A XXIII. MAGYAR TALÁLI{OZÖ KRÖNIKÁTA Szerkesztette: DR. NÁDASJÁNOS ~ DR. SOMOGYI FERENC Árpád Könyvkiadó V állalat Cleveland, Ohio 1984
A XXIII. MAGYAR TALÁLKOZÓ KRÓNIKÁJA AZ ÁRPÁD AKADÉMIA XVIII. ÉVKÖNYVE
PROCEEDINGS of the XXIIIrd ANNUAL CONGRESS of Hungarzán Sáenti_fz"c, Literary, and Artistic Assodation PAPERS PRESENTED by Hungarian Scientists, Writers, and Artists in the Western World EDITED by Dr. jános Nádas and Dr. Ferenc Somogyi Árpád Publishing Campany Cleveland, Ohio 1984
Copyright 1984 by Dr. Nádas Gyula Árpád Könyvkiadó Vállalata 1425 GraceAvenue, Cleveland, Ohio44107, U.S.A. A közlemények - előadások és hozzászólások - tartalmáért szerzőik felelősek. Minden jogot fenntartunk! Copyright 1984 by Árpád Publishing Campany Ali rights reserved. No part of this book may be used or reproduced in any manner whatsoever without prior wriuen permission from the publishe r except in the case of brief quotations embodied in eritical articles and reviews. Publisher: Árpád Publishing Company,!425 Grace Avenue, Cleveland, Ohio 44107. T ypog rapher: Compseuíng, 19608 Thornridge Ave., Cleveland, Ohio 44 135. Printer: Weller Publishing Co. Ltd., 412 Bloor Street W est, Toronto, Ontario, Canada M5S l X 5. Library of Congress Catalog Card Number: 73-64733 ISBN 0-934214-11-5 Printed and bound in Canada
DR. ÁGOSTON EDE BALOGHSÁNDOR BODNÁR GÁBOR DR. BOGNÁR KÁLMÁN DR. CHÁSZÁR EDE DUKAI TAKÁCS GUSZTÁV DURA Y MIKLOS DR. ÉRDY MIKLOS FLO RI ÁN TIBOR DR. GALLUS SÁNDOR DR. GY ALLAY-PAP DOMOKOS GYIMESI GYULA HA YNALNÉ KESSERÜ ZSUZSÁNNA DR. HECKENAST DEZSÖ Ft. DR.HORVÁTH MIKLOS DR. KAVEGGIA LÁSZLO DR. KAZÁR LAJOS DR. KESSERÜ ISTVÁN DR. KOSTYA SÁNDOR DR. KOSZTOLNYIK ZOLTÁN KOV ÁRCzy ISTVÁN LAJOSSY SÁNDOR DR. LELBACH ANT AL DR. LENGYEL ALFONZ DR. LUDÁNYI ANDRÁS DR. MAKKAl ÁDÁM NAGYGYULA DR. NÁDAS JÁNOS DR. NÁNA Y ENDRE DR. NÁNA Y ENDRÉNÉ NOELPÉTER PAPGYULA PÁSZTOR LÁSZLO SÁNDOR ANDRÁS DR. SIMONFA Y FERENC DR. SOMOGYI FERENC STIRUNG GYÖRGY SZABOMAGDA DR. TÖTTÖSY ERNÖ DR. VÁRDYBÉLA e lőadása, valamint az elhangzott vagy írásban beküldött hozzászólások, javaslatok, beszámolók és a párhuzamos ülések összefoglalóz" alapján sajtó alá rendezte: SOMOGYI FERENC DR. 5
AZ ANYAG ÁTTEKINTÉSE Előszó I. A XXIII. Magyar Találkozó eseményei II. Trianon előtt és után. Történettudományi anké t III. A fiatal magyar értelmiség ankétja IV. Közép-és Kelet-Európa az új amerikaikülpolitika tükrébe n Kerekasztal-konferencia v. Eredmények és beszámolók VI. Zárónyilatkozat VII. Az Árpád Akadémia XVIII. közgyűlése és előadásai VIII. A XXIII. Magyar Találkozó keretében rendezett párhuzamos ülések IX. Pályázat X. A clevelandi Szabadegyetem előadássorozata XI. Életrajzi adatok XII. Függelék: Látogatás Ujguriában XIII. Névmutató XIV. Tartalommutató 6
ELŐSZÓ ÖRÖKSÉGÜNK ÁTADÁSA Az a nemzedék, amely az első világháború elvesztése után Trianont és következményeit örökölt e az e lőző nemz e d éktől és mindent elkövetett, hogy annak súlyos következményeit és igazságtalanságait béleds eszközökkel kiküszöböl_je, önként vállalt kötelezettségének további teljesítését akkor sem tagadta meg, amikor a második világháborút követő orosz m egszállás elől Nyugatra kényszerült. Mindent elkövetett, hogy a győztes nyugati hatalmak figyeimét mindazokra a súlyos tévedésekre.felhív_ja, amelyek alap_ján és következtében a trianoni béke Parancsot Párizsban, 1947 február 10-én ú_jabb, a trzánoninál is embertelenebb békeparanccsal tetézték meg. Ha végiglapozzuk az 1961 óta évente összehívott Magyar Találkozó krónikáinak húsz kötelét, azt látjuk, hogy mindegyiken állandó útkeresés folyamata húzódik át, amelynek végső célja igazságtalanul elrabolt, ezeréves Kárpát-medencei örökségünk visszaszerzése, pontosabban azoknak a békés módszereknek megállapítása, amelyek a végső cél eléréséhez közelebb juttathatnak bennünket. Sajnos, a mi nemzedékünk öröksége több mint 60 év szakadatlan küzdelme árán és ellenére is csak az isteni örök igazságba vetett rendületlen hitünk maradt. Ez a hit azonban a mz legszentebb örökségünk, amelyet az utánunk következő nemzedékeknek is feltétlenül át akarunk adni. Hz"tünk erejét az igazságunkról való meggyőződés fokozza, meggyőződésünk pedzg a történetz" tények ismeretén alapszik. Ezért a XXIII. Magyar Kongresszuson a történettudományi ankét két na- 7
Pon ál foglalkozott azokkal a történeti eseményehkel, amelyek Trianon előtt és után lörl énl eh, hogy az ~/jabb nemzedékek tagjaz azoktól a szakembetelilől hallják az eze he vonatkozó lényeket, alúh n emcsak egyéni élményeikből és emlékeikből z5m en"h azokat, hanem hivatásukkal együttjáró tudományos kulalómunkájuk eredményeként z5 világos és tárgyziagos tanúvallomást tehetnek, az ifjabbakat zs m eggyőzhetik álláspontunk helyességéről. Ugyanez a szándék vezetle a fiatal magyar értelmiség ankétját is, amelyen már az újabb n em. zedék lett bizonyságot arról, hogy húében, meggyőződésében és határozott felkészültségével kész az e lőbb vázolt örökséget átvenni. A kötet azonban sok más magyar kérdésben zs érdekes és tanulságos álláspontokat tartalmaz, UJ ismereteket közöl és adatokat sorol fel, így rendkívül hasznosan egészítz" ki és építi tovább a korábban meg:felent kötetek szinte felbecsülhetetlen értékű anyagát. 1984 áprüis 4-én dr. NádasJános 8
I. A XXIII. MAGY AR TALÁLKOZÓ ESEMÉNYEI AZ ELSŐ NAP: 1983 NOVEMBER 24 M e!{emlékezés az e lső öt magyar szentről A Magyar Találkozó (Kongresszus) eseményei az első öt magyar szent szentté nyilvánításának 900. évfordulójáról való ünnepi megemlékezéssel kezdődtek. Nádas jános dr. kezdeményezésére ft. Orley S. Richárd, a clevelandi Szent Imre római katolikus magyar egyházközség plébánosa, t. Balássy Géza szerpap, Dobos Frank egyházmegyei tanfe lügyelő és mások hathatós támogatásával - kieszközölte, hogy az amerikai hálaadás ünnepén Pilla M. Anthany dr. clevelandi megyés püspök délelőtt 10 óra 30 perckor bemuta tott főpásztori szentmiséje közben és szentbeszédében külön is megemlékezzék arról a 900 évvel ezelőtt Székesfehérvárott 1083 augusztus 15-én összeült országos zsinatról, amelyen IX. Gergely pápa előzetes hozzájárulásával Szent László király István első magyar királyt, Imre trónörököst, Gellért csanádz püspök vértanút, András bencés hüvallót és Benedek bencés vértanút szentté nyilvánította. A szentmise a megyés püspök ünnepélyes bevonulásával k e zdődött, amelyen Cleveland magyar társadalmának vezetői, magyar egyházainak és szervezeteinek képviselői, valamint a négy clevelandi cserkészcsapat egyenruhás vagy nemzeti, népi viselethe öltözött tagjai is részt vettek. A szentmise folyamán a Mindszenty Kamarakórus - Buzáné Ormai Ildikó karnagy, az Árpád Akadémia rendes tagja vezényletével - magyar egyházi énekeket adott elő, felajánláskor pedig a magyar egyházközségek fatimai családjainak, a cserkészeknek és egyes magyar szervezeteknek népes küldöttsége vitte fel az oltárhoz a felajánlási tárgyakat és ajándékokat. A szentmise végén t. Balássy Géza szerpap szentbeszédben magyarul is megemlékezett a 900. évfordulóról A főpapi szentmisén mintegy 20 felszentelt pap és több 9
szerpap múködött köz re. A magyarak köz ül ott vol t f t. K ár p z" Ferenc, a Szent Imre római katolikus magyar egyhá zközség nyugalmazott lelkipásztora, ft. Orley S. Rz"chárd, a Szent Imre egyházközség jelenlegi lelkipásztora, ft. Nyest e János dr.. a z Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus magyar egyházközség lelkipásztora, továbbá t. Balássy G éza sze rpap, valamint ft. Roskó László, a Magyarországi Szent Margit római katolikus egyházközség lelkipásztora képvisele té b e n Lukács László dr. A protestáns egyházak lelkészei közül nt-juhász ShefJherd Frank volt jelen. A székesegyházat teljese n megtöltő hívek mintegy négyötödét magyarak tették ki. Pilla M. Anthany dr. megyés püspök nemcsak az első öt magyar szentről emlékezett meg, hanem a magyar nép ezer éven át elviselt sok szenvedéséről is. Végül a magyarság rendületlen hitére hivatkozott, amely a számkivetésben is képessé tette arra, hogy évtizedeken át évről évre ugyanúgy, mint ahogy a most kezdődő Magyar Találkazón (Kongreszszuson) is, a jobb jövő lehetőségeinek útját keresse. A korábban érkezőkfogadása Azok közül, akik a XXIII. Magyar Találkozóra távolabbi országokból vagy városokból jöttek, sokan már az amerikai hálaadás ünnepén megérkeztek. Tiszteletükre Nádas János dr., a clevelandi Magyar Társaság elnöke vacsorát rendezett, amelyen a megjelentek kitűnő hangulatban meghitt, baráti eszmecserét folytattak. A MÁSODIK NAP: 1983 NOVEMBER 25 Ankétok és összejövetelek A Magyar Találkozó (Kongresszus) november 25-én, pénteken délelőtt 9 órakor kezdte meg ülésezéseit. A történettudományi ankétra egybegyúltek előtt Nádas János dr., az Állandó Titkárság vezetője, a Magyar Hiszekegy elmondása és a megjelentek üdvözlése után rövid ünnepi megnyitóval indította el a tanácskozásokat. 10 A történettudományi ankéton "Trianon előtt és után"
összefoglaló címmel hangzottak el előadások és felszólalások. A tanácskozási elnök szerepét Somogyi Ferenc dr., az Árpád Akadémia főtitkára töltötte be. A vitát a kisebbségi kérdés és a nemzetiségi törvény ismertetésével indította meg. Ezután Nánay Endre dr. (Los Angeles, CA), Kovárczy István (Södertalje, Svédország), Lelbach Antal dr. (Rocky River, OH), Ludányi András dr. (Ada, OH), majd másnap, november 26-án, szombaton délelőtt Gallus Sándor dr. (Nunawading, Victoria, Ausztrália), Kostya Sándor dr. (Toronto, Ont., Kanada), Chászár Ede dr. (Indiana, PA), Várdy B éla dr. (Pittsburgh, PA) és Heckenast Dezső dr. (Montréal, Que., Kanada) egy-egy kitűnő szakelőadása következett. Az akadémikus színvonalú és jellegű viták során Ács Imre dr., Bajsay józsef, Balló István dr., Boisseninné Máté Ilona (Washington, DC), Dabas Rezső dr. (Montréal, Que. Kanada) Hornonnay Elemér, Fazakas Ferenc (Mountain View, CA), Könnyü László (St. Louis, MO), Makkai Ádám dr. (Chicago, IL), nt. Mz"hály Ferenc dr. (Toronto, Ont., Kanada), Nádas jános dr., Szentmiklósy Éles Géza dr. és Záhony C. Botond szálalt fel. A termet a hallgatóság mindvégig zsúfolásig megtöltötte. A {zátal magyar értelmiség délután 2-kor kezdődő kerekasztal-konferenciája ugyancsak nagy érdeklődést keltett. A tanácskozási elnök szerepét Bodnár Gábor (Garfield, NJ), a Magyar Cserkész Szövetség ügyvezető elnöke töltötte be. Haynalné Kesserü Zsuzsanna (Buenos Aires, Argentina) kitűnő bevezető előadása után Bajusz Sándor (Pittsburgh, PA), Bálint Károly (Toronto, Ont. Kanada), Dunai Ákos (Youngstown, OH), Harkay Péter (Eastjamaica, NY), id. jókay-fhász Károly (Chicago, IL), ifj. jókay-fhász Károly (Ann Arbor, MI), dr. Ludányiné Nádas Panni (Ada, OH) és Nádas Gyula (Chicago, IL) szálalt fel. A két előbbi ankéttal párhuzamosan igen nagy látogatottsággal folyt le az Árpád Akadémia orientalisztikai osztályának ülése Lengyel Alfonz dr. (Rosemont, PA), a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének közgyűlése Flórián Tibor (New Milford, CT) és a volt burg-kastli diákok baráti találkozója ifj. jókay-fhász Károly (Ann Arbor, MI) elnökletével. ll
Délután 2-től 4-ig történt meg az észak-amerikai " M iss Hungary of America" címre pályázók jelentkezése és b e mutatkozása a zsüri előtt. Kiállítások November 25-én, pénteken délután 5 órakor nyiltak meg a kiállítások, amelyek az előző éviekhez hasonlóan kizárólag az emigráció irodalmi, képző-, ipar- és fé nyké p művészeti alkotásait, valamint a magyar bélyeggyűjtők legújabb eredményeit mutatták be külön teremben. A könyvkiállítást zsúfolásig megrakott asztalokon az idé n is N ád as Gyula dr. rendezte. A képzőművészeti kiállítás re ndezőj e Kúr Csaba szobrászművész volt. Két egymásba nyíló te rembe n számtalan szabad. földön élő, tehetséges magyar műv é sz festményei, szobrai, rajzai foglaltak helyet igen impozáns elrendezésben. A terem egy részét a honolului festőműv é sz Makk-család (Éva, Imre és ifj. Imre) kitűnő festményei foglalták el, míg egymás után sorakoztak Csók István, Csóka István, Dohános István, Erdélyi, Hampel Zsuzsa, Hampel Oszkár és Kitty, Hegedüs, Király Ernő, Koe-Krompecher László dr., Kozmon György, Marasán Gyula, Már józsef. Nemesszeghy jenő, Ormai jános, Ős Nagy István, Révay Gyula, Richter Nina, Szőts Vz"lmos, Valentin B. Ödön, Veres Gusztáv szebbnél szebb alkotásai. A kiállítás rendezője, Kúr Csaba szobrászművész alkotásainak gazdag sorát állította ki. A kiállítást Körösmezey Sándor szép iparművészeti hímzései, Horváth Katalin művészies hímzésű női díszmagyar munkái tetté k m é g gazdagabbá és változatossá. Az évről évre bővülő fényképművészeti kiállításnak is megérdemelt sikere volt. A felvételek valóban művé szi elhelyezése a főrendező Buza György ízlését dícsé rte. A b é lyegbemutató a kiállítási terem előtt foglalt helyet. A kiállításokat a több száz főnyi szakértő közönség e lőtt Nádas jános dr., mint a Magyar Találkozó Állandó Titkár ságának és a XXIII. Magyar Kongresszus R e nd e ző Bizottságának vezetője nyitotta meg. Örömmel mutatott rá, h ogy a kiállítások rendkívül gazdag és változatos anyaga a z iste n adta magyar tehetség sokoldalúságának minden ékesszólásnál szebben beszélő, szemmel is látható, kézzelfogható bizonyítéka. 12
Ezt követően Mózsi Ferenc (Chicago, IL) költő, író és szerkesztő külön hangsúlyozta az emigrációs könyvkiállítás jelentőségét, mert az az írók mondanivalójának együttes bemutatása, s mint ilyen, végső fokon a közös nemzeti szellem határokat nem ismerő megnyilatkozásának erejét igazolja. Ezért olvassa fel Duray Miklós pozsonyi magyar író üzenetét is. Duray Mz.klós (Pozsony): ÜZENET A HA T ÁRON TÚLRA Aki azt tűzi a mellére, hogy szereti az emberiséget, az notórius hazudozó. Aki azt vallja, hogy gyűlöli az embereket, az eltévelyedett ember. Mert az embernek nem az emberiséget kell szeretnie, hanem becsülnie és értékelnie kell az őszinte emberi tettet, az ember embert támogató tetteit. És az ember nem gyűlölheti embertársait, hanem megvetheti az álszenteskedést, hamisságot és a gazemberséget. Ez a kötelessége. Tetteimet sohasem értékeltem mások erkölcsi nermáinak tükrében, hanem igyekeztem kialakítani saját értékrendemel Úgy, ahogyan a festő ecsetvonásaiban visszatükröződik a művész-ősember tapasztalata, az én magatartásomban is benne legyen az emberi kultúra és civilizáció belátható addigi útján ránk ragadt összes tapasztalat eredménye. Bizonyos vagyok abban, hogy ez nem sikerült, de erre törekedtem, és továbbra is erre törekszem. Azt azonban pontosan tudom, hogy hiába igyekeznék erre, egészen a megszakadásig is, ha egyedül lennék. Egyedül elvesznék. Úgy érzem. Elképesztő, hogy mennyire kell a közösség - a kézzelfogható és a szellem által kibocsátott hullámokon érzékelhető közösség. Az emberek szabad közössége és a szabad emberek közössége. Ez a kettő azonban nem egy és ugyanaz. A kettő egymást kiegészíti. A vizsgálati fogságban, 1982 telén, sokat töprengtem az emberek szabad elhatározása és a szabad emberek elhatározása közötti különbségen. És amikor kitekintettem a cella-ablak rácsai között, akkor Václav Have! - ekkor szintén börtönben ülő - cseh drámaíró képverse villogott a szemern e lőtt. 13
s z s z SZABADSÁGSZABADSÁG B B A D A D s Á G s z s Á G s z A A B B SZABADSÁGSZABADSÁG D D s Á G Nem gúnyként, ahogyan ő szerkesztette ezt a ké pszöve get, még a szavak térbeli kombinációja ellenére sem, hanem reményként. Miért? Mert a szavak truccoltak a helyzettel Mert bíztam abban, amiben kezdettől fogva bizakodtam, hogyha őszintén és a jó szándékával cselekszem az önkény ellen, akkor nem hagynak cserben azok, akik hasonlóan cselekszenek vagy cselekednének. Bíztam a szolidaritás erejében. Nem a politikai bölcsességben, hanem az igaz emberek összefogásában, amely politikai bölcsességet ébreszthet. Kiszabadulásarn után megtudtam azt, amit lelkem mélyén reméltem, hogy milyen összefogás alakult ki, mondhatnám világszerte, kiszabadításom érdekében: Magyarországon, Nyugat-Európában, Amerikában. Magyarak és nem magyarak körében. A nemzeti eszme elkötelezettjei és világpolgárok körében. Susan Sontag, Kurt V annegut és Irving Howk erkölcsi támogatását egész Közép-Európa nevében kellene köszönnöm. És itthon, Csehszlovákiában is, magyarak és szlovákok és csehek szurkoltak nekem. Igaz, általában nem fenntartás nélkül, hanem attól függően, hogy mennyire ismerték vagy mennyire fogták fel üldöztetésem okát. Külön értékes a CARTA 77 polgárjogi csoport, és később a VONS nyilatkozata. Sajnos, azóta a CHARTA akkori egyik szóvivőjét - Lys-t - ugyanaz a sors sújtotta, amely engem fenyegetett és továbbra is sakkban tart. Nem mentettek fel ugyanis a vád alól, hanem csak felfüggesztették vizsgálati 14 s Á G
fog-ságomat, úgy mint a tárgyalást. Bármelyik napon folytatócihatik a per. A beígért hét évi börtönbüntetés türelme sen várakozik rám. Ma talán nem is tudjuk felmérni, hogy milyen korszakos j e l e ntős égge l bír a szabadlábra helyezésem érdekében kialakult nemzetközi társadalmi összefogás, valamint a nyugateurópai és az észak-amerikai magyar társadalmi szervezeteknek politikai beállítottságuktól független közös nevezőre jutása. Higgyék el, örülök ennek. Ha annak érdekében, hogy ne történhessék meg még egyszer ilyen hatalmi önkény, megmarad ez az egyetértés, nem volt értelmetlen az eddigi e rőfe szít és. Nem differenciált egységre törekvő vágyaim miatt örülök ennek, hanem azért, mert ebben a szolidaritásban lényeg-esen több az emberi és politikai érték, mint egy igazság-talanul üldözött és börtönbe zárt ember szabadonbocsátására tett igyekezetben. Ha ugyanis az ember joga és az emberi méltóság veszélybe kerül bárhol a világon, akkor ez a veszély bárhol a világon bármikor felütheti fejét. És én nem csupán amiatt igyekszem védeni a csehszlovákiai magyar kisebbség emberi és polgárjogait, mert magyar vagyok, hanem azért, mert minden jogsértés újabb jogsértést szül és szülhet, akár "visszaadom" alapon is. Ha holnap megfordulna a kocka, és az én nemzetem képviseletével jogtalanul dicsekvő hatalom válna a minket mostan elnyomó hatalom által terrorizált nemzet elnyomójává, akkor ennek a nemzetnek a jogvédelmét lennék köteles vállalni. Ez lenne a kötelességem. Szükségesnek tartom közölni ezt mindenkivel, magyarokkal és nem magyarokkal. Valamint azt, hogy azon cseh és szlovák polgártársaim, akik vállalták a CHARTA 77 polgárjogi mozgalom elveit, írják az én nevemet is az ezekkel az elvekkel egyetértők névsorába. És örülnék annak, hogyha Nyugat-Európában és a tengeren túlon működő magyar társadalmi csoportok - melyek összefogása és erőfeszítése nélkül már a lipótvárosi fegyházban penészednék - egyszer végre módját lelnék, hogy kezet szoríthassanak a velük hasonló emigráns sorsban élő szlovákokkal és csehekkel Nem lenne jó, ha ahhoz, hogy ez a lépés megtörténjék, ismét be kellene csapódnia mögöttem a börtöncella ajtajának. Mert jelenleg nem csupán az ország-ban uralkodó hivatalos hatalmat terheli emiatt a felelősség, hanem többek között amiatt 15
is kerültem börtönbe, mert eddig nem volt ilyen kézfogás. Sem az emigrációban, sem ezen nemze tek közös la kóhe lyén. Lehet, hogy meg kellene köszönnöm minde nkine k ezt a rendkívüli segítséget, amely e rőt a dott. D e b ocsássan a k meg, nem mondok köszönetet. Az igaz tette t n e m k e ll fe l magasztalni, ennek természetesnek kell lennie. A rosszat kell elítélni. * Duray Miklós üzenetének felolvasása után M ózsz Ferenc a megnyitón megjelent írókat köszöntötte és muta tta b e. Ezek a következők voltak: Bodnár Gábor (Garfie ld, NJ), Czanyó Adorján (Buenos Aires, Argentína), Dun a z Á kos (Youngstown, OH), Érdy Miklós dr. (West N ew York, NJ), vitéz Falk Viktor, Fazakas Ferenc (Mountain View, CA), Flórián Tibor (New Milford, CT), Halmos Milán dr. (Youngstown, OH), ft. Horváth Miklós dr., Incze Lajos dr. (Lewis ton, ME), Kovárczy István (Svédország), Könnyü László (St. Louis, MO), Molnár Zsigmond dr., N égyesy Irén (Smithville, OH), Panajoth Zoltánné, Somogyi Ferenc dr., Somogyz L é l, Stirfing György (Falls Church, V A), Szentmiklósy Éles G éza dr., T. Dombrády Dóra, Vz"téz Ferenc dr. (Santa Barba ra, CA). A később érkezőket már nem sikerült feljegyeznünk. A képzőművészeket Kúr Csaba, a fényképészeket Buza György, a bélyeggyújtőket pedig Körmöczy Zoltán üdvözölte, illetőleg mutatta be. A kiállításokat a Magyar Találkozó (Kongresszus) mindhárom napján meg lehetett tekinteni. Vásárlási leh e tős é g is volt. Irodalmi és művészest Este 7 órakor kitúnően sikerült irodalmi és muveszest kezdődött, amelyen a Magyar Találkozó (Kongresszus) tagjai a clevelandi magyar társadalom legjobbjaival és a társemigrációk képviselőivel, valamint a meghívott vendégekkel együtt igen nagy számban vettek részt. Bevezetőül Buzáné Ormai Ildikó karnagy vezényletével a Mindszenty Kamarakórus Liszt Ferenc "Ünnepi dal''-át, majd Berzsenyi Dániel "Fohászkodás" címú himnuszát adta elő, az utóbbit Buzáné Ormai Ildikó megzenésítésében. Mindkét szám osztatlan tetszést aratott. A soron következő 16
Kodály- és Bartók-népdalok előadása már csak fokozni tudta az énekkar megérdemelt sikerét. A továbbiakban Lutskyné Kovács Klára (Hackettstown, NJ) saját költeményeinek előadásával keltett nagy hatást. A tehe tséges, fiatal Kováts Péter zongoraszámai ismételten sok tapsot kaptak. Rachmaninoff "Prelude in G minor, Opus 23, No. 5" cím ű darabjának előadása külön is említést érdemel. Könnyü László (St. Louis, MO) három költeményét, a mondanivalójával is figyelmet keltő "Vallomás", "Nyári emlék " és " Ragyogj még" című versét szavalta el őszinte átérzéssel és valóban megrázó erővel. Meg-nyitót a mag-yarság szellemi küldetéséről Makkai Ádám dr. chicag-ói eg-yetemi tanár mondott nagy sikerrel. Makkaz Ádám dr. (Chicago, IL): A MAGYARSÁG SZELLEMI KÜLDETÉSE Első királyunk, Szent István attól a II. Szilveszter papatól kapta a koronát, akit "francia pápa" néven tart számon a történetírás. Tanítói és mentorai révén II. Szilveszter a híres Chartres-i iskola tanítványa volt, amely szerint a Madonna-kultusz még a kereszténység korát megelőző Isis Osiris-kultuszra vezethető vissza. Nem csekély szerepe volt tehát a Madonna-tisztelő Chartres-i filozófiának abban, hog-y az első magyar király Szűz Mária oltalmába ajánlotta Mag-yarországot. Átugorva pár századot, a tatárjárást és a mohácsi vészt, meg kell állnunk egy pillanatra az 1789-es évnél, vagyis a francia forradalomnál Mindössze tizenhárom esztendővel az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat után kitört Európa l ega lapvetőbb népi forradalma, az első klasszikus értelemben vett polgári-plebejusi forradalom, amely elsöpörte a kiváltságokat és uralomra juttatta a polgárságot, mint társadalmi osztályt. Számtalan túlzása (a vérengzések stb.) dacára azt lehet mondani, hogy a francia nép 1789-es forradalma alapjaiban változtatta meg az európai öntudatot. Három nagy jelszava, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség azonban Európában mind a mai napig beváltatlan ígéret, vágyálom maradt. Mindmáig csak Amerikának sikerült m egközelí ten ie, jóllehet tökéletlenül. 17
S vajon miért? Az emberiséget dúló különféle izmusok közös j ell em vonása, hogy a szabadság-egyenlőség-testvé ris ég hármasság-át mindig úgy akarja megvalósítani, hogy azok egymás te rületeire betörve inkább káoszt, nyomort és elnyomá st hoznak létre, mint amit ez a három jelszó ígér. Vegyük sorra őket: a szabadság, ha szen ele nné válik, szabadossághoz, terrorista bandák féktelenked éseihez vezet. Ha valakinek az osztály-egyenlőség nevében szabad az író ból receptre dolgozó bér-tollnokot faragnia, ha valakikne k módjukban áll valamilyen félreértett egy e nlős é g n e vé b e n szabrászokkal gyári mintára készült széklábat fa r agta tni, odajutunk, ahova az emberiség Madách Tragé diáj á n a k falanszter jelenetében. Az az igazság, hogy n em vagyunk teljesen egyenlők rátermettségben, adottságokban, h ajlamban. Ugyanakkor gondoljuk meg, mekkora igazságta lanság volna, ha valaki, aki kocsijával elüt egy embert, nem része sülne ugyanolyan büntetésben, mint akárki más, csak azé rt, mert ő a nemesség, bizonyos politikai párt tagja vagy mert apja, anyja fontos összeköttetésekkel rendelkezik vagy m e rt ő maga éppen - mondjuk - matematikai zseni. A költőn e k, a matematikai zseninek és az olimpiai bajnoknak is be kell tartania a közlekedési szabályokat, különben a társadalom felbomlik vagy megbénul. Ezért kell közjogilag az egyenlőség elvét feltétlenül biztosítani. A szabadság fogalmának a szellemi életben, a művészetben és a tudományban kell elsősorban érvényesülnie. De fontos szerep jut a szabadságnak a szabad versenyben, az önálló kezdeményezés területén is; ettőllett Amerika naggyá. A veszély a gazdagok zabolátlan elhatalmasodása a szegények fölött (ez volt a XIX. század hibája); az ellenveszély a szacialista "egyenlősdi"-vel ideológiailag izgatott munkásság szakszervezeti ellenpressziója, amely meg a jelenkort jellemzi, mint aztjohn DosPassosis megírtamidcentury című művében. A testvériség fogalma majdnem a legnehezebben megvalósítható. Azt kellene elérni, hogy minekünk szaruljon össze a gyomrunk, ha a szomszédunk éhezik. Gondoljunk az amerikai nép rettenetes bűntudatára és kínlódásaira a fekete 18
lakossággal szemben. Ahelyett, hogy megszerettetnék egymássai a fehéreket és a feketéket, elrendelik, hogy autóbuszokon kell ide-oda vinni a gyerekeket, hogy faji egyensúly legyen az iskolákban. Vagyis: az erőszakolt egyenlőség betör a testvériség területére s ezzel még jobban elmérgesíti a faji gyű löl etet. A szeretetet nem lehet törvényileg elrendelni: azt belülról kell megvalósítani. Azt lehetne mondani: míg a szabadság a szellemi élet területe, az egyenlőség pedig a közjogé, addig a testvériségnek a gazdasági szférában kellene megvalósulnia, hogy az áhított közjólét ne azért jöjjön létre, mert a szorgalmasabbtól elvették, amije van, hanem mert a gazdag erkölcsi alapon önként neveli az elesettet arra, hogy önmagán segítsen. * A következő kérdés, hogy Szent István népe, amely ezer esztendőve l eze lőtt "francia" pápától kapott koronát, hogyan áll az Úr színe előtt a francia forradalom három nagy jelszavának megvalósítása terén; mert vallom, hogy ez a mi szellemi küldetésünk a vajudó, küzdó, kínlódó és a kollektív öngyilkosság lidércnyomásos lehetőségétól űzött, félórült világban. Mi t tehet egy 15 milliós kis nép a két szuperhatalom va lószínűl eg elháríthatatlan összecsapásának tudatában? Gyakorlatilag nem nagyon sokat. De megpróbálhatunk a világ tanítóivá válni azáltal, hogy a magunk módján példát adunk arra, hogyan lehet a szabadság, egyenlőség és testvériség fogalmait megvalósítani olymódon, hogy azok a maguk természetes területén jelentkezzenek, s ne a szokásos káros módon. 1848-ban a magyar nép bátorsága és harci önfeláldozása tette lehetóvé, hogy 1867-ben létrejöhessen a kiegyezés. 1956-ban is a magyar nép hősiessége vívta ki annak a fejlódésnek létrejöttét, amelynek eredményeként ma Magyarországot a lengyelek, a csehek, a kelet-németek és a románok szinte "Nyugat"-nak tekintik. Az emberek kis magántőkés kezdeményezések engedélyezését erőszakolták, vívták ki maguknak a rendszertől. Magyarország valamiféle gazdasági példaképpé vált a szavjet világon belül. Mindez természetesen nem elég. Nem azt mondom, hogy Magyarországon 19
minden rendben van, hogy például megoldódott volna a nemzetiségi és kisebbségi kérdés kiváltképpen Erdélyben, a mai Romániában. A baj az európai kisebbségek kérdésében is ugyanaz, mint az egész világhelyzetben: n em képesek a politikusok megkülönböztetni a szabadságot az egye nlő ség- t ő l és a testvériségtől A román és a magyar ember egyenlő polgára le h e tne egy Egyesült Európának, egy olyan államalakulatnak, amelyben mindenki önnön anyanyelvén tanulhat, írhat vagy beszélhet s szabadon járhat templomba. A román és m agyar nép fejlődése azonban a századok folyamán nem volt azonos. Így történt, hogy amíg mi Bartók Bélát, Kodály Zoltánt és más nagy művészeket adtunk a világnak, román szomszédaink nagy zöme ma is hegyi pásztor, aki az egy tál puliszka szemszög-ébőllátja a világot s ezért a magyart ellenségének é rzi. P edig együtt éhezik vele abban a Romániában, amelyben C eausescu brutális elnyomása alatt semmi néven nevezendő szabadság nincs senki számára, egyenlőség meg csak azért van, m e rt mindenki egyformán szerencsétlen, a testvériség pedig azért nem létezik, mert a két nép között mesterségesen szítják a nemzetiségi gyűlöletet. A 80 éves Illyés Gyula, aki szocialistaként kezdte pályafutását, halála előtt megértette és hirdette Európa-szerte, hogy a szocializmus képtelen megoldani a nemzetiségi kérdést. Nem tette azonban hozzá, hogy a szocializmus legnagyobb bukása éppen abban áll, hogy a francia forradalom egyetle n jelszavát sem tudta valójában sehol sem meghonosítani Európában, éspedig azért nem, mert a szabadság-egyenlőségtestvériség hármasságát sehol sem keverik össze ártalmasab ban, mint éppen a magukat "szocialisták"-nak n eve ző országokban, ahol bolseo-.fazismus és államkapüalzzmus dúl rendőri szuronyok felügyeletével, és csak éppen a testvénség (socius- társ, barát) hiányzik. Oldalszámra lehetne folytatni a megoldatlan és igen súlyos kérdések egész tömegét. Beszélni lehetne - és kell is! - az alkoholizmusról a mai Magyarországon, és a magzatelhajtás kérdéséről. Mindezeknek a nyomasztó sorstragédiáknak ellenére azonban a magyar nép örök optimista, jég hátán is megélni tudó természete miatt, kialakult egy másodz k pz"ac, egy szamzzdat irodalom, egy kéz-kezet-rnos nagy népi huncutság, 20
mintha egész Magyarország egy nagy Erdéllyé vált volna, a m elyben 12-13 millió székelygóbé él és veri át a rendőröket m eg a surgyelánokat. Legyen szabad pár példát megemlítenem. Köztudomású, hogy modern számítógépek - komputerek nélkül ma már voltaképpen semmit sem igen lehet versenyképes szinten intézni. A komputer magyar találmány: felta lálója, a német nevú Neumann jános büszke volt magyarságára és sosem tagadta meg szülőhazáját. A komputer az a szerszám, amely eltünteti végső soron a különbséget a fzi.z"haz és a szellemz munka között, s amelynek segítségével e l ér h e tő lesz a tömegek olcsóbb élelmezése, ellátása. Az űrhajókat komputerekkel, azaz magyar találmánnyal vezetik. A komputer egyszerre ad tápot a szellemi szabadságnak, mint tudományos kutatási eszköz, s az egyenlőségnek, mert vele e l é rhető, hogy a bűnözési statisztikák pontosabbak legyenek, s így méltó büntetésétől senki se szabadulhasson. A világ zenetörténetének talán legkiemelkedőbb eseménye a Kodály-módszer, melynek egyik kidolgozója és ismertetője a kiváló pedagógus, Ádám jenő, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Ezzel a remek módszerrel a zenei hallásban lemaradt gyerekeket is meg lehet tanítani uniszónóban, kánonban vagy kórusban való éneklésre. Senki sem tagadhatja, hogy a zenének hatalmas civilizáló és hangulat-teremtő ereje van. A híres amerikai tudományos fantázia-film, a "Köze lz találkozásoh a harmadik fajtából" (Close Encounters of the Third Kind) Kodály módszerével közelíti meg az űrhajó utasait: az emberek odazenélnek az űr-idegeneknek, akik m egértik a földlakók baráti szándékait s ugyanúgy zenélnek vissza. A Kodály-módszer tehát megvan és hat - egyrészt a zenepedagógia konkrét világában, másrészt az emberek fantáziájában, mint olyan módszer, amely egyetemes világűrközi hírközlés, univerzális kommunikáció alapjait teremtheti meg. Talán nem véletlen, hogy Kodály Zoltán december 16-án született, mint az emberi optimizmus másik halhatatlan zeneszerzője, a IX. szimfónia költője, Ludwig von Beethoven. Egyenlőséget és testvériséget tudtunk tehát adni a világnak komputerekkel és zenével, és mindezt a szabadság, mint szellemi tevékenység ereje által! 21