Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2014.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2014. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzete... 7 3.1. A megye településszerkezete... 7 3.2. Népességi, demográfiai adatok... 8 3.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete... 10 3.4. Vállalkozási környezet... 12 3.5. Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 13 4. Az Európa 2020 stratégia... 15 5. A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB)... 17 5.1. Az MFKB összetétele, feladatai... 17 5.2. Az MFKB szakmaszerkezetre vonatkozó javaslatának kidolgozása... 18 5.3. Az MFKB javaslatainak elemzése... 18 6. A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete... 23 6.1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről... 23 6.2. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről... 24 6.3. A 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról... 26 6.4. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény... 27 6.5. A jogszabályi környezet változásának várható hatásai... 28 7. A magyarországi és megyei szakképzés általános áttekintése... 29 7.1. A magyar szakképzés a számok tükrében... 29 7.2. A szakképzés megítélését, népszerűségét javító intézkedések... 31 7.2.1. Pályaorientáció... 31 7.2.2. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj... 32 7.2.3. Pályakezdők foglalkoztatására irányuló intézkedések... 33 8. A megyei gazdasági kamarák és érdekképviseletek szakképzési tevékenysége... 35 8.1. Tanulószerződések... 35 8.2. Szakmai záróvizsgák... 37 8.2.1. Iskolarendszerű szakmai záróvizsgák... 37 8.2.2. Iskolarendszeren kívüli szakmai záróvizsgák... 39 8.2.3 Szintvizsgák... 40 2

8.2.4. A gazdasági kamarák által végzett kutatások főbb eredményei... 41 8.2.4.1. A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása 42 8.2.4.2. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete... 44 8.2.4.3. A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete... 45 9. A TISZK-ek szerepe a megye szakképzésében... 46 10. A megyei szakképzési adatok részletes vizsgálata... 48 10.1. Általános adatok... 48 10.2. Szakképzési létszámok, szakképesítések, szakmacsoportok helyzete... 49 10.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskolarendszerű szakképzésének tanulólétszámai... 50 10.3.1. Az alapozó évfolyamok jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében... 50 10.3.2. A szakképző évfolyamok tanulói létszámainak alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében... 54 10.3.2.1. A 2+2 és 2+3 éves képzések szakképzési évfolyamain tanulók létszámának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében... 54 10.3.2.2. Az előrehozott, alternatív szakképzési forma szerepe a megye szakképzésében... 57 10.3.2.3. A 3 éves duális képzési forma bevezetésének tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében... 58 10.3.2.4. Az érettségire épülő szakképzés megyei adatai... 60 10.3.2.5. A felsőfokú szakképzés megyei adatai... 62 10.4. Az alapozó és szakképző évfolyamok megyei adatai alapján meghatározó ágazatok, szakmacsoportok, szakképesítések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében... 63 11. A szakképzés-fejlesztési koncepció alapelvei... 65 11.1. A koncepció alapelveire épülő célkitűzések a megye szakképzése fejlesztésének érdekében... 66 11.2. A koncepcióban meghatározott célkitűzések eléréséhez rendelt feladatok és eszközök... 67 11.2.1. A szakképzés eredményességének növelése... 67 11.2.2. A szakképzési intézményrendszer rugalmasságának növelése... 71 11.2.3. Finanszírozhatóság biztosítása... 73 11.2.4. A gazdasági kamarák, érdekképviseletek részvétele a szakképzési feladatok megvalósításában... 73 11.2.5. Az esélyegyenlősség biztosítása... 74 12. Javaslatok a megyei képzési irányok kialakításhoz... 75 13. Függelék... 77 3

1. Bevezetés Az Európát is sújtó válságra adott válaszként az Európai Unió megalkotta az Európa 2020 nevű 10 évre szóló növekedési stratégiáját. A stratégia célja, hogy a korábbi növekedési modellek hiányosságait pótolva egy inteligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb fejlődési szakasz kezdődjön el az Unió és a tagországok szintjén is. Ehhez a dokumentumhoz kapcsolódva Magyarországnak is adottak a feladatai, melyeket a stratégiában 2020-ra megfogalmazott célkitűzések elérésének érdekében kell megoldania. A stratégia egyik kiemelt területe a foglalkoztatás bővítése, amit egyebek mellett az oktatás, azon belül is a szakképzés fejlesztésének megvalósításával lehet elérni. A szakképzés önmagában is lényeges a gazdasági növekedés szempontjából, mivel az oktatásra, a foglalkoztatásra, a gazdaság- és szociálpolitikára is hatással van. Magyarország célja sem lehet más, mint a hazai foglalkoztatási szint emelése, amihez elengedhetetlen feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű szakember kiképzése. A szakképzés kibocsátásának a munkaerő-piaci igényekkel történő összehangolása nem új keletű, hiszen a 2008-ban újjáalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok (röviden: RFKB) működésének alapja volt a gazdasági igények érvényesítése a szakképzés képzési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásakor. Az RFKB-k sok esetben a rájuk vonatkozó jogszabályok és környezetük ellenállása miatt nem mindig voltak képesek az elképzeléseknek megfelelően hatékonyan befolyásolni a szakképzés rendszerét. A 2012. január 01-én hatályba lépő szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján 2012. október 01-től kezdték meg működésüket a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, így a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (röviden: MFKB) is. A szakképzésről szóló törvény 81-83. -a határozza meg az MFKB által elvégzendő feladatokat, melyek közül az egyik kiemelt fontosságú a megyei szakképzésfejlesztési koncepció kidolgozása. A koncepció tervezésének megkezdését a 2012. szeptember 30-ig működő Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság kezdte meg, mely a koncepció kidolgozására vonatkozó javaslat összeállításával jelentős támogatást nyújtott az újonnan megalakult MFKB-k számára a rájuk váró munka elvégzéséhez. A bizottságnak egy olyan az adott megyére vonatkozó szakképzés-fejlesztési koncepciót kell készítenie, mely figyelembe veszi az Európai Uniós alapelveket, Magyarország és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyének a gazdasági növekedésre vonatkozó elképzeléseit, célkiűzéseit. 4

2. Módszertan A koncepció elkészítéséhez számos dokumentum és statisztikai adat felhasználásra került. A koncepció első, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye általános jellemzését tartalmazó részében többnyire a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, statisztikái szolgáltak alapul a megye társadalmi-gazdasági helyzetének bemutatására. Ezekben a fejezetekben az adott területen érvényesülő tendenciák bemutatása érdekében számos esetben hosszabb időtávra vonatkoznak az elemzésekhez használt adatok, adatsorok. Több esetben előfordult, hogy a KSH honlapjáról 2013 februárjában és 2014 májusában leszűrt adatsoroknál a 2013. évre vonatkozó mutatók eltérőek. Ezekben az esetekben a jelen koncepcióban a 2013-as adatok a 2014. májusi lekérdezések szerint módosításra kerültek. A koncepció a KSH adatbázisából leszűrhető legfrissebb mutatókkal került aktualizálásra, ami többnyire 2013-as, néhány esetben 2012-es adatokat jelent. A koncepció hazai és megyei szakképzésével foglalkozó fejezeteiben a KSH adatai mellett további megyei intézmények és szervezetek adatai is fellelhetőek, melyek nem minden esetben engedték meg a több évre való visszatekintést. A kereskedelmi és iparkamara koncepcióhoz felhasznált adatai az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszerből (ISZIIR) származnak, melynek bizonyos funkciói nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a www.isziir.hu honlapon. A szakképzés-fejlesztési koncepció kidolgozásához primer és szekunder adatok egyaránt felhasználásra kerültek, melyek elsősorban az alább felsorolt forrásokból származnak: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, megyei szakképző intézmények, térségi integrált szakképző központok (TISZK), Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A koncepcióba számos egyéb olyan stratégiailag fontos országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum megállapításai is beépítésre kerültek, melyek figyelmen kívül hagyása nem volt lehetséges a koncepció kidolgozásakor, hiszen ez a dokumentum közép- és hosszútávon jelentős mértékben fogja meghatározni a megye szakképzésének alakulását, ami a megye gazdasági fejlődésére is hatással lesz. Mivel a jelzett dokumentumok közül több kidolgozása is a szakképzés-fejlesztési koncepcióval párhuzamosan zajlott, így csak a társadalmi egyeztetés alatt álló tervezetek felhasználására volt lehetőség. 5

A koncepcióalkotás során megvizsgált dokumentumok: Feladatellátási, intézmény-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv 2013-2018 Oktatási Hivatal 2013 MFKB 2013 - Az MFKB-k feladatai és tevékenysége 2013, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció, II. kötet 2013 - Javaslattevő fázis Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2013, Nemzeti Fejlesztés 2020, Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció 2012 (Feltáró munkarészek Helyzetelemzés, helyzetértékelés) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 2012, Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására. a gazdasági igényekkel való összehangolására Nemzetgazdasági Minisztérium 2011, A magyarországi szakképzés rövid áttekintése Európai Szakképzés-fejlesztési Központ, CEDEFOP 2011, Az MFKB-k új szerepköre Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011, Észak-alföldi Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégia Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2010, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye közoktatás feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve 2008-2014 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2008, A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Középtávú Szakképzési Stratégiája 2005-2013 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2005. 6

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye társadalmi-gazdasági helyzete 3.1. A megye településszerkezete Az észak-alföldi régióhoz tartozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje, három országgal szomszédos, északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, míg délkeletről Románia határolja. Területét tekintve (5936 km 2 ) az ország hatodik legnagyobb megyéje, míg a népességet alapul véve (2013-ban 563653 fő) Budapest adatát is beleszámítva a negyedik legnépesebb. Szabolcs megye az ország teljes területének 6,4%-át adja. 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképe Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 229 település található, melyek hazánk településeinek több mint 7%-át teszik ki. Közülük 27 város (az összes hazai város 8%-a), 202 pedig község (az összes község 7%-a), melyek közül 16 település nagyközségnek számít. Az egyes megyék városainak száma alapján Pest és Borsod megye után a harmadik legtöbb város Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében található, melyek közül a megyeszékhely Nyíregyháza megyei jogú városnak számít. A községek számát tekintve Szabolcs a területi sorrendhez hasonlóan a hatodik helyen áll a megyék között. 7

Település összesen 1. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településszerkezete Ebből város A megye településeinek száma népességnagyság szerint (fő) 1000-5000- 10000- -499 500-999 50000-4999 9999 49999 229 27 34 62 117 9 6 1 Forrás: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2012. évi adatai alapján saját szerkesztés A megye településszerkezete igen differenciált, a 229 település 42%-ának népessége még az ezer főt sem éri el (két település lélekszáma pedig a száz főt sem haladja meg, Kishódoson 89- en, Nemesborzován pedig 94-en laktak 2011-ben), a tízezer főnél népesebb települések aránya viszont csak 3%. A legnagyobb település Nyíregyháza, az ország hetedik legnépesebb városa a maga több mint 119 ezer lakosával, míg a megye második legnagyobb településén sem laknak 20 ezernél többen. Látható, hogy Nyíregyházát kivéve a további hat tízezer főnél népesebb település lélekszáma is csak 10 ezer és 18 ezer fő között mozog (csökkenő sorrendben: Kisvárda, Mátészalka, Tiszavasvári, Újfehértó, Nyírbátor és Nagykálló). A megye keleti és déli részére az apró települések a jellemzőek, ezen kívül az országban egyedülálló alacsony lélekszámú bokortanya rendszer is színesíti a megye településszerkezetét. A 2012-ben Kormányrendelet útján kialakított járási rendszerben Szabolcsban az országban létrehozott 175 járásból 13 alakult meg 2013. január 01-jével. 3.2. Népességi, demográfiai adatok A 2013-as adatok szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága az ország lakosságának 5,7%-át, míg az észak-alföldi régió népességének 38%-át adja, amivel a régió legnépesebb megyéjének tekinthető. A megye népességét az országot is jellemző demográfiai változások hatására 2001-től 2012-ig folyamatos csökkenés jellemezte, azonban 2012-től a statisztikai adatok szerint a megye népessége növekedésnek indult. A belföldi elvándorlás tekintetében Szabolcs- Szatmár-Bereg megye a 2012-es adatok alapján továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megye után már a második leggyengébb népesség megtartó erejű megyének számított hazánkban. Egy adott térség népességének alakulását a természetes népmozgalmi folyamatok és a már említett vándormozgalmi események közösen formálják. A 2001. és 2011. év megyei élve születési és halálozási adatai mutatják meg, hogy a megyei számok nagyobb mértékű csökkenést mutatnak mind a régiós, mind az országos átlagnál. A természetes szaporodásra és fogyásra vonatkozó 2001-2011 közötti adatok is azt jelzik, hogy a megye népessége évrőlévre kevesebb, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ebben az időszakban évente átlagosan 1112 fővel csökkent a népességszám. 2012-től azonban a megye népességének csekély mértékű növekedése figyelhető meg, 2011-hez viszonyítva emelkedett az élve 8

születések száma, míg a halálozások száma csökkenést mutat. A természetes szaporodásra és fogyásra vonatkozó számok is javulást mutatnak ezen a területen. 2. táblázat: A lakónépességre vonatkozó országos és megyei adatok A lakónépesség változása az előző Egy km 2 -re Év év azonos az országos jutó száma időpontjához százalékában lakónépesség képest, % 2008 571 018 99,1 5,7 96 2009 565 326 99,0 5,6 95 2010 560 429 99,1 5,6 94 2011 555 496 99,1 5,6 94 2012 565 317 101,8 5,5 93 2013 563 653 99,7 5,7 95 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A lakónépesség korcsoportonkénti alakulásának számai azt tükrözik (1. grafikon), hogy az elmúlt évtizedben mind a 0-14 év, mind a 15-64 év közötti népesség csökkent, a 15 év alattiak esetében a 2013-as érték már csak 78%-a 2001. évinek. A 65 év felettiek száma 2006 és 2009 között kis mértékben mérséklődött, azonban 2010-től kezdődően ismét növekedni kezdett, ami a hazai és európai tendenciákhoz hasonlóan a népesség fokozatos elöregedését vetíti előre. Ennek ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megye továbbra is a fiatalos megyék közé tartozik, mivel a 0-14 év közötti korosztály a megye népességének 17%-át adja (a régiós 16%- kal és az országos 14%-kal szemben), így a Budapest nélküli vidéki adatok alapján csak Pest és Borsod megye előzi meg. A 65 év felettiek esetében a megye mutatója 14%, ami a régiós értéknél 2, az országos értéknél 3 százalékponttal alacsonyabb, amivel összevetésben szintén csak Pest és Borsod megye produkál alacsonyabb értékeket. A 15 és 64 év közötti korcsoport aránya a régiós és az országos arányokkal azonos (69%). A születéskor várható átlagos élettartam alapján is elmarad a megye az országos átlagtól, hiszen a 2011-es értékeket tekintve Szabolcs megyében ez a szám a nők esetében 77,67 év (az országos adat 78,23 év, az észak-alföldi régió adata 78,01 év), amivel csak Békés, Nógrád és Borsod megyét előzi meg. A férfiak esetében ez a mutató 69,75 év (országos adat: 70,93 év, észak-alföldi régió adata: 70,23 év), aminél csak Nógrád és Borsod megye mutat alacsonyabb értékeket. 9

1. grafikon 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 A lakónépesség korcsoport szerinti alakulása Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében (fő) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 0-14 év 15-64 év 65-X év Forrás: KSH adatai alapján, saját szerkesztés 3.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági szempontból hazánk elmaradottabb megyéi közé tartozik, gazdasági mutatói kis mértékű növekedéssel jellemezhetőek az elmúlt időszakban. A jelenleg még leginkább elfogadott mutató egy-egy területi egység, illetve több területi egység gazdasági helyzetének vizsgálatára, valamint összehasonlításukra a GDP, azaz a bruttó hazai termék. Összességében kijelenthető, hogy a megye gazdasági teljesítménye sajnos továbbra is a leggyengébbek közé tartozik hazánkban, kedvezőtlen versenyhelyzetben van a többi megyével szemben. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 3. táblázat: GDP-re vonatkozó adatok Egy főre jutó bruttó hazai A megyék, régiók közötti termék az országos átlag %- sorrend az egy főre jutó bruttó ában hazai termék alapján 2007 2008 2009 2010 2011 2007 2008 2009 2010 2011 53,8 53,6 54,6 54,9 53,3 19 19 19 19 19 Észak-Alföld 62,9 62,9 65,1 63,9 63,7 VII VI VI VI VI Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Az egy főre jutó bruttó hazai terméket az országos átlag százalékában vizsgálva látható, hogy Szabolcs megye 53,3%-os mutatójával csupán Nógrád megyét (44, 1%) előzi meg a sorban. 10

2007-hez képest a megye 2011-re 0,5 százalékpontos csökkenést mutat, ami a régiós 0, 8 százalékpontos növekedéstől jóval elmarad. Ha az egy főre jutó GDP alapján a megyék 2007 és 2011 közötti évenként kialakult sorrendjét vesszük alapul, hasonló megállapítás tehető, ebben az összevetésben is csak Nógrádot utasítja maga mögé Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mind az öt esztendőben. Az egy lakosra jutó GDP-t tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatója igen visszafogott az országos 80,3%-os, a régiós 63,2%-os, illetve a főváros nélkül számított vidéki 72,4%-os átlaghoz képest. 2. grafikon 140,0 120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Az egy főre jutó bruttó hazai termék alakulása az országos átlag százalékában 2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A nemzetgazdasági ágak szerinti teljesítményről a megyei Területfejlesztési Koncepció összeállításához elkészített feltáró és helyzetelemző munkarész nyújt megfelelő tájékoztatást. A megye gazdasági szerkezetében kiemelt jelentősége van a mezőgazdaságnak és az építőiparnak, melyek az országos átlagnál nagyobb súlyban vannak jelen a megyében, míg az ipar és a szolgáltatások a hazai átlagnál kisebb súllyal rendelkeznek. Az iparon belül is fontos szerepe van a feldolgozóiparnak, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetén az ipari termelés közel 90%-át jelenti, az ország ezen ágazatának 3%-át, az észak-alföldi régiónak 37%-át adja. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a megye az ország kevésbé iparosodott térségei közé tartozik, főként a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén rendelkezik fejlődési potenciállal. 11

3.4. Vállalkozási környezet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2013-ban 120 185 regisztrált gazdasági szervezet került nyilvántartásba, melyek közül 16 998 társas vállalkozás volt. Az egyéni vállalkozások száma 97 714 volt, mellyel a megye Észak-Alföld egyéni vállalkozásainak 46%-át, az ország hasonló gazdasági szervezeteinek 9%-át adta. Ezzel a mutatóval a főváros nélküli adatokat tekintve Szabolcs megye az első helyen áll a megyék rangsorában. A működő vállalkozásokon belül 2011-ben 16 519 egyéni és 11 109 társas vállalkozás szerepel a statisztikákban. Előbbiek a régiót tekintve 38, hazánkat illetően pedig 5,5%-os arányban vannak jelen, míg utóbbiak ugyanezen arányai valamivel több, mint 30% és 3%. 4. táblázat: Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08 alapján) 2009 2010 2011 A megyében működő vállalkozások aránya 2011- ben a régió és az ország azonos gazdasági ágán belül Észak- Alföld Ország összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) 1609 1661 1779 40% 8% Ipar (B+C+D+E) 2284 2105 2070 34% 4% Építőipar (F) 2717 2595 2545 33% 4% Kereskedelem, gépjárműjavítás (G) 7340 7024 6912 38% 5% Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A működő vállalkozások jelentősebb nemzetgazdasági áganként való megoszlásából is látható, hogy a 2009-2011 közötti időszakban a mezőgazdasági vállalkozások kivételével a többi ágazat esetében a működő vállalkozások számának csökkenése következett be (4. táblázat). A megyei mezőgazdasági vállalkozások mind régiós, mind országos szinten jelentős arányt képviselnek, előbbinél az első, utóbbinál a főváros nélküli adatok alapján a harmadik helyen szerepel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági helyzetének megértéséhez segítséget jelent a működő társas vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása. Az összes gazdasági ágat figyelembe véve 2010-ben a megyében működő vállalkozások alig több mint 0,3%-a volt 250 fő vagy a feletti létszámú (egyértelműen a feldolgozóipar túlsúlya látható), míg az 50-249 fős létszámú vállalkozások aránya is alacsony volt, mindössze 1,7%. Ezzel szemben a 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya 90%, az 1 és 49 fő közötti szervezetek aránya összesen 98%-ot tett ki. 12

3.5. Foglalkoztatottság, munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az elmúlt két évtizedben különösen megszenvedte a megye gazdasági szerkezetében bekövetkező negatív változásokat, amelyek a foglalkoztatottságra és a munkanélküliségre is kedvezőtlen hatással voltak és vannak napjainkban is. A foglalkoztatásra, munkanélküliségre vonatkozó 2010 és 2013 közötti megyei adatokat vizsgálva általánosan elmondható, hogy a megye mutatói kis mértékben ugyan, de folyamatos javulást mutatnak (5. táblázat). 5. táblázat: A foglalkoztatottsággal és a munkanélküliséggel kapcsolatos fontosabb megyei adatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2010. 2011. 2012. 2013. Gazdaságilag aktív népesség (ezer fő) 216 218,1 226,7 231,4 Gazdaságilag inaktív népesség (ezer fő) 204,3 200,7 189,8 184,8 Foglalkoztatottak (ezer fő) 176,2 177,9 190 194,2 Munkanélküliek (ezer fő) 39,8 40,2 36,7 37,2 Foglalkoztatási arány (%) 41,9 42,5 45,6 46,7 Munkanélküliségi ráta (%) 18,4 18,4 16,2 16,1 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A gazdaságilag aktívak száma 2013-ra 7,1%-kal nőtt 2010-hez képest Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ami az országos 3,1%-os növekedésnél kedvezőbb, az észak-alföldi régió mutatójával közel egyező. Ezzel párhuzamosan a gazdaságilag inaktívak száma közel 10%- kal csökkent a megyében, ami a régió adatával azonos, de jóval meghaladja az ország 2,7 5,4%-os. A megyei foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta a 2000-es években az észak-alföldi régióra, valamint a Magyarországra is jellemző tendencia szerint alakult (3. grafikon). A 2000 és 2013 közötti időszakot alapul véve látható, hogy a megyei átlagos 42,3%-os foglalkoztatási arány a régiós 45%-nál, és az országos 50,2%-nál is alacsonyabb, míg ugyanezen időszakban az átlagos munkanélküliségi rátát vizsgálva is a megye van a legrosszabb helyzetben 13,7%- os mutatójával a régiós 10,9%-kal és az országos 8,1%-kal szemben. 2013-ra a megyei foglalkoztatási arány növekedett az előző évekhez viszonyítva, míg a munkanélküliségi ráta kismértékben ugyan, de valamelyest csökkent. 13

3. grafikon 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, Észak-Alföldön és Magyarországon (%) 0,0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Foglalkoztatási arány Szabolcs-Szatmár-Bereg Foglalkoztatási arány Magyarország Munkanélküliségi ráta Észak-Alföld Foglalkoztatási arány Észak-Alföld Munkanélküliségi ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg Munkanélküliségi ráta Magyarország Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A nyilvántartott álláskeresők és a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők vonatkozásában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szolgáltatnak fontos információkat. A megyében 2013 decemberében 44 976 fő volt a nyilvántartott álláskeresők száma, mely az előző év azonos időszakához mérten 24%-os csökkenést mutatott. A nyilvántartott álláskeresőkön belül 2013 utolsó hónapjában a szakképzetlenek aránya meghaladta az 61%-ot. Közülük is különösképpen a legfeljebb 8 általánost végzettek száma kiemelkedő, 2013 decemberében számuk valamivel több, mint 22 ezer fő volt. A nyilvántartott álláskeresőkön belül a 25 évesnél fiatalabbak száma 8 678 fő volt, ami az egy évvel korábbihoz képest 19%-os csökkenést mutat. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlásakor látható, hogy 2013 utolsó hónapjában a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya (49%) volt a legmagasabb, az összlétszám közel fele közülük került ki., míg 48% középfokú, 3% pedig felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2013 decemberében 7 207 fő volt, ami 13,8%-os csökkenést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. A legtöbb pályakezdő fiatalt a Nyíregyházi Kirendeltségen regisztrálták, arányuk a megyei létszám közel 30%-át tette ki. A pályakezdők több mint felét (52%) a középfokú iskolai végzettségűek teszik ki, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya is magas (44%), a diplomások aránya csupán 4% volt tavaly. A pályakezdő álláskeresőkön belül a szakképzetlenek aránya közel 62%. 14

Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Cseh Köztársaság Dánia Egyesült Királyság Észtország EU (27 tagállam) Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4. Az Európa 2020 stratégia Az Európai Unió megalkotta az erre az évtizedre vonatkozó növekedési stratégiáját, melynek egyik központi eleme az oktatás, a szakképzés. Az új stratégia az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbá tételével egy intelligensebb, a munkahelyteremtés fokozásával és a szegénység mérséklésével egy inkluzívabb, míg a környezetbarát, ugyanakkor versenyképesebb gazdaság megteremtésével egy fenntarthatóbb jövőképet vázol fel. A stratégia öt kiemelt célt határozott meg, melyek alapján mérhetővé válik, hogy milyen mértékű a stratégia előrehaladása az EU egészét tekintve. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése, a K+F-re fordított források növelése és a megújuló energiaforrások arányának, valamint az energiahatékonyság fokozása mellett a koncepció számára két legfontosabb célkitűzés a foglalkoztatottság növelése és az oktatási mutatók javítása. A stratégia szerint 2020-ra el kell érni, hogy az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti korosztályban a foglalkoztatottság aránya 75% legyen (2011-ben ez 68,6% volt), míg az oktatás területén számos egyéb tényező mellett a lemorzsolódás arányát kell 10% alá csökkenteni, ami 2011-ben még 13,5%-os volt. Hazánk a foglalkoztatottság terén jelentősen el van maradva, a 2011. évi 60,7%-os mutatójával csak Görögországot előzi meg (4. grafikon), míg a korai iskolaelhagyók arányát tekintve valamivel jobban áll 11,2%-os értékével az EU 27 tagállamának középmezőnyében foglal helyet. 4. grafikon A 20-64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátái 2011-ben az Európai Unióban (%) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Forrás: Az Eurostat adatai alapján saját szerkesztés 15

Az öt célkitűzés mellett hét ún. kiemelt kezdeményezés is megahatározásra került, melyek tovább erősítik a célkitűzések és a prioritások megvalósulását. Ezen belül az egyik kiemelt elem Az új készségek és munkahelyek elnevezésű, melynek célja, hogy a munkavállalók meg tudják szerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek a munkavégzéshez, valamint hogy javuljanak a munkahelyteremtés esélyei. A stratégia által elérni kívánt célok érdekében a szakképzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon mind uniós, mind tagállami szinten, hiszen a hazai szakképzés vonzóbbá tétele, annak gyakorlatorientáltsága csökkentheti a szakképzésben amúgy is jelentős lemorzsolódást, ami közvetve kihathat a foglalkoztatás bővítésére. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) 2011-ben kiadott szakképzési jelentésében is kitér arra, hogy 2020-ra a munkahelyek több mint egyharmadában a jelenleginél magasabb képesítést fognak a munkaadók megkövetelni a munkavállalóktól, melyek közül sok valamilyen szakképesítésnek fog megfelelni. 16

5. A megyei fejlesztési és képzési bizottság (MFKB) 5.1. Az MFKB összetétele, feladatai A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a szakképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint 2012. október 01-től működő konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, melynek legfontosabb feladata a megye szakképzésének fejlesztése a munkaerő-piaci igények érvényesítésének figyelembevételével. Az MFKB egy hét tagból álló testület, melybe a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek, és azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák és a kormányhivatal (egy fő a köznevelési, egy fő a foglalkoztatási feladatellátás tekintetében) két-két főt, míg a megyei közgyűlés egy főt jelölt bizottsági tagságra. A bizottság kiemelt feladata, hogy javaslatot tegyen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek a rendelkezésére álló képzési, gazdasági információk alapján a szakképzés megyei szükségleteire, azaz a szakképzés irányaira és a beiskolázás arányaira. Ezért a testületnek javaslatot kell alkotnia az adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó vonatkozásában az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési támogatásban részesíthető, valamint a nem támogatott szakképesítésekre, illetve a bizottságnak a beiskolázás arányok tekintetében a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámait is meg kell határoznia. Az MFKB javaslattételi jogköre nem terjed ki a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre. Új elem a szakképzés irányainak és arányainak kialakításában, hogy a bizottsági javaslat nemcsak az iskolarendszerű, hanem az iskolarendszeren kívüli szakképzésre is hatással van, hiszen a felnőttképzésben az állami vagy európai uniós forrásokkal támogatott, állam által elismert szakképesítésekre is vonatkozik. A bizottságnak az arány-irány ajánlás kialakítása mellett még a következő feladatokkal is foglalkoznia kell: javaslatot tesz a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítések, azaz a hiány-szakképesítések körére, részt vesz a decentralizált kerettel kapcsolatos pályázatok értékelésében és javaslatot tesz a pályázat nyerteseire és az elnyerhető támogatás összegére, közreműködik az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés és a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, részt vesz a szakképzésfejlesztés megtervezésében, közreműködik a pályaorientáció és a pályakövetés megvalósításában. 17

Az MFKB a saját maga által elfogadott ügyrend alapján végzi tevékenységét, a bizottság munkaszervezeti feladatainak ellátást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látja el. 5.2. Az MFKB szakmaszerkezetre vonatkozó javaslatának kidolgozása A regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2008 és 2011 között a szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozóan döntési jogkörrel rendelkeztek. A döntések nem terjedtek ki a szakképzés egészére, mivel azok a felnőttképzést egyáltalán nem érintették, az iskolarendszerű képzésben működő intézmények közül pedig csak a TISZK partnerintézményekre vonatkoztak, így a döntések hatékonysága a várttól jóval elmaradt. A döntések meghozatalánál alapvetően három kategóriát alkalmazott a bizottság, a kiemelten támogatott, a támogatott és a nem támogatott kategóriákat, melyek alapján bizonyos szakmák esetében megvalósulhatott a korlátlan létszámú beiskolázás, más szakmáknál a szinten tartás, megint más szakmáknál pedig meghatározott mértékű általában 10-30% - létszámcsökkentés. 2012-ben átmeneti jelleggel két kategória alkalmazására volt lehetősége az RFKB-nak, az egyik a korlátozás nélküli beiskolázást tette lehetővé, míg a másik a költségvetési hozzájárulásra nem jogosult szakképesítéseket nevesítette. Az előző évek gyakorlatához képest a felnőttképzésre továbbra sem volt hatással a bizottság, azonban az iskolarendszerben már nemcsak a TISZK-es intézményekre vonatkozott a javaslat, mely később Kormányrendeletben jelent meg miniszteri döntés alapján. Az MFKB feladata, hogy a megye szakképzési szerkezetének kialakítását befolyásoló javaslatát minden év márciusának utolsó munkanapjáig elfogadja a következő naptári évben induló tanév vonatkozásában. A fenntartónként meghozott javaslat alapján a Kormány rendeletben határozza majd meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, melyekben a fenntartó korlátlan létszámban beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra nem vagy csak korlátozott keretszám alapján lesz jogosult, így az MFKB javaslatai az RFKB-hoz hasonlóan ismét három lépcsős szerkezetben valósulnak meg. 2014-ben a bizottságnak már az iskolarendszeren kívüli képzésekre vonatkozóan is javaslatot kellett tennie, aminek köszönhetően még tovább erősödött a bizottság javaslattételének hatása a megyei szakmaszerkezetet tekintve. 5.3. Az MFKB javaslatainak elemzése A javaslattételi és döntési folyamatok menetének megismerése után röviden célszerű az MFKB által megtett javaslatokat szakképesítésenkénti, szakmacsoportonkénti szinten megvizsgálni, a kormányrendeletekben szereplő szakmaszerkezeti döntésekkel összevetni. Az MFKB szakmaszerkezeti javaslatainak elemzésekor látható, hogy az elmúlt két évben a jogszabályi rendelkezések alapján nagyobb mozgástere volt a bizottságnak, mivel már 18

nemcsak a korlátozás nélkül támogatott és a nem támogatott kategóriákat alkalmazhatta, hanem a korlátozottan támogatott kategóriát is, mely lehetővé tette, hogy a bizottság szakképesítésenként a beiskolázási létszámok növelésére vagy csökkentésére is javaslatot tegyen. Ebben a fejezetben a bizottság 2013. és 2014. évi javaslatainak, valamint a 2013. évi javaslatnak a 2013-ban megjelent 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéssel való összehasonlítása történik meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a fenntartói beiskolázási tervek, a KIR-STAT szakképzési statisztikái, a kamara által végzett gazdálkodói felmérések, a munkaügyi központ adatai, valamint a megyét érintő fejlesztési tervek alapján alakítja ki a jogszabályban előírt szempontok figyelembe vételével szakmaszerkezeti javaslatát. Az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában 2013-ban 250 szakképesítés és 35 ágazat, míg 2014-ben 246 szakképesítés és 35 ágazat esetében kellett a bizottságnak javaslatot tennie. 5. grafikon 160 140 120 100 80 60 40 20 0 23 23 Korlátozás nélkül támogatott szakképesítés A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MFKB szakmaszerkezeti javaslatainak kategóriánkénti megoszlása 3 3 Korlátozás nélkül támogatott ágazat 135 135 Korlátozottan támogatott szakképesítés 26 2013 2014 26 Korlátozottan támogatott ágazat 92 88 Nem támogatott szakképesítés 6 6 Nem támogatott ágazat Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Látható, hogy a bizottsági javaslatok között a szakképesítések kategóriánkénti megoszlását illetően jelentős átfedések mutatkoznak, ezért a két bizottsági javaslat elemzése együtt is megvalósítható. A bizottság alapvetően a korlátozottan támogatott szakképesítések esetében a 19

keretszámok módosításának lehetőségével élt 2014-ben, mivel 14 szakmacsoportot érintően 22 szakképesítés esetében csökkentette, 11 szakmacsoportot érintően 16 szakképesítés vonatkozásában növelte a keretszámokat. Keretszám növekedés elsősorban a Mezőgazdaság, az Egészségügy, a Faipar és a Könnyűipar szakmacsoportokban figyelhető meg, míg a csökkentési javaslatok a Mezőgazdaság, a Környezetvédelem-vízgazdálkodás és a Vegyipar szakmacsoportokat érintették jelentősebb mértékben. Támogatott kategóriába 6 szakmacsoportból 23 szakképesítés, nem támogatott kategóriába 16 szakmacsoportból 88, illetve 92 szakképesítés került. A támogatott szakképesítések az Egészségügy (a támogatott szakképesítések 18%-a), a Gépészet (40%), az Elektrotechnikaelektronika (5%), az Építészet (5%), a Mezőgazdaság (27%) és az Élelmiszeripar (5%) szakmacsoportokból kerültek ki, ami a Gépészet, a Mezőgazdaság és az Egészségügy túlsúlyát mutatja. A nem támogatott szakképesítések közül 21%-ot a Közlekedés, 12%-ot az Egészségügy és az Élelmiszeripar, 8%-ot a Vegyipar és a Mezőgazdaság szakmacsoport ad. A szakmacsoportokon belüli kategória megoszlás vegyes képet mutat, hiszen mindössze hat szakmacsoport esetében fordul elő, hogy az összes alá tartozó szakképesítést ugyanazon kategóriába javasolta a bizottság (egy alkalommal minden szakképesítés nem támogatott, míg öt szakmacsoportnál az összes szakképesítés korlátozottan támogatott). Legnagyobb arányban a Gépészet szakmacsoport tartalmaz támogatott szakképesítéseket (35%), míg a legtöbb nem támogatott szakképesítés a Közlekedés (56%), az Élelmiszeripar (53%) és az Egészségügy (52%) szakmacsoportokban található. Természetesen a különböző szakmacsoportokba tartozó szakképesítések száma jelentős mértékben befolyásolja azok helyzetét (6. grafikon). Így fordulhat elő, hogy egyes szakmacsoportok a támogatott és a nem támogatott kategóriák vonatkozásában is magas arányszámokkal szerepelnek, mivel a többi szakmacsoporthoz viszonyítva sok szakképesítést tartalmaznak (pl.: Mezőgazdaság, Közlekedés, Egészségügy). A 2013. évi MFKB javaslat és a szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet (562/2013.) összevetésekor 26 szakképesítésnél található eltérés, ami a javaslattal, döntéssel érintett szakképesítések 10%-át jelenti, ami azt tükrözi, hogy az MFKB megalapozott javaslatot készített. Ennek jelentős részét az Egészségügy szakmacsoportba tartozó szakképesítések teszik ki (12 szakképesítés), míg a Vendéglátás-turisztika szakmacsoport 3, a további szakmacsoportok 1 vagy 2 szakképesítéssel vannak jelen. Kategóriaváltás 15 szakképesítés esetében történt az MFKB javaslatához képest, 6 szakképesítés a nem támogatott kategóriából a korlátozottan támogatott közé került, míg 9 szakképesítés korlátozottan támogatottból vált támogatottá. A fennmaradó 11 szakképesítésnél a rendelet a keretszámot módosította, hat esetben növelte, öt szakképesítésnél csökkentette azt. 20

6. grafikon 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Az MFKB javaslat által érintett szakképesítések szakmacsoportonkénti megoszlása (%) Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A bizottságnak 2013-ban és 2014-ben is 35 szakközépiskolai ágazatra vonatkozóan kellett javaslatot tennie. Mindkét javaslatban ugyanazok az ágazatok kerültek az egyes kategóriákba besorolásra, azaz három ágazat szerepel a korlátozás nélkül támogatott kategóriában (Egészségügy, Gépészet, Mezőgazdasági gépész) és hat ágazat a nem támogatott kategóriába (Egészségügyi technika, Bányászat, Kohászat, Nyomdaipar, Optika, Földmérés). A többi ágazat esetében beiskolázási keretszám került megállapításra. Ezek között azonban már vannak eltérések a két javaslatban. 14 ágazat esetében a 2014. évi javaslatban alacsonyabb keretszámok szerepeltek, mint az egy évvel azt megelőző javaslatban, míg 4 ágazat vonatkozásában a keretszámok emelését javasolta a bizottság. Az 562/2013. (XII.31.) 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelettel összevetve látható, hogy a 2013. évi bizottsági javaslat mindössze három esetben módosult. Az Informatika és a Közlekedésgépész ágazatok a korlátozottan támogatott kategóriából a támogatott kategóriába kerültek át, míg az Élelmiszeripar ágazatnál a keretszám csökkent a javaslathoz képest. 21

A tanulmányi ösztöndíjas szakképesítések vonatkozásában mindkét évben tíz szakképesítést javasolt a bizottság, melyek öt szakmacsoportból kerültek ki. Ezek 50%-a a Gépészet, 20%-a pedig a Mezőgazdaság szakmacsoportot képviseli. A 2013-as javaslat és a rendelet egy ponton tér el egymástól, a javaslatban szereplő Villanyszerelő szakképesítés helyett a jogszabályban a Szociális gondozó és ápoló szakképesítés szerepel. A 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet még nem jelent meg, így az MFKB 2014. évi javaslata érvényesülésének vizsgálatára nem volt lehetőség. 22

6. A szakképzés megváltozott jogszabályi környezete A Kormányprogram egyértelműen meghatározza egy munkaközpontú gazdaság létrehozását a szakképzés és a felsőoktatás hatékonyabbá tételével, valamint az átképzés rendszerének korszerűsítésével párhuzamosan. Ehhez kapcsolódva megszülettek azok a jogszabályok, melyek elősegítik a célok megvalósulását. Az oktatás és a szakképzés fejlesztése tekintetében elfogadásra került: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény. Az új jogszabályok ismerete elengedhetetlen a szakképzés fejlesztése szempontjából, ezért az alábbiakban röviden összefoglalásra kerülnek az új törvényekből eredő változások. 6.1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A szakképzés vonatkozásában nem hagyható figyelmen kívül az új köznevelésről szóló törvény, hiszen annak számos eleme jelentős mértékben befolyásolja a szakképzést. A törvény kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása, a tehetséggondozás. 2012 őszén már az új Nemzeti Köznevelési Törvény alapján kezdődött el az oktatás, s bár annak rendelkezéseit fokozatosan vezetik majd be, néhány éven belül a közoktatás teljes átalakulása várható. A jelentősebb változások első ízben már a 2013/2014-es tanévet is érintették. A törvény szakképzés szempontjából is lényeges elemei a következők: a tankötelezettség 18 évről 16 évre történő csökkentése, az általános iskolában az egész napos iskolának, mint új képzési formának a fokozatos bevezetése, a szülő kérésének megfelelően a tanuló legfeljebb egy alkalommal megismételheti az első évfolyamot, akkor is, ha egyébként tanulmányi eredményei alapján a következő évfolyamba léphetne (a szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal), a középfokú oktatásba bejutni vágyók részére, illetve a tanulmányaik befejezéséről gondolkodók számára ún. köznevelési Hídprogramok bevezetése, 23

a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények 2013. január 01-től állami fenntartásba kerültek (azonban az önkormányzatok köznevelési szerződésben vállalhatják az intézmények működtetését). 6.2. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A törvény célja a munkaerőpiac által keresett szakképesítések megszerzésének elősegítése, egy olyan szakképzési rendszer kialakítása, mely a gazdaság igényeinek kielégítésére törekszik. Az 1993. évi szakképzési törvény helyébe lépő jogszabály a hazai szakképzés átfogó megújítását célozza. Rendelkezései a következő években szakaszosan kerülnek bevezetésre, így a köznevelési törvényhez hasonlóan jó néhány évre lesz szükség, mire az új törvényben megfogalmazott elképzelések a gyakorlatban is megvalósulnak. A szakképzési törvény a koncepció szempontjából megkerülhetetlen, ezért annak ismertetése nagyobb terjedelmet kíván meg, azonban átfogó, a törvény részletes bemutatására a koncepció nem tér ki. Az alábbiakban a jogszabály főbb elemei kerülnek említésre. A szakképzési törvényben lefektetett elvek a korábbi rendszer vélt vagy valós hiányosságait, negatív hatásait igyekeznek kiküszöbölni. A képzési formák vonatkozásában a korábbi 4, illetve 5 éves (2+2 vagy 2+3 éves) szakképzések helyett a jogszabály egyértelmű célja, hogy az általános iskola elvégzése után a 3 éves szakképzés kerüljön bevezetésre, melynek mindhárom évfolyama szakképző évfolyam, melyek esetében az évfolyamonkénti gyakorlati óraszámok megemelése következett be. Az elképzelések szerint ezzel kiküszöbölhető a korábban a 9. és 10. évfolyamra jellemző nagyarányú lemorzsolódás, mely a szakmai gyakorlat szinte teljes hiányának köszönhető. A szakközépiskolai képzés továbbra is négy éves, melyet érettségi vizsga követ, annak abszolválása után pedig szakképesítéstől függően egy, kettő vagy három szakképző évfolyam következik. A szakmai érettségi sikeres teljesítése után a tanuló a TEÁOR szerinti besorolású bizonyítványt kap nem pedig szakmunkás-bizonyítványt, mellyel akár munkát vállalhat. Az első szakképesítés megszerzése továbbra is ingyenes marad. A szakközépiskola elvégzése után megszerzett bizonyítvány - mint az előző bekezdésből is kiderül - nem számít első szakképesítésnek, így a szakmai érettségi után szakképző évfolyamon megszerzett szakképesítés is ingyenes. Jelentős változások következtek be az Országos Képzési Jegyzékben (röviden: OKJ) is. A 2006-ban jelentős uniós források bevonásával átalakított moduláris szerkezetű és kompetencialapú jegyzék átláthatósága és alkalmazhatósága javításának érdekében 2012-ben ismét átalakult. Az 1993. évi szakképzésről szóló törvény által bevezetett és többször módosított OKJ egyszerűsödött, a korábban bevezetett szakképesítés-elágazások, ráépülések megszűntek, a több mint 1300 kimenetet tartalmazó lista redukálódott, a jelenleg hatályos OKJ-ban az alap-szakképesítések és szakképesítés ráépülés száma 487, míg a részszakképesítések száma 150 (7. grafikon). Emellett a felsőfokú szakképesítések is kikerültek az OKJ-ból, azokra a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény vonatkozik. 24

7. grafikon A 2014. január 01-től hatályos Országos Képzési Jegyzék 487 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 150 22 38 Forrás: Országos Képzési Jegyzék adatai alapján saját szerkesztés A gyakorlati képzőhelyen tanulószerződéssel rendelkező tanulók képzését végzőkre vonatkozóan is változások lesznek, hiszen a törvény értelmében 2015. szeptember 01-től azon szakképesítések esetén, amelyeknél megjelentek a mestervizsga követelmények, csak a mestervizsgával rendelkező munkavállaló végezheti a tanulók gyakorlati oktatását. Egyértelmű, hogy ez a mestervizsgáztatás területén is jelentős változásokat hoz majd a jövőben. A gazdálkodók mestervizsga-kötelezettség miatt megnövekedett anyagi terheit a Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben című TÁMOP-2.3.4.B-13/1 számú kiemelt projekt nyújtotta pályázati lehetőséggel kívánják csökkenteni. A pályázat keretén belül 80%-os támogatás szerezhető a gyakorlati képzőhelyek szakoktatóinak a mestercím megszerzéséhez. Azon gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatói kaphatnak támogatást, akik együttműködési megállapodás és/vagy tanulószerződés keretében végzik az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzést. A korábbiakkal ellentétben, amikor is a gyakorlati szintvizsga csak szervezhető volt amennyiben azt a gazdasági kamara vállalta az új jogszabály ide vonatkozó része értelmében bevezetésre kerül a kötelező szintvizsga, melyet az első szakképzési évfolyamon kell megszervezni. Ez nemcsak azért fontos, mert így mérhető, hogy a tanuló elsajátította-e a későbbi munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, hanem azért is, mert a törvény alapján csak eredményes szintvizsgával rendelkező tanulóval köthető a későbbiekben tanulószerződés. 25

A törvény a szakmai vizsgáztatás területén a komplex szakmai vizsga bevezetését irányozza elő, amelynek lényege, hogy a szakmai vizsga maximum két napos lehet, és a korábbi modulonkénti ellenőrzés helyett az azokon átívelő munkafolyamatok elvégzésének mérésével állapítja meg, hogy a vizsgázó tudása a szakképesítés valamennyi követelményére kiterjed, ezáltal a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő. A komplex szakmai vizsga bevezetése a modulrendszerű szakmai vizsgák előnyét jelentő beszámíthatóság, illetve felmentés lehetőségét bizonyos fokig korlátozza. Változnak a gazdasági kamarák szakképzéssel összefüggő feladatai is. Legfontosabb elemként említhető, hogy a tanulószerződés és együttműködési megállapodás szerint folyó gyakorlati képzés tekintetében a kamara immár a képzés szakmai és hatósági ellenőrzéséért is felel. Az RFKB-val ellentétben a kamara képviselője már nem a társelnöki, hanem az elnöki funkciót látja el az MFKB-ban, továbbá a pályaorientációt, a pályakövetést, a szakmai tanulmányi versenyeket, a mesterképzést és vizsgáztatást, valamint az országos gazdasági érdekképviseletekkel történő együttműködést illetően is nagyobb a kamara felelőssége. A tanulószerződéssel kapcsolatban is számos változtatás lépett vagy fog életbe lépni az elkövetkező időszakban is. Általánosságban elmondható, hogy ezek az újítások is a gazdálkodó szervezetek képzési hajlandóságát hivatottak növelni. A tanulószerződésre vonatkozó szabályok ismertetése szigorúan véve nem képezi a koncepció részét, hiszen azok igen széleskörűek, azonban összességében kijelenthető, hogy a módosítások a tanulószerződéses képzés majd minden részét érintik, a szerződéssel rendelkező tanulók számának emelkedését kívánják elérni. 6.3. A 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A duális képzési forma bevezetésének sikeressége egyértelműen azon múlik, hogy mennyire sikerül a gazdálkodókat érdekeltté tenni abban, hogy részt vegyenek a tanulók gyakorlati képzésében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011-ben felmérést végzett a gyakorlati képzést végzők körében, hogy milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy vállalkozás képzési hajlandóságát (6. 8. grafikon). A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a bonyolult adminisztráció, az éves visszaigénylésre jellemző előfinanszírozás mértéke, valamint a tanulóképzésre fordított költségek meg nem térülése okozza a legnagyobb problémát a vállalkozásoknak. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben megjelenő változtatások a duális képzési forma bevezetésének elősegítését szolgálják, melyek röviden a következők: a bevallás egyszerűbb és kevesebb adminisztrációval teljesíthető, szakképesítésenkénti differenciált normatív költségek számolhatóak el (Ft/fő/év), a hozzájárulás rendszere illeszkedik az adózás eljárási rendjéhez, 26

saját munkavállalók képzése a szakképzési hozzájárulás terhére szigorúbb keretek között végezhető. 8. grafikon A jelenleg is gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások képzési hajlandóságát befolyásoló tényezők Egyszerűen nem akarok tanulóképzéssel foglalkozni Nehézkes a kapcsolattartás az iskolával, a szülővel Egyéb okok A hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése során túlzó a hatósági Nincs elég tanuló Az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg Sok a tanulói hiányzás A tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő Sok a munkafegyelmi probléma Alacsony a gyakorlati órák száma Költségeink nem térülnek meg Éves visszaigénylés esetén jelentős az előfinanszírozás Bonyolult, időigényes adminisztráció 0% 10% 20% 30% 40% 50% Forrás: Vállalkozások tanulószerződéses gyakorlati képzési hajlandóságának felmérése c. tanulmány (MKIK) alapján saját szerkesztés 6.4. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2013 júniusában megjelenő felnőttképzésről szóló törvény a korábbiaktól jelentős mértékben eltérő módon szabályozza a felnőttképzési tevékenységet. A korábbiaktól eltérően az új törvény nem terjed ki a felnőttképzés egészére, mindössze négy képzési kör tartozik a hatálya alá: a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, az előző pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés, az előző pontok hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés. 27

Emellett jelentős változásként említhetőek a felnőttképzési tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó korábbinál szigorúbb rendelkezések, melyek célja a felnőttképzés megfelelő minőségének megteremtése. Az új jogszabály értelmében a felnőttképzési tevékenység kizárólag hatósági engedély megléte esetén indítható, melynek megszerzéséhez számos korábban nem ismert követelménynek kell megfelelni, többek között például a képzési programok előzetes minősítése, szakmai és nyelvi programkövetelmények megléte. A felnőttképzők esetében eddig is szükség volt minőségbiztosítási rendszerre, azonban az új törvény rendelkezései alapján jogszabályban meghatározott minőségbiztosítási keretrendszer alapján kell azt kidolgozni. Továbbá kétévente szükséges az intézmény külső értéklelésének elvégeztetése is. A felnőttképzésben megvalósuló szigorúbb szabályozás célja, hogy a felnőttképző intézményekben folyó képzés megfelelő tartalommal és időkeretben kerüljön lebonyolításra. 6.5. A jogszabályi környezet változásának várható hatásai Összességében a szakképzés megváltozott jogszabályi környezete a következő tényezőkre lesz pozitív hatással: a 3 éves képzés általánossá tétele a szakképzésben, mely a korábbi képzési formák 9. és 10. évfolyamában jelentkező nagyfokú lemorzsolódás mérséklését segíti elő, a duális képzési forma bevezetése, mely a gyakorlatorientált szakképzést erősíti, a tanulószerződéssel rendelkező tanulók számának emelkedése, a szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása, mely pozitívan hat a vállalkozások képzési hajlandóságára, tervezhetőbbé teszi a gyakorlati képzést, a pályaorientáció megerősítése, mely a szakképzés vonzóbbá tételét, így a létszámok emelkedését támogatja, a szakképzés kibocsátásának és a gazdaság igényeinek jobb összehangolása, mely a szakképzésből kikerülők nagyobb arányú elhelyezkedését biztosítja, a pályakövetés megerősítése, mely a szakképzés hatékonyságának folyamatos felülvizsgálatát teszi lehetővé. 28

Általános iskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Általános iskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Általános iskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 7. A magyarországi és megyei szakképzés általános áttekintése 7.1. A magyar szakképzés a számok tükrében Mindenekelőtt érdemes megvizsgálni az oktatásra vonatkozó adatokat, hiszen a tanulói létszámok alakulásából, egymáshoz viszonyított arányából már levonhatóak bizonyos következtetések. A demográfiai hatások és a vándorlási folyamatok következtében az iskolai tanulólétszámok már az általános iskolai képzésben is évről-évre csökkentek, ami nem vezethetett máshoz, mint a középiskolai létszámok visszaeséséhez (6. táblázat). Az általános iskolában tanulók számát alapul véve látható, hogy az elmúlt évtizedben állandósult a csökkenés, 2013-ra 22%-kal kevesebb általános iskolás volt Magyarországon, mint 2000-ben. Az észak-alföldi régióban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még az országosnál is rosszabb a helyzet, mivel a régiós érték 25, míg a megyei 24%-kal esett vissza. 6. táblázat: Magyarországi oktatási adatok (fő) 2000 2011 2012 Szabolcs- Szatmár- Bereg Észak- Alföld 66870 9550 11685 8630 52088 11540 12555 10385 50594 11161 12386 9727 168090 26290 34055 22415 129398 29974 36089 25529 126440 29379 34860 23176 Ország összesen 957850 178500 239300 125530 747601 195169 233122 139160 742931 189526 224214 126677 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés Ahogyan azt a 9. grafikon is szemlélteti a középiskolában tanulók számának megoszlása a különböző képzési formák között alapvetően meghatározza a szakképzés helyzetét. Az elmúlt évtized országos szakiskolai, gimnáziumi és szakközépiskolai létszámainak összehasonlításából kiderül, hogy a legnépszerűbb a szakközépiskola volt, utána következett a gimnázium, majd csak ezeket követte a szakiskola. A szakközépiskolai adatok a vizsgált időszakban 41% és 44% között (átlagosan 42,5% volt az aránya), a gimnáziumi számok 33% és 36% között (34%-os átlag), míg a szakiskolai értékek 23% és 25% között ingadoztak. Az egyes képzési típusokat elemezve látható, hogy a szakközépiskolai képzésben tanulók száma 2000-től kezdve csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2000-es év 44%-áról 2011-re 41%-ra 29

esett vissza, míg a másik két iskolatípus esetében növekedett a képzésben résztvevők aránya, a gimnázium vonatkozásában 33-ról 34%-ra, a szakiskolánál pedig 23-ról 25%-ra. 9. grafikon A középiskolában tanulók számának megoszlása Magyarországon 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Szakközépiskolai tanulók Gimnáziumi tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés A 2000-es és a 2012-es adatok összehasonlításakor kiderül, hogy a szakközépiskolai értékek csökkentek (1 illetve 2 százalékponttal), a gimnáziumra vonatkozó megyei mutató 2, a régiós 1%-kal emelkedett, a szakiskolai létszámok azonban csökkentek, a megyét és a régiót is 1-1 százalékpontos csökkenés jellemezte, ami a 2000-es arányokkal megegyezik. Jelentős eltérést mutat viszont a szakiskolai képzésben részesedők aránya a középfokú oktatásban résztvevő tanulók között az országos arányokhoz képest. Míg a szakiskolai képzés esetén az országos arány 23 és 25% között változott, addig ez az arány Észak-Alföldön 26-28%, míg Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 26 és 30% között változott. Országos összevetésben is különösen Szabolcs megye mutatói érdemelnek említést, hiszen a 2000. évi 29%-ról 2006-ra 26%-ra mérséklődött a szakiskolai képzésben résztvevők aránya, ami 2012-re ismét 29%-osra emelkedett. A szakiskolákban tanulók létszámát tekintve Szabolcs megyében 2012-re a 2000- es számokhoz képest 13%-os növekedés figyelhető meg, ami jóval meghaladja az északalföldi régió növekedését. Egy 2008-ban az RFKB-k számára készített, a regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározását segítő tanulmányban a szakiskolai tanulók számának 2015-ig várható alakulására vonatkozó becslés is helyet kapott. A tanulmány szerint 2007 és 2015 30

között az észak-alföldi régióban volt és lesz a legmagasabb a szakiskolai képzésben résztvevők száma, ami a számok nyelvén azt jelenti, hogy 25 ezer fölé nőhet a létszám. A régiók közül számottevő emelkedés csak Észak-Alföldön prognosztizálható, amiben nagy szerepe van Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének, azaz elmondható, hogy középtávon a megyei szakiskolai létszámok várhatóan legalább szinten maradnak, vagy kismértékben emelkednek majd. Összességében elmondható, hogy a szakiskolai képzési forma Szabolcs megye esetében az országosnál és a többi megyénél is meghatározóbb jelentőségű a középfokú képzéseken belül, amit mutat az is, hogy a főváros nélküli megyei adatok 2000-től kezdődően csak Borsod- Abaúj-Zemplén megyében voltak magasabbak. 7.2. A szakképzés megítélését, népszerűségét javító intézkedések Az előző és a jelenlegi Kormányzat is számos intézkedéssel igyekszik a szakképzés presztízsét emelni, a szülők és diákok körében népszerűsíteni azt. A már bevezetett és a megvalósítás alatt álló intézkedések célja, hogy az általános iskolás tanulók figyelmét a szakképzésre irányítsák, míg a már szakképzésben részt vevő tanulókat jobb teljesítményre ösztönözzék. Ezek az intézkedések a megyei szakképzés fejlődésére is befolyással vannak. 7.2.1. Pályaorientáció A pályaorientáció fontossága megkérdőjelezhetetlen a szakképzés népszerűsítésének érdekében. Mindenképpen szükséges, hogy a pályaválasztás, továbbtanulás előtt álló gyerekek minél hamarabb kapcsolatba kerüljenek a szakképzéssel, lehetőleg már az általános iskola ötödik, hatodik osztályában célszerű ezzel a kérdéssel foglalkozni. A szakképzésről szóló törvény külön fejezetben foglalkozik a szakképzés két fontos, ám eddig méltatlanul kezelt területével, a pályaorientációval és a pályakövetéssel, mely rendelkezések 2013. szeptember 01-től léptek hatályba. A jogszabályban rögzített életpálya-tanácsadási, azaz pályaorientációs szolgáltatásnak a következő területekre kell kiterjednie: a pályainformáció-nyújtás, a pályaválasztási tanácsadás, a továbbtanulási tanácsadás, professzionális pályatanácsadás, foglalkoztatási és munkába állási tanácsadás, 31

pályakorrekciós tanácsadás, kompetenciák fejlesztése. A pályaorientáció szempontjából nagyon fontos a szakmai kiállítások és versenyek megszervezése, azok minél szélesebb nyilvánosság előtt történő lebonyolítása. Az elmúlt években minden megyében nagy sikerrel zajlottak le a Pályaválasztási Kiállítások, melyeket a Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai szerveztek meg. A kiállítások alkalmával a szakképző intézmények és vállalkozások képzési kínálatával, valamint magukkal a szakmákkal, azok gyakorlásával is közelebbről megismerkedhetnek az általános iskolások és mások is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzésért felelős minisztérium támogatásával évről-évre megszervezi a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), melynek fővárosi döntőjére évek óta egyre nagyobb számban kíváncsiak. A gazdasági kamara koordinációja alatt minden megyéből általános iskolások százainak van lehetősége a döntő helyszínen való megtekintésére, ahol megismerkedhetnek az egyes szakmák jelenkori sajátosságaival, a szakmák gyakorlását élőben követhetik figyelemmel és láthatják, hogy egy szakma magas szinten történő művelésével milyen sikereket érhetnek el. Emellett a kamara a szakmák Európa- és Világbajnokságának számító Euroskills és Worldskills versenyekkel kapcsolatos hazai feladatok koordinálását is ellátja. Ezzel kapcsolatban jelentős eredmény, hogy 2018-ban Budapest lesz az Euroskills verseny házigazdája. Emellett nem hagyható figyelmen kívül a szakképző intézmények pályaorientációs tevékenysége sem, hiszen a nyílt napok, szakmai napok alkalmával lehetőséget nyújtanak a szakképzésbe történő betekintésre. A területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák 2013- tól pályaorientációs referenst alkalmaznak, akinek feladata a minél hatékonyabb pályaorientáció megvalósítása. 7.2.2. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja, hogy a gazdaság által igényelt szakmákat tanulók támogatásban részesüljenek. A 2010-től adható ösztöndíjjal kapcsolatos tudnivalókról a 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet ad részletes tájékoztatást. Az ösztöndíjas szakmák köréről korábban az RFKB-k hoztak döntést régiónkként, ettől az évtől 2013-tól kezdődően pedig az MFKB-k feladata lesz a szakmákra vonatkozó javaslat elkészítése. 32

7. táblázat: Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal támogatott szakképesítések Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a 2014/2015-ös tanévben Szakképesítés Szakképesítés OKJ száma Ács 34 582 01 Épület- és szerkezetlakatos 34 582 03 Gépi forgácsoló 34 521 03 Hegesztő 34 521 06 Gazda 34 621 01 Ipari gépész 34 521 04 Mezőgazdasági gépész 34 521 08 Pék 34 541 04 Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 Szerszámkészítő 34 521 10 Forrás: 562/2013. (XII.31.) Kormányrendelet alapján saját szerkesztés Az ösztöndíj mértéke tanulmányi átlagtól függően (legalább 2,51-es átlag szükséges), 10 ezer és 30 ezer forint között mozog, ami a tanulószerződéses tanulók esetében fizetendő juttatással együtt havi több tízezer forintos összeget jelenthet a tanulók számára. Az ösztöndíj bevezetésének egyértelmű célja, hogy az érintett szakmákban tanulók jobb tanulmányi eredményt érjenek el és a hiányzások száma is csökkenjen. Többek között nem részesülhet ösztöndíjban a tanév adott félévében a tanuló, ha az előző félévben tanulmányi átlageredménye nem érte el a 2,51-es átlagot, az évismétlésre kötelezett tanuló a megismételt tanévben, illetve a tanuló az adott tanévben, ha igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát. 7.2.3. Pályakezdők foglalkoztatására irányuló intézkedések A Nemzetgazdasági Minisztérium által 2011-ben elkészített a szakképzési rendszer átalakítását célzó koncepcióban már szerepelt egy olyan konstrukció kidolgozására vonatkozó terv, amely a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben résztvevők továbbfoglalkoztatását támogatja. Ennek az elképzelésnek egyik eleme a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban c. pályázati lehetőség (TÁMOP 2.3.4-A-13/1). 33

A pályázat elősegíti, hogy a vállalkozások a gyakorlatukat náluk vagy másik cégnél töltő tanulók továbbfoglalkoztatásával, statisztikai létszámuk növelését érjék el. A pályázati felhívás alapján a pályakezdő szakmunkások foglalkoztatásának támogatása kilenc hónapon keresztül járó teljes vagy részleges bér- és járuléktámogatással, a cégen belüli segítő mentor bérpótlékával és az új munkahely tárgyi feltételei kialakításának támogatásával valósulhat meg. A pályázat keretében 8.500.000.000 Ft használható fel vissza nem térítendő támogatásként. Eddig országosan több mint 1500 pályázatot nyújtottak be a vállalkozások. A program célja: közvetlen munkahelyteremtés, az iskolarendszerben megszerzett első szakképesítés hasznosulásának elősegítése, a pályakezdők munkahelyi tapasztalathoz és gyakorlathoz segítése, ezáltal későbbi foglalkoztathatóságuk esélyének növelése, a duális képzési rendszer erősítése, a tanulók és a vállalkozások támogatása, a duális szakképzésbe bekapcsolódó vállalkozások számának növelése. Emellett további lehetőségekkel is élhetnek a vállalkozások, amennyiben pályakezdő fiatal foglalkoztatását vállalják. Többek között ebben van jelentős szerepe a Munkaügyi Központok koordinációja mellett megvalósuló Első Munkahely Garancia központi munkaerő-piaci programnak, melynek elsődleges célja, hogy munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával, bérköltség támogatás nyújtásával és munkába járáshoz szükséges utazási költség megtérítésével elősegítse a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javulását. A program előmozdítja a nyugdíjba vonulás miatt jelentkező szakember utánpótlást, lehetőséget biztosít a nyugdíjba készülő munkavállalók széles körű tapasztalatának és szaktudásának átadására. A TÁMOP 1.1.2. Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása uniós projekt keretében a munkaügyi szervezet munkatapasztalat szerzés és foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások nyújtásával igyekszik a fiatalok elhelyezkedési esélyeit növelni. 2013-tól a korábban igénybe vehető START-kártya program megszűnt, azt a Munkahelyvédelmi akcióterv részeként a pályakezdők és a 25 év alattiak foglalkoztatását elősegítő munkáltatói kedvezmények rendszere váltja fel. 34

8. A megyei gazdasági kamarák és érdekképviseletek szakképzési tevékenysége A Kormány egyik legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése, melyet többek között a szakképzési rendszer átalakításával kívánnak elérni, melyben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött együttműködési megállapodás alapján a kamarák is jelentős szerepet kapnak. Többek között a gyakorlatot előtérbe helyező duális képzési forma bevezetésével a cél egyértelműen jól felkészült szakemberek kibocsátása a szakképzésből a munkaerő-piacra. A duális képzési rendszer ismérve, hogy az elméleti képzésre az iskolában, míg a gyakorlati képzésre a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél vagy egyéb szervezetnél kerül sor, melynek egyik formája a tanulószerződés keretein belül megvalósuló gyakorlati képzés. 8.1. Tanulószerződések A tanulószerződéses gyakorlati képzésnek, mely évről-évre egyre népszerűbb, fontos szerepet szánnak a szakképzés racionalizálásának folyamatában. A tanulószerződés a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezet és a tanuló között létrejött olyan dokumentum, mely mindkét félre nézve tartalmazza a gyakorlati képzéssel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásából lekért adatokból is kiderül, hogy a tanulószerződések száma 1998-tól 2012-ig emelkedik (10. grafikon). Jelentős növekedés tapasztalható 2006-tól, amikor is a 2005-ös több mint 21 ezerről 35 ezerre nőtt a regisztrált szerződések száma. A növekedés a későbbiekben is megmaradt, azonban annak mértéke már elmarad a 2005 és 2006 közötti értéktől. 10. grafikon 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által nyilvántartott tanulószerződések számának alakulása Magyarországon (fő) Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján saját szerkesztés 35

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nyilvántartott tanulószerződések esetében a mindkét gazdasági kamara által ellenjegyzett szerződések számát vizsgálva látható, hogy a Mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetén alacsony a megkötött szerződések száma. A 11. grafikon szemlélteti a gazdasági kamarák által nyilvántartásba vett tanulószerződések számát, ami az előző megállapítást támasztja alá. A mezőgazdaságot jellemző alacsony mutató egyik oka, hogy a rövidebb időszakra, például nyári gyakorlatra megkötött együttműködési megállapodások kedveltebbek az ágazatra jellemző idénymunkák miatt. A szerződések számának növelése mindenképpen szükséges, kiváltképp egy olyan megyében, mely a hazai mezőgazdaság egyik fontos bázisa. Látható, hogy a 2005/2006-os tanévtől kezdődően folyamatosan emelkedik a megkötött tanulószerződések száma, a grafikonon feltűntetett tanévek mutatói szerint tanévenként átlagosan a megyei tanulószerződések csupán 2%-át regisztrálta az Agrárkamara. A kereskedelmi és iparkamara által nyilvántartott tanulószerződések száma a 2013/2014-es tanévben 2 500 felett volt, ami az előző tanévekhez viszonyítva a legmagasabb darabszám, a megyék rangsorában ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg az első harmadban foglal helyet. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően a szerződések száma tulajdonképpen tanévről-tanévre stagnált, a 2008/2009-es tanévtől a 2011/2012-es tanévig tartó időszakban átlagosan 2 341 tanulószerződést regisztrált a kamara. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tanulószerződések átlagosan az országban nyilvántartott szerződések 4,5-5,5%-ának felelnek meg tanévenként. A kamara adatai alapján a legnépszerűbb tanulószerződéses szakmák közé tartozik az Élelmiszer- és vegyi áru eladó, a Kőműves, a Pincér, a Fodrász és a Szakács, a 2008/2009-es tanév óta minden tanévben, ezekben a szakmákban a legmagasabb a szerződések száma. A 2013-as kamarai adatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 500 gazdálkodó szervezet közel 700 telephelyén folyt gyakorlati képzés tanulószerződéssel rendelkező tanuló számára, ami az előző évhez mérten növekedést nem jelent a gazdálkodó szervezetek számában, viszont majdnem 5%-os bővülést eredményezett a képzőhelyek tekintetében. A megyei regisztrált vállalkozások száma alapján a vállalkozások 0,5%-a vesz részt a tanulóképzésben (országosan átlagban közel 1%), mely arányt mindenképpen növelni kell. A megyei sajátosságok a tanulóképzéssel foglalkozó cégek esetében is érvényesülnek, azaz a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások többsége, több mint 60%-a a mikro-, kis- és középvállalkozások közül kerül ki, míg a legalább 50 fő foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya nagyjából 10%. A megye kedvezőtlen gazdasági helyzete és az elmúlt években lezajló gazdasági válság a tanulóképzésben is érezteti hatását, hiszen a képzéssel foglalkozó gazdálkodók száma egyelőre nem nő és a jelenleg is tanulóképzéssel foglalkozó vállalkozások rendszerben tartása is egyre nehezebben valósítható meg. 36

11. grafikon 100% 99% 98% 97% 96% 95% 94% 93% 92% A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdasági kamarák által nyilvántartott tanulószerződések megoszlása tanévenként Kereskedelmi és Iparkamara Agrárkamara Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján saját szerkesztés 8.2. Szakmai záróvizsgák A szakmai záróvizsgák statisztikái alapján a megye szakképzésének szerkezete jól körvonalazódik. Ugyan a gazdasági kamarák nem minden szakmacsoport tekintetében jogosultak a vizsgabizottságokba vizsgaelnök vagy vizsgabizottsági tag delegálására, ám a 22 szakmacsoportból 17 esetében a kamarák bízzák meg a vizsgabizottság valamelyik tagját mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli képzés tekintetében. Kivételt képeznek ez alól az Egészségügy, a Szociális szolgáltatások, az Oktatás, a Művészet, közművelődés, kommunikáció és a Közszolgálat szakmacsoportok. Emellett bizonyos a Közgazdaság és az Ügyvitel szakmacsoportba tartozó szakképesítések esetében sem a kamarák feladata a szakértők megbízása. 8.2.1. Iskolarendszerű szakmai záróvizsgák Az ebben a fejezetben vizsgált adatok az iskolarendszerű szakmai vizsgákról nyújtanak információkat a 2010-2013 közötti időszakra vonatkozóan. A statisztikák a pótló- és javítóvizsgák adatait nem tartalmazzák. A szakmai záróvizsgák szakképesítésenkénti és szakmacsoportonkénti megoszlása mutatja, hogy Szabolcs megyében a Vendéglátás-idegenforgalom, az Építészet (2011-ben a Mezőgazdaság szakmacsoport megelőzte), a Gépészet, a Kereskedelem, marketing, üzleti 37

adminisztráció és az Informatika szakmacsoportokban került sor a legtöbb vizsgára. 2013-ban a bejelentett vizsgák közel 67%-a tartozott ezen szakmacsoportok valamelyikébe, ami az előző évi adathoz viszonyítva 7%-os, a két évvel korábbi mutatóhoz képest 8%-os növekedést jelent. Mindegyik vizsgált évben a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport aránya volt a legmagasabb, 2010-ben az összes vizsga 16%-a, 2011-ben 15%-a, 2012-ben 16%-a, míg 2013-ban 12%-a tartozott ide. Emellett a legmagasabb arányú szakmacsoportok között kiemelkedő részt képviselt a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, mely 2010-ben 13%-ot, 2011-ben 12%-ot ért el, a Gépészet és az Informatika aránya minden vizsgált évben 10-11% volt, míg az Építészet az utóbbi két évben emelkedett 10% fölé. 60 50 40 30 20 10 0 12. grafikon Az iskolarendszerű szakmai záróvizsgák szakmacsoportonkénti megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2010 2011 2012 2013 Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés A szakmai záróvizsgákon vizsgázók száma alapján is elmondható, hogy a megye szakképzésében jelentős szerepet töltenek be az előbbiekben már felsorolt szakmacsoportok (13. grafikon). 2012-ben 2010-hez viszonyítva 22%-kal, 2011-hez képest 25%-kal több vizsgázót jelentettek be a vizsgaszervezők, míg tavaly nagyjából ugyanannyi volt a vizsgázók száma, mint 2010-ben. A vizsgázók létszáma alapján 2010-ben és 2011-ben is a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport volt az első (15% és 17%), míg 2012-ben és 2013-ban a Vendéglátás-idegenforgalom (18 és 15%) került az első helyre, mely 5%-kal haladta meg a szakmacsoport 2010-es adatát, miközben a kereskedelmi szakmák 38

aránya 4%-kal csökkent ugyanebben az összevetésben. Az Építészet és a Gépészet szakmacsoportok aránya közelített a 2010-es év arányaihoz. Minden évben a legnagyobb létszámú szakképesítések közé volt sorolható az Élelmiszer- és vegyi áru eladó, a Szakács és a Fodrász, ezek mellett még a Bútorasztalos, a Pincér, a Kőműves és az Informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető szakképesítések létszámai voltak kiugróan magasak. A Mezőgazdaság szakmacsoport vizsgáinak létszámairól nem álltak rendelkezésre pontos adatok. 13. grafikon 700 600 500 400 300 200 100 0 Az iskolarendszerű szakmai záróvizsgákon vizsgázók szakmacsoportonkénti megoszlása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2010 2011 2012 2013 Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és ISZIIR adatai alapján saját szerkesztés 8.2.2. Iskolarendszeren kívüli szakmai záróvizsgák A gazdasági kamarák adatai alapján 2010-től kezdődően fokozatos csökkenés figyelhető meg az iskolarendszeren kívüli vizsgák létszámait illetően. 2011-ben már 11%-kal, egy évvel később pedig már 22%-kal kevesebb vizsgázó vett részt a vizsgákon, mint 2010-ben. 2013-ra nőtt a vizsgázók létszáma, 2010-hez viszonyítva 9%-kal többen vettek részt a vizsgákon. A felnőttképzés területén a 2010-2013 közötti időszakban a legmagasabb vizsgázói létszámokkal rendelkező szakképesítések, szakmacsoportok tekintetében nem volt változás, hiszen a Gépészet szakmacsoport magasan a többi szakmacsoport fölé nőtt, főként a Targoncavezető, Emelőgépkezelő (kivéve targonca) és Földmunka-rakodó- és szállítógépkezelő szakképesítésekben szervezett vizsgák miatt. Ezek aránya 2010-ben 16, 2011-ben 26, 39

2012-ben már 28%-os volt, míg 2013-ban már a 30%-ot is meghaladta arányuk az összes vizsgázón belül. Jelentős mutatókkal rendelkezett még a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, az Egyéb szolgáltatás és az Informatika szakmacsoport is. Az iskolarendszerű adatokhoz viszonyítva a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport kevésbé meghatározó, míg a vizsgálat alapját képező három év egyikében sem került bejelentésre vizsga a Nyomdaipar szakmacsoportban, de elenyésző arányban volt jelen a Faipar, a Könnyűipar, az Elektrotechnika-elektronika és a Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport is. Az alábbiakban a 2010-2013 között bejelentett vizsgák alapján kerülnek felsorolásra a legtöbb vizsgázóval rendelkező szakmacsoportok és szakképesítések: Gépészet (Targoncavezető, Emelőgépkezelő (kivéve targonca), Földmunka-rakodóés szállítógép-kezelő), Egyéb szolgáltatás (Kézápoló- és műkörömépítő, Lábápoló), Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció (Élelmiszer- és vegyi áru eladó, Kereskedő, boltvezető), Informatika (Számítástechnikai szoftver-üzemeltető, Gazdasági informatikus). 8.2.3 Szintvizsgák A gyakorlati szintvizsga hivatott arra, hogy a képzés meghatározott időpontjában tájékoztatást adjon a tanuló és oktatója számára a tanuló időarányos felkészültségéről, szakmai ismereteiről. A gyakorlati szintvizsgák megszervezése elsősorban a gazdasági kamara feladata, annak szervezhetőségéről az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye ad tájékoztatást. A korábbi években a szintvizsga bizonyos szakmákban szervezhető volt, amennyiben azt a kamara vállalta, az új jogszabályok alapján azonban a szintvizsga kötelező és a tanulószerződés megkötésének előfeltétele. A szintvizsgák statisztikái többek között a lemorzsolódásra vonatkozóan szolgáltatnak hasznos információkkal, emellett a szakmák tanulói, szülői oldalról jelentkező keresettségét is tükrözi. A megyei adatokat tartalmazó 8. táblázat mutatja a szintvizsgákkal összefüggő fontosabb számokat. Látható, hogy az intézmények igénylik a szintvizsga lebonyolítását, amit jelez, hogy a szintvizsgázó tanulók, a szintvizsgák és a szintvizsgáztatásba bevont szakképesítések száma is tanévenként egyre magasabb. Kivételt képeznek a 2010/2011-es tanév kiugró adatai, melyek annak köszönhetőek, hogy abban a tanévben két képzési típusban egyszerre kerültek a szintvizsgák megszervezésre. Várhatóan a 2013/2014-es tanévben is növekedni fognak a mutatók, hiszen további szakképesítésekben is sor kerül majd a szintvizsgák lebonyolítására. 40

Tanév 8. táblázat: Szintvizsgákkal kapcsolatos megyei adatok Szakma szám Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Sz-Sz-B. szintvizsga Vizsgák száma Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Vizsgázók száma Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Vizsgára jelentkezők száma Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Vizsgázók száma ország összesen 2012/2013 34 125 1673 2116 22272 2011/2012 24 88 1131 1370 16401 2010/2011 23 151 1963 2158 26865 2009/2010 23 82 1085 1125 15344 2008/2009 20 60 866 887 13537 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az elmúlt tanéveket figyelembe véve az országban szintvizsgát tett tanulók 7%-át adja. A 2012/2013-as tanévben a 2008/2009-es tanévhez viszonyítottan 48%-kal több tanuló vett részt szintvizsgán, ami az országos átlagot jóval meghaladó. Sajnos az intézmények által lejelentett létszámok és ténylegesen szintvizsgázók száma között jelentős különbség mutatkozik, ami bizonyos mértékben érzékelteti a képzésből történő lemorzsolódást. A 2008/2009-es tanévben még csupán 2,5%, a következő tanévben 4,5%, azt követően már 10%, a 2011/2012-es tanévben már 18%-os volt a két mutatószám közötti különbség, míg a 2012/2013-as tanévben ez a szám már meghaladta a 20%-ot, ami a szakképzésből kimaradók magas arányát demonstrálja. Mind a vizsgázók, mind a szakképesítések számát tekintve az tapasztalható, hogy a legtöbbször és legmagasabb létszámokkal a Bútorasztalos/Asztalos, a Fodrász, a Szakács, a Pincér és a Kőműves/Kőműves és hidegburkoló szakmákban kerül sor szintvizsgára, mely megállapítás egyaránt megállja a helyét megyei és országos viszonylatban is. 8.2.4. A gazdasági kamarák által végzett kutatások főbb eredményei A gazdasági kamarák, valamint a korábbi években a gazdasági érdekképviseletek az RFKB-k, MFKB-k működésében jelentős szerepet vállalnak. Ennek egyik kézzelfogható eredménye az a kutatás, mely az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) koordinációja alatt zajlik 2008 óta évenkénti rendszerességgel. A kutatási tevékenység célja, hogy annak tapasztalatai segítsék a korábbi RFKB-k döntési, illetve az újonnan alakult MFKB-k javaslattételi tevékenységét. A kutatási program az alábbi területekre terjed ki: 41

A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása, A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete, A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete. Az adatfelvételekkel érintett témakörök vizsgálata számos esetben nyújtott hasznos információkat, melyek a beiskolázási arányokra és képzési irányokra vonatkozó döntések, javaslatok meghozatalában támogatták a bizottságot. Természetesen az adatfelvételek eredményei kellő óvatossággal kezelendőek, amit a felmérések mintaszámai és a felmérések során tapasztalt gazdasági környezet is befolyásolt, azonban az elemzések eredményei mindenképpen jelzésértékűek a vizsgált területek szempontjából. Az elemzések javarészt országos és regionális adatokat tartalmaznak, hiszen az RFKB-k, MFKB-k munkájának megkönnyítése érdekében készültek, de bizonyos esetekben megyékre lebontva tartalmazzák az eredményeket. A koncepciónak nem célja a felmérések részletezése, de az elvégzett kutatások rövid bemutatása és az elmúlt évek tapasztalatai, eredményei nem kerülhetőek meg a szakképzés fejlesztése szempontjából. 8.2.4.1. A szakképző iskolát végzettek iránti vállalati kereslet és kínálat várható alakulása A vállalatok körében végzett kérdőíves felmérés célja, hogy a munkaerőpiac szakképzett munkavállalók iránti jövőbeni keresletére vonatkozóan adjon információkat. A kérdőívek szerkezete alapvetően évről-évre ugyanaz volt, központi elemei az egy éven belüli, illetve a három éven túli és négy éven belüli szakmánkénti létszámmozgások meghatározása, a szakmunkás végzettségűekkel szemben támasztott követelmények megismerése, a már alkalmazott munkavállalókkal/pályakezdőkkel való elégedettség mérése, valamint a vállalatok képzési hajlandóságát befolyásoló tényezők feltárása. A 14. grafikon mutatja, hogyan alakult a vállalati adatfelvétel során a létszám-kategóriánkénti megoszlás országos viszonylatban. 2013-ban és 2014-ben a 20 fő alatti létszámmal rendelkező cégek már kimaradtak a felmérésből, mivel a korábbi évek tapasztalatai alapján nagyon alacsony százalékban tudtak hasznos információkkal szolgálni jövőbeni terveikkel kapcsolatban. A vállalkozói és tanulói kérdőívek megyei aránya közel 6%, a 20-249 fő közötti létszámú vállakozásoké 6,5%, a 250 fő feletti cégeké pedig majd 4%. A megyében a pályakezdők körében elkészített kérdőívek aránya 5%. 42

14. grafikon 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 A szakképzettek iránti várható keresletre vonatkozó vállalati kérdőívek számának országos megoszlása a vállalatok létszáma alapján 1-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250+fő Összesen 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Forrás: MKIK GVI A eredmények alapján elmondható, hogy országosan a feldolgozóipari és szolgáltató ágazatokban terveznek jelentősebb mértékű létszámnövekedést a szakképzettek vonatkozásában egy éven belül, illetve hosszabb távon is. A válaszadók szerint jelentős problémát jelent megfelelő képességű pályakezdő keresése, ami hozzájárul az ún. nehezen betölthető álláshelyek kialakulásához. A nehezen, esetleg tartósan betöltetlen álláshelyek kapcsán a leggyakrabban említett szakmák közé sorolható a hegesztő, a géplakatos, a gépi forgácsoló, a villanyszerelő és a szerszámkészítő. A felmérések adatai alapján meghatározásra kerültek azok a szakképesítések, melyek becsült kereslete és kínálata jelentős mértékben eltér egymástól. A vállalatok válaszai alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Szakács és a Bolti eladó szakképesítések vonatkozásában a munkaerő-piaci igényekhez mérten kifejezetten magas kínálat tapasztalható. Az országosan megkérdezett vállalkozások 29%-a foglalkoztatott a szakképzésből kikerülő pályakezdőt 2013-ban és az így alkalmazott pályakezdők 82%-át az adatfelvétel idején is foglalkoztatták még, ami a velük való elégedettséget mutatja. Az idén megkérdezett vállalatok a pályakezdők felkészültségével kapcsolatban úgy nyilatkoztak, hogy 23%-uknak nagyon megfelelő, 60%-uknak inkább megfelelő a felkészültsége, míg egyáltalán nem megfelelőnek csupán a pályakezdők 1,5%-át ítélték., azaz az elmúlt évek alatt kialakult tendencia szerint a vállalkozások egyre elégedettebbek a pályakezdő fiatalokkal. A pályakezdők egyéni kompetenciával kapcsolatban a válaszadók kiemelték, hogy az önálló munkavégzés 43

képessége, a felelősségtudat, a motiváció, a munkához való hozzáállás és a munkatapasztalat és a munkafegyelem terén van szükség fejlődésre. 8.2.4.2. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete A 2014. évi pályakezdő szakmunkások helyzetét elemző kutatásba olyan a 2012 nyarán végzett szakmunkások kerültek bevonásra, akik tanulószerződéses gyakorlati képzésben vettek részt, illetve olyan szakmát tanultak, mely az RFKB-k korábbi döntései alapján legalább három régióban kiemelten támogatott volt. 15. grafikon Pályakezdő szakmunkások körében végzett felmérés adatai 2014 2013 2012 2011 2010 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 Összesen Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A pályakezdő szakmunkások körében végzett országos méretű felmérés többek között a végzettek iskolájukkal, tanult szakmájukkal, gyakorlati képzőhelyük felszereltségével, a velük foglalkozó tanárokkal, gyakorlati oktatókkal, összességében a szakiskolai képzésükkel kapcsolatos véleményük megismerésére irányul. Emellett számos kérdés foglalkozik a végzettek jelenlegi munkaerő-piaci pozíciójával is. A 2014. évi felmérés során az iskolával és a szakmával kapcsolatban a megkérdezettek 90%-a válaszolta, hogy az általa tanult szakmával a későbbiekben is szívesen foglalkozna, 11%-uk azonban másik szakmát tanulna, ha újra választhatna. A vizsgálatba bevont válaszadók 70%-a szerint megfelelő a szakiskolai képzésben az elmélet és a gyakorlat aránya, ami az előző évek 44

mutatóinál alacsonyabb, míg 26% véleménye szerint az elméleti oktatás a szükségesnél nagyobb mértékben van jelen. A kutatás eredményei alátámasztják azt a tényt, hogy a szülő(k) iskolai végzettsége befolyásolja a tanulók teljesítményét. A felmérés az apa iskolai végzettségére kérdez rá, ami alapján megállapítható, hogy minél magasabb az apa iskolai végzettsége gyermeke átlageredménye annál jobb lesz. A gyakorlati képzőhelyükkel az előző évek kedvező értékeinél is jobban meg voltak elégedve a pályakezdők. A válaszokból kiderül, hogy korszerű berendezésekkel, gépekkel felszerelt, a szakmához jól értő oktatók segítségével sokat tanultak szakmájukról, mely ismereteket munkahelyükön is kamatoztatni tudják. A jelenlegi munkaerő-piaci pozíciót érintő kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek 58,4%-a dolgozott valamilyen formában (2013-ban csak 53%), míg közel 23% vallotta, hogy munkanélküli, 3%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A megkérdezettek 31%-ának a végzés óta még egyetlen munkahelye sem volt, ami az előző évekhez képest némi javulást mutat ezen a téren. A megkérdezettek 33,3%-a a felmérés időpontjában munkanélküli volt, ami a korábbi évek adataihoz viszonyítva kedvezőbb képet mutat, ám ez is jóval meghaladja az országos munkanélküliségi rátát. A munkanélküliséget figyelembe véve 2011-ben (53%) és 2012-ben (53%) is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei megkérdezettek helyzete volt az egyik legrosszabb az országban, ami 2014-re sem változott. 8.2.4.3. A pályakövetéses vizsgálatban részt vett pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete Ez a kutatási tevékenység 2011-ben indult el és a szakképzés kapcsán sokszor hiányolt pályakövetési rendszer egyik pillérévé válhat. 2011-ben még tanuló diákok körében történt meg az első adatfelvétel, melyet kilenc hónappal később követett egy újabb felmérés, az akkor már munkaerő-piacon jelenlévő végzettek körében. A 2012-ben elvégzett megkérdezés alapján komolyabb tendenciák nem vázolhatóak fel, ahhoz több év adataira van szükség, melyek a következő esztendőkben valósulnak majd meg. A pályakövetéshez kapcsolódó felméréseket a rendelkezésre álló feltételek mellett az MKIK GVI koordinálása alatt a gazdasági kamarák és érdekképviseletek a következő években is elvégzik majd, ezzel is segítve a szakképzés irányainak és arányainak meghatározását. 45

9. A TISZK-ek szerepe a megye szakképzésében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2012-ben még két TISZK működött, az egyik a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft, a másik pedig a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szakképzés-szervezési Önkormányzati Társulás volt, azonban a jogszabályváltozások következtében utóbbi 2012. december 31-ével megszűnt. Annak érdekében, hogy az EU-s források ne vesszenek el a megye szakképzése számára a megyei Klebelsberg Inézményfenntartó Központ, mint vagyonkezelő a továbbiakban is rendelkezik a társulás vagyonával, melynek tulajdonjoga a társulást alapító önkormányzatok között oszlik meg. A másik még jelenleg is működő TISZK-et 2004-ben alapította Nyíregyháza, Nagykálló és Tiszavasvári önkormányzata uniós és hazai források segítségével. A 2005-ben megalakult Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft és annak partnerintézményei a korábbinál jóval hatékonyabb módon látták el feladataikat a létrehozott korszerű laborokkal, műhelyekkel rendelkező központi képzőhelyen. 2008-ban TÁMOP pályázat támogatásával létrejött a Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft, melynek tagja Nyíregyháza, Nagykálló, Tiszavasvári és Balkány Városok Önkormányzata, a Debreceni Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, a Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft, a Besztereci Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány és a Magyarországi Magiszter Alapítvány. A TISZK a fenntartók, a szakképző iskolák és egyéb szervezetek együttműködési rendszere, amelyet megyénkben a Nyírszakképzés Nonprofit Kft, mint jogi személy képvisel. 2010-ben a TISZK és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara között együttműködési megállapodás aláírására került sor, amelynek keretében a két szervezet segíti egymást a szakképzés terén, valamint információkkal látják el egymást. A TISZK-nek az eddigi eredmények fenntartása mellett kiemelt szerepe van a központi képzőhelyen folyó gyakorlati képzés összehangolásában és biztosításában. Közös pályázatok készítésével és megvalósításával segíti a tartalmi munka feltételeinek javítását. Erősíti az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság kapcsolatát, a felnőttképzés keretében pedig a munkaerő-piacon alkalmazható tudást nyújtó OKJ képzéseket és munkaerő-piaci szolgáltatásokat, tréningeket is kínál. A végzettek elhelyezkedési esélyeit növeli, hogy a legkorszerűbb eszközökön sajátítják el a szakmákat, és piaci szereplők bevonásával végzik gyakorlataikat. A közösségi szolgáltatások keretében pályaorientációval kombinált pályaválasztási- és karrier-tanácsadó rendszert is működtet a TISZK, aminek segítségével elsősorban a TISZK-en belüli tanulási utakat ismerhetik meg az érdeklődők. A 20 partnerintézményben a diákok 19 szakmacsoportban 97 szakmát tanulnak iskolarendszerű képzésben. A társaság a közel 100 szakmában folyó középfokú és felsőfokú szakképzést fogja össze. 46

Tanulók száma SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 16. grafikon 700 600 500 400 300 200 100 0 A Nyírségi TISZK-en belül a tanulók szakmacsoportonkénti létszáma (2013 januári adatok) 640 620 593 571 565 463 460 459 410 371 368 226 223 187 183 111 60 48 20 Szakmacsoportok megnevezése Forrás: Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. A partnerintézmények összesített tanulólétszáma az elmúlt tanévekben folyamatosan csökkent a 2008/2009-es tanévi 10.565 főről a 2012/2013-as tanévre 10.104 főre esett vissza, ami több mint 4%-kal kevesebb tanulót jelent. A TISZK által szolgáltatott adatokból látszik, hogy a legtöbb tanuló a Közgazdaság, a Gépészet, a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, az Építészet és az Informatika szakmacsoportokban van, ezek létszáma az 500 főt meghaladó. Alacsonynak mondható az Oktatás, a Közlekedés, a Szociális szolgáltatások és az Ügyvitel szakmacsoportok létszáma, míg a megye gazdaságában jelentős szerepet játszó Élelmiszeripar és Mezőgazdaság szakmacsoport adatai a középmezőnyben vannak. 47

10. A megyei szakképzési adatok részletes vizsgálata A koncepció feladata, hogy a szakképzés szereplői számára segítséget nyújtson a közép- és hosszú távú tervezéshez, ami a kiszámíthatóság kritériumának teljesüléséhez vezethet. A fejlesztési dokumentum célja, hogy a munkaerő-piaci igények és a szakiskolai kibocsátások minél nagyobb összhangját teremtse meg, amihez a megye szakképzésének és munkaerőpiacának feltérképezése, és az azokból kiinduló jövőre vonatkozó szakképzési irányok definiálása szükséges. 10.1. Általános adatok A fenntartók esetében jelentős változások következtek be az elmúlt időszakban, hiszen a korábban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő szakképző intézmények átkerültek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, amely mellett másik állami fenntartóként a Földművelésügyi Minisztérium is megjelent. Ez utóbbi természetesen elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari profilú iskolák fenntartását vette át. A szakképzésben érdekelt intézmények fenntartó szerinti megoszlását a 17. grafikon szemlélteti. 17. grafikon A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények megoszlása a fenntartó típusa szerint 16% 24% 6% 6% 48% Állami Egyház Korlátolt Felelősségű Társaság Alapítvány Egyéb Forrás: KIR-STAT adatai alapján saját szerkesztés 48

Látható, hogy állami fenntartásba került a szakképzéssel foglalkozó megyei intézmények közel fele Emellett jelentős még a nonprofit kft-k részaránya, melyek az intézmények közel egy negyedét tömörítik. Az egyházak, az alapítványok, az egyesületek által fenntartott iskolák aránya összesen 29%-os, amiből az alapítványok 16%-kal részesednek. A fenntartók közel egyharmada (28%) nem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű, az általuk a megyében működtetett intézmények az összes szakképző intézmény egyötödét teszik ki. Az intézmények esetenként több telephellyel is rendelkeznek, szakképzési nevelés-oktatás a KIR-STAT adatai alapján a megye 36 településén folyik. Ilyen szempontból a legjelentősebb települések a megyében Nyíregyháza (19 iskola), Kisvárda (5), Vásárosnamény és Nagykálló (3-3). 10.2. Szakképzési létszámok, szakképesítések, szakmacsoportok helyzete A létszámok elemzésekor szakmacsoportonkénti és ahol releváns, ott ágazatonkénti bontásban jelennek meg az adatok, melyek alapját intézményi adatszolgáltatás, a 2013/2014-es tanév vonatkozásában pedig a KIR statisztikája adja. A megyében iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények részéről beérkező 2010/2011-es, 2011/2012-es, 2012/2013-as tanévek adatai, valamint a KIR-STAT mutatói alapján kirajzolódnak a megye szakképzésében lezajló tendenciák, illetve jól meghatározható a különböző szakmacsoportok, szakképesítések múltbeli és jelenlegi helyzete is. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozóan nehezen nyerhetőek információk, a felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek a szakképző intézményeknél gyorsabban tudnak a munkaerő-piaci folyamatokra reagálni, így képzési kínálatuk is folyamatosan változik, ellentétben a hagyományaikra, már meglévő kapacitásaikra, infrastruktúrájukra támaszkodó szakképző iskolákkal. A tisztán felnőttképzési profilú szervezetek az esetek többségében nagyobb saját forrásokkal rendelkeznek, mely szintén megkönnyíti az új képzések indításához szükséges fejlesztések megvalósítását, így számukra a tervezés folyamata esetenként nehezebb, hiszen az állandóan változó piaci körülményekhez kell alkalmazkodniuk. Emellett az iskolarendszeren kívüli képzések esetében a vizsgaszervező és képzőcégek közel fele nem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működik, így a felnőttképzés jellemzőire vonatkozóan elsősorban a vizsgáztatási adatokból lehet következtetni, melyre a koncepció egy korábbi fejezetében került sor. A szakképzés tanulólétszámainak elemzésekor számos probléma merült fel, hiszen a koncepció készítésének idején is jelentős változások zajlanak a szakképzésben, ami nehezítette az adatszolgáltatást és az adatok feldolgozását. Az elmúlt években többször módosult az OKJ, szakképesítések szűntek meg, olvadtak egybe, illetve számos új szakképesítés is bekerült a jegyzékbe, továbbá a különböző képzési formák (2+2 vagy 2+3 éves; előrehozott szakképzés; duális képzés) bevezetése, megszüntetése, meglévő párhuzamosságai is okoznak problémát. 49

10.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskolarendszerű szakképzésének tanulólétszámai A megyei szakképzés arányainak feltérképezésekor célszerű különbontani az alapozó évfolyamokat és a szakképző évfolyamokat. Az adatszolgáltatást és az adatok rendszerezését is nehezítette, hogy a szakképzés mára igencsak változatos lett a szakképzésben jelenleg is indítható és a rendszerben már csak kifutó jelleggel jelenlévő képzési formák miatt. Ezért mindenképpen szükséges az adatok csoportosítására vonatkozóan egy olyan szisztéma felállítása, mely alapján a koncepcióban elemzésre kerülnek a rendelkezésre álló adatok. A koncepció, alapozó évfolyamként a 2+2 vagy 2+3 éves képzési formák 9. és 10. osztályait érti, míg szakképző évfolyamként kezeli a 2+2, 2+3 éves képzések 11-13. évfolyamait, a 3 éves képzési formák valamennyi évfolyamát, az érettségire épülő évfolyamokat, illetve a felsőfokú szakképzés évfolyamait is. A szakképző évfolyamok esetében szakképesítésenkénti statisztikák készülnek, azonban ezek adatait célszerű szakmacsoportokba, ágazatokba rendezni, melynek köszönhetően könnyebben áttekinthetőek lesznek az adatok. Természetesen indokolt esetekben szakképesítések megjelölésére is lehetőség nyílik a megyei szakképzés mutatóinak vizsgálatakor, bemutatva, a kritikus helyzetben lévő szakképesítéseket. Mivel a központi célkitűzések egyértelműen a 3 éves duális képzési forma általános bevezetésének irányába mutatnak, az intézményi adatszolgáltatás is kiemelten kezelte ezt a képzési formát és a koncepció is csak ezt a képzési típust tekinti kifejezetten duális jellegű képzésnek. A jelenleg választható 2+2 éves, de egyben duális képzési forma, a szakképzésben csak átmeneti jelleggel, az iskolák fokozatos átállásának elősegítésére van jelen a rendszerben, így az erre a képzési típusra vonatkozó adatok a 2+2 és 2+3 éves képzések adataiba kerültek beépítésre. 10.3.1. Az alapozó évfolyamok jellemzői Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A szakmacsoportos beiskolázásnak köszönhetően kialakuló alapozó évfolyamok a szakképzés szempontjából megkerülhetetlenek, mivel ezen évfolyamok alapjaiban határozzák meg a szakképző évfolyamokra belépők számát. Az alapozó évfolyamok elemzésére a 2010/2011-es, a 2011/2012-es és a 2012/2013-as tanévek 9. és 10. évfolyamainak létszámai alapján kerül sor. 2013 szeptemberétől az alapozó évfolyamokat tartalmazó képzési forma már nem indítható. A tanévek alapozó évfolyamainak adatai alapján kijelenthető, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az alábbi szakmacsoportok dominálnak a tanulók létszámát tekintve: Vendéglátás-idegenforgalom, Gépészet, Építészet, Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció, 50

Mezőgazdaság. Ezek a szakmacsoportok minden esetben kiemelkedtek a többi szakmacsoport közül, a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport a 2010/2011-es, a 2011/2012-es és a 2012/2013- as tanévben is 700 fő feletti, a Gépészet 500-600 fő közötti, az Építészet 400-600 fő körüli, a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció és a Mezőgazdaság szakmacsoport 400-500 fős létszámokat produkált, míg a többi szakmacsoport néhány kivételtől eltekintve a 200 fős létszámhatár alatt mozgott. A 2013/2014-es tanévben a kifutó rendszerben jelenlévő 10. évfolyamon tanulók létszáma már jóval alacsonyabb, de a szakmacsoportok helyzete hasonlóan alakult. A megyében alapozó évfolyamon az Egészségügy, a Vegyipar és az Ügyvitel szakmacsoportokban nem folyik képzés, míg a vizsgált tanévekben a Nyomdaipar szakmacsoportban sem került sor beiskolázásra. Emellett a Művészet, Közművelődés, Kommunikáció szakmacsoport van sajátos helyzetben, hiszen itt öt évfolyamos, ún. párhuzamos képzésben folyik az oktatás, ami a többi szakmacsoporttól eltérő szerkezetet mutat. A 9. évfolyamra történő beiskolázási adatokat elemezve kiderül, hogy a 2010/2011-es tanévtől kezdődően fokozatosan csökkent a beiskolázott tanulók összlétszáma a megyében. Az alapozó évfolyamok létszámaiban az egymást követő tanévekben bekövetkezett változások segítenek az egyes szakmacsoportok megyei helyzetének megismerésében (9. táblázat). A 2011/2012-es tanévben az előző tanévhez képest növekedett az Elektrotechnikaelektronika, az Informatika, a Közlekedés, a Vendéglátás-idegenforgalom és az Élelmiszeripar szakmacsoportok tanulólétszáma, míg jelentősen csökkent a Szociális szolgáltatások, az Építészet és a Faipar szakmacsoport mutatója. A 2012/2013-as tanévben már markánsabb különbségek figyelhetőek meg az egy tanévvel korábbi értékekhez viszonyítva, amihez az egyéb képzési formákra történő beiskolázások is hozzájárultak, mely létszámok a többi képzési formánál fognak megjelenni. Ennek ellenére az Informatika, a Közgazdaság és a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportok esetében még emelkedett az alapozó évfolyamok létszáma. Számos szakmacsoport 30-40%-os csökkenést is produkált a megyében. Az intézmények, kamarák tapasztalatai alapján a szakmacsoportok között kialakult erőviszonyok az elmúlt időszakban jelentős mértékben nem változtak, viszonylagos állandóság jellemzi azokat. 51

9. táblázat: A megyében alapozó képzésben tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása Szakmacsoport A 2011/2012-es tanévben 9. és 10. évfolyamon tanulók számának aránya az előző tanév hasonló adatához viszonyítva A 2012/2013-as tanévben 9. és 10. évfolyamon tanulók számának aránya az előző tanév hasonló adatához viszonyítva A 2013/2014-es tanévben 10. évfolyamon tanulók számának aránya az előző tanévben 9. és 10. évfolyamon tanulók számához viszonyítva Szociális szolgáltatások -23% -27% -49% Oktatás -8% -18% 0% Gépészet -1% -15% -75% Elektrotechnika-elektronika 2% -43% -66% Informatika 24% 13% 0% Építészet -23% -32% -60% Könnyűipar -7% -29% -86% Faipar -25% -35% -78% Közlekedés 1% -9% 0% Környezetvédelemvízgazdálkodás 0% 0% 0% Közgazdaság -21% 10% 0% Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció -7% -30% -59% Vendéglátás-idegenforgalom 5% 1% -70% Egyéb szolgáltatások -11% -38% 134% Mezőgazdaság -18% -30% -61% Élelmiszeripar 8% -2% -20% Forrás: Intézmények által megadott adatok és a KIR adatai alapján szerkesztés A rendelkezésre álló, egymást követő tanévek adatai lehetőséget adnak arra is, hogy az egyes szakmacsoportok esetében a képzést idő előtt befejezők arányára vonatkozó megállapítások szülessenek. Az alapozó évfolyamok létszámai meghatározó szerepet töltenek be a szakképző évfolyamokon tanulók számának alakulásában, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a 10. évfolyamok létszámai hogyan viszonyulnak az előző tanév 9. évfolyamainak létszámaihoz. A 10. táblázat alapján egyértelmű, hogy a szakmacsoportok többségénél kisebb-nagyobb mértékű csökkenés jellemzi a 10. évfolyamos tanulólétszámokat, azonban az intézményi adatok alapján a Közgazdaság szakmacsoport esetén nagymértékű növekedés a jellemző, ami egyrészt annak is köszönhető, hogy a létszámok viszonylag alacsonyak, így a relatíve alacsony létszámemelkedés is jelentős mértékű növekedést eredményez. Ez vonatkozik az Elektrotechnika-elektronika, a Faipar és a Közlekedés szakmacsoportok 2013/2014-es tanévi adataira is. Emellett viszonylag jó helyzetben vannak a Környezetvédelem-vízgazdálkodás, az Informatika és a nagy tanulólétszámmal bíró Kereskedelem, marketing, üzleti 52

adminisztráció szakmacsoportok, melyek mind a három tanévben kevesebb, mint 10%-os csökkenéssel jellemezhetőek. 10. táblázat: Az alapozó képzésre jellemző lemorzsolódás szakmacsoportonkénti bontásban Szakmacsoport A 2011/2012. tanév 10. évfolyamos létszámainak az előző tanév 9. évfolyamos létszámaihoz viszonyított aránya A 2012/2013. tanév 10. évfolyamos létszámainak az előző tanév 9. évfolyamos létszámaihoz viszonyított aránya A 2013/2014. tanév 10. évfolyamos létszámainak az előző tanév 9. évfolyamos létszámaihoz viszonyított aránya Szociális szolgáltatások -33% -31% -23% Oktatás -26% -6% 0% Gépészet -24% -22% -5% Elektrotechnika-elektronika -41% -32% 56% Informatika -5% -3% -4% Építészet -21% -18% -1% Könnyűipar -34% -38% -21% Faipar -27% -33% 16% Közlekedés -26% -16% 1% Környezetvédelemvízgazdálkodás -6% 0% 0% Közgazdaság 4% 47% 44% Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció -5% -8% -7% Vendéglátás-idegenforgalom -23% -17% -20% Egyéb szolgáltatások -16% -68% -4% Mezőgazdaság -33% -35% -9% Élelmiszeripar -11% -14% -1% Forrás: Intézmények által megadott adatok alapján szerkesztés A vizsgált tanévek kapcsán kiderül, hogy a 2010/2011-es tanév 9. évfolyamán nem túl jelentős létszámú Könnyűipar (167 fő), valamint legmagasabb létszámmal rendelkező Vendéglátás-idegenforgalom (424 fő) szakmacsoportok minden esetben komoly arányú lemorzsolódást produkáltak, előző a következő tanév 10. évfolyamán már csak 110 fős, utóbbi 326 fős mutatóval rendelkezett. Emellett még a magas létszámú Mezőgazdaság is több mint 30%-os csökkenést szenvedett el. A következő tanévek esetén a szakképzést előkészítő évfolyamok létszámadatainak alakulását az iskolák által indított alapozó évfolyamokat nem 53

tartalmazó képzési formák is befolyásolták, a létszámok csökkentek, így a szakmacsoportokra jellemző arányok is sok esetben jelentős mértékben változtak. Az megállapítható, és ezt az iskolai és kamarai tapasztalatok is alátámasztják, hogy a szakképzés kapcsán sokszor emlegetett lemorzsolódás a szakmacsoportok többségénél az elfogadhatónál nagyobb mértékű. 10.3.2. A szakképző évfolyamok tanulói létszámainak alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A koncepciónak ebben a fejezetében az alábbi képzési formák létszámainak elemzésére kerül sor: az 2+2 vagy 2+3 éves képzési formák 11., 12., illetve 13. évfolyamainak létszámai, az előrehozott, alternatív szakképzés 9-11. évfolyamainak létszámai, a 3 éves duális szakképzés 9-11. évfolyamainak létszámai, az érettségire épülő szakképzés 13., 14. és ahol releváns 15. évfolyaminak létszámai, a felsőfokú szakképzés létszámai. A szakképzés-fejlesztési koncepció elsőként az előzőekben említett képzési formák szerinti bontásban tartalmazza a szakképző évfolyamokon tanulók létszámait, a későbbiekben a jobb áttekinthetőség érdekében összesített formában is megjelennek az adatok. 10.3.2.1. A 2+2 és 2+3 éves képzések szakképzési évfolyamain tanulók létszámának alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A szakképzési létszámok képzési típusonkénti megoszlását vizsgálva látható, hogy a négy (2+2) vagy öt (2+3) évfolyamos képzések szakképző évfolyamainak létszámai dominálnak. A 2010-2012 közötti időszakban választható új képzési formákat különböző okok miatt eleinte nem preferálták a megyei szakképzők, azaz többségében a már jól bevált típust választották. A 2010/2011-es tanévben valamivel több, mint 5 ezer, a következő tanévben 6 ezernél is több, míg a 2012/2013-as és 2013/2014-es tanévben is nagyjából azonos 5 és félezer fő képzése folyt ennek a képzési típusnak a szakképző évfolyamain. A szakképző iskolák adatai alapján a Szociális szolgáltatások (a négy tanév átlaga 1100 fő), a Vendéglátás-idegenforgalom (800 fő), a Gépészet (660 fő), az Építészet (660 fő) és a Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció (540 fő) szakmacsoportok létszámai kiemelkedőek, utóbbi négy esetében ez az alapozó képzések szakmacsoportonkénti mutatói alapján törvényszerűnek tekinthető. Az Oktatás, a Művészet, közművelődés, kommunikáció, a Vegyipar, a Környezetvédelem-vízgazdálkodás és a Közgazdaság szakmacsoportokban nem folyt képzés a vizsgált tanévekben, az Egészségügy és a Nyomdaipar szakmacsoportokban tanulók megyei aránya pedig még az 1%-ot sem érte el. A Szociális szolgáltatások esetében a 54

2011/2012-es tanévben jelentősen megugrott a 11. évfolyamot megkezdők aránya, ami a Szociális gondozó és ápoló szakképesítésnek köszönhető, amit egyébként többségében iskolarendszerben, esti képzésben oktatnak. Ez ugyan más szakmacsoportok szakmáinál is jelen van, de nem ilyen nagy arányban. Az alapozó képzések esetében a koncepció kitért a képzést idő előtt befejezők arányának elemzésére is, ezt célszerű megtenni a szakképző évfolyamok tekintetében is. A 2010/2011-es tanévben 11. évfolyamosok és a következő tanévben 12. évfolyamosok létszámának összevetéséből kiderül, hogy az alapozó képzésekhez hasonlóan még itt is jelentős mértékű a lemorzsolódás, ami minden szakmacsoportra jellemző. 30% fölötti a Könnyűipar, a Mezőgazdaság, az Egyéb szolgáltatások és az Építészet szakmacsoportok ide vonatkozó mutatója, 10-20% közötti a Gépészeté, az Informatikáé, a Faiparé, a Közlekedésé és az Élelmiszeriparé. 11. táblázat: A 2+2, 2+3 éves képzési forma szakképző évfolyamain tanulók szakmacsoportonkénti megoszlása a megyében (fő) Szakmacsoport 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 Egészségügy 0% 0% 0% 0% Szociális szolgáltatások 5% 23% 30% 24% Oktatás 0% 0% 0% 0% Művészet, közművelődés, kommunikáció 0% 0% 0% 0% Gépészet 13% 11% 12% 13% Elektrotechnika-elektronika 2% 2% 1% 3% Informatika 3% 4% 2% 2% Vegyipar 0% 0% 0% 0% Építészet 17% 13% 9% 10% Könnyűipar 5% 4% 3% 4% Faipar 5% 4% 3% 3% Nyomdaipar 0% 0% 0% 0% Közlekedés 2% 1% 2% 2% Környezetvédelem-vízgazdálkodás 0% 0% 0% 0% Közgazdaság 0% 0% 0% 0% Ügyvitel 2% 2% 1% 2% Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció 10% 8% 9% 11% Vendéglátás-idegenforgalom 17% 14% 13% 12% Egyéb szolgáltatások 8% 5% 4% 4% Mezőgazdaság 7% 5% 6% 5% Élelmiszeripar 4% 4% 5% 5% Forrás: Intézmények által megadott adatok alapján szerkesztés 55

A 2011/2012-es tanévben 11. évfolyamosok és a következő tanévben 12. évfolyamosok szakmacsoportonkénti létszámát összehasonlítva látható, hogy az értékek az előző bekezdésben foglaltaktól is rosszabbak. 40% feletti létszámcsökkenés jellemzi az Építészet, a Könnyűipar és a Faipar, 30% feletti az Ügyvitel, a Gépészet, az Elektrotechnika-elektronika és az Egyéb szolgáltatások szakmacsoportokat. A 20%-os szint alatt csak a Közlekedés és az Élelmiszeripar található. A 2010 szeptemberében és 2012 szeptemberében szakképző évfolyamot kezdők számának összehasonlításából kiderül, hogy a Szociális szolgáltatások (660%), a Gépészet (27%), a Vendéglátás-idegenforgalom (26%), az Élelmiszeripar (21%), a Közlekedés (12%) és a Kereskedelmi (5%) szakmacsoportok esetében növekedés figyelhető meg, míg jelentős mértékben csökkent az Informatika (58%), az Építészet (46%), az Ügyvitel (34%) és az Egyéb szolgáltatások (23%) szakmacsoportok létszáma. Ebben a képzési formában az alább felsorolt szakképesítések rendelkeznek a legmagasabb tanulói létszámokkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A szakképesítések neve után zárójelben a négy tanév átlagos tanulólétszáma olvasható. Szociális gondozó és ápoló (1100 fő), Szakács (393 fő), Élelmiszer- és vegyi áru eladó (353 fő), Kőműves (318 fő), Fodrász (301 fő), Pincér (286 fő), Bútorasztalos (260 fő), Hegesztő (245 fő), Festő, mázoló és tapétázó (171 fő). A Kőműves szakképesítés az, melyet a legtöbb intézmény (14) oktat a megyében, ezt követi a Szakács (11), a Pincér és az Élelmiszer- és vegyi áru eladó (10-10), a Festő, mázoló és tapétázó, valamint a Szociális gondozó és ápoló (9-9). A 2010, 2011 és 2012 szeptemberében ebben a képzési formában 11. évfolyamosok szakképesítésenkénti létszámának vizsgálatából látszik, hogy tanévről-tanévre növekedett a Szociális gondozó és ápoló, az Irodai asszisztens, a Hegesztő és a Gazda, míg folyamatos csökkenést mutatott a Festő, mázoló és tapétázó, a Kőműves, a Fodrász és a Bútorasztalos szakképesítés, ám ezek aránya a szakképzésen belül alig változott, mivel más képzési típusokban is megjelentek. 56

10.3.2.2. Az előrehozott, alternatív szakképzési forma szerepe a megye szakképzésében A 3 éves előrehozott vagy más néven alternatív szakképzést először 2010 szeptemberében indíthatták a szakképző iskolák, a duális képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények késői megjelenése miatt azonban még 2011 szeptemberében is volt lehetőség beiskolázásra ebben a képzési típusban. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei intézmények körében a 2010/2011-es tanévben nem volt népszerű ez a képzési forma, hiszen mindösszesen öt szakmacsoportban (Szociális szolgáltatások, Építészet, Könnyűipar, Egyéb szolgáltatások) és 8 szakképesítésben (Kőműves, Cipész, cipőkészítő, cipőjavító, Szociális gondozó és ápoló, Burkoló, Fodrász, Gazda, Zöldségtermesztő és Női szabó) 284 fő kezdte meg ebben a képzési típusban tanulmányait. 18. grafikon 1200 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében előrehozott szakképzésben tanulók száma (fő) 1000 800 600 400 200 0 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 Forrás: Intézmények által megadott adatok alapján saját szerkesztés A 2011/2012-es tanévben már jelentősebb volt a képzési típus keresettsége, ekkor 816 fő kilencedikes kezdte meg a képzést. Leginkább az Építészet, az Egyéb szolgáltatások és a Mezőgazdaság szakmacsoportokra volt jellemző ez a képzési forma. Ez a három szakmacsoport együttesen a tanulók 58%-át adta (az Építészet szakmacsoport egymaga közel a létszám harmadát) legjelentősebb létszámban a Kőműves, a Festő, mázoló és tapétázó, a Fodrász, a Gazda és a Zöldségtermesztő szakképesítésekben. Az egyes szakképesítések létszámai alapján a Kőműves (200 fő), a Fodrász (136 fő), a Szociális gondozó és ápoló (71 fő) és a Gazda (63 fő) szakképesítések emelkednek ki. A lemorzsolódás az előrehozott szakképzésben is érezhetően jelen van, a 2011-ben képzésüket megkezdők száma a 10. évfolyamra 20-70%-kal csökkent, legnagyobb mértékben 57

a Könnyűipar, a Mezőgazdaság és az Építészet szakmacsoportokra jellemző a létszámcsökkenés, ami az 50-70%-ot is eléri. A 2012/2013-as és a 2013/2014-es tanévben már nem volt lehetőség beiskolázásra ebben a képzési típusban, de a korábbi tanévekben képzésüket megkezdők ezekben a tanévekben fejezik be tanulmányaikat. 10.3.2.3. A 3 éves duális képzési forma bevezetésének tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 19. grafikon 140 120 100 80 60 40 20 0 A duális képzésre a 2012/2013-as tanévben beiskolázott tanulók szakképesítésenkénti megoszlása a megyében (fő) Forrás: Intézmények által megadott adatok alapján saját szerkesztés A duális képzési forma bevezetésére első alkalommal 2011 szeptemberében nyílt lehetősége az intézményeknek, azonban ekkor ezt a képzési formát a megyei képzők a bevezetésre rendelkezésre álló idő rövidsége és az új képzési formát övező bizonytalanság miatt még kellő óvatossággal kezelték. A 2012/2013-as tanévben azonban már a megyében is bevezetésre került ez a képzési típus, mégpedig 9 szakmacsoport 20 szakképesítésének tekintetében mindösszesen 791 tanulóval. A beiskolázott tanulók szakmacsoportonkénti megoszlását elemezve kiderül, hogy az Építészet (4 szakképesítés), a Kereskedelem, marketing, üzleti 58