SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CAMPUS (GYULA) EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET Tudományos Diákköri Konferencia Dolgozat összefoglalók A Konferencia időpont i dőpontja ja: : 2012. november 21. 9 óra Helyszíne: Gyula, Pándy Kálmán Kórház Árvay Terem
A SZOCIÁLIS BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYBEN ÉLŐK ÉS A NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ KLIENSEK MENTÁLIS ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÉTFÉLE ELLÁTÁS, KÉTFÉLE MEGLÁTÁS Comparison of mental statuses of clients living in long term care facilities and in day care centers. Two provisions, two insights Témavezető: Schriffertné Lócskai Henriett, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Szociális munka alapszak, IV. évfolyam Szerencsi Károly szociálpolitikus, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, A TDK pályamunkám témájának kiválasztásában elsődleges motivációs szempont az a közel tíz éves munkatapasztalat, amelyet idősotthonban töltöttem. Főiskolai tanulmányaim során többször kerültem olyan intézménybe gyakorlatra, ahol az alapszolgáltatást volt módom megismerni, így több ellátási területre betekintést nyerni. Dolgozatom empirikus kutatásra épül, amelyet Újkígyóson az Ezüstág Idősek Otthonában, és az igazgatása alá tartozó, alapszolgáltatást végző Gondozási Központban végeztem. A következő hipotéziseket fogalmaztam meg: 1. Feltételezem, hogy a nappali ellátásban részesülők kedély állapota, hangulata rosszabb, mint a bentlakásos intézményi elhelyezésben részesülőké. 2. Feltételezem, a bentlakásos intézményi ellátásban részesülők viszonya családtagjaihoz eltérő, a nappali ellátásban részesülőkhöz képest. 3. A kétfajta ellátásban részesülő idősek másképp viszonyulnak a szervezett ellátáshoz. 4. Feltételezem, növekszik az igény a bentlakásos intézményi elhelyezésre. Több módszert is alkalmaztam, így kérdőívet tölttettem ki az ellátottakkal, továbbá a helyi önkormányzat és a vizsgált intézmény statisztikai adatait dolgoztam fel, valamint interjút készítettem az Ezüstág Gondozási Központ vezetőjével. A bentlakásos intézményben élők hangulata, mentális állapota jobb, mint az otthonukban többnyire egyedül, özvegyen élő, nappali ellátást igénybevevő klienseké. Ennek oka az idősek és gyermekeik, illetve közeli hozzátartozóik kapcsolatainak megváltozása idősotthonba költözéskor, akiket ekkor többször, illetve rendszeresebben látogatnak. Másik alapvető különbség, ami befolyásolja a két ellátó klienseinek hangulatát, az ellátottak családi állapota, hiszen a nappali ellátó kliensei többnyire özvegyek, míg a bentlakásos intézményben élők nagyobb része egész életében egyedülálló volt. Az idősotthonba költözés után átformálódik a kliensek kapcsolatrendszere. Akik eddig elsődleges támasznak tudták tekinteni családjukat, még akkor is, ha azok sajnos messzebb élnek, a kor előrehaladtával, vagy az idős ember egészségi állapotának romlásával már kevésnek bizonyulnak támasznak, mint elsődleges segítségnyújtási lehetőség. Ezekben az esetekben egy stabilabb intézményi háttér keresése válik szükségessé, ami a bentlakásos életformát jelenti. A kérdőív eredményei szerint, az esetek többségénél az a tény, hogy az idős szülő segítségre szorul, ami megoldandó feladatként jelenik meg a gyermekek számára, egyúttal felkelti bennük nagyobb odafordulásukat szülőjük felé életük utolsó szakaszában, ezért rendszeresebben látogatják őket. A vizsgált intézmény vezetőjével készített interjú kapcsán kiderült, a bentlakásos intézményi elhelyezésre az utóbbi években rohamosan nőtt az igény. Az okokat vizsgálva megállapítható a település elöregedése, valamint az idős emberek elmagányosodása, amely a megyére jellemzően a fiatalok elvándorlásából következik a munkanélküliségből adódóan.
A NEVELŐSZÜLŐNÉL ÉLŐ GYERMEKEK HELYZETÉNEK VIZSGÁLATA Analysis of the situation of children living with foster parents Témavezető: Bali Krisztina, Gazdasági, Agrár és Egészségtudományi kar, Szociális munka alapszak, IV. évfolyam Homoki Andrea, adjunktus, Gazdasági, Agrár és Egészségtudományi kar A TDK dolgozatom címe A nevelőszülőnél élő gyermekek helyzetének vizsgálata. Dolgozatom elkészítése során szeretnék tiszta képet kapni arról, hogy milyen helyzetben vannak a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedők hazánkban és milyen előnyeik vagy éppen hátrányaik vannak családban élő kortársaikkal szemben. Szeretném jobban megismerni a nevelőszülői hálózat pozitív és negatív oldalát, mind szakmai szempontból, mind kliensi viszonylatban. Véleményem szerint a gyermekek védelmének szerepe jelentős. 2012-ben is közel 20.000 gyermek van szakellátásban, ki lakásotthonokban, ki nevelőszülőknél. Soha nem lehetünk biztosak abban, hogy a jelenlegi ellátórendszerek a legtökéletesebbek a célcsoportok számára. Egy ilyen területen, ahol fejlődésben lévő gyermekek sorsáról van szó, mindig a legjobb ellátásra kell törekedni. Az, az idő, amit gyermekvédelmi gondoskodásban töltöttek, nagy hatással lesz életük további alakulására. Dolgozatom megírásának a célja, hogy feltárjam a magyarországi gyermekvédelmi rendszer előnyeit és hátrányait, az ellátásban nevelkedő gyermekekre milyen hatással van a nevelőcsaládi környezet. Célom, hogy összegyűjtsem azokat a területeket, amiben a nevelt gyermekek hátrányosabb helyzetben vannak, mint a családban élő kortársaik. Célom, hogy megtaláljam annak a módját, hogy a szociális munkások hogyan segíthetnek a nevelésben lévő gyermekek beilleszkedésében. A pályamunkám egyes részeiben a mai magyarországi nevelőszülői rendszert fogom megvizsgálni, Kálmánchey Márta - Nevelőszülőnél élő gyerekeknél előforduló pszichés problémák című tanulmánya tükrében. Mivel ez a tanulmány már 10 éves, így érdekes lehet bemutatni, miben változtak azóta az eredmények. Kutatni szeretném a rendszer helytállóságát, milyen változásokra lenne esetlegesen szükség ahhoz, hogy maximálisan ellássa feladatát. Szeretném megtalálni annak a módját, hogy a szociális munkások, hogyan segíthetnek a rendszerben nevelkedő gyermekeken, hogyan vállalhatnak még nagyobb szerepet a gyermekvédelemben.
A BŰNÖZÉS, MINT DEVIANCIA, VALAMINT A BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁS VILÁGA ÉS A SZOCIÁLIS MUNKA KAPCSOLATA Connection between the delinquency as deviance and the world of law enforcement and the social work Szász Nóra Tünde, Gazdasági- Agrár és Egészségtudományi Kar, Szociális munka alapszak, nappali tagozat Témavezető: Homoki Andrea, adjunktus, Gazdasági- Agrár és Egészségtudományi Kar, Tudományos diákköri dolgozatom célja a bűnelkövetők életének, családi körülményeinek, problémáik feltérképezésének a feltárása, valamint annak vizsgálata, hogy az elítéltek milyen ismeretekkel rendelkeznek a szociális munkáról. Dolgozatom témája a bűnözés, mint deviancia, valamint a büntetés-végrehajtás világa és a szociális munka kapcsolata. Először a témám szempontjából legfontosabb fogalmakat - mint a bűn, a bűn megelőzése, a büntetés és annak célja, majd a szabadság vesztés büntetést - jártam körül. A legfontosabb fogalmak áttekintése után a deviancia kérdéskörét vizsgáltam meg. E témában ismertettem annak funkcióit, diszfunkcióit, áttekintettem Lombroso biológiai elméletét, ezt követően érintettem a pszichológiai elméletet, a racionális elméletet, a kulturális elméletet, az anómia és a minősítési elméleteket. A következő nagyobb témakör dolgozatomban a büntetés-végrehajtás világát mutatja be, ezen belül kérdőíves kutatásom helyszínét a Szegedi Fegyház és Börtönt. A soron következő fejezetek a szociális munkáról általánosságban, és annak megjelenéséről szólnak a büntetés-végrehajtás világában. Kutatásomat kérdőíves felmérés formájában valósítottam meg, melyre a Szegedi Fegyház és Börtönben került sor 2012 szeptemberében. A harminchat kérdésből álló kérdőívem célja, hogy megvizsgáljam a fogvatartottak lakhelyét, életkorát, iskolai végzettségét, családi körülményeit, a külső kapcsolattartás jellegét, valamint minőségét, ismeretüket a szociális munkáról. A szegedi látogatásom alkalmával betekintést nyertem 50 fő fogvatartott életébe. A területi megosztás alapján elmondható, hogy a Szegedi Fegyház és Börtönben lévő fogvatartottaknak legnagyobb arányban a Tiszántúlon van az állandó lakhelye. Mindössze 2% külföldi állampolgár. A fogvatartottak életkorának kiértékelése alapján megállapítom, hogy legtöbben 22-31 év közöttiek vannak. A fogvatartottak 84%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Legnagyobb arányban a nőtlen állapotú elítéltek találhatóak a fegyházban, ami 42%. Az elítéltek több mint fele olyan családból származik, ahol volt már bűnelkövetés. Az elítéltek 74%-a hallott már a szociális munkáról, míg 26%-a nem. Az arány azt mutatja, hogy a segítő szférával valamilyen szinten volt már kapcsolatuk, de hogy mégis börtönviseltek lettek arra utalhat, hogy a professzionális segítségnyújtás nem működött hatékonyan. Az átlagember álláspontja az, hogy a börtönökben elvetemült bűnözők vannak, akiket bezárnak azért, hogy jó útra térjenek. Azt viszont kevesen látják, hogy akik a börtönben vannak, nemcsak bűnözők, hanem áldozatok is. Lehet, hogy szülő nélkül kellett felnőniük vagy alkoholista, bántalmazó, elhanyagoló családban nőttek fel vagy esetleg szintén bűnöző családi mintát követve váltak ilyenné. Dolgozatomban a fenti értékeket kifejtve mutatom be a fogvatartottak életét.
A MAGYAR HAJLÉKTALAN-ELLÁTÁS PROBLÉMÁI A SZOCIÁLIS MUNKÁS SZEMÉVEL The problems of the homeless services in Hungary through the eyes of a social worker Zsoldi Mariann SZIE, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Szociális munka alapszak, IV. évfolyam Témavezető: Homoki Andrea SZIE, adjunktus,szakvezető helyettes, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Napjainkig mind a hajléktalanokkal, mind pedig a hajléktalansággal sokat foglalkozotta média és a szakma is, például a fővárosban zajló események hatásaira a közbeszéd leginkább az aluljárókban életvitelszerűen élők kiszorításáról és elhelyezéséről folyó vitákat jelentette, ahol a probléma kezelése - véleményem szerint - leginkább az állampolgárok előtti láthatatlanná tételi megoldások felé ment el, a sok helyen és sokat hangoztatott hatósági, regresszív megoldások előtérbe kerülése felé vezető úton. Feltételezéseim bizonyítása, illetve cáfolása végett minden hipotézisemet több szempontból is megvizsgálom. Egyrészt a szakirodalomra támaszkodva szeretnék némi helyzetképet festeni a hajléktalanok helyzetéről, másrészt statisztikai adatokat használok fel - bár nem mindhárom hipotézisre vonatkozóan -, az általam készített interjúk egy-egy gondolatának felidézésével kívánom hipotézisem valós, vagy vélt voltát eldönteni. Az interjúk kapcsán két dolgot is fontosnak tartottam, egyrészt azt, hogy az interjúalanyok saját szavaikkal fejezzék ki gondolataikat, másrészt pedig azt, hogy a kutatási témáimat illetően kapjak válaszokat. Az interjúk kapcsán módszeremül a félig strukturált interjútechnikát választottam, lévén az interjúk készítésének tervezésekor voltak vezérfonal gondolatok/kérdések, melyeket igyekeztem is minden interjúvolt személy esetében feltenni, majd az elkészült interjúkat tartalomelemzéssel dolgoztam fel. Az első hipotézisem mely szerint a hajléktalanok száma folyamatos csökkenést mutat -nem nyert bizonyítást. Sokkal inkább arra világított rá, hogy egy nagyon hosszú évek óta folyó kötelező adatszolgáltatás sem képes megfelelő, megbízható információt szolgáltatni a hajléktalanok számát illetően. A második hipotézisem - mely alapján a mentális betegségek, devianciák nehezítik a re-integrációt részben nyert bizonyítást, ugyanis az egyértelműen kiderült, hogy a legtöbb hajléktalan rendelkezik mentális betegségekkel, devianciákkal, viszont a re-integráció nehézsége nem csak ezek miatt nehéz, azt jelentős mértékben meghatározza a hajléktalan létben eltöltött idő hossza. Harmadik hipotézisem részbeni igazolása annak köszönhető, hogy bár a különféle ellátási formák képesek az alapvető szükségletek kielégítésére, azok mégsem biztosítanak személyre szóló, specializált, megfelelő szolgáltatásokat a hajléktalan egyének számára. Elengedhetetlen és nagyon fontos, hogy legyen használható, az elméletnek és a gyakorlatnak is megfelelő, az ezeket megalkotó és alkalmazó szakemberek számára is elfogadható, életszerű hajléktalan fogalom Magyarországon. Kifejezetten fontosnak tartom azt, hogy a hajléktalan személyek vonatkozásában történjen meg az intézményrendszer ellátotti csoportok szerinti, specializált szolgáltatásnyújtási módjaira berendezkedő intézményrendszer létrehozása.