Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft.

Hajdúsági Szociális Nonprofit Kft. Balmazújvárosi Humán Szolgáltató Otthon Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete HÁZIREND 1

A házirend célja, hogy szabályozza az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, az ellátottak és dolgozók kapcsolatát, a humánus és demokratikus együttélés szükséges normáit, a személyi és intézményi vagyon védelmét, valamint az érdekképviselet módját, s ezzel is biztosítja az intézményben élők számára a nyugodt, békés légkört. Szabályozza az ellátottak pénzének, vagyontárgyainak kezelését, a kötelező ellátáson felüli szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit, korlátozó intézkedéseket. A házirend célja, hogy egyaránt védje az egyéni és közösségi érdekeket. A házirend olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megtartása az ellátottakra és a dolgozókra nézve egyaránt kötelező. 2

I. Az intézményi jogviszony keletkezésére és megszüntetésére, illetve megszűnésére vonatkozó rendelkezések 1. Az intézménybe a 9/1999 (XI. 24) SZCSM rendelet alapján lehet felvételt nyerni. Az intézményvezetője a kérelmet nyilvántartásba veszi. A kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül az előgondozást az intézmény megbízott szakembere elvégzi. Az előgondozás során tájékoztatni kell az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj, az egyszeri hozzájárulás, illetve a térítési díj pótlék várható mértékéről is. Az intézménybe történő bekerülést megelőzően az ellátást igénylő sérült személy előzetes alapvizsgálatát el kell végezni, ennek érdekében az intézményvezetője megkeresi az illetékes módszertani intézmény vezetőjét. 2 Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt, döntése meghozatala során a szakértői bizottság szakvéleményét figyelembe veszi. Döntéséről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. A rehabilitációs intézetbe történő elhelyezés során az intézmény ügyvezető igazgatója és a szolgáltatás igénybe vevő ellátott, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, amely tartalmazza: Az ellátás kezdetének az időpontját. Az intézményi ellátás időtartalmát határozott vagy határozatlan időtartamú megjelölését Az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját. A térítési díj összegét. Az ellátott tájékoztatására vonatkozó adatokat. Az ellátást igénybevevő eltemettetésére vonatkozó nyilatkozatot. Az ellátott jogait és kötelezettségeit Az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályokat 3 Rehabilitációs intézetébe történő beutalás időtartama három év. Ha a három éves időtartam eltelt a szakértői bizottság javaslata alapján az elhelyezés legfeljebb két évvel meghosszabbítható. 4 A hely elfoglalásának időpontjáról az intézményvezető írásban értesíti: - a beutaltat - a korlátozottan cselekvőképes beutaltat és gondnokát, - a cselekvőképtelen beutalt gondnokát 3

5 A beutaltat a hely elfoglalásakor fogadja a műszakvezető ápoló, illetve a vezető pedagógus. Távollétük esetén, illetve főmunkaidőn kívül érkező beutaltat a szolgálatban levő ápolónő és a mentálhigiénés csoport dolgozója. Az intézménybe történő felvételkor az ellátottat, illetve hozzátartozóját tájékoztatni kell a házirendről, az ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézet napirendjéről, az ellátottak és hozzátartozók közötti kapcsolattartás lehetőségéről, az ellátottak jogairól és kötelességeiről. Az intézményben vezetett nyilvántartásokról, a panaszjog gyakorlásának módjáról, a fizetendő térítési díjról, a teljesítés feltételeiről, a teljesítés elmulasztásának következményeiről, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről. Az ellátást igénylő, illetőleg törvényes képviselője írásban nyilatkozik arról, hogy a házirendet szóban és írásban megismerte, a tájékoztatást tudomásul vette, tiszteletben tartja, adatokat szolgáltat a hatályos jogszabályok alapján vezetett nyilvántartásokhoz. Az ellátott, valamint a fizetésre kötelezhető hozzátartozó az adataiban, körülményeiben történő változásokról az intézményvezetőt értesíti. Az intézményi jogviszonyban álló ellátott esetében a bentlakás során egyik szobából a másikba történő elhelyezése az ellátott véleménye, kérése, érdeke és személyiségi jogai figyelembevételével a vezető ápoló és a vezető pedagógus feladata, melyet a műszakvezető ápolókkal egyeztet. Törekedni kell arra, hogy minden változás az ellátott egyetértésével találkozzon. 6 Az ellátott beköltözésekor behozhatja a mindennapi élethez kapcsolódó személyes használati tárgyait /óra, borotva, magnó, televízió stb./, valamint alsó, felső ruházatát, lábbelijét. Az elhelyezési lehetőségekre tekintettel nagyobb méretű használati tárgyak /bútor, egyéb berendezés, szőnyeg, stb./ behozására csak egyedi esetekben, előzetes egyeztetés után kerülhet sor. 7 Az ellátott beköltözésekor nem hozhat magával, illetve intézeti jogviszonya során nem tarthat, birtokolhat olyan tárgyakat, melyek veszélyt jelentenek az intézményben élők testi épségére. Veszélyes tárgynak minősül pl. fegyver, kard, gázspray, tőrkés stb. Amennyiben felmerül a gyanúja, hogy az ellátott veszélyes tárggyal rendelkezik úgy felszólításra köteles a műszakban levő két dolgozó jelenlétében szekrényét megmutatni. Amennyiben veszélyes tárgyat találnak, a veszélyes tárgyat a felvett jegyzőkönyvvel a vezetőpedagógusnak kell átadni. A vezető pedagógus intézkedik arról, hogy a veszélyes tárgyat az ellátott hozzátartozójának átadja, illetve hozzátartozó hiányában megőrzéséről az intézmény gondoskodik. 4

8 Az intézményi jogviszony megszűnik: - az ellátott halálával, - a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha a törvényi rendelkezés alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható, - ha az ellátott és/vagy törvényes képviselője kéri a jogviszony megszüntetését, a megszüntetésre vonatkozó írásos kérelem benyújtásától számított 15. naptól, illetve az intézményvezetővel történt megegyezés szerinti időponttól, - ha az ellátott áthelyezését kéri másik intézménybe, a másik intézménybe történő felvétel napjától, - ha az ellátott egészségi állapotának változása miatt másik intézménybe történő helyezése indokolt, a másik intézménybe történő felvétel napjától. Az áthelyezéssel, a megszüntetéssel kapcsolatos kérelmeket az intézményvezetőjéhez kell benyújtani. - Az intézményi jogviszony megszüntethető, ha az ellátott a házirendet súlyosan megsérti, ebben az esetben az intézmény vezetője köteles intézkedni. A házirend súlyos megsértésének minősül Ha az otthon lakója együtt élőlakótársaival szemben veszélyes magatartást tanúsít, megszegi az együttélés szabályait. Ha az ellátott erősen alkoholos befolyásoltsága alatt lakótársait zaklatja, nyugalmukat zavarja, önmaga és mások testi épségét veszélyezteti, az intézmény, illetve az ellátottak tulajdonát képező berendezésekben szándékosan kárt okoz Az ellátó személyzettel szemben minősíthetetlen magatartást tanúsít Nincs tekintettel lakótársai nyugalmára Az intézetből több alkalommal engedély nélkül távozik Az intézmény területén elkövetett, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző esemény egyidejűleg a házirend súlyos megsértését jelenti. Az intézményi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket az intézményvezető teszi meg. 5

II. Együttélés szabályai 1. A felkelés ideje Reggel a felkelés egyéni igény szerint lehetséges úgy, hogy az ellátottak vegyék figyelembe, hogy a korai felkeléssel társaik nyugalmát ne zavarják, és időben érkezhessenek a reggelihez. A rehabilitációs intézetben a felkelés ideje hétköznap 6: 00 óra, munkaszüneti és pihenőnapokon igény szerint úgy, hogy a reggelihez időben érkezzenek. 2. Az éjszakai pihenés rendje Lefekvés ideje igény szerint történhet. A korábban fekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le, ágyukat készítsék elő vacsora után. Az éjszakai pihenés biztosítása érdekében a takarodó 22: 00 órakor van, a szobákban a mennyezeti világítást is ki kell kapcsolni. A szórakoztató eszközöket /rádió, televízió, magnó/ 20: 00 óra után a lakók csökkentett hangerővel használhatják. A rehabilitációs intézetben pénteki, szombati, illetve munkaszüneti napon, ha azt nem munkanap követi, legkésőbb 24: 00 órakor pihenőre kell térni. A szórakoztató eszközök szobákban történő használatára a 20: 00 óra utáni csökkentett hangerővel történő használat vonatkozik. 3. Az étkezések rendje Az intézmény az ellátottak részére napi háromszori főétkezést, biztosit higiénikus, kulturált körülmények között. Amennyiben az ellátott egészségi állapota indokolja, az orvos javaslatára az intézmény, diétás étkezést biztosit. Az étkezések ideje: reggeli 7: 30-8: 00 óráig ebéd 12: 00-12: 45 óráig vacsora 17: 00-17: 30 óráig Mind a lakók, mind az intézmény dolgozóitól elvárható, hogy ezeket az időpontokat lehetőség szerint betartsák. Előzetes megbeszélés szerint, esetenként a távollévők részére az eltehető ételeket az osztályokon hűtőszekrényben kell tárolni és utólag kiszolgálni a lakó részére. 6

Az étkezés a fennjáró lakók részére a közös ebédlőben történik, a fekvő, mozgásképtelen lakóknak a lakószobában kell az ételt felszolgálni. A lakószobában romlandó élelmiszert tárolni nem szabad! Az ebédlő felszerelési tárgyainak tárolásáról, tisztántartásáról az e célra kijelölt helyen a műszakvezető ápolónők gondoskodnak. Az ebédlő felszerelési tárgyait, evőeszközöket az ebédlőből kivinni nem szabad. A lakószobákban tea- és kávéfőzésre, ételmelegítésére villanymelegítőt használni- tűz és balesetveszély miatt nem szabad, e célra teakonyha áll rendelkezésre, amelyet az ellátottak minden korlátozás nélkül, a nap bármely szakaszában igénybe vehetnek. A látogatók az élelmiszerek behozatalánál lehetőleg legyenek tekintettel a lakók egészségi állapotára, az ételek eltarthatóságára, a fertőzések elkerülésére. Ételmaradékot csak az erre a célra rendszeresített edényben és helyen lehet elhelyezni. 4. Dohányzás és az alkoholfogyasztás szabályozása A dohányzás káros az egészségre. Lakószobákban dohányozni TILOS! Dohányozni csak kijelölt helyen illetve az e célra meghatározott helyiségben szabad. A tűzveszélyes környezetre való tekintettel az intézmény területén tüzet rakni és gyújtani csak előzetes engedéllyel, kizárólag az e célra kijelölt helyen és felügyelet mellett szabad. A tüzet szükségtelenné válása után azonnal és teljesen el kell oltani. Tüzet őrizetlenül hagyni még átmenetileg, rövid időre sem szabad. Az intézményben az alkalomszerű alkoholfogyasztás sem engedélyezett. Intézeten kívül is tartózkodni kell az olyan mértékű alkoholfogyasztástól, amely az intézményben az együttélés alapvető szabályait sérti, illetve az ellátottak nyugalmát zavarja. Az az ellátott, aki alkoholos állapotban társait illetve a dolgozókat zaklatja, molesztálja, hangoskodásával nyugalmukat zavarja a házirend súlyos megsértését jelenti, mely az intézményi jogviszony megszüntetését is maga után vonhatja. Amennyiben a dolgozónál merül fel az alkoholfogyasztás gyanúja, az igazgató utasítására alkoholpróba végezhető. Az ittasan munkába érkező, illetve a munkahelyen alkoholt fogyasztó dolgozó fegyelmi vétséget követ el. 7

Amennyiben a látogató túlzott alkoholos befolyásoltság alatt áll, a látogatás rendjét szándékosan megsérti, az ellátottakat, dolgozókat zaklatja, molesztálja, ezzel az ellátottak nyugalmát zavarja, az intézet területéről el kell tanácsolni. Alkoholfogyasztás, kábítószer, vagy egyéb tudatmódosító hatású szer használata a lakók számára betegségükre és a gyógyszerszedésre való tekintettel az intézményen kívül sem, kis mennyiségben sem ajánlott. Az intézményben tapasztalt ittasság és kábítószerrel való visszaélés egyrészt veszélyeztető magatartásnak, másrészt normasértésnek minősül. Ittasság, kábítószer, egyéb tudatmódosító hatású szerrel való visszaélés gyanúja esetén (második alkalommal), amennyiben a lakó a visszaélés tényét vitatja, az orvos vér -, illetve vizeletvizsgálat elvégzését rendeli el. Amennyiben lakóközösség tagjai az igazoltan ittas, vagy egyéb szerrel visszaélő személy magatartása miatt az együttélés szabályainak megsértésére hivatkozva legalább kettő alkalommal panaszt tesznek, az intézményvezető köteles megvizsgálni a panasszal érintett lakó vonatkozásában az intézményi jogviszony megszüntetésének lehetőségét, és következményeit: meghallgatja az érintett lakót, és törvényes képviselőjét, szükség szerint írásban is figyelmezteti a visszaélés egészségügyi kockázatára és az esetleges jogkövetkezményekre, áttekinti az alkoholfogyasztás tényét igazoló dokumentációt, megvizsgálja az alkoholfogyasztás vagy a szerrel való visszaélés körülményeit, jellegét (konfliktushelyzet, egyéb motíváció ), a személyzet felelősségét (szabályok betartása, betartatása, megelőzés érdekében tett intézkedések, beavatkozások ) konzultál az orvossal az érintett lakó alkoholfogyasztásának, szerrel való visszaélésének egyéni és közösségi kockázatairól. A körülmények, és kockázatok ismeretében az intézményvezető dönt az intézményi jogviszony fenntartásáról vagy megszüntetéséről, illetve szakértői javaslat birtokában kezdeményezi a lakó más intézménybe való elhelyezését, vagy más ellátási formában való gondozását 8

5 A személyi higiéné A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az ellátottak egészségi állapotuktól függően környezetük tisztán és rendben tartásában vegyenek részt. A személyi higiénére vonatkozó előírások betartása közös érdek. Felkelés, munkavégzés, WC használat után, étkezés, lefekvés előtt minden ellátottnak tisztálkodni, illetve mosakodni kell. A tisztálkodás, zuhanyozás, körömápolás, hajmosás, borotválás, fogmosás a szükséges segítség megadása mellett történik. Fekvőbetegek fürdetése, mosdatása az ápolók feladata. A lakók személyi higiénéjéért az ápolók felelősek. Az intézmény biztosítja az ellátottak részére az alapvető tisztálkodási szereket, felszereléseket (1/2000.(I. 7) SZCSM. rendelet 49& szerint), de törekedni kell takarékos felhasználásukra. Lehetőség van arra, hogy a lakó igénye szerint költőpénzéből is vásárolhasson kozmetikumokat tusfürdő, dezodor, sampon, borotvahab, borotva, arcszesz, testápoló stb.- s azokat használja. A lakószobákban mosni nem szabad. Mosási lehetőség az osztályokon kijelölt helyeken, illetve a fürdőszobákban történhet. Az ellátottak hajvágásáról, borotválásáról az intézmény gondoskodik. Intézeten kívüli fodrász, pedikűr, manikűr stb. szolgáltatásért az ellátott fizet. 6 Ruházati ellátások Megfelelő minőségű saját ruházat esetén az ellátottak azt használják. Mind az ellátottak, mind az intézmény dolgozói számára biztosítani kell, így kölcsönösen elvárható, hogy tiszta, hiánytalan ruházatot viseljen. Abban az esetben, ha az ellátott nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ruházattal, azt a jogszabály által meghatározott mennyiségre kell kiegészíteni. A teljes körű ellátás részeként nyújtott három váltás fehérneművel, hálóruhával, valamint az évszaknak megfelelő legalább két váltás felső ruházattal és utcai cipővel kell rendelkeznie. Az intézmény által személyes használatra adott ruházat az intézmény tulajdona. 9

Az ellátott nem kötelezhető az intézmény által nyújtott ruházat igénybevételére, azonban saját ruházatának elhasználódása esetén is csak a fenti ruházati ellátást igényelheti. A rehabilitációs intézetben mivel munkajellegű foglalkoztatás folyik a foglalkoztatás jellege szerinti egy váltás munkaruhát biztosítjuk. A sportrendezvényeken résztvevőket a sportrendezvény idejére sportruházattal látjuk el. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat tisztításáról és javításáról az intézmény gondoskodik. Az ellátottak jövedelmüktől saját felhasználásra visszamaradt pénzükből igényeik szerint vásárolhatnak ruházatot és textíliaféleségeket is. A beszerzéshez az intézmény a segítséget megadja. Mind az intézmény által biztosított, mind a saját ruházat tisztításáról és kisebb javításáról az intézmény gondoskodik. 7 Egészségügyi ellátások Az intézmény biztosítja az ellátottak egészségügyi ellátását. Az egészségügyi ellátás keretében gondoskodik: a. az egészségmegőrzést szolgáló felvilágosításról, b. rendszeres orvosi felügyeletről, c. szükség szerint ápolásról, d. szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásról, e. kórházi kezeléshez való hozzájutásról, f. a gyógyszer alaplistában szereplő gyógyszerellátásról, g. gyógyászati segédeszköz biztosításról. Az intézmény a rendszeres orvosi felügyelet háziorvos, ideggyógyász keretében biztosítja az ellátott egészségi állapotának folyamatos ellenőrzését, az egészségügyi tanácsadást, a szűrést, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzését - ha az intézmény keretei között megoldható -, gyógykezelését. 10

Az intézmény orvosait az ellátottak egészségi állapotáról az ápolók folyamatosan, és szükség szerint tájékoztatják. A járó betegeket a rendelés időpontjában az orvoshoz kísérik, a fekvőbeteghez az orvost odahívják. Indokolt esetben az ápolók rendelési időn kívül is intézkednek orvosi segítség iránt. A szabad orvosválasztás lehetőségével az ellátottak élhetnek. Amennyiben az ellátott nem az intézet orvosát választja, erről a vezető ápolót tájékoztatni kell. A szabad orvosválasztással felmerülő költségek a lakót terhelik. Az ellátottak betegbiztosítási kártyáját központilag tároljuk, melyet szükség esetén az ellátottak rendelkezésére bocsátunk. Az intézet biztosítja az otthon orvosa által rendelt, alaplistába tartozó gyógyszert, gyógyászati segédeszközt. Az alaplistába nem tartozó, továbbá nem az otthon orvosa által rendelt gyógyszerek, segédanyagok beszerzése az ellátott költségére történik. A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a test távoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátott költségén történő biztosítás. Az intézet egyénre szólóan gondoskodik a gyógyászati segédeszközök beszerzéséről, cseréjéről, pótlásáról. Az ápolók gondoskodnak az orvosi utasításnak megfelelően a gyógyszer beadásáról. Az ellátottak az orvos és az ápolók tudtán kívül gyógyszert nem szedhetnek. Szakrendelés igénybevételére, illetőleg fekvőbeteg intézeti elhelyezésre csak orvos intézkedhet. A lakók elhalálozásával kapcsolatos teendőket a vezető ápoló szervezi. Ennek keretében gondoskodik az elhunyt: - elkülönítéséről, - a végtisztességre való felkészítéséről, - a legközelebbi hozzátartozó /törvényes képviselő/ értesítéséről, - ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról. Az elhunyt ingóságairól a halál beálltát követően azonnal jegyzéket készít a haláleset időpontjában a műszakot vezető dolgozó. A jegyzéket két tanúval alá kell íratni. A közeli hozzátartozó értesítéséről legkésőbb a halálesetet követő napon kell 11

gondoskodni. Az eltemettetés megszervezéséről az örökösök gondoskodnak. Ha az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé és a takarékbetétje elhelyezésekor kedvezményezettként az intézményt jelölte meg elhalálozása esetére, az intézményvezető a visszafizetett takarékbetétből gondoskodik a temetésről. Amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik a temetésről, az elhunyt személy köztemetésének elrendelése iránt az intézmény vezetője intézkedik a haláleset szerint illetékes települési önkormányzatnál. Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik, az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságokat nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti vagy felhasználhatja. 12

8 Mentálhigiénés ellátás, kulturális és szórakozási lehetőségek. A mentálhigiénés ellátás keretében biztosítjuk: - a személyre szabott bánásmódot, - a konfliktushelyzet kialakulásának megelőzése érdekében egyéni, csoportos megbeszélést, - a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, - az ellátottak családi és társadalmi kapcsolata fenntartásának feltételeit, - a gondozási, illetve fejlesztési tervek megvalósítását, - az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését, - a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. Az intézményben rendelkezésre álló társalgók, szórakoztató eszközök, társasjátékok, sporteszközök egymás igényeinek figyelembe vételével igénybe vehető szabadidőben. Az intézet könyvállománya, könyvtári órákban a lakók rendelkezésére áll. A napilapokat, folyóiratokat a társalgókban kell elhelyezni, elolvasás után oda visszavinni, hogy mindenkinek lehetősége legyen igénye szerint beletekinteni. A szórakoztató eszközökben a természetes elhasználódáson túlmenően a rongálás kártérítési felelősséget von maga után. Az ellátottak saját felhasználásukra visszamaradt jövedelmükből igényük szerint vásárolhatnak kulturális, sport, szórakoztató eszközöket, berendezéseket, felszereléseket /pl. TV, magnó videó, DVD, társasjátékok, folyóiratok, kerékpár stb./. Az ellátottak saját tulajdonukat képező eszközöket, berendezéseket is rendeltetésüknek megfelelően használják, az ezekben szándékosan okozott kárt meg kell téríteniük a károkozóknak. Az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével aktivitást segítő fizikai, és kulturális tevékenységeket szervezünk intézeten belül és kívül is. Így pl. ünnepségek karácsony, farsang, - névnapok, kirándulások, kulturális és sportrendezvények, stb. A rehabilitációs intézetben élők esetében biztosítja a különféle helyi, regionális, országos, nemzeti és nemzetközi kulturális és sportrendezvényeken való aktív részvételt /pl. Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület, Magyar Speciális Olimpia Szövetség stb. rendezvényei/. 13

Az intézményben szervezett programokon, rendezvényeken valamennyi ellátott ingyenesen vehet részt. Az intézmény az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét is biztosítja. Ilyenek: - színház-, múzeumlátogatás, - kirándulás, - üdültetés, - sport- és kulturális programokon való részvétel, - személyi higiénia körébe tartozó ellátások (fodrász, pedikűr stb.) A szolgáltatások költségei a résztvevőket terheli. Az intézmény biztosítja a résztvevők számának és állapotának megfelelő kísérői létszámot. Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, az ellátottak mentálhigiénés ellátásának biztosítása az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata. 9 Foglalkoztatás Az intézmény szervezi az ellátottak életkorának és egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást. A rehabilitációs intézet a komplex rehabilitációs tevékenység részeként biztosítja a munkavégzést, a képzési, terápiás célú foglalkoztatást, mely történhet az intézet működési körén belül és kívül is. A munkavégzésre képes lakók foglalkoztatása - az intézmény működési körén belül az intézmény működését elősegítő munkák /takarítás, mosás, vasalás, konyhai előkészítő munka, kerti-, udvari munka stb./ - Az intézmény közreműködésével más gazdálkodó szervezet részére végzett munka, - Más jogviszony keretében történő munkavégzés. Az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásban résztvevő lakók munkajutalomban részesíthetők. A jutalmazás gyakoriságáról, a jutalomban résztvevő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a vezető pedagógus, a mentálhigiénés munkatárs javaslata alapján az igazgató határoz, figyelembe véve a hatályos jogszabályokat. A munkaviszony keretében foglalkoztatott ellátottak a munkaszerződésben meghatározott feltételek szerint részesülnek díjazásban. A terápiás és képességfejlesztő foglalkoztatásból származó eredmény az intézetben nyújtott ellátás színvonalának emelésére, valamint a foglalkoztatásban közvetlenül résztvevők díjazására fordítható. Az eredmény 14

50 %-a fordítható a foglalkoztatásban résztvevők díjazására, teljesítményük arányában. A rehabilitációs intézetben képzési célú foglalkoztatás is történhet, ami az ellátottak eredményes rehabilitációját segítheti.az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitációs vagy fejlesztő felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítjuk 2006. július 1-től. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végző szakértői bizottság véleménye alapján az intézmény vezetője dönt az ellátott munka-rehabilitációs vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásról. A munka-rehabilitációs foglalkoztatás célja az ellátott személy munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése, továbbá a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítése. A munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretében a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 6 és a heti 30 órát, és el kell érnie a napi 4 vagy a heti 20 órát. Fejlesztő felkészítő foglalkozást jelenleg a KÉZMŰ Nonprofit Kft. látja el, mellyel együttműködési megállapodást kötött az intézmény. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja az ellátott számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás az ellátott és az intézmény vagy az intézménnyel az ellátottak foglalkoztatására megállapodást kötött szervezet által, legfeljebb egy évre kötött munkaszerződés alapján a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény szerinti határozott idejű munkaviszony keretében folytatható. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében a foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi 8 órát és a heti 40 órát. Az intézet ellátottai részére, szabadidejük kellemes és kreatív eltöltéséhez a nevelési, mentálhigiénés csoport nyújt segítséget. Így biztosítja a személyre szabott gondozást, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, szükség szerint pszichoterápiás foglalkoztatást, az ellátottak családi és társas kapcsolatok fenntartásának a feltételeit. A programokon való részvétel önkéntes, amelyen a lakók egyéniségüknek és egészségi állapotuknak megfelelően vehetnek részt. A lakók az intézetben működő szakkörök /irodalmi, kézműves, ének-zene, tánc, sport, számítógépes stb./ szolgáltatásit 15

önkéntesen és térítésmentesen vehetik igénybe. 10. Az intézményből való eltávozás rendje Valamennyi fennjáró ellátott egészségi állapota függvényében az intézményből szabadon kijárhat. Az eltávozás hétfőtől péntekig csak munkaidő után 15: 00 órától- 22: 00 -ig szombat illetve vasárnap a nap bármely szakaszában engedélyezett, de este 22: 00 -ig vissza kell érkezniük az intézet területére. Az éjszakai illetve a több napos távollétre az ellátott és törvényes képviselője által írt kérelem után lehetséges. Az ellátott eltávozása csak a korlátozó intézkedés alkalmazása esetében tagadható meg. Kimenőre előzetes bejelentés után távozhatnak az ellátottak, melyet a vezető pedagógus részére kell bejelenteni. Akik az egyéni kimenőt nem veszik igénybe vagy önállóan nem alkalmasak rá felügyelettel csoportos kimenőre mehetnek. Amennyiben a lakó állapota miatt nem távozhat el az intézményből, ez korlátozó intézkedésnek minősül, s a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 11. A látogatás rendje, kapcsolattartás Az intézmény nyitott jellegű. A látogatási idő nincs korlátozva, de reggel 8: 00 óra előtt és este 20: 00 óra után, illetve az étkezések ideje alatt lehetőleg csak elkerülhetetlen esetekben fogadjanak látogatót az ellátottak. A látogatás nem zavarhatja mások nyugalmát, vagy fizikai ellátását. A rehabilitációs intézetben látogatót délutánonként /a munkaidő befejeztével/, illetve hétvégeken fogadhatnak. Az ellátottak látogatókat a társalgóban, valamint a szobatársak belegyezésével a lakószobákban fogadhatják. Gyógyszert, alkoholt a látogatók nem adhatnak az ellátottaknak. Velük üzleti kapcsolatot nem bonyolíthatnak. A látogatók a látogatás ideje alatt magatartásukkal az ellátottak nyugalmát, az intézmény rendjét nem zavarhatják. A házirendben foglaltak betartása a látogatók számára is kötelező a látogatás ideje alatt. Az intézmény dolgozói kötelesek figyelemmel kísérni az ellátottak külső 16

kapcsolatainak alakulását. Szükség esetén segítséget nyújtanak az ellátottak levelezésének lebonyolításában. Telefonon történő érdeklődés esetén üzenetet átadnak, tájékoztatást adnak a hozzátartozóknak, figyelemmel a személyiségi jogok védelmére. Az intézmény dolgozói az ellátott és gondnoka közötti kapcsolattartást is segítik ez a hivatásos gondnokokkal történő kapcsolattartásra is vonatkozik. A gondnokok látogatási rendjére is a házirendben foglaltak az irányadók. Lehetőséget biztosítunk az ellátott részére, hogy intézeten kívül is találkozhasson gondnokával szabadidejében, illetve amennyiben munkaviszonyban áll - úgy figyelemmel a munkavégzésre vonatkozó jogszabályokra szabadsága terhére. Az ellátottak részére telefonálási lehetőség biztosított a rehabilitációs intézet előterében felszerelt nyilvános telefonon, illetve saját készülékükön keresztül. Az orvos javaslatára /pl.: járvány esetén/ a látogatás korlátozható, illetve szüneteltethető, mely a kimenőre, eltávozásra is vonatkozik 17

12 Korlátozó intézkedések A fogyatékos ellátott személyiségi jogait helyzetére való tekintettel fokozott védelemben kell részesíteni. Korlátozó intézkedést abban az esetben lehet alkalmazni, ha az ellátott önmaga, illetve mások testi épségét, egészségét, veszélyeztető, környezetét súlyosan fenyegető, támadó magatartást tanúsít. Veszélyeztető magatartás: az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, egészségére, testi épségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt. Közvetlen veszélyeztető magatartás: Az ellátott pszichikai állapotának akut zavara következtében saját maga, vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. Korlátozó intézkedés elrendelésének célja az ellátott testi épségének megóvása, lakótársainak és környezete fizikai állapotának megőrzése. Korlátozó intézkedés csak szükséges ideig és mértékben alkalmazható, míg a beteg veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít. Személyes szabadságában bármely módon /fizikai, kémiai, biológiai/ csak veszélyeztető és közvetlen veszélyeztető magatartású beteg korlátozható. Korlátozó intézkedés elrendelésére az intézmény ideggyógyász szakorvosa jogosult, aki a korlátozó intézkedés módját az ellátott dokumentációjában rögzíti. Írásos elrendelés esetén, ha az ellátott veszélyeztető magatartást tanúsít a korlátozást elrendelheti főmunkaidőben az intézményvezető, a vezető ápoló, műszakvezető ápolók. Főmunkaidőn kívül a szolgálatban levő rangidős ápoló. Ebben az esetben 16 órán belül illetve az intézkedést követő első munkanapon az ellátott dokumentációjában, írásban a korlátozó intézkedés szükségességét jóvá kell hagyatni az ideggyógyász szakorvossal. Írásos elrendelés hiányában, ha az ellátott közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít a korlátozó intézkedést elrendelheti főmunkaidőben az intézményvezető, a vezető ápoló, műszakvezető ápolók. Távollétük esetén a szolgálatban levő legmagasabb végzettségű ápoló. Ebben az esetben a korlátozás elrendeléséről telefonon értesíteni kell a műszakvezető ápolót, majd 16 órán belül, ill. az intézkedést követő első munkanapon az ellátott dokumentációjában írásban a korlátozás szükségességét jóvá kell hagyatni. A korlátozó intézkedés elrendelésével egy időben a korlátozó intézkedés elrendeléséhez rendszeresített ADATLAP - ot ki kell tölteni. 18

Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről, formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a korlátozó intézkedést követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, a korlátozó intézkedés feloldásáról. A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni a törvényes képviselőnek. A korlátozó intézkedés fokozatai: - az intézet elhagyásának korlátozása pszichiáter szakorvos által meghatározott időre. Az intézet orvosának javaslatára, amennyiben az ellátott egészégi állapota pl. lázas állapot, fertőző betegség stb. indokolja, az intézetvezető főnővér is korlátozhatja az intézet elhagyását. - Szükség esetén adható orális, illetve magisztrális gyógyszerkészítmények, injekciók, oldatok, pszichiáter szakorvos által meghatározott adagban és dózisban, időtartamban. Ebben az esetben az intézmény elhagyásának korlátozása is életbe lép. - fizikai korlátozás a pszichiáter szakorvos javaslatára alkalmazható, amelynek időtartamát a pszichiáter szakorvos módosíthatja. Fizikai korlátozás az ellátott szabad mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközzel, berendezéssel való korlátozása, így az osztály, az intézet elhagyásának megtagadása és megakadályozása, a testi kényszer, a rögzítés valamint a lekötés. - Az intézet vezetője is korlátozhatja az intézetből való eltávozást járvány, szélsőséges időjárási, bizonytalan közlekedési viszonyok esetén. A személyes szabadságában bármely fizikai módon csak a veszélyeztető vagy a közvetlenül veszélyeztető magatartású ellátott korlátozható. A korlátozás csak addig tarthat, illetve oly mértékű és jellegű lehet, amely a veszély elhárításához feltétlenül szükséges, és az emberi méltósághoz való jog nem sérül. A fizikai korlátozást az ápolási betétlapon dokumentálni kell. A korlátozás alatt az ellátott állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni, ellenőrizni, mely magában foglalja a fizikai, higiénés és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek az ellátott állapotának megfelelő kielégítését. Az ellenőrzés tényét és eredményét is a dokumentációban fel kell tüntetni. A tevékenység gyakorlati kivitelezését az intézetvezető ápoló naponta ellenőrzi, az ellenőrzést kézjegyével dokumentálja az ápolási betétlapon. 19

13. Egyéb magatartási szabályok Mindenkitől elvárható, hogy az intézetben olyan magatartást tanúsítson, amely nem sérti mások nyugalmát, személyiségét. Az ellátottak és dolgozók személyiségi jogait kölcsönösen tiszteletben kell tartani. Az intézményünkben élő ellátottak kötelesek egymással szemben is udvariasan, tisztelettudóan viselkedni. Az emberi kapcsolatok elfogadott általános normái szerint kell élni. Kerülni kell az egymás nyugalmát zavaró hangoskodást, rendbontást. Egymás emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, a kedvezőtlenebb egészségi, érzelmi állapotban levők részére segítséget nyújtani, az újonnan intézménybe kerülőket segíteni a beilleszkedésben. Az ellátottak az intézmény dolgozóival szemben is udvarias hangnemet és magatartást kötelesek tanúsítani, ez vonatkozik a dolgozó és ellátott viszonyára is. Az intézmény tulajdonát képező berendezési, felszerelési tárgyakat rendeltetésszerűen kell használni. A berendezési tárgyak rongálódásáért, azok eltulajdonításáért az ellátottak és a dolgozók anyagilag felelősek. Az épületekben, berendezésekben szándékosan okozott kárt az elkövető köteles megérteni. A használat során kellő gondossággal kell eljárni a személyes használatra kiadott tárgyak, ruházat, textília és egyéb anyagok esetében is. A dolgozó az ellátottól sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatást nem fogadhat el. Az intézmény dolgozója az ellátottól pénzt kölcsön nem kérhet, sem annak kölcsönt nem adhat, illetve semmiféle üzletet /adás-vétel/ nem köthetnek egymással. A konyha épületében a konyhai dolgozókon kívül más személy nem tartózkodhat, kivéve a konyhai előkészítő munkában résztvevőket, a hibaelhárítást, karbantartást végzőket - a hibaelhárítás, karbantartás időtartama alatt. Az intézményt meghatározott célra, illetve annak megjelölése nélkül pénzbeli vagy természetbeni adományokkal támogathatják az ellátottak, hozzátartozóik, egyéb támogatók. 20