KEMECSEI LOKÁLPATRIÓTÁK LAPJA Kemecsei Helytörténeti 2005. I. évfolyam 2. szám MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE Téli ünnepkör népszokásai A népszokások költészete A népszokás-kutatás egyidejű a néprajztudomány kialakulásával. Hazánkban a Tudományos Gyűjtemény 1817. évi évfolyamában olvashatjuk e nemes, kiemelkedő gondolatokat. A külömbféle szokásokat se hagyhattyuk említés nélkül: ezeknek igen szoros közök van a Nemzeti Culturával. Akár külsők, akár belsők, akár erkölcsiek, akár Religyióbeliek legyenek bár észrevétlenül becsesekké, idővel mint egy törvényekké s második természetté válnak és kielégíttetésöket kivánnyák. E késztetésöknél fogva pedig az erkölködést, munkásságot, tökélletesülést mozdittyák elő. A szeretet, a béke ünnepe: Karácsony Európai ünnepeink legnépszerűbbike a Karácsony, a szeretet, az együttérzés, az ünnepi fenségesség ünnepe. Fenségessége a szellemi emelkedettség, a Karácsony az Élet, a Remény, a Szolgáló Szeretet ünnepe. Karácsony Jézus Krisztus születésének emlékünnepe. A fenyőfával és a betlehemi jászollal díszített katolikus templomokban december 24. éjjelén éjféli misét tartanak. A fiatal osztrák katolikus segédlelkész Joseph Mor és Franz Xaver Gruber kántortanító 1818. karácsonyán először elhangzott Stile Nacht, heilige Nacht angyali üzenete ma is a szívünkben visszahangzik, a lelkünkben él. A magyar ritusénekek motívumkincse Az év ünnepi ciklusaihoz fűződő szerencsekívánó, adománygyűjtő varázsénekek között jelentős helyet foglalnak el a télközépi ünnepkör énekei. A karácsonyi-újévi szertartásos (a himnikus és lirikoepikus) vallásos énekek mellett hazánkban a mitikus, fantasztikus jelképek keltenek különös érdeklődést. Sajátos magyar vonásokat elsősorban a dallamban, a költői megformálásban és a nyelvben kereshetjük. Kétségkívül, a honfoglaló magyarok kozmogóniájában és hitvilágában is léteztek azok az elemek, amelyekhez az európai mitikus motívumok kapcsolódhattak: ismerték a csodafa, világfa, életfa, sámánfa jelképét, ismertek szarvasmondákat. Volt olyan anyaistennő-alakjuk is, akinek szimbólumába a születés, az emberi tevékenység tartozott. Mindezeket az elemeket a téli napforduló ideje körül kialakult ünnepsorozat karácsony és újév - maga köré vonzotta és költői képsorozat alakult ki. A magyar télközépi szertartásos énekek Legfőbb alapgondolataik: a kezdés, születés, újulás eszméje áll a középpontban. Ide tartozik az év, az évszakok születése, újulása, istenfiú és a napszületése és megújulása. A magyar télközépi szertartásos énekek ünnepek szerint csoportosítva a következő főcsoportokra oszlanak: Luca-napi köszöntők, Szorosan vett karácsonyi énekek, Regölés, Istvánok, Jánosok névnapi köszöntése, Aprószentek-napi énekek, Szilveszteri, Újévi ünnepek (egyik altípusa a moldvai csángók szilveszteri hejgetése, Vízkereszti énekek, főként csillagozással.
Helytörténeti 2. 2005. 2. szám RÓZSA ANDRÁS 1950-ben végzett kemecsei diák élete summája Lukács Andrásné született Korpai Ilona Kemecse Móricz Zsigmond úti lakos 55. éves általános iskolai osztálytalálkozójuk megszervezésében kért segítséget. Az 1949/1950-es tanévben végzett nyolcadik osztályosok anyakönyvét lapozva Rózsa András neve mellett Kozma István, az akkori iskolaigazgató kézjegyével a következő beírás szerepel országos hírű költő. Az osztályról készült fénykép alapján neveket, emlékeket idéztünk föl tanulókról, tanárokról. 2006. május utolsó szombatjára osztálytalálkozót szervezünk, melyre minden osztálytársat ezúton is meghívunk, s melyre Rózsa András a meghívást nagy örömmel fogadta és személyes megjelenéséről biztosított. Az anyai ág részben legendákban él. Nagyapja Máramaros megyei, egykori gazdag földbirtokos családban született. Az első ősök e legendárium szerint még Szent István korában jöttek az országba, nyugati lovagok voltak. Ott éltek Máramarosban, a nagyapa a századforduló idején több helyen főjegyző volt. A nagymama debreceni nemesi családból származik, az előkelőnek mondott Újfalussyak családjából, legendák szerint a Kölcseyek mellékágából. Édesanyja aztán tizenhat éves korától megállás nélkül, végig dolgozott. 1997. augusztus 14.-én halt meg, életének 90.-ik évében. Nyugdíjas korában is mindig tevékenykedett, horgolt, főzött, mosogatott, nagy rendet tartott maga körül. Rózsa András első emlékképe 1939-ig vezetnek vissza, kisgyerekként úgy érezte, hogy megkapott mindent. Az elemi iskola első osztályát 1942.-ben a Füvészkerti mintaiskolában kezdte. Az iskola előtt otthon sem írni, sem olvasni nem tanították, de elég sok verset megtanult a nagyanyjától, édesanyjától. Még nem fejezte be az első osztályt sem, 1943 telén mostohaapja szívinfarktust kapott, meghalt. Rosszul lett, mire az orvos megérkezett, meghalt. Édesanyja második házassága is rövid ideig tartott. Apja halála után egy darabig még az István úton laktak, de nem tudták fenntartani a villát, átköltöztek egy kisebb bérleménybe, a Honvéd utcába. Ekkortájt már elég szépen jöttek a légiriadók. Vidékre kellene költözniük, valamilyen ismeretség révén elkerültek Szabolcs megyébe, Vasmegyerre, egy tanyára, amit akkor éppen Kápolna-tanyának hívtak. Teljesen fura helyzet alakult ki, mert például a faluban nem volt villany, de ezen a tanyán villany világított. Volt konzervgyár is, korszerű gépek sokasága dolgozott, ahogy egy mintagazdaságtól elvárható. Csapból folyt a víz, a fürdőszobában is. A kiskastélynak nevezett részben laktak, hamarosan nagyszüleivel együtt, mert Debrecenből ők is hozzájuk költöztek, éppen a nagy bombázások előtt. 1944 tavaszán kezd el írni, édesanyjának verset írt és rajzolt is neki. Ebből az időből legszebb élménye, amikor édesanyja felolvasgatott a Toldiból, innen számítva érdekelni kezdték erősen a történelmi témájú szépirodalmi könyvek. Volt családi könyvtáruk is, Németh László, Szabó Dezső könyvek sorakoztak a polcon. Otthon kezdett Adyt olvasgatni, miközben az elemi iskola negyedik osztályába járt. Vasmegyeren hat osztályig ment a tanítás, édesanyja meg eleve azt tervezte, hogy fia tovább tanuljon. Otthon eldöntötték, a következő tanévet már Kemecsén fogja folytatni. A hetedik osztályt Kemecsén végezte, vegyes osztályban. Megtalálta a helyét, jól tanult. Szerencséje is volt, mert Bőgős László nevű katolikus kántortanító tanította a magyart, aki Villont, Verlaine-t, Baudelaire-t adott a kezébe. Jó volt az osztályfőnöke is, Zemenszky Ferenc, aki matematikát-fizikát tanított. Itt már teljesen más volt a szellem, mint a piaristáknál, dacossága enyhült, beilleszkedett. Kozma István igazgató kérésére elindult egy diákversenyen, a járási sakkbajnokságon harmadik lett. Szeretett focizni, rendszerint kapus volt. Kemecsén kifejezetten jól érezte magát. Itt látta több nagy filmélményét: Valahol Európában, Talpalatnyi föld. Nyolcadik végén Jó tanulásért érdemrendet kapott. Vasmegyerről ponyvás teherautóval (a nyolcadikban már busszal) járt a kemecsei iskolába. Ha a busz kimaradt, gyalog kellett megtennie a hét kilométert.
Helytörténeti 3. 2005. 2. szám Nyolcadikban egy kislány, talán Balaskó vagy Blaskó Ica járt még ezen az úton, ő később ideggyógyász lett Miskolcon. Kaphatott volna éppen szállást akár a kemecsei postamesteréknél, mivel a fiaival sokat pingpongozott, vagy akár egyik lányosztálytársánál, Horváth Icáéknál, ahol a papa kocsmáros volt, de ő nem kívánt senkinek sem terhére lenni. Beadta jelentkezését a nyíregyházi Kossuth Gimnáziumba, ahova értelmiségi származása miatt csak a negyedik fellebbezésre vették föl. Huszonnyolcan érettségiztek az osztályban, heten lettek kitűnők. Többször kérvényezte a kollégiumi elhelyezést, végül a költő Váci Mihály - aki akkor a Megyei Tanács kollégiumi előadója volt - engedélyezte számára. Bekerült a Bessenyei-kollégiumba, ami korábban népi kollégium volt, vezetése is, az idősebb diákok is őrizték még a népi kollégium szellemét. Először a Bessenyei-kollégiumban, másodikos korától a Tanítóképző kollégiumában lakott, harmadik-negyedikben pedig a gimnázium önálló kollégiumában. Másodikban más lett az osztályfőnökük, tanáraik is változtak. Az osztályfőnökük kitűnő szakember, Katona Béla lett, aki egy-két évvel korábban végzett az Eötvösön, magyar-német szakon. Érdekes volt tehát az iskolai élet. Egyik osztálytársa Pásztor Benjamin, aki jelenleg Kemecse állatorvosa. Koroknay Gyula volt a franciatanára, aki fölkeltette érdeklődését a képzőművészet és a zene iránt is. Negyedikben már a jövőjén kellett gondolkodnia, mert a tanulmányi versenyeken elért eredményei alapján bárhová jelentkezhetett, fölvételi vizsgát sehol sem kellett tennie. 1954 nyarán a világbajnoki döntő idején hívták be a KLTE-re. A nyarat végigdolgozta Nyíregyházán, a rádió munkatársaként. Szeptemberben pedig megkezdte egyetemi tanulmányait magyar-történelem tanári szakon, első évfolyamosként továbbra is dolgozott a nyíregyházi rádiónak. 1956. október 23. után jelentkezett a Forradalmi Bizottmánynál: rendfenntartóként, karszalaggal járkált a Zálogház körül; volt összekötő a Durkó Matyi-vezette rádiónál; járt Vámospércsen. Október 30-án vagy 31-én Nyíregyházára utazott, a mai megyeházán tartózkodott legtöbbet, november negyedikére virradó éjszaka is. Egy középiskolás gyerek játszadozott a puskájával, majdnem agyonlőtte: a csőre töltött fegyver elsült, szerencsére csak súrolta a golyó. November 4.-én az oroszok fegyvereiket elvették majd később börtönbe került, ahol nem a néhány pofon és a néhány rúgás volt a legszörnyűbb, hanem a holtrészeg kihallgató tiszt gyalázkodó viselkedése. Cella társa volt Csorba alezredes Debrecen katonai parancsnoka, Kiss Ernő gátfutó. A börtönből a tüdőszanatóriumban való kivizsgálásában, majd kiszabadulásában nagy szerepet játszott Németi János debreceni vezető. Megtárgyalta az ügyét az egyetem, végső figyelmeztetéssel zárták le, folytathatta tanulmányait, a tanárok nagyon tisztességesen viselkedtek vele is, a hozzá hasonló sorsúakkal is. A Hajdú-Bihari Napló álnéven közölte recenzióit, e mögött a főszerkesztő, Pallás Imre állt, akivel szintén a szanatóriumban találkozott abban az időben. Keményen munkálkodott a szakdolgozatán, ami Juhász Ferenc költészetével foglalkozott, találkozott a költővel személyesen is. 1958. nyarán elvégezte az egyetemet, Debrecenben maradt a Hajdú-Bihari Naplónál szerződéses munkatársként, az adóhivatalban volt alkalmazott, és ekkor állította össze a Rezzen a szél című kötetét. 1959-1960 a Kossuth-laktanya ezredkönyvtárosa volt, 1961.-ben a Vasvári Pál Általános Iskolában magyar szakos tanár lett. Bemutatóórákat tartott, a gyerekek nagy élvezettel hallgatták a költő-tanár elemzését. Szakmai karrierje tovább emelkedett. 1962. február elsejével átment a Dunaújvárosi Naplóhoz, lakást kapott. Itt dolgozott 1968-ig folyamatosan rovatvezetőként, hozzá tartozott a kultúra, a gazdaság és a sport. Jó gárda jött össze a szerkesztőségben. A városban is jó értelmiségi társaságot talált: Barsi Dénes, Kalász Márton, Ősz Ferenc, Sváby Lajos. Létrehoztak egy értelmiségi klubot. 1966.-ban megszületett az első gyermeke, de családi élete nem volt felhőtlen. Budapestre költözött és tíz évig a Népsportnak lett munkatársa.
Helytörténeti 4. 2005. 2. szám Biztosan állíthatjuk, hogy a sportújságírásban is sikerült valami új dolgot elindítania, nevezetesen azt, hogy a sportolóban nem az eredményt, hanem az embert kell megkeresni. Ebben az időszakában nagy nélkülözések árán ugyan, de sikerült bejárnia Európa nagy részét. Lehetőséget kapott arra, hogy egy három hónapos, igen intenzív angol tanfolyamot végezzen. Az angol tanfolyamra együtt járt többek között Végh Antallal, akinek ekkor készült a Miért beteg a magyar futball? című nevezetes könyve. A sportügyek államtitkárát alig tudta meggyőzni arról, hogy nem ő írta, Végh Antal álnévvel. A könyvet valóban nem ő írta, de az igaz, hogy nélküle Végh Antal sose írta volna meg. Megismertette emberekkel, eligazította útvesztőkben. Egykori tanára, Kiss Ferenc játszott még komoly szerepet a könyv előtörténetében. Ekkoriban írt meg egy tanulmányt a Korunk kérésére, Kettéhasadt sport címmel. A román cenzúra nem engedte kiadni, végül a Valóságban jelent meg. Sportszociológiai, sportfilozófiai fejtegetéseket tartalmaz, éveken át tétel volt a Testnevelési Főiskolán, részévé vált a sportszakirodalomnak. Az adott időkben megint olyan témát feszegetett, ami szinte nonszensznek számított. 1981. május 1. további komoly fordulat életében, a Tájékoztatási Hivatal főosztályvezetőhelyettes lett. Hat évet töltött el itt, mely izgalmas történelmi időszak volt hazánk életében is. Alapvető feladata az volt, hogy Lázár György miniszterelnöknek, helyettesének Aczél Györgynek és Losonczi Pálnak az Elnöki Tanács elnökének beszédeket készítsen elő. Az 1985-ös választásokhoz kötődve a romániai helyzetről kellett előadást készíteni Losonczi számára. A beszédnek óriási visszhangja lett. Hivatalos magyar helyről, az Elnöki Tanács elnökétől először hangzott el vélemény a romániai magyarok helyzetével kapcsolatban. A Szabad Európa teljes terjedelemben közölte, Csoóri Sándor, Sütő András és sokan mások is gratuláltak. Politikai pályafutásának emelkedő, felfelé ívelő szakasza külön elemzést kíván, politológiai 1949/1950-es tanévben végzett 8.osztály névsora elemzést, mely már túlmutat helytörténeti, honismereti szemléletünkön. Tényként felsorolva is számottevő. Sűrűn jelennek meg riportjai, jelen volt a marosvásárhelyi eseményeken, háttérriportokat készített. A Képes 7 vezető riportere lett, saját publicisztikai rovattal. Göncz Árpád felkérte tanácsadójának. 1992. február 1. lett az elnök tanácsadója, 1995. szeptember 1.-ig dolgozott nála, e minőségben. Kis csapat volt Göncz Árpád körül, érdemi munkatársak öten lehettek. Hozzá elsősorban a határon túli magyarok s a hazai kisebbségek tartoztak, gyakorlatilag azonban mindenki mindennel foglalkozott. Jó kapcsolat alakult ki az elnök s a munkatársak között. 1994-ben ismét választások, Horn Gyula titkársága közölte, hogy a miniszterelnök úr szeretne vele beszélni. A parlament déli szárnyán van a köztársasági elnök, északi szárnyán a miniszterelnök hivatala. A miniszterelnök arra kérte, hogy menjen át hozzá személyes tanácsadónak, általános politikai tanácsadónak. 1995. szeptember 1.-től tehát Horn Gyula mellett dolgozott, helyettes államtitkárként. Így tehát kormány-főtanácsadó lett, helyettes államtitkári státusnak megfelelő besorolással. Óhatatlanul belépett a felső állami vezetés körébe. Főállásban Horn Gyula mellett közvetlenül ketten voltak személyes tanácsadók, Őszi István és ő. Volt még két másik személyes tanácsadó is, Popper Péter és Révész T. Mihály, mindketten másodállásban tevékenykedtek. Általános politikai tanácsadó egyedül ő volt. 1997. január 1.-től ment nyugdíjba. Ha életútját röviden összegeznénk Szuromi Lajos 1999. május 27-28.-i interjúja alapján, a következőket mondhatjuk. A korai pályakezdő időkben fölbukkan az újságírás, amely sikeresen teljesült. Az már inkább a véletlenek eredménye, hogy a politikában sohase vágyott, sohase tervezett magaslatra emelkedett. Teljesítménye sokszínű, szépírói teljesítményéből a líra emelkedik ki. Egy olyan ember képe aki, ha kimegy az utcára, lelkülete, belső sugallata alapján emelt fővel tud járni. Alvári Ilona, Berencsi Julianna, Báthori Ferenc, Bernát Bertalan, Bordás Pál, Ciránku István, Ciránku József, Demjén Margit, Ficsor Klára, Fekete András, Giba Ilona, Gerák Miklós, Illés Sándor, Jakab Borbála, Kis Ilona, Korpai Ilona, Krizsanovszki János, Hauser Imre, Hajnal István, László Anna, László József, Márkus András, Német Mihály, Pulveri Erzsébet, Pásztor Miklós, Pulveri János, Rózsa András, Szarvadi Gizella, Tóth Magdolna, Torkos Mária, Thoma Ágnes,Újfalussi Zoltán, Sóvári Ferenc
Helytörténeti 5. 2005. 2. szám KITÜNTETTEK Díszpolgári címmel kitüntettek Kozma Sándor Kemecse című könyve alapján: Gróf Apponyi Albertet a trianoni békedelegáció vezetőjét, aki megtagadta a diktátum aláírását 75. születésnapja alkalmából, 1924-ben Kriston Endre c. püspököt és Mikecz István alispánt Kemecse díszpolgárává választották. Év Név Foglalkozás Megjegyzés 2003. + Kozma István címzetes ny. iskolaigazgató posztumusz + Kozma Sándor ny. pedagógus, helytörténész posztumusz 2005. Smid Józsefné pedagógus képviselő Kemecséért kitüntető díj Év Név Foglalkozás Megjegyzés 1992. Enyedy Béláné ny. óvónő Iglai Ferencné pedagógus + Kozma István ny. iskolaigazgató 1993. Dr. Czégé Zoltán szülész főorvos Lutter Sándor Kozma Sándor ny. tanácselnök ny. pedagógus, helytörténész 1994. Dr. Gerzon László főorvos képviselő Kovács Ibolya Népjóléti Minisztérium osztályvezető + Molnár György TÜZÉP telepvezető Smid Józsefné pedagógus Varga Gyula ny. TSZ elnök képviselő 1995. Balázs Károly ny. vasutas képviselő Lucza János pedagógus képviselő, Múzeum alapítása Dr. Pásztor Benjamin állatorvos 1996. + Jakab Gyula ny. TÜZÉP telepvezető Lukács András ny. tanácselnök + Nagy Béla ny. vasutas kertbíró 1997. Erdei Imre könyvtáros képviselő 1998. Kondor Lajos ZÖLDBÁRÓK Kft. vezető képviselő + Nagy László nyugdíjas Tasi István TÜZÉP dolgozó képviselő 2000. Pethő Tibor kereskedő képviselő 2001. Tóth Rudolf nyugdíjas zenész 2002. Szabó Miklós ZSADÁNY KHT ügyvezető 2003. Nemes József KARATE edző 2004. + Szikszay László gyógyszerész 2005. Katona Jánosné pedagógus Lipők Sándor polgármester
Helytörténeti 6. 2005. 2. szám RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK Kemecse nyilvántartott régészeti lelőhelyei Lelőhelyszám Határnév Lelőhelyszám Határnév 1 Kállai-főfolyás mellett 12 Tizedes Sziget 2 Ignácz István szőlője 13 Lukács-hegy 3 Sarvay-tag, Leskó-tanya 14 Móricz Zsigmond u. 34. 4 Bec(teleke) Azonosítatlan Nyírpazonyi út 5 Főszolgabírói hivatal Azonosítatlan Orvosdomb-dülő 6 Gégény (Külsőgégény) Azonosítatlan Fráter Miklós föld-hamvaspart 7 Homokbánya Azonosítatlan Ludas tó 8 Pápaházi-dülő Azonosítatlan Gyűjtőcsatorna mellett 9 Pincés-hegy Azonosítatlan Vitéz Lajos tanyája 10 Református templom Azonosítatlan Kulcsár Antal telke 11 Varjas-dülő Azonosítatlan Hagymási Sándor telke Forrás: Kemecse Településrendezési Terv, Helyi építési szabályzat 4. sz. melléklet Kemecsén született 1871-ben. Jogi tanulmányait Sárospatakon és Budapesten végezte és az államtudományi vizsga letétele után, 1904-ben mint közigazgatási gyakornok, Szabolcs vármegye szolgálatába lépett. Kitűnő képességeinél fogva gyorsan haladt előre és 1911-ben a vármegye főjegyzője, 1919-ben pedig alispánja lett. mint a megye első tisztviselője, rendkívül sokat tett vármegyéje érdekében és nevéhez több alkotás fűződik, így a nyíregyházi Erzsébet Kórház 240 ágyas pavilonjának, járási MIKECZ ISTVÁN székházaknak, a 400 km-es nagyszerű kőútnak építése. Közéleti munkásságáért megkapta a Ferenc József-rend középkeresztjét és több más kitüntetést. Szabolcs vármegye és Nyíregyháza társadalmi életében is jelentékeny szerepet visz és közgazdasági téren is működik. Elnökigazgatója a Nyíregyházvidéki kisvasútnak, elnöke a Nyíregyházi Kaszinónak, igazgatója a nyíregyházi jegyző tanfolyamnak és gondnoka a középszabolcsi református egyháznak. A bolsevizmus és román megszállás alatt többször fogságba vetették. A gávai kerület 1931-ben egységes párti programmal egyhangúlag képviselőjévé választotta. Forrás: Országgyűlési Almanach 1931-1936 Kemecse és Szabolcs vármegye 19-20. századi történetében kiemelkedő szerepet játszott a Mikecz-család. A helytörténet és a családkutatás szempontjából fontos esemény időpontja lesz 2005. karácsonya, hiszen tudományos igényű, széleskörű kutatáson alapuló monográfia jelenik meg a Mikecz-család történetéről Bene János szerkesztésében. A szerkesztővel és Mikecz Lászlóval történt szóbeli megállapodás szerint 2006. március elején Budapest és Nyíregyháza után Kemecsén is bemutathatjuk e kötetet a II. Helytörténeti Konferencia egyik fő témájaként. Kemecse város lakossága méltó eseménnyel fejezheti ki tiszteletét, nagyrabecsülését a szülőföldjükért áldozatkész, nagy történelmi múltú család tagjai iránt.
Helytörténeti 7. 2005. 2. szám I. világháborús hősök tablója A neveket a tablón szereplő írásmóddal közöltük vízszintes soronként. D. Pásztor J., Auspitz B., Bogár Gyula, Bogár Vencel, Bogár Ferenc, Debrovszky Lajos, Feldmann Samu, Felmeszer, Gyenes János, Jakab István, Kulcsár J., ifj. Kriston G., László J., Terhes S. +, Lindenfeld H., Leuchter J., László Antal, Lőw Jenő, Molnár Gy., Márton A., Gyerges P., Porkoláb J., Keszler József, Leuchter B., Pethő István, Pethő Sándor, Pethő Elek, K. Pásztor A., ifj. Pásztor A., G. Pásztor A., Pásztor S., D. Pásztor J., Róth Jenő, Szita Miklós, Szendrey F., Szalánczi E., Sinka András, Szántó S., Szabó Miklós, Terhes J., Tóth Antal, Udvarhelyi A. Köszönetet mondunk Blaner Attila Vasmegyeri u. 17. sz. és Pásztor Gábor Ady E. u. 8/a alatti lakosoknak, akik a Múzeumunknak adományozták e tabló egy-egy példányát.
Helytörténeti 8. 2005. 2. szám 65. gyalogezred kemecsei hősei Kegyelettel a hős Ludwig-bakák emlékére Debrovszky Lajos gyalogos, hentes és mészáros mester, Kemecse 1911-ben nyert katonai kiképzést ezredünknél. A világháború alatt 1914. december 23-án vonult be a 65. gyalogezredhez háborús katonai szolgálatra. 1915. március 8-án ment az orosz harctérre, ahol derekasan küzdve, május 13-án hadifogságba esett. Több mint 3 évi szenvedés után 1918. szeptember 26.-án sikerült hazatérnie. A forradalom kitörése szabadságon érte Kemecsén. Feldmann Samu gyalogos, korcsmáros, 50%-os hadirokkant, Kemecse 1916. májusában vonult be ezredünkhöz háborús katonai szolgálatra. Szatmárnémetiben történt kiképzése után az év végén ment orosz harctérre, ahol derekasan küzdve, 1917. júniusában Stanislaunál súlyosan megsebesült. Kórházi gyógykezelés után felülvizsgálaton mint 75%-os hadirokkantat 1918. augusztusában tartósan szabadságolták. Frontszolgálata 9 hónap, a K. cs k. viselésére jogosult. Jónás Andor t. őrvezető, kereskedő, Kemecse Békében 1911-1913-ban szolgált a 65. gyalogezredben. A világháború kitörésekor azonnal bevonult Munkácsra és a tábori ezreddel ment az orosz harctérre. 1915. június 7.-ig részt vett az ezred összes harcaiban, amikor hadifogságba esett. Több mint 3 évi szenvedés után jött 1918. december 23-án haza. Hadifogsága alatt Irkutzk, Sack, Konohova és Skobilev táboraiban sínylődött. Frontszolgálata 20 hónap, mely idő alatt 2 ízben könnyebben sebesült. Teremy Péter t. őrmester, gazdálkodó, Kemecse 1912-ben vonult be békebeli katonai szolgálatra a 6-os hegyi tüzérekhez, honnan 1913. márciusában helyezték át ezredünkhöz, ahol a háború kitörése is érte. Mint tizedes ment a tábori ezreddel az orosz harctérre, ahonnan 1915. május 20.-án betegen kórházba került. Felgyógyulása után az év májusában pótzászlóaljhoz ment, ahol mint kiképző altiszt működött. 1915. októberében újból az orosz harctérre tért vissza és 1917. július 8.-ig részt vett az ezred összes harcaiban, miközben 1916. februárjában ismét betegen ápolták kórházban. Ekkor Jagelnicánál hadfogságba esett, ahonnan 1918. márciusában szökve jött haza. Bevonulva a pótzászlóaljhoz, mint gazdát felmentették. Frontszolgálata 24 hónap. Kitüntetései: I. o. e. v. é., II. o. e. v. é. (2). K. cs. k. és 1912-13. e. kereszt. Felelős szerkesztő: Lucza János E-mail: igazgato@kemecse.hu Kiadja: Helytörténeti Múzeum, Kemecse Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Letölthető: www.kemecse.hu Nyomdai munka: Sz-Sz-B Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet nyomdája