Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közgyűlése Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 Szerkesztette: dr. Pereszlényiné Kocsis Éva Lektorálta: dr. Baranyi Imre dr. Bottyán Menyhért dr. Györgyi Lajos dr. Pereszlényiné Kocsis Éva Szabó Győzőné 2008. június 20.
- 2 - A 2008-2014. időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatás-feladatellátási Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2008. június 20-án ajánlás formájában kiadja Felelős kiadó: Fejér Andor a megyei közgyűlés elnöke A Fejlesztési terv elkészítését szakmailag segítette: Dr. Györgyi Lajos dr. Pereszlényiné Kocsis Éva Csidérné Lévai Anikó Sinka Albert Stelli Tibor dr. Bottyán Menyhért dr. Vincze Sándor Szabó Győzőné dr. Németh Miklósné Császár István Horváth Ildikó Tóth Jánosné irodavezető irodavezető-helyettes főtanácsos vezető-főtanácsos főtanácsos közoktatási szakértő közoktatási szakértő igazgató igazgató-helyettes MPI munkatársa MPI munkatársa MPI munkatársa Közreműködtek: intézményfenntartók (települési önkormányzatok, társulások, egyházak, alapítványok) megyei nevelési-oktatási intézmények Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 3 - Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...5 1.1. A megye általános bemutatása...5 1.2. A fejlesztési terv jogi alapja, érvényessége...8 1.3. A következő évek várható közoktatási tendenciái a megyében...9 1.3.1. A megye közoktatási rendszere, a beiskolázás alakulása... 9 1.3.2. Az élve születések számának alakulásából adódó következtetések... 14 1.3.3. A 9. évfolyamos tanulók számának az alakulása... 14 1.3.4. Beiskolázási létszámterv... 15 1.4. Felelősségek és feladatmegosztás a közoktatás közszolgáltatásban...15 1.5. Az önkormányzatok együttműködésének alapelvei...17 1.6. Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód...18 2. Közoktatási feladatok fejlesztése a megyében...22 2.1. Az óvodai nevelés közszolgáltatás fejlesztése...26 2.1.1. Helyzetelemzés, óvodáztatási terv... 26 2.1.3. Feladat-és időterv... 29 2.1.4.Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása... 30 2.2. Az általános iskolai nevelés-oktatás tartalmi, intézményhálózat-fejlesztési terve...32 2.2.1. Helyzetelemzés, iskoláztatási terv... 32 2.2.2. Fejlesztési célok, feladatok... 34 2.2.3. Feladat -és időterv... 35 2.2.4. A megvalósításhoz szükséges feltételrendszer... 36 2.2.6. Az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosítása... 36 2.2.7. Gyógypedagógiai intézmények... 37 2.3. A középfokú nevelés-oktatás fejlesztési terve...40 2.3.1. Helyzetelemzés, iskoláztatási terv... 40 2.3.2. Gimnáziumok... 42 2.3.3. Gimnáziumi fejlesztési célok, feladatok... 43 2.3.4. Feladat- és időterv... 44 2.3.5. A megvalósításhoz szükséges feltételrendszer... 44 2.3.6. Szakképzés... 45 2.3.7. Szakközépiskolák... 46 2.3.8. Szakiskolák... 47 2.3.9. Az iskolarendszerű szakképzés tendenciái... 48 2.3.10. A tendenciák főbb következményei... 48 2.3.11. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása... 49 2.3.12. A szakképzés megyei irányítása... 50 2.4. A nevelést-oktatást segítő kollégiumok...51 2.4.1. Helyzetelemzés... 51 2.4.2. Fejlesztési célok, feladatok... 52 2.4.3. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása... 53 2.5. Alapfokú művészetoktatás...54 2.5.1. Helyzetelemzés... 54 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 4-2.5.2. Fejlesztési célok, feladatok... 55 2.5.3.Feladat- és időterv... 55 2.5.4. A megvalósításhoz szükséges feltételrendszer... 56 2.5.5. Kockázati terv, a folyamat közbeni értékelés... 56 2.5.6. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása... 56 3. A megyei önkormányzat intézkedési terve...58 3.1. A megyei önkormányzat közoktatási intézményei...58 3.1.1. Középfokú nevelési-oktatási intézmények... 58 3.1.2. Gyógypedagógiai intézmények... 61 3.1.3. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium, Szolnok, Gyermekváros u. 1.... 64 3.1.4. A feladatellátás tapasztalatai... 64 3.1.5. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Szolnok... 65 3.1.6. Fejlesztési irányok, feladatok... 65 3.2. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv...67 3.3. A pedagógiai szakszolgálatok, a különleges ellátás...67 3.3.1. Helyzetelemzés a pedagógiai szakszolgálati ellátórendszerről... 68 3.3.2. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás fejlesztésének stratégiai céljai... 72 3.4. A pedagógiai szakmai szolgáltatás fejlesztése...77 3.4.1. Helyzetelemzés... 77 4. A nem önkormányzati fenntartók közoktatási feladatellátása...83 5. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Közalapítvány szerepe a fejlesztési terv végrehajtásában...85 6. Záró gondolatok...87 Mellékletek jegyzéke...90 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 5-1. Bevezetés A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés először a 48/1997. (VI.20.) sz. közgyűlési határozatában ajánlás formájában adta ki a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közoktatásfeladatellátási Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervét (továbbiakban: Fejlesztési terv). A megyei közgyűlés 60/2001. (VI.22.) sz. határozata áttekintette a fejlesztési terv végrehajtását, javaslatot tett a 2002-2006-ig terjedő újabb terv koncepciójára, majd a 2001. december 14-i ülésén elfogadta a 2002-2007. időszakra szóló újabb Fejlesztési tervet, melyet a 2007. decemberi ülésén 2008. június 30-ig meghosszabbított. A következő hat évre szóló Fejlesztési terv elkészítésekor elengedhetetlen a közelmúltban és a jelenben lezajló változások számbavétele, valamint az elmúlt tanévek, nevelési évek főbb adatainak, a nemzetközi, illetve hazai gazdasági és társadalmi folyamatok elemzése. A megye közoktatási közszolgáltatását, annak eredményes ellátását tehát több tényező befolyásolja. Az adatok települési, kistérségi részletekig terjedő és országos összehasonlításokat tartalmazó elemzésén túl áttekintettük azt is, hogy a Megyei Közoktatási Közalapítvány, mint a közoktatás finanszírozásának egyik fontos eszköze, tevékenységével mennyiben és milyen területeken járul hozzá a Fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulásához. A kistérségi elemzést a teljes időszakra a jelenleg érvényes a 2004. évi CVII. törvény szerinti - tagolás (7 kistérség) alapulvételével végeztük. A megyei Közoktatási Fejlesztési terv a megye valamennyi kistérségére, településére és közoktatási feladat-ellátásra kiterjedő tervezését, a közszolgáltatás lehetőségekhez képest kiszámíthatóvá tételét szolgálja. Lehetővé teszi, hogy a kistérségek, a települések, valamint a szolgáltatást igénybevevők megismerjék a megye közoktatási helyzetét, tervezni tudják annak ellátását, fejlesztését, valamint a szülők, a tanulók számára lehetőség nyíljon a tájékozódásra. Fontos feladata a tervnek az is, hogy az érdeklődő szülők tájékozódhassanak arról, hogy gyermekük óvodáztatása, iskoláztatása, illetve speciális közoktatási ellátása a lakóhelyükhöz legközelebb hol biztosított. Mindezeken túl a Fejlesztési terv bemutatja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által kötelezően ellátandó közoktatási feladatokat. Ezek a tevékenységek a megye lakosságát szolgálják, igazodnak a lakosság igényeihez. A Megyei Önkormányzatnak a gazdaságos, az átlátható szolgáltatás biztosítása érdeke, hiszen központi forrásai az utóbbi időben folyamatosan csökkennek. 1.1. A megye általános bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarország keleti felében, az Alföld szívében, hét megyével határosan, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók által szabdalt területen helyezkedik el. A megye területe és népessége alapján átlagos helyzetűnek mondható. A megye területe 5.582 km 2, így az ország nyolcadik legnagyobb kiterjedésű megyéje. A megye népessége 2007. január 1-én 403,6 ezer fő volt, amely 4%-a az ország lakosságának. A megye lélekszáma 1960 óta folyamatosan csökken. Ez idő óta számottevően nőtt az idősek és az idősebb felnőttkorúak aránya, a gyermekkorúak hányada jelentősen, a felnőttkorúak Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 6 - aránya pedig mérsékelten csökkent. 1980 óta növekszik a nőtlenek és hajadonok aránya, a házasoké pedig csökken. A megye népsűrűsége alacsony, mindössze 74 fő/km 2. A születéskor várható élettartam megközelíti az országos átlagot, ami 2005-ben a férfiaknál 67,6 év, a nőknél 76,4 év volt. A megye felszíne tökéletes síkság, éghajlata szélsőséges, kontinentális jellegű. Területe kistájakra tagolódik: a Szolnoki-ártér, a Jászság, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík, a Szolnok-Túri sík, a Tiszazug. Érinti a megyét a Hevesi-ártér és a Hortobágy területe is. A megye közlekedés-földrajzi helyzete kedvező. Kelet-nyugati közúti és vasúti fővonalak keresztezik területét, így a 4-es számú főútvonal, a 100-as, valamint a 120-as számú vasúti fővonal. A budapesti repülőtér 1 órán belül érhető el a megyéből. A megyét átszelik a Tisza és mellékfolyói: a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Hortobágy és a Berettyó sok holtággal szegélyezve. A folyók vízminősége igen változatos, a 2000-ben a Tiszát ért ciánmérgezés és nehézfém-szennyezés jelentős ökológiai károkat okozott. A megye északi részén található az ország második legnagyobb állóvize, a Tisza folyó felduzzasztásával kialakított turisztikai központként is funkcionáló Tisza-tó. A megye turisztikai értékei közül kiemelkedő jelentőségű a termálvízkincs és a napsütéses órák magas száma, valamint a viszonylag érintetlen és szennyezetlen mozaikos természeti környezet. A megye területének mintegy 5%- a áll természeti védelem alatt. A legnagyobb kiterjedésű védett területek a Hortobágyi Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park felügyelete alá tartoznak. Országos jelentőségűek a tiszakürti és a tiszaigari arborétumok. A megye településhálózata alföldi típusú, döntően nagy határú, amit az egymástól jelentős távolságra lévő települések alkotnak. A folyók mentén azonban sűrűbb településhálózat jött létre. A lakosság 2/3-a a 18 városban, 1/3-a pedig a 60 községben él. A megye székhelye Szolnok, a megye fontos ipari, kereskedelmi, oktatási, kulturális és idegenforgalmi központja. Szolnok az ország 11. legnagyobb városa, az ország keleti felének legfontosabb közlekedési csomópontja. Itt él a megye lakosságának 18,5 %-a (75,4 ezer fő). A megyében 7 kistérség található. A Tisza folyó mintegy természetes választóvonalat képez a fejlettebb és elmaradottabb kistérségek között. Dinamikusan fejlődő kistérségnek tekinthető a Jászberényi és a Szolnoki kistérség, átlagos fejlettségűnek számít a Karcagi, a Mezőtúri és a Törökszentmiklósi kistérség, míg országos szinten is a legelmaradottabb kistérségek közé tartozik a Kunszentmártoni és a Tiszafüredi kistérség. Sajnos a kistérségek közötti gazdaságitársadalmi szakadék az elmúlt időszakban tovább növekedett. A rendszerváltás után a legnagyobb önkormányzati beruházások a kommunális-közüzemi infrastruktúra terén jelentkeztek. Az utóbbi években jelentősen javult az infrastruktúrális hálózatok kiépítettsége, nagy mértékű lemaradás csak a csatornázottság terén mutatkozik. Valamennyi település rendelkezik vezetékes víz-, gáz- és elektromos-áram ellátással. A lakások nagy része bekapcsolódott a szervezett hulladékgyűjtésbe. A megye közepesen fejlett ipari-agrár jellegű, közepesen urbanizálódott területnek tekinthető. A megyében előállított GDP 2005-ben mintegy 2,9 milliárd dollárt tett ki, így az egy főre jutó GDP 2005-ben 1,358 millió Ft/fő volt, ami az országos átlag 67%-a. A megye hozzájárulása a magyar nemzetgazdaság egészében előállított GDP-hez az országos 2,5 %-a. A 143 ezer foglalkoztatott 36,6%-a az ipar és építőiparban, 6%-a a mezőgazdaságban, 57,4%-a a tercier ágazatokban dolgozik. A megyében előállított ipari termékek mintegy 60%-át külföldön értékesítik. Az ipari termelés értéke 2006-ban 785,9 milliárd Ft volt, ami az országos érték 4,1%-a, s egyben a legmagasabb termelési volumen az alföldi megyék között. Az ipari termelés legnagyobb része Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 7 - a szolnoki és a jászberényi kistérségekben összpontosul. 2006-ban az összes értékesítés több mint 2/3-a export, ami az előző évhez képest 29,2%-os bővülést jelent. A megyei feldolgozóiparon belül a legnagyobb súlyt képviselő ágazat a gépipar, amely termelési produktuma 38%-kal növekedett. További jelentős iparágnak tekinthető a vegyipar, az élelmiszeripar, a fa- és papíripar, valamint a különböző feldolgozóipari ágazatok. 2007. III. negyedévében a megyében közel 35 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A cégek több mint 3/10-e társas, 6/10-ét egyéni vállalkozásként jegyezték be. Ez utóbbiak súlya tovább csökkent a gazdaság teljesítményében. 2006-ban a megyében 1000 lakosra mintegy 78 vállalkozás jutott, vagyis az országos átlag mindössze 2/3-a. A megye mikro, kis- és középvállalkozásairól általában elmondható, hogy alacsony a működő tőke ellátottságuk, elsősorban a kereskedelemben és az iparban tevékenykednek, kevésbé innovatívak, elavult technológiával, gyenge innovációs háttérrel rendelkeznek. Ezek mind olyan tényezők, amelyek nehézzé teszik a piaci versenyben történő helytállásukat. A vállalkozások, így a kis- és középvállalkozások működését is előnyösen befolyásolja az ipari parkok és a vállalkozási övezetek kialakítása, hiszen kedvezőbb sokszor adókedvezményekkel járó - betelepülési feltételeket kínálnak a vállalkozások számára. 2007- ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 12 ipari park és egy vállalkozási övezet működött. Az ipari parkokban (mintegy 520 hektáron) 63 vállalkozás 4400 főt foglalkoztatott. 2006-ban a megye 471,2 ezer hektáros termőterületének 77 %-át szántóként hasznosították, több mint 1/10-e gyep, ehhez hasonló mértékű az erdők aránya, 1-2%-a kert, gyümölcsös, szőlő, halastó és nádas. A szántóterület több mint felén termeltek gabonaféléket, és napraforgót. A mezőgazdaság termék- és termelési szerkezete stabil. Meghatározó a búza-, a kukorica-, a napraforgó- és az ipari növények termesztése, valamint a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. A megye turizmusa elsősorban a természeti és kulturális adottságokon alapul. Sokszínű látnivalói külföldről is vonzzák a látogatókat. A legjelentősebb természeti értékei: a világörökség részét képező Hortobágy, a Tisza-tó és környéke, mint az ország második legnagyobb tava. Az ökoturizmus kiemelt övezete változatos és sokszínű termékkínálatával a megye elsőszámú turisztikai központja. A Tisza, a Körös európai viszonylatban fontos zöldfolyosót képeznek. A holtágak elsősorban a horgászturizmus számára ideálisak, a védett területek továbbra is a természetjárók, kirándulók, természetbúvárok kedvelt célterületeinek számítanak. A megyét egyedülállóvá teszi rendkívül gazdag termálvízkincse. Szinte minden városa és nagyobb települése rendelkezik termálvízzel. A megyében összesen 126 termálkút, 20 termálvizes fürdő működik. 14 termálfürdő vizét minősítették gyógyvízzé. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007. első 9 hónapjában az alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 140 ezer Ft volt. E mutató tekintetében a megye az utolsó helyet foglalja el a megyék rangsorában. A bruttó bérek átlaga 6,4%-kal haladta meg az előző évit, míg a nettó kereset-növekmény mindössze 0,8%-ot tett ki. A munkanélküliségi ráta 2007. III. negyedévében 9,8% volt, ami az elmúlt év azonos időszakához képest mérsékelt csökkenést mutat, viszont a foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi mutató kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Ez többnyire a vállalkozások számának nagyobb arányú csökkenésével, illetve a beruházások és a gazdasági növekedés visszaesésével magyarázható. A megyében élők iskolázottsága az 1960-as évek kezdetétől történt jelentős javulás ellenére még mindig elmarad az országostól, az elmúlt évtizedben növekedett a népességen belül a közép- és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az érettségizettek száma közelíti a 100 ezer főt. A megye népességének 8-9%-a rendelkezik felsőfokú iskolai Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 8 - végzettséggel. Az elmúlt 10 évben felértékelődött a felsőfokú végzettség, a felsőoktatásban résztvevők aránya a megfelelő korú népességben országosan 11,9%, a megyében pedig 8,5%. A hallgatók között továbbra is magasabb a főiskolások aránya, mint az egyetemistáké. A megyei felsőoktatási intézményekben 2006-ban 7.099 fő tanult, közülük 3.380 fő nappali tagozaton. A megyében Szolnokon, Jászberényben és Mezőtúron működik felsőoktatási intézmény. A megye kultúrájának ápolására kiemelt figyelmet fordít. Az évente megrendezésre kerülő számos kulturális rendezvény elősegíti a térségi, települési hagyományok továbbélését, a megye kulturális értékeinek mind szélesebb közvetítését. A megye tudományos, kulturális és művészeti életében meghatározó a nagy múltú szolnoki Szigligeti Színház és a Művésztelep. A Megyei Múzeumok Igazgatósága 8 tagmúzeum, 14 kiállítóhely és 4 tájház munkáját hangolja össze és ezzel az ország egyik meghatározó múzeumi szervezete. A megyében több mint 90 kulturális, művészeti és közművelődési céllal alakult egyesület működik. Közművelődési intézményt a 78 önkormányzatból 68 tart fenn. Ezen intézményeknek jelentős szerepük van a lakossági és a közösségi kezdeményezések felkarolásában, a kulturális örökség megőrzésében, a kulturális vidékfejlesztés megvalósításában, a kulturális esélyegyenlőség megteremtésében. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár több mint 50 éve szolgálja a megye lakosságát. A megye népzenei életét, tánchagyományait számos táncegyüttes, zenekar őrzi és ápolja. Több mint 30 népi együttest tartanak nyilván a megyében. A megye számos kiváló kórussal, énekkarral is büszkélkedhet. 1.2. A fejlesztési terv jogi alapja, érvényessége A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) 88. (1) bekezdése meghatározza, hogy a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok, illetve többcélú kistérségi társulások véleményének kikérésével és közreműködésével közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervet (Fejlesztési terv) készít. A közoktatási törvény rögzíti a Fejlesztési terv tartalmára és elkészítésére vonatkozó előírásokat. A Fejlesztési terv a megyei közoktatási szolgáltatások ellátásáról tájékoztatást nyújt. A terv tartalmazza a közoktatásközszolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a megye területére vonatkozó középtávú ellátást, a beiskolázási tervet. A nem helyi önkormányzat, nem állami szerv által fenntartott közoktatási intézmények közül azok szerepelnek a Fejlesztési tervben, amelyek közoktatási megállapodás keretében közreműködnek a helyi önkormányzati kötelező feladat ellátásában, illetve a közoktatási törvény 81. (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó nyilatkozott, vagy az oktatásért felelős miniszterrel megállapodást kötött. A megyében működő nem önkormányzati fenntartású intézmények számában és képzési kínálatában az elmúlt években számos változás történt. Valamennyi nem önkormányzati fenntartású intézményről a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat honlapján, www.jnszm.hu lehet tájékozódni. A Fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül, amelyet legalább négyévenként át kell tekinteni, a változásokat aktualizálni kell. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 9-1.3. A következő évek várható közoktatási tendenciái a megyében 1.3.1. A megye közoktatási rendszere, a beiskolázás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megye várható közoktatási rendszerének felvázolásához elengedhetetlen a 2004-2007-es évek iskolaszervezeti változásainak és a közoktatás legfontosabb mutatói alakulásának az áttekintése. A változások ez idő alatt jelentősek voltak, amelyek egyrészt a demográfiai, másrészt az anyagi okokkal függtek össze. E gondokon a fenntartók legjelentősebb csoportját alkotó önkormányzatok (1.3.1. táblázat) tömeges intézmény összevonással, tagintézmények kialakításával igyekeztek enyhíteni. Ez különösen az óvodák, az általános iskolák esetében volt jellemző, de érintette a középiskolákat, a szakiskolákat is. Óvodák Az óvodák 2004-2007-ig terjedő időszakra vonatkozó szervezeti változásait az 1.3.2. táblázat első oszlopa mutatja be. Az intézményi összevonások, átszervezések következtében a feladatellátási helyek száma a megyében valójában csak minimálisan csökkent. Az csupán látszat, hogy a községekben jelentős a számszerű csökkenés, a városokban pedig az emelkedés. Ennek az a magyarázata, hogy az átszervezések során a tagóvoda-központok jelentős része városokban létesült, és az összes feladat-ellátási helyet a központi óvodánál tünteti fel a statisztika. Az óvodások számának csökkenése is minimális volt. Megyei szinten nem érte el a 2%-ot. A létszámok városi-községi megbontásában az előbbi ellentmondás itt is megjelenik. A megyei aránytól eltérően jelentős volt viszont a csökkenés a Karcagi és a Tiszafüredi kistérségekben. Itt elérte az 5-5,5%-ot is. Településenként is voltak nagyobb változások, pl. Jászapátiban, Kisújszálláson és Tiszafüreden (1.3.2. táblázat ). Az óvodai csoportok száma a fenntartói megszorító intézkedések hatására nagyobb mértékben csökkent, mint az óvodások száma. Az óvodai férőhelyek, a csoportszobák száma az óvodai létszám alakulásával összefüggésben változott. Megyei szinten nincs mennyiségi férőhely-hiány. Az óvodapedagógusok száma jobban csökkent a gyermekek számánál, ami szintén a fenntartók megszorító intézkedéseivel magyarázható. A fajlagos mutatók megyei szintű módosulását a fentiek indokolják. Lényegében nem változott az egy feladat-ellátási helyre jutó óvodások száma (közel van az országos adathoz). Kissé nőtt az egy csoportra jutó gyermeklétszám, átlagosan 95-96 a 100 férőhelyre jutó óvodás. A városi óvodák a kihasználtabbak. Nőtt az egy pedagógusra jutó óvodás gyermekek száma is. Az egy óvodai csoportra jutó pedagóguslétszám valamivel több kettőnél. Ez kevéssel elmarad ugyan a megfelelő országos mutatótól, azonban biztosított a kettős óvónői váltás lehetősége. A táblázat ugyanakkor e területen helyi gondokat is kifejez. Általános iskolák Szervezeti tekintetben ugyanaz a folyamat játszódott le a 2004-2007-es években az általános iskoláknál is, mint az óvodáknál. A jelenlegi szervezeti változások nagy része a 2007/2008-as tanévre következett be, amelyet az 1.3.3. táblázat első oszlopa mutat. A feladat-ellátási helyek száma az átszervezések és a demográfiai változások során itt sem csökkent jelentősen, de aránya nagyobb volt, mint az óvodákban. A tagintézményi rendszer tömeges kialakításával az óvodákhoz hasonlóan a községeknél csökkent, a városoknál pedig nőtt a statisztikailag Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 10 - kimutatott feladat-ellátási helyek száma. Ez azonban nem jelentett ténylegesen községi iskolabezárásokat. Az általános iskolai tanulók száma az óvodákénál lényegesen nagyobb mértékben - megyei összesítésben mintegy 9%-kal - csökkent (1.3.3. táblázat). Feltűnő, hogy a városokban nagyobb arányú és mértékű volt a csökkenés, mint a községekben. A legnagyobb arányú csökkenés a Mezőtúri kistérségben és Szolnokon következett be. A Mezőtúri kistérségben mintegy 400-zal, Szolnokon - vélhetően a térségi beáramlás csökkenése miatt - több mint 1000-rel fogyott az általános iskolai tanulók száma. A tanulócsoportok számának csökkenése összhangban áll a tanulói létszám csökkenésével. Ez azt jelenti, hogy a fenntartók igyekeztek alkalmazkodni a demográfiai változásokhoz és a gazdasági nehézségekhez. A 2007/2008-as tanévre az osztálytermek száma az átminősítések és az intézmény átszervezések következtében - növekedett. Így mára megyei összesítésben jóval több az osztályterem, mint a tanulócsoport. Ez a vizsgált időszak elején fordítva volt. Mennyiségi osztálytermi hiányok tehát a jövőben globálisan nem fogják korlátozni a beiskolázást. Ezzel együtt az 1.3.3. táblázatban lehet találni olyan helyeket, ahol ez még nem így van. Az általános iskolákban dolgozó főállású pedagógusok száma lényegében a tanulói létszámváltozásnak megfelelően módosult. A legnagyobb csökkenés a 2007/2008-as tanévre következett be. A statisztika a községekben mutat nagyobb pedagógus-létszámcsökkenést. A fajlagos mutatók is tükrözik az előbb részletezett változásokat. A demográfiai csökkenés eredményeként csökkent az egy feladat-ellátási helyre jutó tanulók száma. Ez megfelel az országos tendenciának is. Alig változott az egy tanulócsoportra, lényegesen csökkent viszont az egy osztályteremre jutó tanulók száma. Ezek a mutatók jóval magasabbak a városokban, mint a községekben. Az egy tanulócsoportra jutó pedagógusok száma nem változott, de a városokban ez is jelentősen magasabb, mint a községekben. Kiemelkedően magas ez a mutató Szolnokon. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma sem változott lényegesen, ugyanis az átszervezések hatására kiegyenlítődés ment végbe a városok és a községek között. Az 1.3.4. táblázat szerint az első évfolyamos tanulóknak a száma az utóbbi négy tanévben mintegy 9,6%-kal tehát az összes tanuló-létszám csökkenésénél nagyobb ütemben - csökkent. Ez azt jelenti, hogy a tanulólétszám csökkenése a közeljövőben tovább folytatódik. A statisztikában az átszervezések miatt ez a községek adatában jelenik meg. A kistérségek és a települések között e tekintetben jelentős különbségek vannak. A Jászságban és a Törökszentmiklósi kistérségben pl. nem csökkent, hanem nőtt az általános iskolába lépő tanulók száma. A napközisek aránya érdemben nem változott ez időszakban. A községekben a napközis ellátásban résztvevők száma emelkedett, de aránya a városokénál továbbra is alacsonyabb. A települési különbségek is jelentősek. A nemzetiségi, etnikai oktatásban részesülők száma és aránya lényegesen emelkedett a vizsgált időszakban. Ez a mutató jóval magasabb a községekben, mint a városokban. A Törökszentmiklósi kistérségben a 2006/2007-es tanévre jelentős emelkedés történt. Az elemzett időszakban főként az átszervezések miatt nőtt a bejáró tanulók száma a jobb feltételekkel rendelkező iskolákba. Az általános iskolai diákotthoni ellátás a tanulók igen kis hányadát érinti. Középiskolák A 2004-2007-es években a gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma a megyében valamelyest csökkent, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma viszont nőtt (1.3.5. táblázat). A nappali tagozatos gimnáziumi tanulók száma mintegy 3,5 %-kal nőtt, a szakközépiskolások száma viszont közel 4,4%-kal csökkent. Ezek eredményeként végül is a középiskolai tanulók száma mintegy 1,1%-kal csökkent. A csökkenés a 2007/2008-as tanévre következett be, de az Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 11 - érdemi demográfiai csökkenés még nem érte el a középiskolákat. A legnagyobb csökkenés Szolnok esetében van, ahol a szakközépiskolások száma 574-gyel lett kevesebb a 2004/2005- ös tanévhez képest. Kisebb visszaesés következett még be a Kunszentmártoni kistérségben. A többi kistérségben általában nem volt jellemző a csökkenés, sőt pl. a Jászság egyes középiskolái jelentősen erősödtek. Ezekben az években Jászberényben 353-mal, a 2004/2005- ös tanévi létszám több mint 21%-ával nőtt a középiskolások száma. E változások következtében a gimnazisták aránya mintegy 2% ponttal nőtt, azonban még így sem éri el az országos gimnáziumi részarányt. A gimnazisták részaránya legalacsonyabb a megye középső részén, Szolnokon és környékén, a Törökszentmiklósi kistérségben, legmagasabb a Tiszafüredi és a Kunszentmártoni kistérségben. A középiskolai tanulócsoportok száma három tanéven át közel állandó volt, a 2007/2008-as tanévre azonban jelentősen növekedett. A létszám adatok ugyanis ebben a tanévben a felnőttoktatási adatokat is tartalmazzák. Az osztálytermek száma növekedett, de még 2006- ban is kevesebb volt a tanulócsoportok számánál. A főállású pedagógusok száma a tanulói létszámmal változott, összességében stagnált. Nőtt az egy feladat-ellátási helyre jutó gimnazisták száma, a megfelelő szakközépiskolai mutató pedig csökkent. Az egy tanulócsoportra és az egy osztályteremre jutó tanulók számát csak a három első tanévben lehet érdemben összehasonlítani, mert a 2007/2008-as tanévi adatok a felnőttoktatási adatokat is tartalmazzák. Megjegyezzük, hogy a KSH-tól származó első három tanév adatai kizárólag nappali tagozatosokra vonatkoznak. A KIR-től származó 2007/2008-as tanévi adatok viszont tartalmazzák a nappali tagozatos tanulók számán túl a teljes felnőttoktatással egybe számított középiskolai tanulólétszámot is, de a többi mutató kiszámításához nincs meg a tagozat szerinti bontás. Így az első három tanév adatai alapján csak azt lehet biztosan megállapítani, hogy az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma stagnált, az egy osztályteremre jutó tanulók száma viszont - az osztálytermek gyarapodásának következményeként - csökkent. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma is csökkent a vizsgált időszakban. Az előzőek miatt az egy középiskolai tanulócsoportra jutó pedagógusok számának mutatóját is csak a 2006/2007-es tanévig lehet érdemi összehasonlításra felhasználni. E szerint az egy tanulócsoportra jutó pedagógusok száma nőtt. Az 1.3.5. táblázat szerint ebben jelentékeny különbségek is vannak. (Pl. Szolnokon ez a mutató 2,47-ről 2,68-ra emelkedett, míg Túrkevén a rendkívül alacsony 1,13-ról csak 1,23-ra változott.) Az 1.3.6. táblázat tartalmazza a 9. évfolyamos középiskolai tanulók számának alakulását a 2006/2007-es tanévig. Ez a táblázat megyei összesítésben még nem jelzi a visszaesést, de az ennél általánosabb adatokat tartalmazó 1.3.8. táblázat 2007/2008 tekintetében már igen. Ugyanakkor az 1.3.6. táblázat szerint már a 2006/2007-es tanévig is volt beiskolázási csökkenés Jászárokszálláson, Kunhegyesen, Kunszentmártonban, Martfűn, Túrkevén. Ezeknek a településeknek a középiskolái a továbbiakban még inkább számolhatnak létszámcsökkenéssel. Az érettségizettek száma az 1.3.6. táblázat 2. oszlopa szerint a tárgyalt tanéveket megelőző tanévekben még emelkedett. Egyes esetekben - pl. Jászárokszálláson azonban már csökkenés volt az érettségizettek számában. Az 1.3.6. táblázat a felnőttoktatás résztvevőiről is számot ad. A jelentős növekedés azonban nem valószerű, mert a 2007/2008-as adat egy szolnoki központtal működő országos hálózatú intézmény adatait is tartalmazza. A középiskolai felnőttoktatásban érettségi vizsgát tevők száma a 2006/2007-es tanévig még emelkedett. Az 1.3.6. táblázat azt is mutatja, hogy az utóbbi két tanévben már erőteljesen csökkent a középiskolás kollégisták száma. Több vidéki intézmény kihasználatlansági gondokkal küzd. Megállapítható, hogy a Megyei Közoktatási Közalapítvány szerény támogatásán túl alig Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 12 - történt változás a komfortosságuk fokozása érdekében. A középiskolásoknak jelenleg már csak alig 11%-a kollégista. Az 1.3.6. táblázat szerint megfigyelhető, hogy csökkent a naponta bejáró tanulók száma és aránya is. Szakiskolák A szakiskolák főbb adatait az 1.3.7-1.3.8. számú táblázatok tartalmazzák. Az 1.3.7. táblázat alapján a szakiskolai feladat-ellátási helyek és a szakiskolai tanulók száma is nőtt, az egy feladat-ellátási helyre jutó tanulók száma azonban csökkent. Az osztályok, az osztálytermek mutatóinál a középiskolai részben már taglalt anomáliákkal szintén találkozhatunk. Itt azonban ez nagy ellentmondásokat, torzulásokat nem okoz, mert kevés a szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők száma. A tanulók számának növekedésével arányosan növekedett a tanulócsoportok és az osztálytermek száma. Ez utóbbi azonban még mindig kevesebb a tanulócsoportok számánál. A főfoglalkozású pedagógusok száma jelentősen nem változott. Az említett változások eredményeként az egy osztályra és az egy osztályteremre jutó tanulók száma csökkent, az egy pedagógusra jutó tanulók száma viszont nőtt. Az 1.3.8. táblázat 9. évfolyamra vonatkozó adatai azt jelzik, hogy a szakiskolák az utóbbi négy tanévben már csak stagnáló beiskolázást tudtak elérni. A szakmai vizsgát tett tanulók száma iskolánként nagy ingadozásokat mutatott, összességében 2373 és 2644 között volt. A szakiskolai felnőttoktatás a megyében csekély, a létszám egyetlen tanévben sem érte el a 200-at. Ilyen képzés Jászberényben és Szolnokon van. A szakiskolások között is ugyanolyan arányban vannak kollégisták, mint a középiskolások között. A szakiskolás bejárók számáról csak a 2007/2008-as tanévről vannak adataink. Közöttük jóval több, mintegy 46% a bejáró. Az 1.3.7. táblázat tartalmazza a három iskolatípus tanulóinak arányát. A szakiskolák és a gimnáziumok részaránya mintegy 1% ponttal nőtt a szakközépiskolák rovására. Ezzel együtt a megyében továbbra is szakközépiskolákba járnak a legtöbben. Ezek az arányok középiskolaszékhelyenként és kistérségenként is lényegesen eltérnek egymástól is és az átlagtól is. Gyógypedagógiai képzés Az 1.3.9. táblázat szerint szegregált gyógypedagógiai óvodáztatásban a 2004/2005-2006/2007-es tanévekben 29 helyen mintegy 33-42 gyermek vett részt. A 2007/2008-as tanév esetében csak az integráltan neveltekkel együttes adataink vannak. Így gyógypedagógiai óvodáztatásban a 2007/2008-as tanévben 221 gyermek részesült. Ez az összes óvodáztatott gyermek 1,6%-a. A 2007/2008-as tanév adatai alapján az általános iskolákban folyó gyógypedagógiai oktatás a megyében összesen 4495 tanulót érint, ami az általános iskolások 12,8%-a. Nagy a különbség a gyógypedagógiai óvodáztatás és az általános iskolai képzés között. Kistérségenként is jelentősek a különbségek az általános iskolai gyógypedagógiai képzések között. Míg a Jászságban ez a mutató csak 10,2%-os, addig a Kunszentmártoni kistérségben 16,4%-os, a Törökszentmiklósi kistérségben pedig 15,4%-os. Településenként még szélsőségesebbek az eltérések - pl. Cibakháza 2,5%; Tiszabura 35,9%. A szakiskolákban még az általános iskolákénál is nagyobb a gyógypedagógiai képzésben résztvevők aránya (13,5%). A gyógypedagógiai képzésre szoruló gyermekek elsősorban a szakiskolákba, de elsősorban a speciális szakiskolákba jutnak el. A Kunszentmártoni kistérségben a gyógypedagógiai képzést folytató megyei intézmény miatt igen magas ez az arány (28,4%). Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 13 - A középiskolákban már jóval mérsékeltebb nagyságrendű ez a mutató (1,5%). Kenderesen a legmagasabb ez az adat (5,9%), de Szolnokon is 2,3%. Diákotthonok, kollégiumok Az 1.3.10. táblázat a diákotthonok, kollégiumok 2007/2008-as tanévi főbb adatait tartalmazza. A kollégiumokban 2982 tanuló lakik. Közülük 319-en általános iskolai, 2663-an középiskolai kollégiumi nevelésben részesülnek. A feladat-ellátási helyek száma 6 illetve 28, összesen 34. Egy feladat-ellátási helyre átlagosan 88 kollégista jut. A diákotthonok szerepe fontos a tanulás segítésében, a tehetséggondozásban. Az itt lakók 9,3%-a gyógypedagógiai oktatásban vesz részt. A diákotthonokban, kollégiumokban 173 pedagógus dolgozik. Egy főfoglalkozású pedagógusra átlagosan 17 kollégista jut, de ebben intézményenként lényeges különbségek vannak. A közoktatás egyéb adatai a 2007/2008-as tanévben Az 1.3.11. táblázat első számoszlopa településenként tartalmazza a képzésben résztvevőket. Ezekből az adatokból következtethetünk az iskolavárosokra, azokra a településekre, amelyek a legnagyobb tömegeket képzik jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ilyen mindenek előtt Szolnok (20076 tanuló), de nagy a képzési hatóköre Jászberénynek (6495), Törökszentmiklósnak (4579), Karcagnak (4259), Mezőtúrnak (3469), Tiszafürednek (3354), Kisújszállásnak 3036) is. A lakosság számához viszonyítva jelentős a képzési szerepe Jászapátinak (2439) és Kunhegyesnek (2413) is. A Szolnoki kistérségen kívül a Jászságban (15047) és a Karcagi kistérségben (9530) van a legtöbb képzésben résztvevő. Az 1.3.11. táblázat második számoszlopa településenként, kistérségenként tartalmazza a bejáró tanulók számát. Összességében a megyében minden ötödik diák bejáró. Természetes, hogy az iskolavárosokba utazik a legtöbb bejáró is (Szolnok 5873, Jászberény 2044, Tiszafüred 882, Törökszentmiklós 784, Jászapáti 671, Kisújszállás 670, Kunhegyes 651). Szászberken 51,4%, Berekfürdőn pedig 42,8% a bejáró tanulók aránya. A Szolnoki és a Tiszafüredi kistérségben lévő iskolákba utaznak a legtöbben. A 1.3.11. táblázat szerint még mindig vannak a megyében főként a gyógypedagógiai nevelés területén - összevont osztályban tanulók (0,9%). Az 1.3.11. táblázat több oszlopa jelzi a problémás és a hátrányos helyzetű tanulók számát. Összességében a képzésben résztvevők 6,1%-a sajátos nevelési igényű, 1,1%-a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzd, 2,3%-a évfolyamismétlő, 31,8%-a hátrányos, 11,6%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Tiszabőn a tanulók 93,9%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az idegen nyelv tanulás főbb adatai a 2007/2008-as tanévben Az idegen nyelvet tanulók adatait az 1.3.12. táblázat foglalja össze. A legtöbben csak egy idegen nyelvet tanulnak (55,5%). Két idegen nyelvet sajátít el a tanulók 10,7%-a. E tekintetben a városok és a községek között nagyok, a kistérségek között mérsékeltebbek a különbségek. (Kunszentmártoni kistérségben 47,3%, a Szolnoki kistérségben 60,2% az egy idegen nyelvet tanulók aránya.) Két idegen nyelvet legtöbben Szolnokon (15,7%) és a Mezőtúri kistérségben (14,3%), legkevesebben a Kunszentmártoni kistérségben (6,4%) és Szolnok környékén (6,5%) tanulnak. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 14-1.3.2. Az élve születések számának alakulásából adódó következtetések Az egyes években élve születettek számából az adott intézménytípus korcsoportjainak figyelembevételével megbecsülhető az intézménytípus létszáma. Ebből arányos következtetéssel kiszámítható a várható tanulói létszám. Ez a módszer a várható óvodai és általános iskolai valamint a közép- és szakiskolai 9., 13., 14. és 15. évfolyamok gyermeklétszámának becslésére is alkalmas. Ez a számításmód az arányosítással - azt is figyelembe veszi, hogy egy-egy településen nem kizárólag a születések száma határozza meg az óvodai, az általános-, a középiskolai létszámokat. Ha viszont egy-egy ilyen település iskoláztatási politikája, vonzáskörzete lényegesen megváltozik, akkor ezek a számok már nem reálisak. Óvodák Az óvodák esetében a hétéves korukig óvodában maradókra tekintettel 3,4 korcsoporttal számoltunk. A tervezésnél a 2007/2008-as tanévre kialakult intézményszerkezet fennmaradását tételeztük fel. Ez azt jelenti pl., hogy egy négy-településes óvoda központi óvodájának településénél számoltuk el a tagóvodák településein született gyermekeket is. Az eredmények településenkénti, kistérségi bontásban és megyei összesítésben az 1.3.13. táblázatban találhatók. Sajnos csak 2006-ig álltak rendelkezésünkre az élve születési adatok, így megalapozottan csak két tanévre tudtunk előreszámolni. Prognosztizálható azonban, hogy az ezt követő néhány évben nem várható már további gyermek-létszám csökkenés. Az 1.3.13. táblázat alapján kiszámítható, hogy a két következő tanévben a legnagyobb csökkenés még a Karcagi kistérségben és Szolnok környékén várható. Szolnokon pedig már bizonyos emelkedés mutatkozik. Általános iskolák Az általános iskolák esetében 8 korcsoporttal számoltunk. A tervezésnél itt is a 2007/2008-as tanévre kialakult intézményszerkezetet vettük alapul. Az eredmények településenkénti, kistérségi bontásban és megyei összesítésben az 1.3.14. táblázatban találhatók. A prognózist a rendelkezésünkre álló adatok birtokában a 2012/13-as tanévig lehetett elvégezni. A várható adatok alapján a következő öt tanévben még az általános iskolások számának közel 8,8%-os csökkenésével kell számolnunk. A városokban várható a nagyobb arányú csökkenés. A legkisebb létszámcsökkenés a Mezőtúri kistérségben és a Jászságban, a legnagyobb pedig a Karcagi és a Kunszentmártoni kistérségben (több, mint 12%) várható. A számítások kevésbé megbízhatóak, mint az óvodaiak, mert már távolabb vagyunk a születési időponttól. Itt is elmondható, amennyiben egy-egy térség iskoláztatási politikája, vonzáskörzete megváltozik, az eredmények már kevésbé lesznek pontosak. 1.3.3. A 9. évfolyamos tanulók számának az alakulása A 9. évfolyamos tanulók számának alakulását az 1.3.8. táblázat tartalmazza településenként, kistérségenként és megyei összesítésben. Ezek az adatok arra is felhasználhatók, hogy a további tanévek várható 9. évfolyamos tanulói létszámát a 2013/14-es tanévig megbecsüljük. E számítások eredményét az 1.3.15. táblázat tünteti fel. Az eredmény Szolnok esetében jelentős csökkenést mutat. Várható tehát, hogy a valóság ennél Szolnok esetében majd magasabb adatokat hoz, a többi település esetében pedig inkább alacsonyabbakat. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 15 - Ezt a módszert alkalmaztuk a szakképzési (13-15.) évfolyamok adott időszaki létszám prognózisának az elkészítésére is (1.3.16.-1.3.17. táblázat). 1.3.4. Beiskolázási létszámterv A várható közép- illetve szakiskolába belépő tanuló-létszámok alapján a 2007/2008-as tanévi évfolyamonkénti és a településenkénti évfolyam-ismétlési, valamint a várható 13-15. tanévi szakképzési létszám-adatokból minden középfokú iskolai székhelyre kiszámítottuk a teljes 9-15. évfolyamos középfokú tanulói létszámokat. A végeredményt az 1.3.18. táblázat tartalmazza. Az adatok kistérségekre is összesítve vannak, a megyei adat ezek végső összegeként adódik. A táblázat nem tartalmazza a 6-8 évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamainak adatait. A táblázat szerint a prognosztizált időszakban, a 2008/2009-es tanév után indul meg a középfokú iskolás tanulólétszám folyamatos csökkenése. A csökkenés az ezt követő 5 tanév alatt több mint 14%-os lesz. Így a legnagyobb arányú csökkenés a középfokú iskolák esetében várható. A beiskolázást illetően a 2006/2007. tanévi középiskola 2/3, a szakiskola 1/3 aránya várható, miközben, a gimnazisták és a szakiskolások beiskolázási aránya egyaránt emelkedik (1.3.8. táblázat). Az 1986-2006. közötti élve-születési adatokat és a 2004/5-2013/14-es tanévek óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai tényleges és várható tanulólétszámait az 1.3.1-1.3.4. ábrák foglalják össze. Az 1.3.5. ábra az egyes iskolatípusok nappali tagozatos tanulói létszámának a csökkenését fejezi ki a 2007/2008-as tanév megfelelő tanulói létszám százalékában, a változást kistérségenként az 1.3.6.-1.3.8. ábrák mutatják be. 1.4. Felelősségek és feladatmegosztás a közoktatás közszolgáltatásban Az önkormányzati, a közoktatási törvény és azok végrehajtási rendeleteinek megfelelően a községi, a városi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy az etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és általános iskolai neveléséről-oktatásáról, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásáról, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. A megyei önkormányzat abban az esetben köteles gondoskodni a kollégiumi, a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, a felnőttoktatásról, az alapfokú művészetoktatásról, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről, amennyiben az ellátást a községi, városi önkormányzat nem vállalja, vagy ha a feladat ellátása a megye területén nem megoldott. A megyei önkormányzat köteles gondoskodni az általános iskolát követően a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges beiskolázás biztosításáról, a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel kapcsolatos tájékoztatásról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásról, a gyermeküdülőben, az egészségügyi, vagy rehabilitációs intézményben tartós gyógykezelés alatt lévő tanulók oktatásáról, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről. További kötelező feladata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 16 - gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés, gondozás megszervezése, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás. A megye közoktatása a fenntartói feladatok tekintetében változatos képet mutat. A közoktatási feladatok ellátása önálló, összevont, vagy társult intézmények fenntartásával, működtetésével valósul meg. Az intézmények többségét önkormányzatok tartják fenn, kevés az állami fenntartású közoktatási intézmény a megyében és egyre több a nem önkormányzati, nem állami intézmények száma, melyekről a 4. pontban olvashatunk. Az utóbbi időben a megyében több önkormányzat összefogásával társulási formában működtetik az óvodai intézményeket, illetve az általános iskolákat. A szakképzés koordinálására 15 önkormányzat együttműködésével szakképzés-szervezési társulás jött létre. Intézményfenntartói feladatokat látnak el a helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati társulások, a katolikus és a református egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok, egyesületek és magánszemélyek. A legfontosabb fenntartói feladatok között szerepel a közoktatási intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapdokumentumai elfogadása, vezetőjének megbízása, felmentése. A fenntartó megállapítja az intézmény nevét, meghatározza annak tevékenységi körét, költségvetését. Ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat a legnagyobb intézményfenntartó. A közoktatásra a kétszintű (ágazati és fenntartói) irányítás a jellemző. A középszintű irányítás - a megyei önkormányzatok és hivatalaik igyekezete és jobbító szándéka ellenére - sem megoldott. A megyei önkormányzat és hivatala közvetett módon, elsősorban koordinatív jelleggel jelentős tevékenységet végez a közoktatás hiányzó középszintjének pótlására. A megyei önkormányzat térségi feladatait tekintve kiemelt jelentőséggel bír. Szerepköre a megyei közoktatás-feladatellátásban meghatározó, a középfokú iskoláztatás, a kollégiumi, a gyógypedagógiai, pedagógiai szakmai és a szakszolgálati ellátás területén jelentős. Az etnikai kisebbségi oktatás kötelező feladatát a JNSZ Megyei Sipos Orbán Szakképző Iskola és Kollégium által látja el. A települési önkormányzatok, az önkormányzati intézményfenntartó-társulások, a többcélú kistérségi társulások elkészítették közoktatási intézkedési tervüket. Kötelező felülvizsgálatuk - a közoktatást érintő változások függvényében, a megyei fejlesztési tervre alapozva nagyobbrészt megtörtént, illetve folyamatosan történik. A regionális együttműködés keretében a társ- és szomszédos megyékkel egyeztetések szükségesek a szakképzési kínálat egyenletesebb területi hozzáférhetőségének biztosításában, a középfokú beiskolázásban, illetve a pedagógiai szak-és szakmai szolgáltatások ellátásában. Az Észak-alföldi régió három megyéjének együttműködését az iskolarendszerű szakképzés és a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása terén szorgalmazni kell. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a 32/2007. (II.22.) sz. határozatával fogadta el Szolnok Megyei Jogú Város 2007-2013. közötti időszakra szóló Közoktatási Önkormányzati Intézkedési Tervét. A mellékletek 1.4. táblázatai megmutatják, hogy az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladat-ellátási kötelezettségüknek, továbbá az Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 17 - egyes településeken állandó lakhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek/tanulók hol vehetik igénybe az egyes közoktatási közszolgáltatásokat. 1.5. Az önkormányzatok együttműködésének alapelvei A települési önkormányzatok a közoktatási feladatellátás megszervezésében elsődleges feladatuknak tekintik a jogszerűség és a szakszerűség érvényesülését. Az együttműködő önkormányzatok elősegítik a közoktatás közös feladatainak célszerű, gazdaságos és hatékony megvalósulását. Keresik a közös pályázat lehetőségeit, s arra törekszenek, hogy abban teherviselő képességeik mértékében vegyenek részt. Az önkormányzatok döntéseiket egymás érdekei, településeik gazdasági ereje, s a rendelkezésre álló források figyelembevételével hozzák meg. Az együttműködéseknek a települések adottságaitól, helyzetétől függően lehetővé kell tenni a közoktatási szolgáltatások teljes körű elérhetőségét oly módon, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés-oktatás a gyermekek, a szülők érdekein és szakmai szempontokon alapuló racionalitás szerint valósuljon meg. Az önkormányzatok sajátosságainak megfelelő együttműködési, társulási szervezeti formák kidolgozása szükséges. A vállalt feladatellátás álljon összhangban a megyei Fejlesztési tervvel. A feltételek oly módon való megteremtése szükséges, hogy a kistelepüléseken legyen helyben biztosított az óvodáztatás, valamint az 1 4. évfolyamos tanulók megfelelő színvonalú nevelése-oktatása. Összehangolt tervezéssel, feladatellátással, közös alapok létrehozásával, az állami és uniós források elnyerését segítő programok kidolgozásával, közoktatási információs szolgálat működtetésével kell megteremteni a szakmai együttműködést. Pályázati források bevonásával javítani szükséges a megye közoktatási intézményrendszerét, különösen a fogyatékkal és hátrányokkal élő tanulók nevelését-oktatását szolgáló feltételeket. Az önkormányzatok intézkedési, a kistérségek fejlesztési terveiben meg kell határozni azokat az irányokat, elveket, amelyek a partneri együttműködésen alapuló közoktatási feladat ellátását biztosítják. Az intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékai és feltételei A jogszabályi rendelkezések alapján meg kell teremteni a közoktatási intézményrendszer átjárhatóságát, a rendszer elemeinek vertikális és horizontális egymásra épülését. A közoktatási törvény szerint, a Nemzeti alaptantervre épülő helyi tanterveknek biztosítaniuk kell a tanulók iskolaváltását, átvételét, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Az intézmények fenntartóinak, nevelési-oktatási intézményeknek a pedagógiai programok jóváhagyása és elfogadása e fontos követelmény teljesülével történhet. A pedagógiai programok sokfélesége minden egyes iskolaváltás esetében szükségessé teszi a helyi tantervek vizsgálatát, a tanuló nevelését-oktatását átadó és átvevő iskola együttműködését. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 18 - Minden iskola pedagógai programjában meg kell határozni azokat az elemeket követelményeket, amelyek az iskolaváltáshoz elengedhetetlenül fontosak. Rögzíteni kell. hogy az átjárhatóság biztosítása jelent-e, s ha igen, akkor milyen pedagógiai külön feladatokat az átvevő iskola nevelőtestülete számára. 1.6. Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a közoktatási intézmények esetében mind a foglalkoztatottak, mind a gyermekek, tanulók esetében megjelöli a teendőket. Az esélyegyenlőség előmozdítása az Alkotmány 54.. (1) bekezdése, valamint a 70/A. -a alapján elsősorban állami kötelezettség, ugyanakkor a munkahelyi, a nevelési-oktatási, a szabadidő tevékenységek helyzeteiben jelenik meg. Az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató költségvetési szervek esélyegyenlőségi tervet készítettek, ami meghatározza legfontosabb feladataikat a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, az előnyben részesítés a foglalkoztatás megvalósulása, a szociális biztonság és az egészségügyi ellátás területén. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 89/A.. (5) bekezdése az intézmények számára előírja az esélyegyenlőségi terv készítését. A megyei közgyűlés külön dokumentumban fogalmazza meg esélyegyenlőségi tervét. A közoktatási intézményekben az alábbi területeken jelenik meg az egyenlő bánásmód követelménye: Az óvodáztatás, tanulói jogviszony létesítése, felvételi kérelem elbírálása a felvételi eljárás során. A követelmények megállapítása, megfelelősége, a képzésbe bevont képességeihez, alkalmasságához igazított speciális követelmények támasztása, egyéni tanrenddel egyéni haladási ütem biztosítása. A teljesítmény értékelése. A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, különös tekintettel a kollégiumia napközis ellátásra, az étkezésre, a taneszközökre, a szabadidős-, a hátránykompenzálóés a tehetségfejlesztő foglalkozásokra. Egyenlő hozzáférés biztosítása a szociális, a kulturális, a képzésbeli hátrányok csökkentését lehetővé tevő fejlesztésekhez, a szakszolgálati ellátásokhoz, az integrált képzési rendszerhez, a munkaerőpiac elvárásaihoz igazodó szakképesítések megszerzéséhez. Az esélyteremtés gátjai a jelen helyzetben: Nyelvi hátrányok, hiányos szókincs, korlátozott kódhasználat. Lakhatási körülmények, tárgyi kultúra hiányosságai következtében az otthoni tanulás feltételei nem adottak. Külső motiváció hiánya. (A szegény családok jelenlegi élethelyzetéből, kudarc átéléseikből adódóan alacsonyak, illetve a tanuló iskolai sikerei nem alakítják ki a jelentős és tartós motivációt.) A családi nevelés hiányossága következtében szabály és normarendszer nem alakul ki, illetve kevésbé érett, ezzel egyidejűleg hiányos a stabil szabály- és normakövetés. Ezért Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 19 - gyakoribbak a magatartási problémák, amelyek másodlagosan tanulási nehézséget okoznak, csökkentik az eredményes munkát. Kistelepüléseken a nehézsorsú gyermekek magas aránya miatt hiányzik a társak ösztönző hatása, a csoportnyomás a lefelé nivellálódást erősíti. Hiányos a szülői minta, kevés az otthoni támogatás, a segítés és a számonkérés a gyermek, a fiatal felé. A közoktatás csak a többi alrendszerrel együtt képes érdemi hatást elérni. A társadalmi munkamegosztásban betöltött szerep, a lakhatási, a szociális, az egészségügyi körülmények javítása, a felnőttek esélynövelése nélkül az oktatási esélyteremtés kevésbé hatékony. Az iskolákban tanító pedagógusok többsége kevésbé felkészült az eltérő kultúrájú, motiváltságú, speciális nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók fejlesztésére. Az integráció, inklúzió módszertana folyamatosan alakulóban van és épül be a pedagógusok módszertani kultúrájába. Az egyenlő bánásmód a speciális állapotnak megfelelő ellátást jelenti. A megyei szegregált intézményekben a legtöbb hátrány esetében biztosított az ott élők állapotának legmegfelelőbb bánásmód. Bizonyos hátrányok, fogyatékosságok esetében a társadalmi integrációt leginkább a szegregált, ugyanakkor viszont speciális, egyedi feltételeket biztosító intézményekben lehet megvalósítani. Törekedni kell az intézmények nyitottságának növelésére, külső kapcsolataik gazdagítására ahhoz, hogy a tágabb környezet is integráló legyen. A tanulási zavarral küzdő gyermekek nevelése, oktatása a megyében megoldott. Az iskolák fogadják a tanulásban akadályozott, együttnevelhető gyermekeket, fiatalokat. Az integráció előtérbe kerülését megelőzően több települési önkormányzat is felvállalta a tanulásban akadályozottak tagozatának, osztályainak megszervezését. A vizsgálati módszerek fejlődése, a protokollok megváltozása, az esélyteremtésre való törekvés következtében közöttük is nő az integrálhatóak száma. A szegregált intézmények létszámgondokkal küzdenek. Nem megoldott a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés intézményi ellátása. Jelenleg mindkét csoport ellátása utazótanári hálózat segítségével otthonukban történik. A megvalósuló fejlesztések helyszínei az alábbi intézmények: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon, Kisújszállás Gólyafészek Otthon Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona Karcag Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthon, Tiszaföldvár-Homok A fejlesztő felkészítés heti 20 órában 2006. szeptember 1-től fejlesztő iskolai foglalkoztatás keretében is történhet. Két intézményben a Gólyafészek Otthon -ban Karcagon és a jászberényi Maci Óvodában már most is folyik a halmozottan hátrányos gyermekek ellátása. A fejlesztő felkészítés óraszámánál lényegesen magasabb óraszámú ellátást kell megszervezni minden olyan esetben, amikor a gyermek/fiatal állapota ezt lehetővé teszi, csökkentve ezáltal a fejlesztő felkészítés otthonában történő megvalósulását. Az elmúlt években jelentősen növekedett az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekek száma. Ebbe a diagnosztikai kategóriába igen eltérő esetek tartoznak pl. a jó intellektusú, integrálható, a többségi iskolába járó, bár extrém megnyilvánulásai miatt egyszemélyes segítőt igényelő tanulók is. A halmozottan hátrányos autista, fejlesztő iskolai Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)
- 20 - vagy otthonában való fejlesztő felkészítésben részesülhet. A két végpont között igen széles skálán mozgó gyermekek, fiatalok elhelyezése oktatása, képzése a megyében nem megoldott. Szükséges lenne napi ellátást, illetve benntlakásos elhelyezést biztosítani, ennek az egyre növekvő populációnak. A megyében nem megoldott a súlyos magatartási, beilleszkedési zavarral, hyperkinetikus szindrómával küzdő gyermekek elhelyezése. Általában jó intellektussal rendelkeznek, a többségi iskolában kerülnek elhelyezésre, de a velük való speciális foglalkozás normál osztálylétszám mellett nem megoldható, illetve speciális kompetenciákat - pszichológusi, pszichopedagógusi, szociálpedagógiai - igényel. Ezen gyermekek, tanulók jelenleg Budapesten vagy más megyében, intézményekben tanulnak, vagy magántanulói státuszba kerülnek, ami nehezíti számukra az egyenlő bánásmódot, esélynövelésüket az élethez, a munkaerő piaci aktivitáshoz. A megye közoktatásának fejlesztését elősegítő feladatok az esélyteremtés terén Valamennyi oktatási, nevelési intézmény készítse el esélyegyenlőségi programját, vezetője gondoskodjék a személyi feltételek biztosításáról, valamint nyilvánosságra hozataláról, a partnerek számára hozzáférhetővé tételéről. Az intézményi intézkedési tervek, akciótervek egyeztetése történjen meg a fenntartói, kistérségi akciótervvel. A célok legyenek reálisak és megvalósíthatóak. Fel kell mérni a nem optimális ellátást kapó egyéni hátrányokkal, fogyatékossággal rendelkező gyermekek, tanulók ellátását. Biztosítani kell a korai fejlesztés, autizmus spektrumzavar, súlyos beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek, bentlakásos vagy ambuláns, illetve adekvát közoktatási intézményben vagy tagozaton történő ellátásuk feltételeit. Javaslatok az elvégzendő feladatokra: Tanulási sikert biztosító oktatási szolgáltatás. Felhasználni más országok migráns tanulókkal szerzett tapasztalatait. Kevesebb korlát, nagyobb személyes támogatás, külső motivációs tényezők biztosítása valamennyi gyermek/tanuló számára. Erősségekre alapozott képességfejlesztés. A tehetség tág értelmezése. Integrációs programok bővítése nemcsak a tantárgyak területén, hanem minden iskolában kompetencia- területenként fontos, különösen a szociális, a vállalkozói, a közösségi, az állampolgári kompetenciák fejlesztése. Fogyatékkal élők legyenek képesek a szolgáltatás igénybevételére. Fizikai, kulturális akadálymentesítés a közoktatási intézményekben valósuljon meg. Keresni kell azokat a pályázati lehetőségeket, munkavégzést támogató munkaügyi programokat, amelyek a szülőket szólítják meg, a családok esélyeit növelik. Autisták ellátásának bővítése. Beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő gyermekek iskoláztatása adekvát intézményekben. Iskolaotthonos oktatás bővítése. Családokkal való foglalkozás, az életmód, a nevelés, a munka területein. Olyan intézményi programok, amelyek a fiatalt és szülőt egyszerre szólítják meg. (Életvezetés, egészség kérdése, eszközök használata, ügyintézés, stb.) A fiatal identitása az őt befogadó, elfogadó közeggel együtt változtatható csak meg. Kötődés megtartása, etnikai identitás. Egyéni segítő, mentor kijelölése a tanulók mellé. Roma segítők, asszisztencia gyermekfelügyelők bevonása az oktatási intézményekbe. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv (2008-2014)