I. Paszabi Szõttes Fesztivál

A község önkormányzatának lapja 2004. Augusztus VI. évfolyam 4. szám I. Paszabi Szõttes Fesztivál Tisztelt Községlakók! A Rétköz kulturális eseményei között talán az egyik legmeghatározóbb az elõször megrendezésre került Paszabi Szõttes Napok voltak. Miért mondom, hogy talán a legmeghatározóbb? Mert soha ennyi vendég nem látogatott el községünkbe, mint erre az alkalomra. Büszkén mutathattuk meg falunk kincseit, a paszabi szõttest, valamint mûemléktemplomunkat a közel száz éves orgonájával. A népmûvészetek fõ utcáján helyet kapott számos népi mesterség. Köszönthettünk: gyöngyfûzõt, fafaragót, mézeskalácsost, babakészítõt, fazekast, valamint a helyi asszonyok megmutathatták gyönyörû hímzéseiket, rongyszõnyegeiket. A nap kiemelkedõ eseménye volt a világhírû orgonamûvész, Varnus Xavér koncertje a református templom orgonáján. Megtiszteltetés volt, hogy a Rétközben elõször Paszab meghívását fogadta el. A majd két és fél órás koncertre közel négyszáz ember látogatott el, ami minden reményünket felülmúlta. Ezzel a programmal párhuzamosan az iskola udvarán felállított színpadon a Nyírség Táncegyüttes fergeteges táncjátékát csodálhatták meg az érdeklõdõk. Ennek a napnak a sikeréért köszönetet szeretnék mondani az önkormányzati dolgozóknak, a képviselõ-testületnek, Polgárõrségnek, az Ibrányi Rendõrõrsnek, a Református egyház gondnokának valamint mindazoknak, akik részt vállaltak abban, hogy öregbíthettük községünk hírnevét. Tajthy Péter polgármester

2 HÁZUNK TÁJÁN 2004. augusztus Paszabi Szõttes Fesztivál

2004. augusztus HÁZUNK TÁJÁN 3 Paszabi Szõttes Fesztivál A KÉPVISELÕTESTÜLET HÁZA TÁJÁRÓL Rovatvezetõ: Vattamány Gábor jegyzõ A legutóbbi számának megjelenése óta az önkormányzati képviselõ-testület 2 testületi ülést tartott. Közülük az elsõre 2004. június 21-én került sor, melyen 8 napirendi pontot tárgyaltak a képviselõk. Elsõ napirendként a polgármester beszámolója hangzott el a két ülés között végzett munkájáról, tájékoztatást kaptunk az önkormányzati beruházások jelenlegi állásáról. Ezt követõen döntés született arról, hogy csatlakozunk a Pártfogó Felügyelõi és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Hivatala által készített, a büntetés- végrehajtási intézetben lévõk és a pártfogó felügyelet alatt állók társadalmi integrációját elõsegítõ tevékenység végzése címû pályázathoz. A harmadik napirendben döntés született arról, hogy 5 településsel közösen (Tiszabercel, Paszab, Buj, Ibrány, és Tiszatelek) létrehozunk egy Ibrány Központú készenléti és hétvégi orvosi ügyeleti rendszert. Ezt követõen hosszú vita után a Testület is hozzájárulását adta a Közép - Szabolcsi Kistérségi többcélú Társulás megalakulására. Fotó: Második oldal 2, 3, 5, 6-os kép. A második nap délelõtt a népmûvészetek fõutcája lett a polgármesteri hivataltól az általános iskoláig terjedõ útszakasz. A szõttes és népmûvészeti bemutatón és vásáron, vásározók és különféle utcai árusok kínálták portékáikat az érdeklõdõknek. Fotó: Második oldal 4-es kép. A régi általános iskola egyik traktusában lévõ szõttesházban, helybéli szövõnõk mutatták be a szövés mesterségét szövõszékeken. Az aulában szõtteseket vásárolhattak a vendégek. Fotó: Baloldali két kép. Az épület másik részében kialakított helytörténeti múzeumban, Újhelyi István többszörös mesterremek díjas népi iparmûvész fafaragó, Fába faragott történelem címû kiállítását tekinthették meg. Fotó: Címoldal és a második oldalon az 1-es kép. A nap fénypontja a késõ délután 16 órakor a református templomban kezdõdõ orgonakoncert volt, melyen Varnus Xavér szólaltatta meg Magyarország legjobb tíz orgonája között számon tartott hangszert. Varnus Xavér világhírû orgonamûvészt, az utóbbi idõkben többször hallhatták az érdeklõdõk koncertjeit megyénkben. 1964. április 29-én született Budapesten, két fiú gyermek édesapja. Önálló televízió mûsora van a Magyar Televízióban, Az Utókor ítélete címmel. A budapesti zenekonzervatóriumban kezdett el zenét tanulni, majd a franciaországi, lyoni konzervatórium párizsi tagozatán, aztán a németországi, lipcsei konzervatóriumban tanult, végül pedig az amerikai, torontói egyetemen fejezte be tanulmányait. A következõ napirendi pontban a Testület elutasította a SZA-CO Kft. óvodai világítás korszerûsítésére tett árajánlatát, majd elfogadta az Általános Iskola és Közmûvelõdési intézmény pedagógiai programjának módosítását. Végezetül döntött a Testület arról, hogy a Varnus Xavér koncertre készülve a Paszabi Református Templomba minden padra ugyanolyan típusú ülõpárnát varrat. A 2004. július 26-án megtartott testületi ülés elsõ napirendi pontjaként a polgármesteri beszámolóban az elsõ Paszabi Szõttes Napok tapasztalatairól, eredményeirõl illetve visszhangjáról kaptunk tájékoztatást. Az ülés hátralévõ része a pályázatok jegyében tellett. Döntés született arról, hogy pályázatot nyújtunk be az érintett településekkel közösen az Ibrányt Timárral összekötõ kerékpárút elkészítésére, Paszab Fõ utcájának teljes rekonstrukciójára. Pályázatot nyújtunk be a Szabolcs Szatmár - Bereg Megyei Fejlesztési Tanács kiírására, az önkormányzati tulajdonban lévõ orvosi rendelõ felújításához. A soron következõ tervezett ülésre 2004. augusztus 30-án kerül majd sor.

4 EGYHÁZI ÉLET 2004. augusztus LÉGY ÁLDOTT SZENT ISTVÁN KIRÁLY! Augusztus 20-án megemlékezünk arról, hogy az ezredik év õszén fejedelmünk: István, Asztrik apátot II. Szilveszter pápához küldte koronáért, hogy sem õ, sem a magyar nemzet, ne legyen vazallusa földi hatalmasságoknak, egyedül csak az Istennek szolgáljon. Így biztosította népünk számára, hogy a ma napig fönnmaradjon a Kárpát-medencében, ahol ötezer év óta laktak illírek és trákok, kelták, rómaiak és különféle germán törzsek, avarok és frankok, míg ezek vagy beleolvadtak a többi nép közé, vagy nyomtalanul eltûntek. Szent István Király keresztény államot alapított, mely immár ezer éve, az életére törõ nagy birodalmakat is túlélte. Hartwig püspök legendájában olvashatjuk: Krisztus volt a száján, Krisztus a szívén, Krisztus volt minden tettén. Így tudta ezt a zseniális döntést meghozni. Egyértelmûvé tette törvényeiben, fiához intézett Intelmeiben, hogy az Egyház és Állam rendjét tiszteletben kell tartani. Az imádságot, a kegyességet, az irgalmasságot és a többi erényt gyakorolni kell. Egyéni életpéldájával pedig arra tanított, hogy a születendõ életet és a családi életet tisztelni kell. Meggyõzõdéses hitérõl minden körülmények között tanúskodott. A történelembõl ismerünk olyan uralkodókat, akik Szent Istvánhoz hasonlóan államot alapítottak, vármegyéket, egyházmegyéket szerveztek, templomokat építtettek, mégsem lettek szentek. A mi államalapítónk maga járt elõl jó példával Krisztus követésében. Az õ életében a keresztény vonások nem külsõséges tettekben nyilvánultak meg, még csak nem is reálpolitikai megfontolásból váltotta fel elõdjeinek pogány életmódját a keresztény hitre. Vallásossága õszinte volt és tudatában volt annak, hogy egyszer meg kell állnia az Isten ítélõszéke elõtt. Tudta, hogy számára a királyi korona semmit sem ér, ha nem nyeri el az üdvösség koronáját. Azt írta Szent Imrének: Kell, hogy a királyt kegyesség és irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell õt nevezni. Ennek okából, fiam, megparancsolom neked, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva légy kegyes. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfõbb boldogsághoz. Szent István korára már kialakult a koronázás szertartásának rendje. Hasonlított a mai pap-, illetve püspökszenteléshez. A fejedelem, teljes díszben és fegyverzetben, a koronázó fõpap elé járult. Különbözõ imádságok hangzottak el, Salamon és Dávid király bibliai történetébõl merítve. Ezután a fejedelem arcra borult, míg a nép és a papság a Mindenszentek litániáját énekelte. Ezt követõen szentelt olajat öntöttek a fejére a következõ szavak kíséretében: Fölkenlek téged királlyá, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ezután helyezték a fejére a koronát. Megszívlelendõ az a mozzanat is, hogy még a szertartás megkezdése elõtt a körötte álló népet megkérdezték: Akarjátok-é, hogy a fejedelmetek királlyá legyen? A népnek egyhangúan kellett erre felelnie: Akarjuk! Hálával gondolunk elsõ Szent Királyunkra, s megköszönjük neki azt is, hogy szövetséget kötött Jézus Édesanyjával, amikor felajánlotta néki koronájával együtt szeretett nemzetét. Azóta ÕamiNagyasszonyunk, Hazánk reménye! Oltalmazó szeretetében ma is bízunk. Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy nem vette le a kezét népünkrõl és országunkról, csak némelyek kivonultak oltalmazó szeretetének védelme alól. Francia nyelvészek bizonyítják, hogy egy újszülött gyermek már három-négy napos korában meg tudja különböztetni az édesanyja nyelvét más, idegen nyelvektõl. Még nem érti, de már felismeri. Szent István arra tanít, hogy értsük ezt a drága nyelvet, s mindig tegyük azt, amit mond. Varga János plébános

2004. augusztus SULI - OVI HÍREK 5 AZ ISKOLÁBAN TÖRTÉNT Nyári olvasótábor A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár segítségével két diákunk vehetett részt 2004. júl. 19-24-ig a "Szomszédoló" Nemzetközi Olvasótáborban Butykatelepen. Az olvasótábor tematikájának összeállításakor a szervezõket Móricz Zsigmond születésének 125. évfordulójára való emlékezés motiválta. A két táborozó Jónás Gabriella és Pásztor Krisztina 8. osztályos tanulók voltak. Tartalmas és színes programokban volt részük az öt nap alatt, melyrõl lelkesen számoltak be. - Igazán családias hangulatban táborozhattunk, hiszen Romániából hatan, a megyébõl nyolcan vehettünk részt a táborban. Már az elsõ nap igen mozgalmas volt. Megismerkedtünk a Butykatelepi táborral, kis csoportokat alkottunk, s észre se vettük, már minden táborlakót ismertünk. Este a meghívot vendégek mutatkoztak be: Kolos Virág, Móricz Zsigmond unokája, Rozman Béla csillagász, Mihálka György költõ és régi "olvasótáborosok". Már ekkor éreztük, hogy sok élményben lesz részünk, hiszen nem mindennap találkozik az ember ilyen neves személyiségekkel. Alig vártuk a keddi napot. Mi még tanultunk Móricz Zsigmondról, így érdeklõdve néztük azt a filmet, melyet Móricz lánya, Móricz Virág írt a nagy íróról. Lelkesen hallgattuk unokáját, Kolos Virágot, aki önmagáról, s nagyapjáról mesélt érdekes történeteket. Délután nagy feladatot kaptunk, Anna néni drámapedagógus irányításával elkezdtük Móricz híres regényének - Légy jó mindhalálig - egy jelenetét próbálni. Mindenkinek volt feladata, Kriszti és két társa lett a díszlettervezõ, én Nagy úr szerepét kaptam. Este Rozman Béla amatõr csillagász közremûködésével az éjszakai égbolt titkait szemlélhettük távcsõvel. Kirándulásra is volt lehetõségünk, megismerkedtünk Nyíregyháza irodalmi emlékhelyeivel, koszorút helyeztünk el a RÖVID HÍREK Móricz emléktáblánál, ellátogattunk a nyíregyházi botanikus kertbe, a Vadasparkba, a Sóstón fürdésre is volt lehetõségünk. Egyik nap 8 km-es túra várt ránk, a tábor közelében fekvõ császárszállási tóhoz gyalogoltunk. A Rétköz történelmi, irodalmi, néprajzi emlékhelyeit is meglátogattuk. Ebbõl a kirándulásból - nagy örömünkre - nem maradhatott ki a mi kis falunk, Paszab sem. A táborlakóknak mi mutathattuk be községünk nevezetességeit, ellátogattunk Tiszabercelre, Szabolcsra, kirándulásunkat Tokajjal fejeztük be. Természetesen nem vártuk a táborzárás napját a pénteket, de ezen a napon sem unatkoztunk. Az utolsó este elõadtuk a Légy jó mindhalálig címû regénybõl a Pakk jelenetet, mellyel nagy sikert arattunk közönségünk elõtt, majd a rege együttes szórakoztatott bennünket, s végül nem maradhatott el a tábortûz sem. Ez a tábor felejthetetlen marad mindkettõnk számára. Kedves barátokat szereztünk, s közben sokat tanultunk. Köszönjük Szemõk Valéria tanár néni és Czomba Zoli bácsi könyvtáros segítségét. Alig várjuk, hogy kezdõdjön a tanév, s elmesélhessük osztálytársainknak is ezt a csodálatos egy hetet. Kedves olvasók, a lányok élménybeszámolójából még sok minden kimaradt, hiszen nem lehet mindent részletesen elmondani. Örülök, hogy olyan élményben volt részük, mely emlékezetes marad számukra, s bízom abban, hogy jövõre több gyereket tudunk eljuttatni az olvasótáborba. Szemõk Valéria ANYAKÖNYV - SZÜLETTEK - Karászi Ramóna 2004. 07. 06. an: Váradi Mónika Tóth Anett 2004. 06. 24. an: Németh Klára - A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Kuratóriuma a 2004/2005-ös tanévre is kiírta pályázatát azon általános iskolás cigány tanulók számára, kiknek tanulmányi átlaga eléri a 3,5-et. Apályázatokat 2004. szeptember 30-ig kell benyújtani. Iskolánkban a tanévet elõkészítõ munkák aug. 23-tól kezdõdnek. Minden javítóvizsgára utalt tanulót értesíteni fogunk a pótvizsga idõpontjáról. Sz. V.

6 GYERMEKOLDAL 2004. augusztus REJTVÉNY 1 5 2 3 4 6 7 8 9 10 11 12 1. Ady Endre A. Nyíregyháza SEL 2. Arany János B. Kiskunfélegyháza EÁN 3. Benedek Elek C. Érdmindszent MÓR 4. Bessenyei György D. Kiskõrös YFA 5. Csokonai Vitéz Mihály E. Debrecen ND 6. Illyés Gyula F. Kisbacon ZSI 7. Kazinczi Ferenc G. Nagyszalonta ICZ 8. Kosztolányi Dezsõ H. Rácegrespuszta TIS 9. Krúdy Gyula I. Rimaszombat LU 10. Móra Ferenc J. Tiszabercel GMO 11. Petõfi Sándor K. Szabadka SÉC 12. Tompa Mihály L. Érsemlyén ZAC Nevezetes magyar írók, költõk nevét kell összepárosítani a felsorolt településekkel. Az eredmény egy újabb név és két további település. Mi kapcsolja õket össze? A megfejtéseket a Paszai Polgármesteri Hivatalba kell beküldeni, szeptember 30-ig! A helyes megfejtést beküldõk között könyveket sorsolunk ki. Tájékoztatjuk a Tisztelt Szülõket, hogy a 2004/2005-ös tanévben is az önkormányzat döntése szerint minden általános iskolás ingyen kapja a tankönyvet.

2004. augusztus HELYTÖRTÉNETI ISMERETEK SOKADIK TÖREDÉK: A HARANG SZAVÁRA Elõzõ számunk megjelenésekor még zöldült a vetés, most pedig már vége is az aratásnak. Ezen embertpróbáló munka egyik velejárója volt régebbi világunkban a tûzõrség. Ennek helye nyilván községünk legmagasabb épülete, a harangtorony volt. Legfelsõ ablakának belsõ párkányáról ügyelték a határt, a portákon összerakott kévék sokaságát a mindenkori figyelõk. És ha netán felütötte fejét a vörös kakas, a harangok félreverésével riasztották a lakosságot. E fontos hírközlõ eszköz nyilván nem tûzjelzésre készült. Kultikus eredetû, már az ókori Rómában is alkalmazták. A keresztény egyház a XII. században tette kötelezõvé a felszentelt harangok használatát. A tornyokban, haranglábakon felfüggesztett harangok idõt jeleztek, figyelmeztette a hívõket a templomi szertartásokra. Most a paszabi harangokról szólók néhány szót. A református egyház történetérõl már közöltünk néhány adatot, így most csak azt említem meg, hogy az eredeti kõtemplom 1795-ben épült igaz akkor még más formában. Építtetõje FARKAS DÁNIEL prédikátor. Érdekes adat, hogy az akkor fõkurátor BESSENYEI ZSIG- MOND a testõr-költõ Bessenyei György testvére volt. 1803. június 23-án bekövetkezett halála után itt is temették el. Az akkori még fából ácsolt, zsindelyes tetejû toronyban két harang lakott. A kisebbiket (60 fontos) a korabeli adatok szerint 1642-ben Eperjesen öntötte GEORG WIERD (Késõbbi iratok ezt 1653-ra teszik.) 1855-ben SÁRKÖZI GÁBOR lelkész idejében újraöntötték. A másikat 1807-ben Kassán öntötték CHRIST LE- BECHT mûhelyében. A jelenlegi kõtornyot az 1820-as években kezdik építeni. A harangok ezután ebben kaptak helyet, de nem ért még véget utazásuk! 1907-ben a kettõt egybeöntötték. Az új harang ma olvasható felirata: Apaszabi református egyház ezen 1653-ban készült harangját újraöntette 1855 évben. Most pedig az 1807 évben készült második haranggal együtt összeöntötte saját költségén 1907 évben. Öntötte és felszerelte THURY FERENC Budapesten 1907. Anagyharangot Diósgyõrben öntötték, súlya 700 kg. Felirata: Öntetett a paszabi református hívõk ada- 7 kozásából 1924-ben az 1914. évi világháború emlékére. TOMORY PÁL lelkész BÍRÓ LAJOS fõgondnok és TÚRI SÁNDOR tanító idejében. Krúdy Gyula szerint minden harangnak külön éneke van ezek az énekek hangzanak fel örömünkben, bánatunkban, szólítják híveiket a templomban. Czomba Zoltán A temetõ fõbejáratánál lévõ fábol faragott kapu impozáns látványt nyújt.

8 HÁZUNK TÁJÁN Július hónapban a református templom belsõ falainak festésére került sor... 2004. augusztus ARANYLAKODALMASOK Házasságkötésük 50. évfordulóját ünnepelte, Balogh Ferenc és felesége Jakocska Mária. 1954. április 19-én fogadtak egy másnak holtig tartó hûséget. A község lakossága nevében lapunk is gratulál a nevezetes eseményhez további boldog együttlétet, jó egészséget kívánva!...valamint a padokra egyforma ülõpárnák kerültek. A község önkormányzatának lapja Felelõs kiadó: Tajthy Péter polgármester Felelõs szerkesztõ: Tóth Mihály A szerkesztõbizottság: Czomba Zoltán, Szemõk Valéria, Tóth Imre Szerkesztõség: 4475 Paszab, Polgármesteri Hivatal