TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XVIII.

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XVIII.

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XVIII. SZEGED 1991

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztő bizottság Barta László, Blazovich László, Gaál Endre, Kovács Miklósné, Kruzslicz István, Vigh Zoltán Szerkesztette BLAZOVICH LÁSZLÓ Lektorálta Blazovich László, Érszegi Géza, G rezsa Ferenc, Szegfű László Műszaki szerkesztő GAÁL ENDRE ISSN 0133 414X Blazovich László, 1991 A Szegedért Alapítvány és Szeged Város önkormányzatának támogatásával kiadja a Csongrád Megyei Levéltár

B LA Z O V IC H L Á S Z L Ó - G ÉCZI L A JO S OKLEVELEK A CSANÁD NEMZETSÉG TÖRTÉNETÉHEZ 1 1321. július 29. DL 322. 17.. p. 51 52. (NRA. 872. 65.) I. Károly király Pongrác fia Tamás fia Csanád váradi prépost és testvérei: Miklós és Pongrác valamint harmadik testvére, Lőrinc fiai: János és Tamás kérésére Tömörkény, Zenta, Csóka, Szanád, Varsány és Terjén nevű Csanád megyében a Tisza mellett fekvő örökölt birtokaikat visszaadja. Carolus Dei gratia Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae, Ramae, Serviae, Gallitiae, Lodomeriae, Cumaniae, Bulgariaeque rex omnibus Christi fidelibus tam praesentibus, quam futuris praesentem paginam inspecturis salutem in omnium Salvatore. Iustis petitionum desideriis consensum praebere ius invitat et regalis sublimitas exhortatur. Proinde ad universorum notitiam harum serie volumus pervenire, quod vir discretus magister Chanadinus praepositus Waradiensis, secretarius nótárius et comes capellae nostrae, Nicolaus et Pancratius, Joannes et Thomas filii Laurentii, fratris sui, dilecti et fideles nostri ad nostrae serenitatis accedeníes praesentiam et suae fidelitatis servitia laude digna exacte diligenti studio nostrae maiestati impensa rememorantes et exponentes quasdam possessiones infrascriptas, videlicet Temueken, Zyntha, Chaka, Zanath, VVassian et Tynha vocatas prope Tyciam in comitatu Chanadiensi existentes, asserentes ipsas sibi iure hereditario pertinere a nostra maiestate reddi et restitui perpetuo postulaverunt. Unde nos, qui ad extollenda iustorum praeconia et reprimendam insolentiam transgressoris gladii a Domino recepimus potestatem attendentes et perspicue contemplationis studio fidelitates et obsequia gratuita eorundem nostrae maiestati impensa in memóriám revocantes, per que a priscis illis temporibus, quibus ad serenissimum culmen regiminis Hungáriáé volente Domino accessissemus gubernantes, fortune casibus se submittendo et pro nostri regiminis promotione sua exponendo nostroque lateri iugiter adherendo quandam fidelitatis praerogativam prae ceteris sortiendo iidem nobis meruerunt complacere et se reddere gratiosos adeo, ut noster animus regius in ipsorum servitiis mitissime conquievit. Volentes pro tot et tantis fidelitatum meritis eisdem magistro Chanadino praeposito et fratribus suis renumerationis occurrere donativo, ut paulisper votis eorundem annuamus horum respectuum quam eis in posterum impendere intendimus nos minima fecisse reputando praefatas possessiones Temueken, Chaka, Zintha, 5

Zanad, Wassian et Tynhan cum omnibus utilitatibus suis et pertinentiis universis sub suis metis et terminis eidem domino Chanadino praeposito, Nicolao, Pancratio, Joanni et Thomae praedictis, fratribus eiusdem domini praepositi et pereos suis heredibus heredumque suorum successoribus iure perpetuo pacifice reddimus et restituimus possidendas, tenendas et habendas. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem praesentes concessimus litteras, omnia privilegia, litteras et instrumenta super dictis possessionibus obtenta et cuiusque concessa vacua prorsus et vigore firmitatis carituras nunciando authoritate praesentium duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Datum per manus discreti viri magistri Joannis ecclesiae Albensis praepositi aulae nostrae vicecancellarii et archidiaconi de Kikelleo dilecti et fidelis nostri anno Domini millesimo trecentessimo vigesimo primo, quarto Calendas Augusti, regni autem nostri anno similiter vigesimo primo. Átírta I. Károly király 1323. [szeptember 20. előtt]»-ii. János király 1570. december 1.» Báthory István erdélyi vajda 1572. május 29. 7 1323. [február 7 előtt] Temesvár Dl. 322. 10.. p. 33 34. (NRA 872. 65.) I. Károly király tudatja a váradelőhegyi konventtel és préposttal, hogy hozzájárult: Tamás fia Miklós mester szebeni ispán a Föld nevű Bihar megyei birtokot Chook fivérétől, Pétertől megvegye és meghagyja, hogy az adásvételről a konvent privilégiumot állítson ki. Carolus Dei gratia rex Hungáriáé fidelibus nostris praeposito et conventui Sancti Stephani de promontorio Waradiensi salutem et gratiam. Cum nos ratione fidelium servitiorum magistri Nicolai filii Thomae, comitis de Sceben annuerimus, ut possessionem Feold vocatam, quam Petrus fráter Chook magistro Nicolao praefato vendet coram vobis et comitatu de Bihor existentem et intra possessiones ipsius magistri Nicolai sitam non aliter de commetaneis et vicinis ipsius possessionis nisi idem magister Nicolaus emere possit seu pretio ab ipso Petro comparare, fidelitati vestrae firmiter praecipimus per praesentes, quatinus non aliis vicinis eiusdem possessiones, sed ipsi magistro Nicolao super emptione et venditione eiusdem privilégium vestrum prout vobis partes retulerint conferre debeatis cum prohibitione alicuis non curantes aliud nullatenus facere praesumentes. Datum in Themeswar,... Epiphaniarum, anno Domini millesimo trecentesimo vigesimo tertio. Átírta a váradelőhegyi konvent 1323. február 7.> I. Károly király 1323. június 12.>11. János király 1570. december 1.»Báthory István erdélyi vajda 1572. május 29. 6

3 1323. FEBRUÁR 7. Dl. 322. 10.. p. 33 34. (NRA. 872. 65.) A váradelőhegyi /convent és Jakab prépost előtt a Bihar megyei Chook fivére, Péter fiaival: Mihállyal és Pállal együtt Föld nevű Bihar megyei örökölt birtokukat 100 már megkapott finom ezüstért eladják Tamás fia Miklós mesternek, szebeni ispánnak. Iacobus praepositus et conventus Sancti Stephani prothomartyris de promontorio Waradiensi omnibus Christi fidelibus praesentium notitiam habituris salutem in omnium Salvatore. Quoniam antiqua regni consuetudo laudabilis et etiam approbata cunctorum negotionum seriem, quae apud regnicolas vegetantur, scriptis collegiorum fidelium solent memoriae commendari, ne lites in posterum et disceptationes oriantur ex eis, quae labilis memoria hominum contegeret aut deficiente aetate deficerent, quae inter partes legittime processerunt merito debemus styli officio declarare, quae ex Concordia partium in emptionibus et venditionibus coram nobis publice processerunt, quapropter ad universorum notitiam harum serie volumus pervenire, quod Petro fratre Chook de comitatu de Byhor una cum filiis suis Michaele et Paulo ex una parte, ex altera vero magistro Nicolao filio Thomae, comite de Sceben in nostri personaliter constitutis praesentia, dictus Petrus una cum filiis suis supradictis quandam possessionem ipsorum hereditariam Pheld vocatam in dicto comitatu de Byhor existentem cum omnibus utilitatibus suis et fructibus, metis et terminis, quibus ex antiquo possessa fuerat dedit, vendidit et assignavit supradicto magistro Nicolao filio Thomae pro centum marcis fini argenti, quas se dixit integre recepisse, iure perpetuo pacifice sibi et suis heredibus possidendam. Assumpsit etiam supradictus Petrus et filii sui, videlicet Michael et Paulus supradictum magistrum Nicolaum et heredes suos ab omni onere et gravamine, si quae contingerent de proprietate dictae possessionis expedire coram quolibet iudice propriis laboribus et expensis. Accepimus etiam litteras domini nostri Caroli Dei gratia illustrissimi regis Hungáriáé nobis directas cum sigillo novo, quas ad petitionem saepedicti magistri Nicolai praesentibus inseri fecimus de verbo ad verbum sub hac forma: (Id. 1323. február 7. előtt.) Nos igitur ad petitionem praedictarum partium praesentibus sigillum nostrum duximus apponendum. Datum feria secunda proxima post Dominicam Esto mihi anno Domini millesimo trecentesimo vigesimo tertio. Átírta I. Károly király 1323. június 12. =-II. János király 1570. december 1. >Báthory István erdélyi vajda 1572. május 29. 7

4 1323. június 12. Dl. 322. 10.. p. 33 34. (NRA. 872. 65.) I. Károly király Tamás fia Miklós mester kérésére átírja és megerősíti a váradelőhegyi konvent és Jakab prépost 1323. február 7-i, Föld birtok megvásárlásáról szóló privilégiumát. Carolus Dei gratia Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae, Romáé, Serviae, Galiciae, Lodomeriae, Comaniae, Bulgariaeque rex, princeps Salernitanus et honoris ac montis Sancti Angeli dominus universis Christi fidelibus praesentibus pariter et futuris, praesens scriptum inspecturis salutem in omnium Salvatore. Provida regum discretio non solum quod extitit, debet instituere, séd et regaliter instituta statu debito conservare. Proinde ad universorum notitiam harum serie volumus pervenire, quod magister Nicolaus filius Thomae fidelis noster ad nostram accedens praesentiam exhibuit nobis privilégium Jacobi praepositi et eonventus Sancti Stephani prothomartyris de promontorio Waradiensi super emptione possessionis Pheld vocatae confectum, petens a nobis, ut ipsum privilégium super huiusmodi emptione ratum habere et nostro sibi privilegio novo et authentico sigillo nostro consignato dignaremur confirmare. Cuius quidem privilegii tenor talis est: (ld. 1323. február 7.) Nos siquidem ipsius magistri Nicolai petitionem iustam et legittimam fore considerantes ipsum privilégium praepositi et eonventus praedictorum in nulla sui parte vitiatum per tenorem supraseriptum praesentibus insertum ratificamus, acceptamus, approbamus ipsumque venditionem et emptionem, prout prius ex nostro beneplacito et consensu processerat, eidem magistro Nicolao et suis heredibus perpetuo permanere et valere authoritate praesentium confirmamus. In cuius confirmationis memóriám perpetuamque firmitatem praesentes concessimus litteras duplicis sigilli nostri növi et authentici munimine roboratas. Datum per manus disereti viri magistri Ladislai Albensis ecclesie praepositi, aulae nostrae vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, anno Domini millesimo trecentesimo vigesimo tertio, secundo Idus Junii, regni autem nostri anno similiter vigesimo tertio venerabilibus in Christo patribus Bolezlao Strigoniensi et fratre Ladislao Colocensi archiepiscopis, Joanne Nitriensi, Benedicto Chanadiensi Nicolao Jauriensi, Georgio Syrmiensi, Ladislao Quinque Ecclesiensi, Iwanka Waradiensi, Andrea Transsilvano, Chanadino Agriensi et Henrico Wesprimiensi dominis episcopis ecclesias Dei feliciter gubernantibus, magnificis viris Philippo palatino, comite Scepusiensi et de Wywar, Demetrio magistro thavarnicorum nostrorum, comite Bachiensi et Trinchiniensi, magistro Lamperto iudice curiae nostrae, comite Chanadiensi et Nitriensi, Thoma waiuoda Transsilvano et comite de Zonuk, Nicolao bano totius Sclauoniae, comite Soproniensi et de Kamarun, Paulo bano de Machow, comite Syrimiensi, de Wolkou et de Bodrugh, Mikch magistro thavarnicorum dominae re- 8

ginae consortis nostrae charissimae, magistro Desew iudice curiae eiusdem dominae reginae, Dionysio magistro dapiferorum, Blasio magistro agazonum nostrorum, Nicolao comite Posoniensi et aliis quam plurimis regni nostri comitatus tenentibus et honores. Átírta II. János király 1570. december I. =» Báthory István erdélyi vajda 1572. május 29. 5 1323. [szeptember 20 előtt] DL 322. 17.. p. 51 52. (NRA. 872. 65.) 1. Károly király a Csanád nembeli Csanád egri püspök, és testvérei, Pongrác fia Tamás fiai: Miklós és Pongrác mesterek valamint testvérük, Lőrinc fiai: János és Tamás kérésére átírja és megerősíti saját 1321. július 29-i oklevelét bizonyos Tisza menti birtokok visszadásáról. Carolus Dei gratia Hungáriáé, Dalmatiae, Cratiae (sic), Ramae, Serviae, Gallitiae, Lodomeriae, Cumaniae, Bulgariaeque rex, princeps Salernitanus et honoris ac montis Sancti Angeli dominus omnibus Christi fidelibus praesentem paginam inspecturis salutem in Domino sempiternam. Notitiae omnium tarn praesentium, quam futuris harum serie volumus pervenire, quod venerabilis in Christo pater dominus Chanadinus eadem gratia episcopus Agriensis, Nicolaus et Pancratius magistri filii Thomae filii Pancratii de genere Chanad, item Joannes et Thomas filii Laurentii, fratris eorundem in nostri personaliter praesentia constituti exhibuerunt nobis privilégium nostrum cum antiquo sigillo nostro super facto quarundam possessionum ipsorum emanatum petentes nos humiliter et devote, ut ipsum privilégium de nostra benignitate cum novo nostro et authentico sigillo tenore infrascripto dignaremur confirmare ad cautelam. Cuius tenor tabs est: (Id. 1321. július 29.) Nos vero considerantes iustis petitionibus ipsius domini episcopi et fratrum suorum praedictorum, fidelium nostrorum, ne falsitas praevaleat aequitate, cum favore regio occurrentes ipsum privilégium nostrum cum antiquo sigillo nostro consignatum non rasum, non cancellatum, nec in aliqua sui parte vitiatum de verbo ad verbum praesentibus transscriptum appensione nostri novi et authentici sigilli duximus ad cautelam confirmari pro rei memoria sempiterna. Datum per manus discreti viri Ladislai praepositi Albensis, aulae nostrae vicecancellarii, dilecti et fidelis nostri anno Domini millesimo trecentesimo vigesimo tertio, regni autem nostri anno similiter vigesimo tertio venerabilibus in Christo patribus dominis Bolezlao Strigoniensi, fratre Ladislao Colociensi et fratre Petro Spalatensi archiepiscopis, Joanne Nitriensi, Benedicto Chanadiensi, Nicolao Jaurensi, Georgio de Sancto Ireneo, Ladislao Quinque Ecclesiensi, fratre Petro Boznensi, Iwanka Waradiensi, Andrea Transsilvano, Henrico Wesprimiensi et aulae dominae reginae cancellario ecclesiarum episcopis, magnificis viris Philippo palatino, comite 9

Zepusiensi et de Wywar ac iudice Cumanorum, Demetrio magistro thavernicorum, comite Bachiensi et Tryncheniensi, Lamperto iudice curiae nostrae, comite Chanadiensi et Nitriensi, Thoma wayuoda Transsilvano, comite de Zonuk, Nicolao bano totius Sclauoniae, comite Supruniensi et de Kamarun, Mikch magistro thavernicorum dominae reginae consortis nostrae charissimae, comite de Saarus et de Zemlyn, Deseo iudice curiae eiusdem dominae reginae, Paulo bano de Machou, comite Syrmiensi, de Walkow et de Bwdrugh, Blasio magistro agazonum nostrorum, comite Honthensi, Dionisio magistro dapiferorum nostrorum, castellano de Mihald, Nicolao comite Posoniensi et Nicolao comite Simigiensi et aliis quam plurimis regni nostri comitatus tenentibus et honores. Átírta II. János király 1570. december l.>b áthory István erdélyi vajda 1572. május 29. 6 1360. október 14. Dl. 322. 20.. p. 56 57. (NRA. 872. 65.) A váradi káptalan jelentése I. Lajos királynak, hogy a Csanád nembeli Tamás kalocsai érsek és testvére, Kelemen valamint Miklós és fiai: György és Miklós továbbá Lőrinc fiai: János és Tamás között a birtokosztályt elvégezte. Excellentissimo domino eorum domino Lodovico Dei gratia illustri regi Hungáriáé capitulum ecclesiae Waradiensis orationes in Domino debitas et devotas. Litteris magnifici viri comitis Stephani Bwbeek iudicis curiae vestrae celsitudinis módúm et formám iudiciariae deliberationis eiusdem exprimentibus nobis directis honore, quo decuit receptis una cum homine vestro Joanne filio Mikocza de curia vestra ad hoc specialiter deputato litteris in eisdem inserto magistrum Ladislaum archidiaconum de Kwlesser, socium et concanonicum nostrum ad contenta praedictarum litterarum fideliter exequenda pro utrisque partibus de partium voluntate duximus destinandum, qui demum ad nos reversi et per nos requisiti nobis concorditer retulerunt, quod ipsi in octavis festi Beati Regis Stephani nunc praeteritis et aliis diebus immediate sequentibus ad hoc aptis licet ad facies possessionum infraspecificandarum vicinis et commetaneis earundem universis legittime convocatis et partibus praesentibus accedere et easdem iuxta cursus et limites metales reambularent visis et circumspectis earundem quibuslibet qualitatibus, quantitatibus, fructuositatibus, utilitatibus et valoribus Deum et eius iustitiam ferendo prae oculis favore et amore ipsarum partium non aliecti et easdem in tres dividere partes rectas et coaequales voluissent tarnen ipsi nobiles infraspecificandi ipsimet pari consensu divisissent eomodo, quod primo possessionem Jenew vocatam divisissent eomodo, quod unus vicus simplicis ordinis KysJeneo a parte septentrionali adiacens versus partem orientalem protensus usque finem sorté superposita cessisset domino archiepiscopo Colocensi et dem enti fratri suo et provenisset. Item alter vicus in medio fluvii Chrysii in tribus locis situs similiter sorté superposita cessisset in ius et pro- 10

prietatem magistrorum Joannis et Thomae filiorum Laurentii. Item tertius vicus Vorssinauta nominatus a parte meridionali adiacens versus partem orientalem protensus provenisset Georgio et Nicolao filiis Nicolai de Thelegd modo quo supra sorté missa perpetuo possidendus ita tarnen, quod pro aequipollentia vici Kysjeneo de vico Wosuanuta trés fundos curiae a fundo Nicolai de Zala, a parte orientali unum vicum duplicis ordinis inclusive usque finem cuique parti cederet assignassent. Hoc etiam declarato, quod idem magister Clemens in eodem vico Vosuanuta plures iobagiones locandi minime habeant facultatem, dummodo praedicti filii Nicolai dehinc ad possessionem Wylak perrexissent et ipsam modo simili in trés divisissent partes eo modo, quod unus vicus simplicis ordinis iuxta fluvium Chrysii a parte meridionali situs versus partem occidentalem protensus metaüque signo sequestratus sorté superposita provenisset in portionem praedicti domini archiepiscopi et dementis fratris sui praedictorum, item a praedicto signo metali, videlicet a domo Gregorii inclusive unus vicus duplicis ordinis versus partem orientalem protensus usque domo Michaelis similiter inclusive modo simili sorté superposita cessisset Georgio et Nicolao filiis Nicolai de Thelegd, tertius vicus similiter a praedicto signo metali a parte septentrionali adiacens versus partem occidentalem protensus posita sorté provenisset filiis Laurentii, Joanni et Thomae praenotatis, possessionem autem Battyan vocatam trifarie divisissent hoc modo, quod unus vicus simplicis ordinis in eadem situs versus occidentem iuxta flumen Chrysii protensus a domo Nicolai dicti Istenus usque finem cessisset domino archiepiscopo et dementi fratri suo, item alter vicus similiter simplicis ordinis versus partem septentrionalem protensus signoque metali sequestratus cessisset Nicolao et Georgio filiis Nicolai, item tertius vicus a praedicta meta, videlicet a domo praescripti Nicolai dicti Istenus exclusive versus partem orientalem protensus cessisset filiis Laurentii, videlicet Joanni et Thomae. Dehinc ad possessionem Olahtelek vocatam accessissent, quam in duas divisissent partes rectas et coaequales eo modo, quod media pars eiusdem a parte occidentali existens cum omnibus utilitatibus possessionariis signo metali sequestrando atque sorté superposita cessisset in portionem magistrorum Georgii et Nicolai praedictorum reliqua vero medietate eiusdem magistris Joanni et Thomae filiis Laurentii modo quo supra remanendo pro cuiusquidem aequipollentia pro tertia parte possessio Kwesd praenotatis domino archiepiscopo et dem enti fratri suo sorté super posita extitisset assignata, alias autem possessionis Olachales divisissent hoc modo, quod una possessio Ewruenes vocata cum uno loco sessionali iuxta unum rivulum Wruerespataka habito sorté posita cessisset in ius et proprietatem eorundem Georgii et Nicolai filiorum Nicolai praelibatorum pro cuius aequipollentia possessio Lwk vocata similiter cum uno loco sessionali Tataraspatak vocato posita sorté cessisset magistris Joanni et Thomae filiis Laurentii antedictis pro aequipollentia earundem, videlicet pro tertia portioné Dobrachonhaza et Kwesdrew sorté super posita cessisset domino archiepiscopo Colocensi et dementi fratri suo. Item unus fundus curiae in praedicta possessione Jeneo situatus cum duobus molendinis lapideis a parte septentrionali situatis cum omnibus utilitatibus posita sorté cessisset magistris Joanni et Thomae filiis Laurentii 11

pro aequipollentia eorundem fundi et molendinorum. Unus fundus in civitate Waradiensi in vico Sancti Jacobi situs similiter cum duobus molendinis in eadem possess io n Jenew a parte meridionali habitis similiter cum omnibus utilitatibus suis posita sorté cessisset Georgio et Nicolao filiis Nicolai, pro quarum aequipollentia praedictis domino archiepiscopo et dem enti fratri suo in possessione Pispeky unus fundus cum duobus molendinis cum omnibus suis utilitatibus posita sorté provenisset. Adicientes etiam pari consensu et voluntate, ut in ipso fluvio Chrysii plura molendina deinceps constituere minime valerent, fiuvium autem Chrysii communi usui deputassent. Item in partibus Transsilvanis iuxta Morisium possessionarias portiones in possessionibus Benenyk, Chaklya, Filepkwewe cum omnibus ad se pertinentiis et utilitatibus possessionariis missa sorté cessisset Joanni et Thomae filiis Laurentii, pro aequipollentia earundem magistris Georgio et Nicolao filiis Nicolai Stanislowhaza cum ad se pertinentiis ac possessio Zentdemether et Moharew posita sorté cessissent et devenissent pro aequipollentia autem earundem domino archiepiscopo et Clementi fratri suo possessio Teyes cum suis pertinentiis, quae alio nomine ut puta Hwdus nominatur. Et Almazegh ac Weresegyhaz in comitatu Orodiensi existentes posita sorté provenissent. Abhinc ad comitatum Chanadiensem perrexissent, ibique divisionem fecissent eo modo, quod portiones possessionarias in possessionibus Makoflfalwa, Thembes, Zylwazeg et Zombor cum sylva ad se pertinenti ac cum medietate sylvae possessionis Ladan, Monostoros Kanysa et medietas possessionis Weresegyhaz vocatae sorté super posita devenissent domino archiepiscopo et Clementi fratri suo, pro quarum aequipollentia Joanni et Thomae filiis Laurentii possessiones Nogy Tarnuk, Kys Tarnuk, Kemechye, Palatha cum sylva sua et Bodogazzonffalwa cessissent ac tributum in praedicta possessione Tharnuk exigi consvetum communi usui deputassent, item pro aequipollentia praedictarum possessionum possessio Zent Levvrencz vocata cum sylva sua et cum possessionibus Wyflfalw, Warasffalw, Kisfalw ac predicta possessio Ladan integraliter cum medietate sylvae suae, Pordan, Rabe, Vruzlanus, sorté superposita cessissent Georgio et Nicolao annotatis cum utilitatibus quibuslibet possessionariis, item in alia divisione magistris Joanni et Thomae posita sorté possessiones Akach cum possessione Zent Miklós et piscina ad eandem pertinenti et Bochyard provenissent, pro alia autem portioné divisionali praenotatis domino archiepiscopo et Clementi filiis Pangratii possessiones Rasan et Zent Miklós cum piscinis posita sorté provenissent, item pro tertia portioné possessionaria filiis Nicolai, videlicet Georgio et Nicolao possessiones Choka cum piscinis ac cum stagno Sula dicto et possessio Zanad similiter cum piscinis Zethen et Zymard cum Suztulahaza et suis pertinentiis sorté posita provenissent. Item in alia divisione filiis Laurentii, Joanni et Thomae Such et Humukrew cum utilitatibus suis sorté posita cessissent, filiis autem Nicolai de Thelegd possessiones Chawas et Keer cessissent, item filiis Pangratii Temueken et Kyngerch cum piscinis et possessione Vrs et terris usualibus et utilitatibus quibuslibet cessissent, possessionem autem Hodeghaz vocatam in tres divisissent partes coaequales, cuilibet parti cessissent duodecim fundi curiae, fiuvium 12

autem Morosii ac terras usuales, prata fenilia et terras arabiles, cultas et incultas communi usui deputassent. Super quibus quidem divisionibus praedictarum possessionum sponte factis utraeque partes Concordes et contentae extitissent, si autem quaecunque possessio temporum in eventu ab aliquo ipsorum iudiciario ordine non propter nótám alicuius criminis vei facti contingeret alienari, extunc praedictae partes possessionem pro duabus portionibus quantitate, utilitate et valorc consimili eidem dare tenerentur. Datum feria quarta proxima ante festum Beati Galli confessoris anno Domini millesimo trecentesimo sexagesimo. Átírta Bebek István országbíró 1360. október 20. =-II. János király 1570. december l.s- Báthory István erdélyi vajda 1572. május 29. 7 1360. OKTÓBER 20. Dl. 322. 20.. p. 54 58. (NRA. 872. 65.) Bebek István országbíró a Csanád nembeli Pongrác fia Tamás kalocsai érsek és testvére, Kelemen valamint Miklós fiai: György és Miklós továbbá Lőrinc fiai: János és Tamás kérésére tett birtokosztályt privilegiális formában megerősíti. Nos comes Stephanus Bwbeek iudex curiae Serenissimi et magnifici principis domini Ludovici Dei gratia inclyti regis Hungáriáé memoriae commendantes tenore praesentium significamus, quibus expedit, universis, quod Andreas de Chawas pro venerabili in Christo patre domino Thoma archiepiscopo ecclesiae Colocensis ac magistro Clemente filio Pangratii fratre eiusdem domini archiepiscopi cum procuratoriis literis honorabilis capituli ecclesiae Waradiensis in octavis festi Beati Georgii martyris proxime praeteritis iuxta continentiam litterarum eiusdem domini nostri regis prorogatoriarum et capituli Chanadiensis ecclesiae citatoriarum in nostram iudiciariam accedens praesentiam contra magistros Georgium et Nicolaum filios Nicolai, Joannem et Thomam filios Laurentii de Thelegd proposuerat eo modo, quod licet praedictus dominus Thomas archiepiscopus ac magister Clemens in quibusdam possessionibus ipsorum una cum eisdem magistris Georgio et Nicolao ac Thoma et Joanne fratribus ipsorum patruelibus perpetuam habuerint divisionem, tarnen in possessionibus infracriptis ipsos communiter contingentibus nondum inter eos aequalis fuisset facta divisio perpetua aliqualis et ex eo easdem possessiones, videlicet Wyfalw, Zentdemether, Benenyk in partibus Transsilvanis, Chaklya, Jeneo, Battyan, Wylak, Olahtelek, Kwes, Wruenyes, Look, Dobrachenhaza, in civitate Waradiensi unum fundum curiae, et in possessione Pispwky prope Waradinum similiter unum fundum curiae ac duo molendina lapideorum in fluvio Wiuzuswize existentia, Kemeche, Nogtarnuk, Kystarnuk prope eandem Nagtarnuk, Zent Leurencz, Bwlchwhaza, Wassarusffalw, Kysfalw, Makoffalwa, Thembes, Zent Miklós, Zylwazegh, Palota, 13

Ládán, Zombor, Pardan, Wruzlanos, Monusturus Kanysa, Zanad, Wruzthelek, Temerken, Choka, Rasan, Zent Miklós, Keer, Swth, Hodeghaz, Humukrew, Akach, Kys Zent Miklós, Zent Margitazzony, Maholrew, Weresegyhaz, Almazegh, Kyszechien, Symand, Suztulahaza, Chawas. Item in partibus Transsilvanis iuxta Morisium in possessione Philepkewe et quinque possessiones ad easdem pertinentes in eisdem partibus Transsilvanis iuxta Morosium Stanislohaza et sex possessiones ad easdem pertinentes, Teyes et quinque possessiones ad easdem pertinentes. Item in territorio civitatis Bwdensis quatuor vineas et in eadem civitate Bwdensi trés fundos, item unum colonum Moior dictum in Kelenfeld habitum, necnon possessionem Kozar nominatam aequaliter et perpatualiter dividi facéré vellent iure regni requirente. Quibus perceptis praedictus magister Georgius filius Nicolai pro se personaliter et pro ipso magistro Nicolao fratre suo ac annotatus magister Joannes filius Laurentii pro se similiter personaliter, pro praedicto verő magistro Thoma fratre suo, Lampertus filius Joannis cum procuratoriis litteris dicti capituli Chanadiensis exurgendo responderant ex adverse, quod ipsi in praescriptis omnibus possessionibus eoque eaedem indivisae forent inter ipsos praemissam perpetuam divisionem et aequalem grata nti animo fieri vellent et haberi. Unde quia partes praedictae in praedictis possessionibus ipsorum divisionem modo praetacto inter se fieri veile retularent, ideo nos una cum regni baronibus et nobilibus nobiscum tune in iudicio assidentibus iudicantes commiseramus, quod homo regius pro partibus infra declarandis praesentibus testimoniis dicti capituli ecclesiae Waradiensis in octavi festi Sancti regis Stephani tunc venturis et aliis diebus ad id sufficientibus ad facies praescriptarum possessionum exceptis praedictis vineis et fundis in dicta civitate Bwdensi existentibus vicinis et commetaneis earundem universis legittime convocatis et partibus vel earum legittimis procuratoribus praesentiam accedentibus et easdem per veras suas metas et antiquas, si essent vel si deessent iuxta directos cursus et limites metales reambulando visis et circumspectis earundem qualitatibus, quantitatibus, fructuositatibus, utilitatibus ac valoribus Deum et eius iustitiam ferentes prae oculis favore et amore ipsarum partium non allectus easdem in tres divideret partes rectas et coaequales, quarum rectam unam partem praedictis domino Thomae archiepiscopo et magistro Clementi fratri suo ac aliam partem earundem praefatis magistris Georgio et Nicolao filiis Nicolai, necnon tertiam partem ipsarum praetitulatis magistris Thomae et Joanni filiis Laurentii positis signis metalibus ab invicem sequestrando statueret et committeret perpetuo possidendam, tenendam et habendam, contradictionibus ipsarum partium sibi invicem obviare non valentes commitendo tarnen, quod si qua partium praedictarum aliquam vel aliquas ex praedictis possessionibus vendidisset vel impignorasset, tarn qualitercunque negligenter ac propter sua facta et excessus non in forma iuris, nec per vim potentiariam de se alienasset, tunc huiusmodi possessionem vel possessiones talis pars in suam portionem assumere et iidem regius ac praefati capituli Waradiensis testimonia praedictis aliis partibus aequivalentiam et utilitate, qualitate et quantitate praedictis possessionibus alienatis aequipollentem dare et assignare tenerentur. Et quia ad huiusmodi possessionariam divisionem faciendam 14

homo regius et saepefati capituli Waradiensis testimonia pro partibus necessarii fuerant destinanda, ideo praetacto Waradiensi capitulo scribendo eorum amititiam litteratoriae petieramus diligenter, quatinus eorum mitterent homines utrisque partibus pro testimoniis fidedignos, quibus praesentibus Joannes filius Mikocha, homo regius de curia regia pro utrisque partibus ad hoc specialiter destinatus in praedictis octavis festi Sancti regis Stephani ad facies omnium praescriptarum possessionum vicinis et commetaneis earundem universis legittime inibi convocatis et partibus vel earum legittimis procuratoriis praesentibus accedens visis et consideratis earundem possessionum universis qualitatibus, quantitatibus, fructuositatibus, utilitatibus et valoribus in tres divideret partes rectas et coaequales. Quarum unam partem praedictis domino Thomae archiepiscopo et magistro Clementi filio Pangratii fratri suo, et aliam partem magistris Georgio et Nicolao filiis Nicolai, necnon tertiam partem praedictis magistris Joanni et Thomae filiis Laurentii de Thelegd positis signis metalibus a se invicem separando statueret et committeret perpetuo et irrevocabiliter possidere, tenere pariter et habere. Et posthaec ipsius possessionariae divisionis seriem cum cursibus metarum ac totius inibi peragendo negotii processu, ut fieret opportunum, ad octavas festi Beati Michaelis archangeli tunc affuturas regiae fideliter rescriberet maiestati capitulum Waradiense praenotatum. Quia autem factum dictarum quatour vinearum et trium fundorum curiae in civitate Bwdensi, ut dicitur, existentium partes praedictae ad iudicium dictae civitatis Bwdensis per nos transmitti postularant, quod et iuxta libertatém dictae civitatis fieri incumbebat, ideo commiseramus, quod ipse partes divisionem in praedictis vineis et fundis curiae sibi ipsis coram iudice curiae dictae civitatis exequi tenerentur iustitia exigente. Quibus quidem octavis festi Beati Michaelis archangeli occurrentibus Elias filius Petri pro eisdem domino Thoma archiepiscopo cum procuratoriis litteris capituli ecclesiae Transsilvanae, pro ipso vero magistro Clemente filio Pangratii similiter idem Elias cum procuratoriis litteris dicti capituli Waradiensis ab una, item Petrus filius Joannis pro praefatis magistris Georgio et Nicolao filiis Nicolai de Thelegd ex altera, item praelibatus magister Joannes filius Laurentii de Thelegd personaliter, pro ipso autem magistro Thoma fratre suo Joannes filius Moyus similiter cum procuratoriis litteris saepefati capituli Waradiensis ecclesiae a tertia partibus coram nobis constitutus tres litteras praetacti capituli Waradiensis ecclesiae super ipsis possessionariis divisionibus sub uno sensu ac sub una forma verborum confectas regiae rescriptas celsitudini nobis praesentavit hunc tenorem continentes: (Id. 1360. október 14.). Quarum quidem trium litterarum praelibati capituli Waradiensis ecclesiae super annotatis divisionibus possessionariis confectarum revisis continentiis ac procurator praescriptorum domini Thomae archiepiscopi Colocensis, magistri dementis, fratris eiusdem, necnon magistrorum Georgii et Nicolai filiorum Nicolai, item praelibato magistro Joanni filio Laurentii, necnon procurator magistri Thomae filii eiusdem Laurentii legittimo seriatim et suo modo perlectis et expositis. Cum nos eosdem super eo, utrum iidem dominus archiepiscopus, magister Clemens, fráter suus ac magistri Georgius et Nicolaus filii Nicolai, necnon Joannes et Thomas filii Laurentii 15

super praemissis possessionariis eorum divisionibus mediantibus praescriptis litteris capituli Waradiensis ecclesiae divisionalibus, ut praefertur inter se factis contentarentur et secundum formán earundem divisionalium litterarum in praesentibus praescriptarum easdem divisiones possessionarias perpetuo velint observare vel ne iuridice, ut nostro incumbit officio habuissemus requisitos mox praeallegati procuratores legittimi praedictorum domini Thomae archiepiscopi, magistrorum dementis, fratris sui, filiorum Pangratii, Georgii et Nicolai filiorum Nicolai ac Thomae filii Laurentii iam dictos ipsorum dominos, praescriptus vero magister Joannes filius Laurentii se super praelibatis possessionariis ipsorum divisionibus omnino eatenus, prout tenor continet litterarum capituli Waradiensis praescriptarum contentarum ac praememorata possessiosionaria eorum iura omnino iuxta iam dictae divisionis modum absque variatione aliquali perennaliter veile observare affirmavit, petens nos, ut praelibatas divisiones eorum possessionarias iuxta praetactae nostrae iudiciariae commissionis modum inter ipsos factas acceptare, ratificare ad perpetuamque ipsarum possessionariarum divisionum Stabilitäten! nostro dignaremur privilegio confirmare. Nos igitur iustis et iuri consonis procuratorum eorundem domini Thomae archiepiscopi, magistrorum d e mentis, fratris sui, filiorum Pangratii, Georgii et Nicolai filiorum Nicolai ac Thomae filii Laurentii legittimorum necnon eiusdem magistri Joannis filii dicti Laurentii petitionibus benigne annuentes saepefatas possessionarias eorum divisiones vigore praescriptarum litterarum dicti capituli Waradiensis ecclesiae inter eos factas et habitas tenore earundem trium litterarum divisionalium absque diminutione et augmento aliquali de verbo ad verbum transcribi faciendo praesentibus, ut praefertur insertis ad perennalem praetactarum divisionum possessionariarum stabilitatem acceptando ratificamus praesentiumque nostrarum privilegialium litterarum patrocinio authoritate nostra iudiciaria perpetuo confirmamus, cuilibet earundem partium sua iura possessionaria in ipsis divisionibus singillatim ac per se et nominatim sibi, ut est praenotatum cessa, deventa et devoluta heredum suorum per heredes perpetualiter tenere, habere et possidere committentes salvis iuribus alienis. In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam praesentes eisdem filiis Laurentii concessimus litteras nostras privilegiales pendentis sigilli nostri authentici munimine roboratas. Datum in Wysegrad quinto decimo die octavarum festi Beati Michaelis archangeli praedictarum anno Domini millesimo trecentesimo sexagesimo. Átírta II. János király 1570. december 1. =-Báthory István erdélyi vajda 1572. május 29. Az oklevelek közlésében az utolsó átírások idejének íráshasználatát azaz a humanista írásmódot alkalmaztuk, tehát e=ae, cio = tio stb., jóllehet a másoló sok esetben eltér ettől, pl. caudata-t alkalmaz. A szöveg Báthory István erdélyi vajda 1572. május 29-i átírásában maradt fenn egy 80 (74 beírt) oldalas papírkötetben, amelyet barna zsinór fűz össze, és amelyről a pecsét elveszett. 16

SZERZETESEK A CSANÁDI EGYHÁZMEGYÉBEN A KÖZÉPKORBAN Juhász Kálmán hagyatéka alapján összeállította L O T Z A N T A L Bevezető Jelen tanulmány nem elszigetelt dolgozat, hanem láncszem kíván lenni. Mégpedig azon egyháztörténeti résztanulmányban, amelyet 1898-ban Szentkláray Jenő indított be. A 19 20. oldalon következő táblázat szemléletesen igyekszik bemutatni, hogy milyen, háromágú könyvsort képzelt el a jeles szerző.1 Visszatekintés a Csanádi egyházmegye történetének megírására. Szentkláray elgondolása szerint egy komplett egyházmegyetörténetnek három könyvből netán három különálló sorozatból illik állania. Ebben első a plébániák története. Ő ezt kezdte meg, de 1898-as említett kötetében2 csak a tervének egyötödéig jutott ei. A munkának azóta sincs folytatása. Időközben a Csanádi egyházmegye nagyobb része a trianoni békekötés miatt két másik utódállamba került. Ott idővel két különálló új püspökséget szervezett belőlük a Szentszék.3 Ezért ezen első, múltat kutató sorozatnak úgy lehetne értelme, ha a mai Magyarországon maradt Csanádi püspökség alá tartozó plébániákat elemezné.4 Amíg az első sor így árván maradt, azalatt a Szentkláraytól másodiknak titulált sorozatnak lett 30 év elteltével gazdája.5 Ez volt Juhász Kálmán, aki a Csanádi 1 A METEM (Magyar Egyháztörténészek Enciklopédikus Munkaközössége) részére elkészítettem Tíz csanádegyházmegyés historikus pap élete című 22 gépelt oldalas tanulmányomat. Valamelyik tervbe vett évkönyvükben fogják publikálni, amint Uzsoki András ígérte. Nevük sorrendje, ordinálásuk szerint: Kasics Károly, Varga Ferenc, Rózsa Ferenc Szabó Ferenc, Oltványi Pál, Kováts Sándor, Jászai Géza, Ortvay Tivadar, Szentkláray Jenő, Juhász Kálmán. L. A. 2 Címe: Csanád-egyházmegyei plébániák I. Aga-Csanád. Temesvár, Egyhm-i kiad., 1898. Nem a manapság szokásos módszerrel osztotta be, ahogy az új almanachok és sematizmusok írnak. (Tehát a püspökség területén fekvő főesperességek szerint, majd azokon belül az esperesi kerületek, azokon belül meg a plébániák.) Hanem alfabetikus sorrendet vett. A 180 oldalas (!) bevezetője nagy módszertani és távlati terveket árult el. A parókiális történet lett volna öt kötet. - Még megjegyezzük, hogy a mai Magyarországon lévő Csanádi plébániák közül csak ötöt tartalmaz Szentkláray kötete: Apáca, Almáskamarás, Apátfalva, Battonya, Bánhegyes, illetve azon pár plébánia, amelyek még száz évvel ezelőtt nem voltak templomos helyek, hanem ezen felsorolt öt falu filiái. 3 Romániában Temesvár 1930 óta, Jugoszláviában Nagybecskerek 1987 óta. 4 Történészek szívesen foglalkoznak a közbeeső szervekkel is, mint például a főesperességek, esperességek kialakulásának történetével. A Pfeiffer János-félé Veszprémi püspökségtörténeti sorozat eddigi 14 kötetében is találunk ilyen tematikát. Szentkláray említett kötete a mi tájegységünknél is kötelességének érezte, hogy az általa írt első kötetben ezeket földolgozza. A téma nem egyszerű! Már a pápai tizedszedők lajstromaiból kitűnik, hogy egyes falvak a XIV. századi mirigyhalál alkalmából szinte eltűnnek a földről. A másik nagy nehézség a török utáni újjászervezés. A közigazgatást a határőrvidéken közvetlenül Bécs irányította. 1716, majd 1848 utáni időkben hiányzott a megyei élet. Szentkláray megírta, hogy a következő helytörténész-nemzedék milyen módon kutathasson. 5 Életrajza egész részletesen remélhetőleg a METEM évkönyvben. Rövid összefoglalás pedig a,,bevezető -ben. 17

Püspökség története-sorozatban nyolc kötetet írt.* A második sorozatot is lehet folytatni.67 A harmadik sorozat témaköréül Szentkláray az egyes egyházmegyei intézmények történetének megírására gondolt. E vonalon már életében láthatta Kováts Sándor munkáját (lásd alább, tábla) továbbá írt még hozzá Oltványi, és elég sokat Juhász Kálmán is. Itt csatlakozik a terv megvalósításához a jelen munka. Remélhetően ennek is lesz egész konkrét tervek és részmunkák után folytatódása.8 Juhász Kálmán élete. Egyetlen magyar egyháztörténész volt 1945-ig, aki világnyelven is publikálta műveit, és akit külföld jeles összefoglalásai is idéznek. Született Alibunáron, 1892. augusztus 25-én, ahol édesapja járásbiró volt. Még kisgyermek volt, amikor előléptetés következtében a család átköltözött Nagyszentmiklósra. Juhász ott végezte az elemi iskolát. A gimnáziumot pedig a piaristák szegedi és temesvári intézeteiben. Amikor 1910-ben érettségijével jelentkezett a papnevelőbe, Csernoch János püspök felismerte tehetségét. Látta, hogy Juhász gyermekkorában három nyelvet sajátított már el. Ezért Bécsbe küldte, a Pazmaneumba. Ott Juhász 1915-ben érte el a papszentelést. Az I. világháborús utazási nehézséget miatt nem is jött egyelőre vissza, első miséjét Melkben tartotta, éspedig védőszentje, Szent Kálmán sírja fölött. Ezalatt a hercegprímássá előlépett Csernoch helyére Glattfelder Gyulát nevezte ki Róma csanádi püspöknek. Ő Juhászt a Pazmaneum után az Augustineum intézetbe irányította, hogy ott mélyüljön el további tanulmányokban. Bécsben nem csak a Monarchia központi levéltáraiban kutatott és másolt. De még Fraknói gyűjteményéből is minden csanádi vonatkozást leírt, abból a sok okiratból, amit Fraknói Rómában másolt le. Mint több ízben is említette növendékeinek, 630 íven 3100 adatot írt ki. Ugyanezen időben sok híres papi és világi historikussal kötött ismerettséget. Állandó levelezésben állt például Szekfűvel, Thallóczyval, a külföldiek közül pedig Pastorral. 1916-ban tábori lelkészi behívót kapott. Az Aradi 33-as ezredben a Károly csapatkeresztet nyerte el. 1918-ban leszerelt, s Pesten lett kórházlelkész, amit kihasznált arra, hogy a pesti levéltárakat is kutassa. Amikor a trianoni békekötésnél véglegessé vált, hogy az egyházmegyéje három részre szabdaltatott, ő a rokonsága miatt a romániai részt választotta. Előbb püspöki szertartó volt, így alkalma nyílt a temesvári levéltárak áttanulmányozására is. Hogy nyugodtabban élhessen tudományos szenvedélyének, plébániát kért. Németszentpéterre9 helyezték. Volt megyéstársa, a Pesten akkoriban szerkesztő Czapik Gyula biztatta, hogy jöjjön magyar területre, mert itt még egyetemi tanár is lehet. így lett plébános Kübekházán, 1936-tól egészen 53-ig. 6 Az 5-ik oldalon, II/1 8, majd III/3 és 4-el jelezve. A török hódoltság alatt kinevezett Csanádi püspökök életét is megírta, holott ezek egyházmegyéjüktől távol, mint királysági káptalanok kanonokjaiként vagy prépostokként éltek. Juhász köteteinek tartalma 8 12 főpásztor élete könyvenként, oldalszámra nézve a legkisebb 120, a legnagyobb 180. Eljutott az 1699. évig, amikor is a számozás szerinti 71-ik püspök, Telekessy, áthelyezést nyert Egerbe. 7 Mint a 8-ik oldalon a táblázatból kitűnik, 9. könyv címet visel. A kiadó mint új egyházi orgánum, még tapogatózik. 1987 januárban adtam le a kész kéziratot (L. A.). A 72-től 75-ig terjedő számozásúakat Lotz írta meg. Savoyai Jenő katonai sikerei után már tetterős püspökök kerültek a felszabadult egyházmegyék élére. Csak éppen a Csanádi volt kivétel. Még Róma is, Bécs is várt. A Bánát ugyanis Temesvár székhellyel megmaradt a török kezén. Bánát nélkül meg egész pici az egyházmegye. Háromszor is a legöregebb nagyszombati kanonokot nevezték ki, mire alkotni kezdett volna, meghalt. A 76. (Nádasdy) életét írta meg Takács E., a 77,-et Papp A. A 78 81. számúakra áll, ami Juhász életében olvasható. Németül külföldi kiadóknak írta meg. Ezektől fordítási jogot kellett a püspökségnek kérni, és magyar jegyzeteléssel ellátni. Az utolsó volt Kőszeghy László ki meghalt 1828-ban. 8 Abban az időben, amikor az Arad-regesztákat kiadták, más vonatkozás nem is jöhetett szóba. Az aradi, a kisebb csanádi, az itebői társaskáptalanok tagjairól és tisztségviselőiről folyik a gyűjtés még. Ez tenné ki a III/7-es kötetet. 9 Németszentpéter mai neve Sinpetru. 18

Búboskemence és petróleumlámpa mellett írta itt könyveit, melyeknek zöme két barátja, a Makón szerkesztő Eperjessy és Árva által több mint 40 kötetet elért Csanádvármegyei Könyvtár sorozatában jelent meg. Amit tudományos színvonalon eme kötetekben kiadott, azt világos, népies nyelven katolikus hetilapokban is megírta. Állandó munkatársa volt magyar és erdélyi újságoknak, sőt német hírlapoknak is. Több ízben is előfordult, hogy egyes szerzetesrendek is fordultak hozzá cikkekért. Ennek is eleget tett, szeretett kutatni a Csanádi püspökség területén hajdan létezett zárdákról. Külföldi rendek tudományos folyóirataiban is publikált, sőt nemcsak zárdákról, hanem az olyan püspökök életéről is, akik valamelyik szerzetnek voltak a tagjai, mielőtt Csanádi főpásztorok lettek volna. Időközben mélyreható egyházpolitikai változások történtek. 1950-ben korlátozták a szerzetesrendek működését Magyarországon. Temesvár után Szeged lett az egyházmegye központja, és ott a jezsuiták voltak a tanárok. Most Hamvas Endre püspök a helyükre egyházmegyés papokat keresett. Juhászt óraadó tanárnak nevezte ki tehát parókiáját megtartva, hetenként kétszer bejárt Szegedre. Ezt a kétlakiságot egészsége 60 év fölött már nem bírta. 1953-ban tehát leköszönt a plébániájáról, és főállású tanárként jutott be Szegedre. A növendékek, a fiatalság gondolatvilága már meglehetősen más volt mint régebben. Túl későn lett tanár ahhoz, hogy itt empátiát szerezzen. Viszont óráin a históriát mégiscsak megpróbálta megkedvelteim. Újult és friss energiával vetette magát a kutatásokba. Mivel Magyarországon éppen azon évtizedek vonultak le, amikor egyházi kiadványok nem jelenhettek meg, s még a legelvontabb szakkönyvek sem tűrtek papi személytől sorokat ő régi külföldi kapcsolatait újította fel. Egymásután írt németül, főleg régi magyar könyveinek fordítását adatta ki. 1958-ban nyugdíjba került. Levelezését, kéziratainak formába öntését ez a tény nem csökkentette. Főpásztora még 1954-ben kinevezte kanonoknak. Ő azonban élete végéig a szemináriumban maradt. 1964-ben szélütés érte. Ekkor fizikailag nagyon, szellemileg részben leromlott. 1966. szeptember 29-én halt meg. A Szegedi Püspöki Székesegyház kanonoki kriptájába temették.10 Fentiek után kis táblázatban illik bemutatni a Csanádi Egyházmegye Története kötetsort. Ennek az utolsó megjelent kötete régen, 1947-ben kelt, és egy fél kötet még 1962-ben. így csak a Délalfölddel speciálisan foglalkozó történészek számára mond valamit Szentkláray és Juhász neve. Első kötetsor: A csanádi plébániák története. 1. könyv. Szentkláray Jenő: Csanádegyházmegyei plébániák A-tól CS-ig ábcrendben. 1898. * 2. könyv. Tervbe véve 1992-re. A trianoni békekötéskor Magyarországon maradt plébániák története. * 3. könyv. Tervbe véve 1994-re. A trianoni Magyarország területén 1686 1936 évek között működött csanádegyházmegyés papok ONOMASZTiKON-ja. 1200 adatlapon kigyűjtve de csak a magyar könyvtárakban található régi sematizmusokból. Második kötetsor: A csanádi püspökség története. Mind Juhász Kálmán írta. 1. könyv: Az alapítástól 1242-ig. Makó, 1930. Csanád vm.-i Könyvt. 19. 2. könyv: 1242 1307. Makó, 1933. Csanád vm.-i Könyvt. 24. 10 Nagy kézirathagyatékát a Csanádi Káptalanra hagyta. Az 1969. évben Lotz Antal megbízást kapott ennek rendezésére. A METEM részére leadott életrajz fölsorolja a kézirat-anyag tartalmát. Sőt abból megállapítva azt is, hogy Juhász műveiről milyen recenziók jelentek meg bel- és külföldi lapokban, és őmaga is hányféle kiadványban publikált. 19

3. könyv: 4. könyv: 5. könyv: 6. könyv: 7. könyv: 8. könyv: 1307 1386. 1386 1434. 1434 1500. 1500 1552. 1552 1608. 1608 1699. Makó, 1946. Csanád vm.-i Könyvt. 40. Makó, 1947. Csanád vm.-i Könyvt. 41. Makó, 1947. Csanád vm.-i Könyvt. 42. Makó, 1947. Csanád vm.-i Könyvt. 43. Makó, 1935. Csanád vm.-i Könyvt. 28. Makó, 1936. Csanád vm.-i Könyvt. 19. * 9. könyv. Az 1699 1828 évek anyaga. írták Takács Endre, Papp Antal és Lotz Antal. Sajtó alatt. A nyomdatechnikától függően lehet, hogy több kötetben fog megjelenni a Szent Gellért Kiadónál. * 10. könyv. Az 1828 1911 évek anyaga. A temesvári püspöki levéltár kutathatósága esetében van remény, hogy a 2000-ig terjedő évtizedben feldolgozható. * 11. könyv. 1911 óta. Adatgyűjtés alatt. Harmadik kötetsor: A Csanádi egyházmegye intézményeinek története. 1. könyv: Oltványi Pál: A Csanádi püspöki megye birtokviszonyainak története. Szeged, 1867. 2. könyv: Kováts Sándor: A Csanádi papnevelde története. Temesvár, 1908. 3. könyv: Juhász Kálmán: Hajdani monostorok a Csanádi egyházmegyében, Budapest, Szent István Akadémia, 1926. 4. könyv: Juhász Kálmán: A Csanádi székeskáptalan a középkorban. Makó, 1941. Csanád vármegyei könyvtár 38. sz. 5. könyv: Juhász Kálmán: Az aradi regeszták. Egy délalföldi hiteleshely. Gyula, 1962. Erkel Múzeum kiadványai 31 32. 6. könyv: Juhász alapján: Szerzetesrendek a középkorban... Jelen könyv. * 7. könyv: A Csanádi egyházmegye társaskáptalanainak adatai. Fenti táblázatban a * egymásutánja mutatja tájegységünk feldolgozásának fehér foltjait, tehát precízen: Mi is az, ami még egy korszerű egyházmegyetörténet anyagából hiányzik? Ezen tervekhez az anyagot Lotz Antal gyűjti, illetve rendezi. Mint az előzőekben láttuk, jelen értekezés a III/6. kötetnek felel meg. Juhász Kálmán gyűjteményéből készült, éspedig úgy, amint ő az 1960-as évek elején lejegyezte. Tette ezt háromféle módon. Voltak magyarnyelvű jegyzetei, néha írógépelve. néha kézírással. Ilyen volt e munka kb. 60%-a. Másrészt volt, amit a többi bizalmasabb jegyzetéhez hasonlóan, németül fogalmazott. Ezt magyarra tettük át, mint például azt, amit az ágostonosokról írt. Végül voltak részek, amiket újonnan egyáltalán nem írt le, hanem: A kiadandó új könyvbe beillesztette (ceruzával megszámozva) valamelyik már régebben megjelent könyvének egy-egy kitépett lapját. A bencéseknél M. Gerván János, a ferenceseknél Antal, Dózsa, a pálosoknál Szokol esetében. Ezeknek életrajza megjelent a püspök-portrék között, most pedig mégegyszer jelent volna a szerzetesek között.11 Ámde a mai tudományos etika kerüli az átfedéseket. Még egyazon szerző műveinél is, sőt elhalt szerző posthumus munkájánál is. Ezért itt eltérően a kézirattól a jegyzet rovatban történik utalás, hogy a szóban forgó személy élete hol, mikor jelent meg? Ilyen módon sikerült elérni, hogy a Juhász-dossziékból kiemelt 400 oldalas feldolgozás, ahol néha egy-egy oldalon csak pár sor volt (várva valami jegyzetbeli kiegészítésre?) ráfért 160 gépelt oldalra. Ezt veszi most kézbe az olvasó. Abban 11 Lehetséges, hogy a Magyar Szakemberek írásai című, Új reneszánsz alcímű sorozatnak szánt valamit. Ezen Köln Detroit Wien székhelyű vállalkozásban 1962-ben jelent meg: Klöster in der Diözese Tschanad-Temesvar im Mittelalter 70 oldalas könyve. Nem ír a monasztikus rendekről, csak 6 középkoriról. 20