1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el kell felejteni, s teljesen új módon kell szemlélni a politikát - az állandóan működő szervezett pártok betiltását javasolta az alábbi okok miatt: a szervezett pártokat a pártoligarchia uralja a szervezett pártok a választókat manipulálják a párgépezet bürokratizálódik a döntéshozatal egy szűk csoport kezébe kerül a pártba való belépéssel az egyén elveszíti individualitását - Ostrogorski szerint ezek a negatív hatások veszélyeztetik a demokráciát, és korlátozzák az egyén szabadságát javasolta, hogy ad hoc jellegű választási pártok vagy egy-egy meghatározott célra szerveződött pártok működhessenek, amelyek a választások, illetve céljuk elérése után feloszlanának Michels - sokat támaszkodik Ostrogorski nézeteire - szerinte az elitpárttal szemben a tömegpárt a jellemző képviseletet biztosít az addig képviselettel nem rendelkezőknek a beemelt tömeg érdekeit jeleníti meg a párt a mindennapi élet része lett a politika a sztrájkok, tüntetések révén a tömegpártok funkciója megsokszorozódik: gazdasági érdekvédelem, egyesületek kialakítása (baloldali pártok), kulturális nevelő funkció koherens ideológia jellemzi - a demokrácia modern pártok nélkül elképzelhetetlen, de aki pártot mond, az - oligarchiát mond - a párt oligarchizálódása elkerülhetetlen ez az oligarchizálódás vastörvénye az oligarchia megszünteti a demokráciát a párton belül 1
Weber - pártoknak az olyan szabad csatlakozáson alapuló társulásokat nevezte, amelyekben a társulásnak az a célja, hogy a vezetőket egy szervezeten belül hatalomhoz juttassa, és ezáltal az aktív tagoknak kedvező lehetőségeket biztosítson - azt állította még mindig a honoráciorpártok (befolyásos vezetők, képviselők szövetsége) uralják a német politikát - az igény kielégítés tartja össze a képviselőpártokat - a pártokat militánsok, entellektüelek támogatják - a modern korban a politika professzionális képesség, a modern párt tömegpárt, szerveződési elvét tekintve nem a patronage, nem a parlamentben szerveződnek, hanem az utcán, világnézeti azonosság van a tagok között - két alcsoport van: vezérrel rendelkező pártgépezet (karizmatikus vezető) hivatásos politikusok uralma 2
2. A pártok bevételi forrásai általánosságban és azok történeti változásai 1.Bevételek: 1. Tagdíjak 2. Állami költségvetésből származó támogatás 3. Képviselői csoportnak nyújtott állami támogatás 4. Egyéb hozzájárulások, adományok 5. A párt által alapított vállalat és korlátolt felelősségű társaság nyereségéből származó bevétel 6. Egyéb bevételek 2.A pártok pénzügyeinek és gazdálkodásának történeti változása 19. századtól az 1940-50-es évekig: - a pártok magánszervezetek, nem állami szervezetek, a civil szféra szervezeti, különleges céllal semmiféle állami támogatás nincs a pártok mint civil szervezetek tartsák el magukat - az állami támogatás tilalma mellett bármilyen legális gazdasági tevékenységet folytathatnak A második világháború utáni időszak, az 50-es évektől a 70-es évekig: - megjelenik a költségvetésből való támogatása a pártoknak elismerték, hogy a pártok nélkül nincs demokrácia, a versengő pártrendszer fenntartása demokratikus alapfeltétel, el kell szakítani az adományoktól a pártokat, hogy függetlenül működhessenek az adományozó szervezetektől, és a választói akaratnak kell alárendelni ez csak úgy lehetséges ha megnyitják az állami támogatást A pártok legfőbb bevételi forrásává fokozatosan a költségvetési forrás lett, legfőbb támogatás. 3
3. A párt vagyona és forrásai Magyarországon és a tiltott források és bevételek 1.A párt vagyona A párt vagyona: - a tagok által fizetett díjakból, - az állami költségvetésből juttatott támogatásból, - az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból, - jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, - végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, - a pártnak törvényben meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, - illetőleg a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik. 2.Tiltott források és bevételek - a párt költségvetési szervtől, továbbá állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el - a párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el - a párt névtelen adományt nem fogadhat el 4
4. A pártok költségvetési támogatásának elvei és szabályai Magyarországon - ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni - ha a párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg - az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át - egyenlő arányban - az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani a fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg - a költségvetési támogatás felosztása szempontjából a választás eredményét első ízben a képviselői megbízatás érvényességének megállapítását követő hónap első napjától kell figyelembe venni - a pártok támogatására fordítandó összeget az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg - a költségvetési támogatások kifizetése negyedévenként történik, a negyedév első napján 5
5.A pártok törvényességi, alkotmányossági, valamint pénzügyi ellenőrzése Alkotmányossági felügyelet: - az alkotmányszerűség vizsgálata tartalmilag nem alkotmányellenes-e a pártok programja - tartalmi és nem formai ellenőrzésről van szó - Magyarországon senki nem látja el ezt a felügyeletet a magyar AB-nek nincs - ilyen jogköre nincs megnevezve a szervezet, akihez lehetne fordulni Törvényességi felügyelet: - a törvényeknek megfelelés vizsgálata (egyesülési tv. ill. a pártgazdálkodási tv. ) - a bíróságok vizsgálják - a párt tagjai fordulhatnak ezért bírósághoz, az ügyész is bírósághoz fordulhat ez ügyben, ha tudomására jut, hogy törvényellenesen működik a párt A pártok gazdálkodása és pénzügyei feletti ellenőrzés: - a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult - államigazgatási szerv a párt gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult - az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres állami költségvetési támogatásban részesültek - ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozza a bíróság eljárását Antal A. előadásai: www.ajk.elte.hu (hallgatóinknak, tanszékek hírei, politikatudományi intézet, Antal Attila előadásai és csoportjai, a politikatudomány alapjai, kormányformák és az államfői itnézmény.ppt) 6