Orbán Viktor miniszterelnök A FÖLDTÖRVÉNY VÁLASZOL! Mit mond a Kormány? a kormány arra vállalkozott 2010 ben, hogy megvédi a magyar földet és visszaadja a vidéken élőknek a boldogulás lehetőségét. Orbán Viktor a Nemzeti Agrárkamara lapjának (NAKlap) adott interjújában hangsúlyozta, hogy összefogás született, amely megakadályozta, hogy a magyar termőföld külföldi kézbe kerüljön, és az új földtörvény biztosította, hogy a magyar gazdák fordítsák termőre azt. Ehhez a keretet a 2020 ig szóló Nemzeti Vidékstratégia adja. (http://mandiner.hu/cikk/20140323_orban_a_magyar_videk_az_orszag_egyik_aranytartaleka) Fazekas Sándor miniszter Megalkottuk a magyar gazdák és a magyar föld érdekeit védő új földtörvényt Magyarország Kormánya eltökélt a magyar termőföld magyar kézben tartása mellett 2014. március 26. Miniszteri levél a gazdáknak Zsigó Róbert a kormánypárt szóvivője Az új földtörvény garantálja, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának lejárta után is, a magyar gazdáké és családi gazdaságoké legyen a magyar föld 2014. március 25. http://www.frisss.hu/hirek/fidesz a magyar fold vedelmeben MIT MOND A FÖLDTÖRVÉNY? 2013. évi CXXII. törvény a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról 1 Forrás: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/mkpdf/hiteles/mk13111.pdf Különböző színekkel kiemelve a törvény szövegének fontos részei. Keretben Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök megjegyzései. Ha valóban az alábbi (szürkével jelölt) célokat akarja a Kormány megvalósítani arra ez a törvény a maga rejtett kis és nagykapuival teljességgel alkalmatlan, mert a látszólagos korlátozás ellenére korlátlan méretű birtokok kialakítására ad lehetőséget, valamint Európa 1 A törvényt az Országgyűlés a 2013. június 21-i ülésnapján fogadta el.
512 millió állampolgára számára nyitja meg a földvásárlás lehetőségét a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel 2014. május 1 től. Mivel a föld korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás ezért előre látható, hogy a tőkeerős külföldiek és hazai nagybirtokosok élni fognak az e törvény kínálta lehetőségekkel, így kiszorítják a helyi közösségeket, helyi családi gazdaságokat a földszerzés lehetőségéből. Ennek következménye pedig a vidéki közösségek ellehetetlenülése, országunk és önrendelkezésünk fokozatos, de visszafordíthatatlan elvesztése lesz. Az Országgyűlés abból a célból, hogy a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon, a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá a falvak jövedelemtermelő képességének erősödéséhez, a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában történő felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás bővülését, az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön, stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen, a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön, a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon valódi alternatívát többek között a helyi élelmiszer kereskedelem lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és azt kiegészítő tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével, Önfoglakoztatás. Micsoda nyakatekert gondolat, ha valaki gazdálkodik, földet m ű vel, az gazdasági tevékenységet végez, jövedelmet termel nem önfoglalkoztat. fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élőhelyi közösségek) és a kultúrtáj védelmének szempontjai, a mező és erdőgazdasági föld forgalma és a mező és erdőgazdasági föld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegíthesse, A föld jelzálog az út a bankoknak a földhöz jutáshoz élet és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre, a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény tárgya 1. (1) Ez a törvény a mező és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. Sárgával jelezve azok a sorok, melyek ismeretlen méretű területeket, ismeretlen célra kivonnak a földtörvény hatálya alól: (2) Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés tulajdonjogának, használatának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére. (3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére. 2. (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. Ez máris ellentmond az előző 1. rendelkezéseinek. (2) A védett természeti területnek minősülő földre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek, valamint erdőgazdálkodási célt közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földre (a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) e törvény rendelkezéseit az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, továbbá az erdőbirtokossági társulatról szóló törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében e törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ismét egy kivétel! 3. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a földművesre vonatkozó rendelkezéseket a pályakezdő gazdálkodóra is alkalmazni kell. Tehát NEM IGAZ, HOGY CSAK FÖLDMŰVES KAPHAT FÖLDET! 5. 22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy,
illetve tagállami állampolgár, aki a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában (tehát nem 3 éve!!!) Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, 4. Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül e törvény eltérő rendelkezése hiányában a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 5. E törvény alkalmazásában 1. állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket; 2. belföldi természetes személy: a magyar állampolgár; 3. birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld; 4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem; 5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy; 6. fiatal földműves: az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve A Kormány azt mondja, hogy külföldi nem vehet földet, csak földműves vehet földet. De ki a földműves? 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, És ki a tagállami állampolgár? 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt; Ez jelenleg az EU országokon kívül Norvégia, Izland, Lichtenstein és Svájc Európa 30
országának 512 millió állampolgára. A későbbiekben nincs kizárva, hogy Törökország, Izrael, és akár az USA is szerződést kössön az EU val A Kormány azt mondja, hogy: Külföldi nem vehet földet De ki a külföldi a földtörvény definíciója szerint? 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; A magyar értelmező szótár szerint külföldi az, aki idegen országból származó. a) mező, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25% ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi; 8. gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell; 9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 11. helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; FIGYELEM! Üzemközpont, nem székhely. Egy cégnek több üzemközpontja is lehet 12. helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostohaés a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő és a testvér; 14. kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészárufeldolgozás, takarmány előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag előállítás a mező, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése; 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár;
16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 17. mező, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve; 18. mező, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás; 19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül; A továbbiakban tehát a mezőgazdasági termelőszervezetre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak az újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetre is erre pedig nem vonatkoznak a megkötések (aa. ab, ac) 26. újonnan alapított mezógazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet 20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is; 21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál; Megvesz valaki egy rossz tanyát, vagy lakóházat, bejelenti üzemközpontnak és már viheti is a földet
22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, b) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld tulajdonjogával, c) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, és d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vételre kerül; 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely a település közigazgatási határától függetlenül a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik; 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt; 25. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan nyilvántartásban tanyaként szerepel; 26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) amelynek alaptevékenysége a mező, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett; 27. ültetvény: 500 m2 nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m2 nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet. II. FEJEZET A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE
3. Általános szabályok 6. (1) A föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon, és mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) szerezheti meg. (2) E törvény hatálya a föld tulajdonjogának ide értve az aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben kifejezett, hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány tulajdont is bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést. 7. (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld tulajdonjogának átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges. 8. A föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik. 9. (1) Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg: a) külföldi természetes személy; b) az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve; c) az e törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy. (2) A különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. 4. A tulajdonszerzési jogosultság 10. (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. Tehát Európa 30 országának 512 millió állampolgára előtt nyílik meg a magyar földpiac, akik azonos feltételekkel vásárolhatnak földet, mint a magyar állampolgárok. (2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója. (4) A (2) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési jogosultság mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. 11. (1) A 10. ban foglaltaktól eltérően, a föld tulajdonjogát a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében az állam, valamint a (2) bekezdésben meghatározott jogi személy is megszerezheti a (2) bekezdésben meghatározott esetekben és feltételekkel. (2) A föld tulajdonjogát a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, b) jelzálog hitelintézet a jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezheti meg. Egyház, bank, önkormányzat is megszerezheti a föld tulajdonjogát 12. (1) A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy b) a cserepartnerek ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni. 13. (1) A tulajdonszerzési jogosultság feltétele ide nem értve a 10. (3) bekezdésében, a 11. ban, és a 17. ban foglalt eseteket, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével más célra nem hasznosítja. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
a) a föld használatát aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy ab) a legalább 25% ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25% ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át; b) társult erdőgazdálkodást folytat, vagy c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére. (3) A föld más célra hasznosítható a következő célokból: a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása; b) öntözéshez szükséges létesítmény megvalósítása; c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése; d) tájgazdálkodási célú vízpótló csatorna és víztározó létesítése; e) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása; f) mezőgazdasági termeléshez, erdőgazdálkodáshoz szükséges gazdasági épület létesítése; g) lakóépület létesítése; h) a föld megközelítését, illetve a föld használatát biztosító út kialakítása. (4) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja. 14. (1) A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj, vagy egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás). (2) A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött. 15. A pályakezdő gazdálkodónak a 13. és 14. ban meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a) a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és Fenti (15.a) rendelkezés ellentmond az 5. alábbi rendelkezésének 22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki
a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, b) mező, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. 5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke 16. (1) A földműves, valamint a 10. (3) bekezdésében meghatározott személy a föld tulajdonjogát a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum). (2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a föld birtokát a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). (3) Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében a földről szóló törvényben meghatározottak szerint a birtokmaximum mértéke a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). Bár e térmértékbeli maximumok már önmagukban is jelentősen meghaladják az európai családi gazdaságok méreteit, ám ezek is csak látszólagosan korlátozzák a nagybirtokok kialakulását, hiszen a családon illetve érdekeltségen belüli összeszámítási kötelezettség, közös országos maximum eltűnt a törvényből. Így egy családnak akár minden tagja földműves magánszemélyként és/vagy különböző cégek tulajdonosaként megszerezhet ekkora területeket. Ezek egyesítésével akár dél amerikai léptékű, több tízezer hektáros egybefüggő területű nagybirtokok, latifundiumok is korlátlanul létrejöhetnek. (4) A részarány tulajdon megszerzése esetében az (1) bekezdésben foglalt földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet. (5) Az (1) (4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. (6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2) (4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. (7) A 11. ban meghatározott jogi személyekre és a 40. (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1) (4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki.
KORLÁTLAN BIRTOKMÉRET az egyházaknak, bankoknak, önkormányzatoknak, agrár köznevelési és oktatási intézményeknek! 11. (2) A föld tulajdonjogát a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, b) jelzálog hitelintézet a jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezheti meg. 40. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény 17. A 2014. május 1 jén meglévő a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt, b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű, illetve c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő föld területnagyságával a 16. (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető. 6. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása 18. (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében; b) a földet használó olyan földművest, ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül, bb) aki helyben lakónak minősül, vagy bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) Az (1) bekezdés c) e) pontjában meghatározott földművest az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállítás biztosítása; b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. (3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b) e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi a földműves tulajdonostárs. (4) Az (1) bekezdés c) e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, b) fiatal földműves, c) pályakezdő gazdálkodó. 19. (1) Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja. (2) A 18. (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki. (3) Az olyan föld eladása esetén, amely a 18. (2) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 18. (2) bekezdése szerinti elővásárlásra jog abban az esetben áll fenn, ha a 18. (2) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát. (4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell. (5) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 20. E törvény szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti adás vétel, b) a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás vétel, c) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás vétel, d) a 11. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adás vétel
esetén. 11.. (2) c) a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezheti meg. 21. (1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adás vételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás vételi szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Az adás vételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell a 13 15. ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13 15. ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adás vételi szerződéshez csatolni kell. (2) Az adás vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot. (3) A közlés kezdő napja az adás vételi szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adás vételi szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az elővásárlásra jogosult ide nem értve a földalapkezelő szervezetet a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át. A földalapkezelő szervezet a jognyilatkozatát a jegyzőnek megküldi, vagy a földalapkezelő szervezet képviseletében eljáró személy átadja a jegyzőnek. Az elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik. (4) A jegyző köteles az elfogadó jognyilatkozat személyes átvételekor az elővásárlásra jogosult ide nem értve a földalapkezelő szervezetet személyazonosságát ellenőrizni az elfogadó jognyilatkozatban szereplő természetes személyazonosító adatoknak a személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetésével, továbbá az elővásárlásra jogosultat nyilatkoztatni arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Ha a jegyző megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik, ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton az aláírásával igazolja, és azt
átveszi. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az elfogadó jognyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti. (5) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13 15. ban foglalt esetekben az ott előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13 15. ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a jognyilatkozathoz csatolni kell. Az elfogadó jognyilatkozathoz az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is. (6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a 18. (2) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott elővásárlásra jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 18. (2) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az elővásárlási jogukat. (7) Az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása esetén az (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell, miszerint a földalapkezelő szervezet a 18. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mely célból gyakorolja az elővásárlási jogot. Ha a földalapkezelő szervezet valamely földbirtok politikai irányelv érvényesítése céljából, vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében tesz elfogadó jognyilatkozatot, meg kell jelölnie a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti mely földbirtokpolitikai irányelv, illetve milyen közérdekű cél megvalósítása érdekében gyakorolja az állam nevében az elővásárlási jogot. (8) Az eladót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában az adás vételi szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja. (9) A (3) (7) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. 22. (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) az eladó részére, ha az adás vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adás vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult az elfogadó jognyilatkozatának az eladóval történt közlése napján lép be. Több elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén az adás vételi szerződés szerinti vevő helyébe a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult, több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosult lép.
7. Az adás vételi szerződés hatósági jóváhagyása 23. (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adás vételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adás vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) az adás vételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, b) az adás vételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13 15. ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13 15. ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy c) az elfogadó jognyilatkozat ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, cb) nem az elővásárlásra jogosulttól származik, cc) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy cd) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 13 15. ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13 15. ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adás vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. (3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adás vételi szerződés jóváhagyását, és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével az elővásárlásra jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít az elővásárlásra jogosultak rangsoráról szóló jegyzéket (a továbbiakban: jegyzék), ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt adás vételi szerződésre a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. (5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. (6) Ha a (4) bekezdésben foglalt esetek valamelyike áll fenn, az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg a helyi földbizottságot.
24. (1) A helyi földbizottság a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki az adás vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását. (2) A helyi földbizottság az adás vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint értékeli: a) az adás vételi szerződés alkalmas e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére; b) megállapítható e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba; c) az adás vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult ca) alkalmas e az adás vételi szerződés és a 13. ban, illetve a 15. ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, cb) elnyer e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát; d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától. 25. (1) A helyi földbizottság a 24. (2) bekezdése szerinti értékelést köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adás vételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni. (2) A 24. (2) bekezdése szerinti értékelés során a helyi földbizottság több elővásásra jogosultat támogathat. (3) Ha a helyi földbizottság az értékelés alapján egyik elővásásra jogosult esetében sem támogatja az adás vételi szerződés jóváhagyását, állást kell foglalnia abban, hogy az adás vételi szerződés szerinti vevővel támogatja e az adás vételi szerződés jóváhagyását. 26. Ha a helyi földbizottság a 24. (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül az állásfoglalását nem adja ki, a mezőgazdasági igazgatási szerv egy alkalommal újabb 15 napos határidő kitűzésével felhívja az állásfoglalásának kiadására. 27. (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a 23. (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl az adás vételi szerződés jóváhagyását megtagadja a) ha a helyi földbizottság aa) állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adás vételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás vételi szerződés jóváhagyását, ab) a 26. ban foglalt felhívás ellenére nem adja ki az állásfoglalását; b) a (2) bekezdésben meghatározott esetekben. (2) A mezőgazdasági igazgatási szervnek az adás vételi szerződés jóváhagyását támogató helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére meg kell tagadnia az adás vételi szerződés jóváhagyását, ha a) utóbb megállapítja, hogy a 23. (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye, vagy
b) a helyi földbizottság által támogatott elővásárlásra jogosulttal vagy jogosultakkal, illetve az adás vételi szerződés szerinti vevővel szemben megállapítja, hogy ba) a 24. (2) bekezdésének a) b) pontjában, valamint c) pont ca) cb) alpontjában foglaltak alapján a helyi földbizottság értékelésével ellenkező következtetésre jut; bb) a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság az adás vételi szerződés közlését megelőző 5 éven belül jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki; bc) jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv az adásvételi szerződés jóváhagyását támogató helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére megtagadhatja az adás vételi szerződés jóváhagyását, különösen, ha a) a helyi földbizottság által támogatott elővásárlásra jogosulttal vagy jogosultakkal, illetve az adás vételi szerződés szerinti vevővel szemben megállapítja, hogy a 24. (2) bekezdésének c) pont cc) alpontjában, valamint a 24. (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján a helyi földbizottság értékelésével ellenkező következtetésre jut, vagy b) az adás vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne. 28. A mezőgazdasági igazgatási szervre is irányadó a 25. (1) bekezdésében foglalt előírás. 29. (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen elővásárlásra jogosultak közül az eladó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy az adás vételi szerződés szerinti vevő helyébe lépjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv az eladót a (3) bekezdésben foglalt következményekre való figyelemfelhívással egyidejűleg 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. Az eladónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni. (3) Ha az eladó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő legfeljebb 15 nappal történő meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közül a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő naptól számított 5 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv jelöli ki azt az elővásárlásra jogosultat, aki a vevő helyébe lép. 30. (1) Ha a 27. ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja az adás vételi szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy a 29. szerint kijelölt elővásárlásra jogosulttal, akkor az adás vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 15 napon belül önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg az adás vételi szerződést záradékkal látja el. Az adás vételi szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: a) azt a tényt, hogy az adás vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép; b) az a) pont szerinti elővásárlásra jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát; c) a jóváhagyásról szóló határozat számát;
d) a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről a jogosult aláírását; e) a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét. (2) Ha a 27. ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv az eladó és a vevő között létrejött adás vételi szerződést a 23. (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt esetek fennállása alapján jóváhagyja, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el, azzal, hogy záradék nem tartalmazza az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 27. ban foglaltak alapján az adás vételi szerződés jóváhagyását megtagadja, erről a 27. a) (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt esetben a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 8 napon; b) (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott esetben a 26. ban meghatározott 15 napos határidő lejártát követő naptól számított 8 napon; c) (2) bekezdésében meghatározott esetben a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 15 napon belül döntést hoz. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) (3) bekezdésben meghatározott döntését közli az eladóval, az adás vételi szerződés szerinti vevővel, valamint azokkal az elővásárlásra jogosultakkal, akik az adás vételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek, továbbá a helyi földbizottsággal. A helyi földbizottság a 23. (5) és (6) bekezdés alapján a részére megküldött okiratokat a döntés közlését követő 5 napon belül köteles a mezőgazdasági igazgatási szervnek visszaküldeni. (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. 8. Hatósági jóváhagyása az adás vételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek és az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzésnek 31. A hatósági jóváhagyáshoz kötött, adás vételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásról szóló jogügylet, valamint az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzés esetén a 23 30. rendelkezéseit a 32 35. ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 32. (1) Az adás vételnek nem minősülő, a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést (ezen alcímben a továbbiakban: szerződés) annak létrejöttétől számított 8 napon belül a tulajdonjogot szerző félnek (csere esetén a cserepartnerek valamelyikének) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. A szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt a tulajdonost, a vevő alatt a szerző felet kell érteni. (2) A szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása során figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. 33. (1) A föld tulajdonjogának elbirtoklással történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt a tulajdonost, a vevő alatt a szerző felet kell érteni.
(2) A föld tulajdonjogának elbirtoklással történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. Az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. (3) A föld tulajdonjogának a tulajdonos elismerésén alapuló elbirtoklással történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban a szerző félnek kell megkeresnie a mezőgazdasági igazgatási szervet a tulajdonszerzés jóváhagyása céljából. A mezőgazdasági igazgatási szerv az elbirtoklás feltételeit (ide értve a szerzés e törvény szerinti feltételeinek fennállását is) és azt vizsgálja, hogy az elbirtoklás nem eredményezi e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését, és az elbirtoklás feltételei a valóságnak megfelelően fennállnak, azokat nem a tulajdonos, illetve a szerző fél, vagy mindkét fél erre irányuló szándékolt magatartása idézte elő. (4) Ha az elbirtoklás bekövetkezésének megállapítása iránt a felek bírósághoz fordulnak, a szerző félnek a kereset benyújtását megelőzően be kell szereznie a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását arról, hogy a tulajdonszerzése e törvény szerinti feltételei fennállnak. Ez esetben a felek által benyújtott nyilatkozatok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy a szerző személy szerzőképessége fennáll e, az elbirtoklás nem eredményezi e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését, és az elbirtoklás feltételei a valóságnak megfelelően fennállnak, azokat nem a tulajdonos, illetve a szerző fél vagy mindkét fél erre irányuló szándékolt magatartása idézte elő. Az e bekezdés szerinti kérelem alapján meghozott döntéséről a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványt állít ki. 34. (1) A föld tulajdonjogáról végintézkedéssel történő rendelkezés esetén a hagyatéki eljárás keretében a közjegyző küldi meg a végintézkedést a föld tulajdonjogának megszerzését illetően jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt az örökhagyót, a vevő alatt az örököst kell érteni. (2) A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban figyelmen kívül kell hagyni az elővásárlási jogról, az elővásárlásra jogosultakról, az elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. Az eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll e, és a végintézkedés nem eredményezi e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni. 35. (1) A végrehajtási, felszámolási, vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés vagy pályáztatás útján (a továbbiakban együtt: árverés) történő föld tulajdonjog szerzés esetén a végrehajtó, a felszámoló illetve a pénzügyi gondnok megkeresésére az árverést a mezőgazdasági igazgatási szerv folytatja le az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint. A föld tulajdonjogának árveréssel történő megszerzésének