I. Preambulum Az Szellemitulajdon-kezelési szabályzata 1. Az (a továbbiakban: vállalkozás) jogállása: a) A vállalkozás közhasznú szervezetként működő nonprofit korlátolt felelősségű társaság. A vállalkozás főtevékenysége: Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés (TEÁOR: 7219 08). A vállalkozás az innovációs tv. alapján nonprofit kutatóhelynek minősül. b) A vállalkozás, mint a Nyugat-magyarországi Egyetem (költségvetési szerv) kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, melyet az alapító okirat szerint az alábbi közhasznú céllal alakult: A Nyugat-magyarországi Egyetem tulajdonában lévő gazdasági társaság K+F kapacitásának megerősítése és a vállalati szektor számára magas színvonalú kutatási szolgáltatások nyújtása mellett egyenrangú cél a vállalkozásokkal való hatékony, intézményesült együttműködés feltételeinek biztosítása, az oktatás segítése (elsősorban a kutatócsere, PhD képzés területén). Az alapító célja volt, hogy a vállalati szektor, az alapító valamint a vállalkozás által generált közös kutatás-fejlesztési együttműködések során megalkotott szellemi termékeket hasznosítsa a vállalkozás az egyes közös kutatás-fejlesztési együttműködésekben rögzített feltételeknek megfelelően. Ezen cél megvalósulásával a vállalkozás az innovációs törvényben definiált hasznosító vállalkozásnak minősül. Az alapító szellemi alkotást nem apportált a vállalkozás tulajdonába annak megalapításakor. 2. Jelen szabályzat az innovációs törvény alábbi szakasza alapján készült: 33. (1) A költségvetési kutatóhelynek és közalapítványnak, valamint az állami és önkormányzati tulajdonban álló, kutatóhelynek minősülő közhasznú jogállású nonprofit gazdasági társaságnak szellemitulajdon-kezelési szabályzattal kell rendelkeznie. 3. A szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja, hogy: a) elősegítse a vállalkozás munkavállalói által munkájuk során létrehozott szellemi alkotások hatékony módon történő értékelését és nyilvántartását; b) meghatározza a vállalkozás részvételével kötendő a vállalkozásnak a szellemi alkotásokhoz fűződő jogait érintő különböző szerződések (kutatási, konzorciumi, megbízási, 1
vállalkozási szerződések) kívánatos feltételeit, illetve e szerződések megkötésénél különös figyelmet érdemlő szempontokat; c) amennyiben a későbbi hasznosítási szempontokat figyelembe véve ez indokolt, a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat a jogszabályok adta keretek között a lehető legteljesebb mértékben a vállalkozás szerezze meg; d) biztosítsa a szellemi alkotások megfelelő jogi oltalomban történő részesítését; e) elősegítse a szellemi alkotások megfelelő módon történő hasznosítását, továbbfejlesztését; f) rögzítse a szellemi tulajdon átruházásának, hasznosítása engedélyezésének, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként új vállalkozás tulajdonába adásának általános feltételeit, továbbá az ilyen új vállalkozásban szerzett vagyoni részesedés kezelésének elveit; g) meghatározza a harmadik személy kizárólagos rendelkezése alá tartozó szellemi tulajdoni vagyoni jogok saját fejlesztésre alapított szellemi tulajdonnal való együttes hasznosításának, illetve kezelésének rendjét; h) meghatározza, hogy a munkavállalók a hasznosításból származó díjakból és bevételekből milyen módon részesedjenek. 4. A szabályzat mellékletei: 1. melléklet: A szellemi tulajdonkezelés folyamata 2. melléklet: Bejelentő lap szellemi alkotás létrejöttéről 3. melléklet: Munkavállalói nyilatkozat 2
II. A szabályzat hatálya 5. A szabályzat személyi hatálya a következőkre terjed ki: munka- vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a vállalkozás keretein belül, illetve a vállalkozással együttműködésben a vállalkozás tevékenységeiben részt vevő személyek, továbbiakban munkavállalók, 6. A szabályzat tárgyi hatálya a következőkre terjed ki: a) Bármely munkavállaló által folytatott tevékenység során létrehozott nem anyagi jellegű javak, i. amelyre iparjogvédelmi oltalom szerezhető, és amely tekintetében a szolgálati vagy az alkalmazotti jelleg megállapítható, ii. szerzői mű, amely törvény erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll és amely tekintetében a szolgálati jelleg megállapítható, iii. know-how, amely tekintetében a szolgálati jelleg megállapítható. A know-how tekintetében szolgálati jellegűnek tekint a vállalkozás minden olyan know-how-ként értelmezhető információt, melyet a munkavállaló a végzett tevékenysége során saját elgondolás alapján alkalmaz vagy bármilyen módon a munkáltató tudomására hoz, és amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik; iv. tudományos felfedezés, abban az esetben, ha a munkavállaló a felfedezést a 6 a) i.-iii. valamelyikének felhasználásával tette. Tudományos felfedezésnek tekintjük (tudományos értelemben, nem idevonva a földrajzi, régészeti stb. felfedezéseket) valamely létező, objektíve ható, de eddig nem ismert természeti törvényszerűség felismerését, feltárását, meghatározását. A felfedezést a találmánytól a közvetlen gyakorlati alkalmazhatóság léte vagy hiánya határolja el. v. Kutatás-fejlesztési tevékenység eredménye, mely nem feltétlenül sorolható be a 6. a) i-iv. pontok szerint. b) A szabályzatban a 6 a) i-iii pontban foglaltak a továbbiakban együttesen szellemi alkotások. c) A vállalkozás és harmadik személy közötti megállapodás következtében minden szellemi alkotás, 3
i. amelyet a vállalkozás ingyenesen vagy visszterhesen tulajdonosként megszerez, ii. amelyre ingyenesen, vagy visszterhesen licenciát (felhasználási, hasznosítási jogot) szerez, iii. amely kutatás-fejlesztési szerződés eredményeként jön létre és a vállalkozás jogot szerez annak további (a szerződés teljesítését követő) hasznosítására, felhasználására, jogi védelmének biztosítására. d) Azok a szellemi alkotások, amelyekhez fűződő jogoknak már a szabályzat hatálybalépésekor is a vállalkozás a jogosultja, feltéve, hogy a szóban forgó szellemi alkotások jogosultja (pl.: társjogosult esetén) a szabályzat hatálya alá rendeléshez hozzájárult. e) Védjegyek és egyéb árujelzők, megjelölések, kereskedelmi nevek, melyeket a vállalkozás használ, hasznosít, és forgalmi értékkel rendelkezik. III. A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok 7. A vállalkozás keretei között folyó munka eredményeként létrejövő, és a 6. a) körébe tartozó valamennyi jog jogszabály vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozást illet meg. 8. A szabályzat szerinti munkavállaló köteles a szabályzat 6. a) körébe tartozó minden információt az üzleti titoktartásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően titokban tartani mindaddig, amíg a titoktartás feloldására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot a vállalkozás ügyvezetőjétől kézhez nem kapja. Az üzleti titoktartásra vonatkozó ezen szabály időbeni és térbeni korlátozás nélkül jogviszonyuk kezdetétől érvényes azokra a munkavállalókra is, akikre bármely időintervallumban a szabályzat személyi hatálya érvényes. 9. A vállalkozás képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják a vállalkozásnak a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. 10. A vállalkozás képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen harmadik személlyel közösen folytatandó tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei, amelyben egyéb kérdések mellett az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell. 4
IV. Eljárás a szellemi alkotások védelmére vonatkozóan 11. A szabályzat szerinti munkavállaló köteles a szabályzat 6. a) i-iv. körébe tartozó minden információt haladéktalanul írásban a cégvezetővel, vagy a cég vezetője által a feladatra kijelölt személlyel megismertetni, továbbiakban felajánlott jog, a 2. számú mellékletben lévő Bejelentő lap űrlap kitöltésével, vagy jelezni a kitöltési szándékot a fent említett kijelölt személynek. A vállalkozás és munkavállaló a Bejelentő lap kitöltése helyett hasznosítási (felhasználási) szerződés formájában megállapodhat a közbenső lépések kihagyásával. 12. A szabályzat hatálya alá nem tartozó 6. a) i-iv. körébe besorolható információ is felajánlható a vállalkozásnak függetlenül attól, hogy az jogi oltalom alatt áll-e vagy sem. Ebben az esetben a vállalkozás a jelen szabályzat szerinti eljárást alkalmazva dönt a felajánlott jog elfogadásáról vagy elutasításáról. 13. A munkavállaló részéről történő ismertetést követően a vállalkozás legfeljebb 90 napon belül dönt a felajánlott jog megszerzéséről. A döntés meghozatala az alábbi rendben történik: A cégvezető írásbeli nyilatkozatával egyértelműen jelzi, hogy a) a felajánlott jogot a vállalkozás részben vagy teljes egészében elfogadja, és amennyiben a szellemi alkotás kidolgozottsága azt megkívánja, a vállalkozás a szellemi alkotás továbbfejlesztését kérheti, szolgálati jellegű szellemi alkotás esetében külön díjazás nélkül egyéb esetben csak külön díjazással, melyben a vállalkozás és munkavállaló közös megegyezése szükséges, vagy b) a felajánlott jogot szabad rendelkezés biztosítása mellett, elutasítja, azaz lemond a későbbi hasznosításról, és eláll mindennemű későbbi követeléstől, amely a hasznosításból származna. 14. Amennyiben a vállalkozás a felajánlott jog megszerzése mellett dönt, és az a jellege alapján a) a 6. a) i-ii. pont szerint besorolható, a vállalkozás köteles ésszerű időn belül az általában elvárható gondossággal eljárni a jogi oltalom megszerzése érdekében úgy, hogy a szellemi alkotás természetétől függően a megfelelő szakemberrel (saját iparjogvédelmi szakértővel, ügyvéddel, szabadalmi ügyvivővel) dokumentáltan lépéseket tesz a hatékony védelmet jelentő eljárás lefolytatására; b) a 6 a) iii. szerint besorolható, úgy a vállalkozás a szellemi alkotásra vonatkozó külön titoktartási szerződést köt az összes munkavállalóval, akinek az a tudomására juthat; 5
c) a 6 a) iv. szerint besorolható és a tudományos felfedezéshez kapcsolódóan létrejön olyan szellemi alkotás, amely a 6 a) i-iii. valamelyikébe tartozik, a vállalkozás az indokolt gazdasági érdekre hivatkozva kikötheti a munkavállaló számára a tudományos felfedezés nyilvánosságra hozatalának meghatározott idővel való elhalasztását, mely közös megegyezés hiányában legfeljebb 1 év lehet. A tudományos felfedezés nyilvánosságra hozatalának elhalasztása esetén a munkavállaló és a vállalkozás a felfedezés publikálására szolgáló dokumentációt köteles ügyvédi letétbe helyezni vagy önkéntes műnyilvántartásba vetetni és a dokumentumra egyértelmű hivatkozással titoktartási szerződést kötni. A tudományos felfedezés felhasználásra vonatkozóan nem köthet ki a vállalkozás kizárólagos rendelkezési jogot, tekintettel arra, hogy az a társadalmat megillető közkincs; d) a 6 a) v. pont szerint besorolható, és nem tartalmaz olyan elemet, amely megfelel a 6 a) i- iv. pontok valamelyikének, azt, mint a vállalkozást egyébként is megillető jogként kezeli (tekintettel arra, hogy kutatás-fejlesztést csak vezetői utasítás vagy harmadik személlyel kötött szerződés alapján végez a vállalkozás, de a munkavállaló vezetői felhatalmazás hiányában, önállóan nem végezhet kutatás-fejlesztési tevékenységet). A munkavállaló a III. fejezetben meghatározottak szerint köteles a felajánlott joggal kapcsolatban eljárni. 15. A vállalkozás több körülmény mérlegelésével esetileg dönt a szellemi alkotás hasznosításáról, a hasznosítás más részére történő engedélyezéséről, illetve a szellemi tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházásáról. A vállalkozás, tulajdonosi szerkezete alapján, az Államháztartásról szóló törvény szerint, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, így nem dönthet a szellemi tulajdon új alapítású vállalkozásba történő apportálásáról. 16. Amennyiben a vállalkozás a szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogairól bármikor lemond, úgy a munkavállalót mindezen jogok ingyenesen megilletik azzal, hogy az esetleges bármely további hasznosítás nyereségéből a vállalkozás igényt tarthat a lemondás időpontjáig keletkezett kiadásainak mértékéig terjedő részre, illetve a nettó árbevétel legfeljebb 50 százalékára, melynek mértékét munkavállaló és vállalkozás kölcsönös egyetértésben kialakult megállapodásban határoz meg. VI. A szellemi vagyon nyilvántartása 17. A vállalkozás összhangban a számviteli jogszabályokkal megfelelő formában és részletezettséggel gondoskodik a szellemi alkotások nyilvántartásáról. Ezen felül gondoskodik ar- 6
ról, hogy a nyilvántartás megfeleljen a szellemitulajdon-védelemre fordított költségek, a hasznosításokból származó bevételek, valamint a szellemi alkotás megalkotóinak kifizetett (hasznosításokból származó) díjak nyilvántartására. 18. A Vállalkozás analitikus nyilvántartásában (iktatórendszer), megfelelő iktatási sorszámmal, munkaszámos (témaszámos) csoportosítási rendszerben éves bontásban rendszerezve tartja nyilván a kutatás-fejlesztéssel és szellemi alkotásokkal kapcsolatos dokumentumait. A munkaszámos és éves csoportosítás a könyvelési rendszerben is alkalmazásra kerül. Ennek megfelelően a könyvelés bizonylatai és az egyéb analitikus nyilvántartás bizonylatai egymáshoz rendelhetők. 19. Amennyiben a Vállalkozás kutatás-fejlesztést (önállóan, vagy külső partnerrel közösen) végez, a kutatás-fejlesztési tevékenység költségtervét elkészíti, és az adott tevékenységhez kapcsolódó dokumentumokat és pénzügyi kereteket a 18. pont szerint munkaszámon nyilvántartja. 20. Amennyiben a Vállalkozás ingyenesen, vagy visszterhesen megszerez, hasznosításba vesz, vagy átad (elad), vagy hasznosításba ad szellemi alkotásokat, annak körülményeit szerződéses formában rögzíti. Az árat, vagy royalty mértékét a piaci árak figyelembevételével, vagy Diszkontált Cash-flow módszerrel, vagy külső szakértő igénybevételével határozza meg. A tranzakciót a 18. pont szerint, munkaszámon nyilvántartja. VII. A hasznosításból befolyó díjak megosztása, a munkavállalók motiválása 21. Amennyiben a vállalkozás a felajánlott jog elfogadása mellett dönt, a munkavállalót az e fejezetben meghatározott összegű díjazás illeti meg, kivéve a 14. d) pont szerinti felajánlott jog esetét. 22. A munkavállalót megillető díjazás: a) abban az esetben, ha a felajánlott jog az a 6 a) i. vagy 6 a) ii. vagy 6 a) iv. vagy a 6 a) i. és hozzá kapcsolódó 6 a) iii. vagy 6 a) ii. és hozzá kapcsolódó 6 a) iii. pont szerint besorolható, akkor korábbi megállapodás (munkaszerződés, megbízási szerződés, mely a szellemi alkotás létrehozására irányul) hiányában elfogadásának napjától számított 1 éven belül kötelesek a felek megállapodni a díjazásról; b) abban az esetben, ha a szellemi alkotás hasznosítása bevételt eredményez, akkor a díjszámítás alapja a hasznosítási vagy átruházási szerződés kikötése szerinti nettó bevétel 7
közösen meghatározott aránya, mely lehet egyösszegű, vagy rendszeres díjazás ami legfeljebb a vélelmezhető vagy valós oltalmi idő tartamáig jár. c) A munkavállalóval közösen kialakított megállapodás során úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló jelen szabályzatban és a jogszabályokban meghatározott jogai nem sérülhetnek és vagyoni hátrányt nem szenvedhet. VIII. A szabályzat megsértése a munkavállaló vállalkozás viszonylatban 23. A vállalkozás és az érintett munkavállalók a jelen szabályzat szerinti eljárásokban kötelesek együttműködni, és minden tőlük telhetőt megtenni a szellemi alkotás hasznosítása érdekében. A jogi oltalom megszerzésének sikertelensége nem róható fel sem a vállalkozás sem a munkavállaló számára, amennyiben a szabályzatban foglaltak szerint és jóhiszeműen járnak el. 24. Amennyiben a munkavállaló a 11. pont szerinti eljárást szándékosan nem követi, vagy a szabályzat rendelkezéseit, különösen a 8. és 9. pontokban megszegi, úgy a vállalkozás a munkajogi és a polgári jogi jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ezen túlmenően a vállalkozás követelheti, hogy e személy a szellemi alkotáshoz fűződő valamennyi jogát a vállalkozóra ruházza át, illetve a szellemi alkotás bármilyen módon történő hasznosításából a jogsértés ismertté válásának időpontjáig származó adózott (nettó) nyereségének esetenként meghatározandó hányadát a vállalkozó részére fizesse meg. 25. Amennyiben a munkavállaló a szabályzat szerinti eljárás során a vállalkozás nevében eljáró bármely szerv vagy személy döntését sérelmesnek tartja, 15 napon belül a vállalkozás ügyvezetőjétől kérheti annak felülvizsgálatát. Ezen túlmenően a szabályzattal, valamint annak végrehajtásával kapcsolatos jogviták tekintetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadóak. IX. Fogalom-meghatározások 26. A szabályzatban alkalmazott fogalmak meghatározásai a következők: a) adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni, azaz a tartalmi elemek egyenként érhetők el [Szjt. 60/A. (1) bekezdés]. Az Szjt. az adatbázisok közül egyfelől szerzői jogi védelemben részesíti azokat, amelyek összeállítása egyéni, eredeti jellegű szerkesztői tevékenységet igényelt (gyűjteményes művek, Szjt. 7. ), másfelől ún. kapcsolódó jogi védelmet biztosít azoknak, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt (Szjt. 84/A ). E két oltalom egymással párhuzamosan is fennállhat a szerkesztő, illetve az adatbázis előállítója javára. 8
b) alapkutatás: olyan felfedező jellegű kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban jelenségek, tapasztalatok és megfigyelések megértéséhez szükséges új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok gyakorlati alkalmazását vagy felhasználását, c) alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy célzott vizsgálat, amelynek célja új ismeretek, tudás és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások, technológiák vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű továbbfejlesztésének elősegítéséhez, d) alkalmazotti találmány: annak a találmánya, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik; az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltatót azonban megilleti a találmány nem kizárólagos, át nem ruházható hasznosítási joga. (Szt. 9 10. -ok), e) fizetett kutatás-fejlesztés: az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott kutatásfejlesztés, ahol a finanszírozó fél maga nem végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, f) formatervezési minta: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei eredményeznek, amely oltalomban részesülhet, ha új és egyéni jellegű. (Fmtv. 1. ) g) használati minta: valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, amely oltalomban részesülhet, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. [a használati minták oltalmáról 1991. évi XXXVIII. törvény 1. -ának (1) bekezdése] h) hasznosítás, (szerzői művek esetében felhasználás): az Szt. (a használati minták és a topográfiák tekintetében is megfelelően alkalmazandó) rendelkezései alapján hasznosításnak minősül a találmány tárgyát képező termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása, e termék ilyen célból történő raktáron tartása vagy az országba történő behozatala; a találmány tárgyát képező eljárás használata és használatra ajánlása, az ilyen eljárással közvetlenül előállított termék használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra ajánlása vagy ilyen célból raktáron tartása, illetve az országba történő behozatala [az Szt. 19. -ának (2) bekezdése]. Az Fmtv. rendelkezései alapján hasznosításnak minősül különösen a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása [az Fmtv. 16. -ának (3) bekezdése]. Az útmutató szövegkörnyeze-tében a fentieken túlmenően hasznosításon értendő a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzése, a hasznosítás más részére történő engedélyezése, továbbá a szellemi alkotáson fennálló jogok teljes vagy részleges átruházása is. Szerzői művek esetében az útmutató összefüggésében hasznosításon a mű engedély alapján történő felhasználását (többszörözés, terjesztés, nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, átdolgozás, kiállítás), valamint a vagyoni jogok részleges vagy teljes átruházását értjük. i) hasznosító vállalkozás: költségvetési kutatóhelyen létrejött szellemi alkotás üzleti hasznosítása céljából az állam nevében és képviseletében alapított vagy annak részvételével, részesedésével működő gazdasági társaság, j) innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségének javítása, a kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzett tudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek összessége, amelyek eredményeként új vagy lényegesen módosított termék, eljárás, szolgáltatás jön létre, új vagy lényegesen módosított eljárás, technológia alkalmazására, piaci bevezetésére kerül sor, ideértve azokat a változásokat, amelyek csak adott ágazatban vagy adott szervezetnél minősülnek újdonságnak, k) kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása, alkalmazása és felhasználása új, módosított vagy javított termék, eljárás vagy szolgáltatás terveinek létrehozása vagy megtervezése céljából. Kísérleti fejlesztésnek minősülhetnek: a) az új termékek, eljárások és szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek; b) olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják; c) a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípusok elkészítése; d) a kereskedelmileg felhasználható prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése abban az esetben, ha a prototípus szükségszerűen maga a kereskedelmi végtermék, és előállítása túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen; 9
e) a termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése, feltéve hogy azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani úgy, hogy azok ipari alkalmazásokban vagy kereskedelmileg hasznosíthatóak legyenek. A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változások, amelyeket termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik, l) know-how: Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá. Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. (Ptk 2:47. [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]) m) kutatás-fejlesztés: magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést, n) kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények hasznosítása: vállalkozás keretében, üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás, továbbá az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása, o) kutatás-fejlesztési megállapodás: két vagy több vállalkozás, illetve vállalkozás és kutatóhely (e pontban a továbbiakban: felek) között létrejött olyan megállapodás, amelynek tárgya a) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, b) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatásfejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, c) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó közös kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül, d) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, valamint az ilyen kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, e) ugyanazon részt vevő felek közötti korábbi megállapodás alapján végzett, a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés eredményeinek közös hasznosítása, vagy f) a megállapodás szerinti termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra vonatkozó fizetett kutatás-fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosítása nélkül, p) kutató-fejlesztő: az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik, q) kutatóhely: alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató intézmény, szervezeti egység vagy vállalkozás, r) nonprofit kutatóhely: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú szervezetté minősített kutatóhely, s) növényfajta: növényfajta-oltalomban részesíthető az a növényfajta, amely más növényfajtától megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, valamint megfelelő fajtanévvel látták el. (Szt. 105. ) t) önkéntes műnyilvántartás: a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó mű, illetve teljesítmény önkéntes műnyilvántartásba vételét [Szjt. 94/B. (2) bek.] a szerző, illetve a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jo- 10
gosultja kérheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (vonatkozó jogszabály: 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet) u) projekt: meghatározott kutatás-fejlesztési feladat vagy innovációs folyamat végrehajtására irányuló tevékenység az abban érdekeltek által meghatározott terv alapján, v) szabadalmazható találmány: szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. Nem minősül szabadalmazható találmánynak különösen a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer, az esztétikai alkotás, a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program (szoftver) és az információk megjelenítése. (Szt. 1. ) w) szellemi alkotás: az az alkotás, műszaki megoldás, amely alkalmas arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezze, vagy amely jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldás titokban tartása célszerű, x) szellemi tulajdon: a szellemi alkotások és egyes teljesítmények, az árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), valamint a nyilvánosságra még nem jutott ismeretek tekintetében a vonatkozó törvények, az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom, y) szellemi vagyon: a szellemi tulajdonon és immateriális javakon túl ide tartoznak a szintén vagyoni értékkel bíró, ám alkotási folyamatot rendszerint nélkülöző, iparjogvédelmi oltalommal védett árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), vagy az ilyen oltalomban nem részesíthető egyéb javak z) szerzői mű: irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, az Szjt. a leggyakrabban előforduló műtípusokat sorolja fel. E listán szerepel az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű; a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is; a fotóművészeti alkotás; a térképmű és más térképészeti alkotás; az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve; a műszaki létesítmény terve; az ipari tervezőművészeti alkotás; a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (Szjt. 1. ) A védelem ugyanakkor nem a nevesített műtípusokhoz való tartozástól függ, hanem attól, hogy a mű (alkotás) a szerző alkotó tevékenységéből fakadóan egyéni, eredeti jellegű legyen. aa) szolgálati találmány: annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki; a szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. (Szt. 9 10. -ok) bb) üzleti titok: lásd Know-how cc) védjegy: minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól (a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 1. -a) X. Egyéb rendelkezések 27. A szabályzatban nem szabályozott területeket a Polgári Törvénykönyv és a 2014. évi LXXVI. a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján kell értelmezni. XI. A szabályzat elfogadása és hatálybalépése 28. A szabályzatot Dr. Varga Dénes ügyvezető hagyta jóvá, és 2015. január 1. napján lép hatályba. 29. Az ügyvezető, mint felelős személy a szabályzat hatálybalépését követő 30. napon belül köteles gondoskodni a kinevezési okmányok, munkaszerződések, illetve munkavégzésre irá- 11
nyuló egyéb jogviszonyt létrehozó szerződések olyan módosításáról, hogy azok megfelelően biztosítsák a szabályzat hatályának az adott jogviszonyra történő kiterjedését. Kelt: Sopron, 2014. december 19... Dr. Varga Dénes ügyvezető 12
1. melléklet A szellemi alkotások felajánlásának és elfogadásának, további kezelésének folyamata
2. melléklet Bejelentő lap szellemi alkotás létrejöttéről (Jelen dokumentumban használt kifejezések az ERFARET Nonprofit Kft Szellemitulajdon-kezelési szabályzata alapján értelmezendők) Alulírott 1, mint a szellemi alkotás létrehozója bejelentem, hogy az (a továbbiakban: vállalkozás) munka- vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban, valamint polgári jogi jogviszonyban álló, a vállalkozás keretein belül, illetve a vállalkozással együttműködésben a vállalkozás tevékenységében résztvevőként az alábbi: (több is jelölhető) műszaki megoldást, technológiát, topográfiát formatervezési alkotást, szerzői művet, know-how-t, tudományos felfedezést kutatás-fejlesztési eredményt (önállóan nem jelölhető) hoztam létre, jelen űrlap alkalmazásában, a továbbiakban szellemi alkotás. Kijelentem, hogy a 2015. január 1. napon hatályba lépett Az Szellemitulajdon-kezelési szabályzata dokumentumot megismertem, és annak rendelkezéseit magamra nézve kötelezően elfogadom. 1. A szellemi alkotás címe és rövid leírása: 2. A szellemi alkotás jellege 2 : (jelölendő) szolgálati (... ) 2 alkalmazotti ( ) önálló szellemi alkotás melynek felajánlását, mint alkalmazotti szellemi alkotást értelmezi a vállalkozás ( ) 1 Több bejelentő esetén, minden bejelentő a saját nevében köteles nyilatkozni és aláírni az űrlapot. 2 Több bejelentő esetén, ha eltérő a bejelentők szempontjából a szellemi alkotás jellege, azt a név feltüntetésével kell jelezni a négyzet mellett. 1
2. melléklet 3. Ismertesse, milyen szakirodalmi és iparjogi adatbázis-kutatást végzett, és adja meg a talált legközelebbi hivatkozások elérhetőségi adatait! 4. Sorolja fel, hogy tudomása szerint mely vállalatok, cégek foglalkoznak a szellemi alkotás tárgykörének fejlesztésével vagy hasznosításával! 5. Ismertesse a találmány piaci hasznosítására, felhasználási területeire vonatkozó elképzeléseit! 6. A feltaláló(k)/kidolgozó(k) adatai: Név Lakcím, telefon, e-mail Feltalálói hányad (%) A feltalálók képviselője (több feltaláló esetén): Név Cégnév Beosztás Cím, telefon, e-mail 7. Ismertette-e a szellemi alkotást vagy annak részletét korábban bárhol, bármilyen formában? Ha igen, mikor, hol, hogyan? 8. Tervezi-e a szellemi alkotás ismertetését a jövőben? Ha igen, milyen módon és mikor? 2
2. melléklet 9. Van-e olyan szerződés vagy egyéb kötelezettség, amely a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra hatással lehet? Ha igen, kérjük, ismertesse azt! 10. Érkezett-e már megkeresés, ajánlat, piaci érdeklődés a szellemi alkotás hasznosításával kapcsolatban? Ha igen, mi volt annak lényege? Alulírott nyilatkozom, hogy a jelen űrlapon közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és az azokban bekövetkező változásokat legjobb tudomásom szerint jelzem az - nek. Alulírott a jelen űrlap kitöltésével a szellemi alkotás bejelentésével a Az ERFARET Nonprofit Kft. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata szerint a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat felajánlom a számára, aki a szabályzat szerint felajánlott jog valamint a jogszabály szerinti a szolgálati és alkalmazotti jellegű jogviszony figyelembe vétele mellett a bejelentés napjától számítva 90 napon belül köteles dönteni a felajánlott jog elfogadásáról. Amenynyiben az a felajánlott jog elfogadásáról nem dönt és írásban nem nyilatkozik a biztosított 90 napon belül, úgy a felajánlott jog a bejelentőket visszavonhatatlanul megilleti. Kelt: Sopron, év hó.nap... bejelentő(k) aláírása A fenti adatokat a bizalmasan kezeli. Az átvételt igazolom és a bejelentés tényét tudomásul veszem: Dátum:.. Dr. Varga Dénes ügyvezető 3
3. melléklet Munkavállalói nyilatkozat (Jelen dokumentumban használt kifejezések az Szellemitulajdon-kezelési szabályzata alapján értelmezendők) Alulírott (sz. hely:., sz. idő: ) munkavállaló kijelentem, hogy a 2015. január 1. napon hatályba lépett Az ERFARET Nonprofit Kft. Szellemitulajdon-kezelési szabályzata dokumentumot megismertem, és annak rendelkezéseit a mai naptól kezdődően magamra nézve kötelezően elfogadom. Különösen figyelmet fordítok a szabályzat alább idézet részének betartására: III. A szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok 7. A vállalkozás keretei között folyó munka eredményeként létrejövő, és a 6. a) körébe tartozó valamennyi jog jogszabály vagy szerződés ettől kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozást illet meg. 8. A szabályzat szerinti munkavállaló köteles a szabályzat 6. a) körébe tartozó minden információt az üzleti titoktartásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően titokban tartani mindaddig, amíg a titoktartás feloldására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot a vállalkozás ügyvezetőjétől kézhez nem kapja. Az üzleti titoktartásra vonatkozó ezen szabály időbeni és térbeni korlátozás nélkül jogviszonyuk kezdetétől érvényes azokra a munkavállalókra is, akikre bármely időintervallumban a szabályzat személyi hatálya érvényes. 9. A vállalkozás képviseletében eljáró személyek kötelesek a tőlük elvárható fokozott gondossággal eljárni olyan szerződések megkötésekor, illetve olyan jognyilatkozatok megtételekor, amelyek befolyásolhatják a vállalkozásnak a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokra vonatkozó jogszerzését vagy az ezekkel való rendelkezés jogát. 10. A vállalkozás képviseletében eljáró személyek kötelesek gondoskodni arról, hogy bármilyen harmadik személylyel közösen folytatandó tevékenység megkezdése előtt írásban rögzítésre kerüljenek az együttműködés feltételei, amelyben egyéb kérdések mellett az esetlegesen létrejövő szellemi alkotásokhoz fűződő jogok sorsáról is rendelkezni kell. IV. Eljárás a szellemi alkotások védelmére vonatkozóan 11. A szabályzat szerinti munkavállaló köteles a szabályzat 6. a) i-iv. körébe tartozó minden információt haladéktalanul írásban a cégvezetővel, vagy a cég vezetője által a feladatra kijelölt személlyel megismertetni, továbbiakban felajánlott jog, a 2. számú mellékletben lévő Bejelentő lap űrlap kitöltésével, vagy jelezni a kitöltési szándékot a fent említett kijelölt személynek, aki az űrlap kitöltését a bejelentővel készített strukturált interjú formájában végzi el. Kelt: Sopron, év hó.nap... munkavállaló aláírása 1