CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011. Településfejlesztési koncepció és marketing terv

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011. Településfejlesztési koncepció és marketing terv I.

A dokumentum a Csepreg városközpont revitalizálása című, NYDOP- 3.1.1/A-2f-2009-0008 jelű regisztrációs számú pályázat keretében készült, Csepreg Város Önkormányzata megbízásából 2

Tartalomjegyzék I. HELYZETELEMZÉS 4 1. A település és környezete 5 1.1. Természetföldrajzi környezet 5 1.2. Közlekedésföldrajzi feltételek 5 1.2. A település helye a térség településhálózatában 6 2. Társadalmi szerkezet - Humán erőforrások 8 2.1. A népességszám alakulása 8 2.2. A népesség struktúrája 11 2.3. Munkaerőpiac 14 3. Humán infrastruktúra szellemi élet 17 3.1. Oktatás 17 3.2. Egészségügy, szociális szféra 18 3.3. Kultúra, művelődés, civil szféra 22 4. Gazdaság 26 4.1. Gazdasági bázis, ágazati sajátosságok 26 4.2. Gazdasági teljesítmény és jövedelemszint 30 4.3. Telephelyi feltételek és lehetőségek 32 4.4. Turizmus 32 5. Műszaki és kommunális infrastruktúra 35 5.1. A lakáshelyzet és a lakások infrastrukturális felszereltsége 35 5.2. Kommunális infrastruktúra, városüzemeltetés 36 6. Városfejlesztés, várospolitika 38 7. SWOT analízis 43 II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A fejlesztés koncepcionális keretei 46 8.1. Csepreg város jövőképe 46 8.2. A fő fejlesztési feladatok, prioritások 47 8.3. Fejlesztési prioritások és programok 48 9. A humán-szféra erősítése 47 9.1. Helyi tudásbázis erősítése, munkavállalói képességek és esélyek javítása 47 9.2. Életminőség javítására irányuló kezdeményezések 51 9.3. A település vonzóvá tétele a fiatalok számára 53 9.4. Közösségi élet, közösségi színterek fejlesztése 56 10. A települési környezet fejlesztése, hatékony városgazdálkodás 58 10.1. A gazdasági környezet fejlesztése 58 10.2. Infrastruktúra-fejlesztés, és a városkép javítása 60 10.3. A településmenedzsment modernizálása 63 11. Turizmusfejlesztés 66 11.1. Helyi turizmusmenedzsment intézményesítése, a külső és belső partnerség dinamizálása 66 11.2. Attrakciófejlesztés, a turisztikai kínálat összehangolt fejlesztése, a város kínálati mixének kialakítása 68 11.3. A turisztikai infra- és szuprastruktúra fejlesztése 73 12. Településmarketing 75 12.1. A város egyedi, pozitív arculatának kialakítása és megerősítése 75 12.2. Telephelymarketing 78 12.3. A település e-térbeli jelenlétének erősítése 80 12.4. Kapcsolatmarketing, a település kapcsolatrendszerének dinamizálása 82 3

I. Helyzetelemzés 4

1. A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETE 1.1. Természetföldrajzi környezet Csepreg város az MTA FKI 1990-es kistáj katasztere szerint a Nyugat-Magyarországiperemvidék nagytájon, illetve a Sopron Vasi-síkság mezotájon belül a Répce-sík nevű kistájon helyezkedik el, mely - nagyobbik részében Győr-Moson-Sopron megye területére eső, de természetföldrajzi értelemben Ausztria területére is átnyúló - kistáj alföldi jellege miatt a Kisalföld részének tekinthető. A Répcesík fő vízfolyása a Répce a település mellett lép be Vas megyébe (átlagesése itt 2,1 m/km). Az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet. Árvizek főként tavasza keletkeznek de az őszi árvizek sem ritkák, kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek. Az utolsó Csepreget is érintő jelentős árvíz 1965-ben zajlott, rá egy évtizedre épült meg a 2,3 km hosszú töltésrendszert az ármentesítő csatornával, s ide kötötték be az Öreg-Répce megszüntetett medrét is. (A folyó e szakaszon mesterséges mederben folyik, de Csepregnél még létezik a völgy baloldalán a régi Répce meder is.) Város környéki mellékfolyói a szőlőhegy alatti Boldogasszony-patak, és az Ablánc patak (de vízrajzilag ide tartozik a Pós, Tormás és Metőc patak is). A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. Említést érdemelnek a város mellett eredő források: a Sajbák forrás (a Parkerdő bejáratánál), a Benekút (a szőlőhegy alatt), a Szaki forrás (a kincsédi domb alatt) és a Kecskekút (a zsidányi erdőszélen). A térség éghajlat szempontból a mérsékelten hűvös mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente 1850-1900 órán át süt a nap ebből a három nyári hónapra 720-740 óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhőmérséklete 9,5-9,7 C, a tenyészidőszaké 15,5-16 C. A maximális hőmérséklet 32-33 C körül várható, a leghidegebb napokon 15 és 15,5 C körül alakul a minimum hőmérséklet. A csapadék évi összege 650 mm-t kevéssel meghaladja, ebből 410-420 mm jut a tenyészidőszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban 42-45 nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4 m/s. A Répcétől délre eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyó mentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. 1.2. Közlekedésföldrajzi feltételek A város közlekedésföldrajzi helyzete nem optimális. Az autópályák és autóutak az egész kistérséget elkerülik, de a város a közúti főközlekedési utaktól is viszonylag messze fekszik (a 84-es út 12, a 87-es 14 km távolságban halad). A várost érintő alacsonyabb rendű utak (8614, 8624, 8638, 8639) állapota sem kielégítő, a különösen a 84-es főutat Csepreggel összekötő szakasz korszerűsítése indokolt. Lényeges, hogy az osztrák határ közúti elérhetősége mind Kőszeg, mind Zsira irányában negyed órás időtartamon belüli. 10-12 km-es távolságon belül. 5

A jövő egyik nagy területfejlesztési lehetőségét a közútfejlesztés kínálhatja a város számára azzal, ha középtávon megépül a Soprontól induló, tervezett nyomvonala alapján Csepereg és Bük közt haladó M9-es gyorsforgalmi út. A kerékpárút-ellátottság az elmúlt években sokat javult miután megvalósult a Bük-Zsira- Locsmánd közötti 20 km-es szakasz, de a turizmus szempontjából jó perspektívákat kínálna a Kőszegi irány feltárása is. Az önkormányzati kezelésben lévő bel- és külterületi, illetve mezőgazdasági utak állapota jellemzően erősen leromlott, azok felújításának forrásigénye jelentősen meghaladja az önkormányzat finanszírozási lehetőségeit. A városban a vasúti közlekedés nem elérhető (amint arra megszűntének emlékhelye is utal), a közelben halad - GySEV által működtetett, Büköt és Tormásligetet érintő - Szombathely- Lövő-Sopron vasúti szárnyvonal, amely elvi lehetőségként kínálhatja az iparvágány csatlakozás esélyét (a büki iparvágány továbbépítésével a csepregi iparterületig). 1.2. A település helye a térség településhálózatában Csepreg a Csepregi Kistérség székhelye és (2011-ben még) legnagyobb lélekszámú városa, de a kistérségi centrum szerepkört gyakorlatilag a szomszédos Bük várossal közösen töltik be a két város együttesen képez olyan településhálózati súlyt, mint a vasi kis városok átlaga, együttműködésük, térszervező munkamegosztások indokolt. A 185 km 2 területű kistérség Vas megyében a második legkisebb (a kőszegi után), és ugyancsak második legkisebb népességszámú (az Őrség után). Lakónépessége (10.736 fő) a kilencvenes évek folyamatos csökkenése után, az ezredforduló környékétől növekedni kezdett, de a népsűrűsége még most is viszonylag alacsony (58 fő/km 2 ). 1. ábra: Vas megyei kistérségei és kistérségi centrumai népességszáma (a megyeszékhely és vonzáskörzete nélkül), 2011. január.01-én 40000 35000 30000 Kistérség Kistérségi központ 25000 20000 15000 10000 5000 0 Csepreg 3470 Bük 3442 Forrás: Helységnévkönyv adattár 2011, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/helysegnevkonyv_adattar_2011.xls adatai alapján 6

Habár a kistérségben jelenleg két centrum település játszik meghatározó szerepet, a jelenlegi tények realitása mögött Csepreg esetében komoly történelmi vonatkozások vetnek fel lényeges szempontokat a településfejlődés és -fejlesztés összefüggésrendszeréhez. 2. ábra: A csepregi járás 1897-ben Forrás: Országos Széchényi Könyvtár, Digitális Képarchívum. keptar.oszk.hu (Posner Károly és fia térképészeti intézetének térképe - részlet) Csepreg már nagyon régóta központi helye a térségnek: a kutatások szerint már az Árpád-kor utolsó évszázadában számottevő városiasodás indult itt és a település komoly súlyra tett szert, a XIV. században már városi ranggal bírt, a XVI. századtól mint Sopron vármegye legnagyobb mezővárosát említik a források, s habár időközben fejlődésében időnként törések is jelentkeztek folyamatosan a Répce-vidék legnagyobb helysége volt, míg 1876-ban járási székhely lett főszolgabírósággal és járásbírósággal. A csepregi járáshoz ebben az időben egyes források szerint 50 (mások szerint 40) község tartozott. Habár időközben korábbi településhálózati súlyát és (átmenetileg) városi rangját is elvesztette, s korábbi vonzáskörzetétől a csepregi járás megszűnése óta (1949) megyehatár is elválasztja, a város történelmi múltban gyökerező centrum szerepe és tradicionális mikrotérségi kapcsolatrendszere komoly alapokat nyújtanak egy erősebb jövőbeli szerepvállaláshoz (még akár ez ellen ható kedvezőtlen közigazgatási döntések esetén is). A Csepregi Kistérségben jelenleg 17 település található, közülük két város, Csepreg és a társközpont Bük, valamint 15 község. A kistérség a feladatok ellátásában kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködési rendszert működtet: a 2005-ben létrejött Felső- Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás látja el a következő feladatokat: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, fejlesztő felkészítés, oktatási intézmények fenntartásának koordinálása, családsegítés, szociális információs szolgáltatás, gyermekjóléti szolgálat, központi háziorvosi ügyelet, mozgókönyvtári feladat, belső ellenőrzési feladatok A település hagyományos vonzáskörzetének (elsősorban Szakony, Gyalóka, Zsira, Répcevis, de tágabb perspektívában ide sorolódhat Egyházasfalu, Sopronhorpács, Und, Völcsej és Újkér is) többi települése Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik. 7

3. ábra: A csepregi kistérség és települései 2011-ben 1. CSEPREG 2. Bük 3. Bő 4. Chernelházadamonya 5. Gór 6. Iklanberény 7. Lócs 8. Mesterháza 9. Nagygeresd 10. Nemesládony 11. Répceszentgyörgy 12. Sajtoskál 13. Simaság 14. Tompaládony 15. Tormásliget 16. Tömörd 14. 6. 1. CSEPREG 7. 2. Bük 3. 16. 5. Győr-Moson-Sopron megye 13. 10. 16. 8. 14. 4. 11. 9. Kőszeg CSEPREG Bük Répcelak AUSZTRIA SZOMBATHELY Vas megye Sárvár Celldömölk Veszprém megye Jánosháza Körmend Vasvár Szentgotthárd Őriszentpéter SZLOVÉNIA Zala megye Szerk: Palkovits I. 2. TÁRSADALMI SZERKEZET - HUMÁN ERŐFORRÁSOK Az emberi tényező, vagyis a népességnek a száma, változása, de még inkább a szerkezete és annak változása rendkívül fontos mindenféle fejlesztési elképzelés megfogalmazásához. Egyfelől a fejlesztési tervek mindig a településen, térségben lakók számára készülnek, másfelől ők a megvalósítás kulcsszereplői. Különösen hangsúlyossá teszi a kérdés az a körülmény, hogy a kutatások egybehangzó álláspontja szerint - a fejlődés és versenyképesség meghatározója a humán erőforrások minősége úgy makrogazdasági, mint vállalati vagy épp térségi szinten. 2.1. A népességszám alakulása Csepreg lakónépesség 2011. január 1-én 3470 fő volt. A település népességszámára az első hite-les adat 1518-ból van, mikor is 255 jobbágycsaládot (az akkori Sopron adatának fele) írtak össze, így mintegy 1600 főre tehető akkori népessége. 1564-ben 280 telkes jobbágy és 70 zsellércsalád élt Csepregen, lakossága mintegy 2100 fős lehetett. Az 1658-as Nádasdy urbárium kb. 2500-3000 főt említ. A XVIII. századi tűzvész és az 1831. évi kolerajárvány megtizedeli a lakosságot, így 1836-ban csupán 1700 főt említenek. 1870-től már megbízható népszámlálási adatok állnak rendelkezésre. A település lélekszáma a trianoni békekötésig egyenletesen emelkedett, a 4000 főt először 1900-ban érte el. A két világháború között, vonzáskörzetének részleges elvesztése miatt, s a térség pangó gazdasága 8

következtében, népessége csökkent. Népességi maximuma 1949-ben volt 4251 fővel, ami a háború alatti bemenekülések következménye. Népessége ettől kezdve lassan csökkent, s 1990-ben 4000 fő alá esett, mely küszöbérték alatti helyzetet megerősítette Tormásliget 1993 évi önállóvá válása. 4. ábra: Csepreg népességszámának alakulása a népszámlálási adatok alapján (1870-) 4500 4000 3500 3952 3843 4065 4103 4192 4135 4251 4139 4010 4095 4069 Tormásliget nélkül: 3564 3606 3935 1993 - Tormásliget kiválása 3547 3546 3503 3000 3273 2500 2000 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2010* *nem népszámlálási adat Forrás: Népszámlálás 2001, Területi adatok 6. II. kötet, KSH, Budapest; TEIR adatbázis, * KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009 Az utóbbi négy évtizedben a település (Tormásliget nélkül tekintett) népességszáma összességében stagnál, az elmúlt dekádra vonatkozó csökkenés előrevetíteni látszik némi csökkenési trendet (de azt a népszámlálás még nem erősítette meg). 1. táblázat: A Vas megyei kisvárosok népességének (fő) alakulása (1970-2005) Megnevezés 1970 1980 1970-80 1990 1980-90 2001 1990-2001 2010* 2001-20105 (fő) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) Bük 2548 2721 6,8 2904 6,7 3084 6,2 3410 10,6 Celldömölk 10857 12558 15,6 12061-4,0 11589-4,0 10956-5,5 Csepreg 3564 3606 1,2 3547-1,3 3546 0,0 3503-1,2 Körmend 10044 11783 17,3 12157 3,2 12802 5,3 11924-6,9 Kőszeg 11191 12704 13,5 11945-6,0 11844-0,8 12020 1,5 Répcelak 1940 2473 27,5 2828 14,3 2685-5,1 2396-10,8 Sárvár 12626 15112 19,7 15836 4,8 15519-2,0 14906-3,9 Szentgotthárd 8018 8515 6,2 8664 1,7 9043 4,4 8881-1,8 Vasvár 4704 4923 4,6 4946 0,5 4699-5,0 4326-7,9 Vép 4071 4131 1,5 4073-1,4 3704-9,0 3411-7,9 Összesen 65492 74395 13,6 74888 0,7 74811-0,1 72322-3,3 Forrás: Népszámlálás 2001, Területi adatok 6. II. kötet, KSH, Budapest, illetve * KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009 9

Az 1990-es évtizedben a Vas megyei városok népessége is csökkent összességében, csupán Kőszeg és Bük, a két szomszédos centrum lakossága bővült utóbbi különösen látványosan (1. táblázat). Csepreg adatai mindazonáltal a trendek tükrében nem minősülnek igazán kedvezőtlennek. A népességszám-változást mindig az élveszületés és a halálozás eredője, a természetes szaporodás, és a vándorlási különbözet együttesen idézi elő. Magyarországon az élveszületések száma 1982-től nem éri el a halálozásokét, az országban tehát azóta negatív a természetes szaporodás. Mindez Vas megyében is megmutatkozott, de itt is, akárcsak országosan először csak a falvakban. Az 1980-as évtizedben a városokban rendszerint még többen születtek, mint amennyien meghaltak, de Csepregen már 1980-1990 között negatív volt a természetes szaporodás (2. táblázat). 2. táblázat: A népességszám-változás összetevői (%) a kisvárosokban* Az 1990-es évtizedben már a többi városokban is negatívvá vált a mutató, mivel tovább csökkent az élveszületés és növekedett a halálozás. Ez Csepreg esetében is igaz, de a mutató korábbi értéke csak kicsit romlott, s az ekkor már a megyei átlagnál némileg kedvezőbbé vált. A halálozások száma emellett minden évben meghaladja a születésekét, így természetes fogyás a jellemző a városban, 2009-ben például 21 élveszületésre 46 halálozás jutott. 3. táblázat: A lakó és a nappali népesség száma, a bejáró és eljáró népesség aránya a kisvárosokban* 1980-1990 1990-2001 Megnevezés élveszületés halálozás term. szap. vándorlás élveszületés halálozás term. szap. vándorlás Celldömölk 12,1 12,2 0,1-4,1 11,0 13,5-2,5-1,5 Csepreg 12,5 13,6-1,1-0,2 11,5 12,8-1,3 1,3 Körmend 13,1 10,9 2,2 1,0 12,9 11,8 1,1 4,2 Kőszeg 11,0 9,7 1,3-7,3 11,0 13,0-2,0 1,2 Répcelak 16,1 10,6 5,5 8,8 9,3 10,9-1,6-3,5 Sárvár 13,7 12,1 1,6 3,2 10,7 12,6-1,9-0,1 Szentgotthárd 11,0 16,2-5,2 6,9 10,1 18,3-8,2 12,6 Vasvár 12,5 14,9-2,5 3,0 11,7 14,3-2,6-2,4 Összesen 12,3 12,2 0,1 0,3 11,2 13,5-2,3 1,9 Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Lakónépesség nappali nappali/lakónépesség (%) Eljáró Bejáró A lakónépesség közül (%) Megnevezés (fő) népesség (fő) Celldömölk 11589 12776 110,2 13,0 23,2 Csepreg 3546 3152 88,9 23,5 12,4 Körmend 12802 13725 107,2 13,6 20,8 Kőszeg 11844 12044 101,7 14,3 16,0 Répcelak 2685 3062 114,0 18,8 32,8 Sárvár 15519 20193 130,1 10,1 40,2 Szentgotthárd 9043 11281 124,7 5,1 29,9 Vasvár 4699 4490 95,6 21,5 17,1 Összesen 71727 80723 112,5 12,8 25,2 Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók 10

Csepreg, mint központi funkcióiban meggyengült település a II. világháború utáni évtizedekben kis intenzitással vonzotta a közeli-távoli környék népességét, a bevándorlás kissé elmaradt az elvándorlástól. A vándorlási aktívum az 1990-es évtizedben vált pozitívvá, éppen ellensúlyozva a természetes fogyást. A pozitív egyenleg azóta is fennáll, 2009-ben például csak fele annyian (37) költöztek el Csepregről, mint amennyien letelepedtek (77). A város enyhe népességszám csökkenése mögött eszerint a természetes fogyás jelensége áll. 4. táblázat: A helyben dolgozók és eljárók, valamint a helyben és máshol tanulók aránya (%) 2001-ben a kisvárosokban* Megnevezés Helyben dolgozik Eljár Helyben tanul Máshol tanul a helyben lakók %-ában a helyben tanulók %-ában Celldömölk 75,0 25,0 87,8 12,2 Csepreg 52,7 47,3 78,6 21,4 Körmend 77,5 22,5 82,4 17,8 Kőszeg 72,2 27,8 85,3 14,7 Répcelak 72,7 27,3 69,6 30,4 Sárvár 84,5 15,6 83,2 16,8 Szentgotthárd 90,7 9,3 91,1 8,9 Vasvár 60,6 39,4 75,0 25,0 Összesen 77,3 22,7 84,1 15,9 Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók A település vonzása a nappali népesség és a lakónépesség viszonyában is vizsgálható, ami Csepreg esetében egy különösen lényeges problémára irányítja a figyelmet: a legutóbbi népszámlálás alapján (amit a változatlan viszonyok miatt a következő is nagy valószínűséggel meg fog erősíteni) jóval kevesebben járnak be a városba dolgozni és tanulni, mint amennyien eljárnak ugyanezen okokból (4. táblázat). A település nappali népessége csupán 3152 fő, 11,1 %-kal kevesebb, mint a lakónépesség, ami a vasi kisvárosok közt kiemelkedően a legkedvezőtlenebb arány. A város lakónépességének 23,5%-a jár el naponta, ugyanakkor a bejárók aránya csak 12,4% - a település vonzereje tehát e területen csekély. A napi népesség vonzásának két lényeges aspektusa a munkaerővonzás, és az oktatási intézmények vonzása. Csepreg esetében, csakúgy, mint a megye kisvárosainál is, a második az erősebb, hiszen 100 eljáró iskolásra 367 bejáró jut, míg ez a dolgozóknál csak 100/111. Csepregen 1428 fő foglalkoztatott él, ebből 753 fő (52,7%) helyben dolgozik, 675 fő (47,3%) eljár más településre dolgozni. Ugyanakkor 238 fő naponta, vagy ritkábban bejár a városba munkát vállalni, így összesen 991 fő dolgozik Csepregen. A városban 743 tanuló él, akik közül 584 fő (78,6%) helyben tanul, és 159 fő (21,4 %) eljár tanulni. Ezzel szemben 202 tanuló bejár a városba, így összesen 786 tanuló van itt naponta. Összességében a Vas megyei kisvárosok vonzása, mind a tanulók, mind a foglalkoztatottak esetében jellemzően erősebb Csepregénél (az új, kisebb lélekszámú városok adatai még nem ismertek). 2.2. A népesség struktúrája Csepregen a 2001-es népszámlálás idején 1684 férfi és 1922 nő élt, vagyis jelentős nőtöbblet jellemezte a város lakosságát. A feminitási index, vagyis az ezer férfira jutó nők száma 1160 volt, ez a megye kisvárosi átlagánál jóval magasabb, a városok közt a legkedvezőtlenebb. Általános tendencia hazánk városaiban is, mint korábban láttuk, a természetes fogyás és a népesség elöregedése. E kettőből egyenesen következik a nemek arányának egészségtelen 11

változása. Ez a gyakorlatban az egyre emelkedő nőtöbbletet jelenti. Csepreg esetében ez állandósult magas értéket eredményezett a nemek közti különbség már 1990-ben is kiugróan magas volt (feminitási index: 1171). 5. táblázat: A nemek aránya (%) és a feminitási index Vas megye kisvárosaiban* (2001) Megnevezés 2001 férfiak nők index Celldömölk 47,7 52,3 1096 Csepreg 46,3 53,7 1160 Körmend 48,7 51,3 1053 Kőszeg 48,0 52,0 1083 Répcelak 49,3 50,7 1028 Sárvár 48,2 51,8 1075 Szentgotthárd 49,0 51,0 1041 Vasvár 47,4 52,6 1109 Összesen 48,1 51,9 1079 Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Sajnálatosan hazánkban már az 1980-as évek elejétől, a csökkenő élveszületések következtében, és a születéskor várható élettartam kitolódásával, megkezdődött a népesség akkor még lassú ütemű elöregedése. Ez a folyamat 1990-ig a városokban még nem, vagy csak kismértékben volt jellemző. De a rendszerváltozást követően a városokban is a természetes fogyás lett a jellemző, elsősorban az élveszületések számának a visszaesése miatt. Csepregen 1990-ben a népességnek közel ötöde volt 14 éven aluli és közel ennyi 60 év feletti, így az öregségi index (az öregkorúakra jutó gyermekkorúak száma) értéke 0,90 volt, ami egy magas korösszetételű populációt jelentett (6. táblázat). 2001-re további romlás történt, a város népessége tovább öregedett: 2001-ben Csepregen 629 fő a 14 éven aluli gyerek, és ennek még 49 százaléka fiú, vagyis ebben a korban még a nemek közti egyensúly fennáll. Az öregkorúak (60-x évesek) száma 703 fő, de ebből már csak mindössze 38 százalék a férfi, vagyis az időskorúak között óriási a nőtöbblet, ott a feminitási index 1,63. 6. táblázat: A korszerkezet alakulása (%) és az öregségi index 1990-2001 között Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés 1990 2001 0-14 év 60-x év index 0-14 év 60-x év Index Celldömölk 21,6 18,1 0,84 16,6 19,3 1,16 Csepreg 20,8 18,8 0,90 17,7 19,8 1,12 Körmend 23,5 13,9 0,59 17,2 16,0 0,93 Kőszeg 24,2 15,3 0,63 18,6 17,3 0,93 Répcelak 26,1 12,9 0,49 15,9 16,7 1,05 Sárvár 22,8 15,7 0,69 16,2 17,6 1,09 Szentgotthárd 19,6 18,3 0,93 14,7 20,8 1,42 Vasvár 21,1 19,5 0,92 18,3 18,9 1,03 Összesen 22,2 16,7 0,75 16,9 18,2 1,07 Forrás: Népszámlálás 1990. és 2001. KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók 12

Az öregedési folyamat zajlik a városban, ennek eredményeként a gyermekkorúak már kevesebben vannak, mint az öregkorúak, az öregségi index is átlag feletti (1,12). Ez már belátható időn belül problémákat vethet fel, az egyértelmű elöregedési tendencia pedig hosszabb távon komoly feszültségeket okozhat (a gyermeklétszám csökkenése a gyermekintézményeknél, a növekvő időskorúak száma az egészségügyi- és szociális ellátásban). 7. táblázat: A népesség iskolázottsága (2001) Vas megye kisvárosaiban* Mutató Iskolai 15-x évesek közül 18-x évesek közül Város végzettség (osztály) ált. iskolát végzett középiskolát végzett a megfelelő korúak %-ában Celldömölk 9,8 92,0 36,5 9,7 Csepreg 9,5 90,2 32,6 8,7 Körmend 10,0 92,6 42,2 11,7 Kőszeg 9,9 92,9 40,1 13,4 Répcelak 10,1 93,1 41,1 12,2 Sárvár 10,1 92,9 38,9 11,9 Szentgotthárd 9,8 90,6 34,5 9,9 Vasvár 9,6 91,1 33,8 8,1 13 25-x évesek közül diplomás Összesen 9,9 92,1 38,0 11,0 Forrás: Népszámlálás 2001. Területi adatok 6. II. kötet, KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Nagyon fontos mutató a humán erőforrások értékelésénél a népességnek az iskolázottsága. - az összefüggésben áll a városiasodással, az urbanizáltság szintjével, s hatással van a lakosság életmódjára, életvitelére, kulturális aktivitására és a gazdaságra is. Ez a 7 éven felüli népesség által elvégzett osztályok számával, és a különböző korcsoportokon belül az általános, a közép és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányával jellemezhető. Csepregnél az iskolai végzettség mutatói mind a 7 évnél idősebb, mind az aktív népesség vonatkozásában a kisvárosokra jellemző értékek alatt vannak: a 7 évnél idősebb népesség átlagos iskolai végzettsége 9,5 osztály, az aktív keresőknél kissé magasabb. 8. táblázat: Vallási struktúra 2001-ben (%) Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés Vallásos Római Görög Refor- Evangé- Egyéb Nem Nem katolikus mátus likus vallásos válaszolt Celldömölk 91,5 60,8 0,1 3,3 26,1 1,2 3,7 5,8 Csepreg 92,4 88,5 0,1 1,1 2,6 0,1 1,6 6,0 Körmend 86,1 73,5 0,2 7,1 5,0 0,3 4,1 9,8 Kőszeg 84,4 72,2 0,2 2,5 8,6 0,9 5,5 10,1 Répcelak 90,6 53,8 0,1 1,8 34,7 0,2 3,9 5,5 Sárvár 89,4 80,6 0,2 1,6 6,6 0,4 2,8 7,8 Szentgotthárd 90,2 81,1 0,2 5,3 3,0 0,6 2,7 7,1 Vasvár 93,4 90,2-1,3 1,6 0,3 1,5 5,1 Összesen 88,6 75,7 0,2 3,5 8,9 0,3 3,5 7,9 Forrás: Népszámlálás 2001. Vallás, felekezet 5. kötet KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Az átlagos iskolai végzettség mellett a másik fontos mutató a diplomások száma és aránya. Ez azért is nagy jelentőségű, mert egy-egy településen - főleg, ha az né hány ezer lakosú - a felsőfokú végzettségűek jelentik a helyi a szellemi bázist, hordozói, jelentős mértékben

mozgatói és szervezői a civil kezdeményezéseknek, hagyományoknak, rendezvényeknek, kultúrcsoportoknak, s általában meghatározó elemei a település közösségi életének. Csepregen az utolsó népszámlálás idején 216 felsőfokú végzettségű lakos élt (96 férfi és 120 nő), ez a 7 éven felüli népességnek 6,5%-a, a 25 éven felüliek 8,7%-a. Ez számottevően elmarad a kisvárosok átlagától. Csepreg népességének kifejezetten nagy hányada (92,4 %) tekinti magát vallásosnak a a megye kisvárosaihoz viszonyítva (8. táblázat). A hívők meghatározó része római katolikus, a többi vallás - a megye többségére jellemző módon csekély súllyal képviselteti megát. 9. táblázat: A népesség etnikai összetétele 2001-ben (%) Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés magyar horvát német vend cigány egyéb nem válaszolt Celldömölk 96,9 0,1 0,3-1,0 0,7 1,0 Csepreg 95,8 1,6 0,9 0,1 1,1 0,2 0,3 Körmend 93,7 0,2 0,3 0,1 0,5 0,2 5,0 Kőszeg 95,4 1,6 3,2-0,1 0,1 0,1 Répcelak 97,0-0,3 - - 0,3 2,4 Sárvár 95,5 0,2 0,6 0,1 0,9 0,2 2,5 Szentgotthárd 89,6 0,2 1,6 7,5 0,3 0,2 0,7 Vasvár 96,6 0,4 0,1-0,6 0,1 2,2 Összesen 94,2 0,5 1,1 1,0 0,6 0,2 2,4 Forrás: Népszámlálás 2001. 5. kötet KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók A nemzetiség vonatkozásában is tükröződnek az alapvető megyei vonások, de néhány népcsoport jelenléte és helyi súlya átlagon felüli: a horvát (1,6%), német (0,9%) és a cigány (1,1 (%) kisebbség megyei összevetésben felülreprezentált (e kultúrák jelenléte ösztönzőleg hathat a helyi szellemi életére). A magyarokon kívül összesen 55 horvát, 39 cigány/romani/beás, 32 német, 5 román, 3 szlovén/vend, 2 szlovák és 1 ukrán nemzetiségű ember élt 2001-ben Csepregen. Önkormányzata csak a nemzetiségi önkormányzata csak a horvát közösségnek van a. 10. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása 1990-ben és 2001-ben (%)Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés 1990 2001 Aktív kereső Inaktív Eltartott Aktív kereső Inaktív Eltartott Celldömölk 47,8 23,8 28,4 46,9 29,7 23,4 Csepreg 43,3 24,0 32,7 41,6 27,8 30,6 Körmend 49,1 20,2 30,7 49,3 24,9 25,8 Kőszeg 45,3 21,0 33,7 42,7 26,6 30,7 Répcelak 51,0 18,5 30,5 52,8 23,7 23,5 Sárvár 49,0 21,4 29,6 47,5 25,9 26,6 Szentgotthárd 45,9 26,9 27,2 44,5 32,2 23,3 Vasvár 45,6 24,2 30,2 45,9 28,0 26,1 Összesen 47,2 22,6 30,2 46,5 27,5 26,0 Forrás: Népszámlálás 1990. és 2001. KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók 2.3. Munkaerőpiac A foglalkoztatottság szempontjából Csepreg munkaerőpiaca problémásnak tekinthető, hiszen a népesség gazdasági aktivitása kifejezetten alacsony a legkisebb a kisvárosok sorában, s az 14

aktív keresők aránya ráadásul hasonlóan az országos és a Vas megyei kisvárosok trendjeihez csökkenő tendenciájú. 2001-ben az aktív keresők, a népességnek alig több mint kétötödét tették ki, ami számos probléma forrása lehet (10. táblázat). A demográfiai folyamtokkal is összefüggő jellemző az eltartottak arányának a csökkenése, és az inaktívak arányának a növekedése. Az utóbbi két népszámlálás között ezek a mutatók érzékelhetően tovább romlottak (+3,8%, i.. -2,1%). 2001-ben az inaktívak aránya 27,8% volt, ami a korábbi adathoz képest a kisvárosi átlaghoz javult, az eltartottaké 30,6%, ami viszont továbbra is kifejezetten magas. Az aktív keresők iskolázottsága mindig magasabb valamivel, mint a 7 éven felüli lakosságé. Mindkettő jelentősen megemelkedett 1990-hez képest egy évtized alatt, az aktív keresőké 10,2 osztályról 11,4-re, ami azonban továbbra is elmarad a kisvárosok átlagától (11. táblázat). 11. táblázat: Az aktív keresők iskolázottsága és állománycsoportok szerinti megoszlása (%) 1990 és 2001-ben Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés Iskolai végzettség (osztály) 1990 2001 Szellemi Fizikai Iskolai Vezető végzettség értelmiségi (osztály) 15 Egyéb szellemi Fizikai Celldömölk 10,7 31,0 69,0 11,7 15,3 17,6 67,1 Csepreg 10,2 23,0 77,0 11,4 12,9 13,6 73,5 Körmend 10,7 31,4 68,6 11,7 14,1 16,1 69,8 Kőszeg 10,7 33,8 66,2 11,7 16,9 15,1 68,0 Répcelak 10,8 33,9 66,1 11,7 16,2 16,6 67,2 Sárvár 10,7 31,1 68,9 11,8 16,8 18,1 65,1 Szentgotthárd 10,9 27,9 72,1 11,8 17,3 17,2 65,5 Vasvár 10,4 25,5 74,5 11,5 13,6 15,2 71,2 Összesen 10,7 30,8 69,2 11,7 15,7 16,6 67,7 Forrás: Népszámlálás 1990. és 2001. KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Fontos mutató, és összefügg az iskolázottsággal és a településeken jelenlévő munkahelyek minőségével, az aktív keresők állománycsoport szerinti megoszlása. Az általános trend, miszerint kissé emelkedik a szellemi keresők aránya a városokban Csepreg esetében is igaz, de a kedvező változás sem sokat javított azon a kedvezőtlen ténye, hogy a városban a szellemi állománycsoportok aránya továbbra is jelentősen átlag alatti (26,5%), s a vezető értelmiségiként foglalkoztatottak aránya is szembeötlően alacsony. A gazdasági és társadalmi átalakulás eredményeképpen alapvetően változik az aktív keresők foglalkozási szerkezete, a fejlett világban erősen csökken a mezőgazdaságban, és kismértékben az iparban foglalkoztatottak száma, miközben számottevően emelkedik a tercier szektorban dolgozók aránya. Ez a trend Vas megyében kissé másként alakult a kilencvenes évtized alapvető átstrukturálódást hozó, a mai viszonyokat megalapozó éveiben. Ugyan az agráriumerősen összehúzódott (más nézőpontból: összeomlott), a megyében egy iparosodási folyamat indult, aminek eredményeképpen növekedett az iparban foglalkoztatottak aránya a tercier szektor némi bővülésével kísérve. Csepreg népességének foglalkozási szerkezete is teljesen átalakult (12. táblázat). A mezőgazdaságban dolgozók korábban kiugróan magas - aránya ötödére csökkent (32,2 százalékról 6,6 százalékra) a helyi nagy agrárvállalkozások megszűntével. Ezzel szemben a megye jelentős ipari beruházásainak hatására 30,0 százalékról 45,2 százalékra nőtt az ipari

dolgozók aránya, közelítve ezzel a kisvárosi átlaghoz. A tercier szektorban is többen dolgoznak, mint 1990-ben, s a növekedés 10 százalékpont feletti értéke látványos, de a relatív mutató még mindig nem éri el a kisvárosi szintet. Mindezen változások nem a település gazdaságának markáns önfejlődésével függnek össze, sokkal inkább a helyi leépülés és a tágabb térség dinamikus folyamatainak együttes hatása jelentkezik az adatokban. 12. táblázat: Foglalkozási szerkezet (%) 1990 és 2001-ben Vas megye kisvárosaiban* Megnevezés 1990 2001 agrár ipar tercier agrár ipar tercier Celldömölk 7,2 34,1 58,7 1,3 48,7 50,0 Csepreg 32,2 30,0 37,8 6,6 45,2 48,2 Körmend 14,2 41,3 44,5 2,6 47,9 49,5 Kőszeg 3,8 49,2 47,0 1,7 45,2 53,1 Répcelak 19,0 56,1 24,9 4,4 60,8 34,8 Sárvár 12,7 46,6 40,7 4,2 52,8 43,0 Szentgotthárd 10,7 49,2 40,1 1,8 41,4 56,8 Vasvár 24,5 32,6 42,9 10,0 45,2 44,8 Összesen 11,1 42,9 46,0 3,2 47,7 49,1 Forrás: Népszámlálás 1990. és 2001. KSH Bp. * az utolsó népszámlálás idején városi címmel bírók Csepregen a munkanélküliség, csakúgy, mint az országban, a rendszerváltozást követően jelent meg először, és gyorsan emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, valamint aránya az 1990-es évtized elején. A települést sokként érte a hagyományos foglalkoztatók megszűnése, melyre válaszként az eljárók számának megugrása jelentkezett. Ugyan a helybéli munkahelyek száma csekély, az ingázásnak köszönhetően a munkanélküliségi mutatók nem rosszabbak a megyei átlagnál. 13. táblázat: A munkanélküliség néhány mutatója (2011. szeptember) Vas megye kisvárosaiban Fő mutatók Nyilvántartottakon belül (%) folyamatos nyilvántartottság járadék segély Arány hossza típusú típusú szám** 365 nap feletti ellátás ellátás 16 BPJ/ RÁT/ RSZS*** Relatív Település mutató* Répcelak 3,21 0,40 24 29 13 21 Körmend 3,37 0,42 15 29 15 5 Bük 3,59 0,45 27 30 16 15 Szombathely 3,68 0,46 24 31 9 8 CSEPREG 3,71 0,46 20 24 15 32 Szentgotthárd 3,90 0,49 23 24 11 11 Kőszeg 3,96 0,49 24 27 12 13 Vép 4,14 0,52 26 15 11 20 Sárvár 4,25 0,53 20 37 15 10 Öriszentpéter 4,26 0,53 17 49 9 0 Celldömölk 5,20 0,65 25 23 10 15 Vasvár 6,27 0,78 20 25 13 21 Vas megye összesen 4,39 0,55 23 28 11 15 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat *Relatív mutató: nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya *** Bérpótló juttatás/ Rendelkezésre állási támogatás/ Rendszeres szociális segély

A legfrissebb adatok szerint, 2011. szeptemberében 82 főt tartottak nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál munkanélküliként, ebből 365 napnál régebben nyilvántartott 16 fő ( tartós munkanélküli ), járadék típusú ellátásban részesül 20 fő, segély típusú ellátásban 12, bérpótló juttatást, rendelkezésre állási támogatást vagy rendszeres szociális segélyt kap 26 állástalan. A munkavállalási korú népesség 2211 fős létszámán belül az álláskeresők aránya 3,71%, ami nem utal jelentős munkaerőpiaci konfliktusokra. Összevetve Csepreget a vasi kisvárosokkal megfigyelhető, hogy a mutatók átlagosnak minősíthetők, sem a rátákban, sem a belső arányokban nincs jelentősen kedvezőtlen körülmény. A munkanélküliség tehát nem település-specifikus probléma Csepregen, s nem is a jelenség nagyságrendje okoz gondot, hanem helyi munkahelyek elégtelensége és némileg kisebb súllyal - a foglalkoztatás strukturális jellemzői. 3. HUMÁN INFRASTRUKTÚRA SZELLEMI ÉLET 3.1. Oktatás Ma az oktatási szféra csepregi helyzete alapvonalaiban tükrözi az országos viszonyokat, így nem mentes a makroszintű okokból fakadó ezáltal helyben csak szűk mozgástérrel kezelhető - strukturális és finanszírozási problémáktól. Megfigyelhetők itt az ágazat országspecifikus válságjegyei és dinamikus, előremutató kezdeményezései egyaránt, melyek mellett bizonyos helyi sajátosságok, átlagos mutatóktól való számottevő eltérések is regisztrálhatók. A terület statisztikái viszonylag kedvező képet körvonalaznak a város helyzetéről (ha el is fednek bizonyos feszültségeket). Az óvodai férőhelyek és az oktatási intézmények osztályterem-száma (a hiányzó szakiskolai szektoron kívül) egyaránt szignifikánsan átlagon felüli, az általános iskolások létszáma a kisvárosok középértékének megfelelő, a középiskolások lakosságarányos száma pedig (az éleződő beiskolázási nehézségeket egyáltalán nem tükröző adatként) ugyancsak kifejezetten magas. 14. táblázat: A közoktatás alapvető mutatói Vas megye kisvárosaiban (2009) Óvodai férő- Általános isk. Középiskolai Szakiskolai Általános iskolai Középiskolai helyek száma osztálytermek száma tanuló tanuló 1000 1000 1000 1000 1000 1000 db lakosra db lakosra db lakosra db lakosra db lakosra db lakosra Város Bük 130 38,1 14 4,1 0,0 4 1,2 283 83,0 Celldömölk 425 38,8 43 3,9 17 1,6 2 0,2 1227 112,0 486 44,4 Csepreg 150 42,8 18 5,1 10 2,9 333 95,1 215 61,4 Körmend 450 37,7 53 4,4 33 2,8 10 0,8 1170 98,1 461 38,7 Kőszeg 425 35,4 79 6,6 30 2,5 14 1,2 1333 110,9 833 69,3 Őriszentpéter 75 63,2 11 9,3 0,0 170 143,2 Répcelak 110 45,9 10 4,2 1 0,4 324 135,2 Sárvár 500 33,5 57 3,8 22 1,5 9 0,6 1270 85,2 754 50,6 Szentgotthárd 340 38,3 33 3,7 28 3,2 4 0,5 652 73,4 673 75,8 Vasvár 150 34,7 22 5,1 7 1,6 395 91,3 137 31,7 Vép 100 29,3 17 5,0 0,0 258 75,6 Összesen 2855 37,1 357 4,6 148 1,9 43 0,6 7415 96,4 3559 46,3 Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009. alapján 17

Az óvodai és alapfokú iskolai képzés valamint a bölcsődei ellátás - helyi letéteményese a Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI), melynek fenntartója a Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulás, Csepreg gesztortelepülés szerepe mellett. Az intézményhez a csepregi általános iskola, óvoda, bölcsőde és zeneiskola tartozik, valamint a zeneiskolai büki (Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskolában működő) tagiskolája. A településen bölcsőde 1952 óta, óvoda 1918 óta működik, előbbi jelenleg 12, utóbbi (bázisóvodaként) 130 férőhellyel egy helyszínen, az óvodának régóta helyet adó épületében. Az épület komoly felújításra szorul, de a tárgyi ellátottság jónak mondható, az itt dolgozók szakképzettsége pedig minden tekintetben kielégítő, a megfelelő szintű nevelőmunka feltételei adottak. A csökkenő gyereklétszám miatt a kapacitáskihasználtság nem garantált, de kistérségi szerepet is betöltő - a szolgáltatás fenntartása fontos települési érték. Az általános iskolai nevelés számára a 2007-ben átadott közel 3000 m 2 -es, 21 tantermes új iskola összességében (az orvosi szoba hiányától, a tornateremmel kapcsolatos magasabb szintű igényektől és bizonyos műszaki problémáktól eltekintve) kiváló infrastrukturális feltételrendszert biztosít. Az oktatási szakmai háttere és színvonala megfelelő, szolgáltatásminőség folyamatos emelésének igénye számos új kezdeményezést eredményezett már (pl. iskolaotthonos oktatás, alapfokú művészeti oktatás bővítése új területek irányába, nyelvi képzés megerősítése) melyek fenntartása, illetve továbbvitele az intézmény vonzerejét növelheti. A már ma is 16 település diákjait befogadó iskola számára a létszámproblémákra is tekintettel - kulcskérdés a térségi szerep megerősítése. A kiváló minősítésű a város fúvószenekar utánpótlását is biztosító - Zeneiskola négy évtizedes tradíciójával különleges értéke Csepreg oktatási és kulturális életének. Habár a normatívák csökkenése miatt finanszírozása nem problémamentes és működésnek racionalizálása naprenden szerepelhet (pl. helyszín), a nagy múltú, már-már emblematikus intézmény fenntartása és minőségi fejlesztése vitán felüli városi feladat. A város középfokú oktatási intézménye Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium (fenntartója 2011. év végéig a Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlése, azt követően állami tulajdonba kerül). Az 1962 óta működő intézményben melynek feladata a középfokú szakközépiskolai nevelés és oktatás négy évfolyamon, annak befejezését követően az 5. és a 6. szakképzési évfolyamon a közgazdasági, informatikai szakképzés ellátása - 215 tanuló tanul (köztük 92 kollégista), minden ötödik diák helybéli. Az intézmény fontos szereplő a város életében, létével fontos városi szerepkör van jelen a településen (sőt, a statisztikák arra utalnak, hogy a középiskolai ellátás Csepregen a város nagyságrendjénél és településhierarchiai szerepénél nagyobb súlyt képvisel). A következő évtizedben a középiskola komoly kihívásokkal szembesülhet: a kedvezőtlen demográfiai trendek, a szakképző iskolák közti élesedő verseny, illetve a fenntartó-változás olyan új feltételrendszert körvonalaz, melyben csak komoly erőfeszítésekkel, megfelelő akár jelentős változásokkal is számoló - szervezeti stratégiával tarthatja meg pozícióját az oktatási piacon. 3.2. Egészségügy, szociális szféra Az egészségügyi és szociális helyzet, illetve ellátórendszer az életminőség lényeges eleme, azok viszonyai azonban kevéssé település-specifikusak, erősen kitettek az országos és regionális állapotoknak (illetve más szférák, mint a demográfia vagy a gazdaság jellemzőinek). Mindamellett a közösségnek elemi érdeke, hogy a szűk mozgástér adta kereteken belül mindent megtegyen a folyamatok javítása érdekében. 18

5. ábra: A születéskor várható élettartam Vas megye kistérségeiben (év), 2005 80 Férfiak Nők Teljes népesség SHH alapon becsült 75 74,18 73,83 70 67,8 65 60 55 50 85 Celldömölki CSEPREGI Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Férfiak Nők Teljes népesség KSH adatsorai alapján becsült 80 79,1 75 74,53 70 69,7 65 60 55 50 Celldömölki CSEPREGI Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Forrás: Csite A. Németh N.: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás. II. 2007/2. adatai alapján Csepreg lakosságának egészségügyi állapotáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de az ismert információk alapján a helyzet a térségi viszonyoknak megfelelő habár nem átlag alatti, de nem is kedvezőbb az általános, sok problémával terhelt hazai viszonyoknál. A kistérségi szinten elérhető adatok szerint a halálozási statisztikákban markáns tendenciák vagy egyértelműen kedvező sajtosságon nem mutatkoznak a szembetűnő negatív jelenségek az intézményi háttérrel magyarázhatók (légzőrendszeri betegségek hegyfalui intézet). Az esetleges problémákat a születéskor várható élettartam életminőséget nagymértékben befolyásoló - statisztikai információi is jeleznék. A lakosság egészségi állapotával szorosan összefüggő mutatóra vonatkozóan kistérségi szinten csak becslések állnak rendelkezésre (a jelenség közelíthető az egészségállapotot jelző SHH értékek felől és a KSH idősorok 19

irányából a két módszer némileg eltérő eredményt ad), mely becslések ugyancsak átlagosnak mutatják a kistérség és feltehetőleg a kistérségen belüli települések - helyzetét. Bár a várható élettartam mutató értéke nem lehet olyan magas, hogy elégedettséget okozhatna, s annak emelése folyamatos és erős közösségi törekvés, annak érdemi befolyásolására részben a magyarázó változók sokelemű halmazával, részben az erőforrások és döntési kompetenciák korlátaival összefüggésben helyi szinten kevés a lehetőség. 15. táblázat: A Csepregi Kistérség halálozási mutatói (2005) 20 SHH* férfi eltérés az átlagtól (%)** SHH* nő eltérés az átlagtól (%)** Daganatok okozta halálozás 0,92-12,8 0,93 1,7 Keringési betegségek okozta halálozás 1,04 0,4 1,11 9,5 Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás 1,83 80,7 1,69 143,3 Emésztő- rendszeri betegségek okozta halálozás 1,06-4,1 1,31 61 Külső okra visszavezethető halálozások 1,35 48,8 0-100 Összes halálozások 1,12 7,5 1,17 20,3 Forrás: ÁNTSZ adatok alapján * Standardizált Halálozási Hányados ** eltérés a régió kistérségeinek átlagától (%) Az egészségügyi ellátórendszer szerepe mindazonáltal rendkívül fontos szférája a városi létnek úgy a szolgáltatások lakossági közérzetre gyakorolt hatásaira, mint a település térszervező funkcióira és erejére tekintettel. 16. táblázat: Az egészségügyi ellátás főbb adatai Vas megye kisvárosaiban 2009. Város Háziorvos Házi gyermekorvos Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Megjelenési esetek száma Beavatkozások száma Éves teljesített szakorvosi munkaórák száma Éves teljesített nem szakorvosi munkaórák száma a járóbeteg szakellátásban (1000 h) Bük 2 1 1137 14 29 6 3 Celldömölk 6 2 1370 117 666 26 3 Csepreg 2 1 1168 10 21 3 Körmend 4 2 1987 164 1107 35 4 Kőszeg 4 2 2003 8 23 5 Őriszentpéter 2 1 396 1 3 2 Répcelak 2 1 799 5 8 1 Sárvár 6 3 1656 121 613 31 2 Szentgotthárd 5 2 1269 879 5029 209 12 Vasvár 3 2 865 13 41 6 Vép 2 1 1137 Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2009. alapján Csepregen az ellátás a helyi lélekszámnak és a kisvárosi szintnek megfelelően stabilizálódott az elmúlt két évtized során. Az ellátás intézményi bázisa az Egészségház, ahol egymás mellett működik megfelelő infrastrukturális és felszereltségi szinten - az alapellátás és a szakellátás. Az alapellátást két felnőtt háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosítja, valamint fogorvosi rendelés is elérhető, és a védőnői hálózat is teljes, ami - abszolút mértékben és