NEWSLETTER From the Managing Director s desk Offshore-vég: unalomig ismételve From the Managing Director s desk: Offshore-vég: unalomig ismételve Vezércikkünk az offshore világpiac 2014-re várható tendenciáit veszi számba a bekövetkező változások tükrében. Jurisdiction spotlight: UK-Ciprus-Malta-Hongkong-UAE Összehasonlító táblázatunkban felsorakoztatjuk 5 véleményünk szerint a jövőben fontos helyszín, a működés szempontjából releváns paramétereit. Offshore Banking: Meinl Bank, Cim Bank Új partnerekkel bővült a LAVECO Ltd. által ajánlott bankok köre. Topic: tartalom Seychelles: a bemutatóra szóló részvények kötelező cseréje A Seychelle-szigetek IBC Act-jének változásai értelmében valamennyi offshore cégnek végre kell hajtani a bemutatóra szóló részvények cseréjét a törvény kihirdetésétől számított 6 hónapon belül. Nem, nincs vége. Még mindig nincs. Bármennyire is riogatnak bennünket immár legalább 20 éve azzal, hogy ez az év lesz az utolsó, a vég nem következett be az elmúlt 2 évtizedben és 2014 sem hozhatja meg ezt a változást. Persze egy korszaknak hamarosan vége; kristálytisztán látszik, hogy az, ami volt az elmúlt 20 évben, biztosan nem tér majd vissza a következő 20-ban: a pénzügyi szabadság kora. Amikor én a LAVECO-val belevágtam a cégalapítás rejtelmes világába, még teljesen más idők voltak. A múlt század 90-es éveinek elején nem kísértett ennyire a pénzmosás rémének paranoiája. Emlékszem, egyszer a következőkkel hívott fel bennünket egy orosz ügyfél Moszkvából: Kell egy offshore cég, délután ott leszek, készítsék el a papírokat, mert szerződést kell aláírnom és még ma vissza kell jöjjek Moszkvába. Mindez korán reggel volt, se internet, se mobiltelefon. Az ügyfél a reptéri telefonból bediktálta a nevét, útlevélszámát, születési dátumát. Telefonon kiválasztotta a céglistából a nevet és felült a Budapestre tartó gépre. 11.30- kor itt volt az irodánkban, ahol már várták a kész papírok. 12 után átvittük a CIB Bankba a Váci utcába, ahol le volt egyeztetve a találkozó a bankárokkal, akik egy órán belül megnyitották a bankszámlát. Ezt követően visszajöttünk az irodába és elfaxoltuk ügyfelünk partnerének a cég adatait. 10 perc múlva jött egy szerződés, amelyet az ügyfél aláírt és visszafaxolt, majd megkapta a partner által aláírt faxos változatot. Az eredetiket később cserélték ki, hiszen bíztak egymásban. Az irodánkból egyenesen a reptérre ment, s onnan vissza Moszkvába. Boldog idők voltak ezek! Ma reggel 8 és délután 5 óra között néha az ügyfél azonosítását sem tudjuk tisztességesen elvégezni, annyi papírt, nyilatkozatot kell begyűjteni a struktúrában szereplőktől. S hiába törjük kezünketlábunkat, hogy ezt nem a LAVECO Ltd. találja ki, hanem a nemzetközi szervezetek, nehéz meggyőzni azt az ügyfelet, aki még emlékszik rá, hogyan kezdtük 20 évvel ezelőtt. Nyilván kinevet engem is: Ugyan László, hát nem ismersz? Tényleg attól leszek megbízható ügyfél, hogy minden félévben behozok egy friss villanyszámlát hozzátok?! Igaza van: sem jobb, sem megbízhatóbb nem lesz üzleti és emberi szempontból sem. De eleget tesz az OECD által a pénzügyi világnak ajánlott, szerintem inkább diktált feltételeknek. Mert diktátum ez, akárhogyan is nézzük. Az elsők a sorban, akik szolgaian, a profit érdekében gondolkodás nélkül alávetik magukat ennek a diktátumnak, azok maguk a 1
bankok. Az ügyfél-azonosítási szabályok napról-napra történő változtatgatása olyan nehézségeket gördít az offshore bankszámlák megnyitása és fenntartása terén elénk, hogy ezen szabályoknak még a legrutinosabb régi játékosok is képtelenek eleget tenni. Nekem gyakran az az érzésem támad, hogy nem csupán megnehezíteni akarják a dolgunkat, hanem szándékosan elűzni még a régi ügyfeleket is. A folyamatból tisztán látható a jövő: nem céget lesz nehéz alapítani a kedvező adózást kínáló helyszíneken, hanem bankszámlát nyitni a cégek részére. E nélkül viszont szinte semmit nem ér még a világ legvonzóbb adóelőnyeit kínáló cég sem. Az OECD tudta, hogyan kell eletleníteni az offshore cégek életét: ha akadályokat gördítenek a pénzügyi műveletek elé, akkor értelmetlenné válik az egész. 2014-ben ez a folyamat tovább fog folytatódni, a játékteret a bankok uralják majd. Egyre nehezebb lesz számlát nyitni és egyre több régi cégnek zárják majd be a számláját indokkal vagy éppen indoklás nélkül. A LAVECO Newsletter különszámában (2013. december) részletesen írtam ennek mikéntjéről s hogyanjáról. Az OECD egyik legsarkalatosabb követelménye a cégek tekintetében az átláthatóság. Ajánlásaik szerint csak azon cégeknek bankszámlát nyitni, amelyek struktúrája és tevékenysége átlátható. A struktúrák átláthatósága alatt azt értik, hogy a cég tényleges tulajdonosai, igazgatói közhiteles nyilvántartásból Cégbejegyző Hivatal megismerhetőek legyenek és a változásokat is rögzítse a nyilvántartás. A világ ma leginkább kedvelt cégalapítási helyszínei, mint pl. Brit Virginszigetek, Belize, Seychelle-szigetek, Panama, ezen követelménynek nem felelnek meg. Bármennyire is változtatják a fenti miniállamok a helyi törvénykezést, az soha nem fogja elérni azt a színvonalat, amelyet az OECD elvár. További hátránya lesz az úgynevezett IBC (International Business Company) típusú helyszíneknek, hogy az ott alapított cégeken első ránézésre látszik az offshore státusz. Maga a név Intenational Business Company már egy bélyeg. A hozzáértő szem azonnal látja: itt egy speciálisan külföldiek számára kifejlesztett cégformáról van szó, amely az adott országban nem, csak nemzetközileg tevékenykedik. Mennyivel jobban hangzik például egy Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett cég neve, amelynek a végződése Free Trade Zone Company, azaz vámszabadterületi társaság. A nevetséges csupán az, hogy ugyanarról van szó, csak éppen az arabok ügyesebbek voltak a névalkotásban és image-építésben. A folyamat elindult. A svájci bankok egy része már elkezdte vagy éppen elkezdi bezárni a látványosan offshore és egyben nem átlátható offshore cégek bankszámláit. Csak azok maradhatnak a bankban, amelyek megfelelnek az átláthatóság követelményeinek. S a jövőre nézve már a struktúrák átláthatósága sem lesz elegendő. A Svájci Bankszövetség ajánlásai és a svájciak 2-3 éve meghirdetett White Money Strategy -jének megfelelően a tevékenységnek is átláthatónak kell lennie. Ennek érdekében a végső haszonélvezőknek nyilatkozniuk kell, hogy a Svá jcba beutalt öss zegek legál is forrásból származnak, s ezt valamilyen háttérdokumentummal igazolni is kell tudni. Szintén megkövetelik majd, hogy a banknál számlát vezető cég éves beszámolót készítsen és őleg auditált mérlege legyen. Ezen túlmenően nyilatkoztatják a cég végleges haszonélvezőjét arról, hogy a saját országában tisztában van a rá háruló adókötelezettségekkel és eleget is fog tenni azoknak. Az előző mondatok a kell, megkövetelik, nyilatkoztatják kifejezésektől hangosak. Ez ugyanis nem egy alternatívákat kínáló szabályrendszer. Csakis az, amit a bank akar, a bankuralom szinte már akkora, hogy ezzel oda is van a pénzügyi szabadság 2
nagy része. S ez ténylegesen is így van. Ez egy korszakvég. Annak a több évtizedes korszaknak a vége, amikor nemcsak illúzió volt mindez, hanem a valóságban is kihasználhatták az okosan gazdálkodó pénztulajdonosok a rendszer adta előnyöket. Az OECD diktál az Európai Központi Banknak, az Európai Központi Bank az egyes országok nemzeti bankjainak, a nemzeti bankok a kereskedelmi bankoknak, a kereskedelmi bankok a pénzügyi rendszerbe ügyfeleket beterelő cégeknek, mint pl. a LAVECO Ltd., és a kis LAVECO Ltd. kénytelen mindezt közvetíteni az ügyfelei felé. Vélhetően lesz egy átmeneti állapot a rendszerben. Hogy ez pontosan mennyi ideig fog tartani, senki nem tudhatja. Erre az átmeneti állapotra az lesz a jellemző, hogy eletlenítik az át nem látható cégek banki működését és végső soron vagy a bank vagy az ügyfél, de valamelyik fél mindenképpen bezárja majd a számlát. Jobb esetben a bank megmondja majd, hogy egyáltalán akar-e offshore jellegű cégeknek számlát vezetni, rosszabb esetben viszont az ügyfélnek kell kitalálnia, hogy vállalkozik-e erre a bank, vagy sem. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a compliance osztályok túlságosan nagy hatalmat kaptak a kezükbe, s ezzel a hatalommal nem élnek, hanem visszaélnek. A bankok felső vezetése előszeretettel passzolja le hozzájuk a szabályalkotás folyamatát anélkül, hogy ellenőrizné azok üzleti hatását, hasznát, vagy éppen haszontalanságát. Mivel a compliance terület vezetői és beosztottjai egyértelműen hivatalnok módjára viselkednek, ezért számukra az a legegyszerűbb, ha a felelősség elhárítása érdekében a legkevésbé kockázatos ügyfelet sem vállalják. Néha az az érzésem a compliance tevékenységét figyelve, mintha őket az ügyfél alapjában véve zavarná, bármilyen jó is legyen az, illetve azt szeretnék leginkább, ha ügyfél nem is lenne a rendszerben. Na de ez ugye nonszensz? Bár ide mosoly-jelet tettem, valójában sírni van kedvem. Oly mértékű a bankárok bizonytalansága és köpönyegforgatása ebben a kérdésben, hogy az valami elképzelhetetlen. Mivel mindegyikük félti a székét és a bónuszait, sokszor semmiben nem mernek állást foglalni, s amit az egyik nap mondanak nem leírnak! az másnapra már nem biztos, hogy igaz. A bankon belül is állandóan csatát vív az üzleti terület és a compliance, valamint a jogi osztály. De akkor milyen ügyfelet vigyünk mi a bankba, kérdem én? Valaha sok évvel ezelőtt az egyik nagy magyar bank ki akarta tenni az offshore cégeket. Definiálták is az offshore cég fogalmát, mely szerint offshore cég az, amely szigeten lett bejegyezve. Így tehát egy belize-i cég az nem offshore, mert félszigeten helyezkedik el, de az Angliában bejegyzett cég szigetországi, így az offshore. Ezek után valószínűleg definiálni kellene a sziget fogalmát is, mert akár egy egész kontinenst is tekinthetnénk szigetnek. Elnézést a hosszabb kitérőért, csupán azt akartam demonstrálni, hogy nem Ön, kedves Olvasó, őrült meg és nem is velünk van a baj, hanem a rendszerrel, amelynek részei vagyunk valamennyien. A hozzá nem értő, kapkodó banki szakemberek miatt, akik esetleg több diplomával a zsebükben képtelek megmondani, kivel is akarnak üzleti kapcsolatot létesíteni, ha egyáltalán akarnak. Ennek megfelelően én sem tudok egzakt válaszokat adni bizonyos kérdésekben. Néhány dolog látszik csupán a jövővel kapcsolatosan, amelyeket most megpróbálok összegezni: 1. Egyre kevesebb bank lesz nyitott a jövőben az offshore-típusú bankszámlák vezetésére. Ez ma Európában mindössze néhány ország néhány bankja. Egyre nehezebb, de még számlákat nyitni Svájcban, 3
Liechtensteinben, Ausztriában. Már nem működik sem Szlovákia, sem pedig Magyarország, az itteni bankok a korábbi gyakorlattól eltérően csak helyi cégeknek vezetnek számlát, természetesen egy-két ritka kivételtől eltekintve. Málta nagyon megválogatja, kivel áll szóba és itt is csak helyi cégen keresztül számlát nyitni. Ciprus köszöni szépen jól van, a tavalyi válság ellenére tárt karokkal várja az ügyfeleket. Jó a szolgáltatások minősége és ára is, azonban tudni kell melyik bankkal érdemes dolgozni. Szintén ez a helyzet Lettországban, ahol ugyancsak helyszíntől függetlenül hajlandóak még kiszolgálni a külföldi ügyfeleket. A Távol-Keleten Hongkong és Szingapúr is őséget nyújt ugyan, de nagyon megválogatja az ügyfeleit. A Karib-tenger kis bankjai szintén kínálják szolgáltatásaikat, de a színvonal és a biztonság kétséges. Dubai és az Emirátusok jó terepnek kínálkozik ugyan az offshore bankolásra, de nagyon bizonytalanok mindenben. 2. A banki szolgáltatások díjai egyre magasabbak lesznek. Mivel évről évre kevesebb és kevesebb bank nyújt őséget az offshore működésre, így a bankok konkurencia hiányában bátran emelgetik a szolgáltatásaik árait. 3. Csak a transzparens helyszínek maradnak életben! Ez kegyetlenül hangzik, de a rendszer ki fogja magából vetni azokat a cégbejegyzési helyszíneket, amelyek nem tudnak megfelelni a transzparencia követelményeinek. Így nagy valószínűséggel életben marad például Anglia, Málta, Ciprus, az Egyesült Arab Emirátusok, Hongkong és Szingapúr, mivel ezen helyszínek megfelelnek az OECD transzparencia követelményeinek. Hosszabb távon tehát érdemes a abb helyszínekben gondolkodni, még ha a költségek magasabbak is. A magasabb költségek oka a cégadminisztráció bonyolultabbá válása a kötelező iratőrzés és könyvelés kapcsán, amely ma már szinte az összes offshore helyszínen követelményként jelenik meg. Ha viszont könyvelni kell a Brit-Virgin szigeteken és Hongkongban is, akkor hosszú távon jobban megéri egy hongkongi céget üzemeltetni, mivel az abb helyszín. Amikor én kezdtem ezt az egészet a LAVECO-val 1991-ben, egy Brit-Virgin szigeteken bejegyzett offshore cég ára kb. 6000 dollár volt. Ma ennek kb. a fele. Azóta eltelt több mint 20 év és létrejött több millió offshore cég a világban. Nyilván, ha nem érte volna meg a tulajdonosoknak, akkor nem hoznak létre ennyi céget szerte a Földön. Most is ugyanez a kérdés: megéri-e? Véleményem szerint lesz, akinek igen, lesz, akinek nem. S itt számos dolgot kell figyelembe venni az adószabályoktól kezdve a komplikált és bürokratikusnak tűnő adminisztráció költségéig. De ha jól végiggondolja, még mindig jobb valamit nyerni, mint nem nyerni semmit. Ugyan a 6000 dollár pontosan kétszerese a 3000 dollárnak, de az a kérdés, hogy a plusz 3000 dollár ráköltésével mit nyerünk. Szerintem számos esetben ennek sokszorosát! S egy dolog biztos: amíg világ a világ, ezekkel a cégekkel egy okosan gazdálkodó üzletember mindig nyerni fog, még ha esetleg egy picit többe is kerül. Legfeljebb a többletköltséget áthárítja a fogyasztókra, mint a nagy monopolszolgáltatók csinálják. Higgye el, nincs új a nap alatt, legfeljebb próbálják Önnel megetetni! Üdvözlettel: Váradi László ügyvezető igazgató LAVECO Ltd.
Jurisdiction spotlight UK - Ciprus - MÁlta - Hongkong - UAE UK LLP Ciprus Málta Hongkong UAE Politikai itás EU-tagállam EU-tagállam EU-tagállam Kína adminisztratívan független területe Monarchia Cégforma Limited Liability Partnership Limited Company by shares Limited Company by shares Limited Company by shares Limited Company by shares Minimum befizetett alaptőke 1 GBP 1 EUR 1 EUR nem követelmény változó Tulajdonosok min. száma Igazgatók minimális száma 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Éves adó 0/21-29% 0/2.5/12.5% 0/5/35% 0/16.5% 0% Éves illeték 18 GBP 350 EUR 100-1400 EUR 416 USD 500 EUR Tulajdonosok adati publikusak-e Az igazgatók adatai publikusak-e igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen Éves mérleg követelmény követelmény követelmény követelmény követelmény Bankszámlanyitás bonyolultsága az adott országban nagyon nehéz csak helyi cégre egyszerű bármilyen cégre nehéz csak helyi cégre nehéz csak helyi cégre nagyon nehéz csak helyi cégre 5
Offshore Banking Meinl Bank A Meinl Bank nagy előnye a többi jelenleg a piacon lévő és külföldi cégek számára is számlát nyitó bank között, hogy készpénzes műveletek folytatására is van őség. A számlanyitás díja viszonylag ma még magasnak nevezhető a Meinl Tipp Banknál, ez azonban gyorsan meg tud térülni a napi működés során azoknak, akik gyakran veszik igénybe a banki szolgáltatásokat. A Meinl Bank nemcsak a privát banki szolgáltatásokra fókuszál, hanem a kereskedelmi banki tevékenység széles is palettáját kínálja ügyfeleinek. A bank főbb adatai 1. Bejegyzés helye Bécs, Ausztria 2. Alapítás éve 1923 3. Főbb részvényesek Meinl család 4. SWIFT kód MEINATWW Számlanyitással kapcsolatos információk 5. Számla típusa Folyószámla (vállalati és magánszámla) 6. Számlanyitáshoz szükséges dokumentumok Vállalati számla: cégbejegyzési dokumentumok, a számla felett rendelkező személyek, igazgatók és haszonélvezők hitelesített útlevél másolat, lakcím igazolás. Amennyiben a cég 6 hónapnál idősebb, úgy friss cégkivonat (Certificate of Incumbency) is szükséges. Magánszámla: hitelesített útlevél másolat és lakcím igazolás,önéletrajz. 7. Számlanyitáshoz szükséges idő 1 hét, amennyiben az összes információ és dokumentum rendelkezésre áll az első átutalást követően a számla aktívvá válik. 8. Számlanyitással kapcsolatos korlátozások Nincs. 9. Személyes jelenlét kötelező A LAVECO Ltd. irodájában 10. Kötelező minimális deposit Nincs. 11. Átutalási módok Internet bankon vagy faxon keresztül illetve személyesen 12. Internet banking Lehetséges. 13. Bankkártyák típusa MasterCard (Gold, Platinum), Visa (Black, White, Gold), Maestro 14. Kártyaszámlán kötelező minimális deposit Minimális deposit a kártya típusától függ 15. Számlanyitás díja 1 000 EUR 16. Számlavezetés díja 250 EUR/negyedév Főbb jutalékok 17. Beérkező átutalások díja 18. Kimenő átutalások díja USD: 100 USD Egyéb valutában: 70 EUR USD: 100 USD Egyéb valutában: 70 EUR A bankszámlanyitással kapcsolatos részletes információkat megtalálja honlapunkon (). A bankszámlanyitás konkrét menetével kapcsolatban kérjük, hívja munkatársainkat a +36 1 456 7200 telefonszámon. 6
Offshore Banking CIM Banque Ajánljuk a CIM Banque-t azoknak az ügyfeleknek, akik a svájci minőséget kívánják választani a kiszolgálás terén, ugyanakkor nem szeretnének magas depozitot a bankban tartani. A CIM Banque már egy viszonylag alacsonyabb számlán Tipp tartott összeg esetén is hajlandó számlát vezetni az ügyfélnek és nem vár el havi magas egyenleg-szintet, valamint nagy összegű tranzakciókat. Ennek megfelelően a bank nemcsak a privát banki szolgáltatások iránt érdeklődő ügyfeleket kívánja kiszolgálni, hanem a napi banki műveletek terén is megbízható partner. A bank főbb adatai 1. Bejegyzés helye Genf & Lugano, Svájc 2. Alapítás éve 1990 3. Főbb részvényesek Magányszemélyek 4. SWIFT kód CIMMCHGG Számlanyitással kapcsolatos információk 5. Számla típusa Folyószámla és megtakarítási számla (vállalati és magánszámla) 6. Számlanyitáshoz szükséges dokumentumok Vállalati számla: cégdokumentumok hitelesített másolatai, hitelesített útlevél másolat, lakcím igazolás és bankreferencia levél az igazgatóktól, számla felett rendelkező személyektől és haszonélvezőktől. Egy évnél idősebb cégek esetében friss cégkivonat is szükséges. Magánszámla: bankreferencia levél, hitelesített aláírás minta, útlevélmásolat és közüzemi számla a számla felett rendelkező személyre vonatkozóan. 7. Számlanyitáshoz szükséges idő 2-3 hét, amennyiben minden szükséges információ és dokumentum rendelkezésre áll. Az első beérkező utalással aktiválható a számla. 8. Számlanyitással kapcsolatos korlátozások Magyar és Holland állampolgároknak a bank nem nyit számlát 9. Személyes jelenlét kötelező A LAVECO Ltd. irodájában 10. Kötelező minimális deposit 10 000 EUR a számlanyitást követően 11. Átutalási módok Interneten, faxon, e-mailben, postai úton és személyesen a bankfiókban. 12. Internet banking Lehetséges. A Digipass díja: 100 CHF 13. Bankkártyák típusa MasterCard, Visa, TravelCash Card, American Express 14. Kártyaszámlán kötelező minimális deposit Minimális deposit a kártya típusától függ 15. Számlanyitás díja 150 CHF 16. Számlavezetés díja 1460 CHF / év Főbb jutalékok 17. Beérkező átutalások díja 18. Kimenő átutalások díja 1 500 000 CHF-ig: min 15 CHF - max 550 CHF az átutalt összegtől függően 1 500 000 CHF felett: 0,035% EU-n belül: 1 500 000 CHF-ig: min 10 CHF - max 550 CHF 1 500 000 CHF felett: min 0,03% - max 0,035% az átutalt összegtől függően EU-n kívül: 1 500 000 CHF-ig: : min 25 CHF - max 750 CHF 1 500 000 CHF felett: min 0,045% - max 0,05% az átutalt összegtől függően A bankszámlanyitással kapcsolatos részletes információkat megtalálja honlapunkon (). A bankszámlanyitás konkrét menetével kapcsolatban kérjük, hívja munkatársainkat a +36 1 456 7200 telefonszámon. 7
Topic Seychelles: a bemutatóra szóló részvények kötelező cseréje A bemutatóra szóló részvények kibocsáthatóságát régóta kritizálja az OECD. A szervezet ajánlásainak megfelelően fokozottan kockázatosnak minősül a pénzügyi rendszer szempontjából egy olyan cég, amely bemutatóra szóló részvényeket bocsát ki, mivel ezáltal a cég tényleges tulajdonosai nehezebben azonosíthatóak. A pénzintézetek egy jelentős része már az elmúlt években sem (vagy csak nehézségek árán) volt hajlandó bankszámlát nyitni és vezetni a bemutatóra szóló részvényeket kibocsátó cégek számára. Bizonyos bankok még akkor sem voltak hajlandóak számlát nyitni, ha a cég összes részvénye névre szóló volt ugyan, de a cég alapító okirata/alapszabályzata őségként megengedte a bemutatóra szóló részvények kibocsátását. Az OECD nyomására most a Seychelles-szigetek parlamentje döntött úgy, hogy nem ad őséget a jövőben az itt bejegyzett offshore cégek számára, hogy részvényeiket bemutatóra szólóan bocsássák ki. A törvény International Business Companies Act of 1994 as Amended - kihirdetését (2013.december 16.) követő 6 hónapon belül valamennyi korábban bemutatóra szólóan kibocsátott részvényt vissza kell vonni és helyettük névre szólót kibocsátani. Amennyiben a fenti határidőig nem történik meg a részvények cseréje, úgy a korábban kibocsátott bemutatóra szóló részvények semmissé válnak. United Kingdom LAVECO Ltd. 3rd Floor, Blackwell House, Guildhall Yard, London EC2V 5AE United Kingdom Tel.: +44-207-556-0900 Fax: +44-207-556-0910 london@laveco.com Hungary LAVECO KFT. 33/a Raday street, 1092 Budapest, Hungary Tel.: +36-1-456-72-00 Fax: +36-1-456-72-01 hungary@laveco.com Cyprus LAVECO LIMITED Despina Sofia Complex Ap. 202, United Nations 8 Drosia 6042, Larnaca, Cyprus Tel.: +357-24-636-919 Fax: +357-24-636-920 E-mail: cyprus@laveco.com Romania MARIO IANCULESCU LAW OFFICE. 59 Buzesti Str., A5 Block 1st Scale, 1st Floor, 62nd Flat, 1st District, Bucharest, Romania Tel.: +40-21-311-61-76 Mob: +40-747-595-132 Fax: +40-21-311-61-82 romania@laveco.com Bulgaria LAVECO eood Adriana Budevska No.2, Floor 5, Ap.42, 1463 Sofia, Bulgaria, 1463 Sofia, Bulgaria Tel.: +359-2-953-2989 Mob: +359-888-126-013 Fax: +359-2-953-3502 bulgaria@laveco.com SEYCHELLEs LAVECO Ltd. Suite 2, Oliver Maradan Bld. Oliver Maradan Street,Victoria Mahé, Seychelle-szigetek Tel.: +248-4-322-261 Fax: +248-4-324-932 seychelles@laveco.com A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk. 8