A NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI. I. sorozat BÁNYÁSZAT MISKOLC, 1982.

A NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI I. sorozat BÁNYÁSZAT 31. KÖTET 1-2. FÜZET MISKOLC, 1982.

A NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI I. sorozat BÁNYÁSZAT 31. KÖTET 1-2. FÜZET MISKOLC, 1982.

HU ISSN 0324-6620 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: ZAMBÓ JÁNOS felelős szerkesztő BOCSÁNCZY JÁNOS, CSÓKÁS JÁNOS, SZILAS A. PÁL, TARJÁN IVÁN Kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem A kiadásért felelős: Dr. Kozák Imre rektorhelyettes NME Sokszorosító Üzeme Nyomdaszám: KSZ-82-3400 -NME Miskolc-Egyetemváros, 1982. Engedély száma: MTTH-III.-3183/1976. Sajtó alá rendezte: Dr. Farkas József egyetemi tanár Technikai szerkesztők: Kovácsné Kismarton Gabriella, Németh Zoltánná Megjelent az NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásában Kézirat szedése: 1982. aug. 15-1982. okt. 30-ig. Sokszorosítóba leadva: 1982. nov. 9. Példányszám: 300 Készült IBM-72 composer szedéssel, rotaprint lemezről az MSZ 5601-59 és MSZ 5602-55 szabványok szerint 13 B/5 ív terjedelemben A sokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető

ELŐSZÓ A Nehézipari Műszaki Egyetem és a Technische Hochschule Otto von Guericke Magdeburg 1980-ban emlékezett meg 20 éves szoros és eredményes együttműködéséről. A barátsági és együttműködési szerződés keretében 1970. év óta egyre erősödő és tartalmasabbá váló kapcsolatok alakultak ki, ezen belül a magdeburgi főiskola Apparate- und Anlagenbau szekciója és a miskolci Ásványelőkészítési Tanszék között hidraulikus szállítás, hidromechanizáció témakörben. A hidromechanizáció összefüggő technológiai rendszert jelent, amely a szilárd szemcsés anyagok csővezetékben történő, úgynevezett hidraulikus szállítását, mint fő technológiai eljárást, valamint a szállítás előtti eljárásokat és a kiáramló keverékkel végzett műveleteket tartalmazza. A hidraulikus szállítás és hidromechanizáció egyre jelentősebb helyet kap a legkülönbözőbb iparágakban és a mezőgazdaságban. Elterjedését a jövőben még inkább elősegíti a környezetvédelemmel való szoros kapcsolata. A két fenti intézet a hidromechanizáció kutatása és fejlesztése terén a szocialista országokban elért eredmények és tapasztalatok kicserélésére és e technológia elterjesztésére közösen kezdeményezte a hidromechanizációval foglalkozó kollokvium-sorozat megindítását. 1979-ben Miskolcon, 1981-ben Rostockban voltak ilyen kollokviumok; 1983-ban ismét Miskolcon kerül megrendezésre. A hidromechanizációban rejlő előnyök annak nagyobb mértékű alkalmazását indokolnák. Erre kívánja felhívni a figyelmet ez a füzet is és a hasznos együttműködést hivatottak demonstrálni a tanulmányok. Miskolc, 1982. január Prof. Dr.-Ing. H.-J. KECKE MAGDEBURG Dr. TARJÁN IVÁN egyetemi tanár MISKOLC 3

NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 31(1982) kötet, 1-2. füzet, 5-21. HIDRAULIKUS SZÁLLÍTÓ BERENDEZÉSEK CSŐSZERELVÉNYEI KECKE, H.J. összefoglalás Hidraulikus szállítóberendezések anyagáramának elzárása és szabályozása különleges követelményeket támaszt. A szilárd anyag nagyobb kopást okoz és megakadályozhatja a csőszerelvény normális működését. A csó'szere Ivén yek optimális kiválasztásához, illetve megtervezéséhez a csőszerelvények működési módjából kell kiindulni és figyelembe kell venni az egész berendezés üzemviszonyait és a kopási mechanizmust. Ilyen komplex szemléletmód alapján a tanulmány szempontokat ad csőszerelvények kiválasztására, tervezésére és beépítésére vezérlési és szabályozási feladatokhoz. Jelölések E II K P Q c t d n P V rugalmassági modulus keménység kopási együttható teljesítmény térfogatáram szállítási koncentráció átmérő szemcseszám nyomás sebesség Dr.-Ing. KECKE, HANS-JOACHIM, egyetemi tanár Technische Hochschule, Magdeburg Sektion Apparate- und Anlagenbau A kézirat beérkezett: 1982. március 25. 5

a szög (ütközési szög) 77 hatásfok p sűrűség a B törési szilárdság o H viszonyítási szilárdság Indexek / fal N névleges munkapont s szemcse v veszteség K kopás Bevezetés Mint minden szállítási feladatnál, így csővezetéki szállítás esetében is felmerül a szállított anyagmennyiség megváltoztatásának, valamint a teljes berendezés vagy részegységek be-és kikapcsolásának igénye. Bár csővezetékeket elsősorban olyan esetekben használnak anyagszállításra, amikor hosszabb időn keresztül állandó, nagyobb mennyiségű anyagot kell szállítani, szabályozási és zárási feladatokra ilyen esetekben is szükség van. Különösen akkor merül fel nagy mértékben ezen feladatok iránt az igény, amikor a szállítóberendezést olyan rendszerhez kell csatlakoztatni, mely anyagok előkészítését vagy feldolgozását végzi. Valamely szállítóberendezés speciális egységeiben is szükségessé válhatnak gyakori átkapcsolások. Hidraulikus szállító berendezésekben ez elsősorban adagoló berendezésekre, mint pl. a csőkamrás adagolókra vonatkozik. Az anyagáram szabályozására folyadékok és gázok esetében az általánosan ismert csőszerelvényeket: szelepeket, tolózárakat, pillangószelepeket és csapokat használják. A kiválasztás, illetve a tervezés a támasztott speciális követelménytől (zárás, szabályozás stb.) az anyagfajtától, a szállított mennyiségtől, a nyomástartománytól és a hőmérséklettől függően történik. Hidraulikus szállítás esetében is a fő feladat egy csővezetékben áramló anyag menynyiségének befolyásolása. Ennek megfelelően itt is azonos elveket kell alkalmazni: lényegében véve azonos csőszerelvényeket használunk, mint tiszta folyadékok és gázok esetében. Van azonban néhány lényeges különbség, melyeket a következőkben foglalhatunk össze: 1. Hidraulikus szállítás esetében a hangsúly valamilyen szemcsés szilárd anyag szállításán van. A folyékony fázis csupán segédanyag, szállító közeg. Ezért elsősorban a szilárd anyag mennyiségének szabályozása a feladat. Ez azonban a csővezetékbe feladott szilárd anyag mennyiségén keresztül is történhet, az össz-térfogatáram megváltoztatása nélkül. 6

1 p V 1. ábra A nyomás és a sebesség változása csőszerelvényekben

2. A szilárd anyag jelenléte miatt erózió (öblítő kopás) révén a csőszerelvények szerkezeti elemeiből jelentős anyagmennyiség távozik el, ami súlyos működészavarokhoz és a szerelvény idő előtti tönkremeneteléhez vezethet. 3. A szilárd anyag, mely általában szemcsés alakú, a csőszerelvények állítandó elemeinek mozgását akadályozhatja, beszorulásukat okozhatja, vagy zárószerelvények esetében a tökéletes zárást lehetetlenné teheti. Mindebből következik, hogy 3 esős ílvéryek kiválasztásánál és működésük helyes meghatározásánál figyelembe kell venni az egész berendezést és annak működésmódját, a szállított szilárd anyagot és a szemcséknek a szerelvény működése közben végzett mozgását. A csőszerelvények működésmódja A csőszerelvények feladata, hogy az anyagáramot megszakítsák vagy szabályozzák. Konkrétan fogalmazva: Zárási feladatok berendezések vagy azok egységeinek indításakor vagy leállításakor, illetve átkapcsolások esetén. Szabályozási feladatok a szállítandó anyag mennyiségének beállítására vagy a berendezés optimális működfs riódjának betartására, illetve elérésére. Biztonsági feladatok meg nem engedett üzemállapotok (túl nagy nyomás, az anyagáram megfordulása stb.) megelőzésére. A cső szerelvé nyék általában a mechanikus-geometriai működésmód" szerint dolgoznak: az anyagáramot az áramlási keresztmetszet geometriájának mechanikus megváltoztatása révén befolyásolják. Ebből nyilvánvaló, hogy a fenti problémák, melyeket a 2. és 3. pontban vázoltunk, csőszerelvények hidraulikus anyagszállításra való alkalmazásakor valóban fellépnek. A nehézségek megfelelő konstrukció révén csak csökkenthetők. További probléma, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, hogy a csőszerelvények általában, de csővezetékbe való beépítés esetén k 'önösen, energetikai szempontból nézve a fojtás elvén működnek: a nyomásenergia bennük hővé alakul. Ez azonban nem közvetlenül történik, hanem túlnyomórészt kinetikus energián keresztül (1. ábra): Ap -> ~- v 2 -> Ap v. Míg azonban ez a körülmény tiszta folyadékokat szállító berendezésekben nem okoz problémát, ha kavitációs kopás veszélye nem lép fel, addig lényegesen megnehezíti a viszonyokat szilárd anyagot szállító vezetékek esetében. Mint ismeretes, az öblítő kopás mértéke a sebességgel növekszik. A szállítási sebességnek túl magas értékre való növelése ennek megfelelően igen erős kopást okoz a csőszere]vényekben. Különösen kedvezőtlen körülmények között természetesen itt is felléphet a kavitációs kopás. Rá kell mutatni továbbá arra is, hogy a csőszerelvényeket, különösen normál kivitelben, általában csak egy feladat ellátására tervezik, tehát pl. a zárószerelvények nem alkalmasak szabályozási funkció betöltésére és megfordítva. Tehát amennyiben egyidejűleg kü> 8

Szabályozás Zárás Biztosítás Tolózár Pillangó-szelep Szelep Csap 2. ábra A csőszerelvény-típusok által ellátható fontosabb feladatok

lönböző feladatok ellátására van szükség, különböző csőszerelvényeket kell a csővezetékbe, illetve berendezésbe beépíteni. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy a kívánt célra alkalmazható-e meglevő szerelvény vagy külön kell tervezni speciális kivitelt. A 2. ábra az egyes szerelvények funkció szerinti csoportosítását mutatja, a feladatokból és a szerelvények lehetőségeiből kiindulva. Csőszerelvények feladatai és alkalmazási feltételei szilárdanyag-szállítás eetén Már utaltunk arra, hogy szilárd anyagot szállító berendezésekkel szemben alapvetően más követelmények merülnek fel, mint homogén közeget szállítókkal szemben. Zárási feladatok esetében ez különösen a szállított mennyiség, illetve szállítási sebesség csökkenésével összefüggő szemcseülepedésre és az ennek következtében fellépő dugulási veszélyre vonatkozik. Egy berendezést vagy annak valamely részét ezért általában lehetőleg csekély szilárdímyag-koncentráció mellett vagy akár tiszta folyadék alkalmazásával indítanak, illetve állítanak le. Ilyen esetekben ugyan elvileg megmarad a szemcsék beszorulásának veszélye, azonban a veszély foka lényegesen kisebb. Ehhez járul az a körülmény, hogy fokozatos zárás során, azaz hosszabb beállítási idők esetében, a szállító közeg sebességének és ezzel együtt anyagszállító képességének csökkenése következtében a szemcsék már a teljes lezárás 'iőpontja előtt lerakódnak és ezért a cső felső részében csaknem teljesen tiszta folyadék található. A csőszerelvények kiválasztása és beépítése emiatt lényegesen könnyebbé válik. Zárási feladatokat normál üzem során is el kell látni, különösen adagoló berendezések esetében. Ezek tipikus példája a 3. ábrán vázolt és elterjedten alkalmazott csőkamrás adagoló. A csőkamrás adagoló szerelvényei szempontjából kritikus feladatok a következők: a kisnyomású vezetéket a kívánt szállítási paramétereknek megfelelően szilárd anyag jelenlétében kell átkapcsolni, s ennek során rövid működési időt kell megvalósítani. E célra a szerelvények kiválasztásának különösen gondosan kell történnie. A szállított anyagmennyiség szabályo^ '.sara legmegfelelőbb szerelvény-típusok kiválasztásához az egész rendszer üzemviszonyait kell megvizsgálni. Erre jól felhasználható a nyomás és mennyiség összefüggéseit mutató állapotábra (4. ábra). A berendezéstől és a szállított szilárd anyagtól függő c t állandó nyomásveszteségi görbéken kívül a szivattyú, illetve az energiaközlés jelleggörbéi is lényegesek. Dugattyús szivattyúk alkalmazása esetén a szállítandó szilárd anyag mennyisége minden további nélkül szabályozható a koncentráció, azaz a feladott szilárd anyag megváltoztatásával, ha bonyolultabb kapcsolásoktól, mint pl. párhuzamos ágak, eltekintünk. Forgólapátos szivatytyúk alkalmazásakor szélesebb működési tartomány adott. Itt az első követelmény, hogy a tervezett munkapont stabilitását biztosítsuk. Ennek részletesebb elemzésébe most nem kívánunk bocsátkozni. Megemlítendő azonban, hogy a szállított mennyiséget fojtással nem szabályozhatjuk tetszés szerint, mert fellép a rendszer eldugulásának veszélye. Ennek a feltételnek teljesítése mellett a szabályozás történhet a koncentrációnak, tehát a feladott szilárd anyag mennyiségének megváltoztatásával (pl. 1 pont a 4. ábrán), vagy az össz-keverékmennyiség c t - állandó feltétel melletti megváltoztatásával (pl. 2' pont a 4. 10

~ 7. A szállítót oly adék tartálya 2. Nagynyomású tisztav/z-szivattyú 3. A szállitófolyadék visszatérő vezetéke ü. A csőkamra zárószelvénye - zárva 5. A csőkamra zárószelvénye - nyitva 6. Csókámra 7. Keveréktartály 8. Keverék - töltőszivattyú 9. Száll/tó csővezeték Sí 4>#j>j>#j>j>jr /ry 3. ábra Csőkamrás adagoló

ábrán). Az utóbbit valamilyen csőszerelvény segítségével megvalósíthatjuk, amikor is járulékos nyomásveszteséget iktatunk be. A leggazdaságosabb variánst a V teljesítmény és a beruházási költségek figyelembevételével kell meghatározni. A fenti megfontolások lényegét a 4. ábra alapján az 1. táblázat foglalja össze. A legtöbb esetben a feladott mennyiség szabályozása bizonyul célszerűbb megoldásnak. 1. táblázat A szállított szilárd anyag mennyiségének szabályozási lehetőségei forgólapátos szivattyúk alkalmazása esetén Szabályozási mód A feladott mennyiséggel Csó'szerelvény fojtásával Nyomásveszteség csökkenő növekvő Szállított mennyiség (összes) növekvő csökkenő Természetesen egy berendezés tervezésekor az itt említett lehetőségeken kívül minden célszerű megoldást, így pl. a szivattyú fordulatszám-változtatásának lehetőségét is meg kell vizsgálni. Hangsúlyoznunk kell, hogy szilárd anyagot szállító berendezések csőszerelvényeinek kiválasztásánál mindig az egész berendezést kell szem előtt tartani. Ebből következik, hogy mindenekelőtt zárási és átkapcsolási feladatokat kell megoldani. 2. táblázat Az öblítő kopás osztályozása A szemcse mozgása, il. a falnak történő ütközés szöge a = 0 0 < a < 90 a = 90 Elnevezés sikló öblítő kopás ferde öbtítő kopás ütköző öblítő kopás Hidraulikus szállítóberendezésekben fellépi» kopás A folyadékban levő szilárd anyag a berendezés falain általában megnövekedett kopást okoz, ezt nevezzük öblítő kopásnak. Az ütközési szög függvényében megkülönböztetünk sikló, ferde és ütköző öblítő kopást [4], (2. táblázat). 12

1 Dugattyús Forgólapátos szivattyú szivattyú Ap, P> A A/ +». N U) -O e o Térfogatáram 4. ábra A hidraulikus szállítás állapotábrája 13

A jelenség képe alapján különbséget tehetünk továbbá nagyobb területre kiterjedő és helyi (öblös) kopás között. Ebből a szempontból a leglényegesebb tényező a folyadékban levő szemcsék mozgása a csővezetékben levő akadályok és irányváltozások környezetében. Ezeken a helyeken a kerevékben szétválási jelenségek lépnek fel, aminek következtében a folyadék áramvonalától, illetve pályájától eltérő szög alatt a falnak ütköző részecskék száma lényegesen megnövekszik (öblös kopás). A kopás szempontjából a következő tényezők játszanak szerepet: 1. A szerkezeti anyagok, valamint a szemcsés anyag tulajdonságai. Ezen belül [1]: - szemcsealak éles szélű anyag 1 2-szer akkora kopást okoz, mint legömbölyített szemcsék. - szemcsenagyság növekvő szemcseátmérővel nő a kopás - szerkezeti anyagok keménységi viszonyai a kopás kicsi, ha Hf > H s a kopás nagy, ha Hf < H s 2. A szemcsés anyag mozgásviszonyai, különös tekintettel a sebességre és a szemcsék ütközési szögére (5. ábra). Általános szabályként: kopás ~ v ahol m = 1,5-5 a szerkezeti anyagtól függően. A csőszerelvények okozta fojtás nagy áramlási sebességet idéz elő, ugyanakkor a szemcsék jelentős irányeltérést is szenvednek. E két körülmény jelentősen hozzájárul a kopás növeléséhez. 3. A szállítási koncentráció A szállítási koncentráció növekedés:vei szükségszerűen növekszik a falnak ütköző szemcsék száma és ezzel a kopás is, amennyiben valamilyen ellentétes hatás nem játszik szerepet. A kopási viszonyokat az energetikai szemlélet alapján a következő összefüggéssel jellemezhetjük [2]: ahol VK _ Ps Vs n d s E f -Ki v s üf v s H v k a kopási sebesség, v s a szemcsék sebessége, a jobboldal egyes tényezői az energiaarányokat, 14

i*-"" "* i, "~i«fc^ 7 N/ / 4 if) to Ol 0) UJ 3 \. ^ 2 Ütközési szög <?C /4nyoyo/c: 7 Keregönfveny 2 St 60 acél 3 St 37 acél U Gumi 90* 5. ábra Különböző szerkezeti anyagok kopása az ütközési szög függvényében [l] szerint 15

1 1 Kemény 1 > Pl/C 1 CT) U) w qj Q V) </) -o 5 Kemény polietilén/ O J3T 1 1 l Kemény/ PVC / < \ / fpvc & PVC Lágy pc >Hetilén 1 \ I \ 1 \ 1 St37 ^acél 10' 10' 10 l 10 s MN/m 2 Rugalmassági modulus 6. ábra A kopás jellegzetes függése az anyagi tulajdonságoktól [2] szerint 16

a frekvenciaarányokat, ill. a szilárdsági arányokat jellemzik. A fenti összefüggés felhasználásával szilárd anyagot tartalmazó folyadéksugár falnak történő ütközésére felírható [2] (lásd 6. ábrát is): ahol PsQsVJ E f vk =K 2 - d s o B (a B -a 0>í ) K 2 =/(szállított szilárd anyag minősége, ütközési szög, sugárátmérő). Ha ezeket az eredményeket a csőszerelvényekre alkalmazzuk, akkor megállapítható, hogy a sebességet lehetőleg alacsony értéken kell tartani és az irányváltoztatásokat célszerű elkerülni. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy lehetőség szerint szabályozó szerelvényeket ne használjunk, a záró szerelvényeknek pedig nyitott állapotban akadálytalan átömlést kell biztosítaniuk (a csőkeresztmetszet ne változzék). Ha ennek ellenére jelentős kopás lép fel, meg kell vizsgálni, hogy nincs-e szükség kopásálló bb anyag alkalmazására (6. ábra). Utalnunk kell továbbá a kopási jelenség időbeli változására is. Különösen az igénybevétel első szakaszában lép fel nagy kopás. Ha a konstrukció üzemeltetési szempontból lehetővé teszi, célszerűbb nagyobb falvastagság alkalmazása, mint a szerelvény viszonylag gyakori cseréje. A csőszerelvények kiválasztása Szilárd anyagot szállító csővezetékben az anyagáram szabályozására alapvetően ugyanazokat a konstrukció típusokat és működési elveket kell alkalmazni, mint folyadékok és gázok esetében, és ezeket is alkalmazzák a gyakorlatban. A működési elvnek megfelelő mechanizmus, nevezetesen a keresztmetszet változtatása és a fojtásos szabályozás a rendszerint nagy áramlási sebességgel együtt a csőszerelvények üzemképességét és élettartamát negatív értelemben jelentősen befolyásolja. A kiválasztást és a szilárdanyag-szállítás feltételeihez való alkalmazkodást a rendelkezésre álló alaptípusokból kiindulva (7. ábra) különös gondossággal kell végezni. A konstrukciókkal szemben a tartós üzem érdekében az alábbi követelményeket támasztjuk: - lehetőleg kismértékű irányváltoztatás, hogy a szerelvény falának minél kevesebb szemcse ütközzön, - szűkületek kiküszöbölése vagy mérséklése nagy sebességek megelőzésére, - a lerakódás megakadályozása, mert az a szabályozó elemek szükséges mozgását, illetve zárószerelvények esetén a tömör zárást megakadályozza. Ezekből a szempontokból következik, hogy az egyébként széles körben használatos szelepek nem alkalmazhatók szilárdanyag-szállításra. Ugyanez vonatkozik a pillangószelepekre is. 17

-r i I o b> d. o., b.> c.) d.) szelep tolózár csap pillangoszelep 7. ábra Csőszerelvények alaptípusai (vázlatosan) 18

Belátható az is, hogy szilárd anyag szállítása esetén fokozottabban kell érvényesíteni azt az általános szempontot, hogy csőszerelvényeket csak egyetlen feladat ellátására alkalmazzunk, azaz vagy csak zárásra, vagy csak az anyagáram szabályozására. Szűkület nélküli zavartalan átáramlást az alábbi zárószerelvények nyitott állapotában biztosíthatunk: tolózárak, különösen párhuzamos lapú tolózárak, melyek szűkület nélküli átáramlást biztosítanak, csapok, különösen gömbcsapok a csőkeresztmetszetnek megfelelő nyílással, szorító, illetve tömlős armatúrák (rugalmas záróelemek). Nagyobb kopás így csak a kapcsolási folyamat idején lép fel. Járulékos állásidő-tartalékokat megfelelő löketű meghosszabbított zárólappal (tolózár) vagy túlméretezett golyó választásával (gömbcsap) nyerhetünk. Néhány további, a konstrukciót befolyásoló szempont: ha a csővezeték legmagasabb pontja után függőleges szakasz áll rendelkezésre, a csőszerelvényt lehetőleg oda építsük be. vízszintes vezetékbe a zárási iránnyal felfelé helyezzük el a zárószerelvényt, nagyobb állításidőket válasszunk annak elkerülésére, hogy szemcsék szoruljanak be a csőszerelvényekbe (kombinálva az előző szemponttal), a záróelem éleit vágó élként képezzük ki és rugalmas tömítőelemeket használjunk. A szabályozó szerelvények működési elvének következtében üzemi helyzetben nagy sebesség és irányváltozás jön létre. Emiatt a szabályozó elem megnövekedett kopása nem kerülhető el. Ebből következik, hogy a szabályozó elemet eleve kopó alkatrészként kell elkészíteni. A következő konstrukciók jöhetnek itt számításba: laptolózár felülről mozgatott zárólappal (koncentrációprofil!) pillangószelep a különböző típusoknak megfelelő speciális szabályozó elemekkel. Alapvetően azonban lehetőség szerint el kellene kerülni, hogy a szilárd anyagot tartalmazó folyadékáramot szabályozni kelljen. Célszerűbb a feladott mennyiségen, azaz a szállítási koncentráción keresztül végzett szabályozás. Ezentúl általában kopásálló szerkezeti anyagok, illetve megfelelő bevonatok alkalmazására és jó karbantartási lehetőségre kell törekedni. Az elemzett szempontok figyelembevételével, tehát megfelelő konstrukciók és a szükséges kopási tartalékok biztosításával (falvastagság-növelés gyakoribb csere helyett az idő függvényében csökkenő kopási sebesség!), a csővezetékével megegyező állásidők érhetők el. 19

IRODALOM 1. WELLINGEN, K.-UETZ, H.: Gleitverschleiß, Spülverschleiß, Strahlverschleiß unter der Wirkung von körnigen Stoffen. VDI-Forschungsheft 449, Düsseldorf 1955. 2. KRIEGEL, E.: Der Strahlverschleiß von Werkstoffen. Chemie-Ingenieur-Technik 40(1968), 31-36. 3. TARJÁN, I.-DEBRECZENI E: Theoretical and experimental investigation of the wear of pipeline caused by hydraulic transport. Paper G 1 of the Hydrotransport 2(1972). BHRA. Cranfield. England. 4. KECKE, H.-J.: Kavitationsverschleiß an Armaturen. Technische Information Armaturen 11(1976). 88-92. 5. WEBER, M.: Strömungs-Fördertechnik. Mainz.Krausskopf-Verlag, 1974. PIPE FIi TINGS IN HYDRAULIC TRANSPORT PIPELINES by H.-J. KECKE Summary Closing and controlling the solids flow in hydraulic transport pipelines require special conditions. The solid particles increase wear and may prevent the proper function of pipe fittings. Optimum selection and design of pipe fittings have to rely on the operational principles of the fittings, the operational method of the equipment and the wear mechanism. Using this complex method of analysis, the study discusses selection, design and installation of pipe fitting used for control purposes. ROHRLEITUNGSARMATUREN IN HYDROMECHANISCHEN FESTSTOFFTRANSPORTANLAGEN von H.-J. KECKE Zusammenfassung Die Absperrung und Regelung des Stoffstromes in hydromechanischen Feststofftransportanlagen stellt besondere Anforderungen. Der Feststoffanteil bewirkt erhöhten Verschleiß und kann die Funktion der Armatur behindern. Zur optimalen Armaturenauswahl bzw. -gestaltung ist es erforderlich, von der Arbeitsweise der Rohrleitungsarmaturen auszugehen und die Anlagenverhältnisse und den Verschleißmechanismus mit in die Betrachtung einzubeziehen. Auf der Basis einer solchen komplexen Betrachtungsweise werden Hinweise für die Auswahl bzw. Gestaltung und die Zuordnung von Armaturen zu den Steuer- und Regelaufgaben gegeben. 20

УЗЛЫ ТРУБ ОБОРУДОВАНИЯ ГИДРАВЛИЧЕСКОГО ТРАНСПОРТА Х.-Й. КЕККЕ Резюме Закрытие и регулирование материальных потоков в оборудовании гидравлического транспорта выдвигает особые требования. Твердый материал приводит к большому износу и может препятствовать нормальной работе узлов. Для оптимального выбора, а также проектирования узлов труб необходимо считать исходной точкой принцип действия узла труб, а также учитывать промышленные условия всего оборудования и механизм его износа. Данная работа излагает основные принципы для выбора, проектирования и установки узлов труб для решения задач управления и регулирования. 21

TARTALOMJEGYZÉK Előszó 3 Kecke, H.-J.: Hidraulikus szállító berendezések csőszerelvényei 5 Richter H. - Scholtz G.: A nyomásveszteség meghatározása heterogén szilárdanyag-folyadék keverékek csővezetéken történő hidraulikus szállításánál 23 Scholz G. - Richter H.: Kritikus sebesség heterogén szilárd-folyadék keverékek vízszintes csővezetékben történő szállításakor 47 Tarján I.-Debreczeni E.: A lamináris-turbulens átmeneti sebesség, a lerakodási határsebesség és az üzemi sebesség meghatározása a hidraulikus szállításnál, vízszintes csővezetékben 67 Debreczeni E. - Tarján I.: Oldalfuvókás sugárszivattyú működésének vizsgálata és méretezése 87 Meggyes T.: A hidraulikus szállítás áramlási rendszerei 113 155