1 TARTALOMJEGYZÉK I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA... 3. II. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI... 3. III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA... 6. IV. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL... 10. Az iskolaközösség Az iskolaszék Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A pedagógusok közösségei A szülői szervezet (közösség) A tanulók közösségei Az iskola közösségeinek kapcsolattartása V. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI... 20. VI. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE... 21. Általános működési rend A helyiségek használatának szabályai Belépés és benntartózkodás rendje VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK... 24. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok Egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok VIII. IX. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 27. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, EGYÜTTMŰKÖDÉS A SPORTEGYESÜLETEKKEL... 29. X. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA... 30. XI. A TANULÓK JUTALMAZÁSA... 32. XII. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK... 33. XIII. XIV. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA... 34. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)... 35.
2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban Az iskola dolgozóinak feladata a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok XV. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 37. XVI. TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE... 40. XVII. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE... 41. XVIII. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA... 42. XIX. REKLÁMTEVÉKENYSÉG... 42. XX. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 43. Az iskola névadója Az iskola zászlója Az iskola jelvénye Az iskolai egyenruha Ünnepélyeink Iskolaújság Az iskolatörténeti emlékek gyűjtése XXI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 45. XXII. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 46. XXIII. MELLÉKLETEK LISTÁJA... 47. XXIV. FÜGGELÉKEK LISTÁJA... 48.
3 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Baross Gábor Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2009. január 19. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és az iskolaszék. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának felülvizsgálata után, annak jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra nézve egyaránt kötelező. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer ésszerű és hatékony megvalósítását szabályozza. II. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Az intézmény OM azonosító száma: 035202 Az alapítás éve: 1925 Az alapító: Nagytétény község Az intézmény alapító okiratának száma: 106/2008. (03. 13.) számú önkormányzati határozat kelte: 2005. 03.31. (1.sz. melléklet) Az intézmény székhelye: 1224. Budapest, Dózsa György út 84. 94. Az intézmény telephelye : Intézményegységgel, tagintézménnyel nem rendelkezik. Az intézmény fenntartója, székhelye: Budafok Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzata 1221. Budapest, Városház tér 11. Az intézmény felügyeleti szerve, székhelye: Budafok -Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat Képviselő-testülete
4 1221. Budapest, Városház tér 11. Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény évfolyamainak száma: 8 évfolyam Az intézmény jogállása: önálló jogi személy, részben önálló költségvetési szerv Intézmény tevékenységi köre és annak forrásai, feladatmutatók: Alapfeladat: Az intézmény nevelési oktatási feladatait meghatározza a 357/2007. (11. 22.) önkormányzati számmal jóváhagyott Pedagógiai program és helyi tanterv a közoktatási törvény előírása szerinti bevezetésével. Az intézmény feladata, alaptevékenysége, szakágazati besorolása a TEÁOR szerint. A feladatmutatókat és teljesítménymutatókat az aktuális tanévre az 1. számú függelék tartalmazza. 1. Alaptevékenységek szakágazati besorolása Alapfokú oktatás TEÁOR száma: 80.10 Szakágazata: 801.000 Alapfokú oktatás Szakágazati besorolása: 80120 Iskolai oktatás Szakfeladat száma, megnevezése: 80121-4 nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai ellátás 80122-5 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése és oktatása 2. Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenységek: Munkahelyi étkeztetés TEÁOR száma: 55.51 Szakfeladat száma, megnevezése: 55232-3 iskolai intézményi étkeztetés 75195-0 intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként Egyéb sport tevékenység, iskolai diáksport TEÁOR száma: 92.62 Szakfeladat száma, megnevezése: 92403-6 diáksport Intézményi vagyonműködtetés TEÁOR száma: 75.14 Szakfeladat száma, megnevezése: 75176-8 intézményi vagyon működtetése 75195-2 közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenység
5 A szabad kapacitások kihasználásának feltételével: Bérelt ingatlan hasznosítása: TEÁOR száma: 75.14 Szakfeladat száma, megnevezése: 75176-8 bérelt ingatlan hasznosítása Megjelölt feladatok, tevékenységek forrásai költségvetési törvényben meghatározott bevételek, normatív támogatások, önkormányzati költségvetési helyi rendeletben megfogalmazottak, saját bevétel, átvett pénzeszközök (pályázattal elnyert pénzek) az intézmény a szakfeladatok ellátására vállalkozási tevékenységet nem végez. Az alaptevékenységekre és a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó jogszabályok a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló, módosított 20/1997. (II. 13.) Korm. r., a tanév rendjéről szóló mindenkori miniszteri rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. r., a kerettanterv kiadásáról szóló, módosított 28/2000. (IX. 21.) OM r., a számvitelről szóló módosított 2000. évi C. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a mindenkori költségvetési törvény. Az intézmény számlaszáma: Budafok Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzat IGI: 11784009-15522025 Az intézmény gazdálkodási jogköre: részjogkörű szerv Az intézmény gazdálkodási besorolása: részben önálló költségvetési szerv Gazdálkodási, könyvelési, számlakezelési, költségvetés-tervezési, beszámolási és ellátási feladatait a Budafok-Tétény Budapest, XXII. Kerület Intézmények Gazdasági Irodája látja el a képviselő-testület által jóváhagyott külön megállapodás- a Munkamegosztás és kötelezettségvállalás rendje (2. számú függelék) alapján. Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény mérleg szerinti vagyona Az ellátható vállalkozási tevékenység köre és mértéke: Az intézmény a szakfeladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem végez. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Önkormányzati-, az államháztartási-, a közoktatási-, és a közalkalmazotti törvény által meghatározott rend szerint. Az intézmény alkalmazottjainak jogállása: Az intézmény alkalmazottjai közalkalmazottak, jogviszonyukra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. Rendeletei az irányadóak.
6 III. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 1. Az iskola szervezete 1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársa alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársa az igazgatóhelyettes. A vezetés felelőssége és elkötelezettsége témakört az IMIP 3.1. bekezdése tartalmazza. A hatáskörök, felelősségek meghatározása az IMIP 3.2.5. bekezdése (Bevonás, felhatalmazás) tartalmazza. 1.1.1. Igazgató Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamit az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi, jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a munkavédelmi és tűzvédelmi törvény betartatásáért. Feladatai gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, minden olyan ügyben, melyet a jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, dönt a tanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos ügyekkel. Kizárólagos jogkörébe tartozik a pedagógusok feletti teljes munkáltatói jog, a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása az igazgatóhelyettessel közösen. Feladatkörébe tartozik különösen a nevelőtestület vezetése, a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az Iskolaszékkel, a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Diákönkormányzattal való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése,
7 a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. A részletes munkaköri leírást a 3. számú függelék tartalmazza. A folyamatba épített vezetői ellenőrzési terv (FEUVE) a 1. számú melléklet tartalmazza. 1.1.2. Igazgatóhelyettes Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Munkaköri leírását a 4. számú függelék tartalmazza. Az igazgatóhelyettest a nevelőtestület előzetes véleményének kikérésével az igazgató bízza meg. A tantestület az igazgatóhelyettes személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírása, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgatóhelyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A megbízás visszavonásig érvényes. Az igazgatóság a folyamatos kapcsolattartás mellett hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 1.1.3. A vezetők helyettesítési rendje: Az intézményvezető helyettesítése: Az igazgatót távollétében / szabadság, betegség, hivatalos elfoglaltság /, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben a fenntartó ad felhatalmazást. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató a tanulói és pedagógusi közösséggel kapcsolatos aktuális teendők ellátásával az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét bízza meg. A tanév szorgalmi időszakán kívül a tavaszi, nyári, őszi és téli szünetben amennyiben karbantartás, felújítás vagy egyéb okokból az iskolát nyitva kell tartani az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes akadályoztatása esetén az aktuális feladatok ellátására az igazgató a gazdasági ügyintézőt bízza meg. 1.2. Az iskola vezetősége Az intézmény vezetőségét az igazgató, az igazgatóhelyettes és a középvezetők alkotják. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkájának irányításában vesznek részt, félévente írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek.
8 A vezetőség kapcsolattartásának rendjét az IMIP 3.2.3. bekezdése (Szervezeti kommunikáció, belső kommunikáció) szabályozza. Az iskola vezetőségének a tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes a szakmai munkaközösségek vezetői / alsós-, felsős-, osztályfőnöki-,/ a diákönkormányzatot segítő pedagógus a közalkalmazotti tanács elnöke az iskolaszék elnöke a minőségbiztosítási csoport vezetője Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége havonta legalább egyszer a munkaterv és a havi program alapján tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül, ezt a jelenlévők közül megbízott tag készíti és minden jelenlévő aláírja. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Rendkívüli vezetői értekezletet az igazgató az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az iskola vezetősége a tanév előkészítésének folyamatában, a tantervi változások vagy az iskola pedagógiai programját érintő szakmai fejlesztések esetén javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő jogokkal rendelkezik. Az iskola vezetőségének a tagjai a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerinti ellenőrzési feladatokat is ellátnak. / 5. számú függelék / A Év pedagógusa díj odaítélésének szempontjait a Pedagógiai Program 4.7. bekezdése szabályozza. 1.3. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. / 6. számú függelék /
9 2. Az iskola szervezeti egységei 2.1. Az iskola szervezeti egységei: A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll: alsó tagozat felső tagozat napközi pedagógiai munkát segítő dolgozók pedagógiai munkát segítő irodai dolgozók igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes igazgató igazgató 2.2. Az iskola szervezeti felépítésének vázlata / 7. számú függelék /
10 IV. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 1.1. Az iskolaszék Az iskolában az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint a belső partnerek / szülők, tanulók, dolgozói közösség / érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. 1.1.1. Az iskolaszék tagjai Ebben a közösségbe a szülők, a nevelők, a diákok képviselői az iskolaszék mindenkori szervezeti és működési szabályzatának megfelelő létszámban vesznek részt, 1 főt a fenntartó delegál. 1.1.2. Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet iskolai választmánya titkos szavazással választja meg egyszerű többséggel. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai titkos szavazással választják meg egyszerű többséggel. A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület titkos szavazással választja meg egyszerű többséggel. Ha az iskolaszék valamelyik helye megüresedik, az intézmény vezetője harminc napon belül felkéri a delegáló közösséget az újabb tag megválasztására. 1.1.3. Az iskolaszék működése Az intézmény az iskolaszék működését támogatja, a feladatok ellátásához szükséges helyiségeket és berendezéseket az intézményvezetővel történt egyeztetés alapján az iskolaszék rendelkezésére bocsátja. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként évente legalább két alkalommal kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.
11 Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen évente legalább két alkalommal köteles tájékoztatni az iskolaszéket. Az Iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. / 8. számú függelék / 1.1.4. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék az 1993. LXXIX. tv.-ben megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 1.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény Közalkalmazotti szabályzata / 9. számú függelék / rögzíti. Munkamegosztás szempontjából a pedagógus és nem pedagógus dolgozók kötelezettségeit a munkaköri leírások tartalmazzák. (6. számú függelék) 1.3. A pedagógusok közösségei 1.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alább felsorolt felsőfokú végzettségű dolgozó: gyermekvédelmi felelős, könyvtáros, szabadidőszervező. A nevelőtestület a Közoktatási Törvény 56. 57. -ban, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben megfogalmazott döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület a 11/1994.MKM rendelet 4. 1 bekezdésébenben megfogalmazott jogkörei közül a szakmai munkaközösségekre az alábbi jogokat ruházza át: A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogai: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, a tankönyvrendelés szakmai szempontjainak kialakítása, a tantárgyfelosztás elfogadás előtti és a pedagógusok külön megbízásaival kapcsolatos véleményezési jog, továbbképzésekre, átképzésre való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre, minőségi pótlék odaítélésére való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógus munkájának véleményezése, a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése, a fejlesztésekre, beszerzésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása,
12 a tanulmányi versenyekre való felkészítés módjának, a házi versenyek ütemezésének meghatározása. A nevelőtestület osztályozó, pót és különbözeti vizsgát lebonyolító bizottságára átruházott joga: az adott tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet, munkaterv szerint munkaközösségi értekezletek. Az intézmény vezetőjének rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3 része kéri, illetve az iskola vezetősége javasolja, valamint ha azt az iskola igazgatója vagy a fenntartó indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik a helyszínen megszavazott formában (titkos vagy nyílt szavazással) egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az értekezlet elején felkért jegyzőkönyv-vezető vezeti, szintén felkérés alapján egy felsős és egy alsós pedagógus hitelesíti. A jegyzőkönyv csak a jelenléti ívvel együtt érvényes. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ezekről az értekezletekről emlékeztetőt kell írni. Az értekezletekről készült jegyzőkönyvek eredeti példánya az iktatóba, az emlékeztetők eredeti példányai valamint a jegyzőkönyvek másolatai az igazgatói irodában kerülnek elhelyezésre, ezek minden érintett számára megtekinthetők. 1.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség tagjai az alsó tagozatban tanító nevelők felsős munkaközösség tagjai a felső tagozaton tanító tanárok osztályfőnöki munkaközösség tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakörben dolgozója
13 Minden pedagógus tagja az osztályfőnöki munkaközösségnek és a szaktárgyának megfelelő munkaközösségnek. A szakmai munkaközösségek Közoktatási Törvény 58. -ban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, részvétel az iskolai dokumentumok létrehozásában, módosításában, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, javaslat a felhasználásra, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, az aktuális tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjének személyére a munkaközösség tagjai javaslatot tehetnek, a megbízásról az igazgatója dönt. A munkaközösség az első munkaközösségi összejövetelen a vezető személyéről évente dönt: vagy megerősíti tisztségében, vagy új vezetőt választ. Ha valamilyen oknál fogva a munkaközösség vezetője nem tudja feladatát ellátni, a következő választásig az intézmény vezetője megbíz egy pedagógust a feladat ellátásával. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. 1.3.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján a feladat és hatáskör, valamint a megbízás időtartamának meghatározásával. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja vagy az igazgató bízza meg. Az alkalmi bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. A bizottság vezetője a feladat elvégzése után írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik az intézmény vezetőjének és a nevelőtestületnek- legkésőbb a munkatervben rögzített félévi vagy év végi értekezleten. Fegyelmi Bizottság feladata:
14 a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata. az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. tagjai: az intézmény vezetője vagy helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus egy, a tanuló által felkért pedagógus a diákönkormányzat képviselője, aki a DÖK elnökség tagjai közül kerül az elnökség által megválasztásra. Nevelési Bizottság feladata: a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata. a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, konkrét javaslattétel a nevelési eredmények érdekében. tagjai: az osztályfőnöki munkaközösségek vezetője. a tagozatnak megfelelően négy különböző évfolyamú közösség osztályfőnöke, az érintett munkaközösség javaslata alapján. Minőségbiztosítási csoport feladata: egy, a MB csoport által meghatározott feladat elvégzése. tagja lehet: az intézmény bármelyik alkalmazottja. A csoport munkájába önkéntesen és az igazgató felkérése alapján lehet bekapcsolódni. Munkájuk irányítására, összehangolására vezetőt választanak. MB csoportok alakulhatnak oly módon is, hogy az igazgató felkér egy pedagógust a munka irányítására, aki a munka elvégzésére csoportot szervez a vezető javaslatát figyelembe véve. A minőségbiztosítási csoportok a minőségirányítási szempontok és szabályzatok alapján végzik munkájukat, a nevelőtestület számára beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A minőségi körök létrehozásának és működtetésének szabályzata a 10. számú függelékben található.
15 1.4. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola igazgatójához. A szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői választmány. Az iskola szülői választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet választmánya a szülőknek a tanév első választmányi értekezletén szóban tett javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát tanévenként legalább három alkalommal össze kell hívnia, és az iskola igazgatójának ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviselők választása, akik a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogai érvényesítésében segítik, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, a rendelkezésre álló saját pénzeszközök mértékéről és a felhasználás módjáról, a szülői szervezet által az iskolának nyújtandó támogatás módjáról.
16 1.5. A tanulók közösségei A tanulói jogviszonyt igazoló diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés a titkári irodában munkaidőben történik a 11. számú függelékben leírtak alapján. 1.5.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. / 6. számú függelék/ A felső tagozatos osztályközösségek saját tagjaikból az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálytitkár, 3 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat választmányába. A negyedikesek két megfigyelőt delegálnak a DÖK megbeszéléseire, küldöttgyűlésére. 1.5.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök meghatározását a Házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat választmányának tagjai közé. 1.5.3. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat választmányának véleményét. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor ( a diákönkormányzatra vonatkozó, valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben), a házirend elfogadásakor és módosításakor, ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, segítőinek megbízására.
17 A diákok választmánya szabályzatában meghatározott módon választja meg az iskolai DÖK vezetőket, akik a következők: elnök elnök-helyettes ombudsman Az iskolai DÖK szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. / 12. számú függelék / Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzatot segítő nevelő kezdeményezi. Az iskolagyűlésnek DÖK vezetősége által javasolt napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért a segítő tanár, a feltételek biztosításáért az igazgató felelős. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli iskolagyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a DÖK vezetői, vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. Az intézmény vezetője tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit, az intézményi SZMSZ és Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen vehetik igénybe. 1.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével- az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az információáramlás szabályzata a 13. számú függelékben található. 1.6.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fóruma: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések,
18 Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. 1.6.2. A nevelők és a tanulók Az azonos évfolyamra járó és azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletekben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a vezetőség javaslatára az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Az osztály létszámától függően bontott tanulócsoportokban vesznek részt az osztályközösség tanulói azokon a tanítási órákon, melynek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén havonta, a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, a zsibongóban elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, rendkívüli iskolagyűlésen alkalomszerűen, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, a szaktanárok a szakórákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak rendszeresen szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. Az érintetteknek 10 munkanapon belül a közlésnek megfelelő formában / szóban vagy írásban / reagálni kötelesek a felvetésre.
19 1.6.3. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: a szülői szervezet választmányi ülésén tanévenként legalább két alkalommal, az osztály szülői értekezleten az osztályfőnök közvetítésével tanévenként három alkalommal, a bejáratnál elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, a negyedévente megjelenő írásbeli tájékoztatón / Szülők Híradója / keresztül, az osztályfőnökök: az osztály szülői értekezleten, rendkívüli szülői értekezleteken tájékoztatják. Rendkívüli szülői értekezletet hívható össze, ha azt intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői közösség 1/3 része kezdeményezi. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, negyedéves és háromnegyed éves írásos értékelés A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola dokumentumainak egy példánya az iskola könyvtárában külső vagy belső partnereink számára megtekinthető az olvasószolgálat keretén belül. Az iskola Pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A Pedagógia program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél, az intézmény beiskolázási körzetében található óvodákban, az iskola honlapján. A szülők,tanulók és a pedagógusok együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit a Pedagógiai program 16. fejezete tartalmazza.
20 V. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a Partnerlistán szereplő külső partnerekkel. (14. számú függelék) A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. A kapcsolattartás rendje minden esetben egyénileg megszabott. A partnerkapcsolatok témakörrel (irányítása, kommunikáció, azonosítása) témakört az IMIP 4. fejezete tartalmazza. Kiemelt partnerek: Az intézmény üzemeltetését a KÖSZ 22 Kft végzi, külön együttműködési megállapodás alapján. Barossi Iskoláért Alapítvány Az alapítvány kiemelt feladata a Pedagógiai programban leírt célok megvalósításának segítése, melynek módjait az alapítvány kuratóriuma határozza meg. A kuratóriummal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. A tanulási és beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók fejlesztését a Nevelési Tanácsadóval és az EGYMI-vel együttműködve végezzük. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Iskola-egészségügyi szolgálattal, azon belül az iskolaorvossal és a védőnővel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ XIII. fejezete tartalmazza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősén keresztül rendszeres kapcsolatot tart fenn a XXII. ker. Családsegítő Szolgálattal és Gyermekjóléti Központtal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. A kapcsolattartás rendszerét és módjait Pedagógiai program 8. pontja tartalmazza. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a kerületi szakmai munkaközösségek munkájába. A kapcsolattartásért az iskolai munkaközösségek vezetői felelősek, a kapcsolattartás módját a munkaközösség munkaterve tartalmazza. A közoktatási törvény 39. (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
21 VI. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Általános működési rend Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 20 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával és a KÖSZ 22 Kft vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 17 óra között az iskola igazgatójának vagy megbízottjának az iskolában kell tartózkodnia. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben nincs pedagógus által szervezett foglalkozás az intézményben, az épület rendeltetésszerű üzemeltetéséért és a gondnoki tevékenységek elvégzéséért a KÖSZ22 Kft felelős. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívül és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást az intézmény többi dolgozójának tudomására kell hozni a portán és a tanáriban elhelyezett kiírás segítségével. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 14 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 illetve 10 perc, a Tanulói házirendben (15. számú függelék) feltüntetett csengetési rend szerint. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Nulladik óra nem tartható. A tanítási órák látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak- az érintettekkel történt előzetes egyeztetés alapján. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17 óráig tart. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyeletes tanárok részletes tennivalóit a 16. számú függelék tartalmazza. Az iskolában az intézmény alsó szintjén egyidejűleg reggel 2, napközben 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az ügyeleti szabályzatban leírtak alapján. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben
22 szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 órától 20 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató és a KÖSZ 22 Kft vezetőjének beleegyezésével lehet. 2. A tanórán kívüli foglalkozások és ügyintézések rendje: Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődését, igényeit, szükségleteit figyelembe véve tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezek tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásai az indítás előtt 15 nappal meghirdetésre kerülnek, a foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülő aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel legalább féléves időtartamra kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idejét az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében a terembeosztással együtt. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a fenntartó, a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet a fenntartó által meghatározott módon kéthetente kell megszervezni 8.00-tól 12.00-ig. 3. A helyiségek használatának szabályai Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola Szervezeti és működési szabályzatában, valamint a Tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. Az igazgató és a KÖSZ22 Kft felelős az intézmény helyiségeinek balesetmentes és biztonságos használhatóságáért. Az észlelt hibákat a gazdasági ügyintéző a KÖSZ22 Kft ügyfélszolgálatának haladéktalanul jelzi. Az intézményben elhelyezett eszközök biztonságos használhatóságáért továbbra is az intézmény vezetője felelős. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági ügyintéző tudomására hozni, a hibás eszközöket a hiba megjelölésével neki kell leadni. A javíthatatlan eszközök, berendezések jogszabályban meghatározott módon történő selejtezését is a gazdasági ügyintéző végzi. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.
23 Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak (vagyonrendelet alapján). Az iskola épületében kiskorúak számára a dohányzás az intézmény teljes területén tilos, nagykorú személyeknek dohányozni csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhely kijelölése az igazgató feladata. A pedagógusok munkarendjét a Nevelői házirend, / 17. számú függelék /, a diákok munkarendjét a Tanulói házirend / 15. számú függelék/ tartalmazza. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje: Az oktató nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét az intézményvezető, a távollévők helyettesítését helyettese állapítja meg. A közalkalmazottak napi beosztásánál figyelembe kell venni az intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról minél előbb értesíteniük kell az intézmény valamelyik vezetőjét. 4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézményekkel. Az iskola épületében az iskola dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe a főbejáraton érkező szülők, illetve idegenek belépését a beléptető rendszer biztosítja.
24 VII. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: napközi otthon, szakkörök, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, tehetségfejlesztő foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a Szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők közössége állapítja meg a Szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulók házirend részét képezi. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 1.1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei: A napközi otthonban tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A napközi otthonba lehetőség szerint minden jelentkező tanulót fel kell venni. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, akinek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik hátrányos helyzetűek, akiket az osztályfőnök javasol.
25 2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a jelentkezés a szülő beleegyezésével írásban történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában vagy munkatervében kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások lehetőségek szerinti megszervezésénél a tanulói, a szülői valamint a nevelői igényeket a figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Az alsó tagozatos osztályok az éves munkatervben rögzített időpontban egy hetes erdei iskolát szervezhetnek. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben tervezhetők. A tanulmányi kirándulást az adott osztály osztályfőnöki munkatervében tervezni kell, tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. A szülői szervezettel szülői értekezleten egyeztetni kell a kirándulás szervezési kérdéseit és költségkímélő megoldásait. A kirándulás várható költségeiről a szülőket a tájékoztató füzeten keresztül kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő pedagógust kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. A csoport vezetőjének gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A szervezést az igazgatóhelyettes irányítja. A versenyek megnevezését az éves munkaterv tartalmazza. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza (2. számú melléklet).