T/4192. számú. törvényjavaslat. a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4192. számú törvényjavaslat a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről Előadó: Dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007. október

2 2007. évi törvény a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről Általános rendelkezések 1. (1) A Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, valamint az ügyészség (a továbbiakban: a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv) a rájuk vonatkozó jogszabályok szerinti bűnüldözési feladataik végrehajtása céljából titkos információgyűjtést folytathatnak. (2) A titkos információgyűjtés olyan, titkos vagy leplezett tevékenység, amelynek keretében az e törvényben meghatározott eszközt és módszert az érintett személy tudta nélkül alkalmaznak, és amelynek használata a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok korlátozásával jár vagy járhat. (3) Titkos információgyűjtés akkor alkalmazható, ha a megszerezni kívánt adat a) az elrendelés céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges, b) más módon nem szerezhető meg, és a titkos információgyűjtés alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alkotmányos alapjogának az elérendő bűnüldözési érdekhez képest aránytalan korlátozásával. (4) E törvény eltérő rendelkezés hiányában nem alkalmazható a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtésre. (5) E törvény alkalmazásában magánlakás a lakás, a lakás céljára használt egyéb helyiség, tárgy, a lakáshoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, az ezekhez tartozó bekerített hely, továbbá a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden más helyiség vagy terület, a telephely, valamint a nem magánlakás területén elhelyezett jármű. (1) A Rendőrség A titkos információgyűjtésre feljogosított szervek 2. a) a nyomozás elrendeléséig a büntetőeljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Be.) által a nyomozó hatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény tervezett elkövetésének gyanúja esetén annak megelőzése, az előkészített vagy megkísérelt bűncselekmény felderítése és megszakítása, az elkövetett bűncselekmény felderítése, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat beszerzése, valamint az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása, elfogása érdekében,

3 b) a nyomozás elrendelésétől a nyomozás befejezéséig az előkészített vagy megkísérelt bűncselekmény felderítése és megszakítása, az elkövetett bűncselekmény felderítése és bizonyítása, valamint az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása, elfogása érdekében, c) a körözés elrendelésétől (elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs, európai elfogatóparancs kibocsátásától) ca) a bűncselekmény elkövetése miatt körözött személy tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása, elfogása, valamint cb) a magát a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonó személy tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása, elfogása érdekében, d) a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében, a külön jogszabály szerinti megállapodás, illetve a személyi védelem tartama alatt, valamint e) a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése, az Európai Unió keretei között létrejött bűnügyi együttműködésben részt vevő, vagy nemzetközi szerződés alapján más állam megkeresése alapján alkalmazhat titkos információgyűjtést. (2) A Vám- és Pénzügyőrség a Be. által a nyomozó hatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény tekintetében az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott esetekben alkalmazhat titkos információgyűjtést. (3) Az ügyészség az ügyészségi nyomozás során az (1) bekezdés b) és ca) pontjában meghatározott esetekben alkalmazhat titkos információgyűjtést. (4) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a külön jogszabályban megállapított felderítő tevékenysége során az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben alkalmazhat titkos információgyűjtést. (1) Titkos információgyűjtést A titkos információgyűjtéssel érintett személy 3. a) a 2. (1) bekezdésének a) pontja, valamint (2) és (4) bekezdése esetében a tervezett, előkészített, megkísérelt vagy elkövetett bűncselekményről feltehetően tudomással bíró, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, valamint az e személy hollétéről feltehetően tudomással bíró, b) a 2. (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése esetében a gyanúsítottal, valamint a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható, c) a 2. (1) bekezdésének c) pontja esetében a körözött, illetve a körözött személy hollétéről feltehetően tudomással bíró, d) a 2. (1) bekezdésének d) pontja esetében a fenyegetett helyzetben lévő, illetve védett, vagy e személyek biztonságát fenyegető, e) a 2. (1) bekezdésének e) pontja esetében a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzésében, az Európai Unió keretei között létrejött bűnügyi együttműködésben részt vevő, vagy nemzetközi szerződés alapján más állam megkeresésében szereplő

személlyel szemben lehet alkalmazni (a továbbiakban: érintett személy). 4 (2) Nem alkalmazható titkos információgyűjtés azzal szemben, aki lelkészi, illetve egyházi személyi titoktartási kötelezettségére figyelemmel büntetőügyben nem hallgatható ki. (3) A nyomozás elrendelését követően nem alkalmazható titkos információgyűjtés a) az érintett személy büntetőügyében az érintett személy védőjével szemben, b) a 2. (1) bekezdésének b) és a hozzátartozó kivételével c) pontja esetében azzal szemben, aki a tanúvallomást a Be. szabályai alapján megtagadhatja. (4) A (2) bekezdés szerinti korlátozás kivételével a titkos információgyűjtésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint. (5) A (2) és (3) bekezdés szerinti korlátozás nem érvényesül, ha a védőként eljáró ügyvéddel, a lelkésszel, illetve egyházi személlyel, valamint a tanúvallomás megtagadására a Be. alapján jogosult személlyel szemben az érintett ellen folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés 4. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a) informátort, bizalmi személyt vagy e szervvel titkosan együttműködő más személyt (a továbbiakban: titkosan együttműködő személy) vehet igénybe, a titkos információgyűjtésre feljogosított szervhez tartozását, illetve kilétét leplező tagját (a továbbiakban: fedett nyomozó) alkalmazhatja, b) az információgyűjtés céljának leplezésével adatot szerezhet be és ellenőrizhet (puhatolás), c) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhet, arról adatot szerezhet be és rögzíthet, d) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben sérülést és egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhat, e) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében életének, testi épségének megóvása érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv tagjának igénybevételével helyettesítheti, f) informátor, bizalmi személy vagy fedett nyomozó igénybevételével a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagot, tárgyat, eszközt vagy ezek mintáit, alkatrészeit további vizsgálat céljából megszerezheti, illetve a bűncselekmény elkövetési körülményeit leplezett ügylet útján megismerheti (mintavásárlás), g) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthet. (2) Tilos a fedett nyomozónak, illetve a titkosan együttműködő személynek mást bűncselekmény elkövetésére rábírnia.

5 (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a vele titkosan együttműködő személy tevékenységéért a Kormány rendeletében meghatározottak szerint anyagi ellenszolgáltatást nyújthat. (4) A titkos információgyűjtésre feljogosított szervvel titkosan együttműködő személy által a titkos információgyűjtés keretében kívülálló személynek okozott kár megtérítésére a 13. (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 5. (1) Az e törvényben foglaltak teljesítése érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervvel együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében kezdeményezheti közszolgálati, közalkalmazotti, munkajogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését is. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv nem kezdeményezhet az (1) bekezdés szerinti munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál. (3) A foglalkoztatás jellegével kapcsolatos speciális szabályokat a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza. 6. (1) Az életet, a testi épséget, a vagyont veszélyeztető fenyegetés, zsarolás, valamint ha a törvény a bűncselekmény előkészületét büntetni rendeli, vagy valamely jogellenes cselekményre való felhívás képez bűncselekményt bűncselekményre való felhívás esetén a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az előfizető vagy a felhasználó írásbeli kérelmére, a kérelemben foglalt időhatáron belül az előfizető vagy felhasználó által igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, vagy elektronikus hírközlő hálózat, illetve számítógépes rendszereken folytatott kommunikációt megfigyelheti, lehallgathatja, tárolhatja, vagy a küldeménybe, közlésbe azok megfigyelése érdekében más módon beavatkozhat, továbbá a közlést lebonyolítók személyes adatait megismerheti és rögzítheti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben ha a kérelem erre irányul a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a kérelmező magánlakását, az általa használt egyéb helyiséget, illetve tárgyat a kérelemben foglalt időhatáron belül átkutathatja technikai eszközzel megfigyelheti és az észlelteket rögzítheti. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekményekkel össze nem függő rögzített adatot három napon belül törölni kell. 7. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy és a titkos információgyűjtésre feljogosított szervhez való tartozás leplezésére, védelmére fedőokiratot készíthet, állíthat ki és használhat fel.

6 (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint fedőintézményt hozhat létre és tarthat fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre. (3) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, e szervek okmánya fedőokiratként csak a feladatkörrel rendelkező miniszter és az érintett szerv országos vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával alkalmazható. (4) Az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az Országgyűlési Biztos Hivatala, a Köztársasági Elnök Hivatala és az Országgyűlés Hivatala által kiállítható fedőokiratot nem állíthat ki, az e szervek által kiállított irat fedőokiratként nem használható fel, továbbá az e szervek által kiállítható irat fedőokiratként nem készíthető el, nem állítható ki, és nem használható fel. (5) Ha fedőokiratként bíróság, illetve ügyészség közokiratának valótlan adatokon alapuló megváltoztatása, módosítása, valótlan tartalmú vagy új közokirat kiállítása szükséges, az okirat kiállítására jogosult bíróságot, illetve ügyészséget kell megkeresni. 8. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a fedett nyomozó, a titkosan együttműködő személy, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában, b) a személyi igazolvány nyilvántartásban, c) az anyakönyvi nyilvántartásban, d) az útiokmány-nyilvántartásban (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás), e) a társadalombiztosítási nyilvántartásban, f) az adóhatóság által vezetett nyilvántartásban, g) a közúti közlekedési nyilvántartásokban (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás), h) a bűnügyi nyilvántartásban (a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek, valamint a DNS-profilok nyilvántartása), i) a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásában, j) a központi idegenrendészeti nyilvántartásban, k) a menekültügyi nyilvántartásban, l) a határrendészeti nyilvántartásban, m) a személyszállítást végző légifuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisában, n) az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásában, o) a bíróságok által vezetett nyilvántartásokban (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke), p) a bírósági ügyviteli nyilvántartásban, q) az ingatlan-nyilvántartásban, r) az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartásában s) a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásban fedőadatokat helyezhet el.

7 (2) A fedőadatokat azonnal törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló ok megszűnt. Adatszolgáltatás és feltételes adatszolgáltatás igénylése 9. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a nyomozás elrendelése előtt szándékos bűncselekmény felderítése, valamint az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása érdekében, e cél megjelölésével írásban adatszolgáltatást igényelhet a 8. (1) bekezdésében felsorolt nyilvántartásokból, valamint a céginformációs szolgálattól. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a nyomozás elrendelése előtt az ügyész engedélyével a két évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése, valamint az elkövető tartózkodási helyének megállapítása érdekében, e cél megjelölésével írásban adatszolgáltatást igényelhet a) az adóhatóságtól, b) postai és elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, c) az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelőtől, d) a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és más üzleti titoknak minősülő adatot kezelőtől. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes, azt a megjelölt határidőn belül teljesíteni kell, az nem tagadható meg. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell. (4) Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem a titkos információgyűjtés eredményességét veszélyeztetné, a (2) bekezdés szerinti adatigénylést az ügyész engedélye nélkül is haladéktalanul teljesíteni kell. Ilyen esetben a megkeresést halaszthatatlan intézkedés jelzéssel kell ellátni. A megkereséssel egyidejűleg az ügyészhez előterjesztést kell tenni. Ha az ügyész az adatszolgáltatás igénylését nem engedélyezi, a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az így beszerzett adatokat azonnal törli. (5) Az adatszolgáltatás keretében beszerzett adat csak az igénylésben megjelölt bűncselekmény felderítése és bizonyítása során használható fel. 10. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az ügyész engedélyével a két évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az általa megjelölt feltétel bekövetkezése esetére közigazgatási szervtől legfeljebb kilencven napos időtartamra feltételes adatszolgáltatást igényelhet (a továbbiakban: feltételes adatszolgáltatás). (2) A feltételes adatszolgáltatásra vonatkozó igényben meg kell jelölni

8 a) az adatszolgáltatás feltételeit, b) a szolgáltatandó adatokkal érintett személy vagy tárgy azonosítására alkalmas adatokat, c) a szolgáltatandó adatok körét és d) a feltételes adatszolgáltatás időtartamát. (3) Ha a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv által megjelölt feltétel a feltételes adatszolgáltatás időtartama alatt bekövetkezik, a szolgáltatandó adatok körét a közigazgatási szerv megküldi az igénylő szervnek. Ha a feltételes adatszolgáltatás időtartama a feltétel bekövetkezése nélkül eltelik, a közigazgatási szerv törli a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv által megküldött adatokat. Az ügyész engedélyével Fedett nyomozó igénybevétele 11. a) bűnszervezetbe történő beépülés, b) színlelt vételi szándékon alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközének biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése (álvásárlás), c) az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése végett a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolog vásárlása (bizalmi vásárlás) érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv fedett nyomozót alkalmazhat. Ellenőrzött szállítás 12. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az ügyész engedélyével nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett, lehetővé teheti a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, illetve a bűncselekmény elkövetésének körülményei megállapíthatóvá váljanak. (2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtásához fedett nyomozó vehető igénybe. A feljelentés elutasításának vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése 13. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az ügyész engedélyével a feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével adatszolgáltatásban állapodhat meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

9 (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti. (3) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, akivel szemben olyan bűncselekmény miatt kellene nyomozást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta. A megállapodást fel kell bontani, ha a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv arról szerez tudomást, hogy az adatot szolgáltató személy ilyen bűncselekményt követett el. Az ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtés közös eljárási szabályai 14. Ha akár a nyomozás elrendelése előtt, akár azt követően a 9. (2) és (4) bekezdésében, illetve 10-13. -ban meghatározott ügyészi engedélyhez kötött valamely eszköz vagy módszer alkalmazása szükséges, a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv vezetője az ügyészhez előterjesztést tesz, amely tartalmazza a) a szerv megnevezését, az ügyszámot, ha a nyomozást már elrendelték, annak időpontját, b) a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerinti megnevezését, a bűncselekmény gyanúját megalapozó adatokat, c) az alkalmazni kívánt eszköz vagy módszer megnevezését, az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó valamennyi adatot, d) a már alkalmazott titkos információgyűjtő eszközök és módszerek megnevezését, valamint az alkalmazás során addig beszerezett adatokat. Az ügyészségi nyomozásra vonatkozó eltérő szabályok 15. (1) Az ügyészségi nyomozás során a titkos információgyűjtés elvégzésére az ügyész bármely titkos információgyűjtésre feljogosított nyomozó hatóságot utasíthatja, vagy a 21. -ban foglaltak szerint jár el. (2) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bűncselekmény nyomozása során az ügyész titkos információgyűjtést kezd, e tényről tájékoztatja azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. Az érintett nemzetbiztonsági szolgálat, ha azt az ügyész kéri, közreműködik az ügyészségi nyomozás során alkalmazott titkos információgyűjtésben. (3) Ahol e törvény a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét írja elő, az engedélyezés jogkörét a felettes ügyész gyakorolja. (4) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését a legfőbb ügyész és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói külön megállapodásban határozzák meg. Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

10 16. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv bírói engedéllyel a) magánlakást, illetve az érintett személy használatában lévő tárgyat titokban átkutathat (titkos kutatás), az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, az ehhez szükséges technikai eszközt a magánlakásba beviheti és kiviheti, b) a magánlakásban történteket titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, az ehhez szükséges technikai eszközt a magánlakásba beviheti és kiviheti, c) postai küldeményt, zárt küldeményt felbonthat, tartalmát megismerheti, ellenőrizheti, rögzítheti, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, vagy elektronikus hírközlő hálózat útján folytatott kommunikáció tartalmát megismerheti, és rögzítheti, d) a számítástechnikai rendszeren tárolt adatokat, illetve a számítástechnikai rendszereken történő kommunikációt megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés kizárólag a büntetőeljárás megindítása előtt alkalmazható. 17. (1) A 16. (1) bekezdésében felsorolt eszközök és módszerek bírói engedéllyel történő alkalmazásának a 2. (1) bekezdésében meghatározott célok érdekében a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény, b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, c) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kitartottság, a kerítés, az embercsempészés, a hivatali visszaélés és a bűnpártolás három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, d) szolgálati titoksértés bűncselekménye, e) az a)-d) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli előkészülete esetében van helye. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül a 16. (1) bekezdésében felsorolt eszközök és módszerek bírói engedéllyel történő alkalmazásának a kizárólagos ügyészségi nyomozás alábbi eseteiben van helye: a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés, b) a bíró, az ügyész, a bírósági és ügyészségi titkár, fogalmazó és ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a megyei bírósági végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,

11 c) a vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a befolyással üzérkedés, d) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, kivéve a hatóság félrevezetését, e) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények, f) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)-e) pontban felsorolt bűncselekmények. 18. (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezéséről a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnöke által kijelölt bíró (a továbbiakban: a bíró) a Be.-nek a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályai szerinti eljárásban határoz. (2) A nyomozás elrendelését megelőzően a 16. (1) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezésére irányuló kérelmet a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv külön jogszabályban meghatározott vezetője közvetlenül a bíróhoz terjeszti elő. (3) A nyomozás elrendelését követően a 16. (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti titkos információgyűjtés alkalmazásának engedélyezésére irányuló indítványt a Be. szabályai szerint az ügyész terjeszti elő. 19. (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés engedélyezése iránti kérelemnek, illetve az indítványnak (a továbbiakban: indítvány) tartalmaznia kell a) a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv megnevezését, ha a nyomozást elrendelték, annak időpontját, az ügy számát, b) a titkos információgyűjtés tervezett alkalmazásának helyét, c) a titkos információgyűjtés tervezett alkalmazásával érintett valamennyi személy nevét, illetve az azonosításra alkalmas más adatot, valamint a titkos információgyűjtés alkalmazni kívánt eszközének, illetve módszerének megnevezését, titkos kutatásra irányuló indítvány esetén az érintett személy használatában lévő tárgy megnevezését, elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, vagy elektronikus hírközlő hálózat útján folytatott kommunikáció, számítástechnikai rendszeren tárolt adat, illetve a számítástechnikai rendszereken történő kommunikáció megismerésére irányuló indítvány esetén a kapcsolási számot vagy azonosításra alkalmas egyéb adatot, d) az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját, naptári napban és órában meghatározva, e) az alkalmazás e törvényben meghatározott feltételeinek meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bűncselekmény megnevezését és a bűncselekmény gyanújára utaló adatokat, a titkos információgyűjtés elengedhetetlen alkalmazását indokoló körülményeket, az alkalmazás célját, f) sürgősségi vagy halaszthatatlan elrendelés esetén annak okát és időpontját. (2) Az indítványhoz csatolni kell az indítványban foglaltakat megalapozó iratokat. Az alkalmazás meghosszabbítására vonatkozó indítvány előterjesztésével egyidejűleg be kell mutatni a korábbi engedélyezés óta keletkezett iratokat is. (3) A bíró az indítvány előterjesztésétől számított hetvenkét órán belül végzéssel határoz. Ha a bíró a titkos információgyűjtést engedélyezi vagy részben engedélyezi,

12 meghatározza, hogy kivel szemben, a titkos információgyűjtés mely céljából, milyen bűncselekmény miatt, a titkos információgyűjtés mely eszköze, illetve módszere, mettől meddig alkalmazható. A végzés titkos kutatás engedélyezése esetén az érintett személy használatában lévő tárgy megnevezését, elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében, vagy elektronikus hírközlő hálózat útján folytatott kommunikáció, számítástechnikai rendszeren tárolt adat, illetve a számítástechnikai rendszereken történő kommunikáció megismerésének engedélyezése esetén a kapcsolási számot vagy azonosításra alkalmas egyéb adatot is tartalmazza. (4) A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. (5) Ha az engedélyezés olyan késedelemmel járna, amely a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés sikerét veszélyeztetné, a nyomozás elrendelését megelőzően a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv külön jogszabályban meghatározott vezetője (sürgősségi elrendelés), a nyomozás elrendelését követően az ügyész (halaszthatatlan elrendelés) legfeljebb hetvenkét óra időtartamra elrendelheti a titkos információgyűjtést. Ez esetben az elrendeléssel egyidejűleg az engedélyezés iránti indítványt is elő kell terjeszteni. Ha a bíró az indítványt elutasította, változatlan ténybeli alapon újabb halaszthatatlan elrendelésnek nincs helye. 20. (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, ez indítványra egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható. Ha a bíró a titkos információgyűjtést engedélyezi, és az engedélyezés idején a titkos információgyűjtés indítvány szerinti kezdő időpontja már elmúlt, az alkalmazás kezdő időpontja az engedélyezés napja. (2) Ha a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazása során az engedélyező végzésben foglaltakhoz képest az engedélyezés szempontjából bármilyen lényeges ténybeli vagy jogi feltétel megváltozik, és emiatt az engedélyben foglaltak az alkalmazás céljának eléréséhez nem elegendőek, nyolc napon belül kiegészítő indítványt kell előterjeszteni. Ha a bíró a kiegészítő indítvány alapján a titkos információgyűjtés alkalmazását engedélyező végzésében foglaltakat megváltoztatja vagy kiterjeszti, az (1) bekezdésben meghatározott határidőket az új engedélytől kell számítani. A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés teljes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a kétszázhetven napot. (3) Ha a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazása során az ügyben a nyomozást elrendelik, és a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés alkalmazása továbbra is szükséges, új indítványt kell előterjeszteni. Ha a bíró az új indítvány alapján a titkos információgyűjtést engedélyezi, az (1) bekezdésben meghatározott határidőket az eredeti engedélytől kell számítani. (4) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést a 18. (2) bekezdésében meghatározott esetben a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv vezetője, a 18. (3) bekezdésében meghatározott esetben az ügyész azonnal megszünteti, ha a) sürgősségi vagy halaszthatatlan elrendelés esetén a bíró az indítványt elutasította, b) az az engedélyben meghatározott célját elérte, c) az engedélyben megállapított időtartam eltelt,

d) a nyomozást megszüntették, e) nyilvánvaló, hogy a további alkalmazástól sem várható eredmény, vagy f) a titkos információgyűjtés bármely okból törvénysértő. 13 (5) A (2) bekezdésre figyelemmel nem kell kiegészítő indítványt előterjeszteni, ha az engedélyben megjelölt bűncselekmény súlyosabban büntetendő alakzata látszik megállapíthatónak. A titkos információgyűjtés végrehajtása 21. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a 16. (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés végrehajtását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendeli meg. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a 4. (1) bekezdésének c) és g) pontja, a 6. (1) bekezdése szerinti titkos információgyűjtés, valamint a 16. (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés végrehajtása során elsősorban a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által biztosított szolgáltatásokat veszi igénybe. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv az (1) és (2) bekezdés alá nem tartozó esetben vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál rendelkezésre álló szolgáltatásokat veszi igénybe, vagy a titkos információgyűjtést maga hajtja végre. (4) A nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében folytatott titkos információgyűjtés végrehajtására az (1)-(3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadóak. (5) Ha a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, számára a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a titkos információgyűjtő tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat biztosíthat. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos adatkezelési szabályok 22. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtés útján észlelteket hang, kép, hang- és kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel rögzítheti és az így rögzített adatokat kezelheti. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait beleértve a titkos információgyűjtésre feljogosított szervvel titkosan együttműködő személyeket és a fedett nyomozókat is és a titkos információgyűjtés eredményét, valamint az (1) bekezdés alapján rögzített adatokat a) ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés befejezését követő legfeljebb két évig, b) ha az a) pontban meghatározott időhatáron belül büntetőeljárás indul, a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, de legfeljebb húsz évig,

14 c) titkosan együttműködő személyek és a fedett nyomozók esetén az együttműködés és a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig kezeli. (3) A titkos információgyűjtés befejezését követő nyolc napon belül törölni kell a) a titkos információgyűjtés céljával össze nem függő rögzített adatot, b) a titkos információgyűjtés során keletkezett minden olyan személyes adatot, amiről megállapítható, hogy a titkos információgyűjtés céljának megvalósulásához szükségtelen, c) a titkos információgyűjtés során keletkezett minden olyan személyes adatot, amit büntetőeljárásban bizonyítékként nem lehet felhasználni. (4) A 20. (4) bekezdésének a) pontja esetében az addig rögzített adatokat azonnal törölni kell. (5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt, ha a titkos információgyűjtést a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv maga hajtotta végre, annak tényleges befejezésétől, ha a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelte meg vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által biztosított szolgáltatásokat vette igénybe, attól a naptól kell számítani, amelyen a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó irat, vagy annak kivonata a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól a titkos információgyűjtésre feljogosított szervhez megérkezett. 23. (1) A titkos információgyűjtés tényét, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatot a titkos információgyűjtés alkalmazása során, illetve azt követően mindaddig, amíg a titkos információgyűjtés eredményét a büntetőeljárásban nem használják fel, a) a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés esetében a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv illetékes tagja, a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyész, b) az ügyészi engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetében az a) pontban meghatározottakon kívül az engedélyező ügyész és hivatali felettese, c) a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetében az a) és b) pontban meghatározottakon kívül az engedélyező bíró, illetve a titkos információgyűjtés engedélyezésével kapcsolatos bírósági iratokat az engedélyező bíró ügyelosztást végző vezetője, valamint a megyei bíróság elnöke ismerheti meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv köteles biztosítani, hogy a titkos információgyűjtés tényét, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatot az adatvédelmi biztos, valamint annak felhatalmazott munkatársa a külön törvényben meghatározott feladatkörében eljárva megismerhesse. 24. (1) A titkos információgyűjtést engedélyező bíró megkeresésére az általa engedélyezett titkos információgyűjtés során a megkeresés időpontjáig beszerzett

15 adatokat a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv köteles bemutatni. Ha a bíró megállapítja, hogy az engedély kereteit túllépték vagy más törvénysértés történt, a titkos információgyűjtést megszünteti. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. (2) Ha a bírói engedélyben érintettel szemben nem indult büntetőeljárás és az más büntetőeljárás sikerét vagy valamely szerv által folytatott titkos információgyűjtés érdekét nem veszélyezteti, a titkos információgyűjtés tényéről őt legkésőbb annak a nyomozásnak befejezése után értesíteni kell, amelyben a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést alkalmazták. (3) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtéssel érintett adatairól az érintett a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem tájékoztatható. A tájékoztatás iránti kérelem teljesítését írásban, e törvényi rendelkezésre hivatkozva kell megtagadni. (4) A titkos információgyűjtés során beszerzett és rögzített adatok, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai, valamint a megtett intézkedések ezzel összefüggésben különösen a konkrét eszközre, módszerre vonatkozó információk nem hozhatók nyilvánosságra. 25. (1) A titkos információgyűjtés tényéről, valamint az azzal beszerzett és rögzített adatokról a titkos információgyűjtés alkalmazása során, illetve azt követően mindaddig, amíg a titkos információgyűjtés eredményét a büntetőeljárásban nem használják fel, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a) más titkos információgyűjtésre feljogosított szerv, b) a nemzetbiztonsági szolgálatok, c) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség, d) a külön törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szerv részére adható tájékoztatás, illetve továbbítható titkos információgyűjtéssel szerzett adat. (2) Titkos információgyűjtéssel szerzett adat külföldre történő továbbításáról külön törvények rendelkeznek. A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása 26. (1) A 4-13. -ok szerinti titkos információgyűjtés során keletkezett, beszerzett vagy rögzített adat, illetve a titkos információgyűjtés során készült jelentés büntetőeljárásban történő felhasználásáról az ügyész határoz. (2) A fedett nyomozó a büntetőeljárásban tanúként nem hallgatható ki. Ha a fedett nyomozó kihallgatása szükséges, helyette a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv azon hivatásos állományú tagját kell kihallgatni tanúként, aki a fedett nyomozó konkrét feladat végrehajtására történő felkészítéséért, a fedett nyomozóval és az alkalmazó szervvel való folyamatos kapcsolattartásért, valamint a fedett nyomozó védelméért felelős.

16 A nyomozás elrendelését megelőzően bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása 27. (1) A nyomozás elrendelését megelőzően a bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredménye büntetőeljárásban annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, feltéve, hogy a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat beszerzését, de legkésőbb az engedélyben foglalt időtartam lejártát követően a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a feljelentési kötelezettségének harminc napon belül eleget tett, illetve a nyomozást elrendelte. E határidő számítására a 22. (5) bekezdése irányadó. (2) Akivel szemben a bíró a nyomozás elrendelése előtt titkos információgyűjtést engedélyezett, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. (3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. (4) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a titkos információgyűjtés eredményét, ha a) a titkos információgyűjtést a 20. (4) bekezdésének a) pontja, illetőleg a 24. (1) bekezdése alapján szüntették meg, b) a titkos információgyűjtés érintettje anélkül, hogy azt a bíró engedélyezte volna olyan személy, akivel szemben a 3. (2) bekezdése szerint nem alkalmazható titkos információgyűjtés, c) a titkos információgyűjtés eredményét e törvény más rendelkezésével ellentétesen szerezték be. 28. (1) A nyomozás elrendelését megelőzően a bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználásáról a nyomozási bíró a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványára határoz. Az indítványhoz csatolni kell a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó iratot, vagy annak felhasználni kívánt kivonatát. (2) Azt, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően az információgyűjtést bíró engedélyezte, az ügyész megkeresésére a megyei (fővárosi) bíróság elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megnevezését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit. Az igazolást csatolni kell az (1) bekezdés szerinti indítványhoz.

17 (3) Ha a nyomozás elrendelését megelőzően bíró által engedélyezett titkos információgyűjtés eredményének bizonyítási eszközként történő felhasználását a nyomozási bíró engedélyezte, az (1) bekezdés szerinti indítványhoz csatolt, illetve a nyomozási bíró által felhasználni engedélyezett iratokat a büntetőeljárás irataihoz kell csatolni. A nyomozás elrendelését követően engedélyezett bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása 29. (1) A titkos információgyűjtés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte. (2) Akivel szemben a bíró a nyomozás elrendelését követően a titkos információgyűjtést engedélyezett, a titkos információgyűjtés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos információgyűjtés e törvényben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. (3) Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a nyomozás elrendelését követően titkos információgyűjtést a bíró engedélyezte, a titkos információgyűjtés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható. (4) Bizonyítékként nem lehet felhasználni a titkos információgyűjtés eredményét, ha a) a titkos információgyűjtést a 20. (4) bekezdésének a) vagy e) pontja, illetőleg a 24. (1) bekezdése alapján szüntették meg, b) a titkos információgyűjtés érintettje anélkül, hogy azt a bíró engedélyezte volna olyan személy, akivel szemben a 3. (2) bekezdése szerint nem alkalmazható titkos információgyűjtés, c) a titkos információgyűjtést e törvény más rendelkezésével ellentétesen szerezték be. (5) Ha az ügyész a titkos információgyűjtés eredményét a büntetőeljárásban bizonyítékként kívánja felhasználni, a titkos információgyűjtés engedélyezése iránti indítványt, a bíró engedélyező határozatát, valamint a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó iratot, vagy annak felhasználni kívánt kivonatát csatolja a nyomozás irataihoz. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználása 30. (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett nem bűnüldözési célú, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a) olyan bűncselekmény bizonyítására kívánják felhasználni, amely miatt e törvény szerint a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés engedélyezésének helye lehet,

18 b) a büntetőeljárásban felhasználni kívánt adat megszerzését követően a titkos információgyűjtést folytatott nemzetbiztonsági szolgálat legkésőbb a külső engedély lejártát követő harminc napon belül feljelentési kötelezettségének eleget tesz. (2) A nem bűnüldözési célú külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredménye az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén is kizárólag az engedélyben megjelölt személy bűncselekményének bizonyítására használható fel. (3) A nem bűnüldözési célú külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként történő felhasználásáról a nyomozás elrendelését követően a nyomozási bíró az ügyész indítványára határoz. Az indítványhoz csatolni kell a titkos információgyűjtés eredményét tartalmazó iratot, vagy annak felhasználni kívánt kivonatát. (4) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett bűnüldözési célú külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének büntetőeljárásban történő felhasználására e törvény 27-28. -ának rendelkezései értelemszerűen irányadóak. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok 31. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan az általános számviteli szabályoktól eltérően egy összegben kell szerepeltetni. (2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi kiadások. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhet. 32. (1) A fedőintézmény létrehozása és fenntartása a titkos információgyűjtésre feljogosított szerv költségvetéséből a speciális működési kiadások terhére történik. (2) A fedőintézményre az államháztartásról szóló törvény rendelkezései nem vonatkoznak. Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona az azt létrehozó titkos információgyűjtésre feljogosított szervet illeti. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv fedőintézményben szolgálatot teljesítő tagjának a szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg az érintett részére igazolást kiadnia.

19 (4) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv által az együttműködő magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és - befizetési kötelezettséget a díjazást nyújtó szerv teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni. 33. (1) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a speciális működési kiadások körébe tartozó valutakezeléssel, illetve -felhasználással, valamint a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, továbbá a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat a törvényi előírások keretei között az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti. (2) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv a titkos információgyűjtés végrehajtásával kapcsolatos fejlesztését a 21. -ban foglaltakra figyelemmel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal összehangoltan, az általa folytatott, illetve tervezett fejlesztések figyelembevételével hajtja végre. (3) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés az irányítást ellátó miniszter, illetve az ügyészi szervezet vonatkozásában a legfőbb ügyész kivételével nem végezhető. (4) A titkos információgyűjtésre feljogosított szerv gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett adatra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtés konkrét jellegére utal. Felhatalmazó rendelkezések 34. (1) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, valamint az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az irányításuk alá tartozó szervek tekintetében az ügyészi, illetve bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés engedélyeztetésével kapcsolatos eljárási és ügyviteli szabályokat rendeletben meghatározza. (2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, illetve az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az irányításuk alá tartozó szervek tekintetében a titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait utasításban határozza meg. Hatálybalépés 35.

20 (1) Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (2) Az e törvény hatályba lépését megelőzően, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján engedélyezett bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján engedélyezett bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés eredménye a büntetőeljárásban akkor használható fel, ha az elrendelés és a titkos adatszerzés, illetve a titkos információgyűjtés lefolytatása e törvény szabályainak megfelel. (3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény alapján a bírói engedélyhez és az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye büntetőeljárásban akkor használható fel, ha a titkos információgyűjtés lefolytatása e törvény szabályainak megfelel. (4) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg nem lép hatályba a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény 19. -ának (4) bekezdése, 25. -a (1) bekezdésének v) pontja valamint 27. -ának (5) bekezdése. (5) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a) Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 9/A. -a; b) Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 227/A. -ának (1) és (2) bekezdésében az, illetőleg a büntetőeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést szövegrész; c) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (Ttv.) 1. számú mellékletben a 30/A. pontot megelőző alcímben a Belügyminisztérium szövegrész, valamint az 1. számú melléklet 81. pontja; d) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 12. -ának (3) bekezdésében az az e szövegrész, 178. -ának (2) és (4) bekezdése, a (3) bekezdésének harmadik mondata, 178/A. -ának (1) bekezdése, 200-206/A. -a, valamint 604. -a (1) bekezdésének b) pontja; e) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 76. -ának (8) bekezdésében az, illetve a titkos adatszerzés szövegrész, a 92. -át megelőző alcímben a, titkos adatszerzés szövegrész, a 92. -ának (1) bekezdésében az, illetve titkos adatszerzésre szövegrész, a 92. -ának (2) bekezdésében az, illetve titkos adatszerzéssel, valamint az, illetve titkos adatszerzés szövegrész, a 92. -ának (4) bekezdésében az, illetve a titkos adatszerzésre szövegrész, a 182. -a (2) bekezdésének f) pontjában az, illetve titkos adatszerzéssel szövegrész, a 188. -ának 64. és 105. pontjában az, illetve titkos adatszerzés szöveg; f) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 13. -ának (5) bekezdésében a, illetve titkos adatszerzésre, valamint az, illetve a titkos adatszerzés szövegrész, az 53. -a (1) bekezdésének i) pontjában az, illetve a titkos adatszerzésre szövegrész; g) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény VII. Fejezete és 84. -ának i) pontja; h) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8. -a (1) bekezdésének a) pontjában az, illetve a titkos adatszerzés szövegrész, a (6) bekezdésében az, illetve a titkos adatszerzésre, valamint a 8. -a (1) bekezdésének a) és b) pontjában az, illetve titkos adatszerző szövegrész; i) a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 21-33. -ai, 36. -a (1) bekezdésének h) és i) pontjai és (2) bekezdésében a, valamint h)-i) szövegrész, 43. - ának b) pontja