1 Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. ( Szent-Györgyi Albert )
2 TISZAPÜSPÖKI ÁLTALÁNOS ISKOLA TISZAPÜSPÖKI FŐ ÚT 85. (OM:200891) PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes a 2013-2014-as tanévtől Igazgató neve: Czeglédi Mihály Dokumentum összeállítója: Czeglédi Mihály Intézmény elérhetősége: 5211. Tiszapüspöki Fő út 85. Telefon: 56/445-004 Fax: 56/445-004
3 Az intézmény adatai: AZ INTÉZMÉNY NEVE: Tiszapüspöki Általános Iskola Székhelye: 5211 Tiszapüspöki, Fő út 85. Létrehozásról rendelkező határozat: 51/2007.(V.24.) sz. képviselőtestületi határozat Létrehozás éve: 2007. Jogelőd: Általános Művelődési Központ Működési köre: Tiszapüspöki község Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv, illetve fenntartó neve, székhelye: Országos Roma Önkormányzat Budapest, Dohány utca 76. 1074. Közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 10. foglaltak szerint általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás. Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.. 1. c, d, r pontjában foglaltak szerint köznevelési feladatok:
4 általános iskolai nevelés-oktatás, nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 171.. 172. pontjában foglaltak szerinti képesség- kibontakoztató és integrációs felkészítés. Alaptevékenységhez tartozó szakfeladatai: - 562913 Iskolai intézményi étkeztetés - 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása - 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) - 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) - 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) - 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) - 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8 évfolyam) - 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés - 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység - 890111 Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok - 890112 Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok - 890116 Romák társadalmi integrációját elősegítő egyéb tevékenységek, programok - 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása - 931204 Iskolai, diák-sport tevékenység és támogatása Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.. 25. pontjában foglaltak szerint a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók oktatása. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője az igazgató, akit az Országos Roma Önkormányzat Közgyűlése nyilvános pályázat útján, az ágazati jogszabályi előírásokat is fegyelembe véve határozott időre bízza meg.
5 A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési joga: 5211. Tiszapüspöki, Fő út 85. alatti ingatlanon (helyrajzi szám. 5) lévő 484 m2 épület Tiszapüspöki Község Önkormányzat tulajdona, az ingatlan benne lévő berendezésekkel és szakmai felszerelésekkel az Országos Roma Önkormányzat használatába kerül. Vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény vagyonának kezelésére Tiszapüspöki Község Önkormányzata, az Országos Roma Önkormányzat, mint fenntartó vagyonkezelői szerződést köt. Az Intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon a fenntartó, az Országos Roma Önkormányzat használatában van, mely felett az Országos Roma Önkormányzat Közgyűlése rendelkezik. Az Intézmény működtetésével kapcsolatos gazdálkodási tevékenységgel, vagyonfelhasználással és vagyongyarapítással, az Intézmény igazgatója az Országos Roma Önkormányzat elnökének folyamatos ellenőrzése és az Országos Roma Önkormányzat Közgyűlése felé történő éves beszámolási kötelezettsége mellett önállóan rendelkezik. Az intézménybe felvehető tanulók száma: 200 fő Az iskola évfolyamainak száma: 8
6 1. Az iskola Nevelési Programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek - Egyéni képességek figyelembe vétele. - Tevékeny bekapcsolódás saját életünk szervezésébe. - A pedagógus jóindulatú támogatására épülő tanulmányi és egyéb tevékenység. - A gyermekek és szülők megismertetése a tantestület által velük szemben támasztott követelményekkel. - Munkánk során jó együttműködési kapcsolat kialakítása tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, nevelő-szülő, nevelő-nevelő között. - Tanulóbarát osztálytermek kialakítása Célok - A pénzügyi lehetőségektől függően biztosítani a tanulás számára az optimális környezetet. - A tananyag elsajátítása mellett az általános emberi és nemzeti értékek átadása. - Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú pályázat keretein belül a tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatási módszerek, szervezési formák, tehetséggondozás és felzárkóztatás biztosítása igény szerint. Olyan pedagógiai rendszer kialakítása, mely sajátos eszközrendszerével az iskola képes a különböző hátrányok csökkentésére, és az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelni. - Széleskörű személyiségfejlesztés változatos tevékenységi formákkal, lehetőségekkel életkornak és érdeklődésnek megfelelően. - Oktatási folyamatunk végén, a 8. évfolyam végére minden diákunk teljesítse valamennyi műveltségi területen legalább a minimális követelményeket. Feladatok - Fejleszteni tanulóinkban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket, képességeket. - Kialakítani az önálló tanulás képességét. - Kialakítani és fejleszteni a kulturált magatartás, a viselkedés, a kapcsolattartás, az együttműködés képességét. - Kialakítani és fejleszteni a helyes, választékos kommunikáció készségét. - Kialakítani és fejleszteni az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket, szokásokat. - Kialakítani és fejleszteni az általános erkölcsi és akarati tulajdonságokat. - Kialakítani és fejleszteni a hagyománytiszteletet, az anyanyelv tiszteletét. - Fejleszteni a tanulók önismeretét, reális énképének kialakulását. - A hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai rendszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása tanórán és tanórán kívül.( differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú ismeretközvetítés, kooperatív tanulás, drámapedagógia, stb.)
7 - Az infó-kommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata - Gyermek és tanulóbarát intézményi környezet kialakítása. (IPR) - Széleskörű tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek biztosítása. - A szülők és az iskola külső partneri kapcsolatának javítása. (IPR, TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059) - A társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítése. - Az intézményfokozatok közötti átmenet pedagógiai segítése. (IPR, TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059) - Az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd kialakítása. Iskolánk nevelőtestülete kiemelten négy terület köré csoportosítva az alábbi feladatokat határozza meg: Értelmi nevelés feladata, hogy a tanuló - Legyen sokoldalúan művelt. - Legyen érdeklődő, nyitott. - Legyen kreatív, önálló gondolkodásra képes. - Legyen folyamatos önművelésre igényt érző és képes. - Legyen kötelességtudó kötelező és vállalt feladataiban. - Legyen megismerő, érdeklődő, problémamegoldó képessége fejlett. - Igyekezzen a legjobb tudásának és képességének megfelelően teljesíteni. - Legyen önálló a tanulásban és ismerje annak hatékony és helyes módszereit. - Rendelkezzen alapvető kognitív képességekkel, mint pl.: felismerő, összehasonlító, kombinatív, olvasás, írás, verbális és nem verbális értelmezés, kommunikatív készség ( pl.: helyes, kifejező, kulturált magyar nyelv használata) elvont, az ismereteket analizáló, majd újra szintetizáló gondolkodás. A helyes életmód kialakítását segítő nevelés feladatai - A tanuló képes legyen eligazodni szűkebb és tágabb környezetében. - Ismerje, tisztelje, ápolja és óvja nemzeti értékeinket, anyanyelvünket. - Védje a természet és környezet értékeit. - Ismerje és becsülje meg más népek, az etnikum értékeit, hagyományit. - Tisztelje az egyetemes kultúra eredményeit. - Legyen toleráns a mássággal szemben. - Tartsa be a társadalmilag elfogadott viselkedési és magatartásnormákat. - Csoport- és közösségtudata pozitív magatartásformákon alapuljon. - Segítő- és alkalmazkodó készsége legyen fejlett, viselkedése kulturált. - Társaival legyen megértő, együttműködő, szükség esetén egészségesen versengő a viszonya. Egészséges és kulturált életmódra nevelés feladatai - A tanuló megjelenése, környezete, felszerelése tiszta, ápolt, gondozott legyen. - Önértékelése helyes legyen. - Önbizalma megalapozott, önbecsülése reális legyen.
8 - Én tudata kiteljesedjen a humánum, az erkölcsös magatartás és fegyelmezettség normáival. - Legyen kötelességtudata önmagával szemben. - Tartsa tiszteletben és méltányolja mások tudását, véleményét, nézetét, meggyőződését. - Becsülje, szeresse szüleit, nevelőit, társait. - A társadalmi normáknak megfelelően tudjon szabadon élni jogaival. - Fejlett test- és mozgáskultúrával, illetve ennek rendszeres igényével rendelkezzen. - Helyes napirendet, életritmust alakítson ki magának. - Étkezzen egészségesen, öltözködjön helyesen, esztétikusan, praktikusan és kulturáltan. - Fejlesszük társadalmi tudatát, hazafiságát, helyes világszemléletét. - Szeresse, védje hazáját, annak értékeit, kincseit, hagyományit, hírnevét. Szakmai képzés megalapozásának feladatai - A tanulónak legyen elképzelése jövőjét illetően. - Rendelkezzen a mindennapi életben felhasználható képességekkel és készségekkel. - Alkotótevékenysége, kreativitása kiteljesedhessen a választott vagy legfejlettebb készségterületeken vagy tárgykörökben (tehetséggondozás). - Legyen reális elképzelése a továbbtanulás vagy pályaválasztást illetően. - Legyen lehetősége a felzárkózásra, különösen az alapvető készségek és ismeretek tekintetében. - A tanulónak legyen részvételi joga a döntési folyamatokban. A nevelő - oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere Az iskolában ezeket úgy kell kiválasztani, hogy a megjelölt nevelési célokon és feladatokon túl: - Igazodjanak a gyerekek életkori sajátosságihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez. - Igazodjanak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához. - Igazodjanak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Mindezeken túl úgy kell megválasztani, hogy a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Nevelési céljaink megvalósulását pedagógusaink az alább felsorolt közvetlen és közvetett eljárásokkal kívánják megvalósítani. - követelés - gyakoroltatás - segítségadás, - ellenőrzés, - ösztönzés, - tudatosítás, meggyőződés kialakítása, - magyarázat, beszélgetés, vita, - hagyományok kialakítása, - tények és jelenségek bemutatása,
9 - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, - magatartási modellek közvetítése, - a nevelő személyes példamutatása, - ösztönzés a kutatómunkára. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős tanulói legalább 90 %-a a 8. évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek, - rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat - elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Ismereteket szerzett: - az erőszakmentes konfliktuskezelésből - a fogyasztóvédelem témakörből. Magára nézve elfogadja az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és az áldozattá válás elkerülése érdekében szerzett ismereteket. Ha irányadónak tekinti a közlekedésre neveléskor és a társadalmi bűnmegelőzési témakör tárgyalásánál hallottakat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóink jól érezzék magukat az iskolában, legyenek büszkék intézményünk eredményeire, és érezzék kötelességüknek a hagyományok ápolását. 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Alapelvek Oktató-nevelő munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességének, kreativitásának, személyiségük egészének fejlesztése áll. A helyi tanterv követelményei ösztönzik a személyiségfejlesztést. A különböző adottságú, eltérő fejlődési ütemű tanítványaink iskolai és iskolán kívüli tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk: - a pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a hivatástudat szellemében neveli, oktatja tanulóit, - gyermekbarát, rendre törekvő, áttekinthető rendszert kíván, - előtérbe helyezi az embernevelést, a kötelességek és jogok egyensúlyát, - hangsúlyozza az egyén és a közösség egymásrautaltságát,
10 - erősíti az érzelmi nevelést, - az értékek tiszteletére, megbecsülésére neveli diákjait. Célok: Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink: - legyenek egészséges lelkületűek, rendelkezzenek kellő önbizalommal, reális énképpel és pozitív életszemlélettel, - birtokolják azokat a személyiségjegyeket (pl. kitartás, akaraterő), amelyek a siker eléréséhez szükségesek, - tiszteljék a munkát, becsüljék meg az értékeket, - szociális érzékük, toleranciájuk, empátiás készségük fejlődjön, - alakuljon ki felelősségtudatuk, - rendelkezzenek az egészséges és kulturált életmód cselekvési motívumaival. A tanítás-tanulás során arra törekszünk, hogy: - fejlődjenek tanítványaink értelmi, önálló ismeretszerzési és kommunikációs készségei, képességei, - a tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása során megalapozzuk a diákok műveltségét, - formáljuk világképüket, - segítsük társas kapcsolataik kialakulását, a tájékozódást szűkebb és tágabb környezetükben. Feladatok Tanítványaink - rendelkezzenek minél több hasznos ismerettel az őket körülvevő világról, - legyenek képesek önálló ismeretszerzésre, - tudásukat kreatívan alkalmazzák, - ismerjék és védjék szűkebb és tágabb környezetük természeti és kulturális értékeit, - tudják hazánk, településünk történelmét, alakuljon ki egészséges hazaszeretetük, - legyenek képesek a művészeti alkotások befogadására, esetleg azok alkotására, - őrizzék meg testi és lelki egészségüket, tudják a betegségek megelőzésének módját, - rendszeres testmozgással biztosítsák testi, szellemi, lelki frissességüket, - társas kapcsolataikra legyen jellemző a mások iránti jóindulat és segítség. Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű tanulót bevonunk az IPR programba, a Támop- 3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projektbe, megnyerve a szülőket is partnerként. Ehhez az iskolában a pedagógiai munka kiemelt területévé kell, hogy váljon: az érintett tanulók hátrányainak feltérképezése az alapvető képesség és készségterületeken, az
11 egészséges személyiségfejlődés, a szociális fejlettség, a közösségi kapcsolatok és tanulási nehézségek területe. A feltérképezett hátrányok enyhítésére kidolgoztuk az egyéni fejlesztési terveket: megjelölve benne a hátrányokat, a kompenzációs feladatokat. (IPR, TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059) Differenciált tanulásszervezéssel, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő szakköri tanórán kívüli foglalkozásokkal biztosítjuk: lemorzsolódás csökkentését, továbbtanulási mutatók, a kompetenciamérés eredményeinek javulását. Az iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programot szervezünk (Útravaló Ösztöndíjprogram) Az ismeretszerzéssel kapcsolatos személyiségfejlesztés Minden pedagógus feladata, hogy tanítványait minél érthetőbben és minél színesebben megismertesse a NAT követelményrendszerén alapuló ismeretanyaggal. A tanuláson keresztül tudjuk megtanítani azt is, hogy a problémákat, feladatokat hogyan lehet a legésszerűbben, a leggyorsabban és legsikeresebben megoldani. - Meg kell ismertetni őket az iskolán kívüli ismeretszerzés módjaival. - Folyamatosan be kell mutatni azt, hogy tudásukat a mindennapi életben hogyan tudják felhasználni. - Ügyelni kell az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő terhelésre. - Egyéni tanulási problémák esetén az iskola órakeretet biztosít a felzárkóztatásra. - A tehetséges tanulók külön órakeretben kapnak lehetőséget a hatékonyabb képességfejlesztésre. - Tudásukat tanulmányi versenyeken vethetik össze kortársaikkal. Adott műveltségi területhez kapcsolódó személyiségfejlesztés A NAT egyes műveltségi területei lehetőséget biztosítanak a további fontos személyiségjegyek kifejlesztésére. Az adott szaktanár számára ez egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Adott műveltségi területet tanítók főbb lehetőségei: Anyanyelv és irodalom: - anyanyelvünk érthető, egyszerű, de igényes szép használata, - gondolataink minél érthetőbb kifejezése, - a magyar és a világirodalom legjelesebb képviselőinek és alkotásainak megismerése. Élő idegen nyelv: - a hazánkon kívüli világ megismerése, - a más kultúrákkal való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás feltételeinek megteremtése, - a másság elfogadása
12 Matematika: Logikus gondolkodásra nevelés Ember és társadalom: Az emberiség történelmének megismerése, különös tekintettel településünk, hazánk megismerésére, ezáltal egyfajta lokálpatriotizmus, egészséges hazaszeretet kialakítása Ember és természet: - egy egészséges ember-természet viszony kialakítása, - a természet egészének képességeink szerinti maximális megóvása, védelme, - saját testi és lelki egyensúlyunk megőrzésének módjai - tudatos környezetvédelem normáinak kialakítása Földünk és környezetünk: - tájékozódás térben és időben, - a Föld népei életkörülményeinek megismerése: nyitottság, érdeklődés az idegen kultúrák iránt, - környezetünk megismerése- környezetünk védelme Művészetek: - művészeti alkotások el- és befogadása (alapvető esztétikai értékek elfogadtatása), - környezetünk művészeti értékeinek ismerete, védelme, - egyéni képességek szerint alkotóművészeti készségek kibontakoztatása, önálló esztétikai értékrend kialakítása Médiaismeret és mozgóképkultúra: - az írott és elektronikus sajtó befogadásának elősegítése, - az igényesség kialakítása a mozgóképi alkotások megtekintésében Tánc és dráma: A dráma óra célja a közösség és személyiségfejlesztési folyamat elősegítése. Ennek keretében a tanuláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése folyik, amelynek eredményeképpen a diákok tanulmányaikban, társas kapcsolataikban és döntési helyzetekben sikeresebben helyt állnak. Informatika: - logikus gondolkodásra nevelés, - az önálló ismeretszerzés megkönnyítése
13 Életvitel és gyakorlati ismeretek: A kreatív gondolkodás, kézügyesség fejlesztése Testnevelés: - a rendszeres testmozgás igényének kialakítása, - az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, - az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1.Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészséges életmódra nevelés a.) Higiénés szokások kialakítása, fejlesztése Megvalósítás területe: ide vonatkozó tananyag feldolgozása, házirend betartása, mindennapos iskolai helyzetek kihasználása. A kitűzött célt elérjük, ha a tanulók rendszeresen tisztálkodnak, öltözetük, küllemük rendezett és erre igényük is kifejlődik. Az udvari játék után és az étkezések előtt maguktól kezet mosnak. Használják a szalvétát, a zsebkendőt. Felszerelésük tiszta, rendezett. Vigyáznak a környezetük tisztaságára, rendjére. Az értékelést az osztályfőnökök, a napközis nevelő folyamatosan végzik. Folyamatosan motiválják a tanulókat. b.) Rendszeresség, helyes táplálkozás, helyes napirend kialakítása A megvalósulás területe: házirend, osztályrend kialakítása, betartása, rendszeres szokások, mindennapi működés formái, étkezési lehetőség biztosítása, a témához tartozó tananyagtartalmak feldolgozása. Következetes rendtartás. A kitűzött célt elérjük, ha a tanulók zökkenőmentesen betartják a házirendet, szívesen fogyasztják a szakszerűen összeállított étrend alapján szolgáltatott iskolai ételeket. Az értékelés hasonlóan történik, mint az előző célnál. c.) Szabadidő és sportolási lehetőség ésszerű kihasználása A megvalósítás területe: testnevelés órák, napközis foglalkozások, szabad játékidő, kirándulások, stb A kitűzött célt elérjük, ha a tanulók a mértéktelen video- és TV nézés, számítógépezés helyett szívesen játszanak. Játékkultúrájuk fejlett és sokrétű. Szívesen mozognak, sportolnak, igénylik a felnőttek és gyerekek társaságát.
14 Az értékelést a programokban résztvevőknek együtt kellene folyamatosan végezni. A tantestület az iskola lehetőségeihez mérten igyekszik minden lehetőséget megragadni a fenti cél elérésére. 1.3.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segítségnyújtó helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra rászorulót. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása - tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés óra) - és délutáni csoportfoglalkozásokon, szakemberek segítségével valósul meg. Ezeken a foglalkozásokon az elméleti oktatás mellett különböző szituációkat előidézve- a gyakorlati elsajátítás fortélyait is megtanulják tanulóink. 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célok: - Váljon az iskola a közösségi élet valódi színterévé. - Önálló és öntevékeny tanulói közösségek alakuljanak, fejlődjenek. - Teremtődjenek pozitív normák és szokások a közösségekben. - A diákok legyenek képesek: - tisztelni az alapvető emberi értékeket (becsület, tisztesség, megbízhatóság), váljanak ezek a tulajdonságok személyiségük részévé, - együttműködni másokkal, - barátságok, harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésére, - azonosulni mások problémáival, segíteni azok megoldásában, -egyéni és közösségi érdekek harmóniájának megteremtésére. Feladatok
15 A tanulók - ismerjék meg az intézmény közéleti fórumait, a demokratikus működés mechanizmusait, - aktívan vegyenek részt az iskolai élet szervezésében, az iskola belső működésének megalkotásában, a szabályok betartásában, - tudatosan formálják közösségük értékrendjét, - ismerjék és teljesítsék kötelezettségeiket, gyakorolják jogaikat, - vállalják fel nyíltan véleményüket, legyenek képesek azok egyértelmű megfogalmazására, - tartsák be a kulturált viselkedés szabályait, - értékeljék reálisan önmagukat és másokat, legyenek képesek elfogadni az őket ért bírálatokat, és tudják viselkedésüket, véleményüket korrigálni, - vállaljanak közösségi megbízatásokat és végezzék el azokat felelősségteljesen. - vállaljanak szerepet az intézmény döntési folyamataiban. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösséget irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
16 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák: a. Tanórák: - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, b. Tanórán kívüli foglalkozások: - tanulószoba - séta, kirándulás, - tehetséggondozó foglalkozások (szakkörök, előkészítők) - felzárkóztató foglalkozások - diákétkeztetés - hagyományőrző tevékenységek - iskolai sportkör - versenyek, vetélkedők - erdei iskola (őszi, téli, tavaszi) - alapfokú művészetoktatás (vizuális alapiskola, néptánc) - hit-és vallásoktatás c. Diák-önkormányzati munka A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. d. Szabadidős tevékenységek A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, illetve az IPR programban és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projektben lehetőség nyílik arra, hogy a programban résztvevő tanulóktól a költségeket átvállaljuk.
17 Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, /különös tekintettel az etnikumra/ - az együtt-érző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt keretén belül közösségfejlesztő, közösségépítő programokat szervezünk iskolai és osztálykeretben, illetve települési szinten. Ezen programok szervezésében, és lebonyolításában számítunk a szülőkre, és azon szervezetekre, amelyekkel együttműködési megállapodást kötöttünk. Ennek köszönhetően javul az iskola-szülő, iskola- és iskolán kívüli szervezetek kapcsolata, visszaállítható az iskola presztízse. Feladatok: - Családi napok szervezése, - Konfliktuskezelő tanórai foglalkozások, (szituációs játékok, szerepjátékok, önismereti játékok) - Olyan új módszertani elemek bevezetése, amelyek közösségépítőek lehetnek (kooperatív technikák) - Versenyek, bemutatók, kiállítások, előadások szervezése, közös munkavégzés 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - különbözeti, osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása, - dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása, értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális és sportversenyek szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
18 - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a leltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt- a munkaközösség-vezetőkkel és az igazgató helyettessel konzultálva- az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítő javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz munkaközösségének munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Órát látogat osztályában, különös tekintettel a rendkívüli esetekre. 1.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Felelősségteljes feladat, mely minden szaktanár részéről nagy odafigyelést, törődést igényel.
19 Továbbra is biztosítjuk a széles választási lehetőséget a tanulók érdeklődésének, irányultságának megfelelően. A tehetséggondozást szakköreink és a középiskolai előkészítők szolgálják. A szakköri munkában részt vehetnek az úgynevezett áltagos képességű gyermekek is, akik egy-egy területen kiaknázatlan tehetséggel bírnak; a szakköri keretekben lehetőség nyílik fejlesztésükre, sikerélményhez jutásukra. Egyéb tanórán kívüli tevékenységeink: A pályaválasztás sikere érdekében (igényeknek és lehetőségeknek megfelelően) magyar, matematika, biológia és német előkészítőt működtetünk 8.osztályos és érdeklődő 7.osztályos tanulók számára. A mindennapi testnevelés biztosítására: tánc, és egyéb játékos foglalkozások folynak alsó és felső tagozaton. A változatos sportolási lehetőség megteremetésének érdekében a DSE és az IPR együttműködés keretében labdajátékok, asztalitenisz, sakk stb. foglalkozások működnek. A törökszentmiklósi Kodály Zoltán Zeneiskola és Művészeti Alapiskola segítségével biztosítjuk a kihelyezett művészetoktatást: Ennek keretein belül szerveződik a vizuális alapiskola (egyéni finanszírozású, bizonyos esetekben az IPR terhére átvállaljuk tanulók utazási költségeit) Célirányos, ismertterjesztő kirándulások: - Színházlátogatás, (IPR) - Kiállítások megtekintése, (IPR) - Pályaválasztási, egyéb tanulmányi kirándulás (kizárólag önkéntes alapon, a szülők által finanszírozva) (nyertes pályázat esetén az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt keretén belül átvállaljuk az utazási költségeket a szülőktől) Rendezünk házi tanulmányi versenyeket, szavaló- és prózamondó versenyt, részt veszünk városi- megyei ill. kistérségi versenyeken a megmérettetés érdekében. Ezekre továbbra is felkészítjük tanulóinkat.
20 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarc kialakulásának lehetséges okai: - Alapkészségek (írás, olvasás, számolás, beszéd) nem megfelelő fejlettsége - Tanulási képességek alacsony színvonala - Az általános iskolák közötti különbségek (feltételrendszer, követelményrendszer, stb.) - Irreális pályaválasztás - Rossz időbeosztás, túlterheltség - Koncentráció hiány - Rossz tanulási technikák - Irreális elvárások Felismerése: - A tanuló teljesítménye nincs arányban a befektetett munkával - Szorongás, félelem megjelenése (düh, agresszió) - Képességek mérése A segítő programok: - Tanulási technikák tanítása - A kommunikációs képességek fejlesztése - Differenciált foglalkozás tanórán - Felzárkóztató foglalkozások beindítása a hiányzó ismeretek pótlására - Iskolapszichológus bevonása Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt keretén belül feladatunk átlendíteni tanulóinkat nehézségeiken. Ezt a célt szolgálják: - Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Nevelési Tanácsadóval. - Segítjük az óvodából az iskolába, illetve az általános iskolából a középiskolába való átmenetet. - Tudatosan segítjük tanulóink reális pályaválasztását. - Tanulási technikákat tanítunk. 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek a tanulók és szülők elvárásait szolgálják. Teret adnak a felzárkóztatásnak és a tanulói tehetség kibontakozatásának, nem feledve a "mindenki valamiben tehetséges" elvet. A tehetséggondozással párhuzamosan fontos feladatunk a tanulási problémával küzdő, lassabban haladó tanulók felzárkóztatása. Ezeknél a tanulóknál a szociális-, műveltségi hátrányból és a családi háttérből adódó hiányok pótlására kell törekednünk. Meg kell győzni
21 a szülőket s bevonni őket a folyamatos nevelőmunkába. A megfelelő kapcsolat kialakítása, a rendszeres találkozás, beszélgetés előbb-utóbb eredménnyel jár. A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatásának színterei Tanítási órákon: - differenciálással, - egyéni bánásmóddal, fokozott törődéssel, - személyre tervezett házi feladattal, - feladatok adásával valósul meg, - kooperatív technikák alkalmazása Tanítási órán kívül: - korrepetálással, - kiscsoportos foglalkozások szervezésével, - egyéni fejlesztő foglalkozással. Iskolánkban a hatályos törvényeknek megfelelően bevezettük a képességkibontakoztató és integrációs felkészítést. (IPR) Délutáni tanulószobai foglalkozásokon: - differenciálással, - egyéni foglalkozással történik. Feladat: - Biztosítani a nyugodt tanulás feltételeit. - A tanulás helyes technikájának kialakítása. - A tanulási folyamat ellenőrzése, a helyes napirend, tanulási rend megtanítása. - A tanulószobai csoportok összetételéből adódóan a cigánygyermekek készségfejlesztése. További feladat: A tanulási nehézséggel küzdő (pl.: dyslexiás, dysgráphiás, dyscalculiás) tanulók szakemberhez irányítása, kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadó pedagógusaival, logopédussal, munkájuk segítése, kölcsönös bizalom alapján. A szociális hátrányok, a beilleszkedési és magatartászavarok, valamint a tanulási nehézségek leküzdését segítő tevékenységi formák - tanulószobai ellátás, - egyéni fejlesztés, (IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt) - könnyített testnevelés
22 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló egyéb tevékenységek: - szoros kapcsolat az óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal (IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt) - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai - a családlátogatások - a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Sajátos nevelési igényű tanulók ellátását az iskola az alapító okirata alapján és a Közoktatási törvény 86.. (2.) szerint látja el, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. Amennyiben a tanuló a szakértői vélemény alapján sajátos nevelési igényű, illetve BTMN-es, a 14/1994. (VI.24.)MKM rendelet 26/A (4) alapján megilletik a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó ellátások. Az intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. Ennek ellenőrzését 2008. szeptember 1-től a területileg illetékes, nevelési tanácsadás feladatait ellátó pedagógiai szakszolgálat (Hunyadi Mátyás Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Törökszentmiklós, Almásy út 25.) végzi. A sajátos nevelési igényű tanulókat a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a szülő írásos kérelmére- az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból az értékelés és minősítés alól. Felzárkóztatásukat a többiekhez egyéni foglalkozás keretében segíti elő. Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt keretén belül Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységeket alkalmazunk, mint például a kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezési technikák és projektmódszer. A megvalósítás érdekében pedagógusaink célirányos képzéseken vesznek részt. Ennek eredményeként tanulóink az alapképességek biztos birtokosai lehetnek. A tanulás részképességei- figyelem, beszéd, olvasás, emlékezés, gondolkodás, az önművelésre való képesség fejlődik. Tanulóink megtanulják önállóan szervezni mindennapjaikat, képesek lesznek saját, célszerű szokásrendszereiket kialakítani. 1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermeknek joga van alapvetően lakóhelyén, családi környezetében élve személyiségállapotának és életkorának megfelelő oktatási lehetőségekhez, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátáshoz. Az iskola a törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódik. Az elsődleges jelzőrendszer szerepét tölti be a gyermek, tanulók veszélyeztetettségének
23 megelőzése és megszüntetése érdekében. Ennek során együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel, hatóságokkal. A társadalmi - gazdasági helyzet változása kihat a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára is. Egyre nő a létminimum alatt élő családok száma, egyre több gyermek érkezik szociokulturális hátránnyal az iskolába. Nő az ún. "csellengő" fiatalok száma. Ezekből a tényekből adódnak a célok, melyek között kiemelkedő szerepet kap a prevenció. Célok: - az általános és korai prevenció - az iskolai jelzőrendszer működtetése - a kialakult veszélyeztetettség megfelelő "kezelése a rendelkezésre álló eszközökkel, a gyermek lehetőség szerinti családban tartása Feladataink felosztása a célból adódóan: - megelőző prevenciós feladatok - kezelő feladatok - A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség időben történő felismerése, felderítése az okok feltárásával, nyilvántartás. - A gyermek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres orvosi, fogorvosi ellátás biztosítása. - A gyermek elemi szükségleteinek ellátása a családban, az otthoni életforma folyamatos megismerése. - A tanuló eredményeinek, a rendszeres iskolába járásnak a folyamatos ellenőrzése a tanulás befejezése és a pályaválasztás érdekében. - Segítségnyújtás a cigány etnikumból érkező gyermekek szociokulturális hátrányának csökkentés érdekében. - A gyermek intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása. - Együttműködés az osztályfőnökkel, a diákönkormányzattal, a tanulók jogainak megismertetése. - A család szociális és anyagai helyzetének megfelelően a különféle támogatások felkutatása, a hozzájutás segítése - Segítő külső szervekkel, szakemberekkel az együttműködés kialakítása, folyamatos kapcsolattartás. (IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt)
24 - Családgondozásra javaslat elkészítése, közvetítés a Gyermekjóléti Szolgálathoz. Tevékenységek Szociális szolgáltatások: - szervezett egészségügyi vizsgálatok - reggeli ügyelet 7.30-tól (szülő külön kérésére indokolt estben 7.00-tól) - étkeztetés: tízórai-ebéd uzsonna - tanulószobai ellátás - kezdeményezés az önkormányzati segélyezésre Egyéb tevékenységek: - A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása tanórai csoportban, korrepetáláson, órarenden kívül, az iskola öntevékeny csoportjaiba való bekapcsolódással. - Fejlesztő foglalkozások - Logopédiai foglalkozás, iskolaérettségi vizsgálat, utazó szakemberek foglalkoztatása Kapcsolattartás - a családdal (családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, IPR értékelő megbeszélések,támop-3.3.8.b-12-2012-0059 stb.) - orvossal, védőnővel, gyermekvédelmi szolgálattal - az önkormányzattal - gyámügyi előadó - egyéb társadalmi szervezetekkel (a helyi Kisebbségi Önkormányzattal) - Nevelési Tanácsadóval - Megyei Pedagógiai Intézettel - Rendőrséggel Fontos a folyamatos információáramlás az osztálytanítók, osztályfőnökök között. Ez tervezett megbeszélésen, ill. kisiskola lévén napi információcserével lehetséges. A szervezett egészségügyi vizsgálatokon kívül mindennapos kapcsolat kiépítése szükséges az orvossal és a védőnővel. (oda-vissza működő jelzések). (Esetmegbeszélések havi rendszerességgel).
25 Ha a fent említett eszközök nem elégségesek, problémás esetben a gyermekjóléti szolgálathoz, önkormányzat gyámügyi előadójához valamint a Kisebbségi Önkormányzathoz kell segítségért fordulnunk. Bizonyos esetben, ha ez sem jár eredménnyel, a rendőrség adhat segítséget. Az említett "lépcsőfokokat" végig kell járnunk, még a konkrét problémás eset megnyugtatóan nem rendeződik. Az intézményen belül a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, az iskola pedagógusaival együttműködve. A tanév elején az osztályfőnökök segítségével nyilvántartásba veszi a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat. Ezek után szorosan együttműködve fokozott figyelemmel kísérik e körbe tartozó tanulókat, hogy a helyzetük romlása esetén próbáljanak segíteni. A segítség formája lehet beszélgetés a tanulóval, szülővel, családlátogatás stb. 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Településünkön magas a munkanélküliek száma, sok a nehéz körülmények között élő tanuló. Különböző programokkal igyekszünk segíteni beilleszkedésüket, folyamatos fejlődésüket. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk. A helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. /A hátrányos helyzetű tanulók felmérését évente el kell végezni./ A program célja: A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, demokrácia törvényeit ismerő állampolgárok váljanak. Olyanok, akik betartják az együttműködés szabályait, elfogadják, tisztelik a másságot. E cél teljesítése nehézségekbe ütközik a szociális hátrányokkal, valamint a beilleszkedési és magatartászavarokkal küzdő tanulóknál. A családok eltérő életkörülményei, a szülők iskolázottsági foka, a családok struktúrája, jövedelmi szintje differenciálják a tanulókat. Az IPR és a TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 azonosítási számú projekt jelentős lehetőséget biztosít számunkra, segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, segíteni a tanulók ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését.
26 Feladatok A társadalmunkban ma élő konfliktusforrást hordozó különbségek intézményünk sajátos feladatait határozzák meg. Nevezetesen: - Stratégia kidolgozása az iskolán belül jelentkező esélyegyenlőtlenségek kezelésére. Tevékenységi terület: együttműködés az ifjúságvédelemmel, osztályfőnökökkel. - Az esélyegyenlőség biztosítása. Tevékenységi terület: lehetőség a tehetség kibontakoztatására, lehetőség a hiányok egy részének leküzdésére, lehetőség a sikeres életút eléréséhez. - A szelekció negatív hatásának megszüntetése. A homogén csoportok újratermelik az esélyegyenlőtlenséget, egységes szociális létre alkalmas személyiségeket csak heterogén csoportokban lehet nevelni. - A művelődési különbségek csökkentése, a feltételek megteremtése. Tevékenységi terület: a művelődési különbségek csökkentésére emelni kell az iskolai szervezésű kulturális programokat (színház, mozi, könyvtár, stb.) a diákönkormányzattal együttműködve. - A hátrányos helyzetű tanulók tudásszintjének emelése. Tevékenységi terület: felzárkóztató csoport, korrepetálás, differenciált munkaforma, egyéni bánásmód tanórán és tanórán kívül. - A tanulók szociális érzékenységének fejlesztése. Iskolánkban is érezhető az elszegényedés, így a szegénység nem iktatható ki az általunk közvetített világképből. Feladatként jelentkezik egy szociálisan érzékenyebb nemzedék kinevelése az esélyegyenlőség érdekében. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. - A felzárkóztató órák. - Diákétkeztetés. - Drog- és bűnmegelőzési programok. -Az iskolai könyvtár, valamint az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. - A nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai. - A családlátogatások.
27 - Továbbtanulás irányítása, segítése. - Iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. - A tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek. - Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. - Olyan lehetőségek megkeresése, és szülőkkel valamint tanulókkal történő megismertetése, amelyek a szociális hátrányok enyhítését szolgálják. (ösztöndíjak, Arany János Tehetséggondozó valamint Kollégiumi programok, Útravaló ösztöndíjprogram) 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzatot segítő pedagógus áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
28 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A tanulók közösségét érintő együttműködési formák: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente legalább egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat ülésén, - a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a faliújságon keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítók, a szaktanárok folyamatosan (szóban ill. a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. Az integrációs ill. képesség-kibontakoztató nevelésben részesülő tanulókat és szüleiket a törvényben meghatározott időpontokban az osztályfőnökök, a tanítók és a szaktanárok tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Pedagógiai program csak a szülők egyetértésével, a szülőkkel való harmonikus kapcsolat kialakításával, ápolásával valósítható meg. A nevelés két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot kell teremteni a közös cél eléréséért. Ennek érdekében az iskolának tájékoztatni kell a szülőket a nevelési célokról, feladatokról, az alkalmazott módszerekről, meg kell ismernie a szülők elvárásait, véleményét. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója évente legalább egyszer a szülői munkaközösség ülésén, vagy az összevont iskolai szintű szülői értekezleten - az osztályfőnökök évente 3 alkalommal az osztályok szülői értekezletein Szülői képviseleti fórumok: A közoktatási törvény rendelkezik a szülők közösségéről valamint az iskolaszékről. Ennek értelmében a szülői képviseletet az iskolaszék, a szülői munkaközösségek látják el.
29 A szülő, mint iskolahasználó kérheti: - az ifjúságvédelem segítségét - napközi-otthoni és tanulószobai ellátást - a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését. A szülő, mint a tanulás-nevelési folyamat segítője tevékenykedhet: - az iskola esztétikai arculatának alakításában - az eszközök gyarapításában - rendezvények szponzorálásában, lebonyolításában - táboroztatásban, kirándulások szervezésében, lebonyolításában, tárgyi támogatás, szellemi és társadalmi munkaformájában A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái és fórumai A nevelőmunka segítéséhez a szülőktől az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvételt az iskolai rendezvényeken - őszinte véleménynyilvánítást, - együttműködő magatartást, - nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, - a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, - érdeklődő-segítő hozzáállást, - szponzori segítségnyújtást, Fórumai: Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás optimális fejlesztésük érdekében. Környezettanulmány készítése. (TÁMOP-3.3.8.B-12-2012-0059 számú projekt) Szülői értekezlet Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása, kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-iskola között. Feladata: - a szülők és pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, az egyes tanulók tanulmányi előmeneteléről, iskolai