Energiapolitikánk közgazdász szemmel Dr. Hegedős Miklós ügyvezetı GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. 2010. Október 13. 1
Az elıadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika? 2., Globális energiapiaci helyzetkép, kilátások 3., Az EU és a hazai energiapolitika alapvetései 4., Hazai helyzetkép és annak értékelése 5., Az energiapolitika alakításánál megfontolandó követelmények 2
1., Kell-e új energiapolitika? Igen, de alapvetı átrendezıdésekre aligha számíthatunk Indokok: Új politikai eszme és értékrendszer A pénzügyi és gazdasági válság hatásai Globális erıvonalak, átrendezıdések Lehet-e önálló energiapolitka? Korlátozottan! - A világgazdasági feltételek, különösen pedig az EU egyre determináltabb pályát jelöl ki - Energiapolitika csak a gazdaságpolitka egészében értelmezhetı 3
2., Globális energiapiaci helyzetkép, kilátások Az energiafogyasztás 2009-ben jelentısen mérséklıdött, döntıen a fejlett országokban Energiapolitikai váltás nélkül a múló rosszullét után ismét dinamikus bıvülés várható Választóvíz, a környezetvédelem, a Koppenhágában körvonalazódó teendıkhöz való hozzáállás Az üzleti és a lakossági szféra beruházási erıfeszítései és a kormányzatok szándékától függ az új energia-mix létrejötte A jelenlegi trendek alapján a globális energia-igények évi 1,5%-kal növekedhetnek, a növekmény 2/3-át a hagyományos energiahordozók adják A fejlett országok igénynövekedése jóval 1% alatt marad, a feltörekvı országoké 2,5-3%-kal nıhet évente Legfıbb növekedési tényezı a villamosenergia-termeléshez kapcsolódó szén és földgáz A megújulók aránya ugyan gyorsan nı, a mostani 2,5%-ról azonban 2030- ban sem lehet több 8,5%-nál 4
Globális energiapiaci helyzetkép, kilátások A környezeti szempontokat érvényesítı energiapolitika esetén a megújulók CO2 mentes energiatermelés aránya meghaladhatja a 30%-ot Az energia-beruházások látványosan estek a gazdasági, pénzügyi válság idıszakában, ez a körülmény változatlan energiapolitika mellett súlyos ellátási problémákat vetít elıre, különösen pedig az árak emelkedése lehet látványos A beruházási igények óriásiak normál esetben is a GDP 1,5%-ára tehetı, erıteljesebb környezetvédelmi szempontok érvényesítése esetén a beruházási igények megduplázódhatnak Mindkét lehetséges növekedés esetén a legfontosabb tényezı a hatékonyság erıteljes növelése Gyorsan romló környezet, erıteljes CO2 kibocsátás döntıen a feltörekvı országokban várható: Kína, India A mostani energiapolitika folytatódása esetén az energiaellátás-biztonsága erıteljesen romlik, a függıség a fejlett országok tekintetében nı Az erıteljesebb környezeti szempontokat érvényesítı energiapolitika fı célkitőzése, hogy 2030-ig a felmelegedés mértéke ne haladja meg a 2 C-ot 5
6
Világ primer energia-igénye energiahordozók szerint (Mtoe) Forrás: IEA 7
Világ primer energia-igénye energiahordozók szerint 450 szcenárióban (Mtoe) Forrás: IEA 8
Világ energia-igényének alakulása 1945-2009 Forrás: IEA 9
3., Az Eu és a hazai energiapolitika alapvetései Egységes európai energiarendszerbe való beágyazódás Egyoldalú függıség lazítása: diverzifikálás, külpolitikai irányultság Gazdaságosság, versenyképesség, a vezetékes energiahordozók liberalizálása Fenntartható fejlıdés, megújulók és az atomenergia, felkészülés az olaj utáni idıszakra Regionalitás Árak semmi mással nem helyettesíthetı fontossága 10
4., Hazai helyzetkép és annak értékelése A primer energia-felhasználás és a GDP növekedése 1997-2012 (1996=100) 180 160 140 120 100 80 60 40 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Primer energiafelhasználás GDP Fajlagos energia-felhasználás Forrás: KSH, Energia Központ Kht., adatok alapján saját számítás és elırejelzés 11
Az energiafelhasználás súlya a lakossági költésben (%) 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Távfőtés Elektromos energia Vezetékes gáz Háztartási energia összesen Jármőüzemanyag Forrás:KSH 12
Árindexek alakulása 2000-2009 340 310 280 250 220 190 160 130 100 2000. d á a 2001. d á a 2002. d á a 2003. d á a 2004. d á a 2005. d á a 2006.d. á a 2007.d á a 2008.d á a 2009.d Villamosenergia-termelés és -elosztás ágazat termelıi árindexe Gáztermelés és -elosztás ágazat termelıi árindexe Fogyasztói árindex Lakossági villamosenergia-fogyasztás árindexe Lakossági földgázfogyasztás gázárindexe 13
0,3 0,25 0,2 0,15 0,1 0,05 0 Lakossági villamosenergia-árak az EU tagállamaiban, 2009. július 1-jén vásárlóerı paritáson Household electricty prices in EU on 01.07.2009, in purchasing power parities (ppp/kwh, 2500-5000 kwh közötti éves fogyasztás) Norway Estonia Lithuania Latvia Sweden United Kingdom Luxembourg Ireland Croatia Slovenia Netherlands Cyprus Bulgaria Denmark Austria Spain Romania Italy Portugal Czech Republic Turkey Malta Slovakia Germany Poland Hungary European Union (27) Euro area Belgium 14 Finland France Greece
30 25 20 15 10 5 0 Lakossági földgázárak az EU tagállamaiban, 2009. július 1-jén vásárlóerı paritáson Household natural gas prices in EU on 01.07.2009, in purchasing power parities (ppp/gj, 20-200GJ közötti éves fogyasztás) 15 United Kingdom Ireland Italy Romania Estonia France Latvia Germany Austria Spain Netherlands Lithuania Slovakia Denmark Slovenia Czech Republic Portugal Hungary Bulgaria Poland Sweden European Union ( adókkal adók nélkül áfa nélkül Croatia Belgium Luxembourg
5., Az energiapolitika alakításánál megfontolandó követelmények Az energiapolitika hatékonyság, ellátásbiztonság, fenntarhatóságkövetelményrendszerének értelmezése A hazai energia ellátásbiztonság politikailag túldimenzionált, gazdaságilag irracionális A fogyasztókra az indokoltnál és szükségesnél nagyobb terheket ró Az ellátásbiztonság nálunk a földgáz ellátására súlypontozódik A gázellátás biztonságának kizárólagos terepe a források, a kínálati oldal bıvítése, a fogyasztási oldal jóval olcsóbb lehetıségei csak áttételesen jelennek meg Az energiapolitika három követelménye: versenyképesség ellátásbiztonság környezetvédelem, nem teljesülhet maradéktalanul 16
Hosszú távú marginális költségek összehasonlítása a gáztüzeléső CCGT erımőveknél más technológiákkal és főtıanyagokkal (OECD országokban 2015-202) Forrás: IEA 17
Feltételezett költségek és technikai paraméterek az 2015-2020 között életbe lépı erımőveknél (OECD) Forrás: IEA 18
A gázellátás szerepe az ellátásbiztonságben és a forrásoldali lehetıségek az EU egységes fellépésének elvi elınyei és gyakorlati kivételezhetetlensége az egységesülı európai infrastruktúra megteremetése, kétirányúsítása északi folyosó (Szlovákia) Nabucco Déli-áramlat LNG a forrás és az infrastruktúra diverzifikálása 3-400 milliárd forint beruházást feltételez 19
Megújulók Meglévı potenciál és annak gazdasági korlátai Foglalkoztatás Vidékfejlesztés Szél Biomassza 20
Köszönöm a figyelmüket!