Beszámoló a Szegedi Hőszolgáltató Kft. tevékenységéről 2000-2014 Szeged, 2014. október hó
Beszámoló a Szegedi Hőszolgáltató Kft. tevékenységéről 2000-2014 1. Cégtörténet és feladatok 1949. augusztus 15. napján megalapították a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatot (közüzemi vállalat), mely egyéb városgazdálkodási feladatain kívül - Szeged város távfűtési rendszerének alapjait volt hivatott létrehozni. Ez a Vállalat, ilyen formában 1991.-ig működött. 1991. június 20.-án megalakult a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat (SZETÁV), mely átvette a VGV-től a távhőszolgáltatási tevékenységet. (a VGV 1994. szeptember 30. napján Szegedi Környezetgazdálkodási Kft.-vé alakult át, - a távhőszolgáltatás kivételével folytatva tevékenységét) A jogszabályoknak megfelelően a Szegedi Távhőszolgáltató Vállalat 1994. június 30.-án átalakult Szegedi Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággá, melynek feladata nem változott; fő tevékenysége a hőtermelés és ellátás volt. Ezzel a névvel 1999. november 10.-ig működött a Társaság. 1999. november 11. napjától SZETÁV Vagyonkezelő Kft. néven folytatta tevékenységét, de ekkorra már tevékenységi köre nagyban megváltozott pl.: beszüntette a távhőszolgáltatást -, ugyanis 100%-ban a Szeged Megyei Város Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaságként a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó közművagyon kezelőjeként működött az IKV Ingatlangazdálkodó és Vagyonkezelő ZRt.-be 2003. július 23.-án történt beolvadásáig. 1999. november 30.-án megkezdte működését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 51%- os és a legnagyobb magyar magántulajdonú közszolgáltató vállalkozási csoport részét képező ALFA-NOVA Kft. 49%-os tulajdonában lévő, 100 millió Ft. törzstőkéjű Szegedi Hőszolgáltató Kft (alapító okirat kelte: 1999. november 14.), amely a mai napig ezen a néven, az IKV Ingatlangazdálkodó és Vagyonkezelő ZRt.-vel együttműködve a SZETÁV Kft. és a Szegedi Hőszolgáltató Kft. valamint az ALFA-NOVA Kft. között Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata garanciavállalási kötelezettsége mellett 1999. november 1.-vel létrejött Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés alapján végzi a távhőszolgáltatást. A részleges privatizációt követően jelentős szervezeti ésszerűsítés valósult meg, melynek következtében a Szegedi Hőszolgáltató Kft. alkalmazottainak létszáma 1998-hoz képest 2000-re mintegy 30%-kal 264 főről 179 főre - csökkent. A Társaságot két ügyvezető irányítja. Az ALFA-NOVA Kft. által delegált ügyvezető 1999-től 2011. január 31.-ig Pomázi Csaba okl. gépészmérnök, okl. távfűtési szakmérnök, (az ALFA-NOVA Kft. résztulajdonosa és ügyvezetője), a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által delegált ügyvezető 1999-tól 2003-ig Benák László, 2003-tól 2011. január 31.-ig Básthy Gábor okl. gépészmérnök, okl. energetikai szakmérnök volt. 2011. február 1.-től az ALFA-NOVA Kft. által delegált ügyvezető Básthy Gábor, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által delegált ügyvezető pedig Martonosi István. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. Szeged város területén 27.251 lakás fűtését és 26.077 lakás használati melegvízzel történő ellátását biztosítja valamint 490 közületi fogyasztót szolgál ki távhőenergiával a 99/2006. számú távhőtermelői és 837/2011. számú távhőszolgáltatói működési engedélyek alapján. Az elmúlt 10 évben az ellátott fogyasztói kör nagysága gyakorlatilag nem változott. A Szegedi Hőszolgáltató Kft fő tevékenysége a gőz-, melegvízellátás. Ez a tevékenység kiterjed a távhőenergia előállítására, beszerzésére, átvitelére, és szolgáltatásának értékesítésére, a 2
távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékek és berendezések üzemeltetésére, tervezésére, kivitelezésére, karbantartására, és üzemzavar elhárítására. Célja a folyamatos, biztonságos, valamint energiatakarékos távhőszolgáltatás és melegvízellátás a környezetvédelmi előírások szem előtt tartásával. Az értékesített éves fűtési hőmennyiséget az 1.sz mellékletben, az értékesített használati melegvíz mennyiségét 1998-tól kezdődően a 2.sz mellékletben szemléltetjük. A Társaság feladatait 1970-1989 között épült 23 fűtőművi körzetben beépített 99 db kazán 244 MW hőteljesítménnyel, 5 db, összesen 9,5 MW th hőteljesítményű üzemeltetett és 6 db, összesen 5,9 MW th hőteljesítményű saját tulajdonú, kapcsoltan hőt és villamosenergiát termelő gázmotorral, 54,9 km nyomvonalon húzódó 214,5 km távvezetéken keresztül látja el. A hőtermelő és elosztó rendszerek jellemzőit a 3.sz. mellékletben foglaltuk össze. A lekötött csúcs gázteljesítmény 14,1 ezer Nm 3 /h. Az éves átlagos hőszolgáltatási célú gázfelhasználás 30-35 millió Nm 3, a villamosenergia termelésre fordított mennyiséggel együtt 45-50 millió Nm 3. Az 1998 évtől a közvetlenül hőszolgáltatási célú energiafelhasználást források szerint a 4.sz. melléklet, annak források szerinti költségeit a 5.sz. melléklet tartalmazza. 2. Fejlesztések 2000-2013 2.1. Hőforrások korszerűsítése A Szegedi Hőszolgáltató Kft, részben a szakmai befektető ALFA-NOVA Kft. közreműködésével a távfűtő rendszeren 2000-2013 években az 6.sz. mellékletben ismertetett felújításokat, illetve fejlesztéseket hajtotta végre. Ezen jelentősebb megvalósult fejlesztések összértéke meghaladja a 3,5 milliárd forintot. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. ezen felül évi 220-250 millió forintot fordít a fűtőművek és távhőrendszerek értékmegőrző ill. értéknövelő fenntartási munkáira. 2.2. Kapcsolt hő- és villamosenergia termelés A kapcsolt hő- és villamos energia termelés kiépítése, gázmotoros energiatermelő berendezések telepítése a meglévő fűtőművekbe, illetőleg kazánházakba két ütemben 2000-2004. években valósult meg a következő helyszíneken és villamos teljesítményekkel: 1. ütem: az ALFA-NOVA Kft közreműködésében a SINESCO (jelenleg: DALKIA) beruházásában Rókus I. kazánház Északi vr. I/B kazánház Tarján III. kazánház Összesen: 1,946 MW e 2 x 1,403 MW e 2 x 2,225 MW e 9,202 MW e 2. ütem: a Szegedi Hőszolgáltató Kft. beruházásában: Felsőváros II. kazánház Északi vr. I/A kazánház Tarján II. kazánház Tarján IV. kazánház Tarján V. kazánház Tarján VI. kazánház Összesen: 2,2 MW e 0,625 MW e 0,625 MW e 0,625 MW e 0,625 MW e 0,625 MW e 5,325 MW e 3
Ez utóbbi ütem részletes jellemzőit a 7.sz mellékletben, az ezekből a gázmotoros egységekből értékesített energia mennyiségét és az abból származó árbevételt a 8.sz. mellékletben foglaltuk össze. Az így keletkező árbevétellel szemben jelentkező költségeket a 9.sz. melléklet szemlélteti. A fűtőművekben a gázmotorok mellett továbbra is működnek a gázkazánok, mivel azok lehető legjobb kihasználása ill. a villamosenergia értékesítéshez előírt hatásfok elérése érdekében elsősorban az egész évben jelentkező használati melegvíz és az átmeneti fűtési időszak fűtési hőigényére méretezettek. 2.3. A távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérése A fűtési hőmennyiségmérők beépítése 1996 évben befejeződött. A lakossági fogyasztók esetében épületenként, vagy lépcsőházanként összesen 946 db hőmennyiségmérő került felszerelésre. Társaságunk valamennyi lakóközösséggel az ezek által mért hőmennyiség alapján számol el a lakóközösségekkel kötött hőszolgáltatási szerződésekben meghatározott módon, a lakások fűtött légtérfogata, vagy a lakások költségmegosztókkal meghatározott hőfelhasználása szerint. Szeged város területén lévő 27 221 db távfűtött lakásból 2000-2012. években 16 625 lakásban (61,1%) valósult meg a távhőszolgáltatás szabályozhatósága és/vagy a költségmegosztók alapján történő elszámolás. Ez 2000. évtől kezdve a KERET azaz Komfortnövelő és Energia Racionalizálási Elvek a Távhőellátásban néven folyó programnak a Szegedi Hőszolgáltató Kft. által a lakóközösségek számára kiírt pályázatai útján történt. Ennek mintegy 624 millió Ft-os összes beruházási költségéből a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 570 milliót finanszírozott. A fogyasztók hozzájárulása 54 millió Ft (8,4%) volt. Ennek során 15.752 lakásban termosztatikus radiátorszelepek és 9.283 lakásban a fűtési költségmegosztók kerültek felszerelésre. Figyelembe véve a 2000. év előtt és a más vállalkozók által beépített készülékeket is, valamint azt, hogy nem minden lakóközösség igényelt a termosztatikus radiátorszelepek mellé költségmegosztót, jelenleg 15 387 lakás (56,5%) elszámolása történik a költségmegosztók adatai alapján. Az összehasonlító mérések alapján megállapítható, hogy a panelfelújítási programmal 15-36% közötti fűtési hőenergia megtakarítás érhető el. A termosztatikus radiátorszelepek és költségmegosztók alkalmazása önmagában is 17-37% közötti hőfelhasználás csökkenést eredményezhet. A hőtechnikai beavatkozások és az egyéni szabályozás a költségmegosztással együtt akár 50%-ot meghaladó mértékben csökkentheti (a hőigényeket 186 napos, 4 0 C átlaghőmérsékletű fűtési idényre korrigálva). A KERET program megvalósítására a Szegedi Hőszolgáltató Kft. Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés alapján 2007. december 31.-ig vállalt kötelezettséget. Tekintettel a panelfelújításokra, a Társaság ügyvezetése úgy döntött, hogy a programot megszorításokkal legfeljebb 1500 db lakás évente, az egycsöves átfolyós rendszerek kétcsövesre történő teljes átalakítása nélkül tovább folytatja. 2013. évtől a kedvezményes, az önköltségi árat nem fedező lakossági hozzájárulást az önköltségi áron történő szerelés váltotta fel. 3. Geotermikus energiahasznosítás 3.1. Székely sori termálkút A termálkút 1962 óta üzemel, melynek vizét 1968-ban gyógyvízzé nyilvánították. 1980-ig a SZUE területén fürdési célra is hasznosították a vizet. A termálvíz nem elégíti ki a jelenlegi előírások 4
szerinti gyógyvíz minőségi követelményeket, így a gyógyvízzé nyilvánító határozat 2006. június 28-án visszavonásra került. 1980-tól a termálvíz kizárólag energetikai célra kerül felhasználásra. Fűtési idényen kívül 1703 db lakás használati melegvíz ellátását biztosítja, míg fűtési idényben 662 db lakás fűtési ellátásába segít be. A kút üzembe helyezése óta az elhasznált termálvíz a Tisza sodorvonalába kerül bevezetésre. Jelenleg a kút nyugalmi vízszintje negatív, ezért a kitermelés kompresszoros üzemmel történik. Az átlagos vízhozam 18-20m3/óra. A vízügyi előírások miatt a termálkút vízjogi engedélye 2012. december 22.-én lejárt, leállításra került. Az előírások változása következtében lehetőség van a visszasajtolás nélküli üzemvitel melletti további üzemeltetésre, melyre vonatkozó vízjogi engedély 2014. április 4.-én került kiadásra a vízügyi hatóság részéről. Az engedélyben előírt fejlesztések, felújítások jelenleg folyamatban vannak. Ezek elvégzése után, 2014. év végétől tervezzük a termálenergia ismételt hasznosítását. 3.2. Molnár utcai termálkútpár A termálkútpár (1 db termelő és 1 db visszasajtoló) 1983-ban kísérleti jelleggel került megvalósításra. A hasznosítás 1985-ben kezdődött, és 1988-ig tartott a visszasajtolási problémák miatt. A kútpár 1995-ben az Európai Unió PHARE programja segítséggel felújításra került, és 1998. júliusig működött visszasajtolásos üzemmóddal. A visszasajtolási nyomásnak a visszasajtoló kút eltömődése következtében előálló, 20 bar fölé történő megemelkedése miatt a visszasajtolás megszüntetésre került, és a használtvíz közcsatornában került elhelyezésre. Az akkori üzemeltető SZETÁV Kft. nem kapott engedélyt a használtvíz Tiszába történő vezetésére. A közcsatornában történő elhelyezést a szakhatóság 2004. július 31.-ig engedélyezte. A csatornadíjak drasztikus emelkedése a költségeket jelentősen megnövelte, a jelenlegi árak figyelembevételével a hasznosítás gazdaságtalan. Új visszasajtoló kút fúrására lenne szükség. A termálkútpár 2004. márciusától üzemen kívül van. 3.3. A geotermikus energiahasznosítás lehetőségei A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2008-ban a Magyar Geotermális Egyesület szakértőivel megvizsgáltatta a geotermikus energiahasznosítás lehetőségeit Szeged város távhőszolgáltatásában. Az elkészült tanulmány főbb megállapításai: A gázmotorok által történő használati melegvíz készítés következtében a termálvíz hasznosításra fűtési idényen kívül nincs lehetőség. A geotermikus energia elméletileg is legföljebb 60%-os arányban vehet részt a szegedi távfűtés primerenergia szükségletének kielégítésében. A terület hidrogeológiai terhelhetősége, továbbá a kútfúrási pontok elhelyezhetősége figyelembe vételével Szegeden 7 db termelő és 10 db visszasajtoló termálkút fúrásával 6 db ellátási körzetnél valósítható meg termálvíz hasznosítás. (Rókus, Makkosház, Észak I/A, Tarján V, Tarján IV, Tarján VIII). Ez 250 TJ/év geotermikus energia betáplálását jelenti. Ez a teljes primer energiahordozó felhasználás 25,2%-ával egyenértékű. A 2004-ben életbe lépett vízgazdálkodási törvény kötelezővé tette az energetikai célra használt termálvizek teljes mennyiségű visszasajtolását. A szakértők szerint a szegedi termálvíz visszasajtolási kútkiképzések sikeressége 80%-ra becsülhető. A beruházás összköltsége mintegy 4,93 milliárd forint, melynek egyszerű megtérülési ideje 10,8 év. 5
E megállapítások alapján egyértelművé vált, hogy a becsült beruházási költségek a Szegedi Hőszolgáltató Kft lehetőségein még az esetlegesen elnyerhető támogatások figyelembevételével is jelentősen túlmutatnak, ugyanakkor a beruházás kockázatai messze meghaladják, megtérülése viszont nem éri el az üzletileg vállalható mértéket. Erről a tanulmány megküldése mellett tájékoztattuk Társaságunk tulajdonosait is. 3.4. Használati melegvíz szolgáltatás termálvíz közvetlen felhasználásával A Szegedi Hőszolgáltató Kft. még a szolgáltatás végzése szempontjából jogelődnek tekinthető SZETÁV Kft. által 1995. március 9.-i, illetve 1995. május 15.-i keltű szerződések alapján, ténylegesen 1997. novembertől ill. 1998. augusztustól Szeged Észak I/A, Észak I/B és Makkosháza fűtőművi körzetek területén a használati melegvíz céljára termálvizet vásárolt az Aquaplus Kft.- től. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. (Szeged, Vág u. 4. ) ügyvezetése a használati melegvíz céljára vásárolt termálvíz vételezést 2003. április 4. napjától felfüggesztette, majd 2004. április 6.-án a hivatkozott szerződésektől elállt. Az elállás okai: Folyamatos volt a fogyasztók elégedetlensége a szolgáltatott vízminőséggel kapcsolatban. A vízminőséggel kapcsolatban a felfüggesztés és az elállás közötti időszakban végzett lakossági reprezentatív felmérés eredménye szerint a lakosság elégedetlen volt a szolgáltatott termálvíz minőségével, annak valamennyi tulajdonságával. Amióta Társaságunk a használati melegvizet ivóvíz vételezéssel szolgáltatja, nincsenek lakossági panaszok, a fogyasztók elégedettek a vízminőséggel, sőt kifejezetten tiltakoznak a termálvizes szolgáltatásra való visszatérés ellen. A szakértői vizsgálatok megállapították, hogy a szolgáltatott víz minősége nem felel meg a hatályos előírásoknak. A 2002. október 1. 2003. március 31. közötti elszámolási időszakban a mérés alapján szolgáltatott és a mellékvízmérők leolvasott adatai alapján a fogyasztók felé kiszámlázható használati melegvíz mennyiség közötti mérésdifferencia az érintett három körzetben kimagaslóan magas eredményt mutatott, emiatt Társaságunknál tetemes veszteségként jelentkezett. A nagymértékű veszteség feltárására indult vizsgálat során derült ki az is, hogy az Aquaplus Kft. tulajdonában lévő, a fogyasztás mérését szolgáló elszámolási hőmennyiségmérők hitelesítését nem végezték el a hitelességi időtartam leteltét követően, így 2002. január 22-től illetve augusztus 26-tól 2003. május 12., 13. illetve 23-a közötti időszakban a három körzetben a számlázás alapját képező mennyiségeket nem hiteles mérőkön mérték. A felfüggesztést ill. az elállást követően az Aquaplus Kft. kártérítési pert indított a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ellen. A Szegedi Ítélőtábla 2008. október 2.-i jogerős ítéletében Társaságunkat kártérítés címén az Aquaplus Kft. kezdeti 650.801.345 Ft követelésével szemben 120 000 000 Ft és annak kamatai valamint a perköltségek megfizetésére kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság 2009. áprilisában ezt az ítéletet helyben hagyta. Társaságunk figyelembe véve a vízkezelési technológiák időközbeni fejlődését, a szakmai befektető Alfa-Nova Kft. tulajdonosi érdekeltségi körébe tartozó Energott Kft.-vel közösen ismét vizsgálni kezdte a termálvíz alapú közvetlen használati melegvíz szolgáltatás lehetőségeit, kiegészítve azt egy biomassza alapú erőmű telepítésével. 6
4. A földgáz árának és a távhőszolgáltatás díjainak alakulása 2008-2014 A földgázpiac liberalizációja során 2009. július 1.-től megszűnt a hatósági gázdíj megállapítás, mely a 2008. június 30.-ig hatályos Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés ill. annak 4.sz. melléklete alapján a távhőszolgáltatás hődíjai meghatározásának alapját képezte. Ebben az 1999- ben megállapított bázis alapdíjak a fogyasztói árindexszel, az ugyanakkor meghatározott bázis hődíjak a hatósági kéttarifás gázár tényezőinek változásával módosultak. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2006. szeptemberétől szabadpiaci kereskedőtől szerzi be tevékenységéhez szükséges földgázt. A beszállító kiválasztására évi rendszerességgel bekért ajánlatok alapján kerül sor. Az ajánlatkérés során teljes mértékben követjük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal távhőszolgáltató- és termelő szektor szereplőinek gázbeszerzésére vonatkozó, jelenleg érvényben lévő 1/2013. számú ajánlását. Szabadpiaci földgázár meghatározása jelenleg két tényező alapján történik. Az egyik az olajárakon alapuló, negyedévente változó rész, a másik az európai szabadpiacon kialakuló TTF ár, mely havonta változik. Olajár alapú tényező: a szerződésben kerül rögzítésre az induló földgáz ár USD/GJ-ban és a bázis időpont. A bázis időpontot megelőző 9 hónap átlagos nemzetközi jegyzésárai alapján rögzítésre kerülnek az árváltozásnál figyelembe vett fűtőolaj és gázolaj bázisárai. Földgázár módosításra jellemzően negyedévente, a negyedévet megelőző 9 hónap nemzetközi jegyzésárai alapján kerül sor a gázkereskedelmi szerződésben rögzített képlet alapján. Szadadpiaci gázár alapú tényező: Argus European Natural Gas -ban publikált adatok alapján kerül meghatározásra EUR/GJ-ban. Gázdíj számla kibocsátására USD/GJ egységár alapján két részletben kerül sor. A szabadpiacon vásárolt földgáz árának és a számlázott HUF/USD árfolyam értékének változása: 2011. I. negyedév 12,660 USD/GJ 193,33 HUF/USD 2011. IV. negyedév 14,205 USD/GJ 235,21 HUF/USD 2012. I. negyedév 14,042 USD/GJ 221,42 HUF/USD 2012. II. negyedév 14,513 USD/GJ 232,54 HUF/USD 2012. III. negyedév 14,328 USD/GJ 219,78 HUF/USD 2012. IV. negyedév 15,018 USD/GJ 220,77 HUF/USD 2013. I. negyedév 14,705 USD/GJ 225,26 HUF/USD 2013. II. negyedév 14,644 USD/GJ 225,84 HUF/USD 2013. III. negyedév 12,553 USD/GJ 222,51 HUF/USD 2013. IV. negyedév 13,028 USD/GJ 220,23 HUF/USD 2014. I. negyedév 12,786 USD/GJ 224,92 HUF/USD 2014. II. negyedév 11,702 USD/GJ 223,10 HUF/USD 2014. III. negyedév 11,046 USD/GJ 240,59 HUF/USD 4.1. A távhőszolgáltatás díjai meghatározásának módszere 2011.-ig A hatályos Üzemeltetési- Vállalkozási Szerződés alapján a szolgáltatási díjak indokolt megváltoztatását célzó előterjesztés elkészítése, illetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése elé terjesztése a Szegedi Hőszolgáltató Kft, mint üzemeltetésbe vevő feladatát képezte. Az alapdíjak megállapítására évente egyszer, a tárgyévet megelőző év november 15.-ig, a hődíjak megállapítására évente kétszer, május 15.-ig és november 15.-ig tehette meg javaslatát. 7
Mindezek alapján Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés ill. annak 4.sz. melléklete 2008. július 1.- től a megváltozott körülményekhez igazodva az alábbiak elvek szerint változott a díjmegállapítás módszere és tartalma: a) A távhőszolgáltatás alapdíjai a fűtési- és használati melegvíz szolgáltatás piaci viszonyoktól nem függő költségelemeinek (bér és egyéb költségek) fedezetét tartalmazták b) A hődíj a piaci viszonyoktól függő energiaköltségek (földgáz és villamosenergia) alapján kerül meghatározásra, vagyis a korábbiakkal szemben a villamosenergia költségek is a hődíj, nem pedig az alapdíj meghatározásának részét képezék. c) Az alapdíjak számítási újonnan meghatározott bázisértéke a fűtési- és használati melegvízszolgáltatási tevékenység 2007. évi valós ráfordítások alapján számított állandó költségei alapján került meghatározásra. d) A hődíjak számítási bázisértéke a 2008. január 1.-től hatályos hatósági közüzemi gázárak valamint a 2007. évi valós villamosenergia költségek alapján került meghatározásra. e) Az alapdíjak évente egyszer, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. tárgyévet megelőző évi üzleti tervében jóváhagyott béremelés valamint a díjmegállapítási javaslat elkészítését megelőző 12 hónap KSH szerinti fogyasztói árindex figyelembevételével kerülhettek módosításra f) A hődíjak módosítása évente kétszer, január 1.-től és július 1.-től valósulhatott meg, a díjmegállapítási javaslat elkészítését megelőző negyedév ismert és valós gáz- és villamosenergia beszerzési átlagárai alapján. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló többször módosított 16/2003.(IV.30.) Kgy. rendelete szerint: A lakossági és üzemi fogyasztói alapdíjrész tartalmazta: a szolgáltató távvezetékeinek és azok tartozékainak üzemeltetési és karbantartási költségeit, a rendeltetésszerű üzemeltetés során a rendszerből folyamatosan elfolyt víz pótlásának költségét, a fejlesztési célt szolgáló díjhányadot, a nyereséget. A lakossági és üzemi fogyasztói hődíjrész tartalmazta: a szolgáltató által a távfűtés és használati melegvíz ellátás céljára vásárolt földgáz és villamosenergia díját, a hálózati hőveszteség költségeit, az üzemeltetés során elfolyt víz pótlásához felhasznált tüzelőanyag költségeit tartalmazó díjat. 4.2. Az olajárak és a HUF/USD árfolyam változásának hatásai a gázköltségekre A hődíjaknak a szabadpiaci földgázár alapján történő meghatározására történő áttérés egybeesett az olajárak drasztikus emelkedésével, majd azoknak a 9 hónapos átlagárak útján a gázárakban történő megjelenésével. Az olajárak csökkenését a HUF/USD árfolyam jelentős emelkedése kísérte, így a gázárak számottevő csökkenése egyelőre nem következett be. A 2008. július 1.-től hatályos, félévenkénti, a megelőző időszak tényadataira támaszkodó hőármegállapítás a gázárak szélsőséges és előre ki nem számítható változásait követni nem tudta. Ennek következtében a tényleges beszerzési és a hődíj megállapítás alapját képező gázár eltérése miatt a Szegedi Hőszolgáltató Kft.- nek 2008. második félévében mintegy 360 millió Ft, egész évre vonatkozóan 255 millió Ft vesztesége keletkezett. 8
Ezzel szemben a távhőszolgáltatás hődíja 2008. január 1.-vel 1 %-kal csökkent, majd 2008. július 1.-vel 1, 24 %-kal emelkedett, így az év folyamán lényegében nem változott. 2009. év első negyedévében a tendencia folytatódott. A 9 hónap átlagos nemzetközi jegyzésárak lassú csökkenését a magas USD árfolyam közömbösítette. Így a 2009. január 1.-i díjmódosítás mellett is ebben az időszakban mintegy 192 millió Ft veszteség keletkezett, hiszen a hődíj alapját képező gázár 2550 Ft/GJ, míg annak átlagos tényleges költsége az első negyedévben 2839 Ft/GJ volt, mely figyelembe véve a gázár szerkezetének eltérését is - lényegében megegyezik a hatósági közüzemi gázárral. A második negyedévben ugyan megindult a gázárak csökkenése, azonban az a HUF/USD árfolyam változásai miatt átlagosan 2569 Ft/GJ körül alakult, mely újabb, mintegy 3,4 millió Ft veszteséget eredményezett. A 2008. július 2009. június között keletkező veszteség összességében így elérte az 556 millió Ftot. Ennyivel került kevesebbe a fogyasztóknak a távhőszolgáltatás, annak tényleges költségeinél ebben az időszakban. Ennek belátható időn belüli visszapótlása azonban a Szegedi Hőszolgáltató Kft. biztonságos gazdálkodásának elengedhetetlen feltétele lett volna. 4.3. A távhőszolgáltatás díjainak megállapítása 2009-2011. szeptember 30.-ig A 2008. július 1.-től hatályos számítási eljárás szerint a gázmotorok üzemeltetéséből adódó díjkedvezmény figyelembevételével 2009. július 1.-től a lakossági fűtési hődíj 9,9 %-os valamint a használati melegvíz hődíj 10 %-os emelése vált indokolttá. Társaságunk tulajdonosai - Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Alfa-Nova Kft. - képviselőinek megegyezése alapján a hődíjak megállapítása alapját képező gázárak 2009. I. negyedéves emelkedéséből, figyelembe véve a gázárak akkor prognosztizált csökkenését, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 3%-ot eredménye terhére átmenetileg, 2009. december 31.-ig átvállalt. Az így átvállalt gázárkülönbözet összege a soron következő díjmegállapításokkor került volna beépítésre a hődíjakba, mérsékelve a várható csökkenést mindaddig, amíg ez és a korábban felhalmozódott veszteség visszatérül. A 2008. július 1.-től hatályos számítási eljárás szerint az előzőek figyelembevételével a gázmotorok üzemeltetéséből adódó díjkedvezmény figyelembevételével a lakossági fűtési hődíj 6,95 %-os valamint a használati melegvíz hődíj 7,13 %-os emelése valósult meg a távhőszolgáltatásra vonatkozó általános forgalmi adó 5%-ra történt mérséklésével egyidejűleg, 2009. augusztus 1.-től. 2009. második félévétől néhány, a Társaságunk 2009. évi üzleti terve ill. a 2009. májusában előterjesztett díjmegállapítási javaslatunk elkészítésekor még ismeretlen tényező némileg mérsékelte a gázárak további csökkenését ezzel korábbi veszteségeink visszapótlásának lehetőségeit. Ezek közül a legfontosabbak: A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Miniszter 27/2009 (VI.25) KHEM rendelete alapján a közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél felmerült bevételi hiányt megtérítteti. Ennek eredményeképpen mintegy 50 000 e Ft többlet gázköltség jelentkezett. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség közleménye 2009. július 1.-től készletezési hozzájárulás fizetését határozza meg. Ennek hatása a gázköltségekben mintegy 20 000 e Ft növekedést jelentett. Mivel korábbi földgáz szállítónk megbízhatóságát illetően komoly kétségeink merültek fel, 2009. július 7.-től új gázkereskedőtől, az ELMIB Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt. (Nagykanizsa) vásároltuk a gázt. A gázdíjak meghatározása és szerkezete a korábbiaktól eltérő (összevont egytarifás gázdíj helyett rendszerhasználati és gázdíj), amely a tervezetthez képest 29 000 e Ft-tal növelte a gázköltséget. 9
Fenti változások egyéb tényezőkkel valamint jelentős költségcsökkentő intézkedések hatásaival együtt a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2009. évi üzleti tervének a Társaság taggyűlése által 2009. október 14.-én elfogadott módosításában átvezetésre kerültek. Mindezek együttes hatásaként a tervezett eredmény kevesebb, mint a felére csökkent, így a tervezettnél kisebb lehetőség adódott 2009. évben a veszteségek és a saját tőke csökkenésének kompenzálására. Az Üzemeltetési- Vállalkozási Szerződés 2008. július 1.-től érvénybe lépett módosítása alapján számításaink szerint 2010. január 1.-től a távhőszolgáltatás fűtési alapdíjának 4,88 %-os, a használati melegvíz alapdíjának 4,78 %-os emelése lett volna indokolt. A 2008. július 1.-től hatályos számítási eljárás szerinti, a szabadpiaci gázárakon alapuló hődíjak meghatározása alapján a gázmotorok üzemeltetéséből adódó díjkedvezmény figyelembevételével a lakossági fűtési hődíj 8,27 %-os, a használati melegvíz hődíj 8,29 %-os emelése lett volna szükséges. Ez nem tartalmazta a 2009. augusztus 1.-től hatályos hődíjak megállapításának alapját képező gázárak 2009. I. negyedéves emelkedéséből a Szegedi Hőszolgáltató Kft. által 2009. december 31.-ig ideiglenesen átvállalt 3%-ának kompenzációját. Megvizsgálva a távhőszolgáltatás hődíjainak alakulását néhány nagyvárosban és Szegeden, megállapítható, hogy azokban a városokban volt lehetőség a hődíjak jelentős csökkentésére, melyekben a gázárak változását Szegeddel ellentétben azonnal és teljes mértékben áthárították a fogyasztókra. A Szegeden kialakult díjpolitika ugyanakkor - jelentős veszteségek árán - kiegyenlítette a gázárak szélsőséges ingadozását. Természetesen ez az áremelkedések és az árcsökkenések esetében is érvényesül. Az akkor ismert gázpiaci prognózisok alapján a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezetése nem kezdeményezte a távhőszolgáltatás alap- és hődíjainak 2010. január 1.-vel történő módosítását. Fenntartotta ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az alapdíjak 2010. január 1.-től esedékes módosítását legkésőbb a 2011. évi díjak megállapításakor, azokkal együtt érvényesítse. Társaságunk tulajdonosainak Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata valamint az ALFA- NOVA Kft. - képviselői ennek ismeretében a 2009. november 11.-én tartott egyeztetésükön a hatályos Üzemeltetési- Vállalkozási Szerződésben foglaltaktól és az ügyvezetés javaslatától eltérően abban állapodtak meg, hogy: 2010. január 1.-től változatlan alapdíjak mellett szükséges a fűtési hődíj 7 %-os valamint a használati melegvíz hődíj 10 %-os csökkentése, oly módon, hogy azt a 2009. augusztus 1.- től hatályos legmagasabb díjhoz képest a Szegedi Hőszolgáltató Kft. saját hatáskörében általános fogyasztói díjkedvezményként biztosítja. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2008. július 2009. június között keletkezett veszteségeinek 2010. december 31.-ig történő kompenzációja érdekében az így kialakított díjak 2010. év folyamán változatlanok maradnak, kivéve, ha a szabadpiaci földgáz árak, valamint a HUF/USD árfolyam az akkor prognosztizált 365 USD/ezerNm 3 illetve 190 HUF/USD értékhez képest jelentősebb emelkedése azok módosítását indokolttá teszi. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2010. január 1.-től a tulajdonosok által meghatározott díjkedvezményeket alkalmazta. Továbbra is fenntartotta ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az alapdíjak 2010. január 1.-től esedékes módosítását a 2011. évi díjak megállapításakor, azokkal együtt érvényesítse. A díjkedvezményt megalapozó számítások legjelentősebb tényezői, a szabadpiaci földgáz ár és a HUF/USD árfolyam, nem a prognózison belül alakultak, mindkettő jelentős emelkedést mutatott. A gázár 2010. III. negyedévében 365 helyett 399 USD/ezerNm 3 az árfolyam 190 helyett 220 HUF/USD körül alakult. 10
A gázár megállapítás alapját képező olajárak és a HUF/USD árfolyam változását valamint a piaci és a közüzemi (egyetemes) gázár havi alakulását a 2008-2013. évekre a 10.sz. mellékletben ábrázoltuk. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2010. évi, a tulajdonosok által egyhangúan elfogadott üzleti terve szerint a társaság gazdálkodása 2010. évben csak akkor lehet eredményes, ha 2010. októberétől megszűnnek a 2010. január 1.-től bevezetett díjkedvezmények, a III-IV. negyedévben az USD árfolyama a prognosztizálton alakul, a társaság dolgozói 2010. évben nem részesülnek béremelésben és ideiglenesen, legfeljebb a következő évig elhalasztásra kerülnek egyes karbantartási, felújítási és javítási munkálatok. Az előzőek figyelembevételével a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2010. október 1.-től a január 1.-től alkalmazott díjkedvezményeket önmagában a takarékossági intézkedések végrehajtása mellett biztosítani nem tudta, így ettől az időponttól kezdődően a tulajdonosok döntésének megfelelően ismét a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 34/2009. (IX.30.) Kgy. rendelete mellékletében meghatározott hatályos legmagasabb hatósági díjakat alkalmazta. Az Önkormányzat általi, a hatályos Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés tartalmától eltérő díjmegállapítások az alábbi, kamatok nélkül összesen 413 411 eft árbevételkiesést eredményezték: A Szegedi Hőszolgáltató Kft. hatályos Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés szerint megtett díjemelési javaslata 2009. április 1.-vel szemben 2009. augusztus 1.-i hatállyal került elfogadásra, ebből 2009. évre 101 028 eft árbevétel kiesés keletkezett. 2010. január 1.-től a változatlan alapdíjak mellett a fűtési hődíj 7 %-os valamint a használati melegvíz hődíj 10 %-os csökkentése a Társaságnak 177 632 eft árbevétel kiesése keletkezett. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. gazdálkodása 2010. évtől veszteségessé vált. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. hatályos Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés szerint megtett, a 2011. évi alap- és hődíjakra vonatkozó díjemelési javaslata Szeged Megyei Jogú város közgyűlése által nem került elfogadásra, ebből 2011. február 1.-töl, az NFM által történő díj és támogatás megállapítás kezdetéig, 2011. október 1.-ig 134 751 eft árbevétel kiesés keletkezett. A fenti összegek a számlázott hőmennyiségek alapján kerültek meghatározásra. 4.4. A távhőszolgáltatás díjainak megállapítása 2011. október 1.-től 2011. évben alapvető változások történtek a távhőszolgáltatás díjainak megállapításában és a Szegedi Hőszolgáltató Kft. gazdálkodását meghatározó más, lényeges tényezőkben, melyeknek együttes hatása nem volt kigazdálkodható: A távhőszolgáltatás díjait a Kormány a 2011. március 31.-én alkalmazott értéken rögzítette. A távhőszolgáltatás díjait és annak támogatását 2011. október 1.-től a Nemzeti Fejlesztési Miniszter határozza meg. A 2011. évi XXIX. törvény a lakossági és külön kezelt intézményi távhőszolgáltatási díjakat a 2011. március 31.-én alkalmazott díjtételek szintjén befagyasztotta, és a díjmegállapítást a Nemzeti Fejlesztési Miniszter hatáskörébe utalta. A lakossági díjakat 2012. január 1.-től 4,20 % díjemelés, majd több időpontban érvénybe léptetett rezsicsökkentést követően a 2011. március 31.-én érvényes egységárak 80 %-án állapították meg 2014. október 1.-ét követő időszakra. A külön kezelt intézmények részére meghatározott 2011. március 31.-i díják változatlanul érvényben vannak. 11
A felhasználók 2,2 %-át kitevő egyéb fogyasztók felé tényleges önköltségen alapuló díjszámítással meghatározott, társaságunk ügyvezetői által jóváhagyott díjtételeket alkalmazzuk. 2011. október 1.-től a lakossági távhőszolgáltatás után támogatás illeti meg társaságunkat, melynek mértéke 2013. november 1.-től 2034 Ft/GJ. Mivel a Közgyűlés a 2011. februári ülésén nem fogadta el áremelési javaslatunkat, március 1.-től a központi díj és támogatás meghatározás bevezetéséig, október 1.-ig 134 751 eft árbevétel kiesés keletkezett (mely egyébként a teljes 2011. évre számítva 196 044 eft). A hőenergiával kapcsoltan termelt villamosenergia kötelező átvétele (KÁT) és az ehhez kapcsolódó külön áram pótlék (KÁP) 2011. július 1.-vel megszüntetésre került. A gázmotorok villamosenergia értékesítésből származó eredmény a beruházás tőke- és kamatterheire, az előírt amortizáció képzésére valamint a lakossági hődíjak csökkentésére fordítódott. A KÁP megszűnését követően a szabadpiaci értékesítés mellett ezekre nem volt fedezet. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2011. évi üzleti terve 190 HUF/USD árfolyam feltételezésével került elfogadásra. Az árfolyam szinte folyamatos emelkedés után 2011. december 31.-én 240,68 HUF/USD volt, az éves átlagos árfolyam pedig 207,63 HUF/USD-re adódott. A 2011. október 1.-től bevezetett, hőmennyiség alapú távhőszolgáltatási támogatási rendszer Átláthatatlan. A díjmegállapítás és a lakossági támogatás meghatározásának szempontjai és metodikája nem ismert, így a társaság gazdálkodására gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. Bevezetése óta hat alkalommal változott a támogatás mértéke, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. esetében a támogatás a 2012. január 1.-el hatályos központi díjemelés arányában csökkent, a támogatás 2013. januári növekedésének hatása lényegében a 10%-os díjcsökkentésével azonos, a 2013. novemberi díjcsökkentéstől azonban lényegesen elmaradt a támogatás növekedése. A 2014. októberi újabb 3,3 % mértékű díjcsökkentést a támogatás változása nemhogy nem kompenzálta, hanem az még csökkent is. Fűtési alapdíj Fűtési hődíj Támogatás 2011. október 328 Ft/lm 3 /év 3566 1250 Ft/GJ 2011. november 328 Ft/lm 3 /év 3566 1659 Ft/GJ 2011. december 328 Ft/lm 3 /év 3566 1659 Ft/GJ 2012. január 341 Ft/lm 3 /év 3705 1446 Ft/GJ. 2012. november 341 Ft/lm 3 /év 3705 1465 Ft/GJ 2013. január 306 Ft/lm 3 /év 3334 1963 Ft/GJ 2013. november 272 Ft/lm 3 /év 2963 2034 Ft/GJ 2014. október 263 Ft/lm 3 /év 2865 1936 Ft/GJ A 2011. évtől folyósított támogatás nem fedezte a KÁP kieséséből, a rezsicsökkentésből és gázár emelkedésből valamint a HUF/USD árfolyam változásaiból adódó többlet költségeinket. Ezért a Szegedi Hőszolgáltató Kft. gazdálkodása az elmúlt években veszteségessé vált. 12
5. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2013. évi üzleti terve és annak megvalósulása A Szegedi Hőszolgáltató Kft. Taggyűlése 2013/05/30-3.sz. határozatával a társaság 2013. évi üzleti tervét, tekintettel a jegyzett tőke elvesztését prognosztizáló -186 354 eft tervezett veszteségre, nem fogadja el. Utasította a Társaság ügyvezetését, hogy az átdolgozott üzleti tervet 2013. július 31.-ig terjessze a Taggyűlés elé. A veszteség elkerülése érdekében a 2013. évi üzleti terv átdolgozása során figyelembe vett módosításokat és azok 2013. évi mérleg szerinti megvalósulását az alábbiakban vetjük össze: 5.1. A bevételek felülvizsgálata 5.1.1. Értékesítés nettó árbevétele: Fűtés-melegvíz szolgáltatás árbevételének tervezése során 204 000 eft árbevétel csökkenéssel számoltunk, 1-7. havi tény és a 8-12. havi terv adatok alapján. A fűtés-melegvíz szolgáltatás árbevétele a szokatlanul meleg időjárás és a 2013. november 1.-i újabb rezsicsökkentés miatt 396 451 eft-tal csökkent Villamosenergia értékesítés bevételeként 53 380 eft-tal kevesebb árbevétel került beállításra a korábbi terv adatokhoz képest, a gázmotorok csökkentett üzemmódban való üzemeltetése, valamint huzamosabb ideig történő leállítása miatt. A villamosenergia értékesítés bevétele a módosított terv szerint alakult. Csökkentésre került a vízmérő óra szerelés és csere éves várható árbevétele 4 000 efttal, mivel az elszámolási mellékvízmérők hitelességi időtartama a Kormány 247/2012. (VIII. 31.) rendelete értelmében 6 évről 8 évre emelkedett, amely árbevétel kiesést eredményez. A vízmérő óra szerelés árbevétele a módosított tervnél jobban, 5 289 eft-tal csökkent. Költség továbbszámlázás esetében a 1 027 eft növekedéssel számoltunk. A költség továbbszámlázás árbevétele a 1 597 eft-tal növekedett 5.1.2. Egyéb bevétel: Kapott kamat, kötbér soron 135 000 eft növekedéssel számoltunk. Mivel 2011. második félévétől a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételének valamint külön áram pótlékának megszűnése jelentősen lecsökkentette a berendezések üzemidejét, ezzel az azokból átvehető hőmennyiséget is, így a fennálló hőszolgáltatási szerződésekhez képest jelentős alulszállítás következett be. Az Alfa-Nova Kft. üzemeltetett, Dalkia Kft. tulajdonában álló gázmotorok már 2012. május hótól leállításra kerültek. Ezt kazánok üzemeltetésével kellett pótolni. Ennek kapcsán egy előkészítés alatt álló szerződéses rendszer keretében 135 000 eft kötbért kívántunk érvényesíteni az Alfa-Nova Kft.-n keresztül a Dalkia Kft.-vel szemben. A szerződéses rendszer részeként 297 000 eft értékben megvásároljuk a Dalkia Kft. tulajdonában álló gázmotoros egységeket valamint azok felújítási költségeként 162 000 eft-ot számoltunk volna el az eladó felé. Ez ügylet 2013. évben nem realizálódott. A követelés érvényesítése a cégcsoport többi érintett társaságával együttesen választott bírósági eljárás útján folyamatban van. Az 1-7. havi tényszámok alapján változatlan fajlagos mérték mellett a távhőszolgáltatási támogatás 100 500 eft-os növekedése várható, mivel a tapasztalataink szerint a rezsicsökkentés mellékhatásaként a hőigények csökkenésének üteme mérséklődést mutat. A távhőszolgáltatási támogatás a szokatlanul meleg időjárás valamint a relatív (korrigált) hőigények további csökkenése miatt mindössze 5 528 eft-vel emelkedett. 13
Az aktivált saját teljesítmény értéket a korábban tervezetthez képest a tényadatok alapján 35 900 eft-tal növeltük, mely tartalmazza a megvásárlásra kerülő gázmotorok felújításához kapcsolódó saját teljesítményt is. A gázmotorok megvásárlásának elmaradása miatt 2013. évbe nem realizálódott. Az előzőek alapján a tervezett összes bevétel 12 047 eft növekedése helyett 430 585 eft-tal, a módosított tervhez képest 442 632 eft-tal csökkent. 5.2. Költségek felülvizsgálata A fenntartási anyagból 10 000 eft, áramból 1 000 eft, gázból 35 308 eft, saját előállítású hőből 24 100 eft csökkentést, a víz költségnél 1 300 eft növekedést tervezünk az eredeti tervszámokhoz képest. A fenntartási anyagok költsége 23 000 eft-tal, az áram 15 636 eft-tal, a gáz 95 656 eft-tal, a saját előállítású hő 24 277 eft-tal, a víz költség 10 104 eft-vel csökkent. Az igénybevett szolgáltatás költségeit csökkentettük a bérleti díj várható értékénél 23 000 eft, a más vállalkozóval végeztetett szolgáltatások várható költségénél 28 000 eft összegben, a szabályozási pótdíj esetében 1 000 eft növekedést terveztünk. Az igénybevett szolgáltatások közül a bérleti díjak 17 007 eft-vel, a más vállalkozóval végeztetett szolgáltatások 72 126 eft-vel, a szabályozási pótdíj 1 753 eft-vel csökkent. A továbbszámlázott szolgáltatás 1 027 eft-tal történő növekedését terveztük. Eladott közvetített szolgáltatások értéke 35 778 eft-tal növekedett. Az egyéb szolgáltatások esetében 1 000 eft tagdíj költségnövekedést terveztünk A tagdíjak 1 246 eft-vel növekedtek. A várható értékcsökkenés tervezett összegét 53 000 eft-tal csökkentettük, mivel áttérünk a gázmotorok értékcsökkenésének lineárisról a tényleges üzemórára vetített elszámolására. Az értékcsökkenés ténylegesen 47 707 eft-tal csökkent Csökkentésre került az egyéb ráfordírás soron a késedelmi kamat várható összege 30 000 eft-tal, mivel a faktorálás következményeként a beszállítói számlák kiegyenlítése a késedelmes napok számát lerövidíti. A késedelmi kamatok 30 103 eft-vel csökkentek. A pénzügyi műveletek eredményét 20 000 eft-tal korrigáltuk, a korábbi 135 000 eft tervezett veszteséget 115 000 eft-ra tervezzük. A pénzügyi műveletek vesztesége 78 636 eft, mely 56 364 eft csökkenést jelent A rendkívüli eredménynél 4 000 eft-tal kevesebb támogatás kifizetését tervezzük. A rendkívüli ráfordítások 7 759 eft-vel csökkentek A módosított tervben szereplő 224 081 eft költségcsökkenéssel szemben 344 600 eft, azaz 120 519 eft-vel nagyobb valósult meg. Mindezek együttes hatásaként a módosított tervben szereplő 49 774 eft eredménnyel szemben 263 385 eft veszteség keletkezett. A költségek tervezettnél nagyobb csökkenése nem kompenzálhatta bevételeknek a Társaságon kívüli okokból történő csökkenését, melyre azok jellegénél fogva az ügyvezetésnek ráhatása nincs. 14
6. A 2010-2013 évek közötti időszak önkormányzati és kormányzati intézkedéseinek összesített hatásainak számszerűsítése Az előzőekben ismertetett intézkedések hatásai számszerűsítéséhez meg kell határozni, hogy miképpen alakultak volna a Szegedi Hőszolgáltató Kft. bevételei és kiadásai 2013. évben, amennyiben ezen intézkedések nem történnek meg. Természetesen ez teljes pontossággal nem lehetséges, hiszen azok hatásai rendkívül összetettek, elmaradásuk teljesen más nemzetgazdasági környezet része lenne. A számítási modellt az alábbi kiindulási feltételezések alapján készítettük el: 2010. január 1.-től az Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés hatályos melléklete szerint történik a díjak meghatározása, tehát nem következik be az Önkormányzat kérésére a díjcsökkentés és nem kerül bevezetésre 2011. október 1.-től a kormányzati díjmeghatározás 2011. április 1.-től nem kerülnek rögzítésre a távhőszolgáltatás díjai a 2011. március 31.-i értéken Nem kerül megszüntetésre 2011. július 1.-vel a hőenergiával kapcsoltan termelt villamosenergia kötelező átvétele (KÁT) és az ehhez kapcsolódó külön áram pótlék (KÁP), azonban ez utóbbi értéke változatlan marad Nem kerül bevezetésre 2011. október 1.-től a hőmennyiség alapú távhőszolgáltatási támogatási rendszer A rezsicsökkentés keretében nem kerül sor a távhőszolgáltatási díjak kormányzati mérséklésére 2013. év során 6.1. A távhőszolgáltatás díjainak meghatározása Az előző feltételezések alapján, az Üzemeltetési-Vállalkozási Szerződés 4.sz. melléklete szerint, a tényleges KSH fogyasztói árindex figyelembevételével a távhőszolgáltatás alapdíjai, a 2013. évi tényleges földgázköltségek figyelembevételével pedig a távhőszolgáltatás hődíjai, tehát azok az elméleti 2013. évi díjak, melyek a felmerülő indokolt költségekre a fedezetet biztosítják. A számításokat az 11.-19.sz. mellékletekben részletezzük. A számítások során figyelembe vettük a megmaradó kötelező villamosenergia átvételből származó díjcsökkentő tényezőt, valamint azt, hogy 2013.-ban a gázmotorok költségeiben a beruházás tőke- és kamatterheit már nem kellett volna figyelembe venni, hiszen a létesítés beruházási hitelét 2012. decemberében Társaságunk visszafizette. A tényleges indokolt költségek alapján számított lakossági díjakat a 20.sz. mellékletben hasonlítottuk össze a 2013. november 1.-től hatályos, a rezsicsökkentéseket követő díjakkal. Eszerint a számított díjak 55%-kal lettek volna magasabbak az utóbbiakhoz képest. Az összehasonlításból az is kiderül, hogy a csökkentett díjak és a támogatás együttesen 5,12%-kal alacsonyabb, mint az előzőekben levezetett módszerrel számított költségalapú távhődíj. 6.2. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. becsült bevételei és kiadásai 2013. évben a 2010-2013 évek közötti időszak önkormányzati és kormányzati intézkedéseinek hatásai nélkül Az előzőek alapján, becslésünk szerint a Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2013. évi tény bevételei a 21.sz. melléklet, kiadásai a 22.sz. melléklet szerint alakultak volna. 15
A becslés során az alábbi hatásokat vettük figyelembe: Bevételek: A fűtés- és melegvízszolgáltatás árbevétele a 4.5.1. alatti ismertetett módon, a 2013. évben ténylegesen szolgáltatott hő- és használati melegvíz mennyisége szerint került meghatározásra Mivel a Társaság vélhetően lényegesen jobb likviditása miatt a szolgáltatási számlák faktorálására véleményünk szerint nem lett volna szükség, így a fűtés hátralék beszedési költségeinek fogyasztók általi megtérítése Társaságunk bevételét képezi A távhőszolgáltatás támogatási bevételét természetesen nem vettük figyelembe A gázmotorok által kapcsoltan termelt villamosenergia árbevételét a 2010. évi mennyiséggel, az akkor érvényes átvételi árakkal, a műszaki lehetőségek figyelembevételével számítottuk Kiadások: Mivel a Társaság vélhetően lényegesen jobb likviditása miatt a szolgáltatási számlák faktorálására véleményünk szerint nem lett volna szükség, a faktorálás következtében felmerülő valamennyi költséget figyelemen kívül hagytuk, ezzel egyidejűleg a számlázás és hátralékkezelés költségeit a 2010. évihez igazítottuk A földgáz költségek a 2013. évi tényleges felhasználás alapján, a saját tulajdonú gázmotorok üzemeltetéséhez szükséges földgáz mennyiségével növelve, a 2013. évi tény gázárakkal határoztuk meg A DALKIA tulajdonú gázmotorok üzemelésével nem számoltunk, azok számára földgáz továbbszámlázást és azok hőenergia vásárlást nem vettünk figyelembe A saját előállítású hő átvétele a számított hőáron került meghatározásra Figyelembe vettük a felmerülő helyi iparűzési adót A Társaság vélhetően lényegesen jobb likviditása miatt a fizetendő késedelmi kamatokat a 2010. évet megelőző mértékhez igazítottuk Az értékcsökkenés mértékét az üzemelő gázmotorok esetben kedvezőbb lineáris kulcs alapján számítottuk az üzemóra szerinti helyett Minden egyéb költség a 2013. évi szigorú, takarékos gazdálkodás változatlan szintjén maradt A fentieket a 23.sz. mellékletben összegezve 2013. évben a Szegedi Hőszolgáltató Kft. a 2010-2013 évek közötti időszak önkormányzati és kormányzati intézkedéseinek hatásai nélkül 86 220 eft számított eredményt érhetett volna el. Ez 349 605 eft-tal több, mint a 2013. évi tény. Ebből az is következik, hogy ennyivel kevesebb támogatást kapott társaságunk, mint amennyi a tényleges, indokolt költségek és a biztonságos gazdálkodáshoz szükséges szerény eredmény fedezetéhez szükséges lett volna. Az előzőekben ismertetett, tényleges költségeken alapuló számítási eljárást alkalmazva a 2010-2012 évekre is, az önkormányzati és kormányzati intézkedések hatásai az alábbiakban összegezhetők: Eredmény eft Számítás alapja Számított Tény Eltérés 2010 Ügyvezetés javaslata szerint 1 128-188 952-190 080 2011 Szerz.szerint valós költségek alapján 219 108-187 933-407 041 2012 Szerz.szerint valós költségek alapján 67 229-179 658-246 887 2013 Szerz.szerint valós költségek alapján 86 220-263 385-349 605 Összesen 373 685-819 928-1 193 613 16
7. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2014. évi üzleti terve, gazdálkodása A fogyasztói rendszerek korszerűsödése, a sikeres épületenergetikai beavatkozások és a lakossági fogyasztók anyagi teherbíró képességének jelentős csökkenése következtében a szolgáltatásaink iránti igény változatlan fogyasztói kör mellett is jelentősen csökkent. A fogyasztók által igényelt szolgáltatások csökkenése arányában az üzemeltetés során jelentkező elsősorban hálózati veszteségek nem csökkennek arányosan. A szolgáltatási díjak megállapítására minden esetben az elmúlt időszakok tényadatai alapján került sor, így az egységnyi értékesített hőenergiára vonatkozó veszteségnövekmény árainkban soha nem került elismerésre. A 78/2012. (XII.22) NFM majd a 64/2013.(X.30.) NFM) rendelet által előírt, általunk végrehajtott összesen 20 %-os lakossági díjcsökkentés, mind az alapdíjakra mind a hődíjakra vonatkozik. Az 1.465 Ft/GJ-ról 1.963 Ft/GJ-ra majd 2.034 Ft/GJ-ra növekvő fajlagos lakossági támogatási mérték a csökkenő hőfelhasználásra tekintettel a legtakarékosabb gazdálkodás mellett sem ellensúlyozza az alapdíj csökkenésből származó, az állandó költségek fedezetét jelentő árbevétel kiesésünket. A fűtőműveinkben üzemelő gázmotorok a kötelező átvételi időszakban a teljes hőigény mintegy 30%-át biztosították kedvezményes áron. A kapcsolt hő- és villamosenergia termelésből származó hőfelhasználás a 2005-2010-es időszakra jellemző 300.000 GJ/évről 2011. évben 185.000 GJ/évre, 2012. évben 63.700 GJ/évre, a 2013. I. negyedévi 11.700 GJ-t követő időszakban 0 értékre csökkent. A meglévő gázkazánokban történő hőenergia előállítás a kapcsolt hőtermelésből származó hőenergia beszerzéshez képest jelentős többletköltséggel járt. Társaságunk gazdálkodásában további jelentős bizonytalansági tényezőt okoz a lakossági fűtési hődíjak elszámolási módja. Az előlegek számlázására az előző három fűtési szezon átlagos fűtési hőfelhasználása alapján kerül sor. Az elszámoló számlák kibocsájtása fűtési idényt követően, a költségmegosztóval rendelkező fogyasztók esetében április-október hóban, az éves elszámolásúak esetében jellemzően július hónapban történik. A 2012-2013. fűtési idényt megelőző 3 fűtési idény fűtési hőfelhasználásának átlaga 746.087 GJ volt. A 2012-2013. fűtési idényben a fogyasztóink 638.284 GJ hőenergiát igényeltek fűtési célra, a 13 nappal rövidebb fűtési idénynek, illetve a korszerűsített épületeknek és fűtési rendszereknek köszönhetően. Ebből adódóan a fűtési idény fűtési hődíj elszámolása során ÁFA nélkül 345 282 eft díjvisszatérítés vált esedékessé. 2013. évi pénzügyi helyzetünket tovább rontotta, hogy a 2013-2014. fűtési idény fűtési hődíj előleg megállapítása szempontjából irányadó 3 éves hőfelhasználási átlag 711.306 GJ/évre csökkent, ami a II. félévi árbevételünket csökkentette. Megjegyezzük, hogy a 2013-2014. fűtési idényben a fogyasztóink a megelőzőnél is kevesebb, 540.955 GJ hőenergiát igényeltek fűtési célra, elsősorban a példátlanul magas (1995 óta a legmagasabb) átlaghőmérsékletnek köszönhetően. Ebből adódóan a fűtési idény fűtési hődíj elszámolása során mintegy 470 millió Ft díjvisszatérítéssel számoltunk. A 2013-2014. fűtési idény fűtési hődíj előleg megállapítása szempontjából irányadó 3 éves hőfelhasználási átlag a korábbi 711.306 GJ/évről 630.297 GJ/évre csökken, ami a 2014. II. félévi árbevételünket csökkenti. A tervezett árbevételen belül meghatározó arányt a fűtés és használati melegvíz szolgáltatás képviseli. A fűtés árbevételt a megelőző három fűtési idény tényleges hő értékesítésének átlaga alapján, az előleg és a ténylegesen elszámolt hő felhasználás alapján számítottuk. Ennek során figyelembe vettük a fűtés elszámolásból eredő 470.092 eft várható árbevétel kiesést és a 2014. július hónaptól az új fűtési hődíj részteljesítés hatását. A tervezett fűtés árbevételt a 64/2013.(X.30.) NFM rendelet alapján 2013. november 1.-től a díjak alapján terveztük. Mivel azonban 2014. október 1.-től a 2013.évi LIV. törvény módosításával 96,7%-át nem haladhatja meg a 2013.november 1.-től alkalmazott díjtéteknek, azt a tervezésnél figyelembe vettünk. Hatóságilag nem szabályozott közületi fűtési és használati melegvíz díjainkat 2014. január 1.-től 20%-kal emeltük. Az ebben a fogyasztói körben alkalmazott díjaink még mindig némileg 17
alacsonyabbak voltak, mint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a lakossági díj és támogatás együttes összegében elismert költségeink. Mindezek figyelembevételével a fűtés- és melegvíz szolgáltatás tervezett árbevétele: 3 643 189 eft. Lakossági értékesítés után járó fajlagos támogatást változatlanul a tervezéskor ismert 2.034.-Ft/GJ értéken vettük figyelembe. Ennek alapján, korrigálva az árbevétel kiesés összegével, 1 649 980 eft támogatási bevétellel terveztünk. A tervezett árbevétel és a lakossági távhő támogatás jelenlegi ismereteink szerinti együttes összege 2014. évben sem fedezi a szolgáltatás költségeit. Villamos energia értékesítés 2014. évre nem került tervezésre. A gázmotorokkal termelt villamos energia a szabadpiacon a jelenlegi feltételek mellett gazdaságosan nem értékesíthető. A lakosság karbantartási tevékenységet, vízmérő óra szerelést, cserét, hitelesítést végzünk. Ezek díjaiban 2014. év január 1-től 10% emelést érvényesítettünk. A költség tervben szereplő energia költségeket a 2014. évben várható energia árakkal számoltuk. A gáznál és a villamos energiánál az előző három év átlaga által számított mennyiségek felhasználását vettük figyelembe. Víz- és csatorna díja költségének nagy része átfutó tétel, mivel azt a fogyasztóknak továbbszámlázzuk, így eredményre gyakorolt hatása nincs. Az áram költség tervezésénél a 2014. évi szerződéses árakat vettük figyelembe. Legjelentősebb költségtényező az elfogyasztott gáz ellenértéke. Tekintettel arra, hogy a gázfogyasztás gázdíját USD-ben fizetjük a tervben 1-4 hónapra a tényleges árfolyammal a további hónapokra 225 HUF/USD árfolyam feltételezésével számoltunk. A munkavállalók részére biztosított béren kívüli juttatásokat a hatályos Üzemi Megállapodás szabályozza. Dolgozóink részére 2014. évben is folyamatos az önkéntes nyugdíjbiztosítás, melynek mértéke a besorolási bér 5%-a. Dolgozóink részére kedvezményes üdülést biztosítunk. Étkezési hozzájárulás havonta 8.000 Ft/fő. Vidéki munkavállalóink részére munkába járás költségtérítését 100 %-ban átvállaljuk. Segély kifizetés rendkívüli és indokolt esetben történik. A társaság vesztesége 2014. évben a tervezés idején ismert feltételek mellett -181 685 eft-ra volt prognosztizálható. Az I-III. negyedévi tény- valamint a IV. negyedévi számított adatok alapján a veszteség várhatóan ezt lényegesen meg fogja haladni. A társaság saját tőkéje 2014.-ben a második évben válik várhatóan negatívvá. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. taggyűlése a társaság 2014. évi üzleti tervét 2014/05/29-4.sz. határozatával nem fogadta el. A taggyűlés megállapította, hogy a KPMG Tanácsadó Kft. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. gazdálkodásának és reorganizációs lehetőségeinek áttekintése című jelentése ill. az annak figyelembevételével de nem kizárólagosan arra építő intézkedési terv alapján készüljön módosított üzleti terv elkészítése szükséges. A társaságunk által a lakossági és külön kezelt intézményi körön kívüli egyéb fogyasztók felé érvényesített, 2014. január 1.-től hatályos díjak némileg alacsonyabbak voltak, mint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott lakossági fogyasztókra vonatkozó hődíjak lakossági hőszolgáltatásra nyújtott támogatással növelt összege. A 2013. évi mérlegadatok figyelembevételével elvégzett önköltség számítás alapján a veszteségek csökkentése érdekében Társaságunk saját díjmeghatározási jogával élve az érintett fogyasztói kör szolgáltatási díjait 2014. október 1.-től az önköltségi szintre módosította, mely a 2014. január 1.-i díjak 16 %-os emelését eredményezi, mely várhatóan 7 133 eft-vel növeli a tervezett 2014. évi árbevételt. 18
Az előzőekben említett megfontolások alapján vállalkozási díjtételeinket 2014. október 1.-től, az átalánydíjas javítási szerződések valamint a mellékvízmérők cseréjének díjtételeit 2015. január 1.- től 15 %-kal emeljük, melynek várható hatása a 2014. IV. negyedévben a várható 11 095 ezer Ft árbevételhez képest 157 ezer, míg 2015.-ben a változatlan árakon számított 116 187 ezer Ft-hoz képest 17 377 ezer Ft többlet bevétel prognosztizálható. Mindezek összhangban állnak a KPMG Tanácsadó Kft. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. gazdálkodásának és reorganizációs lehetőségeinek áttekintése című, Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. június 27.-i ülésén elfogadott jelentésében foglalt, a hatóságilag nem szabályozott árak emelésére vonatkozó javaslatokkal. Lakossági értékesítés után járó fajlagos támogatás ugyanakkor a tervezéskor ismert 2.034 Ft/GJ értékhez képest 2014. október 1.-től 1936 Ft/GJ-ra csökkent. A 2014. október 1.-től előírt 3,3 %- os lakossági díjcsökkentés és 4,82 %-os lakossági távhőszolgáltatási támogatás csökkentés jelentősen befolyásolja társaságunk árbevételét. A 2014. IV. negyedévi tervezett számlázási adatok figyelembevételével a díjcsökkentés várhatóan 27 573 eft, míg a tényleges értékesítési adatok alapján számított támogatás csökkenés 14 472 eft, azaz összesen 42 045 eft bevétel kiesést eredményez. A jelenlegi változások hatásaként a 2015. évre várhatóan 109 839 eft lakossági díjbevétel és 71 540 eft támogatás, azaz összesen 181 379 eft bevétel kiesés keletkezik. Ezt a veszteséget a jelenleg rendelkezésünkre álló prognózisok alapján végzett számításaink szerint kompenzálhatná a földgáz árának (USD/GJ) csökkenése, ezt azonban a jelenlegi 240 HUF/USD feletti árfolyam nem teszi lehetővé. Ezeken túlmenően az elosztói földgáz rendszerhasználati díjak 2014. október 1.-től hatályba léptetett 10,32 %-os emelése 2014. IV. negyedévében 5 551 eft, 2015. évben 19 706 eft többlet költséget jelent. 8. Gazdálkodás, árak, díjak A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2003-2013 évekre vonatkozó főbb mérlegadatait a 24.sz. melléklet, a saját tőke alakulását a 25.sz. melléklet tartalmazza. A veszteség meghatározó tényezője mind 2004- ben, mind 2008-ban a földgáz árváltozásoknak a hődíjakban jelentős késéssel történő érvényesíthetősége. A 2010., a 2011.valamint a 2013. évi veszteség okait a fentiekben részleteztük. A záró munkajogi létszám és a bértömeg alakulását az 1998-2013 évekre a 26.sz. mellékletben szemléltetjük. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. bruttó átlagbéreinek alakulását és azok összehasonlítását az országos energiaipari ágazati átlaggal a 27.sz. melléklet tartalmazza. A fűtési szolgáltatás díjainak valamint az azt meghatározó tényezőknek alakulását 2002-2013 közötti időszakra a 28.sz. és 29.sz. mellékletben foglaltuk össze. Ebből látható, hogy a fűtési alapdíj a növekedése ezen időszakban nem érte el a fogyasztói árindex emelkedési ütemét, a végrehajtott fejlesztések és a szabadpiaci földgázbeszerzés következtében a hődíjak növekedése pedig jelentősen elmaradt a hatósági földgázárak 30.sz. mellékletben ábrázolt emelkedésétől. Néhány jelentősebb számú távfűtött lakással rendelkező városban jelentkező éves hőszolgáltatási költségeket az átlagos szegedi lakás adataival számítva, a hőmennyiség alapú távhőszolgáltatási támogatás feltüntetésével a 2013. november 1.-től hatályos árakon a 31.sz. mellékletben, a 2014. október 1.-től hatályos árakon a 32.sz. mellékletben, az átlagos nettó havi távhőszolgáltatási díjak alakulását 2008-2013. évekre a 33.sz. mellékletben, megjelenítve a díjakkal és a támogatással elismert költségeket a 34.sz. mellékletben szemléltetjük. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. lényegében az új távhőtámogatási rendszer bevezetésétől kezdődően figyelemmel a lakossági és közintézményi fogyasztók több alkalommal történő kötelező díjcsökkentésére is alultámogatott, azaz a távhőtámogatásból és a fogyasztók felé érvényesített díjak szerint árbevételből nem fedezettek az igazolt működési költségei. Az önkormányzati 19
ármegállapítás időszakának utolsó három évében jelentősen elmaradtak az áremelések az előterjesztettől, a szükséges mértéktől, mely már ezen időszakban is veszteséges gazdálkodást eredményezett. A tartósan veszteséges gazdálkodás folytatódott, a társaság először felhalmozott eredménytartalékát, majd már a jegyzett tőkéjét is felemésztette. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. 2013. IV. negyedévére mindennapi likviditási nehézségekkel küzdött. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. hiteltartozásai ekkor az alábbiak voltak: Raiffeisen Bank Raiffeisen Bank K&H Bank Összesen: Bank Hitel összege 220.000 eft 450.000 eft 300.000 eft 970.000 eft A központi ármegállapító tevékenység, rezsicsökkentés hatására a Kft. működtetéséből több százmillió forint hiányzott, így a likviditás és működtetés szempontjából az a Kft. azonnali működésképtelenségét eredményezte volna. A hitelek mértékével megegyező forrás szükségességét ismerte fel az Alfa-Nova Kft. is. Kezdeményezésére az Önkormányzat és az Alfa-Nova Kft. tagi kölcsön jogcímen kölcsön adott a Hőszolgáltató részére a hosszú távú működés- és fizetőképességének biztosítása céljából mindösszesen 1.000.000.000,-Ft-ot, melyet Tulajdonosok tulajdonosi arányaiknak megfelelően biztosítottak: az Önkormányzat 510.000.000 Ft, míg az Alfa-Nova Kft. 490.000.000 Ft összegben. A tagi kölcsön lejárata és esedékessége: 2015. május 29. A tagi kölcsön szerződés szerint a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nak a Bank által megbízott külső szakértő által reorganizációs tervet kellett készíttetnie és azt a taggyűlés elé terjesztenie legkésőbb 2014. május 31. napjáig, melyet Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének előzetesen jóvá kell hagynia. A reorganizációs tervet a KPMG Tanácsadó Kft. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. gazdálkodásának és reorganizációs lehetőségeinek áttekintése címmel elkészítette, azt a Társaság ügyvezetése határidőre a taggyűlés elé terjesztette. A tervet Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. június 27.-i ülésén 239/2014.(VI.27.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta, egyben azt a taggyűlésnek is elfogadásra javasolta azzal, hogy a Társaság hosszú távú működésének biztosítása érdekében készüljön 2014. október 30.-ig a reorganizációs tervet is alapul vevő de nem kizárólagosan arra építő intézkedési terv a Társaság ügyvezetői részéről feladatok, határidők és felelősök megjelölésével, melyet a taggyűlésnek kell elfogadnia a Közgyűlés előzetes jóváhagyása esetén. A reorganizációs terv és az intézkedési terv készítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a társaság részére a tulajdonosok irányából rövid határidőn belül tőkepótlás megvalósítása szükséges, valamint az, hogy a működési költségek további csökkentése elkerülhetetlen, még abban az esetben is, ha bizonyos költségelemek csökkentése esetleg a szolgáltatás színvonalának csökkenését is eredményezi. Azt a szolgáltatást kell nyújtani a fogyasztók felé, betartva természetesen a jogszabályi előírásokat, amit a MEKH ármegállapításában költségeiben elismer. A vevő és szállítói tartozások tőkeállományának változását 2010-2013 évek között a 35.sz. melléklet tartalmazza. Az Alfa-Nova Kft. a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-től vásárolta a földgázt az általa üzemeltetett, a Dalkia Kft. tulajdonában levő, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. egyes fűtőműveiben üzemelő 20