Összefoglaló jelentés a helyi elemzőtanulmányok alapján

1 Local Analysis Report The Southern and Eastern Region of Ireland Komponens 3/ A legjobb gyakorlatok megosztása Összefoglaló jelentés a helyi elemzőtanulmányok alapján Műszaki Tudományok Intézete, Cork 2013. május

Összefoglaló jelentés az elemzésekről 3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. A Working 4 Talent Projekt partnerrégiói... 5 3. A projekt háttérpolitikája... 6 4. Helyi elemzőtanulmányok módszertan... 12 5. A helyi elemzőtanulmányok... 13 5.1 Összevont SWOT-analízis... 13 5.2 Kivonatok a helyi elemzőtanulmányok konklúzióiból... 16 6. A helyi elemzőtanulmányok összegzése... 21 7. Összehasonlító elemzés és iránymutatások a jó gyakorlat megosztásához, politikaformálásra vonatkozó ajánlások... 23 7.1 A regionális innovációs ökoszisztéma... 24 7.2 Vállalkozói környezet... 25 7.3 Új vállalkozások elindításának támogatása... 26 7.4 Inkubátorok és üzlethelyek... 27 7.5 Az oktatási és kutatási lehetőségek rangsorolása.... 28 7.6 A tehetségek átjárási lehetősége a termelési és a tudományos zóna között... 29 8. A tehetségek potenciális forráshelyei... 30 8.1 A nem EU-s tehetségek vízuma és munkavállalási engedélye... 30 8.2 Mely szektorokban van kereslet jelenleg a tehetségek iránt?... 31 8.3 A hat beazonosított jó gyakorlat összefoglalása... 32 9. Végkövetkeztetések és felismerések... 34

4 1. Bevezetés A Working 4 Talent (W4T) egy Interreg IVC Projekt, mely a Program 1. prioritásához - Innováció és tudásalapú gazdaság kapcsolódik, ezen belül a Foglalkoztatás, humán erőforrás és oktatás altémához. A projektben résztvevő partnerek földrajzi és gazdasági értelemben is változatos régiókból kerülnek ki az észak-déli tengelyt tekintve Norvégiától Olaszországig, a kelet-nyugati tengely mentén pedig Magyarországtól Írországig találunk partnerrégiókat. A projektről részletes tájékoztatás található a www.w4t.eu weboldalon. A 2012 elején megkezdett, három év időtartamú projekt fő célja, hogy vizsgálat alá vonja, és egyúttal megossza a tapasztalatokat és a legjobb gyakorlat jellemzőit arra vonatkozóan, milyen politikák és kezdeményezések vezethetőek be regionális szinten ahhoz, hogy képessé tegyük a partnerrégiókat új magas tudású humán tőke bevonzására vagy a már meglévő helyben tartására. A résztvevők a magasan képzett emberek ezen együttesét a Tehetség fogalmával jelölik. A Working 4 Talent (W4T) projekt minden régiós partnere felismerte, milyen fontos szerepet játszik a magas tudású human tőke a regionális gazdaság jövőbeli fejlődésében. A W4T azt próbálja felderíteni, hogyan képesek a partnerrégiók a lehető legvonzóbbá válni a tehetség számára és azt, hogy milyen létező politikák vagy újítások bevezetése vagy egyik régióból a másikba történő adaptációja lenne képes segíteni ezen régiókat abban, hogy a helyben már meglévő tehetséget helyben is tartsák vagy magasan képzett human tőkét vonzzanak be más régiókból akár a saját országukon belülről is, más EU-s tagállamokból vagy harmadik országból. A projektben kezdeti lépéseként minden partnerrégió elkészített egy Helyi Elemzőtanulmányt, jelen dokumentum egy ezeket összefoglaló jelentés formájában hivatott képet nyújtani az egyes partnerrégiókról erősségeiket, gyengeségeiket, lehetőségeiket és a veszélyeket vizsgálva annak tükrében, hogy mennyire jelent az adott régió vonzerőt a tehetség számára. Az összegyűjtött adatok alapján a partnerek képesek lesznek a jó gyakorlatok felismerésére és megosztására, ugyanakkor az összegyűjtött adatok segítik a partnereket abban is, hogy az egész projekt számára is meghatározó politikákat tudjanak kialakítani a 2013- as év folyamán és a későbbiekben.

5 Összefoglaló jelentés az elemzésekről 2. A Working 4 Talent Projekt partnerrégiói A W4T regionális partnerei földrajzi és gazdasági értelemben változatos régiókat képviselnek. A társulás helyi és regionális hatóságok, gazdasági és innovációs ügynökségek erős egyvelege egy oktató-és kutatóintézménnyel kiegészülve - melyek Triple Helix (Hármas Spirál) szerkezetbe strukturálódva hatékonyan tudnak működni ebben a régiókon átnyúló partneri viszonyban. A következő táblázat a partnereket gyűjti össze, eredetileg 11 régiót tartalmazott, ez később az Egyesült Királyság (5. partner) belső szervezési okokból történő visszalépésével 10-re redukálódott. Jelen tanulmány elkövetkezendő fejezetiben a partnerek megtartották az eredeti partnerszámot. Partner száma és országa Régió/Város Partner neve Partner típusa P1 Spanyolország San Sebastian Helyi Fejlesztési Ügynökség, San Sebastian P2 Cseh Köztársaság Karlovy Vary Karlovy Vary Régió Gazdasági Fejlesztési Ügynöksége Helyi Fejlesztési Ügynökség Helyi Gazdasági Fejlesztési Ügynökség P3 Románia Dél- Munténia Régió Regionális Fejlesztési Ügynökség, Dél- Munténia Regionális Fejlsztési Ügynökség P4 Írország Déli-és Keleti Régió Műszaki Tudományok Intézete, Cork Oktatási/Tudományos Intézet P5 Egyesült Királyság visszalépett P6 Norvégia Drammen Buskerud Paperbank Innováció Helyi Innovációs Ügynökség P7 Litvánia Vilnius Napkelet Völgye Helyi Gazdaságfejlesztési Ügynökség P8 Olaszország Torino-i Vidék Torino Vidéke Regionális Hatóság P9 Olaszország Emilia- Romagna régió ASTER S.Cons.P.A. Helyi Innovációs Társulás P10 Lettország Riga Város Rigai Városi Fejlesztési Részleg Helyi Hatóság P11 Magyarország Nyugat- Pannon Régió Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület Gazdaságfejlesztési Ügynökség

6 3. A projekt háttérpolitikája Az önkéntes migráció egy olyan, manapság nagyon elterjedt jelenség egész Európában, aminek elterjedését az Európai Unió is támogatta elvi szinten, a közösségen belüli szabad munkaerő-áramlás lehetővé tételén keresztül. Bizonyos régiók nyilvánvalóan vonzóbbak a kivándorlók számára, mint a többiek, az alábbi diagram (1. ábra) azt ábrázolja, hogy egy adott régió mennyire jelentett nagy vonzerőt, mint célország európai viszonylatban a 2005 és 2010 közötti időszakban. Az OECD diagramból 1 tisztán látszik, hogy nem minden kivándorló számára jelentik a kiemelt régiók a fő vonzerőt, és hogy akár a központi, akár a periferikus régiók rendelkezhetnek olyan attraktív jegyekkel, melyek alapján rájuk eshet a választás, ha valaki új élő-és munkahelyet keres. Fig. 1 Az előző ábra alapján nyilvánvaló, hogy van olyan periférikus régió, mely jó teljesítményt mutat, ha azt vizsgáljuk, mennyi kivándorló választja célként őket, nem minden kivándorló számára jelentenek vonzerőt a kiemelt régiók. Tehát egyértelmű, hogy a periferikus régióknak is, mint amilyenek például a W4T projektben képviseltetik magukat, megvan a lehetőségük arra, hogy a tehetség őket válassza, ha élő-és munkahelyet keres. 1 University of Leeds Demifer Project

7 Összefoglaló jelentés az elemzésekről A Kivándorlás és regionális fejlődés című OECD workshop résztvevői számára kibocsátott irományban 2 a szerzők az alábbi végkövetkeztetésre jutottak: Az eredmények megerősítik azt a feltevést, hogy van létjogosultsága a humán tőke rendelkezésre állásának befolyásolásáról beszélni helyi szinten, ha ezt olyan regionális politikákon keresztül képzeljük el, melyek a bevándorlók bevonzására és integrációjuk elősegítésére fókuszálnak. Ezen politika eszközeinek megtervezése és hatékonnyá tételük további elemzést érdemel. A fentiek állnak a W4T fókuszában is, a legjobb gyakorlat partnerek közötti megosztását és a politikákkal szinkronban kialakított célokat is beleértve. Az általános kivándorlás tehát feltérképezhető a fentiek szerint de hogy fest vajon a tehetség kivándorlásának térképe? Ezt a kérdést tette fel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is, amikor magasan képzett személyek helyválasztását tanulmányozta, a 2005. évi statisztikai adatok alapján. Ahogy az alábbi OECD diagramból (2. ábra) látható, a képzettek elvándorlása Európán belül nagyon jól körülhatárolható mintázatot mutat. Kiemelkedő fókuszálódás figyelhető meg Írországban, Spanyolországban, Ausztriában, a Benelux-államokban és Svédországban. Fig. 2 Ezek a migrációs trendek arra engednek következtetni, hogy a W4T-ben részt vevő régiók számára is adva van a lehetőség, hogy tehetségeket vonzzanak be, ha megfelelő és hatékony tehetségpolitikai eszközök kerülnek kialakításra és azok éltbe is lépnek. Az OECD irománya a következő három kulcsfontosságú aspektust nevezi meg a tehetségek bevonzása szempontjából: a helyi és regionális hatóságok növekvő szerepe az elvándorlók bevonzásában és újak toborzásában 2 DETERMINANTS OF LOCALIZATION OF RECENT IMMIGRANTS ACROSS OECD REGIONS Monica Brezzi, Jean-Christophe Dumont, Mario Piacentini and Cécile Thoreau (OECD) June 2010 http://www.oecd.org/regional/regional-policy/45344744.pdf

8 a kormányzat különböző szintjei közti koordináció szükséges a migrációs politikát illetően a különféle érintettek bevonása helyi szinten a képzett elvándorlók bevonzása érdekében, általánosabban pedig a regionális politikák átalakítása oly módon, hogy a bevándorlók integrációja ezáltal javuljon és így hatékonyabban járuljanak hozzá az adott régió fejlődéséhez. Az EU Főigazgatóságának a Szocio-ökonómiai és Humán Kutatást összegző 2010-es jelentése 3 az Európai Kutatási Területet (ERA) érintő fejlesztések felgyorsítását szorgalmazza: A politikáknak a globalizáció iránti elkötelezettséget kell elmélyíteni - a globális hálózatokban megvalósuló együttműködési formák révén; a külföldi tehetségek bevonzására kell törekedniük és hagyniuk kell azokat szabadon mozogni az ERA területén belül; előre kell mozdítaniuk a határok nyitottságának ügyét, hogy a diákok és a tudósok bátran jöjjenek be az EU-n kívülről is. Megengedőnek kell lenniük az EU-n belüli cirkulációval szemben, hogy lehetővé váljon a tudásközpontokhoz kötött specializáció és az eredmények hatékonyan terjedhessenek szét a rendszeren belül. A politikáknak elő kell segíteni a tudománnyal foglalkozó tehetségek külföldre jutását és azt, hogy velük ezt követően is megmaradjon a kapcsolat Röviden: az ERA programrendjének gyakorlati megvalósulását fel kell gyorsítani amellett, hogy a kifelé való nyitottságra, az EU-n belüli mobilitásra és a kiemelkedésre kell koncentrálni. Ha a regionális innováció szintjeit vizsgáljuk, számos értekezést találunk Európában és világszerte erre vonatkozóan. Erre két példa az Európai Innovációs Monitor és a Globális Innovációs Index. Vegyük elsőnek a Globális Innovációs Indexet (2012) 4, mely az alábbi diagrammában jeleníti meg egy innovatív gazdaság építőköveit: A W4T helyi elemzőtanulmányainak struktúrájában hasonló kulcskritériumok jelennek meg építőkövekként az egyes régiók vizsgálata során, ezek befolyásolják az általános innováció szintjeit is. 3 Innováció: Tudás létrehozása és munkahelyteremtés: Betekintés az európai szocio-ökonómiai tudományos kutatásba (EUR 24431 EN), 2010 4 Globális Innovációs Index 2012 Erősebb innovációs kötelékek a globális növekedésért

9 Összefoglaló jelentés az elemzésekről Az alábbi 2. sz. Tábla 5 specifikusan a W4T partnerországaira vonatkozó 2011-es és 2012-es rangszámokat emeli ki a Globális Innovációs Indexből. Partner területe Ország 2012-es rangsorban elfoglalt helyezés 2011-es rangsorban elfoglalt helyezés 1.San Sebastian Spanyolország 29 28 2. Karlovy Vary Cseh Köztársaság 27 26 3.Dél- Munténia Románia 52 50 4. Cork Írország 9 9 6.Dramen Norvégia 14 14 7.Sunrise Valley Litvánia 38 37 8 and 9. Torino/Emilia- Romagna Olaszország 36 35 10 Riga Lettország 30 29 11. Pannon Magyarország 31 30 Írország az egyetlen, mely a legjobb 10 ország közt szerepel, Norvégia benne van a legjobb 20-ban, a többiek rangsora pedig 27 és 52 között van. Összesen 141 ország lett rangsorolva. 5 Op Cit PP 68-69

10 Az Európai Regionális Innovációs Ponttáblázat 2011 szintén makro-szemléletű rálátást nyújt az egyes országokra: számos különböző paraméter alapján méri össze azok teljesítményét és innovációját.

11 Összefoglaló jelentés az elemzésekről Az Innovatív Unió Ponttáblázatának (2011) grafikonja P93 Az Innovatív Unió Ponttáblázatában egy interaktív online alkalmazás is hozzáférhető, mely többféle mérőszámot használ: http://www.proinno-europe.eu/sites/default/files/innometrics/ius2011.html. Így a W4T - a globális és regionális mutatók és ponttáblázatok ellenére a különféle régiók és szervezetek nemzetközi fóruma, melyben a résztvevők együttműködhetnek és közösen kutathatják az innovációhoz és a tehetségek bevonzásához kapcsolódó kérdésköröket és mindegyik régió fejlődése érdekében mozdíthatják előre a különféle irányadó politikák megvalósulását. A projekt 2012-ben lezajlott első fázisa az egyes partnerrégiók akkori jelenbeli pozícióit térképezte fel helyi vonatkozású elemzések nyomán, azt vizsgálva, hogy a kiemelkedően tehetséges emberi tőke beáramlása szempontjából potenciálisan mekkora vonzerőt jelentenek az adott régiók. Nagyon fontos, hogy a helyi elemzőtanulmányok azt vizsgálták, hogyan fejlődött az innováció rendszere az adott régióban a projekt időpontjáig bezárólag.

12 4. Helyi elemzőtanulmányok módszertan A partnerek a projekt korai szakaszában megegyeztek abban, milyen módszerrel történjen az körzetük vagy régiójuk helyi elemzése. Amellett döntöttek, hogy SWOT analízist készítenek minden régióban, előre meghatározott módszerekkel. A SWOT analízis részét képezte egy közösen összeállított interjú is. A SWOT-okhoz egy közös sablon készült, és minden régió megkapta azt az útmutatót, mely segítségükre lehetett a feladat elvégzése során. Sok esetben már a NUTS 2 szinten megfelelő statisztikák születtek, de érvényesnek csak akkor lettek nyilvánítva, ha már tartalmazták a partnerrégiók vagy partnertérségek pozicionálására vonatkozó kiegészítéseket is az átfogó NUTS2 területhez viszonyítva. Az előre megszerkesztett interjúk közösen kialakított kérdéssorai jelentették a kiindulási pontot. Az interjú minden egyes régióban 12 interjúalannyal készült el, 4-4 résztvevő került kiválasztásra a regionális Triple Helix minden eleméből (1) a kormányzati és politikailag befolyásos intézmények képviselői (2) a magánvállalkozói szektor képviselői (3) hármas vagy négyes szintű oktatási/kutatási intézmények képviselői A 10 partnerrégióban összesen 140* irányított interjú zajlott le, melyek eredménye nagyon értékes kiindulási pontként szolgált nemcsak a regionális helyi elemzésekhez, hanem olyan sarkalatos megállapítások körvonalazásához is, melyek aztán hatással voltak a teljes projekt kutatási folyamatára. A válaszok és a statisztikák viszonyítási pontot is jelentenek a SWOT-ok általános következtetéseivel szemben (* Megjegyzendő, hogy egyes régiókban több mint 12 interjúra került sor, de a válaszok figyelembe vétele inkább százalékos, nem pedig numerikus alapon történt erről ld. még az 5. fejezet 4. sz. lábjegyzetét)

13 Összefoglaló jelentés az elemzésekről 5. A helyi elemzőtanulmányok Kezdő feladatként minden partnernek elemeznie kellett az érintett régiót az ott megfigyelhető erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek szerint a regionális innováció ökoszisztémájának fejlődése és a tehetség régión belül tartására való képessége szempontjából. Ahogy azt korábban már megjegyeztük, a módszer szabályai szerint a partnereket arra kértük, hogy kritikusan értékeljék régiójukat, mind minőségi, mind mennyiségi szempontokat alapján. A szervezeteken belüli és az azok között zajló párbeszédek során alakult ki az interjúk szerkezete, ezek a megszerkesztett interjúk aztán minden régióban a regionális Triple Helix kulcsszereplőinek megkérdezésével zajlottak le egy közösen kialakított sablon szerint. 2012 decemberéig minden partner elkészítette a saját helyi elemzőtanulmányát, összességében tehát 140 válaszadó 6 vett rész az interjúkon. Az egyes helyi elemzőtanulmányok mindegyike megtalálható egy csatolt jelentésben, ott kínálkozik lehetőség az eredményeket kimagasló szinten és részletességgel elemezni. Jelen összefoglaló jelentés további szekcióiban ezen különálló tanulmányok kivonata olvasható. 5.1 Összevont SWOT analízis Ez az összevont analízis a partnerek egyéni SWOT analíziseiből nyert legkiugróbb adatokat gyűjti össze egyetlen táblázatba, ami később nagyon hasznos lesz a partnerrégiók különféle aspektusainak megértése szempontjából, és a fejlesztési valamint a jó/legjobb gyakorlat megosztási sablonok kialakítása során is. Fontos megjegyezni, hogy a helyi elemzések nagy része nemcsak a tehetségvonzó erő kérdéskörét vizsgálta, hanem általánosabb aspektust választva a regionális innováció átfogó rendszerét tette közeli megfigyelés tárgyává. A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a gazdaságfejlesztés-és modernizáció stratégiájának kialakítása meg kell, hogy előzze a tehetségbevonzás módszerének kidolgozását vagy legalább egy sikeresen működő, tudásalapú gazdaság szerveződési szempontjait előbb ki kell alakítani ennél. A SWOT-ok konklúziói a következő mátrixban kerültek összegyűjtésre, a mátrix kitöltése során a szerzők a partnerek SWOT analízisében szereplő táblázatok explicit adatait vették figyelembe. Az összefoglaló táblázatban az erősségek és gyengeségek sorrendje az alapján került kialakításra, hogy ezek a faktorok mennyire bizonyultak fontosnak a tehetség régióba való bevonzása szempontjából. A táblázat után az egyes helyi elemzések konklúzióinak rövid összefoglalója következik. 6 (P2- P10 9x12, P1-1x14 P11-1x18)

14 Partnerek kódjai Partner San Sebastian Es. Karlovy Vary CZ South Munteria RO. CIT Cork IE. Paperbank Drammen No. Sunrise Valley LT. Torino IT Emilia Romagne IT. Riga LV. West Pannon HU KÓD P1 P2 P3 P4 P6 P7 P8 P9 P10 P11 A tehetségvonzás meghatározóinak regionális összefoglaló SWOT táblázata Rang sor A tehetség bevonzását meghatározó tényezők Felmért Gyengeség Felmért Erősség 1 High-tech vállalakozói környezet P3,P4, P8,P9, 2 A tehetségek iránti igény magas szintje P4,P7 P2,P8 3 Vonzó bérszint P4,P6 P3, P7, P10, 4 Ösztönzők külön a tehetségek számára kialakítva P1, P4 P8 56 Hatákony innovációs stratégia P1, P2, P8, P9 P6, P7, P8, P9, P10, P11 7 Magasan képzett munkaerő P1,P3,P4,P7,P8,P9 P2 8 Erős együttműködő környezet P4,P6,P8,P9 P1.P2,P3,P7,P9,P1 0,P11 9 Szabad helyszínválasztás a külföldi diákok számára P4,P10, P2,P11 10 Világszinvonalú kutatási környezet P1,P3,P9,P10 11 Nagykiterjedésű jól képzett diaszpóra P4 12 Képzési lehetőségek magas színvonala P1,P4,P7,P8,P9 P10,P6 13 Mobilitás a kutatás és a termelés között P3,P4, P7, P10 14 Jó nyelvi készségek P1,P4,P6 P7 15 Társadalmi/szociális támogatás minősége P1,P2,P3,P4,P9 P8,P10 16 Elérhető K+F lehetőségek P1, P4,P7,P8,P9,P6 P3,P11 17 Jó minőségű fizikai környezet P1,P2,P3,P4,P6,P9, P10 P10, 18 A vállalkozások intézményes támogatása és pénzügyi ösztönzők 19 Rugalmas vízumrendszer a nem-eu-s tehetségek számára P1,P2, P3,P4,P9,P11 P2 P7,P9,P10,P11 P4,P7 20 Banki és vállalkozói tőke P1,P7,P4,P9, 21 Fizikai kapcsolódás lehetősége a piacokhoz P2,P4,P7 22 Jó inkubátor lehetőségek P4,P8 P10 A tehetség bevonzását meghatározó tényezők Lehetőségek Veszélyek Más régiók versenye a tehetségekért Finomspecializáció új szektorok irányába/ Triple Helix A technológia összehangoltsága/új vívmányok P1,P2,P3,P6,P7,P8, P9, P10,P11 P1,P9,P11 P2,P3,P4,P6P7,P10, P2,P3, P8,P9

15 Összefoglaló jelentés az elemzésekről Az üzleti szféra kivonul a kutatásból P1, P3 Az innovációs kultúra fejlődése és az innovációs lehetőségek fejlesztése Jobb koordinációs és hálózati struktúra a klaszterépítést is beleértve Európai kutatási programok és pályázatok Nemzeti ösztöndíjak Külföldi befektetések beáramlás a K+F tevékenységekbe/ világgazdaság Műszaki Tudományos Parkok kialakítása erős KKV szektor Koncentráltabb nevelési tervezet a vállalkozói szektorból begyűjtött bemenetekre épülő felnőttképzést és a vezetőképzést is beleértve P1,P7 P1,P10,P11 P1,P3,P6 P11 P2,P7,P11 P2, P7 P2,P9,P11,P6 P1,P3,P8,P9, P11 P1,P3 P3,P8 P10,P11 Munkalehetőségek szintje P4 P11 A diszpórában és a külföldi egyetemeken fellelhető célbavehető tehetségek Jó környezet/speciális lehetőségek például a kutatók lakhatása szempontjából Légiutas közlekedés fejlesztése A kezdő vállalkozások célzottabb támogatása pénzügyi és képzési szempontból EU-s kék kártya adaptációja P4,P7,P8 P4,P6,P7, P7 P8 P9 P2 P3 Fejlett határon átnyúló együttműködés P11, A munkaadók nem tudnak magas fizetést felajánlani P1 A partnerek kódjai Partner San Sebastian Es. Karlovy Vary CZ South Munteria RO. CIT Cork IE. Paperbank Drammen No. Sunrise Valley LT. Torino IT Emilia Romagne IT. Riga LV. West Pannon HU CODE P1 P2 P3 P4 P6 P7 P8 P9 P10 P11

16 5.2 Kivonatok a helyi elemzőtanulmányok konklúzióiból Partner 1 Helyi Fejlesztési Ügynökség, San Sebastian Baszkföld San Sebastian és Baszkföld viszonylag jó helyzetben vannak az innováció és a magasan képzett emberi tőke indexei szempontjából. Az ennek alapját adó regionális gazdasági struktúra és az utóbbi 25 év folyamán ebbe beépülő közpolitikák széles skálája mind hozzájárultak egy, az innováció számára kedvező környezet kialakulásához. A San Sebastian tanulmány kiemeli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a régióban elvégzendő jelen kutatás hatékonyságára és minőségére valamint arra, hogy nagyon fontos lenne erősebb kapcsolatot kialakítani a kutatási központok és a vállalatok között. Helyi szinten a Finomspecializációs Stratégia egy olyan eszköz, mellyel a források azokra a szektorokra koncentrálódnak, amelyekben a legnagyobb a növekedési potenciál. A helyi klaszteralakítás stratégiája - a hasonló vállalkozások közötti együttműködés növelése és a nagyobb lélegzetű projektek előmozdítása révén - nagyon fontos lesz a kisvállalkozások számára piacuk bővítéséhez, a termelésnöveléshez és a munkahelyteremtéshez egyaránt. Az emberi erőforrás kérdésköre kulcsfontosságú a regionális növekedéshez szükséges innovációs stratégia szempontjából, San Sebastian és Baszkföld speciális stratégiák alkalmazásával segítette a helyi magasan képzett emberi tőke növekedését és a külföldi vezető kutatók beáramlását. Ilyen lépés volt például a vezető nemzetközi kutatóközpontokba szóló továbbképzési ösztöndíjak (Globális Képzési Ösztöndíjak) támogatása fiatal kutatók számára, a speciális szakmai és gazdasági csomagok (Ikerbasque Researchers) bevezetése vagy az olyan helyi szolgáltatások létrehozása, mint például a Tehetségház, mely fizikai és egyéb támogatást nyújt a beköltözőknek és családjaiknak, amikor le akarnak telepedni a San Sebastian körzetben. Partner 2 Gazdaságfejlesztési Ügynökség, Karlovy Vary Régió Cseh Köztársaság A Karlovy Vary Régió egy jelenleg a gazdasági és szociális átalakulás kihívásaival szembenézni kénytelen régió. A régiónak jelentős ipari múltja van, figyelemreméltó természeti forrásai valamint gazdag történelmi múltja és kultúrája. Karlovy Vary jó teljesítményt nyújt az egészségturisztikai szektorban, gyógyfürdőhelyei sok látogatót vonzanak. Bár ezen szektorra alapozva a régió valaha jól prosperált, ma már ez nincs így, és a régió jövőbeli gazdasági jóléte a fejlődő, modernizálódó innovatív iparágakon múlik, melyeknek egy megerősödött kutatási infrastruktúrával kell kiegészülnie. Ehhez nélkülözhetetlen a közoktatás minőségének fokozatos javítása. A tehetségek minél korábbi megjelenesé munkaerőként regionális szinten kulcscél kell hogy legyen, ha a régió egy sikeres modern gazdasági környezetté szeretne válni. A régióról egyéb pozitív vonásai mellett elmondható, hogy fizikai környezete vonzó, kiváló lehetőségek kínálkoznak a szabadidős tevékenységre, így jelen pillanatban azt kellene megvizsgálni, hogy hogyan lenne képes az erősségeire építve és a gyengeségeit legyőzve bevonzani a magasan képzett szakembereket. Partner 3 - Regionális Fejlesztési Ügynökség, Dél-Munténia, Románia Az utóbbi években a Dél-Munténia Régió a tehetségek fontos forráshelyévé nőtte ki magát más európai régiók számára. Ez főként annak köszönhető, hogy a kiugróan tehetséges és jól képzett egyének kevés munkalehetőséget találnak a régión belül. Sőt, a Dél-Munténiába külföldről érkező tehetségek száma is nagyon alacsony. Ennek következményeképpen, ha nem történik valamilyen korrekciós lépés e téren, a régiónak az agyelszívás jelenségével kell szembenéznie a jövőben. Nyilvánvaló, hogy a tehetségbevonzás és helyben tartás ügyét egyszerre kell mind nemzeti mind regionális szinten kezelni. Az ezen szektorokhoz kötődő erősségek és a régiószinten megjelenő figyelemreméltónak mondható erőforrások miatt a tehetségbevonzást- és megtartást

17 Összefoglaló jelentés az elemzésekről a turizmus, az autógyártás, az élelmiszeripar és főként a szerves vegyipar előnyeiből kiindulva lehetne erősíteni. A Triple Helix struktúra megerősítése a régióban egy fontos, gyorsan elérendő cél, mely nagy hatással lehet az oktatási/kutatási, az ipari és a közszolgálati szektor közötti erősebb és hatékonyabb partneri viszony kialakítására. Partner 4 Műszaki Tudomyányok Intézete, Cork (CIT), Írország A CIT-nek helyt adó dél-nyugati régióról készült helyi elemzőtanulmányból az derül ki, hogy a növekedés és a foglalkoztatás szinten tartásához arra van szükség, hogy a foglalkoztatásban megüresedett helyeket újabb tehetségek töltsék fel, és a regionális ipar új lehetőségeket tudjon ehhez kínálni. Noha a régióban sok a diplomás, ez még mindig nem elégíti ki a régió ezirányú szükségleteit, a műszaki - és matematikatudományból diplomázók száma különösen kevés. A régió ipari, szolgáltatói és oktatási ágazait tekintve nagyon fejlett. Cork, Írország második legnagyobb városa egyben az egyik legkedveltebb turisztikai célpont is. A térség bizonyítottan pályacsúcsot állított fel a tehetségvonzásban és helyezését tartja azóta is, de szükség van egy akciótervre és stratégiára ahhoz, hogy a globális terepen is beszállhasson a mozdítható magasan képzett munkaerőért folyó versenybe, hiszen csak így felelhet meg az ipar jelenlegi és elkövetkező kihívásainak. Ahhoz, hogy a régió meglévő erősségeit továbbfejlessze a magasan képzett munkaerőért folyó versenyben a jóval nehezebb globális terepen, a Triple Helix megközelítésre alapozott stratégiával kell megválaszolnia az alábbi kérdéseket: (1) Kik tartoznak a célcsoportba? (2) Hol találjuk meg őket? (3) Hogy tudunk létrehozni olyan ösztönző tényezőket, melyek arra motiválják a magasan képzett embereket, hogy Corkban dolgozzanak, és itt indítsanak vállalkozást? (4) Hogyan érhetjük el, hogy a térségben rejlő lehetőségekről nemzetközi szinten is tudomást szerezzenek? (5) Hogyan könnyítsük meg és egyszerűsítsük le a régióba költözésüket? Partner 5 EK- visszalépett Partner 6 - Paperbank Innováció, Drammen, Norvégia A W4T kutatás megerősítette, hogy Buskerud Körzet mutatói pozitívak és a regionális szereplők válaszai alapján összességében pozitív kép rajzolódik ki az innováció körülményeiről és a régió innovációs teljesítményéről. De a regionális innovációról való tudatos gondolkodás szintjét lehetne és kellene is növelni, mind a szervezeti egységeken belül, mind az állampolgárok tudatában. A válaszadók hangsúlyozták: a W4T tanulmány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy felismerjék ennek szükségességét és sürgősségét. A média aktív szerepet kellene, hogy vállaljon Buskerud regionális innovációs potenciáljának a bemutatásában és a jó példák hirdetésében. A W4T egyedülálló lehetőséget és alkalmat kínál arra, hogy a régió politikusai tapasztalt és sikeres régiók jól működő példáit láthassák. Partner 7 - Sunrise Valley, Litvánia A magasan képzett egyének hiánya az utolsó évtizedben mind a vállalkozói szférában mind a kutatástervezés területén alapozta meg Litvánia azon hiányosságát, hogy képtelen volt egy hatékony és modern, innovációra épülő gazdaságot kialakítani. Mivel az olyan források, mint például a képzett alkalmazottak (főleg kutatók), a megfelelő pénzügyi feltételek és a stratégiailag fontos partnerek hiányoztak,

18 a vállalkozások, melyek a túlélésért küzdöttek, a túlélésre voltak kénytelenek koncentrálni az innováció helyett. A litván kormányzat nem fejezte ki támogató szándékát az innovatív vállalkozások irányába. Az innovációt vagy bármiféle változás előidézését a vállalkozások életében még mindig akadályozza a jelenleg jellemző vezetési stílus, a szervezéskultúra teljes hiánya és annak a meg nem értése, hogy a magasan képzett és szaktudással rendelkező munkaerő stratégiai jelentőséggel bír. A W4T alapján üdvözlendő lehetőségek mutatkoznak Litvániában arra, hogy a nemzetközi jó gyakorlat követésén keresztül hogyan lehetne befolyásolni a közpolitikák kialakítóit, és elérni, hogy tudatosuljon a tudás - termelés közti kapcsolat, valamint tudatosuljon annak szükségessége is, hogy proaktív akciópolitikákkal törekedjenek ennek a kapcsolatnak a kiépítésére a gazdaságon belül. A jelenlegi befektetés a regionális kutatási infrastruktúrába a tudományos és technikai parkok (Völgyek) létrehozásán keresztül dicséretes, ugyanakkor nagyon megkésett törekvés. Az ilyen típusú fejlesztések rávilágítottak arra, mennyire rugalmatlan vezetési gyakorlat és milyen nagyfokú érdektelenség jellemzi a tudományos intézményeket. Ez legyengít minden olyan lehetőséget, ami a kutatási, üzleti és politikaformáló intézmények teljes részvételét célzó Triple Helix szerkezetalakítás irányába mutatna és egyben a magasan képzett humán tőke fontosságának funkciótlan megközelítéséhez vezet. Partner 8 Torino Vidéke A Piedmont-ban található Torino innovatív módon gazdag azon szolgáltatásokban, melyek a fiatalokat és a pályakezdőket támogatják. Az inkubátorokat, melyek egyébként jó minőségű képzési szolgáltatást nyújtanak, általánosságban véve erősségnek tekintik. Minden érintett fontos, támogatandó célnak tekinti az innovációt. A regionális közigazgatásban az innovációs technológiára fókuszáló új programok kerülnek kidolgozásra. A regionális piac és az üzleti világ folyamatos változásban van, ez napjainkban nagy dinamizmussal zajlik egy bizonytalan környezetben. A régión belül kevés a munkalehetőség, a kutatói és a termelői szektor közötti mobilitás szintje pedig alacsony. Az életminőség kiemelkedően jó, még akkor is, ha kevés létesítmény szolgálja ki a családokat és a közlekedési rendszer sem mondható kényelmesnek. Rendkívüli módon elismerik, hogy a tehetségek fontos szerepet játszanak a gazdaságban. Befogadóak velük szemben és az érintettek úgy azonosítják őket, mint akik jelentős szereplők lehetnek nemzetközi terepen a termelékenység növelésében. Ugyanakkor egyértelműen az látszik, hogy a szolgáltatások színvonalán mindenképpen emelni kell, ha Torino ezen az úton szeretne továbbmenni. Az előbb mondottak ellenkezőjével találkozunk viszont a tekintetben, hogy a régiót az agyelszívás veszélye fenyegeti: saját tehetségeit olyan gazdaságok vonzzák be, mint például Németország, ahol magasabb fizetésekre van kilátás és előnyös letelepedési lehetőségek kínálkoznak a családok számára. Piedmont-ban még mindig alacsony a külföldi diákok száma, bár változtatások vannak folyamatban és már látszik a pozitív irányba való elmozdulás néhány jele. A helyi elemzőtanulmány rávilágított arra, hogy Piemontnak szervezettebb és szisztematikusabb módon kell közelítenie a szolgáltatási ágazatához és a politikáihoz. Az olyan kérdésköröket, mint az innováció, a nemzetközi terepre terjeszkedés, az oktatáspolitika, a vállalkozói tőke tevékenysége, a pályakezdőknek nyújtott támogatás vagy a tehetségek lehetőségei nem lehet egymástól függetlenül vizsgálni. Ezen politikákra egy összefüggő rendszerként kell tekinteni. A műszaki innovációk új kihívásai rámutatnak arra, hogy Piemontnak üzleti szektoroktól független klasztereket kell alakítania. Az érintettek felismerték, hogy stratégiailag fontos lépés lenne egy szélesebb spektrumú klasztermodell kialakítása a meglévő Műszaki Parkok és üzleti környezetük tapasztalataiból kiindulva. Az új stratégiának két fő célja lesz, egyrészt hogy kialakítson egy előkészítő csoportot, másrészt hogy fejlessze az együttműködési hálózatokat.

19 Összefoglaló jelentés az elemzésekről Partner 9 - ASTER S.cons P.A. Emilia-Romagna Olaszország A helyi elemzőtanulmány egyértelműen egy sikeresen működő, tradicionális alapokra építkező regionális gazdaság képét rajzolja meg az Emilia-Romagna régióról. A regionális rendszernek új kihívásokkal kell szembenéznie, ha biztosítani akarja a további növekedést a jóval versenyorientáltabb piac viszonyai közt is. Az innovációs stratégiák további fejlesztésre szorulnak. A tanulmány arra a felismerésre jut, hogy a helyi tehetségek egy része folyamatosan kiköltözik a régióból, mert külföldön jobb pozíciókban tudnak elhelyezkedni. A tanulmány kiemeli továbbá, hogy a régió tudományos és kutatási környezete a merev szervezeti struktúrák és állami szabályozás terhétől szenved, ezek gyakran korlátozzák abban, hogy bevonódjon a nemzetközi tudományos közösség tevékenységébe, noha amúgy képes lenne erre. A régióban található 6 egyetem mindegyike nagyon jó, sőt kiemelkedő munkát végez a maga kutatási területén, és a régiós kutatási és innovációs politikának (PRRIITT) köszönhetően egyre több ipari kutatás zajlik a helyi vállalkozásokkal együttműködésben. Ugyanakkor az újítások széttagoltsága és a forráshiány csökkenti vonzerejüket a kutatás nemzetközi piacán. Az induló vállalkozások támogatása és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások jó szinten vannak, de a kockázati tőke területén kínálkozó lehetőségek nem kielégítőek. A tanulmány megjegyzi, hogy néhány kisebb kivételtől eltekintve a KKV-k és a mikrovállalkozások jelentik a regionális gazdaság alapját. Ezeknek csak egy része innovatív és használja ki a high-tech előnyeit, nagyobb részük képtelen a kutatáson alapuló innováció vívmányait integrálni vagy kiemelkedően tehetséges munkaerőt alkalmazni. A vállalkozások korlátozott mértékben képesek a hálózatos együttműködésre, ami gyengíti versenyképességüket. A tanulmány megfogalmaz néhány ajánlást a tehetségek külföldről való bevonzására vonatkozóan, ezek az alábbiak (1) A tudományos és műszaki képzés javítása, melyeknek a piac által kínált lehetőségekre kellene koncentrálni. (2) Kockázati tőke bevonása az induló vállalkozások szektorába (3) A vállalkozások befektetési hajlandóságának növelése a K+F szektorba és a helyi KKV-k hálózatának fejlesztése (4) Több karrierlehetőség a hazai és külföldi tehetségek számára az egyetemeken és a kutatási centrumokban (5) Nemzetközi hatáspotenciállal bíró regionális kutatási és technológiai központ létrehozása (6) A külföldről jövő tehetségek integrációját segítő és egyéb őket támogató szolgáltatás. A tanulmány arra is rámutat, hogy az új regionális kutatási ás innovációs program (PRRIITT 2012-2015) és a Bologna Nagyvárosi Területi Tervéhez hasonló, a nagyvárosok és környékük fejlesztését célzó legutóbbi kezdeményezések újabb lökést adhatnak egy olyan kedvező gazdasági környezet kialakulásához, mely a mobilitást és a tehetségbevonzást segíti elő. Partner 10 - Rigai Városi Fejlesztési Részleg Riga helyi tanulmánya szerint a nemzeti adósságszolgálat a gazdasági recesszióval társulva korlátozta a lett gazdaságot abban, hogy növekedés-orientált politikákba és alapítványi programokba legyen képes befektetni, melyek támogathatták volna az infrastruktúra innovációját és fejlődését és a vállalkozói aktivitás növelését. A vállalkozói aktivitást a bürokratikus korlátok is akadályozzák, a tanulmány erre az alábbi példákat említi: kereskedelmi korlátozások, építési beruházások korlátozása és még a különféle engedélyek kiadásának a korlátozása. Ezek a korlátozások akadályozzák a KKV-k fejlődését is, akik pedig amúgy a vállalkozói szektor nagy részét teszik ki, és a legjelentősebb munkaadók is az EU más országaiban. A tanulmány aláhúzza, hogy létszükséglet lenne egy olyan innovációs rendszer kidolgozása, mely különféle iparágakat és különféle szinteken tevékenykedő vállalkozásokat lenne képes összefogni a kreatív egyéneket és az induló vállalkozásokat éppúgy beleértve, mint a tapasztalt vállalkozásokat és a szakembereket. A W4T kimutatja, hogy a településvezetés és az üzleti világ közötti együttműködés szintje meglehetősen gyenge Lettországban (Riga mutatói valamivel jobbak), az olyan típusú szolgáltatások pedig, mint amilyen például a vállalkozássegítés vagy az inkubátorok nem részesülnek megfelelő fokú támogatásban.

20 Lettországon belül Riga versenyelőnyt élvez az emberi erőforrás szempontjából, de sajnos nem képes ezt az erősségét tőkésíteni, és kicsi hozzáadott értéke realizálódik ennek igazán. A jelentés megemlít egy lehetőséget a kreatívabb és innovatívabb gondolkodás elősegítésére: integrálni kellene azt az iskolai tananyag tervezésébe és különféle szemináriumokon lehetne külön figyelmet fordítani a kreatív és innovatív gondolkodás fejlesztésére. A Stratégiai Elemző Bizottság a következő hét prioritást nevezte meg a tudományos fejlődés érdekében: agro-biotechnológia, biogyógyászat, bio-gyógyszergyártás, mérnöktudomány, információtechnológia, anyagtudomány, orvostudomány és erdészeti tudományok. Lettország inkább csak exportálja a tehetségeket, és az egyetemi kurzusok sem tűnnek igazán vonzónak a külföldi diákok számára. A tanulmány szerint a műveltségi tárgyak fontosak ugyan a kreativitást igénylő iparágak szempontjából, mégis inkább azért szükséges nagy hangsúlyt helyezni az oktatási rendszer innovációjára, mert ebben az új rendszerben a vállalatok szerepe a főiskolákkal való együttműködés lenne: munkahelyet kínálhatnak a diákok számára és bevonhatják az egyetemi intézményeket a saját célzott kutatásaikba. A tanulmány kiemeli: nagy szükség lenne arra, hogy a fiatal jól képzett embereket otthon maradásra bátorítsák és arra, hogy elképzeléseiket otthoni munkaterepen tökéletesítsék. Bár a bérszintek a kutatási szektorban alacsonyabbak, mint a termelőiben. A tanulmány javaslata szerint az innováció elvét integrálni kell a nemzetpolitikába és könnyen érthetővé és elérhetővé kell tenni a külföldi diákok számára is. Pre-inkubátor szolgáltatások segítségével kell kialakítani új termékeket és a szociálpolitika bizonyos területeinek (mint pl. a gyermekgondozás, egészségügyi ellátás stb.) fejlesztésével kell otthon maradásra ösztönözni a tehetséges embereket. A helyi elemzés szerint több piackutatást kell végezni a fogyasztói szükségletek felméréséhez és az adó alapján megállapított ösztönzők bevezetésével kell a vállalatokat motiválni a kutatás-fejlesztésre. A tanulmány javaslatot tesz arra is, hogy a politikák ösztönözzék és támogassák a vállalatok és a tudományos intézmények közötti együttműködést a K+F-ben, emellett több nemzetközi kutatási projektnek kellene támogatásban részesülnie és a tudományos infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Partner 11 - Pannon Gazdasági Hálózat Egyesület, Magyarország A Dunántúli Régió helyi elemzőtanulmányából kiderül, hogy a régió stratégiailag fontos földrajzi pozícióban helyezkedik el: négy különböző országgal határos; fontos európai közlekedési útvonalak és természetes vízfolyások tengelyében fekszik. A régió sokat profitál abból, hogy az itt élők gondolkodását alapvetően a nyitottság jellemzi, ehhez társulnak a jól kialakított üzleti társulások és a határon átnyúló és nemzetközi együttműködési struktúrák számos formája is. További előny, hogy a közép- és annál magasabb fokú oktatás szektorára erős és nagy tekintélyű intézmények tradíciója van hatással, ezek helyi szervezeti egységei ugyanakkor nagyon befogadóak az innováció szempontjából, emellett a K+F tevékenység több mint fele közvetlenül műszaki központú kutatási tevékenységet jelent. A tanulmány megjegyzi, hogy a régió alacsony munkanélküliségi mutatóval büszkélkedhet, és más olyan kedvező vonásokkal, mint például a jól kiépített szélessávú infrastruktúra és ICT a nagyobb városokban. Ezt az oktatási intézmények nagymértékben ki is használják. Az olyan programok, melyek az innovációt és a K+F-t hivatottak előremozdítani, még gyerekcipőben járnak, bár a régió jól képzett munkaerővel rendelkezik és a regionális innovációs rendszert egy, az európai kutatási tevékenységben nagyban érintett, erős kutatási szektor támogatja, emellett további erőt meríthet a vállalkozói szektor innovativitásából is. A W4T tanulmány számos kihívást nevesít, és megjegyzi, hogy erős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a régión belül az egyes megyék között: Győr-Moson-Sopron megye Magyarország egyik legfejlettebb megyéje, míg Zala megyében sok, gazdasági szempontból elmaradott terület van.