárgygondozás ellátásának eszközei és módszerei: nevelési és tantárgypedagógiai módszerek, eszközök megismertetése, terjesztése, nevelési-oktatási intézményi pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek, intézményi pedagógiai dokumentumok elemzése, 7

az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése, nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatásiprogramok kiválasztásának segítése, egyéni szakmai tanácsadás, a köznevelés rendszerszintű fejlesztéseinek támogatása, a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése. 3. Pedagógiai tájékoztatás ellátásának eszközei és módszerei: a nevelési és tanítási tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása, a nevelési és tantárgyi műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése, együttműködés az óvodai, iskolai és kollégiumi könyvtárakkal. 4. Tanügy-igazgatási szolgáltatás: közreműködés a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak elkészítésében és bevezetésében. 5. Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése: pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok szervezése, bekapcsolódás az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe, Az OFI irányítása mellett országos szakmai pályázatok kiírása, megbízásra pedagógiai tárgyú kutatások indítása vagy azokban való részvétel. 6. Tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, versenykiírásban meghatározott feladatok ellátása: a versenyszervezőkkel kötött megállapodások alapján. 8

7. Tanulótájékoztató,- tanácsadó szolgálat eszközei és módszerei: a köznevelés rendszerét érintő kérdésekben információk közvetítése, azok értelmezésének segítése a tanulók és az iskolai diákönkormányzatok részére, fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok részére, diákjogi tanácsadás megszervezése. Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító által a vezetőkre és dolgozókra kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. 3. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása 3.1. Az intézmény szervezete Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a törvényben meghatározott módon és időtartamra történik. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja (szóban, vagy írásban) az intézmény általa megnevezett dolgozójára. A köznevelési intézmény igazgatója feladat- és felelősségi köre az intézmény szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezésére, irányítására fókuszál. Ennek alapján az igazgató a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős a 48/2012. (XII.12.) EMMI rendeletben foglalt feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetése körében az igazgató: szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, 9

előkészíti a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét, gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett, tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről, teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást, szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIK utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével; az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést, a KLIK kötelezettség vállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiséghez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket, az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn, 10

a közbenső intézkedéseket, a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint, pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az intézet gazdálkodása: Gazdálkodási feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) az illetékes helyi tankerületén keresztül látja el. Az intézményvezető az intézetben felmerülő, a működést biztosító valamennyi dologi igényt a tankerület vezetőjéhez továbbítja. A fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközöket a tőle elvárható gondossággal kezeli a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint. Az igazgató feladatai: a zavartalan működéshez szükséges dologi feltételek időbeni megrendelése a fenntartótól, a kapott dologi javak szükség esetén leltárba vétele, a felhasználó részére történő átadása, szakmai teljesítés igazolása. Az egységes hivatali működés az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az igazgató: a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival. 11

A pedagógiai szakértők, pedagógiai előadók: Tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással szorosan együttműködve és mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgató rendszeresen, hetente egyszer tart munkaértekezletet a munkatársak aktív részvételével az aktuális feladatokról. Ezekről az értekezletekről kizárólag az igazgató előzetes engedélyével lehet hiányozni. 12

3.2 Szervezeti ábra Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Oktatási Hivatal Önkormányzatok Kormányhivatal Oktatási Főosztály Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Megyeközponti Tankerület Járási Tankerület Szakszolgálat Pedagógiai Intézet Igazgató Pedagógiai szakértők Pedagógiai előadók Nevelő- oktató munkát segítő munkatárs 13

3.3. A helyettesítés rendje A vezető intézményben való tartózkodásának rendje: A hivatalos munkaidőben a vezetőnek, vagy megbízottjának az intézetben kell tartózkodnia. A vezetőknek a távollét esetén is telefonon mindig elérhetőnek kell lenni. Az igazgató távollétében az alábbi helyettesítési rendet kell alkalmazni: Előre látható esetben Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel eseti megbízással elsősorban a pedagógiai szakértői feladatokat ellátó kolléga helyettesíti. Előre nem látható esetben Az igazgatót távollétében az azonnali döntést igénylő ügyekben a pedagógiai szakértői feladatokat ellátó kolléga, másodsorban a pedagógiai előadó munkatárs helyettesíti. 3.4. A dolgozók munkaköri leírásának mintája Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. 14

Főbb felelősségek és feladatok felsorolása munkakörtől függetlenül valamennyi dolgozóra vonatkozóan: - az intézmény működési rendjében felmerülő minden olyan feladat, amely a pedagógiai szakmai szolgáltatás specifikuma (az intézethez fordulók tájékoztatása, telefonhívások fogadása és illetékeshez történő továbbítása, stb.), - kötelező adminisztrációs munka (jelenléti ív stb.) ellátása, - szakalkalmazotti értekezleten, csoportmegbeszéléseken és a csoport munkájában történő részvétel, - a pedagógiai intézet rendezvényeinek (nemzetközi, országos, regionális konferenciák, fórumok és rendezvények) lebonyolításában való közreműködés, - részvétel a leltározásban. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását és szervezését végzők esetében: - megrendelések, megbízások teljesítésének megszervezésével és nyomon követésével összefüggő adminisztrációs feladatok végzése, - szakterületére vonatkozóan szakmai tájékoztató, előadás tartása, - munkatársi megbeszéléseken, szaktanácsadói értekezleteken, intézeti szakmai vitákon való részvétel, - adott szakterületre vonatkozó szakmai elemzések, tájékoztató anyagok készítése, - az intézet igazgatója által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az adott pedagógiai-szakmai szolgáltatás szervezésével, fejlesztésével összefüggnek, és pedagógiai munkatársi szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek. Pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó: Munkaidő: heti 40 óra Közvetlen felettes: igazgató Feladata: - adott szakterületen oktatási módszereket és segédeszközöket dolgoz ki, fejlesztőtevékenységet és tanácsadást végez, - felkérésre áttekinti és megvizsgálja a köznevelési intézmények működését, az elért eredményeket, a tanárok munkáját és tevékenységét, - gyakorlati tanácsadás óvodák, iskolák pedagógusai részére szakmai problémák megoldásához, 15

- közreműködés szakmai információk gyűjtésében, feldolgozásában és továbbításában; továbbképzések, szakmai fórumok összehívása, tartása, - pedagógiai mérések, értékelések végzése, - módszertani anyagok, kiadványok összeállítása, publikálása, - közreműködés a tanulmányi versenyeken, - felkérésre intézményi dokumentációk véleményezése, - felkérésre órák látogatása a tanítási módszerek megfigyelése a tanárok teljesítménye és az elért eredmények értékelése céljából, - jelentések készítése és javaslatok előterjesztése a tantervek, a tanítási módszerek és egyéb kérdések lehetséges változtatásait és fejlesztéseit illetően. Különös felelősség: - a hivatali és szolgálati titok megőrzése, - kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírások betartása és betartatása, - köteles az intézet által használt vagyont gondosan kezelni, arra vigyázni, - anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. A fentieken túl kötelessége mindazon a munkakörével összefüggő feladatok elvégzése, amellyel az intézet vezetője megbízza, vagy jogszabály, intézményi szabályzat előír. Nevelő- oktató munkát segítő szakalkalmazott: Munkaidő: heti 40 óra Közvetlen felettese: igazgató Feladata: - nyilvántartások vezetése (KIR folyamatos karbantartása és frissítése, stb.), - adatok kigyűjtése és rendszerbe foglalása, - bejövő levelek iktatása, irattározása, kimenő levelek továbbítása, - anyagok gépelése, szerkesztése, - jegyzőkönyv, feljegyzés készítése értekezleteken, - postázás, kézbesítés, - telefon, fax kezelése, elektronikus levelezés. 16

Különös felelősség: - a hivatali és szolgálati titok megőrzése, - kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani, - köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Titoktartási kötelezettség az intézmény valamennyi dolgozója számára: A dolgozó munkája során tudomására jutott szolgálati titoknak minősülő információkat, adatokat köteles megőrizni a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak megfelelően. Hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettsége van. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A munkaköri leírásban foglaltak ismerete, alkalmazása a munkakör betöltőjére nézve kötelező, az abban foglaltak végrehajtásának elmulasztása esetén a dolgozóval szemben hátrányos jogkövetkezmény alkalmazható. A munkaköri leírás a kinevezés mellékletét képezi. 4. Az intézmény kapcsolatrendszere Az intézmény külső kommunikációjának dinamizálásával szélesíti lehetőségeit, javítja feltételrendszerét. A pedagógiai szakértők, pedagógiai előadók az igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, és aszerint a szakmai kommunikáció során jogosultak közvetlenül kapcsolatot tartani a nevelési-oktatási intézményekkel, egyéb szervekkel, szervezetekkel. 4.1. A nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás módjai és formái: A kapcsolatot a különböző intézményekkel (szervekkel, szervezetekkel) személyesen, telefonon, e-mailben, levélben tartjuk fenn. Formailag ezek lehetnek: megbeszélések, tájékoztatók, értekezletek, telefonbeszélgetések, e-mailváltások, levélváltások, weblapunkon keresztül történő informálás. 4.2. A külső kapcsolattartás módjai és formái: A kapcsolatot a különböző intézményekkel (szervekkel, szervezetekkel) személyesen, telefonon, e-mailben, levélben tartjuk fenn. Formailag ezek lehetnek: megbeszélések, rendezvények, konferenciák, fórumok, továbbképzések, tájékoztatók, értekezletek, 17

telefonbeszélgetések, e-mailváltások, levélváltások, weblapunkon keresztül történő informálás. Az intézmény képviseletéről (rendezvények, konferenciák, fórumok tájékoztatók, értekezletek) az igazgató dönt. Külső kapcsolatrendszer Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányhivatal Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Oktatási Hivatal Önkormányzatok Oktatási Főosztály Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Megyeközponti Tankerület Járási Tankerület Óvodák Iskolák Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógiai Intézet 18

5. Az intézmény működési rendje 5.1 A működés rendjének szabályai Az intézmény a hatályos jogszabályok és a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a mellékleteiben foglalt szabályok alapján működik. Az intézmény éves feladatainak ellátásához éves munkaterv alapján működik, melyet a tárgyév januárjának utolsó munkanapjáig készít el, és megküldi az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részére a tárgyév február 15-ig. Az intézeti tervező munkát igényfelmérések és az aktuális köznevelési feladatok, ill. a fenntartó javaslatai alapozzák meg. Az intézet munkatervét a megyeszékhelyi tankerületi igazgató hagyja jóvá. A pedagógiai intézet éves munkatervének elfogadását megelőzően a Központ beszerzi az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egyetértését. 5.2 Az intézmény nyitva tartása, helyiségeinek és eszközeinek használati és igénybevételi rendje, a belépés, bent tartózkodás rendje: Az intézmény nyitva tartása: Hétfő: 7:30-16:00 Kedd: 7:30-16:00 Szerda: 7:30-16:00 Csütörtök: 7:30-16:00 Péntek: 7:30-13:30 A portaszolgálat ellátja a belépők szűrését, azonosítását. Az intézmény nyitott, ügyfélfogadási rendje azonos a nyitva tartási renddel. Személyes tanácsadás előre egyeztetett időpontban történik. Az intézmény hétvégi (szombat-vasárnap) nyitva tartása, helyiségeinek igénybevétele intézményvezetői engedélyhez és ügyelet biztosításához kötött. Az intézmény a nyári és a téli szabadságolás időszakában ügyeleti rendben működik. 19

A munkába érkezés és az onnan való távozás rendje, kiküldetés: A munkába érkezés és távozás tényét a dolgozók a titkárságon elhelyezett jelenléti íven vezetik. A napközbeni, intézeten kívüli munkavégzés tényét az igazgatóval előre egyeztetni kell. A hivatalos kiküldetést az igazgató engedélyezheti. A kiküldetés eredményéről, a végzett tevékenységről, programról az igazgatót tájékoztatni kell. Munkaközi szünet, ebédidő: A teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára az ebédidő időtartama 30 perc, melyet naponta 11.30-13.00 óra közötti időben lehet igénybe venni. Az évi rendes szabadság kiadása: A szabadság kiadásának időpontja az iskolai tanév rendjéhez igazodik. Egyéni elbírálás alapján ettől eltérő is lehet. A szabadság kiadásának ütemezésére szabadságolási terv készül, a naptári év elején. A szabadságolás tervezett, fő időszakai: - nyár: július 15-től augusztus 15-ig, - tél: december 20-tól december 31-ig. Helyettesítés és a munkakörök átadása, átvétele: Szabadságon, kiküldetésben vagy bármely ok miatt tartósan távol levő munkatársat helyettesíteni kell. Alkotói munka (külső helyszínen végzett munka): A pedagógiai szolgáltatások szervezésére és ellátására kialakított munkakörökben dolgozó munkatársak az intézet vezetőjének engedélye alapján indokolt esetben alkotói munkára, alkotói napot vehetnek igénybe a fenntartóval egyeztetve. Az alkotói munka tartalma: - szakmai anyagok készítése (beszámolók, szakmai elemzések, fejlesztési tervek, szakmai programok, tanulmányok készítése, szerkesztés stb.). 20

Rendkívüli munkaidőben végzett munka: A dolgozó napi, heti munkaidőkeretén felül végzett munkája, ha a munkáltató elrendeli, túlmunkának minősül. A túlmunka ellenértékeként a dolgozó szabadidőre jogosult, melynek időtartama azonos a túlmunka időtartamával. A túlmunka ellenértékét az órák tömbösítésével szabadnap formájában is kiveheti a munkatárs. A munkabéren felüli juttatások: Jutalom - Jutalmazásra javaslatot minden évben egy alkalommal terjeszthet fel a fenntartóhoz az intézet vezetője. A jutalmazás elvei: - kimagasló, folyamatosan nyújtott magas színvonalú szakmai teljesítmény, - konstruktív kapcsolattartás a megrendelőkkel és kollégákkal, - magas színvonalú szakmai felkészültség, igényes munka, - rendszeres részvétel szakmai-pedagógiai szolgáltatások fejlesztését szolgáló képzési, fejlesztési és kutatási programokban, - innovatív készség szakterületének fejlesztésében, - szakmai közéletben való aktív részvétel, - rendszeres publikációs tevékenység (évente minimum 3), - sikeres részvétel szakmai programokkal pályázatokon, - kiemelkedő kezdeményező és együttműködési készség. Összeférhetetlenség A szakalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez előre köteles a munkáltató hozzájárulását kérni. Az engedély nélkül létesített jogviszony vagy munkaviszony érvénytelen. Összeférhetetlenség esetén a további jogviszony engedélyezését meg kell tagadni a bejelentéskor vagy a tudomásra jutáskor. Összeférhetetlenségnek minősül, ha - a szakalkalmazott olyan munkáltatónál létesít további jogviszonyt, amelyik pedagógiai-szakmai szolgáltatást lát el, vagy szakmai ellenőrzési feladatokat végez Csongrád megyében, 21

- a további jogviszonyban végzett tevékenység ellátása veszélyezteti a közalkalmazotti jogviszonyból eredő munkaköri feladatok teljesítését, - nem minősül összeférhetetlenségnek, ha a kjt: 44. (1) 213 A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja. 5.3 A helyiségek használati rendje Az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézménybe, kötelessége: a) az intézmény, épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, d) a szervezeti és működési szabályzat, és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása és betartatása, e) az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit a munkavállalók által írásban, megőrzésre átvett eszközök kivételével az intézmény épületéből kivinni csak az igazgató írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 5.4 Az intézményben folyó ellenőrzés rendje A vezetői ellenőrzés A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézeti munka hatékonyságának, a szolgáltatói magatartásnak a vizsgálata, és ezzel kapcsolatosan annak megállapítása, hogy milyen intézkedésekre van szükség a feltárt hiányosságok megszüntetésére. Az igazgató köteles a vezetésére bízott szervezet és a dolgozók munkáját rendszeresen és folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok kiküszöbölésének érdekében az igazgató intézkedik. A belső ellenőrzés részeként az igazgató gondoskodik minden tevékenységre vonatkozóan a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzésről, és a feladatkörök elkülönítéséről. A belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményét 22

közvetlenül megbeszélik az érintett dolgozókkal, az általánosítható tapasztalatokról munkatársi értekezleten számolnak be. A dolgozók minden hónap 1. napjáig írásbeli beszámolót készítenek az előző hónap szakmai munkájáról, eredményeiről és ezt a beszámolót kötelesek az igazgató részére elektronikusan (Word formátumban) megküldeni. Külső ellenőrzés Az intézménynél ellenőrzésre megjelenő bármely külső szerv képviselőjét az ellenőrzés megkezdésekor az igazgatóhoz kell irányítani az ellenőrzés bejelentése és a megbízólevél bemutatása céljából. Az ellenőrzés lezárása után az igazgató gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről. 5.5. Az intézmény továbbképzési és beiskolázási szabályozásának rendje Az intézményi továbbképzés és beiskolázás szabályozása a 277/1997. (XII.22.) és a 185/1999.(XII.13) Kormány rendelet alapján történik. A továbbképzési programot az intézményvezető készíti el. Ez tartalmazza: a prioritási elveket, az alprogramokat, a résztvevői kört. A továbbképzési program végrehajtásához szükséges beiskolázási tervet is az igazgató készíti el. A továbbképzési terv és a beiskolázási terv elfogadásakor a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell eljárni. 6. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény dolgozóinak feladatai a munkahelyi balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén: Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania és tartatnia a tűzvédelmi utasítás, a tűzriadó terv, valamint a munkavédelmi szabályzat rendelkezéseit. 23

7. Rendkívüli események esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény, bombariadó, tűzriadó esetén szükséges teendők: Rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely az intézményben folyó munka szokásos menetét akadályozza, illetve a munkavállalók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli esemény, bombariadó, tűzriadó és természeti katasztrófa esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítása érdekében az azt észlelő szakalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Bombariadó és tűzriadó alkalmával az intézmény épületének kiürítése a tűzriadó-terv szerint történik. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: - az épületből minden dolgozónak a menekülési útvonalon távoznia kell. - a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv tartalmazza. A tűzriadó terv elkészíttetéséért, a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épület kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. Az épület kiürítésének időtartamáról az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A rendkívüli eseményről, a bombariadóról és tűzriadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 24

8. Az intézmény tűzvédelemmel, munkavédelemmel és a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos feladatai, szabályozásának rendje Tűzvédelem Az intézmény tűzvédelemmel összefüggő feladatainak ellátása a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII.6.) BM. rendeletben foglaltak alapján történik. A Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet a Szegedi Móravárosi Ipari Szakképző és Általános Iskola tűzvédelmi szabályzatával és tervével összhangban végzi a tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét. Munkavédelem Az intézmény munkavédelemmel összefüggő feladatainak szabályozása a munkavédelemről szóló többször módosított 1993. évi XCIII. törvény 2..(3.) bekezdésében és a 12. -ban foglaltak alapján történik. Katasztrófavédelem Az intézmény a dolgozók, tanulók és látogatók életének, testi épségének megóvása, a hivatásos és a társadalmi katasztrófavédelmi szervezetekkel való együttműködési képességük javítása, valamint az ágazat ingó és ingatlan vagyonának hatékonyabb védelme érdekében a 37/2001. (X.12.) OM rendeletben foglaltak alapján jár el. 9. A szaktanácsadók foglalkoztatásának, díjazásuk megállapításának, költségeik elszámolásának szabályai Szaktanácsadói tevékenységet az láthat el, aki pedagógiai intézetben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben alkalmazásban áll, vagy aki erre megbízást kapott, és szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben. A szaktanácsadói névjegyzéket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezeti. Szaktanácsadói feladatok ellátására a pedagógiai intézet köt megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő megrendelővel és a feladatellátásban közreműködő szaktanácsadóval. A Központ által fenntartott pedagógiai intézet a megállapodást a megrendelő igényéhez 25

igazodva, az éves munkatervtől eltérően is megkötheti, amennyiben ez nem veszélyezteti a munkaterve teljesítését és ehhez a Központ hozzájárult. A szaktanácsadók díjazása és a költségeik elszámolása, kizárólag a Központ által jóváhagyott, érvényes díjszámítási szabályzat alapján történhet. Szaktanácsadók foglalkoztatása A szaktanácsadók olyan szakemberek, akik egy-egy pedagógiai terület, tantárgy nagy tapasztalattal rendelkező szakemberei, akik képesek tanácsot adni, információt, segítséget nyújtani az intézeti szolgáltatást igénylő intézményeknek, pedagógusoknak. Szaktanácsadói feladatot az intézet pedagógiai előadói és szakértői, valamint azok a pedagógusok láthatnak el, akik az OFI által létrehozott és vezetett szaktanácsadói névjegyzéken szerepelnek. A szaktanácsadói feladatok ellátására a pedagógiai intézet szakmai megállapodást köt a szolgáltatást igénybe vevő megrendelővel és a feladatellátásban közreműködő szaktanácsadóval. Szaktanácsadók feladatai: - a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása, - pedagógiai szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, - végrehajtásuk monitorozása, - a pedagógusok munkájának a szakterületükkel összefüggő szakmódszertani segítése, - az intézményvezető pedagógiai munkájának támogatása, - felkérésre szakmai konzultáció szervezése, - az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos, információ gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére, - részvétel a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében. A szaktanácsadás, tantárgygondozás feladata: - a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai tevékenység elemzéséhez szükséges, - a helyzetelemzést megalapozó dokumentumok feltárása és összegzése a látogatott intézmény, pedagógus munkájával kapcsolatban, - a helyi nevelési-oktatási intézményi nevelési, tantervi-tartalmi szabályozás dokumentumainak elemzése, helyi alkalmazásuk vizsgálata, segítése, 26

- a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus tankönyv-, taneszköz-alkalmazásának, továbbá pedagógiai módszereinek vizsgálata, kiválasztásuk támogatása, - nevelési tevékenységek, tanóra és más pedagógiai célú foglalkozás látogatása, a vizsgált tanórák, foglalkozások értékelése, - óra- és foglalkozáslátogatást követően a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, intézményvezetővel, - a látogatott pedagógus számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása, - javaslatok megfogalmazása az intézmények belső önértékelésének fejlesztésére. A szaktanácsadók tevékenységét az intézet ezzel a feladattal megbízott munkatársai koordinálják. 27

10. Melléklet Adatkezelési szabályzat 1. Általános rendelkezések 1.1. Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. a) Irányadó jogszabályok: - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény 41.. - 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról, (Kjt.) 83/B-83/D. -sai és az 5. számú melléklet - A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM. Sz. rendelet. számú melléklete - 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvből (Ptk. 83. é 84. ) - 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvből (Btk.) 177/A és 177/B - 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, - az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, - azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket szakalkalmazottairól az intézmény nyilvántart, - az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése, - az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, - az iratkezelés szervezeti rendjének meghatározása, - az iratkezelés felügyeletének meghatározása, - a kiadmányozási iratkölcsönzési jogosultságok rögzítése, - a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, 28

- az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése. Összefoglalva e szabályzat célja, hogy meghatározza az intézményben vezetett nyilvántartások működésének rendjét, valamint biztosítsa az adatvédelem alkotmányos elveinek, az adatbiztonság követelményének érvényesülését, megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. 1.2. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi közalkalmazottjára kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat az SZMSZ melléklete, a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Az adatkezelési szabályzatot, a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a Nemzeti Köznevelési Törvény 41. -a rögzíti. a) A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. b) A köznevelési intézmény kötelezően nyilvántartja az alábbi adatokat. Nemzeti Köznevelési Törvény alapján a következő alkalmazotti adatokat tartja nyilván: a) - neve (leánykori neve), neme - születési helye, ideje - anyja neve - TAJ száma, adóazonosító jele - lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma - családi állapota - gyermekeinek születési ideje - egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete 29

b) c) d) e) f) g) h) - legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) - szakképzettsége - iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése, valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai - tudományos fokozata - idegennyelv-ismerete - a korábbi, jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, - a munkahely megnevezése, - a megszűnés módja, időpontja - a közalkalmazotti jogviszony kezdete - állampolgársága - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte - a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok - a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele - e szervnél a jogviszony kezdete - a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma - címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai - a minősítések időpontja és tartalma - gyakornoki, mentori iratok, szabályzat - személyi juttatások - a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai 30

i) - A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. (1)-(2) bek.] A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát. 3. Az adatok továbbításának rendje A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak a nyilvántartott adatai - az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében a pedagógiai szakértőket, pedagógiai előadókat, nevelő- oktató munkát segítő közalkalmazottat hatalmazza meg írásos formában. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy utasítási jogkörét alkalmazva saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai, felelőssége: adatok továbbítása, rendszeres ellenőrzése, adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el a pedagógiai szakértők, pedagógiai előadók munkaköri leírásukban, meghatározott felosztás szerint felelősek a meghatározott adatok kezeléséért és továbbításukért. Az intézményben dolgozó nevelő- oktató munkát segítő közalkalmazott felelős a munkaköri leírásában meghatározott adatok kezeléséért és annak jogszabályban előírt továbbításáért. A dolgozó nevelő- oktató munkát segítő szakalkalmazott, távolléte esetén az igazgató által kijelölt 31

helyettes felelős a meghatározott adatok kezeléséért és annak jogszabályban előírt továbbításáért. 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: - nyomtatott irat, - elektronikus adat, - az intézmény weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép (beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges). Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. 5.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 5.2.1. Személyi iratok Személyi irat minden- bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett- adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: - a közalkalmazott személyi anyaga, - a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), - a közalkalmazott bankszámlájának száma, - a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 32

5.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: - a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, - bíróság vagy más hatóság döntése, - jogszabályi rendelkezés. 5.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: - az intézmény vezetője, - nevelő- oktató munkát segítő közalkalmazott, - a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, Tb-ellenőr, revizor, stb.), - saját kérésére az érintett közalkalmazott. 5.2.4. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: - az intézmény igazgatója, - az adatok kezelését végző nevelő- oktató munkát segítő szakalkalmazott. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának, külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.2.5. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.3.1. fejezetben felsoroltakon kívül más 33

anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett szakalkalmazotti alapnyilvántartás. A szakalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR jogszabályban meghatározott működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A számítógéppel vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor, a közalkalmazott áthelyezésekor, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért az nevelő- oktató munkát segítő szakalkalmazott a felelős. A rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős. 5.3. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, jogai és érvényesítésük rendje 5.3.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. 34

A közalkalmazott, tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.3.2. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozási jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója- az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével- a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére, a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül - az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 35