Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.14. Pest megye Budapest, 2013
Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-410-1 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztályán az Informatikai főosztály és a Népszámlálási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szabó István Összeállította: Bakos Norbert, Fábiánné Peszteritz Mónika, Fodor Alice, Hidas Zsuzsanna, Kezán András, Kormos Zoltán, Némethné Csehi Tünde, Pásztor László, Szilágyi Dániel, Vida Judit A kéziratot lektorálta: Kapitány Gabriella Tördelőszerkesztők: Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Weisz Tamás Zombori Orsolya További információ: Vida Judit Telefon: (+36-1) 345-1293, e-mail: Judit.Vida@ksh.hu Internet: www.nepszamlalas.hu info@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2013.051
TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló...6 1. A népesség száma és jellemzői...8 1.1. A népesség száma, népsűrűség...8 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma...10 1.3. Családi állapot...12 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás...14 1.5. Gazdasági aktivitás...17 1.6. Nemzetiség, anyanyelv...20 1.7. Vallás...22 1.8. Egészségi állapot...23 2. Háztartások, családok...25 2.1. A háztartások száma és összetétele...25 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele...28 2.3. A családok száma és összetétele...30 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma...32 3. A lakásállomány jellemzői...35 3.1. A lakások száma...35 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint...37 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám...38 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága...40 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség...43 Táblázatok...45 Módszertani megjegyzések, fogalmak...249 3.14. Pest megye 3
4 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról. 2012 októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a 2011. évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként, a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a www.ksh.hu/nepszamlalas honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.14. Pest megye 5
ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői 1.1. A népesség száma, népsűrűség 2011. október 1-jén Pest megyében 1 millió 217 ezer személy élt, 12 százalékkal több, mint a 2001. évi népszámlálás időpontjában. A népességgyarapodás elsődleges oka a lakóhelyváltoztatások 146 ezer fős pozitív egyenlege, a természetes népmozgalmi események az élveszületések és a halálozások közel 12 ezer fővel csökkentették a népesség számát. Pest megye a főváros után az ország legsűrűbben lakott területe, népsűrűsége 191 fő/km 2, több mint kétszerese az ország főváros nélkül számított átlagának (89 fő/km 2 ). 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma A nők a megye népességének 52 százalékát képviselték, arányuk alig változott tíz év alatt. 2011-ben 1080 nő jutott ezer férfira, 4-gyel több, mint 2001-ben. A gyermekek népességen belüli aránya 17 százalék, egy százalékponttal mérséklődött 2001 óta, ugyanakkor a 60 évesek és idősebbek részesedése 18 százalékról 21 százalékra emelkedett. Pest megyében az országra jellemzőnél mérsékeltebb a népesség idősödése. 1.3. Családi állapot 2001 óta jelentősen csökkent a házasok és nőtt a hajadonok, valamint a nőtlenek népességen belüli aránya. A megyében a 15 éves és idősebb népesség 47 százaléka házas, ami a negyedik legmagasabb arány a megyék közt. Az előző népszámlálás óta a nők termékenysége csökkent, 2011-ben csak a fővárosban, Baranya és Csongrád megyében volt alacsonyabb a száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma, mint Pest megyében. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás Pest megye a főváros után a népesség iskolázottsága szempontjából az ország legkedvezőbb helyzetű megyéje, a 18 éves és idősebb népesség közel 52 százalékának van legalább érettségije, a 25 éves és idősebbek közel 20 százalékának diplomája, előbbi 14, utóbbi 8,1 százalékponttal haladja meg a tíz évvel ezelőtti értéket. A megyében élő magyar anyanyelvűek 28 százaléka (286 ezer fő) beszélt valamilyen idegen nyelvet, döntő többségük (67 százalékuk) angolul. 1.5. Gazdasági aktivitás 2011-ben Pest megyében a népesség 46 százaléka számított gazdaságilag aktívnak, közülük félmillióan foglalkoztatottak, 62 ezren pedig munkanélküliek voltak. Mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma a népességnövekedést meghaladó mértékben emelkedett az előző népszámláláshoz képest. A megyében élő foglalkoztatottak harmada dolgozik csak lakóhelyén, a többség naponta ingázik munkahelyének településére. 1.6. Nemzetiség, anyanyelv A törvényben nevesített 13 magyarországi nemzetiséghez (hazai nemzetiségek) Pest megyében 71 ezer fő, a lakónépesség 5,8 százaléka tartozott. Népességhez mért arányuk elmarad az ország egészére jellemző értéktől. A legnagyobb létszámú nemzetiségi közösségek a német, a cigány, a szlovák és a román, ezek adták a hazai nemzetiséghez tartozók kilenctizedét. 1.7. Vallás 2011 őszén a Pest megyében élők 29 százaléka, 355 ezer ember nem töltötte ki a vallási kötődésre vonatkozó kérdést, számuk a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest több mint két és félszeresére emelkedett. 6 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
Összesen mintegy 220 ezren vannak azok, akik nem tartoznak semmilyen vallási közösséghez, felekezethez, vagy ateistának vallják magukat, számuk 69 százalékkal nagyobb, mint 2001-ben. Az egyházhoz, felekezethez nem tartozók és a nem válaszolók számának emelkedése elsősorban a két legnagyobb történelmi egyházat a római katolikus és református egyházat érintette. A tíz évvel ezelőttihez képest több mint ötödével kevesebben, 436 ezren, illetve 135 ezren vallották magukat ezen egyházakhoz tartozónak. 1.8. Egészségi állapot A Pest megyei népesség 4,0 százaléka él valamilyen fogyatékossággal. A fogyatékkal élők közel fele mozgássérült, ezt követően a leggyakoribb a gyengénlátás, a vakság, valamint a nagyothallás. 2. Háztartások, családok 2.1. A háztartások száma és összetétele A Pest megyei háztartások több mint héttizede családháztartás. A családháztartások több mint kilenctizede egy családból áll, ezen belül közel nyolctizedük párkapcsolaton (házasságon és élettársi kapcsolaton) alapuló háztartás, az egyszülős háztartások aránya 18 százalék. A Pest megyei egyedülállók száma a legutóbbi két népszámlálás között 44 százalékkal, összes háztartáson belüli részarányuk 21 százalékról 25 százalékra emelkedett. 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele A 2011-ben Pest megyében száz háztartásban áltagosan 262 személy élt, 18 fővel kevesebb, mint 2001-ben. Az egygenerációs háztartások aránya tovább növekedett, a két- és háromgenerációsoké pedig némileg csökkent a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban. 2.3. A családok száma és összetétele Pest megyében 2011-ben 337 ezer családban 1 millió 8 ezer személy élt. A családok 67 százaléka házasságon, 15 százaléka élettársi kapcsolaton alapult, 18 százaléka egy szülő gyermekkel típusú család volt. Az élettársi kapcsolaton alapuló és az egyszülős családok aránya 2001 óta emelkedett. 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma 2011-ben Pest megyében száz családra átlagosan 299 családtag jutott, ugyanannyi, mint 2001-ben. Száz Pest megyei családban átlagosan 117 gyermek élt, ebből 88 volt eltartott gyermek, 60 pedig 15 évesnél fiatalabb. 3. A lakásállomány jellemzői 3.1. A lakások száma 2011. október 1-jén Pest megye lakásállománya 473 ezer volt, 20 százalékkal több, mint tíz évvel korábban. A lakott lakások száma 19 százalékkal, a nem lakottaké ennél nagyobb mértékben, 31 százalékkal gyarapodott, az üres lakások aránya megközelítette a 9 százalékot. 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások több mint 98 százaléka természetes személyek tulajdonában van, az önkormányzati tulajdonú lakások részaránya elenyésző, a legalacsonyabb a megyék között. A bérlők által lakott lakások aránya 3,7 százalék, alig több mint fele az országosnak. 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám A Pest megyei lakások átlagos alapterülete 86 m 2, 9 m 2 -rel nagyobb az országos átlagnál. A lakások 32 százaléka 100 m 2 vagy nagyobb alapterületű, ez az arány 9 százalékponttal haladja meg az országos átlagot. A megyében a lakások 32 százaléka 4 vagy több szobás, arányuk 11 százalékponttal nagyobb, mint az országos egészében. 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága Pest megyében a lakott lakások 94 százalékában van hálózati vezetékes víz, meleg folyóvíz 96 százalékukban, és 72 százalékuk rendelkezik közcsatornával. Az összkomfortos lakások aránya 68 százalék, 12 százalékponttal magasabb a 10 évvel ezelőttinél és 7 százalékponttal több az országos átlagnál. 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség Az utóbbi évtizedben csökkent a laksűrűség, száz lakott lakásban 278-an élnek, 17-tel kevesebben, mint 2001-ben. 2001 óta növekedett azon lakások aránya, ahol csak egy személy, csak középkorú vagy időskorú él egyedül a lakásban. A generációk együttélése 2,6 százalékponttal gyakoribb, mint országosan. 3.14. Pest megye 7
1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség A népszámlálás időpontjában, 2011. október 1-jén Pest megyében 1 millió 217 ezer személy élt. Az előző, 2001. évi népszámlálás óta a megye lakóinak száma közel 134 ezer fővel, azaz 12 százalékkal nőtt. A két népszámlálás közötti időszakra jellemző népességgyarapodás elsődleges oka a lakóhelyváltoztatások pozitív egyenlege volt: közel 146 ezer fővel többen választották a megyét új lakóhelyükként, mint ahányan elköltöztek onnan. A természetes népmozgalmi események az élveszületések és a halálozások közel 12 ezer fővel csökkentették a népesség számát, mivel a halálozások száma valamennyi évben meghaladta a születésekét. Pest megyének nincs önálló megyeszékhelye. A 2011. évi népszámlálás időpontjában a megye települései közül 48 volt város melyek közül Érd megyei jogú, a községek száma 139 volt. A városokban élt a lakosság 65 százaléka, közel 800 ezer személy, a községekben 421 ezer fő. A városok többsége viszonylag kis népességű, a legkisebb lélekszámú Visegrád, 1700 lakossal, a legnépesebb Érd, 64 ezer fővel. A községek között gyakori a nagynépességű: 22 község 5 10 ezer lakost számlál. A legkisebb lélekszámú község Tésa (Szobi járás), itt mindössze 73 lakos került összeírásra. Szigethalom a megye legsűrűbben lakott települése, itt 1852-en laknak négyzetkilométerenként, a 1.1.1. ábra A népesség számának alakulása 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
1.1.1. tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, 2011 2001 és 2011 között, fő fő a 2001. évi százalékában fő/km 2 Megyei jogú város -243 7 307 63 631 112,5 1051,1 Többi város -4 251 85 492 733 326 112,5 307,5 Városok összesen -4 494 92 799 796 957 112,5 325,9 Községek, nagyközségek -7 439 52 733 420 519 112,1 106,6 Megye összesen -11 933 145 532 1 217 476 112,3 190,5 többi városban átlagosan 308-an, míg a községekben 107-en. A megye lakosainak 66 százaléka a Budapestet körülölelő agglomerációhoz tartozó 80 településen él, melyek közül 33 város. A helyi államigazgatási rendszer megújításáról szóló 2012. évi XCIII. törvénynek megfelelően Pest megyében 18 járás került kialakításra. A járások népességszámában jelentősek az eltérések: az Érdi, a Gödöllői és a Szigetszentmiklósi járáshoz 110 140 ezer lakos tartozik, ugyanakkor a Nagykőrösi és a Szobi járás népessége nem éri el a 30 ezer főt. A megyén belül a Dunakeszi járás a legsűrűbben lakott térség, 763 fő lakik egy négyzetkilométeren, 13- szor annyi, mint a legritkábban lakott Szobi járásban. 1.1.2. ábra A lakónépesség változása 2001. február 1. és 2011. október 1. között (%) Történeti áttekintés: Pest megye jelenlegi területén az első hivatalos, 1870. évi népszámlálás időpontjában 330 ezren éltek, akkoriban egy négyzetkilométerre 52 lakos jutott. A megye mai közigazgatási területének kialakításakor, 1950-ben a népesség száma megközelítette a 690 ezret, és a 2001. évi népszámlálás időpontjában már több mint egymillió főt írtak össze. 2011-re a népességszám az 1870. évinek több mint három és félszeresére nőtt, a népsűrűség 191 fő/km 2 -re emelkedett. A lakosság száma szinte folyamatosan gyarapodott, kisebb törés egyedül 1980 és 1990 között volt érzékelhető: ebben az évtizedben 2,5 százalékkal mérséklődött a megyében élők száma. A leglátványosabban az 1990 utáni két évtizedben nőtt a lélekszám, 268 ezerrel, annyival, mint az 1949-től 1990-ig tartó időszakban együttvéve. Helyünk az országban: Pest az ország legnépesebb megyéje, népsűrűsége a 2011. évi adatok alapján több mint kétszerese az ország főváros nélkül számított átlagának (89 fő/km 2 ). Itt él az ország lakosainak 12 százaléka, 1,6 százalékponttal nagyobb hányada, mint tíz évvel korábban. A megye népességének a 2001 és 2011 közötti időszakban bekövetkezett jelentős gyarapodása azért is figyelemre méltó, mert Pest megyén kívül egyedül Győr-Moson-Sopron megye népessége nőtt kisebb mértékben (2,1 százalékkal), az ország többi megyéjének csökkent a lakosságszáma. A 2001 és 2011 közötti időszakban a jelentős bevándorlási többlet mellett a természetes népmozgalmi folyamatok a születések és a halálozások népességre vetített értéke is kedvezőbb volt az ország egészére jellemzőnél, azaz Pest megyében volt a legmérsékeltebb az ezer lakosra jutó természetes fogyás. 3.14. Pest megye 9
Pest megyében a 2001-től 2011-ig tartó időszakban a városok és a községek átlagos népességgyarapodása szinte egyforma mértékű volt (12,5 illetve 12,1 százalék), eltérést nem a közigazgatási rang, hanem a Budapesttől való távolság függvényében tapasztalhatunk. Járásonként vizsgálva a főváros közvetlen szomszédságában elhelyezkedő térségek mindegyikénél emelkedett (8 32 százalékkal) a népesség száma, ezzel szemben 1,3 4,5 százalékos csökkenés következett be a megye határához közel eső Nagykőrösi, Ceglédi és Aszódi járásban. Utóbbiak közül a Ceglédi és az Aszódi járásban a lakóhelyváltoztatások pozitív egyenleget eredményeztek, a népesség fogyását kizárólag a természetes népmozgalmi folyamatok okozták. A mindössze három településből álló Nagykőrösi járásban a 24 ezer fős járásközpont negatív vándorlási egyenlegét nem tudta ellensúlyozni a két kisebb kétezer fő alatti településen keletkezett vándorlási többlet. Összességében a lakóhelyváltoztatások eredményeképpen 2001 és 2011 között a megye városainál 93 ezer, a községeknél 53 ezer fős bevándorlási többlet keletkezett. A két legvonzóbb településnek Szigetszentmiklós és Dunakeszi bizonyult, mintegy tíz tízezer fős vándorlási nyereséggel 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Pest megyében 2011. október 1-jén 585 ezer férfi és 632 ezer nő élt. A 2001. évi népszámláláshoz viszonyítva a férfiak és a nők száma közel azonos arányban (12,1 százalékkal, illetve 12,5 százalékkal) nőtt. A nők a megye népességének 52 százalékát képviselték, arányuk alig változott tíz év alatt. 2011-ben 1080 nő jutott ezer férfira, 4-gyel több, mint 2001-ben. Pest az ország egyik legfiatalabb korösszetételű megyéje: területén a 2011. évi népszámlálás időpontjában 204 ezer gyermekkorú, 757 ezer aktív korú, és 257 ezer időskorú személy élt. Az országosnál kedvezőbb születési gyakoriság miatt a 2001. évhez viszonyítva 5,8 százalékkal emelkedett a gyermekkorúak száma, azonban az életkilátások javulásával összefüggésben ennél nagyobb mértékű, 31 százalékos növekedés tapasztalható az időseknél. A gyermekek népességen belüli aránya 17 százalék, egy százalékponttal mérséklődött tíz év alatt, ugyanakkor a 60 évesek és idősebbek részesedése 18 százalékról 21 1.2.1. ábra A népesség száma nem és életkor szerint százalékra emelkedett. Ötéves korcsoportonként vizsgálva a 35 39 évesek létszáma kiemelkedő, 112 ezren tartoznak ebbe a korosztályba, 45 ezerrel többen, mint tíz évvel korábban. A fiatal felnőttek (20 29 évesek), valamint a 45 54 éves középkorúak száma és aránya azonban csökkent. A népesség idősödésének egyik jellemző mérőszáma a gyermek- és időskorúak egymáshoz viszonyított aránya. Pest megyében 2011-ben 126 időskorú jutott száz gyermekkorúra, 24-gyel több a 2001. évinél. A férfiak és a nők halandósági viszonyainak különbözőségéből adódóan a mutató értéke nemenként eltérő: a férfiak körében továbbra is valamelyest több a gyermekek száma, mint az időseké, a nőknél azonban az idősek részesedése mintegy másfélszerese a lánygyermekekének. A 2011. évi adatok szerint a megyében száz aktív korúra (15 59 évesre) 27 gyermekkorú eltartásának terhe jutott, valamivel kevesebb, mint tíz évvel korábban, ugyanakkor az időskorúak eltartottsági rátája 28- ról 34-re emelkedett. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
1.2.2. ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú Az idősek közül a 60 69 évesek, valamint a legidősebbek, azaz a 80 évesek és idősebbek száma jelentősen emelkedett (39 ezer illetve 13 ezer fővel), a közbülső korcsoportba tartozó 70 79 éveseknél ennél mérsékeltebb (9 ezer fős) volt a növekedés. A 2011. évi népszámlálás időpontjában a megye népességének 6,5 százalékát képviselték a 70 79 évesek, és 3,2 százalékát a legidősebb korosztályba tartozók. Pest megye lakói közül 2011 októberében 117-en már betöltötték a századik életévüket, számuk 24 fővel volt több a tíz évvel ezelőttinél. 1.2.1. tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A 2001. évi százalékában Ezer férfira jutó nő 2 20 620 19 185 39 805 117,7 930 3 5 22 251 21 305 43 556 117,9 957 6 14 62 187 58 721 120 908 98,9 944 15 39 213 009 209 485 422 494 108,9 983 40 59 164 308 169 787 334 095 108,7 1 033 Az idősödés eltérő mértékben jellemezte a nemeket: a férfiaknál kisebb (18 százalék) az időskorúak aránya, mint a nőknél (24 százalék), ugyanakkor a férfinépességen belül mind a középkorúak, mind a gyermekek aránya magasabb. A nőtöbblet csak a 46. életév után jelentkezik, és 70 éves kor körül már másfélszer annyi a nők száma, mint a férfiaké, 80 éves kor körül már kétszeres, a 85 éven felülieknél már háromszoros. Általánosságban a megye községeiben kiegyenlítettebb a nemek aránya, átlagosan 1061 nő jut ezer férfira, a városokban átlagosan ennél 28-cal több. Érd megyei jogú városban azonban a többi városra jellemzőnél kedvezőbb nő-férfi arány tapasztalható (1070 nő jut ezer férfira). Elsősorban az agglomerációs térségen kívüli járások korstruktúrája idősebb az átlagosnál: ide tartozik a Szobi, a Ráckevei, a Nagykőrösi, a Ceglédi, a Nagykátai és az Aszódi járás, ahol a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma 140 és 170 között szóródik. Ugyanakkor Budakeszi, Szigetszentmiklós, Dunakeszi és Gödöllő térségében jóval fiatalabb a népesség korösszetétele (106 114 idős jut száz gyermekre). Az egyes járások a hozzájuk tartozó települések korösszetételét tekintve rendkívül heterogének. A járások többségéhez ugyanúgy tartoznak elidősödött, mint fiatal korstruktúrájú települések, kivételt képeznek a fővárostól távolabb elhelyezkedő Szobi, Ráckevei és Nagykáta járások, amelyek valamennyi településére jellemző, hogy jóval több idősebb személy él, mint gyermekkorú. 1.2.3. ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) 60 62 21 974 26 367 48 341 143,0 1 200 63 65 18 520 22 198 40 718 138,6 1 199 66 69 21 833 28 212 50 045 134,2 1 292 70 40 709 76 805 117 514 123,7 1 887 Összesen 585 411 632 065 1 217 476 112,3 1 080 3.14. Pest megye 11
Történeti áttekintés: Pest megye jelenlegi közigazgatási területének kialakulásakor (az 1949. évi népszámlálás adatai szerint) a népesség 49 százaléka volt férfi, ezer férfira 1059 nő jutott. A második világháborút követő három évtizedben ez a korábban nem tapasztalt nőtöbblet az országos folyamatokhoz hasonlóan mérséklődött, majd ismét egyre fokozódott. Az 1949. évi népszámlálás időpontjában a megye népessége jóval fiatalabb korösszetételű volt, mint 2011-ben. Akkoriban a gyermekkorúak részesedése (26 százalék) több mint kétszerese volt az időskorúakénak (12 százalék), száz gyermekkorúra 44 idős személy jutott. Helyünk az országban: Pest megye lakosságának mind nemenkénti összetételét, mind korstruktúráját tekintve az ország egyik legkedvezőbb helyzetben lévő térsége. A nemek aránya négy dunántúli megyében kiegyensúlyozottabb valamelyest (Fejér, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megye), és az ország megyéi közül egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fiatalabb korösszetételű, ahol a száz gyermekkorúra jutó idősek száma 12-vel kevesebb, mint Pest megyében. A Szobi járáshoz tartozik a megye legidősebb korösszetételű kisközsége, az alig több mint 300 lelket számláló Perőcsény. Az itteni lakosok 49 százaléka 60 éves vagy ennél idősebb. A megye legfiatalabb települése a Budakeszi járáshoz tartozó, 3661 lakosú Telki község, itt a gyermekkorúak száma kétszerese az időskorúakénak. A járásközpont, Budakeszi népessége ugyanakkor az átlagosnál jóval idősebb összetételű. 1.3. Családi állapot A 2011. évi népszámlálás időpontjában a 15 éves és idősebb népesség körében közel 479 ezren voltak házasok, 111 ezren elváltak, 319 ezren nőtlenek, illetve hajadonok, és 105 ezren özvegy családi állapotúak. Továbbra is a házasságban élők aránya a legnagyobb, 47 százalék, részesedésük azonban 6,6 százalékponttal kisebb, mint 2001-ben volt. A fiatalok különböző okok (a párkapcsolati viszonyok átalakulása, az oktatás bővülése, a házasság, mint intézmény megítélésének változása stb.) miatt egyre későbbi életkorra halasztják a házasságkötés időpontját, vagy meg sem házasodnak. A 15 és 64 év közé eső valamennyi korcsoportban csökkent a házasok részesedése és növekedett a hajadonoké, illetve nőtleneké. Elsősorban a 25 34 éves korcsoportban mérséklődött (56 százalékról 37 százalékra) a házas családi állapotúak aránya. Ezzel összefüggésben 2011-ben az ehhez a korosztályhoz tartozók 59 százaléka nőtlen, illetve hajadon volt. A házasok mérséklődő számához és arányához az is hozzájárult, hogy korábban még jellemző volt az újraházasodás, az utóbbi időben viszont egyre gyakoribb ennek elmaradása, ugyanakkor a válás és az újraházasodás közt eltelt idő is nőtt. Az elváltak, illetve az özvegyek hányada 2001 és 2011 között nem változott jelentősen. Az előző népszámlálás óta a házasok aránya nagyobb mértékben csökkent a férfiaknál, mint a nőknél, 2011-ben mégis a férfiak nagyobb hányada volt házas, mint a nőknek. A nőtlenek aránya 11 százalékponttal haladta meg a hajadonokét, részesedésük 2001 óta mindkét nem esetében hasonló mértékben bővült. A házasságot még soha nem kötöttek csoportjában a nőtlenek alkották a többséget, 56 százalékot. A nők között magasabb átlagéletkoruknak köszön- 1.3.1. tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot 2001 2011 2001 2011 2001 2011 (%) Nőtlen/Hajadon 32,3 37,2 21,6 26,3 26,7 31,5 Házas 56,5 49,7 51,3 45,0 53,8 47,2 Özvegy 3,5 3,5 17,5 16,5 10,9 10,3 Elvált 7,7 9,7 9,6 12,1 8,7 11,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
1.3.1. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2001 1.3.2. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 hetően több az özvegy, mint a férfiaknál. A nők körében az elváltak aránya is magasabb, melyben az is közrejátszik, hogy a férfiak a válást követően nagyobb eséllyel kötnek újból házasságot. Az összes özvegy 84 százaléka, az összes elvált 58 százaléka nő volt. A családi állapot szerinti megoszlás tekintetében nem voltak nagy különbségek a városok és a községek átlagos értékei között. A főváros közvetlen szomszédságában elhelyezkedő járásokban (Pilisvörösvári, Budakeszi, Dunakeszi járás) az átlagnál a házasok aránya nagyobb, míg a távolabbi térségekben (Nagykátai, Szobi, Ceglédi járás) az özvegyeké. Azokon a településeken, ahol több a fiatal (15 39 éves), ott a hajadonok, nőtlenek aránya is magasabb. Pest megyében 2011-ben 533 ezer 15 éves és idősebb nő élt, akiknek a népszámlálás időpontjáig öszszesen 787 ezer gyermekük született. Az utóbbi két népszámlálás között a nők termékenysége csökkent, 2011-ben száz nőre 148 élveszületett gyermek jutott, 6-tal kevesebb, mint 2001-ben. A nők 26 százalékának nem született gyermeke, 23 százalékuk egy, 36 százalékuk két gyermeket szült, 15 százalékuk pedig kettőnél több gyermeket hozott a világra. Az előző népszámlálás óta 1,4 százalékponttal növekedett a gyermeket még nem szült nők aránya, a többgyermekeseké csökkent. 2001-hez képest valamennyi 45 éven aluli korcsoportban csökkent a nők termékenysége. A száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma a 20 24 éveseknél 30-ról 16-ra, a 25 29 éveseknél 94-ről 55-re, a 30 34 éveseknél 162-ről 116-ra, a 35 39 éveseknél pedig 192-ről 163-ra módosult. A 15 és 49 év közé eső valamennyi korcsoportban nőtt a gyermektelenek aránya. A nők részben a házasodási kor kitolódásával összefüggésben egyre későbbi életkorra halasztják a gyermekvállalást, ezáltal még kisebb az esély a további gyermekek megszületésére. Valamennyi 30 éven aluli korcsoportban nagyobb a gyermeket még nem szült nők részesedése, mint a gyermeket vállalóké. A legnagyobb aránybővülés a 25 29 éveseknél következett be, 3.14. Pest megye 13
22 százalékponttal 64 százalékra emelkedett a gyermektelenek aránya. 1.3.3. ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma 9,1 százalékról 13 százalékra, a két gyermeket szülteké 2,9 százalékról 5,9 százalékra emelkedett. A házasok és özvegyek csaknem fele, az elváltak 42 százaléka két gyermeket hozott a világra. A megyében jelentős a különbség a városokban és a községekben élő nők termékenysége között. A községekben átlagosan 154 élveszületett gyermek jutott száz 1.3.2. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen 1980 13 188 255 162 176 1990 13 187 236 173 169 2001 21 186 212 175 154 A gyermekszámot, illetve a termékenységet jelentősen befolyásolja a nők családi állapota. A 2001. évi népszámláláshoz képest a nők termékenysége annak ellenére csökkent, hogy a hajadonok, a házasok és az elváltak körében növekedett a termékenység. Ennek oka, hogy az özvegy és a házas nők akiknél a száz nőre jutó gyermekszám több mint ötször annyi, mint a hajadonoknál aránya csökkent, míg az alacsony termékenységű hajadonoké növekedett. 2001 óta a hajadonok körében az egy gyermeket szültek hányada 2011 35 187 197 178 148 nőre, tízzel több, mint a városokban. A városokban a gyermektelen nők aránya 1,8, az egygyermekeseké 2,1 százalékponttal nagyobb, mint a községekben, ahol a kettő, a három és az ennél több gyermeket szült nők éltek nagyobb arányban. A Nagykátai járásban a legmagasabb a termékenység, 162 gyermek jutott száz nőre, míg a Dunakeszi járásban csak 134. A Budapest agglomerációs övezetéhez tartozó települések alacsony Történeti áttekintés: Pest megyében 1930-tól 1960-ig fokozatosan emelkedett a házasságban élők aránya, ezzel párhuzamosan csökkent a nőtlenek, hajadonok részesedése. Kisebb ingadozást követően 1980-tól a korábbi folyamatok egyértelműen megfordultak, a házasok részesedése az 1980. évi 69 százalékról 2011-re 47 százalékra csökkent, a nőtlenek, hajadonok aránya 16-ról 31 százalékra, az elváltaké 4,7-ről 11 százalékra nőtt. 1970 és 2011 között a hajadonoknál 11-ről 35-re, az elváltaknál 167-ről 178-ra emelkedett a száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma. Ezzel szemben a házas nők termékenysége 13 gyermekkel, az özvegyeké pedig 97 gyermekkel csökkent. A nők termékenysége összességében 1970 és 2011 között folyamatosan csökkent, a száz nőre jutó gyermekszám 183-ról 148-ra változott a hajadonok aránybővülésének hatására. A gyermekek döntő többsége évtizedeken keresztül házasságban született, azonban az élettársi kapcsolatok fokozatos térhódítása miatt a házasságon kívül született gyermekek száma jelentősen megnőtt. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint száz termékeny korú házas nő átlagosan 187 gyermeket szült, míg száz élettársi kapcsolatban élő csak 134-et. A házasok arányának csökkenése, az élettársi kapcsolatban élők arányának növekedése tehát önmagában is a születések számának csökkenését idézte elő. Helyünk az országban: Pest megyében a házasok aránya 2,8 százalékponttal meghaladta az országos átlagot, ennél nagyobb aránnyal csak Győr- Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye rendelkezett. Az özvegyek aránya a fővárost leszámítva egyetlen megyében sem volt ilyen alacsony, a hajadonok, nőtlenek és az elváltak aránya az országos értékekhez közeli volt. A budapesti nagyon alacsony termékenység miatt csaknem mindegyik megye az országos átlag fölötti mutatóval rendelkezett. Pest megyében 1-gyel nagyobb a száz nőre jutó élveszületett gyermekek száma, mint az országos érték. Ennél csak Baranya megyében, Csongrád megyében illetve Budapesten élő nők termékenysége alacsonyabb. 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
1.4.1. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként termékenységgel jellemezhetők, a fővárostól távolodva a termékenység növekszik. A termékenység a települések méretével is összefüggésben van, nagyobb településekhez általában alacsonyabb termékenység párosul és fordítva. Átlagosan az 1000 fő alatti településeken 162, míg a 30 000 főnél nagyobb lélekszámú településeken 139 élveszületett gyermek jutott száz nőre. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás A megyében élők iskolázottsága folyamatosan javul, az utóbbi népszámlálások az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának jelentős növekedését jelezték. A 15 éves és idősebb Pest megyeieknek a 96 százaléka elvégezte legalább az általános iskola 8. évfolyamát, 6,1 százalékponttal nagyobb hányaduk, mint 2001-ben. A 18. életévüket betöltöttek közel 52 százalékának van már érettségije, ami 14 százalékponttal haladja meg a tíz évvel ezelőtti értéket. Jelentősen emelkedett a diplomások népességen belüli aránya is, a 25 éves és idősebbeknek az előző népszámláláshoz képest 8,1 százalékponttal nagyobb hányada, közel 20 százaléka szerzett oklevelet a felsőoktatásban. A férfiak és nők iskolai végzettségében korábban jellemző markáns különbségek mára eltűntek, a nők folyamatos felzárkózásának eredményeképpen. A férfiak végzettségbeli előnye az érettségizettek között a 64 év feletti, a diplomások esetében az 59 év feletti korosztályokban jellemző. Az ennél fiatalabb korosztályokban a magasabb iskolai végzettség megszerzése 1.4.1. tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább középiskolai érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyei jogú város 97,1 57,3 22,3 Többi város 96,5 54,1 21,3 Városok összesen 96,5 54,4 21,3 Községek, nagyközségek 95,0 46,2 16,9 Megye összesen 96,0 51,5 19,8 3.14. Pest megye 15
már a nők között gyakoribb. A nők iskolázottsági előnye 25 34 éves korosztályban a legnagyobb, a népszámlálás időpontjában 33 százalékuknak volt diplomája, míg az ugyanilyen korú férfiak 20 százalékának. A népesség iskolázottsága a főváros közvetlen környezetét alkotó járásokban, azon belül is a fővárosi agglomeráció északi és nyugati szektorában található Budakeszi, Szentendrei, Pilisvörösvári és Dunakeszi járásokban a legmagasabb. A fenti térségek mindegyikében a megyei átlagot jelentősen meghaladó 60 százalék feletti a legalább érettségit tettek és 25 százalékot meghaladó a diplomások megfelelő korú népességen belüli aránya. A népesség iskolázottsága Budapesttől távolodva csökken, a megye délkeleti peremén található alföldi térségekben, a Nagykátai, Dabasi, Ceglédi és Nagykőrösi járásokban a legalacsonyabb. Az ebből a szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű Nagykátai járásban a legalább érettségivel rendelkezők aránya a 35, a diplomásoké a 10 százalékot sem érte el. Pest megyében a népesség iskolázottsága szempontjából a település földrajzi elhelyezkedése sokkal inkább meghatározó, mint az, hogy az adott település a település hierarchia melyik szintjéhez tartozik. Ennek ellenére, ahogyan az ország egészében, itt is a városok iskolázottsági mutatói a kedvezőbbek. A megyei átlagtól a 15 ezer fő alatti városok és az 5 ezer fő alatti községek lakóinak iskolázottsága marad el, de különösen a 3 ezer fő alatti közepes és kisközségekben, apró és törpefalvakban élőkre jellemző az alacsony végzettségűek magas aránya. 1.4.2. ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 Az oktatási rendszer követelmény- és feltételrendszerének változásaival összhangban, a népesség iskolázottságának javulásával párhuzamosan az előző népszámláláshoz képest számottevően növekedett az idegen nyelveket beszélők népességen belüli részesedése. 2001-ben a megyében élő magyar anyanyelvűeknek 20 százaléka, 2011-ben már 28 százaléka beszélt más nyelvet is a magyaron kívül. A változás nagyrészt az angol nyelv terjedésének köszönhető. A megyében élők 19 százaléka, összesen mintegy 192 ezer ember tudott saját bevallása szerint angolul, ez 8,3 százalékpontos emelkedés az előző népszámláláshoz képest. Németül a magyar anyanyelvű népesség 11 százaléka (109 ezer fő), románul 1,9 százaléka (20 ezer fő) tudott, 2001-hez képest mindkét nyelvet valamivel többen beszélték. Beszélt nyelv Csak magyarul beszél Más nyelvet is beszél 1.4.2. tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő 2001 2011 a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában 807 283 80,2 748 157 72,4 199 198 19,8 285 544 27,6 Ebből: angol 103 275 10,3 192 470 18,6 német 93 336 9,3 109 310 10,6 román 12 770 1,3 19 680 1,9 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
Történeti áttekintés: A népesség iskolai végzettségében bekövetkező változások történeti léptékkel mérve igazán markánsak, az elmúlt 50 év során az alapfokú végzettséget szerzettek megfelelő korú népességen belüli aránya háromszorosára, az érettségizetteké nyolc, míg a diplomásoké az 1960. évi érték közel tizenkétszeresére emelkedett. Helyünk az országban: Pest megye a főváros után a népesség iskolázottsága szempontjából az ország legkedvezőbb helyzetű megyéje, ez azonban többféle hatás együttes eredőjeként alakult ki. A főváros és az azt körülvevő agglomeráció meghatározó népesedési folyamata volt a szuburbanizáció, a magasan képzett fővárosiak Budapesthez közeli településekre áramlása, de a megye saját oktatási intézményei is közrejátszottak az országosnál kedvezőbb helyzet kialakításában. 2011-ben az érettségizettek megfelelő korú népességen belüli aránya Pest megyében az országosnál 2,5 százalékponttal, míg a diplomásoké 0,8 százalékponttal volt magasabb. A nyelvtudás főként a fiatal korosztályokra jellemző, a 15 39 éves válaszadóknak 46 százaléka, a 40 59 éveseknek 24, míg a 59 év felettieknek 13 százaléka beszélt anyanyelvén kívül más nyelvet is. Hasonlóan szoros összefüggés van a legmagasabb iskolai végzettség és a nyelvtudás között. Az érettséginél alacsonyabb végzettségűek 13, az érettségizettek 36 százaléka, míg a diplomásoknak már közel 67 százaléka beszélt idegen nyelvet. 1.5. Gazdasági aktivitás A 2011. évi népszámlálás során Pest megye gazdaságilag aktív népessége 563 ezer főt tett ki. Az aktívakon belül a foglalkoztatottak száma mintegy félmillió, a munkanélkülieké több mint 62 ezer fő volt. A foglalkoztatottak 95 százalékát az aktív keresők alkották, fennmaradó hányaduk a nyugdíj-, illetve gyermekgondozási ellátások folyósítása mellett dolgozott. A gazdaságilag nem aktív népesség felét az eltartottak, felét az inaktív keresők adták. Az eltartottak 62 százaléka gyermekkorú, 28 százaléka 14 év feletti tanuló volt, de rajtuk kívül 34 ezer egyéb eltartottat is összeírtak. A kereső tevékenységet nem folytató, de önálló jövedelemmel rendelkező inaktív keresők legnagyobb csoportját a nyugdíjasok, járadékosok képezték, közülük 224 ezren részesültek saját jogon öregségi nyugdíjban, járadékban. A rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos réteg száma 41 ezer, a hozzátartozói jogon nyugellátásban, járadékban részesülőké pedig közel 7 ezer fő volt. Gyermekgondozási ellátást 34 ezer, zömmel 40 év alatti nő, kapott. Egyéb inaktív keresőnek (például ingatlan bérbeadásából, befektetések hozadékából élőnek) 20 ezer fő számított. 1.5.1. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint Történeti áttekintés: Pest megyében a 2011. évi népszámlálás során írták össze a legtöbb foglalkoztatottat. Számuk a korábbi maximumot az 1980. évi népszámláláskor mértet 6,1 százalékkal haladta meg. (A megye lélekszáma ugyanebben az időszakban 25 százalékkal bővült.) A munkanélküliek száma az 1990. évi első, nemzetközi kritériumoknak is megfelelő számbavétele óta 50 ezerrel nőtt. Az inaktív keresők 2001-ben voltak a legtöbben, az eltartottak pedig 1941-ben. 1941 és 2011 között az inaktív keresők száma húszszorosára emelkedett, miközben a lakosság 78 százalékkal bővült. Arányuk a társadalombiztosítás kiterjesztésével is összefüggésben 2,4 százalékról egészen 2001-ig folyamatosan növekedett, amikor részesedésük 30 százalékkal tetőzött. 2011-ben ez az arány 27 százalék alá csökkent. Az eltartottak aránya az 1941. évi népszámlálástól kezdve fokozatosan csökkent, az akkori 56 százalékról 27 százalékra esett. Pest megyében 1990-ben száz foglalkoztatottra 122 nem foglalkoztatott jutott. A mutató értéke 2001-re 160-ra emelkedett, 2011-re pedig 143-ra csökkent. 3.14. Pest megye 17
Korcsoport, éves 1.5.1. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 Aktív Inaktív kereső Eltartott Összesen Aktív Inaktív kereső Eltartott a 2001. évi százalékában (%) Összesen 14 100,0 100,0 x 0,0 105,8 105,8 15 39 65,0 9,0 26,0 100,0 113,0 76,2 115,4 108,9 40 59 79,7 16,3 4,0 100,0 130,7 60,5 99,3 108,7 60 8,4 91,0 0,6 100,0 417,3 124,9 45,0 131,3 Összesen 46,2 26,8 27,0 100,0 124,5 99,7 107,9 112,3 Az előző népszámláláshoz képest mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma a 12 százalékos népességnövekedést meghaladó mértékben emelkedett. Ezzel a gazdaságilag aktívak aránya is nőtt, ami párhuzamosan az inaktív keresők és az eltartottak arányának mérséklődésével járt együtt. Az inaktív keresőknek nemcsak a részaránya, hanem kismértékben (0,3 százalékkal) a száma is csökkent. Az aktivitásban bekövetkezett folyamatokat alapvetően a demográfiai változásokra, illetve a nyugdíjkorhatár emelkedésére lehet visszavezetni. Az aktivitás a 2001. évi népszámláláshoz hasonlóan most is az idősebb felnőtt korú 40 59 évesek körében volt a legmagasabb. E korcsoport közel 80 százaléka, míg a 15 39 éves fiatalabb felnőtt korúak 65 százaléka és a legalább 60 évesek 8,4 százaléka dolgozott, vagy keresett folyamatosan munkát. Az aktivitási arány mindhárom korcsoport esetében növekedést mutatott. A 15 39 éves korcsoporton belül egymással ellentétes folyamatok következtek be. A 15 19 évesek aktivitása csökkent, míg a 24 év feletti korcsoportok aktivitása nőtt. E növekedés gyakorlatilag a munkanélküliség emelkedéséből származott. Mivel ez utóbbi magasabb aktivitású korosztály (különösen az 1970-es évek elején, közepén született évjáratok) létszámaránya megnőtt, a 15 39 évesek körében a munkaerőpiacon jelen lévők aránya összességében 2,4 százalékponttal emelkedett 2001-hez képest. A korcsoporton belül az eltartottak száma és aránya is növekedett. Az emelkedés hátterében a 15 24 évesek meghosszabbodott tanulási ideje áll. A 2011. évi népszámláláskor a 15 19 évesek 89 és a 20 24 évesek 32 százaléka tanult nappali tagozaton. 2001-ben a két korosztály megfelelő mutatói ettől több mint 10 százalékponttal elmaradva 78, illetve 17 százalékot tettek ki. A 40 és 59 év közötti gazdaságilag aktív népesség száma 2001 és 2011 között nagyobb mértékben nőtt, mint a megfelelő korú teljes népesség. Ezzel az aktivitási arány 13 százalékponttal emelkedett, miközben az inaktív keresők aránya 29 százalékról 16 százalékra mérséklődött ebben a korcsoportban. Az aktivitás növekedése döntő részben a foglalkoztatottság bővüléséből származott. A legnagyobb változás az 55 59 éveseket jellemezte. E korosztály aktivitási rátája tíz év alatt megkétszereződött, 32 százalékról 64 százalékra nőtt. Ezen belül a megfelelő korú férfiaké 51 százalékról 71 százalékra, a nőké 15 százalékról 57 százalékra emelkedett. A nőknél mutatkozó növekmény az öregségi nyugdíjkorhatár 55 évről 62 évre történő fokozatos emelésével magyarázható, míg a férfiak körében mért változás hátterében a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségek, illetve a munkaviszony rokkantság címén való megszüntetésének beszűkülése állhat. A változások hatására az 55 59 éves férfi inaktív keresők aránya 47 százalékról 26 százalékra csökkent, a nőké pedig 82 százalékról 38 százalékra esett vissza. A törvényi változásokkal összefüggésben a 60 és 64 év közöttiek körében is nőtt a munka világában maradók száma és aránya. Pest megyében 2011-ben a nők 41 és a férfiak közel 52 százaléka tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Az előző cenzus adataihoz képest mindkét nem aktivitása növekedett, a férfiaknál 3,5 százalékpontos, míg a nőknél 5,5 százalékpontos volt az emelkedés. A nőknél megfigyelhető nagyobb mértékű változást döntően az intenzív 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
1.5.2. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Településtípus aktív Férfi inaktív kereső eltartott Összesen aktív Nő inaktív kereső eltartott (%) Összesen Megyei jogú város 53,0 19,7 27,3 100,0 43,1 31,4 25,5 100,0 Többi város 52,2 19,4 28,5 100,0 41,7 32,5 25,8 100,0 Városok összesen 52,2 19,4 28,4 100,0 41,9 32,4 25,7 100,0 Községek, nagyközségek 51,0 21,0 28,1 100,0 39,5 34,4 26,2 100,0 Megye összesen 51,8 19,9 28,3 100,0 41,0 33,1 25,9 100,0 1.5.2. ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) nyugdíjkorhatár emelés magyarázza. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek között a férfiak aránya nagyobb, de a különbség mérséklődik. Az inaktív keresőket nőtöbblet jellemezte, mivel hosszabb várható élettartamukkal összefüggésben, körükben magasabb az időskorúak, és ebből adódóan a nyugdíjasok aránya. A gyermekvállalás is elsősorban a nőket tartja távol a munkaerő-piactól, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy közöttük magasabb az inaktív keresők aránya, mint a férfiaknál. A gazdasági aktivitás mutatói a fővároshoz közeli területeken, vagyis az agglomerációs övezetben, illetve a városokban alakultak kedvezőbben. A 2011. évi népszámlálás időpontjában az agglomerációs övezet népességének 43 százaléka dolgozott, a térség munkanélküliségi rátája 10 százalékot tett ki. Ezzel szemben Pest megye agglomerációhoz nem tartozó településein a foglalkoztatottság ennél átlagosan 4,3 százalékponttal alacsonyabb, a munkanélküliség pedig 2,8 százalékponttal magasabb volt. A megye városaiban a népesség 47 százaléka, a községekben 45 százaléka volt jelen foglalkoztatottként, vagy munkanélküliként a munkaerőpiacon. Ezen belül a foglalkoztatási ráta 42, illetve 40 százalékot, a munkanélküliségi ráta pedig 11, illetve 12 százalékot tett ki a városokban, illetve a községekben. A megye települései közül Százhalombattán és Dunakeszin a legmagasabb, 50 százalékot is meghaladó, az aktivitási arány. A lakosság foglalkoztatottsága is ebben az agglomerációhoz tartozó két városban a legnagyobb. A munkanélküliségi ráta Telkiben a legalacsonyabb és Örkényben a legmagasabb. A járások közül a Vecsési, a Dunakeszi és az Érdi járásban haladta meg a 48 százalékot a gazdaságilag aktívak és a 43 százalékot a foglalkoztatottak népességen belüli aránya. Mind az aktivitási, mind a foglalkoztatottsági ráta a Nagykőrösi járásban volt a legalacsonyabb, 42, illetve 36 százalékos értékkel. Az inaktív keresők aránya a Szobi járásban a megyei átlagot 7,2 százalékponttal meghaladva 34 százalékot tett ki. Ezzel szemben a Budakeszi járásban élők kevesebb mint 24 százaléka tartozott az inaktív keresők csoportjába. Az eltartottak esetén is e két járás képviselte a szélsőértékeket; a Szobi járásban a népesség 24 százaléka, a Budakeszi járásban 30 százaléka tartozott ebbe a csoportba. A különféle gazdasági aktivitású csoportok legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása jelentősen eltér egymástól. Az eltartottak ahol a fiatal korcsoportok aránya meghatározó alacsonyabb iskolai végzettségűek. A megyében élő inaktív keresők közül a nyugdíjasok 53 százaléka legfeljebb nyolc általánost végzett, 23 százalékának volt legmagasabb befejezett végzettségként érettségije, és 10 százaléka szerzett 3.14. Pest megye 19
Helyünk az országban: Pest megye aktivitási mutatói az országos átlagnál némileg kedvezőbb képet mutatnak. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 1,4 százalékponttal magasabb, a munkanélkülieké pedig 0,6 százalékponttal alacsonyabb az országosnál. Az inaktív keresők aránya a megyék közül itt a legalacsonyabb, az eltartottak aránya pedig az átlagosnál 2,1 százalékponttal magasabb. 2011-ben a lakóhelyükön dolgozó foglalkoztatottak aránya Pest megyében volt a legkisebb. A megyében élő foglalkoztatottak az országos 13 százalékát adták, a lakhelyükön dolgozókon belül ez az arány 6,9 százalék volt. Az összes magyarországi naponta ingázó foglalkoztatott 24 százaléka valamelyik Pest megyei településről indult el munkába, míg a változó településen dolgozók 17 százaléka élt a megyében. diplomát. A gyermekgondozási ellátásban részesülők 35 százaléka érettségizett, de magasabb végzettséget nem szerzett, és további 32 százaléka fejezte be sikeresen az egyetemet, főiskolát. Körükben magasabb volt a diplomások aránya, mint a foglalkoztatottaknál, azonban nemcsak a legképzettebbek, hanem az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek és a legfeljebb az általános iskolát befejezettek aránya is nagyobb volt, mint a dolgozók körében. Az egyéb inaktív keresők iskolázottsága mind a már említett inaktív keresőkénél, mind a munkanélküliekénél alacsonyabbnak bizonyult. E csoportban a diplomások aránya 4,6 százalékot, az általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségűeké 53 százalékot tett ki. A megyében élő munkanélküliek 9,7 százaléka rendelkezett diplomával, további 31 százalékának pedig az érettségi volt a legmagasabb befejezett végzettsége. A foglalkoztatottakat ennél kedvezőbb (25, illetve 37 százalékos) arányszámok jellemezték. A Pest megyében lakó foglalkoztatottak harmada 165 ezer fő talált a lakóhelyén munkát. Több mint 281 ezer fő a foglalkoztatottak 56 százaléka naponta más településre járt dolgozni, 9,9 százalékuk változó településen dolgozott, 0,8 százalékuk pedig egy évnél rövidebb időre külföldön vállalt munkát. A megyében élő foglalkoztatottak mobilitása növekedett. A tíz évvel korábbi népszámlálás során a foglalkoztatottak 43 százaléka dolgozott azon a településen, ahol lakott, szemben a mostani egyharmados aránynyal. A 30 évnél fiatalabb foglalkoztatottak 27 százalékának volt lakóhelyén a munkahelye, míg a 60 éves és idősebb munkavállalók 46 százalékának. 1.6.1. ábra A három legnagyobb nemzetiséghez tartozók aránya, 2011 (%) Német Cigány (roma) Szlovák 1.6. Nemzetiség, anyanyelv A 2011. évi népszámlálás nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó kérdéseire nem volt kötelező a válaszadás. A kérdőíven a válaszadók nem csak egyetlen nemzeti- 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
séghez tartozónak vallhatták magukat, hanem kettős nemzetiségi identitás vállalására is lehetőség volt. A nemzetiségi hovatartozás helyes értékeléséhez hozzátartozik az anyanyelvre, illetve a családi, baráti körben használt nyelvre vonatkozó kérdésekre adott válaszok áttekintése is. Utóbbi két jellemző esetében is lehetőség volt két válasz megjelölésére. Így az adatok e témákban halmozódást tartalmaznak. A fent említett kérdések együttes értékelése alapján, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. év CLXXIX. törvény mellékletében meghatározott 13 magyarországi nemzetiséghez (a továbbiakban: hazai nemzetiségek) Pest megyében 71 033 fő, a lakónépesség 5,8 százaléka tartozott. A legnagyobb létszámú nemzetiségi közösségek a német, a cigány, a szlovák és a román voltak, ezek adták a hazai nemzetiségekhez tartozók kilenctizedét, sorrendben 42, 29, 11 illetve 8 százalékát. A 2001. évi népszámláláshoz képest növekedett nemzetiséghez tartozók száma, csak a szlovák, a görög és a szlovén kisebbséghez tartozók száma csökkent. Az összességében 12 ezer fős kisebbséget alkotó bevándorolt nemzetiségi csoportokhoz tartozók száma a hazai nemzetiségeknél nagyobb arányban emelkedett, a legnagyobb létszámú orosz nemzetiség száma megháromszorozódott a 2001. évi népszámlálás óta. A hazai nemzetiségekhez tartozók korösszetétele összességében valamivel kedvezőbb volt, mint a teljes népességé. Ez azonban szinte kizárólag a cigányság rendkívül fiatal korösszetételének köszönhető, a többi nemzetiség esetében a gyermekek aránya jóval elmarad ettől. A cigány nemzetiséghez tartozók 31 százaléka 14 év alatti gyermek, a 40 évesnél fiatalabbak együttes részaránya 75 százalék volt. Az idősek magas aránya a szlovákokra, a ruszinokra és a horvátokra jellemző. A bevándorló nemzetiségi csoportokhoz tartozók között helyzetüknél fogva egyaránt alacsony a gyermekkorúak és idősek aránya, zömük a 15 59 éves korosztályba tartozott. A hazai nemzetiségekhez tartozók többnyire magyar állampolgárok, csak az ukrán, a román és a lengyel 1.6.1. tábla A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011 Nemzetiség Nemzetiség Anyanyelv alapján Családi, baráti körben használt nyelv Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik a népesség a 2001. évi fő százalékában Bolgár 663 498 467 1 052 0,1 326,7 Cigány (romani, beás) 20 065 4 841 5 598 20 719 1,7 166,2 Görög 498 183 259 593 0,0 96,4 Horvát 854 228 325 980 0,1 135,9 Lengyel 817 475 639 1 027 0,1 175,3 Német 24 994 3 891 10 615 30 176 2,5 167,3 Örmény 412 37 52 452 0,0 407,2 Román 3 966 1 801 2 508 5 649 0,5 484,9 Ruszin 276 93 126 351 0,0 152,6 Szerb 1 376 719 920 1 620 0,1 124,0 Szlovák 6 051 1 610 3 519 7 463 0,6 89,6 Szlovén 69 30 38 107 0,0 28,2 Ukrán 625 348 326 844 0,1 102,1 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen 60 666 14 754 25 392 71 033 5,8 157,5 3.14. Pest megye 21