22 db ENERCON E-82 2 MW széleromu

l'. ZANÉDELMI SZAKVÉLEMÉNY Fürged- Felsonyék-Magyarkeszi külterületén 22 db ENERCON E-82 2 MW széleromu LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYÉHEZ Készítette: N~~ Nagy Ferenc oki. környezetmérnök, környezetvédebni szakérto SZKV/07-0999 Imagináció Mérnökiroda Kft Fehérvárcsurgó 2010. szeptember

Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark zajvédelmi szakvélemény Tartalomjegyzék 1. EL ÖZMÉNYEK 2 1.1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK........................... 2 1.2 Az ENGEDÉLYKÉRÖ AZONoslTó ADATAI........................... 2 1.3 A LÉTESITMÉNYADATAL............................................................ 2 1.4 A TELEPITÉS HELYE, TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA............................. 2 A telepítendo széleromuvek koordinátái a következo táblázatban láthatóak:.3 2. A SZÉLEROMUYEK FEJLODÉSE, TECHNIKAI MEGOLDÁSOK.4 2.1 VILÁGTÖRTÉNELMI VONATKOZÁSOK...................................................... 4 2.2 AKUSZTIKAI SZEMPONTOK ÉS MEGOLDÁSOK........................................ 5 3. ZAJSZAMITASI, " M ÓDSZEREK 6 3.1 A SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK KÖZÖS ALAPELVE!................................. 6 3.1.1 A szél hatása. 7 3.1.2 A homérséklet-ingadozás hatása 3.2 MSZ15036 :2002 MAGYAR SZABVÁNY............................................ 7 8 3.3 NORD2000 SZABVÁNY...................................................... 10 3.4 SVÉD MÓDSZER.......................................... 12 3.5 PSZICHOAKUSZTIKAI KORREKCIÓK......................................... 12 3.6 ZAJTERHELÉs számításának PROBLÉMÁISZÉLERÖMÜVEKESETÉN.............................. 13 4. HATÁRÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK 15 4.1 MAGYAR SZABÁLYOZÁS ÉS HATÁRÉRTÉKEK...................................... 15 4.2 MAGYAR JOGSZABÁLY SZERINTI ZAJVÉDELMIHATÁSTERÜLET................................ 16 4.3 KÜLFÖLDI SZABÁLYOZÁS ÉS HATÁSTERÜLET-ÉRTÉKELÉSIMÓDSZEREK............................ 17 4.4 A HATÁRÉRTÉKEK ELLENÖRZÉSÉVELKAPCSOLATOS MusZERES ZAJMÉRÉSI PROBLÉMÁK............. 19 4.5 A TANULMÁNYBANVÁLASZTOTT ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK......................... 21 5. VIZSGÁLATOK, SZÁMÍTÁSOK ÉS ÉRTÉKELÉS 23 5.1 ZAJTóL VÉDENDo ÉPÜLETEK ÉS HATÁRÉRTÉKEK..................... 23 5.2 Az ALAPZAJ SZINTJE..................................,................ 23 5.3 A SZÉLERÖMú HANGTELJESITMÉNYSZINTJE.............................. 25 5.4 ZAJTERJEDÉs-SZÁMlTÁSOK, A MODELLEKÖSSZEHASONLrrÁSA.................... 26 5.5 A ZAJszÁMrrÁsoK EREDMÉNYEI KÜLÖNBÖZÖMETEOROLÓGIA ÁLLAPOTOKRA................ 29 6. ÖSSZEFOGLALÁS 32

Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark zajvédelmi szakvélemény 1. Elozmények 1.1 Általános információk A Magas Bakony Környezetvédelmi Egyesület megfellebbezte a Fürged-Felsonyék Magyarkeszi külterületére tervezett széleromüpark létesítési engedélykérelmére a KDT KTVF által hozott határozatot. Az egyesület kifogásolta az alkalmazott akusztikai számítási módszerek és zajkibocsátási hangteljesítményszintek megfelelo használatát. Jelen tanulmányakorábbihoz képest kibovített akusztikai szempontok figyelembe vételévei készített vizsgálatok eredményeit és dokumentációját tartalmazza. 1.2 Az engedélykéro azonosító adatai Név: Fürged Széleromu Kft. Cím: 1061 Budapest, Király u. 16. 1.3 A létesítmény adatai Telepítési hely: Furged-Felsonyék-Magyarkeszi külterulet Széleromuvek típusa: ENERCON E-82 22 db Teljesítménye: 2 MW névleges villamos teljesítmény Fizikai paraméterek: oszlopmagasság 100 m, rotorátméro 82 m 1.4 A telepítés helye, térképi lehatárolása A tervezési terulet Magyarkeszitol K-re, Felsonyéktol D-re és Fürgedtol ÉNY-ra helyezkedik el, mezogazdasági teruleteken. A községek belterülete minden irányban legalább 880 m-re található. Áttekinto helyszínrajz az 1. számú mellékletben látható. Az egyes széleromuvek helye a korábbi szél sebesség- és szélirányrriérések alapján kerult meghatározásra, figyelembe véve a helyi terepi adottságokat, a villamos hálózatra történo csatlakoztathatóságot és a környezetvédelmi szempontokat. A zajterhelés-számításhoz a vizsgálati pontokat a települések legközelebbi lakóházainál vettuk fel. A települések belteruletén kívul nem találhatóak állandó lakosok a tervezési terulet közelében. készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto 2/33

FÜTged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark zajvédelmi szakvélemény A legközelebbi zajtól védendö épületek a következo ek: FÜfgedIfjúság Felsönyék Magyarkeszi 591494 589465 [ml 593123 EOVy Település Közterület Kossuth Bercsényi 160335 156240 154051 EOVx u. Lajos u. u. Vizsgálati [ml A telepítendo szélerömuvek koordinátái a következo táblázatban láthatóak: Sorszám Széleromu Muvelési N138Felsonyék N148Felsonyék flofürged F98Fürged FS8Fürged N98 N18 NllFelsonyék NIOFelsonyék NS8 N48 FBFürged F6Fürged N12Felsonyék F4Fürged FH F7Fürged F2 F12Füroed 592510 592322 591780 591657 591586 592196 591465 591298 590257 591200 590934 589764 592713 592389 592101 591960 591847 590199 591043 590381 590103 589516 yzfl NB N7 Magyarkeszi 155528 156020 154000 154474 154809 157033 158108 155341 153856 158707 154325 159281 155740 155040 157089 157816 158806 155540 157526 155223 158462 155007 184,8 178,6 181,8 196,3 177,5 183,1 194,1 183,8 193,4 197,5 174,2 192,4 195,3 szántó Fürged 180 0251/3 0254/8 0256/4 0282/4 0247/7 0249/6 0254/2 Fürqed 0233/17 0233/11 0204/5 0204/4 0155/1 0364/15 0184/4 0355/8 0352/8 Hrsz. Széleromuvek 0243 Település ág jele X EOV koordinátái készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto 3/33

Fürged-Fe1sonyék-Magyarkeszi külteriijet, ENERCON E-82 széleromüpark zaj védelmi szakvélemény 2. A széleromuvek fejlodése, technikai megoldások 2.1 Világtörténelmi vonatkozások Az emberiség már több mint ezer éve hasznosítja a földi légkörben mindennapos légmozgások energiáját különféle formában. A civilizáció kezdeti szakaszában Kína járt az élen a szélenergja hasznosításában, csakúgy mint egyéb technikai fejlesztésekben. Késobb az egész világon elterjedt ez az energiatermelési módszer. A.középkorban Európa-szerte létesültek szélmalmok, amelyek muzeális értékként még ma is láthatóak néhány helyen. A legutóbbi 200 év történelmét tekintve az Egyesült Államokban 1888-ban létesült az elso olyan szélkerék, amelyet hasznosítható mennyiségu elektromos áram termelésére terveztek. Nemsokkal késobb egy dán mérnöknek köszönhetoen Európában is elterjedtek a kb. 25 kw-os szélgenerátorok, amelyekböl az elso világháború idejére számos darab üzemelt. Sajnos az olcsó fosszilis energiahordozók elterjedése visszavetette a szélenergia-ipar fej lodését egészen az 1970-es évekig, amikor az olajválság nyomán eloször kerültek a nyilvánosság elé a föld jövojévei foglalkozó környezetvédelmi kérdések, amelyek között a környezetbarát energiatermelés egy alapveto elernként jelent meg az emberiség földi jövojének biztosítása érdekében. A 70-es évektol kezdodoen az Egyesült Államokban és Európa-szerte megindultak a mérnöki fejlesztések, amelyek gazdaságos, biztonságos és alacsony fenntartási költségu széleromuvek létrehozását célozták meg a korábbi technológiák alapján. A kezdetben kísérleti jelleggel alkalmazott függoleges tengelyu eromuvek nem váltották be a hozzájuk fuzött reményeket, ezért a napjainkban is elérheto megoldások a vízszintes tengelyu eromuveket részesítik elonyben. Minden ilyen jellegu energiatermelo egység alapveto funkciója a szél egyirányú mozgásának átalakítása forgó mozgássá, amely ezután generátor segítségével áramtermelésre fogható. A kis méretu, korai eromufejlesztések esetén használatban voltak olyan technikai megoldások, amelyeknél a torony szél alatti oldalán helyezkedett el a rotor, azonban a tornyon és lapátokon periodikusan megtöro légmozgások e megoldások esetén olyan nagy belso feszültséget okoztak a rotorlapátokban, amelyek jelentosen lerövidítették a berendezés élettartamát. Nem utolsó sorban az ilyen jellegu tornyok közelében olyan turbulenciahatások is felléptek, amelyek kellemetlen mély-frekvenciás zaj hatásokat is okoztak. A mérnöki társadalom jelenlegi technikai tudásának legjavát a mai vízszintes tengelyu, három lapátos széleromuvek képviselik. E megoldások energiatermelo kapacitása a néhány 100 kw-tói egészen a 3-3,5 MW-os határig terjed. készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto 4/33

FÜTged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark zajvédelmi szakvélemény Magyarországon sajnos kedvezotienek a technikai feltételek a szélenergia nagy arányú hasznosításához. Kevés az olyan terület az országban, mint ami például a dán, norvég és angol tengerpartok mentén tapasztalható, ahol egész évben szinte folyamatosan fúj a szél, és emiatt könnyen tervezheto a termelendo energia mennyisége. Emiatt a széleromuvek integrálása a magyar villamosenergia rendszerbe plusz feladatokat ró a Magyar Villamos Muvek-re, amelynek valós költségeirol máig folyik a vita szakmai és politikai körökben. Ugyanakkor a szélenergia megújuló energiaforrásnak számít, hiszen az energiahordozó közeg elvileg kimeríthetetlen forrással rendelkezik, így teljes életciklusát tekintve egy széleromu hosszú távon jóval környezetbarátabb technológiának minosül, mint pl. egy széntüzelésu eromu. 2.2 Akusztikai szempontok és megoldások A továbbiakban az ENERCON E-82-höz hasonló felépítésu széleromuvek tervezése során figyelembe vett elveket részletezzuk, mint a technikai fejlodés jelenlegi legmodernebb megoldásait. A széleromuvek egyik zajforrása az torony tetején elhelyezkedo generátorház, amelyben a lapátok által létrehozott mechanikai energia átalakítása történik elektromos energiává. E folyamat során a fótengely viszonylag alacsony fordulatszámú forgó mozgását egy, a gépjármuvek sebességváltóiban használt fogaskerekes mechanizmus segítségével magasabb fordulatszámú forgó mozgássá alakítják, amelyet ezután egy generátorra vezetnek, ahol az elektromos energia eloáll. A jelenlegi áttételeknél olyan fogaskereket használnak, amelyek belso magja viszonylag puha, míg a felszínuk egy plusz keményített réteggel van ellátva, aminek a segítségével a rezgések alacsony szinten tartható ak. A jelenleg használatban lévo megoldásoknál a teljes berendezéseken ún. szerkezetdinamikai vizsgálatokat, számítógépes modellezéseket is elvégeznek, amelyek célja, hogy minimalizáiják az olyan jellegu, az egyes részegységek sajátfrekvenciáiból fakadó rezonanciák kialakulását, amelyek a teljes szerkezet en, kulönösen a rotoron végigteijedve, jelentos zajt sugározhatnának a környezetbe. Gyakorlatilag a teljes szerkezetet úgy hangolják, hogyatesthangból eredö lesugárzás minimális legyen. A szél eromu zajok jelentos forrása a lapátokon megtöro légmozgásból származik. A rotor feladata a szél energiáját megtömi, hogy a mozgási energia a fotengelyre átviheto legyen. Eközben a rotorlapátok kilépö élén eros turbulencia lép fel, amely a gyakorlatban fehér zajt sugároz a környezetbe. A fehér zaj olyan hangjelenség, amelynél minden hangfrekvencia közel azonos energiával rendelkezik, ez a gyakorlatban sustorgó hangként észlelheto. Mivel a turbulens áramlásból keletkezo zajok energiája a rotor fordulatszámának ötödik hatványával arányos, ezért a modem tervezésu eromuveknél minél alacsonyabb rotorsebesség mellett törekednek a maximális energiakihozatalra. Emellett folyamatosan folynak a kutatások az egyre csendesebb és nagyobb forgatónyomatékot produkáló lapátok létrehozására. A széleromuvek utolsó zajt kibocsátó technológiai egysége a transzformátor, amely a villamos hálózatra történo csatlakozási lehetoséget biztosítja. Ennek zajkibocsátása azonban elhanyagolható a berendezések fent részletezett technológiai egységei mellett. készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto 5/33

FÜfged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark zajvédelmi szakvélemény 3. Zajszámítási módszerek A zajt kibocsátó berendezések által adott távolságban létrehozott zaj szintjének számítására több mérnöki módszer is létezik. Egyes módszerek a kibocsátott zaj A frekvenciaszurövel súlyozott adataiból indulnak ki, míg más módszerek kizárólag a tercvagy oktávsávos zaj spektrum alapján számolják a terjedési jellemzöket, mivel a hang terjedésével kapcsolatos fizikai jelenségek sokszor frekvenciafüggoek. A magyar mérnoktársadalom számára az MSZ 15036:2002 szabvány kinál viszonylag egyszeru számítási 'módszereket, amelyek alapján az ipari zaj okra jellemzo 500 Hz-es frekvencia figyelembe vételévei akár A-frekvenciaszurovel súlyozott értékek alapján is lehet számításokat végezni, ugyanakkor frekvenciasávonkénti számítás is elvégezheto a segítségével. Mivel a hatályos környezetvédelmi jogi szabályozás szerint a szabványok alkalmazása önkéntes, ezért például a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendeletbe az MSZ15036:2002 szabvány számítási módszerei is bekerultek, így stratégiai zajtérképek készítésénél e módszer használata kötelezö jellegu. A széleromuvekkel kapcsolatban szóba kerul, hogy olyan jellegu kibocsátó forrásokról van szó, amelyek a felszíntol olyan magasan helyezkednek el,. hogy bizonyos hangterjedési jellemzok nem vonatkoztathatók a zajkibocsátásukra. Itt elsösorban olyan jellemzokrol van szó, amelyek a földfelszínrol történo hangvisszaverodést és a meteorológiai viszonyokat próbálják a modellszámításoknál figyelembe venni. Mivel Dánia, elhelyezkedésénél fogva, mindig élen járt a széleromuvek alkalmazásában, ezért Magyarországhoz képest évtizedekkel korábban megindultak a kutatások olyan számítási módszerek kidolgozására, amelyek a hangterjedési fizikai jelenségeket a legaprólékosabban modellezni tudják. Ennek eredménye az Úll. NORD2000 modell, amely több nyugati országban elfogadott és használt számítási módszer. A fentieken kívul megvizsgáltunk egy tapasztalati megfigyelésen alapuló számítási módszert, amely a Svéd módszerként ismert és kimondottan széleromuvekhez igazították a tapasztalati jellemzoket (Naturvardsverket: Ljudfran vindkraftverk, ISBN 91-620-6249-7,2001). 3.1 A számítási módszerek közös alapelvei A szabványok a zaj kibocsátás (teljesítrnényszint) és a vizsgált teruleten észlelheto zajterhelés (hangnyomásszint) közotti összefüggésekkel foglalkoznak, azzal, hogy miként lehet kiszámítani a zaj szintjét az észlelés helyén a zajkibocsátási adatokból kiindulva, az elore megadott terjedési feltételek mellett. A szabadban lévo hangforrás által a hatókörében (környezetében) létrejövo hangnyomásszint függ a hangforrás tulajdonságaitói, továbbá a hangtér geometriájától a topográfia, a növényzet és a beépítettség által meghatározott, helyi terjedési feltételektol és az idojárástól. A hangforrás tulajdonságain a zajkibocsátási jellemzoket, azaz a hangteljesítményszintet, az irányjelleggörbét és a színkép et értjük. készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto 6/33

FÜfged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark zajvédelmi szakvélemény A hangtér geometriáját a terjedési jellemzok, tehát a vizsgált pont és a hangforrás helyzete, továbbá ezeknek a talajhoz és a hangtérben lévo akadályokhoz való viszonya határozza meg. Bár az idojárási viszonyok hatása a hangforrás kozelében tobbnyire elhanyagolható, azok a távolság novekedtével egyre erosebben hatnak a hangterjedésre, és emellett a talajhatás és az akadályok miatti hangnyomásszint-csokkentést is megváltoztatják. 3.1.1 A szél hatása Mivel a szél- és a hangsebesség irányfüggoen (vektoriálisan) osszeadódik, a hang terjedése szélirányban "gyorsabb", míg ellenszélben "lassabb". A talaj kozelében a novényzet és a beépítettség miatti súrlódás csokkenti a szélsebességet, ezért csokkeno magassággal a szélsebesség is kisebb lesz. Így a magasabb légrétegekben a hang terjedési sebessége szélirányban novekszik, és ellenszélben csokken. A hanghullámok legrovidebb útja ezért szélben a talaj irányába, ellenszélben a talajtói távolodva görbül. Ellenszél esetén hanghullámok a talajtói egy bizonyos távolságra már nem érik el az észlelot, ennek következtében hangárnyék alakul ki. Ezért egy átmeneti zóna mogött lévo területen a hangnyomásszint csökkenése léphet fel, ennek mértéke a 30 db-t is elérheti. A terjedo hanghullámokat a talaj (részben) visszaveri. Ezek a visszaverodések részlegesen vagy esetleg még teljesen is megszüntethetik az akadályok miatti hangnyomásszint -csokkenéseket. A szélsebesség változása (gradiense) helytol, idotol és magasságtól függ. Ez a hangnyomásszint változását, ingadozását eredményezi foleg a hangforrástói távolabb, kiváltképp viszonylag csekély kiterjedésu hangforrások esetén. A hangforrás eros irányítottsága ezt a hatást növelheti. A hangterjedés szabálytalanságait a levego turbulenciái is erosíthetik. Az orvények a hangenergiát szétszórják, illetve elnyelik. Ezek a hatások azonban általában elhanyagolhatók. Kivételt képeznek az olyan hangterek, amelyekben eros irányítottságú hangforrások vagy árnyékzónák vannak. 3.1.2 A homérséklet-ingadozás hatása A hanghullámok törését a talaj felé, illetve a talaj felol a légkör homérséklet-különbségei is okozhatják. A széllel ellentétben azonban a levego homérséklete a hangsebesség minden irányában egyenletesen hat. Bizonytalan idojárási helyzetben a nappali talajmelegedés következtében fellépo levegohomérséklet-emelkedés a magasság novekedésével csokken, ezáltal negatív homérsékleti gradiens lép fel. A homérséklet csökkenésévei a hanghullámok terjedési sebessége is csökken, ezáltal a hanghullámok eltérülnek a talajtói, így létrejön a hangárnyékzóna. Stabil légrétegzodés (talajinverzió) mellett a magassággal emelkedik a homérséklet, és ezzel együtt a hangterjedés sebessége is. A hanghullámok ilyenkor a talaj felé hajlanak készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto 7/33

FÜIged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark zaj védelmi szakvélemény el. Egyenetlen homérsékleti viszonyok esetében, ami pl. felmelegedett felületek felett jon létre, turbulenciák alakulnak ki, és szóródást hoznak létre. Ha a hanghullámok ilyen területen haladnak át, akkor hangnyomásszint-ingadozásokjohetnek létre. Ingadozó légrétegképzodés A nap folyamán: Az év folyamán: napsütéses napokon nappal túlnyomóan nyári idoszakban Stabil légrétegzodés A nap folyamán: Az év folyamán: tiszta, szélcsendes elsosorban télen esti és éjjeli idoszakban 3.2 MSZ15036:2002 magyar szabvány A Magyar Szabványügyi Testület 2002-ben adta ki ezt a szabványt, azóta újabb kiadás nem látott napvilágot. Teljes terjedelme 31 oldal, alapjában véve kézzel is elvégezheto számítási módszereket tartalmaz. Ez a módszer olyan körülményeket feltételez, amelyek kedveznek a hang terjedésének, ezért az ezzel a módszerrel számított hangnyomásszintek általában nagyobbak a hasonló helyzetben méréssel meghatározott szinteknél. A számítottnál magasabb szintek ritkán, csak különleges körülmények egybeesésekor várhatók. A számítás alapja olyan idojárási helyzet, amely segíti a hang terjedését. A tapasztalat azt mutatja, hogy hosszabb idon keresztül és különbözo idojárási viszonyok kozt mért hangnyomásszintek átlagos értékei a szélirányú terjedés értékei alatt vannak. A szabványban használt alapelveket jól mutatja az alábbi ábra, amelyen látható a hangsugarak egyenes vonalúnak modellezett terjedési útja. Forrós ~---- - _--!.L. --- -'r~ I 1 h,n \. -o--l I....--q Es:zII?I~SI p(lrt #/1 ~_.-!in -_.-~ s._ / - \ -- ~_...:-------.-..' _.- 'r--_-..-..,.---..-- ~~, _...,..ll _., készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto 8/33

FÜIged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark zajvédelmi szakvélemény A pontforrás által létrehozott zajszint a szabványban foglaltak alapján az alábbi összefiiggéssel számítható: LAM = Lw + Kir + Kn - K.J - KL - Km - Ko - Ks - Ke - Kb db(a) ahol Lw Kir Kn K.J KL Km Ko KB : a berendezések általlesugárzott hangteljesítményszint, db(a) : irányítási index figyelembe veszi az egyes egyedi források saj átos sugárzási tulajdonságait minden irányban : irányítási tényezo a hangforrás kozelében lévo visszavero felületeket veszi figyelembe, amelyek a hangtér egy-egy részében megnövekedett lesugárzáshoz vezetnek : távolsági tényezo egy akadálytalanul és minden irányban (gömbszeruen) terjedo, pontszerunek tekintett hangforrásból kibocsátott hanghullám távolságtól fiiggo hangnyomásszint-csökkenését határozza meg (6 db minden távolságkétszerezodés esetén) : a levego elnyelése által okozott hangnyomásszint-csokkenés : talaj és talajközeli meteorológiai viszonyok csillapító hatása. Nagyobb távolságok esetén a talajról közel teljes fázisfordulattal visszaverodo és a közvetlenül érkezo hullámok interferenciája miatt a hangnyomásszint rendszerint csökken. Ezt a jelenséget - a frekvenciától fiiggoen - még a levegoben lévo szóródás, a talaj abszorpciós hatása és a hangforrás iránykarakterisztikája is befolyásolja. : növényzet csillapító hatása. A hangterjedést erosen befolyásolja a törzsek, ágak, levelek és a növények közelében fellazított talaj által okozott szóródás, amely fiigg a növényzet suruségétol, fajtájáról, a hang növényzetben megtett útjának hosszúságától és a frekvenciától. : beépítettség miatti szintcsökkenés. Ha a forrás és az észlelo között épületekkel beépített terul et van, árnyékolás miatti csillapodás léphet fel. Ugyanakkor ezt a hatást erosen csökkentheti az épületek faláról, homlokzatáról való többszörös visszaverödés. Ke : akadályok hangárnyékoló hatása. Akadály mögött hangárnyék keletkezik. Ha a hangnak nincs mellékútja valamely tükrözo, visszavero feluletröl, akkor a hang az akadály élein át elhajlás (diffrakció) útján jut el az ámyékz6nába, ezáltal csökken a hangnyomásszint ahhoz képest, amelyet szabad hangterjedésre számítottak. Kb : hosszú távú középérték számítása. A szél, a hömérséklet, valamint a talaj akusztikai jellernzoi, amelyek a talaj-közeli hangterjedésre meghatározóak, a helytol és az idotöl fiiggoen (a napszakok, vagy az évszakok 'folyamán) változnak, ami által a hangterjedésben is eltérések mutatkoznak. A szabvány szerint egyaránt végezheto számítás oktáv- vagy tercsávonként, külön figyelembe véve az egyes frekvenciák által szállított energiamennyiségek változását, készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto 9/33

Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark zajvédelmi szakvélemény illetve lehetoség van a forrás A-hangteljesítményszintjébol kiindulva az ipari zaj okra jellemzo 500 Hz-es frekvencia figyelembe vétel évei végezni az egyes számításokat, amelyek így jóval egyszerubbek és kevesebb számítást igényelnek. A késobbiekben ezt a két változatot két külon módszerként kezeljük. 3.3 NORD2000 szabvány A szabvány alapjai gyakorlatilag egy évtizeddel ezelott kerültek kidolgozásra, és azóta is folyamatosan frissítik. Legutolsó revíziója 2010. január lo-i kiadású, tehát láthatólag tartalmazza a legfrissebb kutatási eredményeket. A szabvány alapvetoen ugyanazon elvek mentén mukodik, mint a magyar szabvány, azonban leginkább a sugárkovetési technikákra alapuló rendkívül precíz számítási módszereknek koszonhetoen, sokszorta nagyobb a számítási igénye. Ezt valamelyest jelzi a szabvány mérete is, amely 176 oldal. A tartaimát illetoen pedig olyan bonyolult vizsgálati módszereket foglal magában, amelyek egyszeru kézi számításhoz már nem használhatóak ésszeru határidok betartásával, tehát itt egyértelmuen segítségül kell hívni a legmodernebb számítástechnikai eszkozoket. Annál is inkább, mivel az egyes hangsugarak osszes terjedési jellemzojének leírása fázisinformációkkal együtt történik, amely azt eredményezi, hogy a szabványban használt összefüggések jó része a komplex számok halmazán végzett aritmetikai muveleteket tartalmaz. Az alábbi ábrán jól látható a szabvány alapveto felfogása a hangsugarak terjedési útját illetoen, vagyis a légrétegzodésnek megfelelo elhajlott hangsugarak számítási elve. S I L1Zs: I RR "CR L\8R \ ---\:::_. (/_c->-.." '" ":' ----.:.;:- -- ; ~~ \-_..-~::: -- ~! D.ZR ~ -------j-% : -.::--. -- I ---. - 1 G I R ds --p,-'" «-- S'._ - d dr,- ~ -. Rt A fóldfelszínrol történo visszaverödés, illetve az akadályok élein történö elhajlás esetén is a szabvány elhajlott hangsugarakkal számol, ahol a görbulet mértéke a légkör meteorológiai állapotának függvénye, ahol a hangsebesség a felszíntol mért magassággal logaritmikus-lineáris összefüggés szerint yáltozhat. készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto 10/33