2007. évi. törvény A pálinka definíciójának, előállításának, elnevezésének, kiszerelésének és minősítésének szabályairól 1. Ezt a törvényt a pálinka megnevezésére, előállítására, elnevezésére, kiszerelésére és minősítésére kell alkalmazni. 2. Pálinkának csak azok a gyümölcs, szőlő és szőlőtörköly-párlatok nevezhetők, (1) amelyeket a szeszesitalok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló 1576/89/EGK tanácsi rendelet 1. cikk (4) bekezdés (f) pont (1) alpontjában és (i) pont (1) bekezdés (a) (c) alpontjában meghatározott eljárással Magyarországon, ill. kizárólag sárgabarack párlatokra vonatkoztatva Ausztria négy tartományában állítottak elő és (2) amelyeknek az alapanyaga Magyarországon termett, cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték, illetve kizárólag sárgabarack párlatokra vonatkoztatva Ausztria négy tartományában termett, és cefrézését, párlását, érlelését is ott végezték. (3) Amennyiben a (2) pont bármelyik feltétele nem teljesül, az előállított termék csak párlatnak nevezhető. (4) Kivonatolással és lepárlással készült termék nem nevezhető pálinkának, még akkor sem, ha a kivonatoláshoz használt alkohol megfelel a pálinka rendelet előírásaiban foglaltaknak. 3.. Speciális pálinka elnevezések: (1) Kisüsti pálinkának az a gyümölcs, szőlő és szőlőtörköly-pálinka nevezhető, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő. A kisüsti jelzőt kizárólag ebben az esetben helyettesíteni lehet a hagyományos vagy tradicionális jelzővel. (2) a.) Érlelt pálinkának az a gyümölcs, szőlő és szőlőtörköly-pálinka nevezhető, amelyet fahordóban érleltek az érzékszervileg szükséges ideig, de legalább 3 hónapig. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyag-tartalma maximum 4 g/l lehet, de hozzáadott cukrot, édesítőszert nem tartalmazhat. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos fajtájú érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén. 1
Az érlelés időtartamát, a termék korát a címkén fel lehet tüntetni, utalni lehet a fahordó anyagára is. b.) Ó pálinkának az a gyümölcs, szőlő és szőlőtörköly-pálinka nevezhető, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú savválló edényzetben/fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén ellenőrizhető módon dokumentálni kell. c.) Gyümölcságyon érlelt pálinkának vagy ágyaspálinkának az a gyümölcspálinka nevezhető, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a párlat fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ez esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt, jó minőségű gyümölcsöt kell felhasználni. d) Mézes pálinkának nevezhető az a pálinka melynek alkoholtartalma 100 %-ban gyümölcs, szőlő, vagy szőlőtörköly párlatból származik, és azt kizárólag Magyarországon előállított tiszta mézzel ízesítették, és a késztermék szárazanyag tartalma nem haladja meg a 10 gr-ot. A nem homogén pálinkák felhasználásával előállított terméket csak mézes vegyes, avagy mézes pálinkának lehet nevezni. Amennyiben a fentiek szerint ízesitett termék szárazanyag tartalma meghaladja a 10 gr-ot, a terméket csak mézes pálinka-likőrnek lehet nevezni. 4.. A pálinka készítéséhez nem használható illat, ízharmonizáló adalékanyag, vagy színezék,valamint virág sem. A cefrét, a pálinkákat a 3.. 2.d. pontja kivételével nem lehet édesíteni és az előállítás során csak e törvény 1.sz. mellékletében felsorolt anyagok használata megengedett. 5.. A pálinkák csak az 1576/89/EGK rendelet 1. cikk (3) bekezdésének (d) pontja szerint elegyíthetőek egymással. 6.. A gyümölcs, szőlő és szőlőtörkölypálinka megnevezés kiegészülhet. 1) az adott gyümölcs, szőlőfajta nevével, amennyiben a pálinka igazolhatóan 100 %-ban az adott gyümölcsből, vagy az adott szőlőfajta törkölyéből készült. 2) a termőhely megjelölésével, amennyiben a pálinka kizárólag az adott termőhelyről származó gyümölcsökből, szőlő vagy szőlőtörkölyből készült. 3) Aszútörköly-pálinka és szamorodni-pálinka megnevezés akkor használható, ha a szőlőtörköly-pálinka igazolhatóan 100 %-os mértékben kizárólag Tokaj-hegyalja történelmi zárt borvidék termőhelyéről származó aszútörkölyből vagy szamorodni bor készítéséhez felhasznált szőlőtörkölyből készült. 7.. A törkölypálinka készítésénél borseprő is felhasználható a Bizottság 1014/90/EGK rendeletének 1.cikke szerint. Répa-, nád-, izo-, gyümölcscukorral javított szőlőtörkölyből, valamint borseprőből készített párlatot tilos pálinkának nevezni. 8.. (1) A különböző fajta gyümölcsök együttes lepárlásával előállított párlatot vegyes gyümölcspálinkának vagy vegyes pálinkának kell nevezni. A különböző fajta szőlőtörkölyök 2
együttes lepárlásával előállított párlatot vegyes szőlőtörköly-pálinkának vagy vegyes törkölypálinkának kell nevezni, ilyen elnevezést kell használni az 1576/89/EGK tanácsi rendelet 1. cikk (4) bekezdés (i) pont (1) bekezdés (c) alpontja szerint is függetlenül attól, hogy a cefrében az egyes gyümölcsök, törkölyök milyen hányadban vannak jelen. (2) Gyümölcs, szőlőpálinkának szőlőtörköly-pálinkával való összekeverése esetén a terméket az összetevők arányától függetlenül csak vegyes törkölypálinkának lehet nevezni. 9. A pálinka megnevezésének és előállításának szabályait kell alkalmazni az Európai Unió tagállamain kívüli országba történő exportra előállított termékek esetében is. 10. A pálinka szó feltüntetése olyan szeszesital terméknél, amelyek készítéséhez mezőgazdasági eredetű etilalkoholt is használtak, kizárólag az összetevők felsorolásánál lehetséges. Ez a termékhez kapcsolódó marketing eszközökre (kiegészítő címke, díszdoboz, szórólap, stb.) is vonatkozik. 11. A földrajzi árujelzős, eredetvédett pálinkák előállítására, forgalmazására, megnevezésére az Európai Unió 1576/89. rendeletének III. melléklet 6. pontja szerinti szabályok is mérvadóak, továbbá meg kell felelniük az alábbi elvárásoknak: a.) a pálinka a megnevezésében feltüntetett helyről származó gyümölcsből készült, melyet felvásárlási bizonylattal az előállító igazolni tud b.) a földrajzi árujelzős, eredetvédett pálinkák alapanyagai, párlatai nem keverhetők más területről származó pálinkákkal 13. A palackozott pálinkák címkézésénél és feliratozásánál az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet valamint a módosítására kiadott 167/2004. (XI. 29.) FVM-EüM-GKM, a 38/2005. (IV. 27) FVM-EüM-GKM, a 90/2005. (X. 13) FVM-EüM-GKM és az /2006. (I. 20) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendeletek az irányadóak. Forgalmazásra vonatkozó előírásokat a megfelelő PM-GKM rendelet szabályozza. 14. A pálinka minőségének javítása, a pálinka jó hírnevének öregbítése, a kulturális pálinka fogyasztása elősegítése céljából országos/ nemzetközi pálinka verseny csak e törvény 2.sz. melléklete alapján, a Pálinka Nemzeti Tanács engedélye alapján szervezhető. 15. A törvényben foglaltak koordinálására, felügyeletére a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül e rendelet 3. sz. mellékletében foglaltak szerint megalakítja a Pálinka Nemzeti Tanácsot. 16.. A pálinkát az e törvény 4.sz A pálinka érzékszervi minősítése című mellékletében leírt vizsgálati módszerek szerint kell minősíteni a gyártás, az értékesítés, az oktatás folyamán, az országos szintű versenyeken, a hatósági intézményekben, laboratóriumokban, valamint az akkreditált minőségvizsgáló intézményekben, vállalkozásokban. A minőségi követelmények változtatása a Pálinka Nemzeti Tanács javaslata alapján az FVM hatásköre. 3
17.. A fekete gazdaság elleni határozott fellépés érdekében a bérfőzőtől, valamint a közfogyasztás számára szeszesital előállítási engedéllyel rendelkező vállalkozótól, vállalkozástól származó adatokból a VPOP Jövedéki Igazgatósága évente országosan összesített adatokat szolgáltat a PNT-nak. (Külön-külön és együttesen is összesíteni kell a bérés kereskedelmi céllal főzött párlatok, pálinka-fajták, vámtarifaszámok szerinti alkohol-fok mennyiségét. A fajták szerinti felsorolásban külön kategóriát képezve párlat a pálinkák és vegyes párlat a vegyes pálinkák esetében). 18.. Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a 148/2004. (X. 1.) FVM ESZCSM GKM együttes rendelet hatályát veszti. 4
1.sz. melléklet a 2007. évi...sz. törvényhez A pálinka, a gyümölcspárlat készítésénél felhasználható anyagok Adalék és segédanyagok: Enzimek, amelyek a pektinbontást, a feltárást segítik elő, A cefre savvédelme érdekében alkalmazható: citromsav, borkősav, kénsav, foszforsav, tejsav. Fajélesztők Kezelőanyagok Derítőszerek: bentonitok, MgO, aktív szén Nehézfémek ( vas, réz ) eltávolítására műgyanták Érleléshez Fahordók Répacukor, nádcukor, gyümölcs cukor, invert cukor, mesterséges édesítő szerek használata tilos. Magyarországon előállított méz is csak e törvényben meghatározott módon lehetséges. 5
2.sz.melléklet a 2007.évi... sz. törvényhez ORSZÁGOS PÁLINKAVERSENY RENDEZÉS FELTÉTELEI, SZABÁLYAI Országos pálinka verseny célja: A pálinka, mint hungaricum hírnevének erősítése, A termékek minőségének megmérése, marketing érték javítása, A termelői és a fogyasztói szemlélet formálása, a kulturált pálinka fogyasztás elősegítése. Országos versenyt lehet szervezni: A bérfőzött, a közfogyasztásra előállított pálinkáknak külön-külön és együtt is. Az érlelt, az ó, az ágyas, az eredet védett pálinkáknak külön-külön és együtt is, Az eredett védett pálinkákra eredett védett termékenként külön-külön és együttesen is, Valamint az előzőek kombinációira Országos/Nemzetközi Pálinkaversenynek minősül minden olyan Magyarországon szervezett verseny, amely a jelen szabályozás feltételeinek megfelel, amelyet a Pálinka Nemzeti Tanács ( továbbiakban: PNT ) engedélyezett. A verseny kiírójának írásban kell a Pálinka Nemzeti Tanácstól hozzájárulást kérni, ha országosnak/nemzetközinek kívánja a versenyt meghírdetni. A verseny kiírójának a versenyfelhívásában közzé kell tenni a PNT engedélyének számát. Magyarországon közfogyasztási célra előállított pálinkák címkéin a MagyarTermék Nagydíj, a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy mellett, csak olyan verseny eredményeit lehet feltüntetni, amely versenyt a PNT engedélyezett. Magyarország területén szervezett országos/nemzetközi pálinkaversenyen a magyarországi pálinkák mellett, csak olyan nem Magyarországon előállított tiszta gyümölcs és törköly párlatok vehetnek részt amelyeket jogszerüen nevezhetnek pálinkának. Az országos/nemzetközi pálinkaversenyen részt vehetnek olyan gyümölcs és törköly párlatok is amelyek megfelelenek az EU... sz. Rendeletének, de jogszerüen nem nevezhetőek pálinkának. Az országos/nemzetközi pálinka versenyen külön kategóriában kell minősíteni minden olyan terméket amelyek megfelelnek a gyümölcs és törköly párlattal szemben támasztott követelménynek, de jogszerűen nem nevezhetőek pálinkának. 6
Országos/nemzetközi pálinkaversenyre a bérfőzött és közfogyasztásra előállított pálinka, gyümölcs-, törköly párlat nevezhető be. A bérfőzött pálinkát, párlatokat kizárólag a pálinka, párlat tulajdonosa nevezheti be. Országos versenyt meg kell hírdetni legalább egy országos napilapban, valamint minden megyében egy napilapban. Nemzetközi verseny esetén pedig a versenyt legalább 10 európai ország egy heti lapjában is meg kell hírdetni. Országos verseny megtartásához szükséges minták ( benevezett termékek ) száma : összesen 200 db, ezen belül legalább 20 vállalkozó/vállalkozás, s a benevezett mintákból legalább 10 kategóriát lehessen képezni kategóriánként legalább 10 db mintával. Verseny kategóriák: A.) B.) Bérfőzött Kereskedelmi főzésű Fő kategóriák: I. Érlelt pálinkák II. Ó pálinkák III. Ágyas pálinkák IV. Eredet védett pálinkák V. Mézes pálinkák VI. Gyümölcs, szőlő és törköly párlat VII. Füszereken, gyógyfűveken érlelt pálinkák Alkategóriák: a. Termesztett gyümölcsből b. Gyüjtött, erdei és vadon termő gyümölcsből Termesztett gyümölcs kategóriák: 1. Almás termésüek (1.1 alma,1.2 körte,1.3 birs, 1.4 egyéb) 2. Bogyós termésüek (2.1 fehér, piros ribizke, 2.2 köszméte, 2.3 josta, 2.4 szamóca, 2.5 málna, 2.6 szeder, 2.7 egyéb ) 3. Csonthéjasok (3.1 cseresznye, 3.2 meggy, 3.3 kajszibarack, 3.4 őszibarack, 3.5 szilva 3.6 egyéb) 4. Szőlő és szőlő eredetűek (4.1 must, azaz szőlő, 4.2 törköly ) 5. Egyebek (5.1 homoktövis,5.2 kiwi, 5.3 naspolya,5.4 füge, 5,5 egyéb ) Gyüjtött erdei gyümölcsök és vadontermésüek: 1. Erdei gyümölcsök (1.1 szamóca, 1.2 málna, 1.3 szeder, 1.4 áfonya, 1.5 berkenye, 1.6 galagonya, 1.7 som, 1.8 csipkebogyó, 1.9 kökény, 1.10 bodza, 1.11 egyéb ) 2. Vad gyümölcsök (2.1 alma,2.2 körte, 2.3 cseresznye, 2.4 meggy, 2.5 egyéb ) Eredet védett pálinka kategóriába csak közfogyasztásra előállított, palackozott termék nevezhető, bírálható. Eredet védett alkategóriák: 1. Kecskeméti Barack 7
2. Szatmári Szilva 3. Szabolcsi Alma 4. Békési Szilva 5. Gönci Barack 6. Újfehértói Meggy Megfelelő minta szám esetén egyes kategóriák tovább bonthatóak. Pl.: szilva esetében: besztercei, veres, penyigei stb Országos Pálinkaverseny technikai feltételei: 1. Az érzékszervi zsűrizés helyszínén olyan zárt hőmérséklet szabályozott terem bíztosítása, ahol a benevezett minták kategóriánként ( mintánként 3 db legalább 0.5 l-es palack) elkülönitetten tárolható, a versenyhez a minták besorolása fizikailag is elvégezhető, rögzíthető, s mindez kontorollálható. 2. Szagmentes, hőmérséklet szabályzott, természetes világítású terem biztosítása az érzékszervi zsűrizésre, ahol minimum 5 egyenként 3 tagú zsűri + a csúcs zsűri tud dolgozni és helyet ad a számítástechnikai adat feldolgozásnak. 3. Szükséges számú tiszta fedeles kóstoló pohár biztosítása ( minimum 400 db ) 4. Az érzékszervi zsűri helyiségbe a zsűrizésben résztvevők, a verseny kiírója, illetve meghatalmazottja és a PNT ellenőre és a technikai személyzet ( felszolgálók, adatfeldolgozók ) kivételével nem léphet be senki a zsűrizés ideje alatt. 5. Minden zsűri tagnak biztosítani kell a kóstolt minta kiöntésére szolgáló edényt, valamint a zsűrizésre kapott tételek beazonosítására alkalmas olyan papír terítőt melyen egyszerre beazonosíthatóan legfeljebb 10 db kóstoló pohár fér el. 6. Minden zsűri tagnak biztosítani kell az íz, illat semlegesítéséhez szükséges ásványvízet, almát, kiflit, sajtot. Kávé szünetben a kávé nem fogyasztható el a zsűri teremben. 7. Minden benevezett pálinkáról egy törzslapot kell felfektetni. A törzslaphoz csatolni kell a nevezési lapot, származási igazolást. A törzslapon rögzíteni kell a minta részletes nevét, előállítóját, kereskedelmi főzés esetén a gyártási tétel azonosító számot, a kategória besorolási számot, a kémiai vizsgálat eredményét, az érzékszervi minősítés eredményét, a zsűri irásos véleményét. ( a verseny törzslapot a versenyt követően meg kell küldeni másolatban a pálinka tulajdonosának! ) Érzékszervi zsűrizésre csak az benevezett minta kerülhet, amely kémiai vizsgálatát elvégezték és ott megfelelt. Kémiai vizsgálatot a verseny kiírójának olyan laboratóriumban kell elvégeztetnie, amelynek az élelmiszertörvény alapján joga van hatósági ellenőrzésre, vagy pálinka minősítésére akreditáltsággal rendelkezik. Kémiai minősítésre a mintákat már kategóriába soroltan kell küldeni. A kémiai vizsgálatot végző laboratórium nevét a verseny kiírójának a kérelemben meg kell adni. Érzékszervi minősítésben résztvevő személyekkel szemben támasztott követelmény: 1. Országos versenyt szervező csak a PNT-nál vezetett zsűrilistáról kérhet fel zsűrizésre személyeket. Annyi zsűri tagot kell felkérni, hogy egy tag egy nap 30 mintánál többet ne minősíthessen. 8
2. A verseny kiírójának a kiválasztott zsűri tagok számára a versenyt megelőzően a PNT-nál vezetett zsűriképzésre jogosított listán szereplő személlyel, intézménnyel forma megállapító tréninget kell tartani. Ezen a tréningen kell kiválasztani az öt tagú csúcs zsűribe kerülő tagokat, valamint az elért, dokumentált eredmények alapján a legalább 3 tagú zsűri csoportokat. A PNT-nál vezetett zsűri listára a felkerülés kérelem alapján történik. A kérelemhez mellékelni kell, hogy kinél, hol végezte el és milyen eredménnyel a pálinka/gyümölcs párlat érzékszervi zsűrizésre felkészítő tanfolyamot. A felkerült személy törzslapján a PNT folyamatosan vezeti a képzést, a tréningeket, a zsűrizéseket. A PNT tematika, referencia alapján már 2008-tl nyilvános pályázaton választja ki azokat a személyeket, intézményeket akiknek joguk lesz országos pálinka verseny érzékszervi zsűrizésére tanfolyamokat, tréningeket szervezni és arról oklevelet kiállítani. A minták érzészervi zsűrizést 20 pontos birálati rendszerben, a 2007. évi... sz. törvény 4.sz. mellékletében lefektetett módszer szerint kell lefolytatni. A gyümölcsökre jellemző és elkerülendő idegen illatok, ízek listáját a PNT évente teszi közzé. Az érzékszervi bíráló lapon a kód szerinti kategória számot, valamint a tétel pontos nevét, ahogy benevezték kell felírni, valamint a zsűri csoport számát, a zsűri tag nevét, és biztosítani kell a négy szempont sor végén írásos megjegyzésre, véleményre helyet. Ezen kívül ha az adott termék csúcs zsűri elé is kerül akkor a csúcs zsűri biráló lapjához az adatfeldolgozásnál csatolni kell az alapzsűri bíráló lapját is. A pontozás során egész, illetve ½ pont is adható. Eredményességi határok: ARANYÉRMES TERMÉK 18,51-20,00 pont között, EZÜSTÉRMES TERMÉK 17, 01-18,50 pont között, BRONZÉRMES TERMÉK 15,51-17,00 pont között Az aranyérmes termékek közül, ha egy kategóriában legalább 9 termék kapott aranyérmet, s az előállítók száma is eléri a 3-at akkor a csúcs zsűri az alapzsűrizésnél elért pontszámok erősorrendbe állításával kiválasztja a kategória legjobbját, ami nagyarany érmes termék. Amennyiben több mintának azonos a pont száma, az érintett mintákat az erősorrendbe a csúcs zsűri megismételt szabályos érzékszervi zsűrizéssel sorolja be. Az országos/nemzetközi versenyen a bronz, ezüst, arany, nagy arany elismerés mellett, ha az a kiírásban is szerepel adható a verseny legjobb bérfőzött, legjobb kereskedelmi főzésű pálinkája, nemzetközi verseny esetében pedig a nagy arany kiválasztási szempontjai analógiára nemzeti díj. 9
A verseny eredményéről olyan oklevelet kell kiállítani melyen szerepel, hogy a versenyt a PNT hozzájárulásával szervezték. Az oklevelek mellé bronz, ezüst, arany, nagy arany medált, érmét is célszerű a helyezetteknek nyilvános sajtótájékoztató keretében átadni. A versenyeken amennyiben az a kiírásban is szerepel egyéb elismeréseket is el lehet adni, kivéve olyan elismerést amely nevében az ország legjobb szóösszetétele szerepel. E tekintetben az ország kifejezéssel egyenértékű a haza, a nemzet fogalma, valamint a Magyar Köztársaság fogalma is. Ilyen tipusú külön díjat csak az évről évre megrendezésre kerülő és a legalább 500 mintával rendelkező versenyen lehet adni. Ebben az esetben a kiválasztás szempontjait a PNT-al egyeztetni kell. 10
3.sz. melléklet a 2007. évi...törvényhez PÁLINKA NEMZETI TANÁCS A pálinka mint hungaricum előállításának forgalmazásának, minőségjavításának, minőségmegőrzésének összehangolt feladatainak meghatározására, a megvalósításuk koordinált felügyeletére a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megalapítja a Pálinka Nemzeti Tanácsot. A PNT 15 tagú testület, melynek titkársági teendőit az FVM szakfőosztálya látja el. A PNT-ba az FVM 2 tagot, a PM 2 tagot, a VPOP 1 tagot, a Szeszipari Szövetség és TT 2 tagot, a Pálinka Céh 2 tagot, Pálinkafőzők Országos Érdekképviselete 2 tagot, a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesülete 2 tagot, a Dél_Kelet Magyarországi Pálinkafőzők Egyesülete 2 tagot javasol. A javasolt személyeket a három éves tagsági mandátummal a miniszter bizza meg. A tagok visszahívására általános szabályként, kivéve a bizonyított alkalmatlanságot csak a javaslatot tevő szervezet egyetértésével kerülhet sor. A PNT elnöke az FVM minisztere, a PNT saját soraiból két érdekképviseleti alelnököt választ. A PNT titkára állandó tanácskozási jogú meghívottja a PNT üléseinek. A PNT rendszeresen de legalább negyedévente ülésezik. A PNT tagjaiból munkabizottságokat alakíthat. A munkabizottságok feladatukat a PNT-tól kapják és tevékenységükért a PNT-nak felelnek. A PNT üléseiről emlékeztető készül, mely nyilvános, közhasznú dokumentum. A PNT ügyrendjét, működési szabályzatát saját maga állapítja meg, amelyet azonban nyilvánosságra kell hozni. A PNT működése során biztosítani kell a nyilvánosságot, az átláthatóságot. A PNTáltalában konszenzussal hozza meg állásfoglalásait. A tartózkodás a konszenzus szempontjából nem jelent ellenvéleményt. A PNT feladatai: 1. A Nemzeti Pálinka Program alapján véglegesíti az éves, több éves pálinka marketing tervet. Ennek érdekében javaslatokat kér be az illetékes szakmai szervezetektől, A végrehajtás koordinálására, felügyeletére keret szerződést köt az AMC Kht-val. 11
2. Évente záró jelentésbe foglalja az éves marketing program végrehajtásának tapasztalatait. 3. Kiadja a közpénz felhasználását célzó pálinkás rendezvényhez a szervező kérésére a PNT egyetértését. 4. A PNT egyetértése szükséges a pálinkára vonatkozó- társadalmi, avagy üzleti alapon álló - védjegy mozgalom elindításához. 5. Kiadja, szükség szerint korszerűsíti az országos/nemzetközi pálinka verseny rendezéséhez szükséges feltételeket. 6. A szervezők kérelmére, ha a szervezők vállalása kielégiti a meghatározott feltételeket engedélyezi az országos verseny szervezését. Az engedélyezés mellett a PNT ellenőrzi a verseny szervezését, bonyolítását. 7. A pálinka érzékszervi bírálókról szakértői névsort vezet. Országos verseny zsűrijébe csak a névsorban szereplő minősített bírálók kérhetők fel. 8. Pályázat utján kiválasztja és megbízza azt a személyt, intézményt aki/akik a pálinka érzékszervi bírálók elismert képzését, formában tartó tréning képzését fogják végezni. 9. Pályázat utján kiválasztja és megbizza azt, azokat az intézményeket aki/akik az országos pálinkaverseny elismert kémiai vizsgálatát végezhetik. 10. Vertikális etikai kódexet dolgoz ki a pálinka üzletág szereplői számára és ellátja az aláírt etikai kódex szerinti egyeztető etikai bizottság feladatait is. 11. Szoros munka kapcsolatot tart a VPOP-val, az ellenőrző hatóságokkal, valamint a fogyasztóvédelemmel. 12. A pálinka üzletág szabályozásával, fejlesztési programjával kapcsolatban a PNT a szakmai egyeztetés fóruma. Ennek megfelelően a Jövedéki Tanács pálinka ( gyümölcspárlat ) ügyben csak a PNT egyetértésével foglalhat állást. 13. Véleményt nyílvánit az eredet védelmi eljárás, valamint a fejlesztési pályázatok kiírása során. 14. Az eredet védett termékek esetében évente jellegminta kiválasztó versenyeket szervez, melyen kötelező résztvenni minden olyan vállalkozónak, vállalkozásnak aki/akik a földrajzilag lehatárolt területen működik és használja, használni kívánja az eredet védett elnevezést. A jellegminták őrzéséről egy éven keresztül a PNT gondoskodik. A névhasználati engedélyt is a PNT adja ki meghatározott mennyiségre. Jogtalan névhasználat esetén a PNT kezdeményezi az üzleti forgalomból való kivonást, megsemmisítést, szabálysértési bírság megállapítását. 15. A PNT felügyeli a pálinka jövedéki adóbevételének évi 2 %-ból az FVM éves költségvetésében képzett pálinka marketing alapot. 12
16. A PNT szervezi évente a PÁLINKA NAPOT, valamint az éves pálinka szakmai konferenciát. 17. A PNT hagyja jóvá a pálinka marketing alapból részben, egészben finanszirozott akciókat, s a PNT joga van a végrehajtás helyszíni ellenőrzésre. 18. A PNT kezeli a VPOP Jövedéki Igazgatósága által a pálinka előállításról, forgalmazásról, felhasználásról gyüjtött, országosan összesített adatokat, 19. A PNT a helytelen névhasználókat, a pálinka név szabálytalan használóit köteles felszóllítani jogsértésük azonnali abbahagyására. A felszólítás eredménytelensége estén a PNT hivatlaból eljárást kezdeményez az illetékes hatósági szerveknél. 20. A PNT működési költségeit a pálinka marketing alap fedezi. 13
4.sz melléklet a 2007. évi... törvényhez Pálinka Érzékszervi Vizsgálata 1.A Pálinka vizsgálat általános szabályai (amelyek azonos mértékben vonatkoznak a bírálati tanfolyamokra, tréningekre, hatósági vizsgálatokra, versenyekre) Az érzékszervi vizsgálat előtt, a pálinkára vonatkozó -EU és Nemzeti szabályozásában kötelezően előírt- fizikai és kémiai vizsgálatokat kell elvégezni. Az érzékszervi vizsgálatot mindig páratlan számú, de legalább 3 tagból álló bizottságnak kell végezni. A bizottság tagjai olyan személyek, akiknek a pálinka minősítésében kellő szakértelmük és gyakorlatuk van, s e törvény 2.sz. mellékletében foglaltak szerint választottak ki. A bizottság tagjainak mentesnek kell lennie olyan átmeneti indiszpozíciótól is (pl. meghűlés, fejfájás, stb), amelyek őket az érzékelésben zavarhatja. A vizsgálatot célszerű a délelőtti órákban végezni, amikor az érzékszervek és az idegek még pihentek. A vizsgálat előtt legalább 3 órán belül és közben nem szabad fűszeres, zsíros, nehéz ételeket vagy szeszesitalokat fogyasztani. Az ízlelő szervek és a figyelem fáradására való tekintettel nem ajánlatos egy alkalommal 30-nál több mintát vizsgálni. Az egyes minták ízlelése között legalább 5 perc szünetet kell tartani és ezalatt az ízlelő szervek közömbösítésére célszerű zsemlét vagy kenyeret, savanykás, nem túl édes és nem túl illatos almát, sajtot szódavizet vagy vizet fogyasztani. A vizsgálat megkezdése előtt a vizsgálatra kerülő minták sorrendjét meg kell állapítani. A vizsgálatot egy kategórián belül az alacsonyabb szeszfokú, illetve enyhébb ízű mintával kell kezdeni. A vizsgálatot tiszta levegőjű helységben kell végezni, amelyet rendszeresen szellőztetnek. A helység hőmérséklete lehetőleg állandó és egyenletes, 20ºC körül.legyen. A vizsgálati helységben a vizsgálat előtt és alatt dohányozni tilos. 14
A vizsgálatra váró mintákat és a vizsgálat eszközeit is az értékelő helység melletti előkészítő helyiségben kell tartani, szennyeződések és túlzott kiszellőződés ellen védve. A poharakba, a bírálat előtt legalább negyedórával, lehetőleg azonos pálinkáka mennyiséget kell kitölteni. Helyes ha a 100-200 cm³ űrtartalmú poharakba betöltött mennyiség legalább 20 cm³, de 40 cm³-nél ne legyen több A magasabb szeszfokú pálinkaféléket hígított állapotban is vizsgáljuk. A hígításhoz kb 20ºC hőmérsékletű tiszta, nem állott, lágy vizet kell használni, hogy a vele hígított vizsgálati anyag is kb. 20ºC hőmérsékletű legyen, ebben az esetben 30-40 perc kivárás után kezdhető meg a pálinka bírálata. Ha a vizsgálatot valamilyen okból meg kell ismételni, akkor az ismétlő vizsgálatot lehetőleg másnap reggel, de legalább 6 órai szünet után kell végezni. 2. A vizsgálat eszközei Az ízlelő vizsgálathoz színtelen üvegből készült, felfelé szűkülő körte vagy tulipán alakú, egyenletesen vékonyfalú, sima öblös, talpas, lefedhető, kb. 100-200 ml űrtartalmú ízlelő poharakat kell használni. A poharak fedésére üveg fedelet, vagy üveglapot használhatunk. Használat előtt a poharat ki kell mosni és tiszta vízzel kiöblíteni, hogy tökéletesen tiszta és szagtalan legyen. A pohárból a vizet ki kell csepegtetni, esetleg kirázni, külsejét megtörölni, de belül szárazra törölni nem szabad, mert a törlőkendőtől szagot vagy ízt kaphat. 3. A vizsgálat végrehajtása 3.1. Kötelező elvégzendő vizsgálatok 3.1.1. technológia tisztaság : A pálinkakészítési technológia megítélést a gyümölcstől, a cefrézés, az erjesztés, a lepárlás, az érlelés, az édesítésen át a palackozott késztermékké válásig tartó teljes folyamatot öleli fel, része a tisztaság és a szín vizsgálata is. E vizsgálatot rendszerint a 2. fejezetben leírt poharakban végezzük, azonban bármilyen átlátszó, színtelen üvegpalackban vagy pohárban is lehet a tisztaságot és a színt vizsgálni. Az italok tisztaságát sötét háttér előtt, villanylámpa fényében kell vizsgálni. A vizsgálatok egyöntetűsége érdekében tisztaság szempontjából a következő fogalmakat kell tisztázni. 15
- tükrös az ital, ha tökéletes átlátszó, zavarosság nélküli és áteső fényben csillog. - tiszta az ital, ha tökéletesen átlátszó, zavarosság nélküli, de áteső fényben nem csillog. - poros az ital, ha tökéletesen átlátszó, esetleg csillogó is, de benne áteső fényben porszerű szemcsék láthatók, - opálos az ital, ha áteső fényben opalizál, - zavaros az ital, ha azon átnézve a mögötte lévő tárgyaknak legfeljebb a körvonalai észlelhetők, - törött az ital, ha a zavarosság mellett még sajátos színelváltozást is mutat (törés). Az italok színét nappali szórt fényben, fehér alapon vagy fehér háttér előtt kell vizsgálni. 3.1.2. A pálinka illatának vizsgálata - Az illat vizsgálatkor a lefedett poharat vízszintesen körbeforgatva, folyadékot áramlásba hozzuk, hogy a folyadék a pohár belső falának minél nagyobb felületét benedvesítve és így nagy felületen párologjon és a pohárban kialakuljon egy illat aura.ekkor a fedőt hirtelen felemelve, beleszagolunk a pohárba. -Első megfigyelésünk arra vonatkozzék, hogy nincsen-e idegen szaga, ezután vizsgáljuk a jelenlévő illatok intenzitását és az alapanyagra jellemző tipikusságát valamint az illatok összhangját. -A minta hígítása esetén, a hígítást követő 30-40 perc kivárás után kell a vizsgálatot elvégezi. - a szánkbavett és lenyelt kis mennyiségű pálinkát a kilélegzésnél, az orr mögötti üregben való érzékeléssel is minősíteni kell. 3.1.3. Az íz vizsgálata - Az illatvizsgálat után végezzük. Az íz vizsgálatnál az italt szánkba vesszük, úgy hogy ízlelő szerveink minden részével találkoznia kell, a szájüregben éppúgy, mint a garatban. -Első megfigyelésünk arra vonatkozzék, hogy az ital tiszta ízű-e és zamata megfelel-e minta megjelölése, fajtája alapján várt jellegnek. Ezután következik az alkotórészek összhangjának a megfigyelése, az ital jellegzetes gyümölcsös ízének, íz intenzitásának és íz harmóniájának elbírálása. -itt végezzük az érleltség egyes jellemzőinek, valamint az édesítés alkohol,- és cukortartalmának megítélését. 16
3.1.4. íz-illat harmónia: Mely az illat és íz együttes (aroma) összbenyomása alapján egymáshoz képesti intenzitásuk szerinti pontértékelés. 3. 2. Feltételesen elvégzendő vizsgálatok: 3. 2. 1. Szárazpróba Az illat- és íz vizsgálat után az ízlelő pohárból kiöntjük a mintát és a poharat lefedve és kezünkben melegítve időről-időre, beleszagolunk. A különböző illatanyagok illékonyságuk sorrendjében tünnek elő és távoznak el, és itt értékelhető az illatok mögött esetlegesen megbúvó lepárlási hibák. 4.Az érzékszervi vizsgálat értékelése -A pálinkákat, érzékszervi tulajdonságaik alapján pontozással és kiegészítőleg szövegesen értékeljük. - A pontozással a jó tulajdonságokat vesszük figyelembe, növekvő pontszámmal. - A bíráló egész és ½ pontszámú értéket adhat és a legjobb pálinka is legfeljebb 20 pontot érhet el. -A pontozást a következő négy tulajdonság alapján kell végezni. Technológiai tisztaság Illat Íz Íz-illat harmónia A pontozást a következők szerint kell végezni. technológia tisztaság: 0-4 pont, amely pálinkakészítési technológia megítélést a gyümölcstől, a cefrézés, cefretárolás, az erjesztés, a lepárlás, az érlelés, az édesítésen át a palackozott késztermékké válásig tartó teljes folyamatot öleli fel! Illat: 0-6 pont mely a pálinka gyümölcsösségének illat tipikusságát, intenzitását értékeli mind az illat belélegzésénél és szaglásánál való 17
érzékeléssel (nazálisan), mind az illat kilélegzésénél, az orr mögötti üregben való érzékeléssel (retronazálisan). Íz: 0-6 pont mely a pálinka, gyümölcs ízének, zamatosságának értékelését, a nyelven, a szájüregben, a garaton, a nyelőcső felső részén, háromosztagú idegek (trigeminálisan) segítségével történő íz érzékeléssel (ízleléssel) állapítja meg Íz-illat harmónia: 0-4 pont mely az illat és íz együttes (aroma) benyomása alapján egymáshoz képesti intenzitásuk szerinti harrmóniára vonatkozó pontérték. A bírálók külön-külön pontozzák a technológiai tisztaságot, az illatot, ízt és az íz-illat harmóniát, amelyet mintánként külön minősítő lapon tüntetnek fel. 5.Átlag pontszám kiszámítása A minősítő lapok adatait az összesítő minősítő lapon kell összegezni és átlagolni bizottságonként, az alábbi szabályok betartása mellett. -Legalább 5 tagú bizottság esetén a legkisebb és legnagyobb egyedi pontszámokat el kell hagyni, a fennmaradt szavazatok alapján a négy jellemzőre külön-külön ki kell számítani átlag pontszámot. -Három tagú bizottság esetén a számtani átlag kiszámításánál valamennyi szavazatot figyelembe kell venni. Ha háromtagú bizottság esetén akár az illat, akár az íz bírálatánál a legkisebb és legnagyobb pontszám különbsége 3 vagy ennél több, a vizsgálatot meg kell ismételni. -Az összes pontszámot a jellemzőként elért egy tizedes pontosságra kerekített átlagpontszámok összege adja. -Az érzékszervi pontszámok egyenkénti és összeg pontjainak 50% -át (10 pont) tekintjük a pálinkára nézve alap állapotnak, egyben az ún. forgalombahozatali határpont -nak. Az összpontszám 80%-tól (16pont) különleges minőségű - ként kell értékelni. -Az érzékszervi minősítés során alkalmazni kell azon szakkifejezéseket is (szöveges értékelésnél) amellyel az egyes tulajdonságok pontosan körülírhatók. 18