Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor főigazgató

2009

Főszerkesztő: Dr. Csornay Boldizsár Szerkesztő: Dr. Siklódi Csilla Felelős kiadó: Dr. Virágos Gábor főigazgató

Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2009 Tájékoztató a K. Ö. SZ. 2009. évi tevékenységéről Budapest, 2010

4 Tartalomjegyzék Bevezető 5 Régészet 8 Topográfia 10 Ásatások 11 Labor 30 Műemlékvédelem 34 Műemléki kutatás/épületkutatás 35 Műemléki tervezés 43 Kiemelt Programok 51 Logisztika 57 Munkatársak 58 Feldolgozás 62

Tisztelt olvasó! A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2010-ben is áttekintést kíván nyújtani az előző esztendőben elvégzett főbb munkáiról. A nagyrészt beruházásokhoz kapcsolódó régészeti kutatásokkal és történeti értéket képviselő épített emlékekkel országos szinten foglalkozó intézményünk 2009-ben is rengeteg szakfeladatot látott el. Szervezeti szempontból ez az év a teljes régiós rendszer és a hatékony működéshez szükséges infrastrukturális és humán erőforrások kiépítését jelentette. A 4 igazgatóságba és 5 régióba szervezett, 330 fővel, köztük csaknem 90 régésszel működő, mindössze 19 fős vezetőséggel irányított K.Ö.SZ. a vele szemben támasztott elvárások nagyobb részének már közvetlenül is képes megfelelni. Ezek az elvárások pedig nagyon komolyak: csak a régészeti feladatok ellátásában az eddigi 3 éves mérlegen csaknem 150 különböző beruházó, több mint 270 önálló projekt, több mint 900 feltárási engedély, csaknem 3 millió m 2 feltárt régészeti felület és több mint 6000 M30-as láda leletanyag szerepel. 2009-ben 150 projekthez 343 feltárás előkészítéséről, illetve 1 millió m 2 felületen a feltárás kivitelezéséről kellett gondoskodnunk. A dokumentáció és a leletanyag feldolgozása eközben ugyancsak nagy erővel folyik. A tisztítás, restaurálás, a tárgyak dokumentálása és a publikációk előkészítése minden lezárt terepi munkát követően elindult. Az ismert régészeti lelőhelyek számát és adatait pedig a 110 hatástanulmányhoz kapcsolódó terepi felderítés során több ezer lelőhely esetében tudtuk bővíteni, pontosítani. A műemlékvédelem területén továbbra is sok felkérés érkezett épületkutatási és tervezési-művezetési munkák elvégzésére. Várak, kastélyok, templomok, városi házak és történeti kertek sora köszönheti megőrzését, megújulását, történeti adatokkal való gyarapodását kiváló szakembereinknek. Hazai és nemzetközi együttműködésben 2009-ben is számos olyan szakmai projekt indult, illetve folytatódott, amelyek céljai között nemcsak a kutatás és a megőrzés szerepel, hanem annak bemutatása is, hogy ez a szakterület egy térség és a gazdaság fejlesztésének alapja, ösztönzője is lehet. A szakmai munka eredményeinek közzétételét, a szakmai és társadalmi kapcsolatok fejlesztését konferenciákkal, rendezvényekkel és kiadványokkal segítjük. Az intézmény saját publikációs sorozatok rendszerét alakította ki, melyek 2009-ben el is indultak: megjelent az első tudományos népszerűsítő füzet és december 7-én kikerült a nyomdából az első forrásközlő kismonográfia egy 2007 nyarán lezárult feltárásunkról a VIA sorozat keretében. Teljesen megújult honlapunk pedig (www.kosz.gov.hu) minden érdeklődő számára részletes információkkal szolgál szervezeti és szakmai kérdésekben egyaránt. Az örökségvédelem és kiemelten a régészet jövője szempontjából ma még felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében a magyar állam 2009-ben egy raktározásra is alkalmas, 23.000 m 2 -es ingatlant biztosított a K.Ö.SZ. számára. Ennek felújítását követően 2010-től a magyar nemzeti kulturális örökségvédelemben új dimenziók nyílhatnak meg. Legfontosabb célunk továbbra is a szakmai követelményeknek megfelelő értékmentés és értékteremtés, valamint a nemzetgazdaság és a beruházók érdekeinek összehangolása. A K.Ö.SZ. továbbra is arra törekszik, hogy az örökségvédelmi feladatokat minél átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és elfogadottabbá tegye a társadalom és a megrendelők számára. Ez persze olyan lépések megtételét is megkívánja, amelyek meghaladják intézményünk kompetenciáját. A K.Ö.SZ. azonban továbbra is partner kíván maradni a közös gondolkodásban mind a beruházókkal, mind a döntéshozókkal. A 2009-es év ismét igazolta, hogy az állami szolgáltatásként végzett régészeti és műemléki munkák alapvető tudományos eredményeket is szülnek, amennyiben e munkákat megfelelő szervezetben, kiemelkedően jó infrastrukturális háttérrel, magasan képzett és szakmailag elkötelezett szakemberek végzik, méghozzá csapatmunkában. A végzett munkáról és az eredményekről azonban beszéljenek inkább munkatársaink beszámolói. Minden közreműködőnek ezúton is tisztelettel köszönöm a munkáját. Dr. Virágos gábor Bevezető

6 Bevezető Kösz, hogy jössz! Avagy kapcsolatépítés a civil társadalommal kulturális örökségünk védelméért Kulturális örökségünk megóvása közérdek, mely alapján felelősséggel tartozunk utódaink számára a lehető legtöbbet megőrizni múltunk épített emlékeiből és az elmúlt korszakok régészeti hagyatékából. Ehhez azonban minél szélesebb ismerettel kell rendelkeznünk kulturális örökségünk sokszínűségéről, illetve a megóvásuk lehetőségeiről. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat ehhez kíván minél szélesebb körben támogatottságot teremteni a társadalom civil rétegeiben, melyre 2009-től nyílt bővebb lehetőség. Eddigi munkáink eredményeit, illetve kulturális örökségünk gazdag sokszínűségét, védelmének fontosságát egyre több helyen nyílt alkalmunk bemutatni. Mivel a nyár általában a fesztiválok és táborok ideje, erről a lehetőségről a Szakszolgálat sem kívánt lemaradni. A rendezvények sorát a nyár folyamán a Lugio Nemzetközi Limes Tábor nyitotta, mely alkalmával az egykori római limes mentén élő gyerekek mérik össze tudásukat a rómaiak kultúráját illetően egy, egyhetes akadályverseny formájában. A verseny nehézségét a Szakszolgálat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal együttműködve, az örökségvédelmi állomással fokozta. Az akadályverseny után mi is könnyebben

7 vettük a következő kihívást. Az augusztus elején megrendezésre kerülő Sziget Fesztiválon a Civil Sziget területén erősítettük a kulturális programkínálatot. Sátrunknál minden érdeklődő kipróbálhatta, milyen izgalmas lehet kibontani egy régészeti jelenséget, és milyen sokrétű, alapos munkát igényel annak dokumentálása. A Sziget után augusztus végén az ókori Savaria karneváli forgatagában vesztünk el a játszóházunkat övező gyerekseregben, néha szó szerint is. Intézményünk létrejötte óta először 2009-ben rendezvényeinkkel országosan is részt vettünk a európai és hazai kulturális örökségvédelem legrangosabb eseményén, a Kulturális Örökség Napjain. Régióközpontjaink nyílt ásatásokkal, bázislátogatásokkal és tudományos előadásokkal várták az érdeklődőket két napon keresztül. Ehhez a rendezvényhez kapcsolódva került meghirdetése általános iskolás gyerekek részére országos rajzversenyünk is Én a régész, (Ha nagy leszek, régész leszek) címmel, mely minden várakozásunkat felül múló sikerrel zárult. Az ország több mint ötszáz településéről, ötezernél is több pályamunka érkezett be hozzánk. A nyertesek kiválasztása nagy kihívás volt, azonban szerettük volna minél több gyermeknek megköszönni lelkesedését és munkáját, ezért a beérkezett legjobb rajzokból előbb a Szakszolgálat székházában, majd 2010 januárjában a Művészetek Palotájában nyitottunk kiállítást. Itt is köszönetet szeretnénk mondani mindazon cégeknek, magánszemélyeknek és szakembereknek, akik támogatták a K.Ö.SZ. társadalmi tevékenységeit. Egyházi Dóra Bevezető

8 RÉGÉSZET Régészeti Igazgatóság A Kárpát-medence felszíne alatt olyan gazdag régészeti örökség rejtőzik, amelynek védelme minden régész és örökségvédelmi szakember, illetve régészeti örökség kezelésével foglalkozó intézmény számára fontos feladat. Feladat és felelősség egyszerre! Különösen fontos ezt hangsúlyozni annak ismeretében, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2009. évi feladatai közül kétség kívül kiemelkedik a nagyberuházásokhoz köthető, megelőző régészeti feltárások előkészítése és lebonyolítása. Az Előkészítés-Feltárás-Feldolgozás-Közzététel folyamata nem csupán elmélet, ezek az archeológia legfontosabb mérföldkövei. A KÖSZ Régészeti Igazgatóságának szervezete is ezt az egymásra épülő folyamatot tükrözi. Az egyes projektek előkészítése során pontos és megrendelőbarát ügyfélszolgálatot építettünk ki 5 országos régióban. A megrendelők egységes rendszerben működő, szakértői háttérrel rendelkező irodáinkban felkészült ügyintézőkkel találkozhattak. A terepi előkészítésben, a hatásvizsgálatok elkészítésénél a hagyományos módszerek mellett a K.Ö.SZ. törekedett a modern távérzékelési és felderítési technikák alkalmazására (LIDAR, Hiperspektrális kamera, Geomorfológiai kutatások), fejlesztette és folyamatosan fejleszti ezzel kapcsolatos infrastruktúráját, képzi szakembereit.

9 A régészeti kutatásokat a folyamatos szakmai kontroll, a terepi feltárási, feldolgozási protokollok megújítása, illetve a feltárásokban résztvevő kollégák és intézmények szakmai koordinációja jellemezte. A munkák lebonyolítására regionális rendszerben, a korábban létrehozott bázisokon (Budapest, Szombathely, Pécs, Szeged, Nyíregyháza) került sor. A leletanyag feldolgozására, tárolására, állagmegóvására alkalmas, európai mércével mérve is kiemelkedő hátteret biztosító régészeti központok jöttek létre. Ezekben a központokban csoportosult a K.Ö.SZ. régészeti feltárásokhoz kapcsolódó infrastruktúrája és az a főként fiatal, ugyanakkor a régészeti örökségvédelemhez lojális és választott hivatását tisztelő és szerető szakembergárda, akinek szakmai munkája ma is meghatározza a Régészeti Igazgatóság és a K.Ö.SZ. arculatát. Köszönhetően a kutatók és kutatói infrastruktúra tekintetében is kiemelkedő laborunknak, a feldolgozó munkában tovább erősödött a természettudományos vizsgálatok bevonása, amelyet elismert hazai és nemzetközi kutatóintézetek hálózata segít. A K.Ö.SZ. nagy hangsúlyt fektetett a régészeti kutatások lakosság felé történő megnyitására is. A meghirdetett akciók nem várt sikert hoztak mind a régészek, mind pedig a programjainkon résztvevők számára, s ma már szervesen beépültek a K.Ö.SZ. tevékenységébe. Éppen úgy, mint a tudományos közzététel, amelynek tanulmánykötetekben megnyilvánuló első és azt gondolom mindenki számára példamutató példányait 2009 év végén mutattuk be a közönség számára, útjára bocsátva a VIA forrásközlő kismonográfia sorozatot. Belényesy Károly RÉGÉSZET

10 RÉGÉSZET Topográfiai Osztály A lelőhelyek felderítésére, diagnosztikai elemzésére létrehozott osztály elsődleges feladata a nagyberuházások építési engedélyezési eljárásaiban a további szükséges örökségvédelmi feladatok ellátását megalapozó örökségvédelmi hatástanulmányok elkészítése, illetve elkészítésének koordinálása. A K.Ö.Sz. regionális irodái 2009. során egyre nagyobb intenzitással kapcsolódtak be a feladatellátásba is. A 2009. évben a K.Ö. SZ. összesen 125 örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését végezte el, amelyekből 24-et a regionális irodák, 12-t pedig bevont intézmények készítettek el. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó feladatellátás mellett a K.Ö. SZ. egyéb kiemelt, több partner részvételével megvalósuló kutatási és örökségvédelmi programban is részt vesz. Ezek közül a TÉKA (Egyedi Tájérték Kataszter) és az Észak-Bükk Örökségvédelmi és Kutatási Program ismertetését ld. külön. Horvát Tranzit Gázvezeték A Kecskemét-Városföld mellől induló, 202 km hosszúságú gázvezeték nyomvonala DNy-i irányban vágja át Bács-Kiskun megyét, a Dunát Dunaszekcsőnél keresztezi, ezután nagyrészt K-Ny-i irányban halad, majd dél felé fordul és a Drávát keresztezve Szaporcánál hagyja el az országot. A nyomvonal bejárásába K.Ö.Sz. Dél-Dunántúli és Dél-Alföldi Regionális Irodája is bekapcsolódott. Az alföldi szakaszon korábban mindössze egy nyilvántartott lelőhely volt ismert, a terepbejárás során 53 új lelőhelyet azonosítottunk. A lelőhelyek túlnyomó része a római császárkorra (Kr. u. 1-5. század) datálható szarmata település volt. A Dunántúlon az ismert kilenc lelőhely állapotfelmérése mellett 48 új lelőhelyet találtunk. A lelőhelyek többsége É-D-i irányú patakvölgyeket kísérő dombvonulatokon azonosított újkőkori (Kr. e. 6-5. évezred), középső bronzkori (Kr. e. 2. évezred első fele) és késő bronzkori (Kr. e. 2. évezred vége) település, ezek mellett néhány római (Kr. u. 1-5. század), avar kori (Kr. u. 6-9. század) és középkori lelőhelyet azonosítottunk. Záhony, Különleges Gazdasági Övezet A Záhony és Kisvárda térségében tervezett kiemelt nagyberuházás által érintett összesen 800 ha kiterjedésű fejlesztési területen végezett terepbejárás során az ismert lelőhelyek állapotfelmérése mellett számos új lelőhelyet azonosítottunk annak ellenére, hogy a vizsgált területek egy része tartósan, más része időszakosan fedett volt (álló kukorica, napraforgó). Az értékfelmérés legfontosabb tudományos tanúlsága az, hogy a régió ismert lelőhelyeinek elterjedésében tapasztalható eltérésnek kutatástörténeti okai vannak. Az újonnan azonosított lelőhelyek alapján elmondható, hogy a régió keleti, régészetileg kevésbé kutatott részén is hasonló lelőhelysűrűséggel kell számolnunk, mint a 4. számú főút és a Nyíregyháza-Záhony vasútvonal jól kutatott zónájában.

11 Budapesti Központi Regionális Iroda Perkáta-Homokbánya, települések négy korszakból Tengelic, avar temető RÉGÉSZET A 62. számú főút Perkátát elkerülő sza ka - szá nak nyomvonalába eső lelőhelyen a NIF Zrt. megbízásából folytattunk megelőző régészeti feltárást. Az egykori homokbánya területén fekvő lelőhelyen 15.548 m 2 nagyságú területen összesen 545 objektumot tártunk fel. A középső neolitikus időszakból két nagyméretű gödröt, a későbronzkor időszakából hét cölöpszerkezetes épületet, illetve kutakat, gödröket és egy kemencét találtunk. A római korra keltezhető 17 négyszögletes, földbe mélyített ház közül hatban kemence is volt. A telephez számos gödör, árok, egy nyílt tűzhely és hét római kori kút is tartozott. Az avar korból ugyancsak egy telepnek a részletét tártuk fel. A húsz földbe mélyített, döngölt aljú, két, illetve három cölöplyukas épület közül ötben kemence volt. Feltárásra került még több árok, gödör, illetve négy kút is. Kovács Katalin, Nemes György Az M6 autópálya építését megelőző feltárás során a NIF Zrt. megbízásából egy avar temető részletét, 372. sírt és 2. árokrészletet tártuk fel Tengelic-Szőlőhegy településétől keletre. A sírok sorokba rendeződnek, de több helyen nagyobb hiátus van a sírok között. A legkorábbi temetkezések a középavar korszakban kerülhettek a földbe, majd a 8. században a temető mérete megnőtt, s valószínűleg az avar hatalom szétesése után többé nem használták. A késő avar kor jellegzetes viselete az öntött bronz veretekkel díszített öv. Az egyik sírban a bőr lenyomata is megmaradt. A vereteket többségében növényi ornamentika díszíti, de pár szíjvégen és csaton állatalakos ábrázolás látható. A temető legkésőbbi fázisába keltezhetőek az aranyból készült, granulációs díszű fülbevalók. A sírba helyezett élelmiszerek közül a tojásoknak speciális szerepük lehetett. Kilenc darabot találtunk két azonos gödörbe temetett kisgyermek csontjai mellett. Kiss Csaba Kálmán

12 RÉGÉSZET Budapest, Óbuda, Északi Városkapu őskori települések Budapest É-i részén, az óbudai, Északi Városkapu projekt első ütemében 2009. május 4. és július 13. között régészeti próbafeltárást végeztünk. A szondákkal kutatott 9.958 m² területen 31 objektumot tártunk fel a középső rézkor (Ludanice kultúra) és a kora bronzkor (nagyrévi kultúra) időszakából. A területen szórt jellegű településobjektumok találhatók, amelyek helyenként sűrűsödési pontokat rajzolnak ki. Ezek feltételezhetően 1-1 lakóépületet és annak környezetét jelölhetik. A próbafeltárás jelentősebb objektumai közt említhető egy rézkori gödör, amelyből egy csőtalpas edény csőtalp-töredéke került elő; egy nagyobb rézkori gödör, mely az igen nagyszámú edénytöredékeken kívül néhány őrlőkő töredéket is tartalmazott a gödör alján, valamint egy nagyobb méretű alapárkos cölöpszerkezetes épület részlete. A kora bronzkor időszakából (nagyrévi kultúra) előkerült egy újkori beásással bolygatott szórthamvas temetkezés. A sír edénymellékletei közül említésre méltó a számos kiskorsó és egy bronz kés. Kisjuhász Viktória, Skriba-Tóth Judit Csém, Árpád-kori falu Csém nyugati határában, a Scott és Csoma 1 Szélerőmű Park területén 2.613 m 2 -t érintő megelőző régészeti feltárás során egy szórt szerkezetű, falusias jellegű Árpádkori település több veremházát, munkagödrös kemencéjét és különböző funkciójú árkát azonosítottuk. A veremházak nagyjából azonos tájolású, négyszögletes alaprajzú, oszlopos szerkezetű, földbe mélyített építmények voltak, amelyekben vékony, tapasztott padlóréteget és épített kemencét lehetett dokumentálni. A kemencékre általában jellemző volt a többszöri megújítás és a sütőfelületük kaviccsal, kerámiatöredékekkel vagy ezek együttes alkalmazásával történt alapozása. Az egymás közelében feltárt épületek az Árpád-kori falu központjához tartozhattak, amely a terület alacsonyabb, széltől védett részét foglalta el. A kerámia leletek között több bográcstöredéket találtunk, a településrészlet keltezéséhez mégis a 12. századi érmek nyújtanak biztosabb támpontot, amelyek kiválóan összeegyeztethetők Csém falu 1209-re tehető első okleveles említésével. Czifra Szabolcs

13 A Nyugat-Dunántúli Regionális Iroda tevékenysége 2009-ben Régiónkban az alábbi nagyberuházások területén folytak megelőző feltárások: Hévíz elkerülő (76. sz. főút), Enese elkerülő (85. sz. főút), Szeleste elkerülő (86. sz. főút), Vát Szombathely (86. sz. főút) összekötő szakaszán, lukácsházi víztározó és Ménfőcsanak Bevásárlóközpont. Mindösszesen 162.908 m² kutatását végeztük el. A feltárások mellett több mint 1700 óra szakfelügyeletet biztosítottunk a földmunkáknál. Az idei évben felállított saját geodéziai csoportunk a lukácsházi ásatás terepi munkája mellett 6 feltárási dokumentációt, a szakfelügyeletek során előkerülő jelenségek felmérését és dokumentációját, a hatástanulmányok és az azokkal összefüggő terepbejárások előkészítését végezte. A bekerülő leletanyag restaurálása a fém- és egyéb speciális anyagok kivételével a bázisunkon kialakított restaurátor műhelyben zajlik. Néhány lelőhely kivételével a kiterítés, válogatás és a gipszes kiegészítés is megtörtént. Folyamatosan dolgozunk a digitális nyilvántartás elkészítésén. Tervünk, hogy 2010 május-júniusára minden 2009-ben befejezett feltárásunk leletanyaga átadhatóvá, váljék, a befogadó múzeumhoz kerüljön. Nagy hangsúlyt helyeztünk az archeometriai vizsgálatokra. Tóth Gábor antropológus minden 2008-2009. évben feltárt embertani anyagunkat feldolgozta. Nyerges Éva Ágnes régész-archaeozoológus 6 lelőhely meghatározását végezte el és további 5 lelőhely anyagával dolgozott az év során. Sümegi Pál vezetésével végezték a 86. sz. főút több lelőhelyének komplex környezetrégészeti feldolgozását (pl. palinológia, malakológia, talajtani és radiocarbon mérés). Kázmér Miklós (ELTE) Bezi, Enese, Lukácsháza faszeneit és 2 kút faanyagát, Skrach Éva restaurátor pedig a lukácsházi lelőhely bőrmaradványát vizsgálta. Grynaeus András 3 feltételezhetően népvándorlás kori alsópáhoki kút dendrokronlógiai feldolgozását kezdte meg. Március végén a vasi múzeumi kollégákkal együttműködésben, 176 résztvevővel Kőszegen rendeztük meg a VI. Országos őskoros Konferenciát, amelynek 450 oldalas, 30 tanulmányt tartalmazó kötete a vasi múzeummal közös kiadásban jelent meg. Szintén megjelent a 400 kv-os távvezeték régiónkat érintő régészeti munkálatait leíró Összeköttetés föld fölött és föld alatt című kiadvány a K.Ö.SZ. tudományos-népszerűsítő füzetei sorozata 1. számaként. A szeptemberi Kulturális Örökség Napokon, a zalai Alsópáhokon sikeres feltárási nyílt napot tartottak munkatársaink Tokai Zita Mária régész irányításával. Ilon Gábor RÉGÉSZET

14 RÉGÉSZET Lukácsháza, őskori, Árpád-kori falvak, római út A lelőhely egy teraszos jellegű domb alján és oldalán fekszik. Itt húzódik majd a tervezett árvízcsúcs-csökkentő tározó gátjának egy része. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal kötött megállapodás értelmében 2009. szeptember 21. és október 22. között elvégzett megelőző feltárás során 18.523 m² nagyságú terület kutatása történt meg. A feltárt telepjelenségek egy része őskori, a neolitikum középső és késői szakaszára (dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája, lengyeli kultúra), illetve a késő bronzkor/kora vaskor (urnamezős kultúra) időszakára keltezhető; míg az objektumok másik nagyobb csoportja Árpád-kori. A feltárás kiemelkedő objektuma volt egy Árpád-kori mészégető kemencepár, hasonlót a 2008. évi próbafeltárás során dokumentáltunk. Sikerült megfigyelni egy ugyancsak Árpád-kori füstölőgödröt és egy részlegesen megépített kemencét is. A lelőhely a 87. számú műút irányába folytatódik. Horváth Ciprián Vép, római kori, avar és középkori telepek Vép község mellett, a Surányi-patak Ny-i teraszán az M86 főút nyomvonalán 11.461 m²-en végeztük el a megelőző feltárást április 21. és május 18. között. A lelőhely összefügg a patak K-i oldalán feltárt római településsel és római kori úttal. A mellékút iránya párhuzamos a Savaria Bassiana főúttal, két árka kb. 50 m hosszúságban követhető, majd a dombperemen eltűntek. Az út két oldalán több avar kori (valószínűleg 8. századi) objektumot tártunk fel. Az úttól É-ra egy földbemélyített, kőkemencés ház, az út mindkét oldalán pedig gödrök voltak. A római kori úttól É-ra egy L-alaprajzú oszlopszerkezetes, a hajdani felszínre épített középkori házat és több középkori kutat is feltártunk. A feltárási terület középső és nyugati részén egy gödörbe elhelyezett 7, feltehetőleg középkori csontvázat dokumentáltunk (tömegsír?). Csupán az egyik váz lábánál találtunk egy négyszögletes vascsatot. Ilon Gábor

15 Alsópáhok Hévízdomb I., római kori település A megelőző régészeti feltárást a 76. számú főút Alsópáhok Hévíz elkerülő szakaszának építése tette szükségessé. A NIF Zrt. megbízásából 2009. március és július között feltárt 13.919 m² nagyságú lelőhelyen a Páhoki-patak keleti partján emelkedő Hévízdomb aljában 833 objektumot bontottunk ki. A terület több korszakban is lakott volt, legintenzívebben a vaskorban és a római korban. A kora vaskor végéről (Kr. e. 7-8. sz.) több házból, műhelyobjektumokból, tároló vermekből, gödrökből álló település került itt napvilágra. A lelőhely északi felében egy kora római kori, az 1. század második felében használt római temető 7 hamvasztásos sírja került napvilágra. Többnél megmaradt a sírt L alakban kerítő árok, valamint az azon belüli sírépítmény cölöphelyei is. A központi, leggazdagabb sír gödrét részben kőlapokkal bélelték ki. A sírokba helyezett mellékletek bronzedények, észak-itáliai étkészletek (terra sigillata), lándzsahegy az elhunytak gazdagságáról tanúskodnak. A több sírban előforduló félbevágott sertésfej azt sejteti, hogy a halottak nem a betelepült római, hanem a bennszülött arisztokráciához tartozhattak. A lelőhely déli részén egy 4. századi villa rustica maradványaira bukkantunk. Ehhez a késő római gazdasági központhoz több nagyméretű faépület tartozhatott, melyek helyét cölöplyukak jelzik. Két kőépület maradványait is megtaláltuk: az egyiket raktárnak használhatták, a másik néhány helyiségét hypocaustummal (padlófűtéssel) látták el, a padlófűtés csatornáját és kis részen a padló alátámasztásának néhány téglaoszlopát lehetett megfigyelni. A késő népvándorlás korából (8-9. sz.) egy település jelenségei házak, gödrök, kemencék kerültek itt elő. Tokai Zita Mária Alsópáhok Hévízdomb II., avar falu A 76. számú főút Alsópáhok Hévíz elkerülő szakaszának építését megelőzően feltárt lelőhely összeérhet a műút túloldalán feltárt Alsópáhok Hévízdomb I. régészeti lelőhellyel. A NIF Zrt. megbízásából 2009. június és október között 23.227 m² nagyságú területen, 422 objektumot bontottunk ki. A jó földrajzi fekvésű lelőhelyen hét korszak objektumai és leletanyagai jelentkeztek, a legrégebbiek a késői újkőkori-kora rézkori lengyeli kultúrából valók, a legfiatalabbak pedig a 9. századból. Közülük jelentősebb a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúra településének részlete, melyet gödörkomplexumok, gödrök, vermek és cölöphelyek alkotnak. Legjelentősebb a lelőhely középső és északi részén feltárt késő népvándorlás kori, 8-9. századi falu, amely házakból, kutakból, kemencékből, gödrökből áll. A nyomvonalba esett 5 kútból 3 aknáját csapolt faszerkezettel bélelték, melyek nagyon jó állapotban maradtak meg. A kutak szerkezetének faévgyűrűs vizsgálata, és talaj betöltődésük környezetrégészeti célú vizsgálata megkezdődött. Az egyik ház padlóján egy nő csontváza feküdt, aki mellé ékszereit (üveggyöngyből fűzött nyaklánc, bronz gyűrűk, fülbevalópár, dupla S-végű hajkarikapár) és használati tárgyait (edény, csontsótartó, vaskés, balta, rövid kasza, vödör) tették a túlvilági életéhez. A lelőhelyen a Kulturális Örökség Napja rendezvényeihez csatlakozva szeptember 19-én nyílt ásatási napot tartottunk, amely nagy érdeklődést váltott ki. Tokai Zita Mária RÉGÉSZET

16 RÉGÉSZET Kóny, leletek az őskortól az Árpád-korig A 85-ös főút enesei elkerülő szakaszának nyomvonalán a NIF Zrt. megbízásából 2008. október elején kezdtük meg Kóny, Proletár-dűlő megelőző feltárásának első szakaszát. A második szakaszban 2009 márciusától júniusig 1,3 hektár kutatása következett. A régészeti objektumok a feltárt terület egészét lefedik, megközelítőleg egyenletes sűrűségben helyezkednek el. A neolitikum idejéből a településjelenségek közül egy oszlopszerkezetes hosszúház emelhető ki. A bronzkor időszakából egy, a bal oldalára zsugorított pózban elhelyezett csontvázas temetkezést tártunk fel, amelyben egy-egy bronz kar- és nyakperec volt mellékleteként. A késő kelta korból félig földbemélyített, téglalap alakú házakat és egy faszerkezetes bélésű kutat tártunk fel. A római és az Árpád-kort a lelőhelyen településjelenségek jelezték. Egy népvándorlás kori temetkezést is találtunk, a koponyán mesterséges alakítás (torzítás) látható, a halott feje mellé kis fazekat helyeztek, a bal térd alól bronztárgy töredéke, a sírgödör betöltéséből nagyméretű borostyángyöngy került elő. A házakból, gödrökből állatcsontok, kagylóhéjak, csont-, kő- és fémeszközök, kerámiatöredékek kerültek elő. Varga Krisztina

17 A Dél-dunántúli Regionális Iroda tevékenysége 2009-ben A regionális iroda szervezésében az év folyamán több mint 30 szerződés alapján 62 helyszínen láttunk el örökségvédelmi szakfeladatot. Elsősorban a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programhoz kapcsolódó feltárásokra koncentráltunk, biztosítottuk a régészeti szakfelügyeltet a földmunkák területén. Négy helyszínen az építkezés előtt, illetve részben az építkezéssel párhuzamosan elvégeztük a megelőző régészeti kutatásokat. Nagy hangsúlyt helyeztünk a lakosság folyamatos tájékoztatására. A Széchenyi téri ásatást övező mobil kerítésen szabadtéri kiállítást hoztunk létre. A 25 darab 4 m 2 -es óriástablón a tér történetét bemutató, a nagyközönség előtt eddig ismeretlen archív fotókat, ábrázolásokat, a régészeti munkáról szóló ismertetőt helyeztünk el. Az ásatásokon nagy látogatottságú nyílt napokat szerveztünk, ahol szakvezetés mellett ismerkedhettek meg az érdeklődők eredményeinkkel. Az EKF programhoz csatlakozva tervezi Tolna megye az egykori szekszárdi vármegyeháza felújítását. Ennek területén végzett régészeti feltárásunk során felszínre került gótikus kápolnarészlet révén az intézmény területén található középkori bencés monostor építéstörténete a város történetiségét is igazoló újabb gyöngyszemmel gazdagodott. Magyarországot a horvát tengerparti földgázelosztó központtal összekötő Horvát Tranzit vezeték nyomvonalának Baranya megyei szakaszán a 42 azonosított lelőhelyből 24-nek elvégeztük a feltárását. A kutatásaink révén számos ponton sikerült kiegészíteni, új adatokkal bővíteni a megye településtörténetét. Elsősorban Somogy és Tolna megye közúti és a települési infrastrukturális fejlesztéseinél biztosítottunk szakfelügyeletet. A hosszúhetényi elkerülő építésekor sikerült két lelőhelyet meghatároznunk. Az egyik nehezen azonosítható őskőkori műhelytelep volt, újabb fontos adalék a specialistánk által kezdett Pécs környéki paleolit lelőhelyek szisztematikus feldolgozásához, amelynek első publikációja 2010-ben várható. Erőltetett menetben fejeztük be a Sávolyban épülő Balatonring területén található régészeti lelőhelyek feltárást. Kiemelkedik közülük az a római kori bennszülött telep, amelynek ásatásakor több száz fémlelet került napvilágra. 2009-ben folytatódott a korábbi ásatásaink feldolgozása is. Elsősorban az M6 autópálya Szekszárd-Pécs közötti szakaszán 2008-ban előkerült leletek elsődleges dokumentálásával haladtunk. Munkatársaink ásatásaikhoz kapcsolódóan megkezdték a régióra vonatkozó tudományos kutatásaikat is. Elsősorban az őskőkori, bronzkori, középkori és törökkori kutatások lendültek meg. Szakembergárdánk kiegészült természettudományos képzettségű munkatársakkal is. Antropológusunk és geológiai ismeretekkel rendelkező kollégáink segítségével a régészetre egyre inkább jellemző interdiszciplináris kutatás is folyik a régióban. Kárpáti Zoltán RÉGÉSZET

18 RÉGÉSZET Európa Kulturális Fővárosa program A programhoz kapcsolódó nagyberuházásoknál négy helyszínen az építkezés előtt, illetve részben az építkezéssel párhuzamosan végeztünk megelőző régészeti kutatásokat. Középkori pincerendszer és lakóházrészletek kerültek elő a Széchenyi tér felújításához kapcsolódó munkálatok során, az itt található középkori Szent Bertalan plébániatemplom korábbi építéstörténeti periodizációját pedig úra kell gondolnunk az ásatási eredmények alapján. Meglepő újdonságokkal szolgált Szatmári György püspök tettyei villájának kutatása is. Ezek révén közelebb kerültünk a településtörténeti, városszerkezeti részletek, sajátosságok összetett elemzéséhez, összefoglalásához. A feltárásokat lezáró dokumentációknak a tervező építészek részére történő átadásával eredményeink meg fognak jelenni a 2010-es Európa Kulturális Fővárosának látványában. Pécs, Király utca- Budai kapu Pécs, Széchenyi tér Az egykor a Király utca 49-51. szám előtt elhelyezkedő Budai kapu feltárását az útburkolat cseréje, valamint a kapu bemutatásának terve tette indokolttá az Európa Kulturális Főváros projekt keretében. A középkorban a Budáról Pécsre érkező utat őrző kapu mind északi, mind déli oldalon a városfalhoz épült. A feltárt 230 m 2 -nyi terület újkori közművekkel rendkívül bolygatott volt, több helyen a kapu középkori falazatát is elbontották a vezetékek fektetésekor. A kapu két U alakú részből tevődik össze, a keleti oldalon alapozásban egybeépült a fal, míg a nyugati oldalon ennek nem találtuk nyomát. A kapu falának belső síkjához több útréteg futott. Az egyik útréteget Zsigmond király hamisított parvusa (aprópénze) datálja. A kapu előtt a keleti oldalon tártuk fel az un. contra falat, ebből a falból nyílt egykor a felvonóhíd, amely a vizesárkot hidalta át. A vizesárok bontásából viszonylag gazdag leletanyag: újkori, törökkori, középkori kerámia, állatcsont jött elő. Ács Zsófia A Széchenyi tér és környezete régészeti feltárására nagyrészt 2009. júniusa és decembere között került sor. A tér nyugati oldalán a Gázi Kászim dzsámi oldala mellett tártuk fel a város középkori, Szent Bertalan plébániatemplomának maradványait. A korábbi kutatások megállapításaival ellentétben kiderült, hogy a fal és a délről a falat lezáró torony egy periódusban épült fel. A templom északi mellékhajóját is sikerült megkutatnunk a Janus Pannonius Múzeummal közösen. A középkori plébániatemplom mellett (a dzsámitól Ny-ra) feltártuk a hozzá tartozó temető egy részét is. A Ny-K-i tájolású sírok leggyakoribb leletei közé tartoznak a pénzérmék és a párizsi kapcsok. A leletanyag alapján a temető a XV. századra keltezhető. A téren a Szentháromság szobortól Ny-ra egy középkori mélypincét tártunk fel, amely a betöltés alapján a XVI. század közepén (a törökkor elején) pusztulhatott el. A betöltésből I. Ferdinánd több ezüst denára, törökkori mázas kerámia, középkori kerámia került elő. A pince a térfelszín alatt É-i irányban mintegy 23 m hosszan húzódik, K-i irányban pedig egy oldalággal rendelkezik. Ács Zsófia, Gelencsér Ákos

19 Pécs, Ágostonos templom- és kolostorrom A templom és a hozzá kapcsolódó kolostor romjai Pécs belvárosában, az egykori történelmi városfaltól K-re helyezkednek el, a mai Ágoston téren. Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa beruházás kapcsán a pécsi önkormányzat megbízásából 2009. július augusztusban elvégeztük a térfelújítást megelőző feltárást. Az épületromok feltárása során 81 sír került elő a templom- és kolostorromokon belül és kívül. A régészeti jelenségek és leletek korok szerinti megoszlása: őskor, római-kor, Árpád-kor, középkor, török-kor. A korábbi kutatási eredményeket figyelembe véve számos újabb adattal gazdagodtunk. Az Ágoston-rendi templom és kolostor alapítását megelőzően a területen már létezett egy Árpád-kori temető, melynek egyik sírjában egy II. Béla-kori pénzérmét találtunk. Továbbá, a templomhajó falai számos sírt vágnak, melyek szintén egy korábbi periódushoz tartoznak, feltehetően az előbb említett 12. sz.-i sírral egyidősek. A 13. században épült templom- és kolostorromok falain kívül más, az említett épületegyüttestől jól elkülöníthető szerkezetű és korú falakat is feltártunk, többek között egy korábbi templom maradványait, amelynek falait részben felhasználták az ágostonos építkezések során. Kiss Attila Pécs, Tettye tér, Szatmári palota A Tettye téri reneszánsz palota területén 2009. augusztusa és szeptembere között végeztünk régészeti feltárást. Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében az emlék és környezete megújul, az épületen belül színházgépészeti építményekkel felszerelt szabadéri színpad, egyben pihenőpark és kilátó kerül kialakításra. Kutatásunk a tervezett építmények leendő alapozásának területére, illetve a műemlék déli részére koncentrált. A régészeti feltárással párhuzamosan műszeres segítséggel (lézerscanner) a romok teljes alaprajzi és az álló falrészletek nézeti felmérése is megtörtént. Feltártuk a déli épületszárny alapokig visszabontott északi főfalát, a déli főfal nyugati részének megmaradt 10 m-es szakaszát. A palota délkeleti sarkában lévő pincéről igazoltuk, hogy Szatmári püspök építkezését megelőzően ott állt épülethez tartozott. Elsősorban a kisleletek bizonyították, hogy a török korban is használták az épületet, de nem sikerült igazolni, hogy az Pécs egyik derviskolostora lett volna. Legjelentősebb eredményünk a déli épületszárny területén megtalált földbemélyített medence és a többször átépített, falazott elfolyó-rendszer feltárása. Kutatásunk idején régészeti szakfelügyelet keretében újra felszínre került és felmérhettük a törökkori tettyei lőpormalom több részletét. Kárpáti Zoltán RÉGÉSZET

20 RÉGÉSZET Sávoly, Balatonring, római település A Balatonring építése során 2009. október-novemberben Sávoly külterületén egy 3-4. századi római kori bennszülött telep maradványai kerültek elő. A megelőző feltáráson 8.793 m 2 felületet, összesen 478 objektumot (földbe mélyített házak, gödrök, kutak, szabadtéri tűzhelyek, kenyérsütő-és kerámiaégető kemencék, árkok, csontvázas sírok) tártunk fel. Az objektumok közül egy tüzelőrostélyos kemence kiemelendő jelentőségű. A kerek alakú agyag rudakból sugarasan épített 5 tüzelőrostélyú kemencén elrontott, deformált római kori edényeket találtunk. A kerámia leletanyagban megtalálhatók a festett nyersszínű és szürke római kerámiák, dörzstálak, korsók, tárolóedények valamint a bennszülött kerámiák. Kiterjedt kapcsolatokat jeleznek a terra sigillaták. Találtunk egy Westendorf műhelyben készített madár díszítésű pohárat, és egy Aquincum gázgyári fazekas telepről származó bepecsételt, levélmintás tálat. Az emlékanyagban jelentős a Sisciában, a 3. század közepe és a 4. század vége között készült római érmék száma. Érdekes a Mithras kultuszhoz kapcsolódó Julianus Apostata bikát ábrázoló átlyukasztott érme. A fémleletek között a hagymafejes és madár alakú fibulák említhetők. Próbafeltárást végeztünk a létesülő szennyvíztelepen 371 m 2 és a szennyvízvezeték 2 m széles nyomvonalában 589 m 2 nagyságú területen is. A kutatás során későbronzkor és a vaskor La Tene D időszakába, illetve róma korba és középkorba datálható objektumokat tártunk fel. Gutay Mónika Szekszárd Vármegyeháza Szekszárd egyik legismertebb műemléke a 19. század első felében épített Szekszárdi Vármegyeháza. A Pollack Mihály által tervezett klasszicista épület helyén korábban az I. Béla király által alapított, és a király temetkezési helyeként szolgáló bencés monostor állt, amelyet a törökkor során várrá alakítottak át. A törökök kiűzését követően a monostor templomát felújították, a régi monostorépületek helyett újakat építettek, amelyeket 1783-ban Tolna megye rendjei vásároltak meg az új vármegyeház céljára. Az 1794. augusztus 7-i nagy tűzvészben azonban a templom és a vármegyeháza is leégett, a romok helyén létesült az új, Pollack-féle épület. Korábban is folytak itt kutatások, felszínre kerültek a bencés monostor centrális alaprajzú templomának maradványai amelyeket a vármegyeház udvari szintjének lesüllyesztésével bejárhatóvá tettek. A 2009. augusztusban végzett ásatás során mintegy 40 m 2 került feltárásra az épületen belül. Egy 11 12. századra keltezhető templom körüli temető sírjai, és az ezt bolygató, középkori falmaradványok kerültek felszínre. A kutatás során megfigyelt három támpillér és az egyik kutatóárok északkeleti sarkában dokumentált kváder burkolatú falszöglet egy gótikus, támpillérekkel tagolt, sokszögzáródású keleti oldalú gótikus kápolna része lehetett. Az előkerült épület és a monostortemplom kapcsolta még nem tisztázott, azonban feltételezhető, hogy az általunk feltárt épület a centrális alaprajzú templom északi bővítménye lehetett. Kiss Attila, Petkes Zsolt