A realizmus
A realizmus A romantikával egyidejűleg XIX. sz. elejétől a századforduló időszakáig terjedt el az európai festészetben, irodalomban. Az 1850-1870 közötti két évtizedben a legjelentősebb. Az elnevezés a latin real valós szóból származik. A realizmus elnevezést először Gustav Courbet fr. festő kiállításának címeként használták.
A realizmus fogalma 1. A realizmus művészeti, irodalmi irányzat. Alapját a valóság pontos és részletező megfigyelése adja. Célja a közösségi lét valóságának, az egyén és a közösség kapcsolatának az ábrázolása. A romantika ellentéte,de merít is belőle. A heroikus témákat felváltotta a mindennapi élet objektív bemutatása.
A realizmus fogalma 2. A képzelet helyett a tárgyilagosság a legfontosabb. Az egyedivel szemben az általánost és a tipikust helyezi középpontba. A típust mutatja be, tipikus embereket tipikus körülmények között ábrázol,a társadalomról tablót készít, pontos képet ad a társadalomról.
Történelmi háttér Kapitalizmus világrendszerré válik Túltermelési válságok, harc a piacért Megnő a társadalmi mobilitás Vezető nagyhatalmak:anglia, Németország, Ausztria-Magyarország Olaszország 1867-ben Osztrák Magyar Monarchia
Eszmei háttér Darwinizmus: Charles Darwin evolúciós elmélete A fajok eredete(1859) Pozitivizmus: filozófiai irányzat, a helyes tudományos ismeretek a tényekre épülnek,megalapítója Auguste Comte Tudományos szocializmus: a nemzetközi proletármozgalmak ideológiai háttere, kidolgozója: Karl Marx, Friedrich Engels
Realizmus a festészetben A realizmus első jelentkezése barbizoni iskola:az akadémikus szabályok ellen léptek fel, kivonultak a természetbe, plein air festészet (a szabad ég alatt festettek). Hatottak az impresszionizmusra. Elvetették a vallási, mitológiai és allegorikus témákat. Az apró részleteket is ábrázolták. Oroszországban:Vándorkiállítási Társaság
Gustav Courbet:Kőtörők
Gustave Courbet:Ornans-i temetés
Repin:Hajóvontatók a Volgán
Munkácsy Mihály: Siralomház
Munkácsy Mihály: A rőzsehordó nő
Munkácsy Mihály: Ásító inas
Munkácsy Mihály: A baba látogatói
Szinyei Merse Pál:Majális
Tornyai János:Bús magyar sors
A realizmus az irodalomban 1. A valóságos, gyakran megtörtént események megírása, A mindennapi életből ismert jellemek megformálása, A szereplők alkatának és társadalmi helyzetének megfelelő stílusú párbeszédek alkalmazása, A leírások dokumentatív értelemben is hitelesek és érzékletesek.
A realizmus az irodalomban 2. Az író a valóság bemutatásához a hosszas, részletező leírásokat használja, Minden apró részletet nagy gonddal részletez. Cselekményvezetése egyenes vonalú, az epizódok, mellékszálak elmaradnak. A cselekmény izgalma helyett a főhős lelkét ábrázolja. Hősei hétköznapi emberek, hétköznapi tulajdonságokkal bíró típusok.
A realizmus az irodalomban 3 Típusok a magyar irodalomban:a dzsentri, a paraszt, a feltörekvő polgárok, Tipikus helyszín: a kocsma, a birtok és a falu Típusok a francia irodalomban:a feltörekvő fiatalember, az arisztokraták, Tipikus helyszín: a szalonok világa és a kisváros Típusok az orosz irodalomban: a kishivatalnok Tipikus helyszín: a hivatalok
Európai realista írók A realista irodalom csaknem egy időben jelentkezett az orosz és a francia irodalomban Stendhal (1783-1842) Honoré de Balzac (1799-1850) Gustave Flaubert (1821-1880) Lev Nyikolajevics Tolsztoj( 1828-1910) Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1809-1852) Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij (1821-1881) Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)
Stendhal(1783-1842)
Honoré de Balzac (1799-1850)
Gustave Flaubert (1821-1880)
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910)
Nyikolaj Vasziljevics Gogol(1809-1852)
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij(1821-1881)
Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)
A realizmus jellemző műfajai Líra:dal, elégia, tájleíró költemény Dráma: analitikus dráma, szalondráma(molnár Ferenc), népszínmű, operett Epika: novella, elbeszélés, kisregény, regény, karrier regény,