Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum Zalaszentgrót és térsége vállalkozói társadalmi gazdasági beágyazottságának vizsgálata Készítette: Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége Összegzés A projektet támogatta az Európai Unió Európai Szociális Alapja és a Magyar Kormány ROP-3..2.1-2004-08-006//32
A vizsgálat témája: Zalaszentgrót és térsége vállalkozói társadalmi gazdasági beágyazottságának vizsgálata, a vállalkozások foglalkoztatásai hajlandóságának, a befektetési és fejlesztési lehetőségeinek, szakképzési igényeinek vizsgálata. A vizsgálat célja: megismerni azokat a faktorokat, amelyek befolyásolják a célcsoport helyi társadalmi kohézióját és a foglalkoztatási lehetőségek bővítését. Hipotézisek: A kistérség gazdasági potenciálja az elmúlt másfél évtizedben jelentős belső és külső tényezők által meghatározott szerkezeti átalakuláson ment át, amelyben a helyi nagyfoglalkoztató vállalkozások helyett számában, minőségében és szakmaspecifikusságában nagyszámú és igen változó tőkeerejű kis- és középvállalkozás jött létre. 1. A foglalkoztatási adatok a gazdasági struktúraváltást leképezik, de kevés az információ a tervezett fejlesztési irányokról, a foglalkoztatásai szándékokról, a szakképzett munkaerő iránti mennyiségi és minőségi igényekről. Feltételezés, hogy vizsgálat a foglalkoztatásai fehér foltokat és képzési igényeket feltérképezi. 2. A térségben hiány van szakmai - iskolai és munkahelyi - képzőhelyekben, ezek létesítésének, működésének segítése a foglalkoztatásai szerkezet megváltoztatását segítené elő, 3. A térség társadalmának szereplői között a belső kohézió gyenge. Feltételezés, hogy az egymásra épülő ill. az egymás mellett működő szervezetek hálózati szerveződésének korlátait tárja fel a vizsgálat. A kutatás során 100 kérdőíves felmérést készült el vállalkozásoknál és 26 interjú társadalmi és civil szervezeteknél, szakmai szövetségeknél. A kistérség lakossága 2004. december 31-én 18 557 fő volt, ami az öt évvel ezelőttihez képest 263 fő fogyatkozást jelent. Zala megye statisztikai kistérségei lakosságszámarányát kistérség a megye összlakosságának 6,3 %-át adja. tekintve Zalaszentgrót A városi lakosság aránya a kistérségeken belül: a megyében Nagykanizsa lakosságszáma 63 %, Zalaegerszeg 58 %, Keszthely 45 %, Zalaszentgrót 42 %, Lenti 37 % és Letenye 24 % a kistérségen belül. A Zalaszentgróti kistérséget jellemző munkanélküliségi ráta jelentősen meghaladja az országos átlagot, és még nagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúli régióét. Jellemző a férfiak és a szakmunkás és szakiskolát végzettek magas aránya a munkanélküliek között. A Munkaügyi Központ adatai szerint 2005. augusztusában a kistérségben regisztrált munkanélküliek száma 853 fő volt, ez a szám 189 fővel haladta meg az előző év hasonló időszakának adatát. Így zalaszentgróti kistérségben 2005. augusztusában a munkanélküliség ráta 10,8 % volt. Ezzel szemben, az országos átlagot tekintve, a 2005. III. negyedévi időszakban a munkanélküliségi
ráta 7,3%-os volt. Az országos átlagnál kedvezőbb volt a Nyugat-Dunántúli régió mutatója, itt 2005 III. negyedévében a munkanélküliségi ráta mindössze 6 % volt. A kistérségi munkanélküliek többsége ( 486 fő ), az összes munkanélkülinek csaknem 57 százaléka férfi volt. A 853 fő kistérségi munkanélküli 40,4 százaléka szakmunkás, 25,4 betanított munkás. Mindössze 13,8 százalékuk segédmunkás. A kistérségi munkanélküliek között alacsony a szellemi foglalkozásúak aránya, 20,28 százalék. A munkanélkülieknek 18 százaléka 1 hónapig, 44 százaléka 1-6 hónapig, 21 százaléka hat hónaptól egy évig volt munka nélkül. 1-2 éve keres munkát a munkanélküliek 6 százaléka. A legkedvezőtlenebb helyzetbe a két évnél is tovább keresők vannak, a munkanélküliek 11 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. 2004. december 31-én a regisztrált vállalkozások száma 1435 volt. A regisztrált vállalkozások fele ( 717 db ) a városban található, a többi megoszlik a 23 település között. 2004 év végén Dötkön nem működött regisztrált vállalkozás. 2004. év végén a térségben 1000 főre 77 regisztrált vállalkozás jutott. ( Az öt évvel előbbi adatokhoz képest nagyságrendben következett be változás, de arányaiban, a megyén - régión belül nem, ill. a települések között sem történt mértékadó elmozdulás ) Kiemelkedik Sénye, Kehidakustány és Nagygörbő adata, ill. továbbra is alacsony a vállalkozási hajlandóság Batyk (33 ), és Pakod ( 41 ) községekben. 2004 év végén a településeken a 249 kiskereskedelmi üzlet egyharmada élelmiszerüzlet volt, illetve az összes bolt 61%-a működött a városban. Kiemelkedik Kehidakustány és Türje kereskedelmi ellátottsága, ill. a mérés időpontjában Almásházán és Dötkön nem volt kereskedelmi egység. A 105 vendéglátóhely 54 %-a volt Zalaszentgróton, itt is a Kehidakustányi adat emelkedik ki. Nem találunk vendéglátóhelyet a mérés időpontjában Döbröcén, Dötkön, Kallósdon, Kisgörbőn, Kisvásárhelyen, Sényén, Sümegcsehin, Szalapán és Tilajban. A Zalaszentgróti kistérség a Nyugat-Dunántúl elmaradott, periférikus helyzetű kistérségei közé tartozik. Ágazati szerkezete kedvezőtlen, az ipar dominanciája és a szolgáltató szektor fejletlensége jellemzi. A lehetőségektől jelentősen elmaradt a turisztikai ágazat. A kistérség foglalkoztatottsági, jövedelmi és általános jóléti szempontból a régió legkedvezőtlenebb adottságú kistérségei közé tartozik, és a lakosság iskolai végzettsége is alatta marad a régió átlagának. Oktatási infrastruktúra tekintetében ugyanakkor a régió legjobb ellátottságu kistérségei közé tartozik. Szintén átlag feletti értékek jellemzik a kistérség egészségügyi ellátórendszerét. ( 7 ) Az eddig elkészített fejlesztési elképzelések közül a térség gazdaságfejlesztési stratégiája hiányzik, Zalaszentgót város rendelkezik 2006-ig terjedő programmal, de annak városüzemeltetési elemei dominálnak.
Gazdasági tárgyú előterjesztéseket a vizsgált önkormányzatok néhány esetben tárgyalnak. Az elmúlt 10 évben a térségi besorolás függvényében a társadalmi gazdasági szereplők igyekeztek kihasználni eleinte a hazai ill. fokozatosan az EU adta különböző jogcímeken kapható támogatásokat, pályázatokat. A pályázatkészítő menedzselő forrásportfóliót összeállító szervezetek szakmai együttműködése hiányos, nemcsak az információ szerzés átadás tekintetében, hanem a pályázatok szinergiájának kihasználásban is. Egyes szervezetek Borút Egyesület, Gazdálkodó Családokért ZalA-KAR Kht, stb ill. egyes közepes nagy vállalkozások Zal AGRO Rt, Zalacereália Kft, stb felhalmozott tudásanyaga e tekintetben kiemelkedő. A kérdőívek alapján megállapítható, hogy a válaszadó vállalkozók jelen helyzetüket nem ítélik megfelelőnek, bár kapacitáskihasználtságuk a hazai átlagtól alig tér el ill. 69 % - uk öt évnél régebb óta működik. Értékesítési forgalmuk az előző évhez képest csökkent vagy változatlan maradt. A tevékenységüket akadályozó tényezők közül magasan kiemelkedik a piaci helyzet, a kereslethiány és a konkurencia, csak ezt követi a tőke és pénzhiány. A legnagyobb problémát a beruházási hajlandóság alacsony szintje ill. annak mértéke, a technológia fejlesztés hiánya okozza, amely elsősorban a piaci helyzet nehézségeivel függ össze. Az ágazati beruházási hajlandóság a mezőgazdasági ágazatban a legnagyobb, kiemelkedik a hazai átlagszámok tekintetében is. A tervezett létszámbővítések - adminisztrátor, közgazdász, faipari gépkezelő, kereskedő, szakács, esztergályos, parképítő, lakatos, kovács, nyomdász, betanított munkás - 59 főt érintenének, ami a térségben jelenleg állást keresők 6-8 % ának tudna munkát biztosítani a szakmák megfelelősége esetén. Szakmunkástanulóval a jövőben csupán egy vállalkozás kíván foglalkozni. Hitelfelvételi szándékaikat is a tevékenységbővítés hiánya ill. a piaci helyzet magyarázza. Pályázati aktivitásuk pozítív, az ehhez szükséges önerőt a pályázók biztosítani képesek. A térségi kapcsolatrendszerük a tevékenységhez kötődően a beszállítói oldalt tekintve átlagos, társadalmi kapcsolatrendszerük ( egy két aktív szereplőt leszámítva ) alacsony, ami együtt mozog alacsony szponzorálási szándékukkal is. A térségben eddig készített és tervezett fejlesztési irányokhoz célokhoz való kötődést ritkán lehetett felfedezni, ez alól az idegenforgalmi vállalkozások jelentettek néha kivételt.
Ez vonatkozott a Térségi Paktum mibenlétére és a térség vállalkozóinak a paktumban vállalni tudott vagy szándékozott szerepére is. Ez a tájékoztatás/tájékozódás hiányára utal, ill. az információáramoltatás kiszélesítését követeli. A 10 vállalkozóval lefolytatott interjú alapján a kérdőíves felmérés képe némileg árnyalódik. Véleményük szerint a piaci helyzet nehézségeihez hozzájárul a jelenlegi adók, járulékok túlzott mértéke ill. a pályázati rendszer nehézkes volta. Ez utóbbi a támogatási szerződések megkötésének és az utófinanszírozási technika alkalmazásának időbeli eltolódásával szinte lehetetlenné teszi a kisvállalkozásoknak a pályázati pénzekhez való jutását. Az állami bürokrácia csökkentése ill. a vállalkozásbarátabb központi és helyi irányítás ( amely még az állami kiadásokat sem növelné ) közvetlenül éreztetné hatását a kis közepes vállalkozásoknál. A kereskedelmi ágazatban elsősorban a multik megjelenése okoz gondot ( még Szombathelynek is van szívóhatása! ) ill. ebben az ágazatban fokozottan jelentekezik a tőkehiány. Egyes speciális szakmákban ( pl. szállítmányozás ) inkább munkaerőhiányt, vagy legalábbis megfelelő szakképzettségű munkaerő rendelkezésre állását is említették. A piaci helyzetben - szinte minden ágazatban meglévő nehézséget oldaná a belső piac védelme, a hazai termékek piaci népszerűsítése ill. fogyasztók hazai termékekhez való hűsége. Az idegenforgalom területén összhangban a térségben megfogalmazott távlati célokkal - a megfelelő, koncentrált szakmai oktatást ill. a térség vállalkozásainak ( elsősorban a két termálfürdőnek ) a közös fellépését szorgalmazták. Az idegenforgalom közös promóciójából fakadó előnyök kihasználásából a kapcsolódó ágazatok helyi építőipar ill. helyi élelmiszertermelés is profitálhatnak. Jövőbeni munkaerőigényeik tekintetében jelöltek meg: a következő képzési területeket Nyomdász, kereskedő, idegenforgalmi végzettségek, informatikai ismretszerzés minden szinten, fémfeldolgozó szakmák, malomipari szakmunkás, nyelvismeret, szállodai szakmák, egészségügy és személyi szolgáltatások ( ideértve a masszőr, fodrász, stb.), fémforgácsoló, műszakiépítész, felszolgáló, szakács, szobaasszony, takarító, parkgondozó. ( A létszámigény változó, speciális szakmákban 1-2 fő, néhány esetben megyén kívüli képzéssel. A nyelvi képzések ill a számítástechnikai képzések a munkaviszonyban állóknak szükségesek )
E tekintetben megjelenik az akkreditált, felnőttképzéssel foglalkozó képző intézmény iránti igény is a városban/térségben, mivel a képzések nagy része a (kis)régión kívül zajlik. A 16 egyéb térségi, társadalmi ill. civil szervezet és önkormányzat képviselője a jövőbeni munkaerő ill. képzési igénynél a parképítő, a szociális gondozó, hulladék gazdálkodó kezelő szakmákkal egészítette ki az eddigieket. A jövőt formáló átfogó javaslatok - a térség gazdasági erejét formáló és a vállalkozások tevékenységét befolyásolóan - a következők: - Fenntartható környezetgazdálkodás: megújuló energiahasználat, korszerű hulladékgazdálkodás, ökológikus szemlélet kialakítása helyi erőforrásokra támaszkodva, ideértve a helyi környezeti erőforrásokat és szellemi kapacitást ill. a környezeti ipar térségbe vonzását is. - Idegenforgalom: - Termálturizmus: A Zalaszentgrót-i fürdő/ szabadidőközpont komplex fejlesztése és Kehidakustány-i fürdővel közös fellépések erősítése, komplex programajánlatokkal. A térség legyen kezdeményezője a Zalai Fürdőegy(esü)let létrehozásának. - A Sármellék-i Repülőtér közelségéből adódó lehetőségeket kihasználva a térség közös idegenforgalmi kínálatának megjelenítése. - A kerékpárturizmus, lovasturizmus, borturizmus, stb fejlesztése az eddigieknél összehangoltabban, a Kistérségi Társulás koordinációjában szerveződjön. - A térségmarketinget tágan értelmezve : - A térség informatikai ellátottságát erősíteni kell, ideértve azon vállalkozások számának növelését, amelyek termékforgalmazással, honlap-tervezéssel ( és folyamatos gondozással), speciális kereső-szolgáltatásokkal, stb-vel foglalkoznak. Ill. a közösségi helyeken való hozzáférés szakmai színvonalát is növelni kell - A térség önálló információs felületén ( honlapján ) - a közérdekű információk mellett - a vállalkozások saját ( többnyelvű ) információs anyagaikkal jelenhetnek meg. A Térségi Foglalkoztatási Paktum információs hálózatának kiépítéséhez Paktum Pont kialakítása célszerű, ahol valamennyi információ az álláskereséstől a képzésekig, a fejlesztési céloktól a helyi adókig, a befektetési lehetőségektől a foglalkoztatási struktúrán át az idegenforgalmi információig stb. hozzáférhető.
Az információhoz un. egyablakos rendszerben a lakosság a civilek az önkormányzatok és a vállalkozók kapnának megfelelő információkat. Az információs bázis kialakításához teljeskörü munkaerőtérképet kell készíteni a kistérségről, ideértve a ki-be ingázás szakmai összetételét ill. a képzési igények és lehetőségek feltárását is. A Paktum tevékenységének kiteljesedését szolgálja, ha külső kapcsolatrendszere erősödik, mert ha csak befelé fordul kapcsolódási energiát veszít. A Paktumnak kezdeményezni kellene a meglévő két foglalkoztatási paktummmal ( Letenye, Keszthely) való kapcsolatfelvételt, ill. hálózat kiépítés lehetőségét. A térségben jelenlévő társadalmi, civil szervezetek, vállalkozói érdekszövetségek a Paktumon belül hozzák létre tagjaik saját érdekérvényesítését szolgáló Paktum Platformot, amely nem a politikai erővonalak mentén, hanem a foglalkoztatási feszültségek oldására, közös fellépésekre, gazdasági és térségfejlesztési feladatokra fókuszál. A befektetésvonzó környezet kialakítása nem integrált megközelítésű: Zalaszentgrót város ipari területének Ipari Parkká fejlesztése viták keresztűzében zajlik elhelyezkedését, megközelíthetőségét, környezetét tekintve, ill. a konkrét elképzelésekről a vállalkozóknak nincs ismerete. Kiemelkedő Türje, Óhíd és Kehidakustány foglalkozásbővítéssel, vállalkozásvonzással kapcsolatos tevékenysége, bár mindegyik település adottságai/indokai/érdekei eltérőek. Az oktatás területén a középfokú intézmény irányítási és finanszírozási nehézségek mellett - aktivítását fokozva a felnőttképzés akkreditációjának mielőbbi befejezése után a fenntartó, a város ill. a kistérségi társulás és a paktum vezető szervei közös álláspont kialakításával fogalmazzák meg a térségi képzési igényeket. Zalaszentgrót térség könnyen megjegyezhető és felidézhető szlogenjének és jelképének megalkotása, amely a térségmarketing mellett a térségi identitás erősítését is szolgálja.