Kiskunmajsa Város Jegyzője 3 napirend Beszámoló az állatvédelmi hatáskörökről és kóbor ebek befogásáról A Településfejlesztési Bizottság 2010. április 20-i ülésére Tisztelt Bizottsági Tagok! A Településfejlesztési Bizottság 2010. március 16-i ülésén Fogl András képviselő úr azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogyan lehet vizsgálni az állatvédelmi törvény és az állattartási rendelet betartását, milyen lehetőség van az ellenőrzésre. Képviselő úr felvetésére az alábbi tájékoztatást adom: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény 45/A. -a alapján a törvényben foglaltak végrehajtását - feladat- és hatáskörében eljárva - az állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a természetvédelmi hatóság ellenőrzi. 45/B. (1) bekezdés alapján ha az állattartó a törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat egészségét súlyosan veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti - a feltételek biztosításáig - az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek tulajdonos általi megelőlegezését. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006.(XII.23.) Korm rendelet 1. -a alapján állatvédelmi hatóság osztott hatáskörben a jegyző és az MgSzH. Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését, vagy hatósági határozat előírását megsérti magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó - 5-150 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998.(XII.31.) Korm. rendelet alapján. Tájékoztatom a T. Bizottsági tagokat, hogy az elmúlt 2 évben bejelentés alapján 27 esetben jártunk el jegyzői állatvédelmi hatósági ügyben. Másik téma a kóbor kutyák problémája. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet 3. -a alapján veszélyeztetés kutyával szabálysértést követ el, 3. (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja, b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szállítja, d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz, e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 134. alapján szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a közterület felügyelők a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják. Gyakorlati probléma, amikor közterület felügyelők bírságolására kerül sor, hogy a tetten érés tényállási elem nem bizonyítható, mert a gazdáját követő, kísérő kutyát az ember nem ismeri el sajátjának. Az elmúlt 2 évben a jegyzői szabálysértési hatóság feljelentés/bejelentés alapján 3 esetben járt el veszélyeztetés kutyával szabálysértési ügyben.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. (3)-(4) bekezdése alapján a kóbor állatok befogása kötelező önkormányzati feladat: (3) A települési - a főváros belterületén a fővárosi - önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat - amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani. (4) Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság - az addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani. A kóbor kutyák helyzetére, befogására és tartására Lantos György Úr a Városgazdálkodási Intézmény igazgatója helyzetelemzést készített, amelyet csatoltan megküldök. A begyűjtött kóbor kutyák elhelyezésének megoldásaként együttműködési megállapodás lehetőségét kell keresnünk, mivel 100 millió forintos nagyságrendű beruházást jelentene egy gyepmesteri telep létesítése. Befogadási kapacitással rendelkező gyepmesteri telepek, illetve állatmenhelyek megkeresése alapján a következő lehetőségek állnak rendelkezésre: 1./ Kiskunhalas Polgármesteri Hivatal gyepmesteri telep Kiskunhalas rendelkezik engedélyezett gyepmesteri teleppel, mely kistérség szinten szerveződött, ezért az együttműködési megállapodásról polgármesteri szinten kell egyeztetni. Ebben Kiskunmajsa kérné, hogy a meglévő kistérségi szerveződéshez csatlakozni szeretne. Csatlakozás esetén a következő tényekkel kell számolni. A befogadó képességük korlátozott, a kennelek száma mindössze 18 db, így a megoldás az lehet, ha Kiskunmajsa vásárolna kenneleket. Ezek darabja bruttó 400 000,-Ft, de kisebb átalakításokkal egy kennel 2 2 állat elhelyezésére is elegendő. Mivel 2 kennelre lenne szükség ( 4 férőhely), ez kb. 1 millió forintba kerülne. A kennelek a kiskunhalasi gyepmesteri telepen lennének elhelyezve, majd az együttműködési megállapodás rögzíthetné az oltási, a 2 hetes tartás, az egészségügyi könyv és ha kell, akkor az elaltatási költség részleteit. A kóbor ebek összeszedése és a helyszínre szállítása továbbra is Kiskunmajsa feladata és költsége maradna. Összes (bruttó) költség: - 1 millió Ft egyszeri költség - oltási, tartási költségek, egészségügyi könyv, ami kutyánként kb. 10 000,-Ft. Ez évi 50 ebbel számítva: 500 000,-Ft / év. 2./ Mentsvár az állatokért Alapítvány Kecskemét (bruttó árak): Mivel a szállítás Kiskunmajsa feladata, költsége, így a nagyobb távolság biztosan magasabb költséget jelent, azonban nem kell kennelt vásárolni, mivel elegendő kapacitásuk az évi kb. 50 db-ra. Szóbeli közléssel az ár kb. 10-12 000,-Ft / kutya nagyságrendű, azaz bruttó 500 000,-Ft 600 000,- Ft/év.
3./ Kiskunfélegyháza Polgármesteri Hivatal gyepmesteri telep Díjazásért vállalják a kóbor ebek befogását, beszállítását is, valamint a 14 napig történő őrzést és egyéb kapcsolódó tevékenységeket. További tény, hogy a kisebb távolság miatt a szállítási költség is alacsonyabb a kecskemétinél. Az anyagi kötelezettség két részből áll. - Minden évben egyszeri összeg a telep fejlesztési hozzájárulásaként, ami 100-150 000,-Ft/év. - Részletes költségek kutyánként (ezek nettó értékek) - kiszállás 130 Ft/km +1500 Ft - befogás 1500 Ft/óra - védőoltás 2500 Ft/db (ez változhat az aktuális gyógyszer beszerzési ár szerint) - 14 napi őrzés, ellátás 1400 Ft/14 nap - elaltatási díj 2000 Ft/db Ebből a védőoltás, a 14 napos őrzés, a szükséges elaltatás költségei évi 50 kutyára számolva, kb. 295 000,-Ft+áfa= 368 750,-Ft. Összesen (bruttó): 468 750 518 750,-Ft Éves hozzájárulás: bruttó 100-150 000,-Ft/év. 50 kutya költsége: 368 750,-Ft. Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Településfejlesztési Bizottság elé: Határozati javaslat Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Településfejlesztési Bizottsága javasolja Kiskunmajsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének, hogy a befogott kóbor ebek elhelyezésének biztosítása érdekében Kiskunmajsa Város Önkormányzata kössön együttműködési megállapodást Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezettel (VSZKSZ) a fent ismertetett árajánlatok és feltételek alapján 500.000.- Ft fedezet biztosítása mellett.a keret terhére. Felelős: Dr. Tóth Mária jegyző Határidő: soron következő testületi ülés Kiskunmajsa, 2010. április 16. Dr. Tóth Mária jegyző
Page 1 of3 Városgazdálkodásn Intézmény Feladó: Városgazdálkodási Intézmény [vgmajsa@t-online.hu] Küldve: 2010. március 18. 10:51 Címzett: Másolatot Dósai Imre (alpolgarmester@satnet.hu) kap: (mariska.zolkat@gmail.com) Mellékletek: IMAGE0013.JPG; IMAGE0007.JPG; IMAGE0008.JPG; IMAGE0009.JPG; IMAGE0010.JPG; IMAGE0011.JPG; IMAGE0012.JPG Polgármesteri Hivatal Kiskunmajsa Fő 66. Dósai Imre Alpolgármester Tisztelt Alpolgármester ÚJI:'! Megkeresésére, melyben a kóbor kutyák helyzetére, befogására és tartására kért helyzetelemzést a következőket válaszolom: A gyakorlati felmérés és tapasztalat azt mutatja, hogy az utcán látható ebek kilencven százaléka nem sorolható a kóbor kutya kategóriába. Ezek gazdával rendelkeznek és gazdáikat kisérik a piacra, a hivatalba,a postára az iskolába, stb., stb. A másik gazdával rendelkező kategória a bekeritetlen portákról kikerülő, főleg tüzelési időszakban "randalírozó" ebek hada, amely ebben az időszakban ehepi a várost. Az is tényként megálhllpítható, hogy e két kategóriát nyolcvan-kilencven százalékban a helyi kisebbség tagjai 2llkotják. Ezen kivül az is valósúniisíthető, hogy ezek az ebek nem rendelkeznek a kötelező oltást igazoló dokumentádóval, le ennek ellenőrzésére mi hatósági jogosítványokkal nem rendelkezünk. ( vagyis ebből következő en ezeket a kutyákat be kellene oltatni, vagy elkobozni) Ezek után nézzük, hogy mi a helyzet a ténylegesen kóbor kutyáknak számító egyedekkel. Külterület: az érvényben lévő rendelkezések értelmében a külterületen kóborló ebek kojrdában tartása a vadőrök 14~hetősége és feladata. Elérhetőségüket, teriileti felosztásukat korábban már megadtam. BelteriHet: a legfontosabb megállapítás - semmiféle előirás szerinti hellyel, melyre egyébként jogszabály kötelez, nem rendelkezünk, vagyis a befogott állatokat elvileg nem tudjuk elhelyezni még a kötelező tartás időszakára sem. Költségvetésünk nem tartalmaz forrást a kötelező tartási időszakban az állatok etetés ére, valamint a felmeriilő állatorvosi költségekre. (vizsgálat, esetleg elaitatás). Nem rendelkezünk az áhatok kimélésévei történő befogáshoz megfelelő eszközökkel. Ezek után felmeriilhet a kérdés, hogy az intézmény ezeket a problémákat jelezte e, melyre <JI válasz igen. Fel kell lapozni akár egy tíz évvel ezelőtti beszámolót melyben ezek a problémák már akkor olvashatók. Természetesen vablhol érthető, hogy ezekre a bcruházásokra nem jut, jutott pénz, hisz mint majd a későbbiekben vb:olom nem filléres bekeriilésről van szó. Mivel rendelkezünk, és mit teszünk e téren: egy fő alkalmazott, akinek feladata közé tartozik a kóbor kutyák problémája. Egy saját kivitelezésü telep ( az eladott ipari park terül etén), mely engedéllyel nem rendelkezik. Saját készítésii befogóeszközök, melyek az állatvédők próbáját nem biztos hogy ki:áunák. Tudomásul kell venni, hogy ezekkel az eszközökkel az utcán kóborló
Page 2 of 3 ebet nem lehet befogni. akkor van lehetőség, ha esetleg hogy odamegy az emberhez, illetve akkor ha beszoritására van lehetőség. ( pl. valaki $ll udvarába - amire már vou nem egy példa). Mi történik a befogott állattal? A t)lőirások szerint a befogott vagy leadott állatot 14 napig tartani kelt Ha nem rendelkezünk $lz állatról semmiféle adattal karanténban történő megfigydésre van szükség. A megjfigydés $\ és a második héten állatorvosi felügyeletet igényel. A tartást és a befogást dokumeutálni kell. (ezt végre is hajtjuk). A tizennégy nap lejárta után lehetőség van a következ(h{rei ld$ldás továbbtartásra, átadás állatmenhelyre,auatás. Ha az állat kiadásra kerül dvileg köuségünkön veszettség elleni oltásba kell részesíteni. Állatmenhelyre törtc~nő áh\dási lehetőséggel nem rendelkezünk, tapogatózó kapcsolatfelvétellel próbálkoztam, eddig nem sok eredménnyel. Az altatás a tizennegyedik nap után törvényes, de az állatvédők tiltakoznak ellene, kampány szerű támadásokat intéznek az ilyen megoldások euenha ismerté válik számukra. Az állatoknak napi egyszeri etetést kell biztositani. ( sajnos az ételhulladék felhasználás megszigorítása miatt moslék etetése felfőzés nélkül tilos. Főzőkonyha szükséges.) Mindezen felsorolt nehézségek ehenéreműködik a rendszer. Az elmúlt évben dokumentáuan 49 kutyát fogtunk be. Ebből tíz darab kilett adva új gazdához továbbtartásra, tíz darabot egy falkában elvittek vidéki továbbtartásra ( az átadásról papírral rendelkezünk), míg 29 el lett altatva állatorvosi segítséggel ( 3.000 Ft/db). Mit lehetne tenni a jövőben? Megfelelő gyepmesteri telep és állatmenhdy kiépítése. Bekerülési költsége óriási lehet. A minimum feltételek jogszabályi formában mellékelve. (csak néhány tétel kiemelve: viz, villany, kerítés, kenelek, elkülönítő, fertőtlenítő-nagynyomású mosó, orvosi szoba, öltöző, zuhanyzó, főzőkonyha, állatorvosi költségek, a létesítmény 500 méterre az utolsó lakóházhoz). Megfelelő befogó f:szközök beszerzése. (lehetőség és árajánlat meuékdve) Egy előírás szerű befogó hurok bekerülési költsége 70.383 Ft (legalább ez szükséges lenne!!). Mellékletben található egy árajánlat, melyet egy hivatásos állatbefogótói kértem, Ha ezt áttanulmányozzuk, látható, hogy egy kutya befogása ádagosajrn 12.000 forintba kerül, de a befogott állat további sorsa az intézmény feladata. Jártam olyan telepen ahol foglalkoznak bérbefogással, vagy is a befogott kutya további sorsa is rájuk tartozik, itt a költségek a következők: rendelkezésre $illási támogatás évi 100.000 forint. Alkalmankénti befogás: kiszáiiási dij, és 2000 forint/ db befogott állatonként. Mivd telephelyük temett, új munkaterületet nehezen vállalnak. Legjobb megoldás a számunkra az lenne, ha sikerülne egy állatmenhellyel megállapodást kötni, ahová az általunk befogott állatokat beszáhitanánk, és hozzá jándnánk a menhely működéséhez. Egy kisebb költséggel ki lehetne alakítani egy engedéuyel nem rendelkező kisebb telepet a szennyvíz telep területéből kirekesztve ( a meglévő áuati hulla gyűjtő-átrakó mellett), amely lehetőség szerint dőirás szerint működne, de az állatok tarása ekkor sem lenne megoldott, vagyis a tizennégy nap után el kellene altatni őket, amennyiben nem találunk új gazdát számukra. Kiskunmajsa 2010-03-18 Tisztelettel: Lantos György igazgató