Gécs Béla Békéscsaba régen és ma
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Fejlődés és hagyomány 3 125 éves a színjátszás temploma 3 Az ősrégi Csaba kastélyvára 4 Békéscsaba első fürdőépülete 5 Exelsior Harisnyagyár Rt. 6 Magyar Műbútorgyár Rt. 7 150 évig dolgoztak malmok a Körös mellett 7 A csabai népi szövőipar indulása és sikere 8 Kikötő és fürdőhely 9 Rokka-kötöttárugyár 10 100 éve történt 11 1906. január 11 1906. február 11 1906. március 12 1906. április 13 1906. május 13 1906. június 14 1906. július 14 1906. augusztus 15 1906. szeptember 15 1906. október 16 1906. november 16 2
Fejlődés és hagyomány 2000 ősze óta ez Békéscsaba hivatalosan is használt szlogenje. Ez a mondat jellemzi leginkább városunkat az elmúlt tíz év tükrében. A '90-es évek látványos fejlődését újabb ideérkezésük alkalmával a várost korábbról ismerő vendégeink is őszinte csodálkozással és örömmel nyugtázzák. A város Békés megye és a térség gazdasági és szellemi központja, amely egyre nagyobb vonzerővel rendelkezik. A városi önkormányzat minden törekvése arra irányul, hogy gazdasági téren előbbre jussunk többek között az informatika, a közlekedés fejlesztése, az ipari park kialakítása, az Inkubátorház bővítése révén. A hazai és külföldi tőke egyre inkább felfedezi magának Békéscsabát, egymás után épülnek nagyáruházak, bevásárlóközpontok, benzinkutak, mutatós irodák. Az európai uniós csatlakozás újabb lendületet adhat a városnak. Békéscsaba magas színvonalú oktatást biztosító középiskoláiban a tanulók 65 százaléka a megye különböző településeiről érkező fiatal. A képzési profilját folyamatosan bővítő Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kara is hozzájárul ahhoz, hogy a város a régió meghatározó szellemi tényezője legyen. Ezenkívül intézmények sokasága áll a kulturális értékek iránt fogékony lakosság rendelkezésére. Érdekes színfoltja a városnak az évente megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál és a Városházi Esték rendezvénysorozata, amelyek mindenfelé viszik jó hírünket. Békéscsaba több hagyománya a szlováksághoz kötődik ennek is köszönhető, hogy városunk ad otthont a Szlovák Köztársaság főkonzulátusának. E példa azt mutatja, hogyan valósulhat meg a hagyományok tiszteletén, ápolásán nyugvó, abból gyökerező fejlődés, előrelépés. 125 éves a színjátszás temploma Csabán az 1840-es esztendőktől voltak színielőadások. A vándorkomédiások és alkalmi vándortársulatok többnyire a nyári hónapokban tartottak előadásokat a Széchenyi liget szélén ma is álló Sörház pincehelyiségében, a ligeti pavilonban, a Fiume vendéglőben és a városháza nagytermében. A békéscsabai közbirtokossági testület 1875. január 25-i ülésén úgy határozott, hajlékot teremt a színjátszásnak a belvárosban. Döntöttek arról, hogy a Fiume vendéglő és a községi bérház (ma Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola) között lévő, akkor már rozzant állapotú kaszinó és táncterem épületét lebontva, annak helyére építtetik fel a színházat és "vigardát" magában foglaló épületet. Az építészeti bizottság az építkezés költségeit - a belső berendezés nélkül - mintegy 30-40 ezer forintban állapította meg. A tervbe vett építésről az 1877-es év első közbirtokossági ülésén született végrehajtási utasítás, miszerint vigadó, színházterem, táncterem és kaszinó létesül, a földszintet pedig boltok foglalják el. A tervek elkészítésével Halmay Andor aradi építészt bízták meg, aki rövid idő alatt bemutatta terveit. Az építéshez megrendeltek ötszázezer első osztályú, százezer másodosztályú és huszonötezer klinker téglát. Az építkezést Sztraka Ernő mérnök vezette, a szakmunkákat Michnay Sándor, Jeney Mihály és Valkó Sándor bádogosok, V. Koritár Pál asztalos, Zámecsnik Ádám ács, valamint Such Soma és Adamik Mihály lakatosok végezték. A munka két évig tartott, a végleges költségek berendezéssel együtt 196 ezer forintra rúgtak. 3
Az ünnepélyes megnyitóra, az első színielőadásra 1879. március 5-én került sor a szép, eklektikus homlokzatú színházban. A színházterem a 70 zártszékkel, két sor erkélyszékkel, két oldalkarzattal, valamint a földszinti és emeleti állóhelyekkel együtt 600 néző befogadására volt alkalmas. A megnyitón Kerecsényi Ignácz színtársulata a Villám Bandi című szépszínművet és a Szép Galathea című operettet mutatta be. 1890-ben a közbirtokossági testület átadta a községnek a vigadót, ezzel a közbirtokossági színházból városi színház lett. A színházat és a vigadót 1913-ban átépítették és modernizálták. Az építést 148 ezer pengő költséggel Spiegel Frigyes és Englerth Károly műépítészek tervei alapján kivitelezték. A színházterem a régi területen kényelmes és szép nézőteret kapott. Az emeleti vigadó és táncterem nagyobb lett, az új mennyezet és oldalfalak díszítése művészi kivitelű. A modern színpad, a süllyesztő és a zsinórpadlás berendezését Bognár Ferenc kecskeméti cége készítette. Az újjáépített színházat 1914. február 2-án Miklósy Gábor társulata nyitotta meg a Cigánybáróval. 1927-ben a színház 50 éves jubileuma előtt tatarozták az épületet. A jubileumi előadáson, 1927. május 7-én Kiss Árpád társulata lépett fel a Vén gazember című darabbal. 1954. október 6-án már Békés Megyei Jókai Színházként kezdte az évadot Daniss Győző társulata. 1963 és 1965 között ismét átalakították a színház épületét, és korszerűsödött a forgószínpad, valamint a világítás. Az 1996-ban zajlott nagy rekonstrukció óta pedig legszebb fényében tündököl a színház kívül-belül. A színjátszás, a most 125 éves színház rangos szerepet töltött be a város kultúrtörténetében. A jubileum évében ennek emlékezetére állított emléktáblát a színház előterében a városi önkormányzat és a Békéscsabai Városvédők és Városszépítők Egyesülete. Az ősrégi Csaba kastélyvára Békéscsaba nem az a város, amely a múlt hagyományainak íratlan törvényei alapján épült fel. Nem büszkélkedhetünk ezeréves emlékekkel, legendás történelmi alakokkal. Hiába rokon hangzású a név a nagy Attila szerencsés kezű utódjával, nemhogy a hunok, de a honalapító magyarság életkörülményinek sincs beszédes jele. A török hódoltság vérzivataros idejéből sem maradt vissza semmi a kései utódok számára; egyszerűen azért, mert ez a vidék akkoriban elnéptelenedett. Mindezek ellenére jólesik néha visszanézni az ősi Csaba félezer év előtti múltjára. Az alábbi históriát elsárgult fóliánsokról Haan Lajos és más történetírók kutatták fel. A legrégibb tragikus csabai történetre töredékes rövidítésben emlékezünk. Békéscsaba és határa az ősidőkben mocsaras terület volt. Régészeti adatok igazolják, hogy városunk jóval a honfoglalás előtt már lakott település volt. Első írásos emlékünk 1332-bol származik, csöpp falu lehetett itt, amelynek Pál nevű papja 6 garast fizetett a pápai tized fejében. Csaba tulajdonképpeni története 1383-ban kezdődik, amikor a terület a gerlai Ábrahámffy család birtokába került. Ábrahámffy László, Elek, Dénes és Miklós négy részre osztotta a csabai birtokot. A falu akkor két utcából állt, házai valószínűleg a mai Szabadság tér és a Dózsa György út helyén állhattak. Innentől száz esztendeig mit sem tudunk Csabáról. 1514-ben Ábrahámffy Sebestyén három lakatlan telkét a mostani Jókai utca környékén Radák Balázsnak ajándékozta. A következő évben Edelessy Gergely és Haraszty Gergely is csabai birtokosok lettek. Az Ábrahámffy család tagjai az Árpád-kori Csolt nemzetség leszármazottai voltak, s nagy szerepet játszottak a középkori Csaba történetében. A birtokosok közül az akkori Csaba legtöbbet Ábrahámffy Péternek köszönhetett, aki az állandó birtokháborítások miatt 1505 és 1520 között 4
várszerű kastélyt építtetett. Ez a kastély bástyatoronnyal és fallal körülvett erődítmény volt, amelynek kapuja a mai Dózsa György utca és Szabadság tér felé nézett, hozzá csapóhíd vezetett. A kastélyt közvetlenül a Fövenyesi-ér és kiöntései védték. A mai Lencsési út táján kanyargott a Lencsési-ér szelíden észak felé. A török terjeszkedés árnyékában az Ábrahámffyak Erdély híveinek, János Zsigmond alattvalóinak tartották magukat, míg Gyula vára és az uradalom Habsburg Ferdinánd fennhatósága alá került. A csabai kastély a legnagyobb szerepet a gyulai vár elleni küzdelemben játszotta. Arra szánták, hogy egy új uradalom központja legyen. A kastély erősen védte Gyulával szemben a csabai birtokállományt. A két tábor között 1556-ban fegyveres összecsapás következett be, azonban a gyulai vár elleni küzdelem elbukott. A kastélyt az ostromlók hosszú harc után bevették. A küzdelem lefolyását Ábrahámffy Imre édesanyjának iratai őrizték meg. Ezek szerint Mágocsi Gáspár gyulai várparancsnok a csabai várkastélyt környező vizek miatt még csak lőtávolságnyira sem tudta megközelíteni a falakat. Belátta, hogy támadása így nem lehet eredményes. Az éj leple alatt rohammal akarta bevenni az erődítményt, de az ingoványos terepen harcosai és lovasai elakadtak, így ez a terv is meghiúsult. Ekkor az ostromcsapat egyik vezére, Szterzenkovics Mátyás cselhez folyamodott, előrement a vizek között, és egyezkedésre szólította fel a csabai vár urát. Ábrahámffy Imre nem ismerte fel a cselvetést, fáklyafénnyel vonult az ellenséghez a tárgyalásra. Mágocsy emberei hitszegően levágták Ábrahámffyt, s a fáklyák által megvilágított úton benyomultak a vár kapuján a belső udvarra, és véres kézitusa után lerombolták a kastélyt. Így pusztult el az ősi Ábrahámffy család várkastélya. Magáról a kastélyvárról nem maradtak adatok. Helye a mai Corvin-Kastély-Ábrahámffy utcák közötti háromszög alakú területen lehetett. Emlékét a Dózsa György utca végének környékén elterülő Kastély-szolok és az Ábrahámffy utcanév mindmáig őrzi. A csabai település fennmaradt, a feljegyzések szerint még a török uralom idején is 29 ház állt itt. 1685 és 1695 között a csatározások miatt teljesen elnéptelenedett a település, a vidék leginkább elvadult parlagra hasonlított. Békéscsaba első fürdőépülete Békéscsaba mezőváros 1890 körül - mint a megye legnagyobb városa - 35 000 lakost számlált, tisztasági fürdője azonban nem volt. Az 1861-tol a liget melletti sörházban működő Berger Izsák kád- és gőzfürdőjét 1888-ban elmosta a nagy árvíz. A város vezetését és a közegészségért felelősöket nyomasztotta a fürdőhiány, éppen ezért örömmel fogadták 1892- ben Francsek István, Tápiószeléről idekerült, jómódú, volt postamester kérelmét fürdőtelep létesítésére. A város tízezer téglával még támogatta is a vállalkozást. Az Élővíz-csatorna közelében, az akkori Kishíd-Ótemető (ma Kiss Ernő-Teleki) utca sarkán lévő telken indult az építkezés Hőgye Antal irányításával. A szép homlokzatú, díszes tornyú fürdőépület (felső kép), mint első Békés megyei gyógyhatású artézi gőzmedence, kád- és 5
fürdőtelep, 1893. október 14-én fogadta először fürdővendégeit. A fürdő a gyógyvizet saját fúrású artézi kútból nyerte, ez táplálta a langyos, meleg és hideg vizű medencéket, tusolókat. Kazánház biztosította a gőzkamra és a melegvíz-ellátást. A fürdő belső berendezése és a díszes pihenők megnyerték a vendégek tetszését. A fürdőben állandó orvost is alkalmaztak. A sikeres indulást bizonyítja, hogy az első két év alatt 30 000 fürdővendég látogatta a fürdőtelepet. Az artézi kút egyre apadó vize, a gőzkazán gyakori meghibásodása, valamint a szigorodó közegészségügyi rendelet bevezetése miatt az öreg Francsek (mintegy negyedszázados jó hírű működés után) 1917-ben bezárta, megszüntette fürdőtelepét. Az egykori fürdő 112 éves épülete ma is áll. Némi hasonlatosság mai felvételünkön felfedezhető a szép homlokzatú, kovácsoltvas ablakdíszekkel rendelkező, csúcsos, kistornyú épületen. Mint Csaba hajdani első közfürdő épülete, talán érdemes lenne az emléktáblás megjelölésre. Exelsior Harisnyagyár Rt. Békéscsaba éppen fejlődésnek indult ipara 1902 őszén új gyárral gyarapodott. Schwarcz Ábrahám, a gyulai szövőgyár volt műszaki vezetője harisnyagyár létesítésének kérelmével fordult a csabai elöljárósághoz. A kérelmező vállalta, hogy üzeme az első évben 30-40, a következő évben 60-80 munkásnőnek nyújt állandó munkát. A község érdekében állt az iparfejlesztés, ezért 1200 korona támogatás biztosítását vállalta hat éven át a harisnyagyárnak. Alighogy elkezdődött a termelés, a gyárban munkahiány mutatkozott. A megrendelések elmaradása miatt csökkent a munkásnők keresete, akik emiatt sztrájkolni kényszerültek. A tulajdonos rövidesen bejelentette, hogy harisnyagyári vállalkozását megszünteti. A bezárást azzal indokolta, hogy az a külföldi gyáros, aki a gépeket biztosította, váratlanul kilépett az üzletből. Schwarcz egyedül maradt, mivel elegendő tőkéje nem volt, a munkásnőket elbocsátotta. Egyévi működés után a harisnyagyár megszűnt, a gyárat elárverezték. Az üzem 44 kötőgépéből a Deutsch testvérek csabai cége is vásárolt, majd a Gyulai Kötött- és Szövöttáru Részvénytársasággal közös fiókgyárat létesítettek, és száz munkásnő alkalmazásával termeltek. 1924-ben az üzem a Békés Megyei Általános Takarékpénztár Rt. érdekkörébe került, amely korszerűsítette a Bajza utcai gyárat és emeletet épített rá (felső képünk). Standard és Kotein gépekkel folyt tovább a munka. Az Exelsior eleinte hímző és horgoló pamutfonalak konfekcionálásával foglalkozott, majd áttért a harisnyagyártásra. A kezdeti nehézségek után a belföldi piacon elismertek voltak, hírnevet szereztek férfi, női és gyermek flórés selyemharisnya-gyártásban. Az államosítás után az üzem a Textilfeldolgozó KTSZ gépihurkoló részlegeként működött a megszűnéséig. 6
Magyar Műbútorgyár Rt. A Vasút utcában, szemben a 101-es laktanyával, a Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság emeletes épülettel gazdagította 1905-ben Csaba ipari épületeit. A részvénytársaságot Porjesz Mihály és Reisz Miksa, az első csabai bútorgyár-tulajdonosok toborozták össze. Az impozáns sarki bútorüzemet Hugyecz, Kiszely és Áchim László építési vállalkozók építették 27 ezer korona költséggel. A műbútorgyár tágas műhelyei modern faipari gépekkel felszerelve, jól képzett szakemberekkel, nagyra törő reményekkel indították a munkát. Az indulást követő alig egy esztendő után nehézségek adódtak az értékesítés terén, ez kihatott a munkások bérére is. A munkások sztrájkokkal fejezték ki elégedetlenségüket, az iparvállalatot pedig többször a fizetésképtelenség réme fenyegette. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület a helyi ipar megmaradását figyelembe véve néhányszor megmentette a gyárat a csődtől. A műbútorgyár szakemberei míves asztalosipari termékeket készítettek, a gond nem ebből adódott. Üzemvezetési problémák okozták a gyár rendszeresen visszatérő nehézségeit. Porjesz Mihály, aki kineveztette magát ügyvezető igazgatónak (évi 10 ezer korona fizetéssel és busás jutalékkal), nem értett a szakmához és a vezetéshez. A különben egészséges alapra fektetett iparvállalat megmentése érdekében nagy akciót indított Fábry Sándor akkori főispán is. A vállalatmentő akció következményeként Porjesz Mihályt leváltották, o el is költözött Budapestre. Az irányítás Reisz Miksa kezébe került, aki szívós szakmai munka árán egy ideig újból életképessé tette a céget. A Magyar Műbútorgyárat azonban többé nem lehetett talpra állítani, öt év után felszámolták. A felszámolásra ítélt gyárat 1910 nyarán Wagner József csabai építész és Kun Ede kereskedő 121 ezer koronáért (37 ezer korona értékű nyersanyaggal és áruval) megvásárolta. A tulajdonosok a famegmunkáló gépeket eladták, a gyártelepet pedig bérbe adták. 1910-ben Michnay Gusztáv a bérbe vett épületben kisebb műbútorüzemet működtetett, és látványos bútorraktárt rendezett be. Az épületben közel tíz évig asztalosipari tevékenységet végeztek, azután pedig más iparág telepe lett. 150 évig dolgoztak malmok a Körös mellett Csaba község területén az örökváltsági szerződés szerint 57 széllel és lóval vontatott nagykerekű szárazmalom őrölt kenyérlisztet. Kalács és sütemény készítéséhez a háziasszonyoknak ezt a lisztet át kellett szitálniuk. 1850-ben Kvasz Mihály bírónál megjelent Pain Antal hamburgi születésű molnár-gépész. Előadta, hogy o tudna és szeretne gőzmalmot építeni, és négy kővel finomlisztet őrölni. E célra másfél hold területet kért bérbe a Körös mellett, mert az őrléshez víz kellett. Vállalta, hogy a malmot 14 évi ingyenes használat után, jó állapotban átadja a községnek. A képviselő-testület február 3-i ülésén elfogadta az ajánlatot, de júniusban Pain újabb kéréssel ment a bíróhoz. A telket örökbe akarta megkapni, és 1600 pengőforint bérfizetést, valamint őröltetési taksát ígért, ha a község 10 évig nem engedélyez másnak új malmot építeni. A városatyák belementek a módosításba, és önköltségi áron adtak téglát a községi téglaégetőből a malomhoz. Kikötötték, hogy Pain 10 százaléknál nagyobb vámot nem szedhet, és két év alatt köteles a malmot szitával felszerelni, hogy "mont" finomlisztet tudjon őrölni. 1853-ban elkészült az első emeletes gőzmalom, amely a vidéki gőzmalmok közül másodikként épült fel a pécskai után. A Pain-gőzmalom négy kőpárral, Pesten készült, húsz lóerős, fatüzelésű gőzgéppel dolgozott. Minden órában négy köböl búzát őrölt lisztté a kilenc molnár. A malom kis gépháza az utcára nézett, a fekvő gőzgép dugattyúrúdja pedig ki-kibökdösött az utcára, sőt még a gőz is kicsapott. A népek arrafelé menet megálltak bámulni a csodát. Nézték, kérdezgették egymást, 7
hogy mi lehet az a gőz, mire való a dugattyú, amely ki-be szaladgál. Bámészkodott ott egy szárazmalmi molnár is, aki rezignált hangon mondta: "Ez arra való, hogy befütyüljön a szárazmalomnak". A Pain-gőzmalom hét évig működött, finomlisztet azonban nem tudott őrölni. 1860-ban Epstein Lipót és családja átvették, majd Deutsch Bernát pesti kereskedő kezébe került. 1867 után a malom gyors fejlődésnek indult. 1872-ben Epstein Lajos özvegyétől a régi malmot Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntőmester vette át, és új malmot épített. Két gőzgépet állított be hétszáz lóerős teljesítménnyel, tizenöt molnár alkalmazásával. A napi termelés 16 vagon finomliszt volt. 1893-ban már 9638 tonna lisztet adott el a malom a piaci lehetőségeket kihasználva. 1895-ben 180 ezer mázsa búzát őrölt, s őrleményéből 25 ezer mázsa finomlisztet szállított nyugati országokba a csabai Rosenthal Márton Rt. gőzmalma, a malom, amely leghamarabb nőtt ki a kisipari keretek közül. 1915-ben lisztrobbanás következtében a malom kigyulladt, nagy károkat szenvedett. Újjáépítésekor ötemeletes lisztraktárral és gabonasilóval bővült a malom. A vasúti szállítást segítette a malomba vezető AEGV keskeny vágányú, valamint a MÁV normál vágányú iparvasútja. A Rosenthal Gőzmalom Részvénytársaságot az alapító fiai, Adolf és Ignác emelték a hazai malomipar legmodernebb üzemévé. Az államosítás után az István malom cégnév került a torony homlokzatára. A malmot fél évszázados működése alatt többször korszerűsítették, országosan jó hírű malomként tartották számon. A privatizáció révén a malom az Agrimil-Agrimpex Rt. tulajdonába került, utolsó üzemeltetője a Szabolcs Gabona Holding volt. A munkások létszáma az utóbbi időben fokozatosan csökkent, áprilistól a malom megszüntette működését. 150 évig dolgozott a malom a Körös mellett. Békéscsaba első, legrégibb ipari üzeme ma már nem őröl búzát, monumentális épületében csend honol. Megszűnésével lezárult a csabai ipartörténet malomipari fejezete. Az épület további sorsa kérdéses, a hajdanvolt malom emléke csak fotókon őrződik. A csabai népi szövőipar indulása és sikere Békéscsaba szövő- és textiliparának indulását az 1907-ben létesült Selyemfonoda (Merkur) üzembe állításától számítják. Alig ismert, hogy az ipar bölcsőjét 1870-ben kezdték ringatni, egy ideig virágzott a szövészet Csabán. Hogy mikor kezdődött a csabai pórnép között a szövés nagyszabású elterjedése, azt Csaba történetéből nem lehet pontosan kideríteni. Valószínű, hogy a Felvidékről betelepült szlovák jobbágy asszonyok hozták magukkal a szövés tudományát, hisz ok ősidőktől kezdve szorgalmasan űzték e létfontosságú mesterséget. Kezdetben csak önellátásra szőttek, majd az egyre díszesebb munkáikat már eladásra szánták. A csabai háziipari szövőművesség gyors elterjedését bizonyítja, hogy 1880 körül szövéssel majdnem minden házban foglalkoztak, így több mint ötezer szövőszéken dolgoztak az ügyes kezű lányok, asszonyok. A csabai népi szövés hírnevét először az 1881. évi magyar országos női iparkiállítás hozta meg. A kiállítások sikereinek felidézésével emlékezünk a hajdanvolt csabai szövőművességre. Százhuszonöt éve a Nőegylet néhány tagja és Bartóky Lászlóné rábeszélésére a köznép átengedte szőtteseit az 1881. évi budapesti iparkiállításon történő bemutatásra, ennek sikere után kezdett a csabai szövészet mint népipar szerepelni. Az országos lapok kritikája a legnagyobb 8
dicsérettel illette a csabaiak kiállított munkáit. Megírták, hogy nagy tetszést keltett Griecs Tomóné, aki egyszerű szövőszéken, a közönség szeme láttára készítette szőttesét, és Kesjár Erzsike, aki a csabai lányok színgazdag népviseletében font kerekes rokkáján. A kiállított szőttesek közül különösen a törölközők, terítők tűntek ki harmonikus színvilágukkal és tartósságukkal. A kiállítás látogatói közül gróf Apponyi, Zichy Lívia grófnő, gróf Andrássy Gyula és Bubics nagyváradi kanonok szólt elismeréssel a munkákról, és mindnyájan rendeltek is azokból. A sikeres bemutatkozást bizonyítja az is, hogy Kemény kereskedelemügyi miniszter a csabai népipar fejlesztésére egy kendertörő gépet ígért Csabának. A kiállításon megjelent Erzsébet királyné két új szövőszéket ajándékozott a csabaiaknak, a betanításhoz pedig Késmárkról küldött szövőmestert. A sikeren felbuzdulva a képviselő-testület 1882-ben megszavazta egy szövőiskola létesítését. 25 új rendszerű szövőszéken 20 növendék dolgozott Fábiánné, szabadkai ipari iskolai tanárnő és Bartóky Lászlóné vezetésével. A békéscsabai szövőiskola országos hírű lett, az itt készült törölközők, katrincák, abroszok, asztalkendők, függönyök keresett cikké váltak. A növendékek és a megrendelések száma is egyre szaporodott. Termékeik bútorvédő kendővel, nyári paplannal, ruhaszövetekkel bővültek. A "Békésmegyei Gazdasági Egylet" által 1884-ben rendezett kiállításon nagy feltűnést keltettek a szövőiskola munkái. Szőtteseikkel elismerést nyertek: Hajóssy Nelli, Trollán Mariska, Adamik Emília, Pataj Erzsébet, Haan Gizella, Podsztrelen Ilonka, Adamik Janka, Mandl Jenny, Zsíros Mihályné és Kiss Ilona. Az iskola még fényesebb sikerét hozta az 1885. évi országos kiállítás. A fővárosi lapok osztatlan elismeréssel írtak a csabai népi szövőiparról. A női iparkiállításon ismét megjelent Erzsébet királyné, és dicsérte a csabaiakat azért, hogy a magánjellegű házi iparból kereseti forrást teremtettek a népnek. A kiállítást megtekintette Rudolf trónörökös a nejével és az uralkodóház összes tagja. Több megrendelést kaptak Sándor bolgár fejedelemtől, külföldi követségektől, neves színésznőktől. Az 1886-87. évi bécsi karácsonyi vásáron szintén népszerűek voltak a csabai szövészet termékei. A kiállítást felkereső hatalmasságok és külföldi látogatók elgyönyörködtek a csabai termékekben. 1889-ben a győri kiállításon Haan Emma és Lowy Janka mutatta be a gyakorlatban a szövés fortélyait a vendégeknek. Baross Gábor miniszter itt ígérte meg, hogy állandó bazárt állíttat fel a hazai és külföldi fürdőkben a csabai népipar termékeinek terjesztésére. Baross miniszter azonban hirtelen meghalt, és vele eltemették a csabai népi szövőipart is. 1896-ban a községi szövőiskolát a szegedi kenderüzem vette védnöksége alá, és főleg zsákok szövését erőltették, lassan a míves szövészet elsorvadt, az iskolát felszámolták. A népi mesterség helyét átvette a megjelenő szövő- és textilgyáripar. A kézi szövés visszaszorult a csabai szlovákság családi köreibe, és még fél évszázadon át fennmaradt. Kikötő és fürdőhely Több mint kétszáz éve a város házai közt folydogál - az 1777-ben közmunkával kiásott medrében - a Körös-csatorna, amelynek hűs vizében a csabaiak gyakorta megmártóztak. "Élővízhez" 1864-ben, a Nádor-csatornával való összeköttetése után jutott, hivatalos neve Élővíz-csatorna lett, de a csabai köznyelv csak Körösnek hívta. Eleink nyaranta strandolhattak a 9
tiszta folyóvízben, hiszen több fürdőhely volt a városon keresztül kanyargó Körösön. A Gyulai úti, Széchenyi ligeti híd között szélesre tágult medernél volt a kikötő. Eddig úsztatták tutajokon a Nagyváradon kitermelt fát, és a fiatalok kedvelt fürdőhelye is itt volt. Öreg csősz vigyázta a kikötőt, próbálta távol tartani a strandolókat, akik élvezettel sétáltak a változó mélységű vízben összetorlódott hosszú szálfákon, majd onnan ugráltak a vízbe. Ki tudja, hány generáció hódolt itt a nyári örömöknek 1910-ig, amikor vége szakadt a fürdőzésnek. A Köröst visszaterelték átlagos szélességű medrébe, a kikötőt pedig feltöltötték, fásították. Ma az erre járó egy füves, árnyas kis ligetet talál, a betonozott partok közt folydogáló Élővíz-csatornával. A nem éppen élővíz-tisztaságú egykori csabai Körös negyven éve nem csábít fürdőzésre. Rokka-kötöttárugyár A múlt század elején kialakult csabai gyáripar jelentős hányadát tette ki a textilipar. A tőkés vállalkozások számára igen kedvező körülményt jelentett a környék nagyszámú agrárproletárságának olcsó munkaereje. Sorra alakultak a csabai textilüzemek, a Selyemfonoda (Merkur), a Hubertus Kötött- és Szövöttárugyár és az Exelsior Harisnyagyár, amelyek történetéről korábban megemlékeztünk. A budapesti központú Rokka Kötszövő Rt. Szurdy Róbert javaslatára 1920. július 23-án nyitotta meg békéscsabai Rokka üzemét. Szurdy Róbert, a textilipar illusztris alakja fedezte fel a szegedi ócskavas-nagykereskedésben rozsdásodó, komplett kötszövőgyár berendezéséhez megfelelő gépeket, amelyeket az első világháború végén Romániából zsákmányoltak a németek. Megtudta azt is, hogy Békéscsabán, az Andrássy út-kazinczy utca sarkán, a korábbi Műbútorgyár emeletes épülete megfelelő átalakítás után alkalmas lehet a kötszövőgyár létesítésére. A csabai Rokka indulását összesen 7 millió korona alaptőkével segítette a Magyar Állami Hitelbank, a Magyar Pamutipar, a Békéscsabai Takarékpénztár, Réthy Béla gyógyszerész, Werner Frigyes és Ede tűzifa-nagykereskedők. A Rokka Rt. megbízásából Csabán az első kinevezett vezető Pongrácz Dezső lett. A Szegedről ideszállított gépeket a gyár munkásai tisztították meg, és két német szakember irányításával állították termelésbe. Az induló gyár 40 síkkötő, 4 körkötő, 50 körhurkoló és 25 lánckötő géppel, 100 munkásnővel és alkalmazottal kezdte meg a termelést. Kezdetben a piacon jól eladható termékeket, parasztkabátokat, mellényeket, nyári trikóárukat, berliner kendőket, műselyem sálakat gyártottak. A gazdasági válság idején sok embert elbocsátottak, de a nehézségek ellenére a gyár talpon maradt. Később egyre fejlődött, új üzemrészek épültek, bővült a géppark, és emelkedett a munkáslétszám. Felépült az emeletes irodaépület, a napközi és a kultúrterem. 1942-ben már több mint 9 millió pengő nyereséget ért el, és 400 főt foglalkoztatott a gyár. 1944 novemberének elején német alakulatok bombatámadást intéztek a város ellen, a gyártelep hét találatot kapott, a gépek nagy károkat szenvedtek. A gyár levált a budapesti központról, első munkásigazgatójának Leitmann Istvánné varrónőt nevezték ki. 10
Az államosítás után, 1949-ben a Rokka Kötszövőgyár Nemzeti Vállalat nevét Békéscsabai Kötöttárugyárra változtatták, az igazgatói székbe Kovács Pál került, a főmérnök Erdős Károly lett. A gyár fokozatosan fejlődött mind gépeiben, mind technológiájában. 1957-ben a Szombati András vezette gyár létszáma meghaladta a 800 főt, termékei pedig külföldön is sikert arattak. A hatvanas évek elején befejeződött nagy rekonstrukció után a kötöttárugyár az ország legmodernebb, több mint 1000 főt foglalkoztató textilüzemei közé került. A gyár nyírott plüssanyagból készült termékei Szujbéli Mihály és Szuchy László igazgatása alatt keresett cikkekké váltak belföldön és külföldön is. A sokszorosan kitüntetett gyárnak a nyolcvanas évek vége felé nehézségei jelentkeztek, a megrendelések csökkentek. A kötöttárugyár 1992-ben megszűnt, az üzem a privatizáció révén magánkézbe került. A BCB Egyesült Textilipari Rt. 600, majd 400 főt foglalkoztató cége nem tudott túljutni a nehézségeken, közel egymilliárd forintos tartozást halmozott fel. A cég ellen 2000. október 12-én felszámolási eljárás indult, alkalmazottai botrányos körülmények között az utcára kerültek. Csaba jó hírű, jelentős textiliparának majd százéves története dicstelen véget ért. 100 éve történt 1906. január Tisztújítás a polgári körben. Csabának legrégibb társasköre, a Polgári Kör január első vasárnapján, Fábry Károly országgyulési képviselo elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyulését. Elfogadták az elmúlt évrol szóló beszámolót és az 1906-os költségvetést, majd áttértek a választásokra. Elnöknek egyhangúlag ismét Fábry Károlyt, alelnöknek Áchim Jánost, ügyésznek dr. Pándy Istvánt választották meg. A közgyulést kedélyes lakoma követte. Szabad a képes levelezolap címzési oldalára írni. Vörös László kereskedelemügyi miniszter kiadott rendelete alapján ezután már szabad a képeslapok első oldalára közleményt írni. A rendelet célja, hogy írással ne kelljen elcsúfítani a küldött képet, a címzés mellett maradjon üres felület az írásra. Szétrobbantott közgyulés. Botrányosra sikeredett az év első közgyulése. Kezdődött azzal, hogy a nyilvános ülésre a karzatra több jegyet osztottak ki a nézoknek, mint amennyi hely volt. Csetepaté kezdődött a helyekért, a rendet a rendorségnek kellett biztosítania. Amint Áchim Tamás bíró megnyitotta az ülést, ismertette a közgyulés napirendjét, belépett a terembe Áchim L. András, és azonnal szólásra emelkedett. A bíró figyelmeztetésére, hogy már nem kaphat szót, eldurvult vita keletkezett Korossy fojegyzo, dr. Sailer Vilmos és Áchim L. András között. Ezután a karzatról betódultak Áchim hívei követelve, hogy a bíró adjon szót képviselojüknek. A rendorség csak nehezen tudott ismét rendet teremteni. Áchim Tamás folytatni szerette volna a közgyulést, azonban Áchim L. András követelte szólási jogát, ezt botrányos jelenetek követték. Többen követelték, hogy büntessék meg Áchimot, mert megsértette a tanácskozás méltóságát. A tömeg ismét behatolt a terembe, a bíró pedig botrány miatt felfüggesztette a közgyulést. Csaba egészségügye. Az egészségügyi viszonyok kedvezobbek voltak az elozo havinál. A születések száma összesen 125 volt, közülük 61 fiú, leány 64. A meghaltak száma összesen 96, fiúnemu 50, nonemu 46. Házasult 36 pár. 1906. február Farsangi mulatságok. Minden magára valamit adó szervezet, egyesület, szakma megrendezte saját farsangi bálját. Közülük kiemelkedett a csabai úri ifjúság által rendezett bál. A fényes estély külsoségében is különleges volt. Az ötletes, díszes kivitelű táncrendek antilopbor táblára voltak készítve, selyem festésu betéttel és vastag selyemövvel ellátva, hogy azt a bájos 11
táncosnok öv gyanánt viselhessék. Nagy sikeru volt a gazdák bálja a Vigadóban, ahol a jókedv és kedélyesség kitartott hajnalig. A kisgazdák farsangi bálját a Zöldfa vendéglőben tartották. A rendezoség élén több mint száz gazda szerepelt. A sikeres táncestély több mint 200 koronát jövedelmezett, az összeget a felépítendo csabai református templom javára fordítják. Ifjú muvészhallgató kitüntetése. Ifj. Filipinyi Soma, a budapesti iparmuvészeti iskola másodéves hallgatója már több ízben fényes tanújelét adta festészeti-szobászati tehetségének. Most ismét szép sikert aratott. Elkészítette a magyar labdarúgó-szövetség bajnoki dombormuves érmét, és ezzel megnyerte az első díjat számos pályázóval szemben. Megdöbbento számok. Sok sebbol vérzik a gazdaság, de a legszomorúbb betegségünk a sok kivándorlás. Békés vármegyében a kivándorlók, illetve az útlevélkérok száma négyszerese lett az elmúlt évinek. Még csak az év elején tartunk, és már 294 egyén részére adtak ki Amerikába szóló útlevelet. Csabán január hónapban 123 útlevélkérvény érkezett az alispáni hivatalhoz. A kivándorlók legnagyobb része szegény sorsú kisbirtokos és iparos. Meghalt Sztraka Erno nyugalmazott községi mérnök, akit 1861-ben egyhangú népszavazáson választottak meg. Sztraka Erno (1830-1906) soha el nem évülo érdemeket szerzett a városrendezés területén. Hosszú lenne felsorolni építési munkásságát. Létrehozta a Széchenyi ligetet, számos magán- és sok díszes középülettel gazdagította Csabát. Önálló építészi alkotása a városháza, a Fiume, a járásbíróság, a ligeti vashíd, a Kakas Szálló. Február 20-án, 76 évesen, rövid szenvedés után halt meg. Csaba egészségügye. A januárinál kedvezotlenebb egészségügyi viszonyok következtében a születettek száma összesen 134 volt, fiú 64, leány 70. 95-en haltak meg, fiúnemu 47, nonemu 48. Házasult 39 pár. 1906. március Gazdasági alkalmazottak kitüntetése. A földművelésügyi miniszter minden évben jutalmazásban részesíti a hűséges és jó magaviseletű mezőgazdasági munkásokat és cselédeket. Márciusban hat Békés megyei munkást tüntetett ki a miniszter, köztük a csabai Huszár Andrást. A jutalmazottak 100-100 koronát és elismerő oklevelet kaptak. Március 15. A sajtószabadság emlékünnepének hajnalára nagy meglepetéssel ébredt Békéscsaba. Fehér hótakaró lepte be a várost, metsző, hideg szél fújt, kövér hópelyhek szállingóztak. A zord időjárás ellenére később fiatalok lepték el a Kossuth teret, szavalatok, beszédek hangoztak el, megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrának talapzatát. Este a Polgári Kör vacsorával egybekötött ünnepséggel, szónoki beszédekkel és műsorral emlékezett legnagyobb nemzeti ünnepünkre. Elkobzott csabai újság. A kormány bevonta a krajcáros újságok utcán való árusításának engedélyét, és elrendelte, hogy a tilalom ellen vétőket 200 korona pénzbüntetéssel és 15 napig terjedhető elzárással büntessék. E tilalmat nem tartotta be a "Békésmegyei Híradó" valamelyik rikkancsa, és házalt az újságokkal. Emiatt este a csabai rendőrség elkobozta a lap összes megjelenő példányait, és megindította az eljárást. A Parasztpárt zászlóbontása. Március 18-án, vasárnap délelőtt 1500 ember gyűlt össze a piactéren, várva a Parasztpárt zászlóbontására. E név alatt új politikai párt alakult, melynek alapítója, vezére Áchim L. András, volt országgyűlési képviselő lett. Áchim beszéde után Nigrinyi János pártjegyző olvasta fel a határozati javaslatot, melyhez előzőleg 118 szervezet adta hozzájárulását és jelezte belépését. A gyűlés résztvevői lelkesen üdvözölték a szocialista Parasztpárt megalakulását és éltették vezérét. 12
Csaba egészségügye. Az egészségügyi viszonyok kedvezőbbek voltak, mint februárban. Született összesen 151 gyermek, 69 fiú és 82 leány. Házasult 12 pár. A meghaltak száma 94, fiúnemű 47, nőnemű 47. 1906. április A csabai színház bővítése. Évek óta húzódó kérdés közeledik a megoldás felé: a csabai színház kibővítése és a kor követelményeinek megfelelő átalakítása. A színügyi bizottság a költségvetés előkészítésére is alkalmas szakértőt, a fővárosi műépítészt, Márkus Gézát, a Király Színház tervezőjét bízta meg az átalakítási tervek elkészítésével. Csendélet a kortesvilágban. Rút dolog a háború, de talán ennél is rútabb a korteshadjárat. A csabai országgyűlési képviselő megválasztása közeledtével egyre durvább lett a korteskedés hangja. Az elvakult pártszenvedélyek nyugodt családapákat tesznek dühössé. Amikor leszáll az est, a korteshadjárat csatatere a kocsmák asztalai mellé tevődik át. A vinkó mellett, ha nem győzik szóval, egy-egy pofon is elcsattan a Bakos- és az Áchim-pártiak között. Ilyen eset játszódott le a választás előtt néhány héttel is egy este a Fiume kávézóban. A rettenetes nagy politizálás hevében Kollár János és Antószki Vilmos cipészmesterek csattanós pofonokkal intézték el szócsatájukat. A dulakodásnak a rendőrség kivonulása vetett véget. Csaba egészségügye. Az egészségügyi viszonyok áprilisban kedvezőtlenebbek voltak az előző hónapnál. A halottak száma 32-vel volt több, a szülöttek száma 35-tel kevesebb az előző havinál. A legtöbben, 56-an a légzőszervek bántalmai miatt haltak el. A születettek száma összesen 116, fiú 56, leány 60. Halva született 4, iker 4 esetben. 1906. május Siker. Csabai játéktárgyak milánói sikeréről szólnak az újságok híradásai. Werthner Hugó csabai fiatalember új gyártelepének termékei nagy sikert arattak a Milánói Világkiállításon. A nagy feltűnést keltő csabai játékok Faragó Ödön, az iparművészeti iskola tanárának tervei alapján készültek. A csabai tündérliget. A széles Alföldnek nincs egy városa, amely hasonló ligettel rendelkezne, mint Csaba. Hétvégi délutánokon sétálók sokasága lepi el a pompás buja növényekkel, hatalmas árnyas fákkal rendelkező Széchenyi ligetet. Az esti óráktól kezdve azonban elnéptelenedik, és csendes sötétség borul rá. Hamarosan másként lesz - a mámoros illatot lehelő virágok között villamos ívlámpákat szerelnek fel, barátságosak lesznek a nyári esték. Minden este hangversenyt tartanak a pavilon előtt, a sétautakon pedig korzózó tömeg fog végighullámzani. Május 20-tól Woczet Adolf kerti vendéglőjében cigányzenekarok játszanak majd. Kitüntetés. Apponyi Albert gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszter szép kitüntetésben részesítette a békéscsabai ipariskolát. A Láng Gusztáv vezette tantestület dicséretesen fáradozott, hogy az iskola példás és sikeres eredményeket érjen el. Politika és a katolikus egyház. Áchim L. András Bakos Mátyás ellenében megnyerte az országgyűlési képviselő-választást. A szavazás utóhulláma bevonult a katolikus egyházba is. Az egyháztanács tagjainak intelligens és iparosztályhoz tartozó tagjai ugyanis lemondtak tisztségükről. Mint a lemondók kijelentették, e lépések indoka, hogy a szavazattal bíró katolikus egyház kebelébe tartozó gazdák 15-20 kivételével mind Áchimra szavaztak. Csaba egészségügye. Csaba egészségügye május hónapban jóval kedvezőbb volt, mint áprilisban. A halottak száma 37-tel volt kevesebb. Születtek összesen 114-en, köztük fiú 57, leány 57. Házasult 30 pár. Meghaltak 80-an, fiúnemű 50, nőnemű 30. 13
1906. június Uszoda a Körös-csatornán. A június elsején megnyílt uszoda a Körös-csatornán reggel 5 órától este 9 óráig várja a fürdőzőket, külön időpontokban a férfiakat és a nőket. A fürdés díja 20 fillér, ruhával 40 fillér. Úszásban alapos oktatást tartanak. Halasztódó templomépítés. Úgy néz ki, hogy az új csabai római katolikus templom tervezett építése ismét halasztódik egy időre. Emiatt a régi, egytornyú templom lebontását nem lehet megkezdeni. Aki mulat, és nem fizet. Horga Pál pincér egy árva fitying nélkül tért be mulatni Kozma Márton Petőfi ligeti vendéglőjébe, s miután ledöntött vagy nyolc korona értékű különféle italt, fizetés nélkül távozott. Ezután Kozma két pincére fölkereste lakásán az ingyen mulató pincért, és a kontó fejében el akarták venni a ruháját. Horga ezt látva kést ragadott, az egyik pénzbehajtón nyolc napon túl gyógyuló sérülést ejtett. A késelő pincért letartóztatták. Az aratók bérkövetelése. Gróf Wenckheim Frigyes 126 pár aratója bérmelési követeléssel állt elő arra való hivatkozással, hogy a februári szerződéskötéskor nem tudhatták, a nagy drágaság miatt a marokszedők is nagyobb bért követelnek. A gróf elzárkózott a követelés teljesítésétől. Az aratók sztrájkkal fenyegetőztek. A békés megegyezésért Korosy László főjegyző járt közben, Wenckheim gróf így méltányos béremelést ajánlott. Elhunyt Lepény Pál. Lepény Pál, a község legmódosabb gazdája, aki 1870 és 1880 között bíró volt Csabán, 82 éves korában elhunyt. Típusa volt a régi Csaba parasztnábobjainak, felruházva mindazon tulajdonságokkal, amely csak a csabanszki nép privilégiuma. Mint Csaba bírája, országgyűlési képviselő, hangadója volt a közügyek intézésének. Olyan súlya volt szavainak, hogy attól sorsa függött a legfontosabb községi és megyei ügyeknek. Egyszerűsége mellett is a legrafináltabb politikai tudással rendelkezett. Magánéletében puritán jellemű parasztember volt, megáldva természetes, józan gondolkodással, erényekkel és földi javakkal. Acélos ereje pár napja tört meg, kedden reggel csendesen elszenderedett. Temetése 27-én volt az alsóvégi temetőben, ahol a gyászolók hatalmas tábora kísérte földi maradványait a sírhoz. 1906. július A magyar kisipar apostola. Nyugalomba vonult Áchim János, a csabai ipartestület 21 éve fáradhatatlanul tevékenykedő tagja, az iparosság 48 év óta közbecsült tagja. A csabai ipartestület anyagi körülményei szerények, ezért felkérték Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert, hogy Áchim Jánosnak - tekintettel érdemeire - méltányos kegydíjat engedélyezzen. Felépül a csabai selyemfonoda. Dr. Fábry Sándor főispán kezdeményezésére, utánajárására selyemfonodát építenek Csabán a kivételesen jó hírű selyemgubó-tenyésztésnek köszönhetően. A kereskedelmi miniszter levélben értesítette a községet, készítsék el az építési terveket, s amint az elkészül, engedélyezi az építkezést. A csabai képviselő-testület pihen. A rekkenő kánikulai napok, amelyek mostanra alaposan beköszöntöttek, meglassítják a közigazgatás döcögő kordéját is. Az ingujjra vetkőző hivatalnokok megritkult serege álmosan bóbiskol az akták fölött. Csak a határban folyik szorgos betakarítási munka. Az aratás miatt a képviselő-testület júliusban nem tart ülést, a soros közgyűlést augusztus első napjaiban tartják meg. Elhamvadt a kalásztenger. Július végén nagy tűzvész pusztított a csabai határban. Gróf Wenckheim Frigyes nagybirtokosnak 60-80 holdnyi területén lángba borult a még lábon álló kalász. A 12 ezer korona értéket képviselő búzamező harmadfél óra alatt porrá hamvadt. 14
Csaba egészségügye. Július hónapban az egészségügyi viszonyok nem voltak kedvezőtlenek. A halottak száma hattal volt több, mint az előző hónapban, viszont tizenhárommal több gyerek született. A szaporulat e hónapban 30. Született összesen 138, fiú 65, leány 73. Meghalt összesen 99, fiúnemű 54, nőnemű 45. Házasult 6 pár. 1906. augusztus Csaba útmutatója. Egy igen praktikus és régen keresett könyvet szerkesztett és adott ki Garay Imre, a csabai árvaszék kiadója: Csaba útmutatóját, mely tartalmazza név, házszám, utca szerint Csaba összes ház- és földbirtokosát telekkönyvi számmal, betűrendben Csaba összes lakóját, valamint az iparral és kereskedelemmel foglalkozókat. A hézagpótló munka ügyes csoportosítással a megye összes járásáról, községéről is fontos cím- és névtárt tartalmaz. A 240 oldalas kötet a Corvina nyomdában készült, a cég könyvkereskedésében kapható 3 koronáért. Taffet Náthán emlékezete. Harminc éve alapította Taffet Náthán a csabai betegsegélyező és temetkezési egyletet éspedig azért, mert Csaba társadalmának szüksége volt olyan intézményre, amely kenyeret biztosítana a betegeknek is, és gondoskodna tagjairól, amikor azok már meghaltak. A jótékonyság eme intézménye megszületésekor nem a legszívesebb fogadtatásban részesült, amint azonban a közönség meggyőződött életképességéről és hasznáról, seregesen tódult a zászlaja alá. Taffet Náthán emléke iránti kegyelettel a betegsegélyező és temetkezési egylet tagjai tömött sorokban vonultak ki az izraelita temetőbe a gyászünnepélyre, azután díszközgyűlés keretében emlékeztek az egylet 30 éves fennállásáról. Csaba egészségügye. Augusztus hónapban az egészségügyi viszonyok kielégítőek voltak. A szaporulat a hónapban 55 volt. Született összesen 166, fiú 89, leány 77. Halva született 5. Házasult 11 pár. Meghaltak összesen 111-en, fiúnemű 46, nőnemű 65. 1906. szeptember A bányakerület püspöke. A püspökválasztáshoz az egyházakból beérkezett szavazatokat szeptember 1-jén délben bontották fel dr. Zsilinszky Mihály ny. államtitkár, kerületi főfelügyelő budapesti lakásán. Az eredmény szerint Scholtz Gusztáv budai esperes 212, Szeberényi Lajos Zs. csabai lelkész 148 szavazatot kapott. A bányakerület új püspöke tehát Scholtz Gusztáv lett. A csabai állomás bővítése. Évek hosszú során át vajúdott a békéscsabai állomás kibővítésének és átalakításának kérdése, míg végre most megkezdődtek a munkálatok. Az átépítés során az állomás épületét jóval kitolják úgy, hogy az épület jobbszárnya egészen benyúlik a vasút tengelyébe. A felvételi épület balszárnyához közvetlenül hozzáépítik a postahivatalt. Az építkezések során legelőbb erre kerül sor. Tetemes bővítést nyer magának a vasúti pálya kiépítése is. Az Erzsébethely felé építendő átjáró alatt nyolc sínpár fut majd. Hosszban mintegy 400 méterrel nagyobbítják meg a pályát. Az átalakítás összes költsége közel félmillió koronába kerül. Felfüggesztett országgyűlési képviselő. A Magyar Királyi Curia felfüggesztette az 1906. május 7-én, Békéscsabán megtartott képviselő-választást. A döntés eredménye az lett, hogy Áchim L. András megválasztott képviselő a Parasztújságban osztály elleni izgatásra és gyűlöletre buzdította a parasztosztályt az uralkodó osztály ellen. A Curia emiatt Áchim L. András képviselői mandátumát egy évi időtartamra felfüggesztette. Kitüntetett csabai preparátor. A szegedi műipari kiállításon Gajdács Mátyás preparátor madár- és állatpreparálásért díszoklevelet nyert. A kitüntetett a preparálás művészetét nagybátyjától tanulta, kinek művészi állattöméseit megyeszerte ismerik. 15
1906. október A Békésmegyei Híradó sorsa. Szenzációs határozatot hozott október 13-án Békés vármegye alispánja, megvonta a csabai Békésmegyei Híradó című lap utcai árusítási jogát, mert izgatásnak vélte azt a cikket, amely Derespárt címmel jelent meg az előző napokban. Az alispán határozata azonnali foganatosítását rendelte el, annál is inkább, mert az újság napok óta politikai kaució nélkül politizált. A koronás érdemkereszt átadása. Áchim János ipartestületi jegyzőt nagy értékű munkálkodása húszéves jubileuma alkalmából, ipari téren szerzett érdemei elismeréséül a király koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. A kitüntetést Fábry alispán ünnepség keretében adta át a jegyzőnek a városháza dísztermében. Az iparosság érdekében sokat fáradozó Áchim tiszteletére a Fiumében 150 terítékes társas vacsorát adott az ipartestület vezetősége. A csabai kórház három tolvaja. Ruhákat és gyógyítószereket lopkodott össze a csabai kórház három nővére. A gyulai törvényszék előtt beismerték tettüket, ezt enyhítő körülménynek vették. Az egyik ápolónőt egy hónap, a másik kettőt 14-14 nap fogházra ítélték. Emlékünnepségek. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társai hamvainak hazahozatala alkalmából október 27-től az öszszes csabai iskola emlékünnepséget tartott. A templomokra, középületekre kitűzték a gyászlobogókat. Csaba egészségügye. Október hónapban az egészségügyi viszonyok kedvezőek voltak, a halottak száma 26-tal volt kevesebb, mint az előző hónapban. A születettek száma 124, fiú 69, leány 51. Házasult 19 pár. 1906. november A legfőbb adófizetők. Békéscsaba legtöbb adót fizető polgárai 1906-ban a következők voltak: Szalay József, Rosenthal Adolf, Haraszti Sándor, Beliczey Géza, dr. Fáy Samu, Fábry Károly, Nemeskey Andor, Beliczey Rezső, Weisz Ede, Rasovszky Emil. Új községi orvos. Békéscsaba község képviselő-testülete rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés megtartását a dr. Vas Vilmos községi orvos lemondása következtében megüresedett állás betöltése tette szükségessé. Dr. Vas Vilmos utódjául 16 szótöbbséggel dr. Tarján Rezső tótkomlósi orvost választották meg. Terv a toronyórák kivilágítására. Csaba község mérnöki hivatalában tervbe vették, hogy az evangélikus nagytemplom óráinak címlapjait kivilágítják. A 2,8 méter átmérőjű óracímlapokat homályos üveglapra cserélik ki, melyek mögé egy-egy gyertyafény erejű izzólámpát helyeznek, az izzók fényét reflektorokkal fokozzák. A terv jónak tűnt, megvalósítása azonban még sok technikai nehézségbe ütközött. Gazdapárti tisztségviselők. Az alföldi gazdák általános szervezkedésében a legintenzívebb tevékenységet a frissen megalakult Gazdapárt fejtette ki. A párt szótöbbséggel megválasztotta tisztségviselőit, elnök ifjabb Kocziszky Mihály, alelnök Botyánszki János, jegyző Mázor Pál, pénztárnok Lepény Mátyás és Miklya Z. András lett. Mozgófénykép-előadások. A színház épületében három előadást rendez a budapesti Uránia. Először a Színészek hazáját, majd a Velencei karnevált és az Orosz forradalom című képsorozatokat mutatják be a színház épületében Csaba egészségügye. November hónapban az egészségügyi viszonyok kedvezőek voltak, a halottak száma néggyel volt kevesebb, mint az előző hónapban, a szülötteké pedig néggyel több. 16
A születettek száma 128, fiú 80, leány 48. A meghaltak száma 76, fiúnemű 40, nőnemű 36. Házasult 163 pár. 17