Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelete az állattartásról * Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. (2) bekezdésében, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 1. (1) bekezdésében, és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet 36. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. (1) Paks város közigazgatási területén állatot tartani csak a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint környezetvédelmi és egyéb vonatkozó jogszabályok betartásával, és az építési előírásoknak megfelelően lehet. (2) E rendelet hatálya a (3) bekezdésben foglaltak kivételével kiterjed a haszonállatok, illetve a kedvtelésből tartott állatok tartására. (3) E rendelet hatálya nem terjed ki: a) a kutatási - kísérleti célra szolgáló, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra, b) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra, c) a vadon élő állatokra, d) a segítő kutyákra, e) a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra, f) az állatkiállításokra, g) a kedvtelésből tartott állatok kereskedésére, h) az állatpanziókra, állatmenhelyekre, i) a cirkuszi menazsériára, j) állatorvosi rendelőkre, k) a vágóhidra, l) a nagy létszámú állattartó telepre, m)a gyepmesteri telepre, n) az esetenként, közvetlen fogyasztás céljából beszerzett, a levágásig - de legfeljebb 3 napig - zárt helyen tartott 5 darab baromfira, 5 db prémes állatra, illetve 1 db sertésre. 1
2. A rendelet alkalmazásában: 1. Állat: a haszonállat, és a kedvtelésből tartott állat. 2. Állattartás: az állat jogszabályon, vagy polgári jogi jogcímen alapuló tulajdonjogának gyakorlása, felelős őrzése, vagy jogszabályban meghatározott megfigyelése során történő birtoklása, az állat folyamatos gondozása és felügyelete mellett. 3. Felügyelet: a haszonállatok tartására vonatkozó jogszabályokban foglalt magatartási szabályok tanúsítása, valamint a kedvtelésből tartott állatok korlátlan mozgását meggátló, az állat és ember biztonságát, egészségének és testi épségének védelmet szolgáló, valamint az állat támadását, vagy az állat támadásával való fenyegetést fizikailag biztonságosan megakadályozó cselekvés és eszköz (nyakörv, póráz, szájkosár) együttes alkalmazása. 4. Kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék- védelem és eb és macska kivételével közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat. 5. Kedvtelésből tartott állat futtatása, edzése: A 2. mellékletben meghatározott közterületeken az állat felügyelet nélkül történő szabadon engedése. 6. Haszonállat: a) Nagy haszonállat: a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha - ideértve a magyar szürke szarvasmarhát is -, a bivaly, és a strucc. b) Kis haszonállat: a sertés, a juh, a kecske. c) Prémes haszonállat: a házi-, mezei és üregi nyúl, valamint kifejezetten a prémjéért, szőréért tenyésztett, vagy tartott állat. d) Baromfi: a háziasított szárnyas állatok, a védett madarak kivételével. e) Galamb: Vadgalamb, húsgalamb, röpgalamb, postagalamb, f) Méh 7. Sportolási célú állattartás: Az állat nem élelmezési célú, hanem a szervezet fizikai és szellemi karbantartását szolgáló állattartás. 8. Telek, építési telek: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben így meghatározott földterület. 9. Állattartással közvetlenül érintett szomszédos ingatlan: Az állattartással érintett telek, építési telek, lakás telekhatárával, határoló falával, födémével közvetlenül érintkező telek, építési telek, lakás. 2. Az állattartásra vonatkozó közös előírások 3. (1) Társasházzá nem alakult többlakásos lakóház, társasház, illetve szövetkezeti lakóház (továbbiakban együtt: társasház) közös használatú helyiségeiben, vagy annak telkén, a tulajdonosok hozzájárulásával tartható állat. 2
(2) Társasházban lévő lakás esetében az állattartás amennyiben jogszabály az állattartást lakásban nem tiltja a társasház házirendje szerint, ha a társasház nem rendelkezik házirenddel, akkor az állat fajtájától és számától függetlenül az állattartással közvetlenül érintett szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával történhet. (3) A szaporulat a kedvtelésből tartott állat esetében legfeljebb az elválasztástól számított 4 hétig a tartható állatok számát nem érinti. 4. (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, a szomszéd egyéb tulajdonában, személyi biztonságában kárt ne okozhassanak, különös tekintettel a zaj- és bűzterhelésre, a levegő, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálok szaporodására. (2) Az állatot kül- és belterület közterületén felügyelet nélkül hagyni tilos. (3) Az úttest területén kívül eső közterületeken haszonállatot hajtani tilos. (4) Az állatot közterületen felügyelő személynek, az állat által okozott szennyeződést haladéktalanul el kell távolítania. (5) A közterületen kóborló állatok befogásáról, valamint elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. (6) Amennyiben a befogott állat tulajdonosa a zárlati idő alatt jelentkezik, a gondozási költségek kifizetése esetén az állatot számára vissza kell szolgáltatni. (7) Amennyiben az eb tulajdonosa nem jelentkezik a zárlati idő letelte után, és az ebet megfelelő feltételekkel rendelkező állattartó sem veszi magához, az ebet az állatvédelmi hatóság kezdeményezésére el kell altatni. (8) A haszonállatokat a felmerült költségek megtérülése és az állatorvosi vizsgálat figyelembevételével az önkormányzat értékesíti. Az értékesítésből befolyt összeg költségekkel csökkentett részét 5 évig elkülönített számlán kell kezelni. Amennyiben ezen időn belül a tulajdonos jelentkezik az elkülönített számlán kezelt összeget a számára meg kell fizetni. 5. (1) Az állattartónak biztosítania kell az állattartás során keletkező ürülék és trágya (továbbiakban együtt: trágya), hígtrágya, csurgalékvíz szakszerű gyűjtését, kezelését, valamint a talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének kizárását, továbbá a szomszédos területekre való kijutásának megakadályozását. (2) Az állatok tartására szolgáló építményeket és udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos építményekben, illetve a szomszéd egyéb tulajdonában, továbbá személyi biztonságában kárt ne okozhassanak. 3
6. (1) A rendelet hatálya alá tartozó állat csak állattartásra alkalmas építményben tartható. (2) Az állattartással kapcsolatos építmények elhelyezésénél a 1. mellékletben meghatározott védőtávolságokat kell betartani. A védőtávolságot az állattartó építmény és a védendő objektum közötti legközelebbi pontok között légvonalban kell érteni. Az 1. mellékletet nem kell alkalmazni a méhek állattartó építményeire, az azokra vonatkozó védőtávolságokat a méhek tartátásról szóló magasabb szintű jogszabály tartalmazza. (3) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (4) Az állattartásra szolgáló építmények kialakításánál figyelembe kell venni az építményekkel szemben támasztott magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírásokat, így különösen az egyes állatfajták tartásával kapcsolatosan az egy egyedre előírt minimális helyszükségletet is. (5) Az 1. mellékletben lévő védőtávolságok közül, az állattartással érintett telken található saját lakóház és saját állattartó épület közötti védőtávolság esetében, az ingatlan tulajdonosának kérelmére a Városépítő Bizottság a vonatkozó jogszabályi feltételek fennállása esetén engedélyezheti a védőtávolság csökkentését. (6) A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályára kell benyújtani. (7) A kérelemben meg kell adni az állattartás helyét - utca, házszám és helyrajzi szám -, az ingatlan tulajdonos(ok) nevét, címét, a tartani kívánt haszonállatok fajtáját és darabszámát, a tartással érintett építmény - állattartó épület, zárt trágya-, illetve trágyalétároló- nagyságát, a védendő objektumok felsorolását és az állattartó építményektől mért távolságát. (8) Több tulajdonos esetében ha nem minden tulajdonos kérelmező a kérelemhez mellékelni kell a többi tulajdonos hozzájárulását. (9) A kérelmet a Városépítő Bizottság a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül bírálja el. A döntésről értesíteni kell a kérelmezőt és a tulajdonost. 3. A haszonállattartás szabályai 7. (1) Haszonállat tartása tilos ott, ahol a vonatkozó jogszabályokban meghatározott minimális védőtávolság a telek méreténél és beépítettségénél fogva nem tartható be. (2) Lakásban, illetve lakóépület nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben haszonállat nem tartható. 8. (1) Tilos haszonállatot tartani az egyházi épületek, temetők, bölcsődék, óvodák, iskolák, diákotthonok, napközi otthonok, egészségügyi intézmények, közétkeztetési intézmények, élelmiszer üzletek és üzemek, vendéglátó egységek, sportlétesítmények e rendelet 1. 4
mellékletében meghatározott védőtávolságán belül, illetőleg azok területén, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott helyen. (2) Hígtrágyás tartási technológia csak erre vonatkozó hatósági engedéllyel alkalmazható. (3) A trágya, a hígtrágya, és a csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól záródó fedlappal ellátott vízzáró aknában gyűjthető és tárolható. A tárolóakna anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Amennyiben a keletkező trágyát, hígtrágyát, csurgalékvizet talajerő utánpótlásra kívánják felhasználni, a tároló aknának legalább 4 havi mennyiség befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a kihelyezési tilalmi időszakban a biztonságos tárolás. (4) A trágya-, trágyalé- és a csurgalékvíz gyűjtő akna űrtartalmát a (3) bekezdésen túl úgy kell meghatározni, hogy tartott haszonállatok darabszámát és a tartástechnológiát is figyelembe kell venni. (5) Vasárnap és ünnepnapokon tilos a trágya szállítása és mozgatása. 9. Családi ház padlásán a galambtartás megengedett. 4. Kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételei 10. (1) Lakásban, illetve lakóépület nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben kedvtelésből tartott állat tenyésztése tilos. (2) A kedvtelésből tartott állatok tartása a város teljes közigazgatási területén, ebek esetében társasházban lakásonként 1 db-ig, családi házban 3 db-ig, macska esetében társasházban 2 dbig, családi házban 5 db-ig, egyéb kedvtelésből tartott állat esetében korlátozás nélkül és külön engedély nélkül megengedett, amennyiben a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi és egyéb vonatkozó előírásokat betartják, valamint mások nyugalmát nem zavarják, testi épségét nem veszélyeztetik, kárt nem okoznak. 11. (1) Ha az eb és macska tartása tenyésztési céllal történik, és ha a tenyésztett állatok száma meghaladja a 10. (2) bekezdésében meghatározott darabszámot, akkor az állat tulajdonosának a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek teljesülése esetén a Gazdasági Bizottság a tenyésztéshez engedélyt adhat. (2) A kedvtelésből tartott állatok tartására szolgáló építmények védőtávolságára a rendelet 1. mellékletében meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni. (3) A (1) bekezdés szerinti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályára kell benyújtani. 5
(4) A kérelemben meg kell adni a tenyésztés helyét utca, házszám és helyrajzi szám -, az ingatlan tulajdonosa(i) nevét, címét, tartani kívánt állatok fajtáját és darabszámát, a tartással érintett építmény állattartó épület, zárt trágya-, illetve trágyalétároló nagyságát, a védendő objektumok felsorolását és az állattartó építményektől mért távolságát. (5) Több tulajdonos esetében ha nem minden tulajdonos kérelmező a kérelemhez mellékelni kell a többi tulajdonos hozzájárulását. (6) A kérelemhez mellékelni kell továbbá az állattartással érintett szomszédos ingatlan tulajdonosa(i) 10. (2) bekezdésben meghatározott darabszámot meghaladó mértékű állattartással kapcsolatos írásos véleményét. (7) A kérelmet a Gazdasági Bizottság a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül bírálja el. A döntésről értesíteni kell a kérelmezőt, a tulajdonost és az állattartással közvetlenül érintett szomszédos ingatlan tulajdonosát. 12. (1) Ebet futtatni, edzeni a rendelet 2. mellékletében meghatározott területen lehet. A területet táblával kell megjelölni. Az eb futtatása, edzése a kijelölt területen is csak abban az esetben megengedett, ha a kedvtelésből tartott állat természeténél, viselkedésénél fogva az ember, vagy más kedvtelésből tartott állat, életét, egészségét és testi épségét nem fenyegeti. (2) Ebet a kiszabadulását megakadályozó módon kell tartani, és a telek, ház, lakás bejáratán a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell - szembetűnő módon - elhelyezni. 5. Záró rendelkezések 13. A rendeletben szabályozott védőtávolságokra irányuló eljárások esetén a Városépítő Bizottság jár el. 14. (1) Ez a rendelet 2012. október 27-én lép hatályba. (2) Hatályát veszti az állattartásról szóló 16/2011.(V. 27.) önkormányzati rendelet. (3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja. Paks, 2012. október 18. Hajdú János polgármester Dr. Blazsek Balázs címzetes főjegyző * A képviselő-testület a rendeletet a 2012. október 17-i ülésen fogadta el. 6
1. melléklet a 29/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelethez Az állattartással kapcsolatos építmények védőtávolsága Védendő objektum minimális védőtávolság (m) lakóépülettől 10 ásott kúttól 15 fúrt kúttól 5 a 8. (1) bekezdésben felsorolt 50 létesítményektől fürdőmedencétől 10 7
2. melléklet a 29/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelethez Állatfuttató, edző közterületek - Nyárfa utcával szemben a Duna-part területén - Ürgemezőn, az úgynevezett Lengyel futballpálya melletti terület 8
1. F ü g g e l é k a 29/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelethez Az állattartással kapcsolatos magasabb szintű jogszabályok 1. A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, 2. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, 3. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, 4. Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, 5. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, 6. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet, 7. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet 8. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet, 9. A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, 10. A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 11. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet, 12. A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet. 13. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 14. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet. 15. a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 9
2. F ü g g e l é k a 29/2012. (X. 19.) önkormányzati rendelethez A haszonállatok tartásának szabályozott helyszükséglete egyedenként a mezőgazdasági haszonállattatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendeletben, az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletben, valamint a víziszárnyas-termékek előállításának kódexében Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér kötött tartás 12 m 2 belső terület kötetlen tartás 200 m 2 külső kifutó szarvasmarha marha 6 hetes koráig egyedi ketrecben, melynek hosszúsága legalább a borjak orrhegytől ülőgumóig mért testhosszának 1,1 szerese, szélessége a borjú álló testhelyzetében mért magasságával megegyező csoportosan: 150 kg testtömegig 1,5 m 2 150-220 kg testtömegig 1,7 m 2 220 kg testtömeg felett 1,8 m 2 magyar szürke marha külső kifutó 100 m 2 bivaly külső kifutó 100 m 2 strucc külső röpde 250 m 2 belső röpde 6 m 2 Kis haszonállat: sertés: (termékenyített kocasüldő kivételével) 10 kg-nál kisebb sertés: 0,15 m 2 10-20 kg között 0,20 m 2 20-30 kg között 0,30 m 2 30-50 kg között 0,40 m 2 50-85 kg között 0,55 m 2 85-110 kg között 0,65 m 2 110 kg fölött 1 m 2 termékenyített kocasüldő 1,64 m 2 koca 2,25 m 2 felnőtt kan 6 m 2 juh külső kifutó 150 m 2 kecske külső kifutó 40 m 2 belső férőhely 4 m 2 10
Prémes haszonállat: nyúl anyanyúl 2300 cm 2 baknyúl 2300 cm 2 hízónövendék maximum 45 kg/nyúl egyéb prémes csincsilla kifejlett állat 2000 cm 2 növendék állat 1600 cm 2 angóra tenyészállat 3000 cm 2 prémezendő állat 1500 cm 2 nutria ketrec vagy kutrica 2 m 2 kifejlett állat 1 m 2 anyaállat 1,5 m 2 kölyök 0,5 m 2 ezüstróka,sarki róka 1,2 m 2 Baromfi : tojótyúk alternatív rendszerben tartott 250 cm 2 almozott terület feljavított ketreces 750 cm 2 almozott terület húscsirke állománysűrűség maximum 33 kg/m 2 liba 1500 cm 2 kacsa 1200 cm 2 Galamb: 1-8 db 4 m 2 8 m 3 11