GASZTROENTEROLÓGIA BETEGTÁJÉKOZTATÓ Hasfájás, puffadás irritábilis bél szindróma
A vastagbél szerepe és helye az emésztôrendszerben A vastagbél felépítésének, valamint mûködésének ismerete nélkülözhetetlen az irritábilis bél szindrómára jellemzô panaszok és a szóba jövô kezelési lehetôségek pontos megértéséhez. A vastagbél a bélcsatorna alsó, körülbelül 120-130 cm hosszú szakasza, amely a vékonybél becsatlakozása alatt a jobb csípôlapátnál, vakon kezdôdik (vakbél). 2
A vékonybél az úgynevezett Bauchin-billentyûn keresztül csatlakozik a vastagbélhez, ami biztosítja a béltartalom egyirányú haladását, és megakadályozza, hogy a vastagbél tartalma visszafelé áramoljon. A vastagbél elôször felfelé halad (felszálló vastagbél), majd balra fordul, s a bordaívek alatt, a bal bordaív alatti területig hatol (harántvastagbél), innen pedig lefelé indul (leszálló vastagbél és szigmabél). A szigmabél a végbélben folytatódik, és a végbélnyílással nyílik a külvilágra. A normális bélmozgás biztosítja, hogy a széklet a megfelelô ideig tartózkodjon a vastagbélben, és amikor a kellôen szilárd állag kialakul, a bélfal izmai összehúzódnak, és a széklet kiürül. Ha az izmok túl hamar összehúzódnak, kevesebb víz szívódik fel a szervezetbe, a széklet állaga puhább, esetenként folyékony is maradhat, hasmenés jelentkezik. Ha az izmok összehúzódása lassabb, akkor épp ellenkezôleg több víz szívódik fel, a széklet besûrûsödik, székrekedés alakul ki. 3
Ha a bél egy adott szakasza nagy erôvel összehúzódik, az gátolja a széklet és a bélgázok továbbhaladását, puffadás, a has fájdalmas feszülése, hasi görcs jelentkezik. A bélben található több milliárd baktérium és a szervezet között egyensúlyi állapot alakul ki. A baktériumflóra összetétele és a szervezettel való kapcsolata csak jelentôs hatásra (pl. fertôzés, antibiotikum stb.) bomlik fel. A szervezet és a bélcsatornában élô baktériumtömeg közötti egyensúly felborulása panaszokat és tüneteket okozhat. Az irritábilis bél szindrómáról általában Az irritábilis bél szindróma a vastagbél mûködészavaraira visszavezethetô tünetegyüttes, gyakran hallhatjuk rövidített elnevezését, az IBS-t, mely az angol Irritable Bowel Syndrome (ejtsd: irritabl baoel szindrom) kezdûbetûibôl tevôdik össze. Az IBS olyannyira gyakori betegség, hogy a meghûlések után ez a munka- 4
helyi és iskolai hiányzások második leggyakoribb oka. Az irritábilis kifejezés jelzi, hogy a panaszok hátterében a bél fokozott érzékenysége és megváltozott mûködése áll, ugyanakkor sem szervi, sem kóros folyamatokra utaló laboratóriumi eltérés nem mutatható ki. A két jellemzô panasz a hasi fájdalom és a székelési zavar, mely utóbbi lehet hasmenés, székrekedés, ürítési zavar, nyákos széklet, vagy ezek kombinációja. Gyakori kísérô tünet a haspuffadás, a rossz közérzet, az alvászavar, a nyugtalanság, a nyomott hangulat vagy egyéb lelki/hangulati probléma. 5
Az IBS olyan kórkép, amely férfiakon és nôkön egyaránt elôfordul, de a nôknél gyakoribb. Általában fiatal korban kezdôdik, és változó erôsségû panaszokkal sokáig elkíséri az érintetteket. Az életkor elôrehaladásával a betegség tünetei mérséklôdhetnek. Az IBS nem gyulladásos eredetû és nem daganatos betegség! Noha az IBS hosszan tartó vagy visszatérô panaszokat okoz, az életet nem veszélyezteti! A panaszok kiváltó okai A tünetek kialakulásában és fenntartásában az alábbi tényezôk játszhatnak szerepet: 1. A bél mozgászavara Székrekedés (bogyós, nehezen üríthetõ széklet) Hasmenés (gyakori, híg, nyákos széklet) Változó: a fenti kettõ váltakozása 2. A táplálék összetétele és a tápcsatornába kerülõ egyéb anyagok A rostszegény táplálék Egyénenként eltérô típusú ételek Az étkezések jellege, az elfogyasztott táplálék mennyisége 6
Zsíros ételek Tartósított élelmiszerek Tejtermékek Gyógyszerek Élvezeti szerek (koffeintartalmú italok, alkohol, dohányzás stb.) 3. Az idegrendszer szerepe A bélbeidegzés zavarai A bélfal fokozott érzékenysége (fokozott fájdalom ugyanarra az ingerre) Az agy hatása a bélrendszer mûködésére (a fájdalom kóros megélése) Lelki tényezõk (stressz, utazás, vizsgadrukk, emberi kapcsolatok, környezeti hatások stb.) Hangulatzavarok (depresszió, szorongás, pánikbetegség, alvászavar) 7
A betegség tünetei A tünetek között rendszerint felismerhetôk ún. vezetô és kiegészítô/társuló tünetek. A vezetô tünetek közé sorolható a hasi fájdalom, a hasi feszülés és puffadás, valamint a székletürítés változása. HASI FÁJDALOM A hasi fájdalom a betegség egyik vezetô tünete, amelynek jellege, kialakulása, elhelyezkedése az IBS-re nagyon jellemzô: Feszítô, húzó vagy csavaró jellegû. Általában az alhasban (az egyik oldalon) jelentkezik. A székeléssel összefügg, a székelés általában enyhíti vagy megszünteti. Tartósan, akár hónapokig fennáll. Gyakran jelentkezik a nehéz munkanapok utáni nyugodt periódusban, pihenônapokon. Nôkben gyakori közvetlenül a menstruáció elõtt vagy alatt, ill. munkavégzés kezdetén. HASI FESZÜLÉS ÉS PUFFADÁS Az IBS másik vezetô tünete, amely az étkezéssel csak bizonyos mértékig összefügg és hasi teltségérzés, feszü- 8
lés formájában jelentkezik. A panasz a délutáni, kora esti órákban a legintenzívebb. Gyakori a fokozott gáztermelés, a belek korgása, intenzív és hallható mozgása. A puffadás, gázosság éjjeli fokozott ürülés, gyakori szellentés nélkül megszûnik, majd másnap ismét kezdôdik. A SZÉKLETÜRÍTÉS VÁLTOZÁSA Az IBS-ben szenvedôk emésztôcsatornájában a táplálék áthaladásának ideje (tranzitidô) igen változó. Lehet lassú, ilyenkor székrekedéssel kell számolni, és lehet gyors, amely hasmenést idéz elô, sôt a két jelenség gyakran kombinálódik vagy változik. A híg, gyakoribb széklet, az egymás után jelentkezô székelési inger (tehát a kiürülés hiánya) vagy nyákos széklet váltakozhat a bogyós, nehezen üríthetô széklettel. A hasmenéses IBS-ben szenvedô beteg úgy érzi, hogy nem ürült ki, ezért újra és újra felkeresi a mellékhelyiséget. Nem mer elindulni otthonról, mert retteg a sürgetô megoldástól, és csak akkor érzi magát biztonságban, ha a WC számára ismert helyen és elérhetô távolságban van. 9
A hasmenésre panaszkodó betegek olyan kérdésekre számíthatnak, amelyek a napi székletek számára, az étkezésekkel való összefüggésre, a fájdalommal való kapcsolatra, és az éjszakai ürítésekre vonatkoznak. A betegség felismerése és más betegségektôl való elkülönítése a diagnózis és az elkülönítô kórisme Az IBS diagnózisának az alapja a tartósan fennálló vagy ismétlôdô panaszok értékelése mellett a szervi betegségek, rosszindulatú vagy idült gyulladásos kórképek kizárása. Az orvos alapvetôen három dologra támaszkodik: a beteg panaszaira (kórtörténet), a gondos orvosi vizsgálatra (fizikális vizsgálat) és néhány alapvetô laboratóriumi adatra. 10
KÓRTÖRTÉNET (ANAMNÉZIS) Az orvosi vizsgálat talán legfontosabb eleme. Az orvos többek között tisztázza a hasi fájdalom helyét, idejét, jellegét, intenzitását, változását, a széklet jellemzôit, a székürítés körülményeit, a tünetek változásait és kapcsolatukat a legkülönbözôbb külsô és belsô körülményekkel. FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Az orvos tájékozódik a bôrrôl, a nyálkahártyákról, a mellkasi szervekrôl (szív, tüdô), észlelheti a máj kóros folyamatait, tisztázhatja a hasi fájdalom pontos helyét, annak jellegét, és tapinthat egy sor kóros hasi eltérést. Az orvosi vizsgálathoz tartozhat a végbél megtekintése és ujjal végzett vizsgálata (rektális digitális vizsgálat), ami számtalan nagyon fontos adattal szolgálhat az orvosnak. LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK Ha a tünetek alapján az orvos inkább mûködészavarra, mint szervi bajra gyanakszik, vérvétellel és székletvizsgálattal (van-e a székletben vér vagy valamilyen kórokozó) támasztja alá a diagnózisát, illetve zárja ki a szervi eltérés lehetôségét. A vérsejtsüllyedés 11
és a fehérsejtszám emelkedése gyulladásra utalhat, a vörösvértestszám csökkenése pedig vérvesztésre, vérszegénységre hívhatja fel a figyelmet. Vérvétellel a májmûködés zavaraira is lehet következtetni. A figyelemfelhívó jelek közé sorolható a testsúlycsökkenés, a lázas betegség, vér a székletben, 50 éves életkor felett jelentkezô panaszok, a tartós és állandó hasmenés, a konkrét ételekkel következetesen összefüggésbe hozható panasz és a családban elôfordult rosszindulatú vastagbélbetegség. Az IBS-tôl elkülönítendô, kizárandó betegségek: daganat, gyulladásos bélbetegség, fertôzés, emésztési- felszívódási zavarok, laktóz intolerancia, gyógyszer-mellékhatás, pszichés zavarok. 12
Kezelési lehetôségek Az IBS kezelése nem könnyû feladat. A kezelési terv függ a panaszok jellegétôl, a betegség fennállásának idejétôl és a tünetek súlyosságától. Az irritábilis bél szindróma tünetei miatt az érintetteknek csak legfeljebb fele fordul orvoshoz segítségért. Mivel a kezelés több lépésben zajlik, csak akkor vezethet sikerre, hogyha a beteg és orvosa között jó kapcsolat és kölcsönös bizalom áll fenn. A betegség végleges gyógyítása mindmáig nem megoldott, ezért csak az orvossal közösen kialakított kezelési gyakorlat vezethet eredményre. A többlépcsôs, kezelés elemei a tünetek súlyosságától függôen változnak és alapvetôen négy elemet tartalmaznak: Életmód tanácsadás Gyógyszeres kezelés Pszichoterápia Kombinált kezelés 13
ÉLETMÓD A túlzások kerülése (rendszeres étkezés betartása, a nagy és nehéz étkezések, a nagy kilengések kerülése, a fokozottabb fizikai aktivitás, a stresszhelyzetek kerülése vagy helyes kezelése stb.) általában jótékony hatású. A stressz csökkentése, illetve a stresszhelyzetek megfelelô kezelésének elsajátítása szintén az életmódi tanácsok része. Jótékony hatású lehet az átmeneti környezetváltozás és a szabadidô kihasználá GYÓGYSZERES KEZELÉS Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan szer, amellyel a tüneteket egyszer s mindenkorra meg lehetne szüntetni. Az orvosi segítségnyújtás lényege, hogy feltárja a panaszok jellegét, mérsékeli vagy átmenetileg megszünteti a hasi fájdalmat, a székelési panaszokat és az egyéb tüneteket. A hasi fájdalom gyógyszeres kezelésének alapja a különbözô hatásmechanizmusú görcsoldók alkalmazása. A székrekedés kezelésében elônyt élveznek az étkezési tanácsok, a rostbevitel és a folyadékfogyasztás 14
fokozása, a rendszeres étkezés és a visszaszoktatás a székelés normális ritmusára. Amennyiben nem sikerül a székletet rendezni, az orvos hashajtókat rendel. A hasmenés gyógyszeres kezelése. A béltartalom áthaladásának idejét növelô (tehát a bélmozgásokat csökkentô) készítmények szinte végtelen sorában sok vény nélküli szer is kapható. A puffadás kezelése az egyik legnehezebb feladat. Nem kielégítô, de jelenleg a leginkább elfogadható hatással a körültekintôen megválasztott fájdalomcsillapító, görcsoldó és egyéb hatóanyagot tartalmazó, orvosilag meghatározott kombináció ajánlható. PSZICHOTERÁPIA Az IBS-hez gyakran csatlakozó lelki problémák miatt szükség lehet pszichológus, pszichoterapeuta segítségére is. KOMBINÁLT KEZELÉS Súlyosabb eseteknél elôfordul, hogy a panaszok miatt többféle orvossal történô konzultáció vezet eredményre. 15
A kiadvány Dr. Újszászy László: Hasfájás, puffadás irritábilis bél szindróma? címû könyve alapján készült. Minden kiadói jog fenntartva. ISBN 978-963-9695-92-4 RGD: 70314/HU Együttmûködõ partner: A könyv adatai: ISBN 978 963 9695 60 3 Terjedelme: 112 oldal, Ára: 1680 Ft Kapható: az Alexandra, Líra és Lant, Libri, egyes gyógyszertárakban, kórházi újságárusoknál és közkönyvtárakból kikölcsönözhetõ módon. 1519 Budapest Pf. 314. Bemutatóterem: 1114 Budapest, Kosztolányi Dezsõ tér 7. fszt. 2. Tel.: 279 0527, Fax: 279 0528 E-mail: info@springmed.hu Honlap: www.springmed.hu