A XIX. század művészeti irányzatai Romantika, Realizmus, Impresszionizmus, Szimbolizmus, Eklektika
(vázlat) ROMANTIKA XIX. SZÁZAD
A kifejezés a latin roman = regény szóból származik. Regényesebbé válik a művészet, tág tere nyílik a képzeletnek, álomnak, titokzatosságnak, gazdag érzelmeknek. A világos, tiszta és szigorú antik felfogás helyett a középkor misztikus gondolatvilága válik vonzóvá. Távol-Keleti kultúrák hatása: Az orientalizmus, más néven Kelet-kutatás, a keleti kultúrákkal foglalkozó tudomány, illetve művészet megnevezése. A szó a latin oriens, azaz Kelet szóból származik. Művészettörténeti kutatások megindulása
Építészet Fő forrása a régészeti kutatás valamint a távol-keleti építészet (Orientalizmus) A középkori formákat szolgaian másolják. A kőarchitektúra helyett, gyakran alkalmaznak vasszerkezetet. Alaprajzok asszimetrikusak.
Építészeti példák: John Nash: Királyi nyaraló, (1815-1818)
Építészeti példák: Ybl Miklós: Plébániatemplom (1845 1855) Fót
Feszl Frigyes: Vigadó (1859 1864) Budapest
Szobrászat A művészetbe betör a politikai szándék. A szimbolikus alakok a szabadságért, nemzeti ügyért harcolnak. A tartalom helyett a külsődleges forma lesz az elsődleges. Emlékműkultusz: a csoportos kompozíciókban a fő- és mellékalakok egyaránt fontosak.
Szobrászati példák A szobor feje a párizsi világkiállításon - 1878 Frédéric Auguste Bartholdi: A Szabadság megvilágosítja a világot, ismertebb nevén a Szabadság-szobor. (1886) New York
Izsó Miklós: Búsuló juhász (1862), Táncoló paraszt (1870 k.)
Festészet Téma: történelmi eszmények, életkép, drámai szituációk, régi romok, állatábrázolás. Jellemző: A fény-árnyék kontraszt, egzotikum, a képek a néppel való együttérzést fejezik ki.
Eugéne Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830)
Eugène Delacroix: Villámlástól megrettent ló, (1825 1827 között)
Székely Bertalan: Egri nők (1867)
Székely Bertalan: Vérszerződés freskó (1895 és 1897) Kecskemét
Vázlat REALIZMUS XIX. SZÁZAD
Történelmi háttér A forradalmak korát a tőke kora követte. A XIX. század második fele; a kapitalizmus világrendszerré vált (szindikátusok, konszernek). Első túltermelési válságok, harc a piacért. Megnőtt a társadalmi mobilitás (mozgás egyes rétegek, osztályok között). Vezető nagyhatalom: Anglia lett. A feudális arisztokrácia mellett kialakult a tőkés burzsoázia, és az ipari munkásság. Hazánkban megkezdődik a dualizmus időszaka. (Osztrák-Magyar Monarchia)
Barbizoni iskola 1836 körül Párizs mellett letelepedett francia tájképfestők alapították. A természet tanulmányozását tűzték ki célul. Jellemző: - monumentatlitás (A nagyszabású, impozáns alkotások művészeti minősége), - az általános kiemelése és kompozícióba sűrítése, - drámaiság, - a fizikai munka, és a szociális problémák ábrázolása, "realizmus"
Gustave Courbet: Kőtörők - 1849
Magyarországi realizmus Munkácsy Mihály a kritikai realizmus egyik legjelentősebb képviselője. Nagy hatást gyakorolt kortársaira (pl.: Paál László, Mészöly Géza) Alföldi festők" = akik a paraszti sorsot, az alföld népének küzdelmeit, életét ábrázolják konzervatív, megbízható kifejezésformában.
Szolnoki művésztelep: 1901-ben alapították (de már az 1870-es évektől dolgoztak itt művészek). A telepen a naturalista életkép- és tájképfestés képviselői tömörültek.
Munkácsy Mihály: Rőzsehordó nő (1873)
Paál László: Nyárfák (1876)
Mészöly Géza: Balatoni halásztanya, 1877
vázlat IMPRESSZIONIZMUS 1874-TŐL A XX. SZÁZAD ELEJÉIG
Festészeti irányzat. Nevét Claude Monet: a felkelő Nap impressziója (impresszió = benyomás) című festményéről kapta.
Édouard Manet: Spanyol táncosnő (1862)
Edgar Degas: Táncosnő a színpadon 1878
(vázlat) SZIMBOLIZMUS XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELE
Szimbólum: jelkép; a világ dolgai közötti rejtett kapcsolat. Szimbolizmus = A dolgok mögött meghúzódó eszmei valóságot érzékeltetni, átvitt értelmű formákkal. Jellemző: A szimbolista festmény eszmei, jelképes, szubjektív, érzéki és dekoratív egyszerre. Témái: Az idealista, a misztikus és a különleges, fantasztikus, irreális témák. Az álom és a halál tartományát vizsgálták.
Vaszilij Vasziljevics Verescsagin: A háború apoteózisa (1871)
Paul Gauguin: Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk? (1897)
Auguste Rodin: A gondolkodó - 1880
Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus (1907)
Gulácsy Lajos: Dal a rózsatőről - 1904
(vázlat) EKLEKTIKA XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELE
Építészet Megváltoztak az építészeti igények. A művészek a múlt kimeríthetetlen tárházából merítettek, az új formanyelv kialakítása még nem indult meg. Eklektika = eklegein, görög eredetű szó. Jelentése: válogatás; vagyis a művészek szabadon válogattak a különböző korok stílusainak formakészletéből.
Építészet Az Eklektika valójában nem külön stílus, hanem a Romantikában kiteljesedő historizmus késői szakasza a történelmi korokhoz forduló Neostílusok (neo = új) változatos együttesének összefoglaló neve. Új tér- és tömegalakítás nincs. Pluraizmus ( = sokféleség) jellemző az ekkori épületekre.
Építészet Egyaránt terveztek: Gótikus középületet, Román stílusú templomot, Reneszánsz és Barokk palotát. Jellemző: - Megjelennek a nagy fesztávolságú csarnokok - Kikísérletezték az acél alkalmazási lehetőségeit - Öntött- és hengerelt vas fokozott használata - Főként formai problémák megoldása
Fő képviselői Gustav Eiffel (1832-1923) Ybl Miklós (1814-1891) Steindl Imre (1839-1902) Schulek Frigyes (1841-1919) Hauszmann Alajos (1847-1926)
Gustav Eiffel Eiffel-torony 1889 Párizs
Gustav Eiffel: Garabit-viadukt 1884
Gustav Eiffel: A Szabadság szobor belső vázszerkezete
Ybl Miklós Operaház (1875 1884)
Az Operaház szerkezete
Operaház nézőtere
Ybl Miklós: Fővámpalota 1870-1874 Neoreneszánsz (ma Közgazdaság-tudományi Egyetem)
Steindl Imre Országház (1885-1904) Neogót
Schulek Frigyes a Halászbástya
Schulek Frigyes A Jánoshegyi, Erzsébet-kilátó
Hauszmann Alajos Hauszmann Alajos: MŰEGYETEM KÖZPONTI ÉPÜLETE 1903-1909
Hauszmann Alajos Királyi palota együttese a budai várban Neobarokk