Főszerkesztő: Kovacsevity Anna Szerkesztők: Micheli Tünde, Ljubić Molnár Mónika Illusztrációk: Fekete Hajnal Műszaki szerkesztő: Lefler Attila Szerkesztőség: Eszék, Kneza Trpimira 23. Tel.:+ 385 (31) 215-648 E-mail: huncro@huncro.hr Kiadja: HunCro Médiaközpont Kft., Eszék, Kneza Trpimira 23., a HMDK megbízásából, a Horvát Köztársaság Kisebbségi Tanácsának (Zágráb) és a Horvátországi Magyar Újságírók Szövetségének a támogatásával. Nyomda: Tiskara Pauk, Cerna, Mala Cerna u. 26. Ilustrirane dječje novine na mađarskom jeziku Barkóca Uredništvo: 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. tel./fax: (031) 215-648 E-mail: huncro@huncro.hr Izdavač: HunCro Medijski centar d.o.o. po ovlaštenju Demokratske zajednice Mađara Hrvatske 31 000 Osijek, Kneza Trpimira 23. Tel./fax.: (031) 215-648 List je financijski pomagan iz Državnog proračuna Republike Hrvatske preko Savjeta za nacionalne manjine za 2011. godinu. Kedves kis Barátom! Utcán, téren Barkóca fülnek Örömteljes hír akad: Pöttyön Pöttyünk kedves arcát Mutatja a kirakat. Vajon hol járt, merre kószált, Amíg tőlünk távol volt? Kínában utazgatott, Kerékpáron barangolt. Aztán megint hazahozta A nagy honvágy, a meleg, Kínai fal, rizs, pálcika, Egyelőre: Ég veled! Hazaérve itt találta Sok hű Barkócáját, Akik izgatottan várják, Hosszú beszámolóját. Ti meg gyorsan olvassátok, Jól mulattok, fogadom, Aki csak egyet is ásít, annak Az összes rizst odaadom. Jó szórakozást kívánok, Pöttyön Pötty ISSN 1333-0462 TARTALOM: 4. Kína 6. Horoszkóp és az írás 7. Barkóca szinezo 8. Mesélo 10. Természetrajz 12. Papírbabák " " " 14. Mesélo 16. Fozocsoke 17. Az evopálcikák 18. Teszt 19. Garfield 20. Töröm a kobakom 22. Viccek " " " 3
Kína Adatok Terület: 9 560 779 km2 Lakossága: 1 000 000 000 fő (becsült adat) Főváros: Peking (Pejcsing) Lakossága: 8 000 000 fő (becsült adat) Államforma: szocialista népköztársaság Hivatalos nyelv: kínai Vallás: őskultusz, konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus, iszlám, kereszténység Pénznem: Yuan (jüan) Időeltolódás: + 7 óra A Föld harmadik legnagyobb országa Kína Csinről, a keménykezű császárról kapta a nevét, aki Kínát hatalmas birodalommá tette. Kultúrája 2500 éves hagyományokra tekint vissza. A kínai írás első emlékei az i.e. 3000 körüli időszakból származnak. Történelem Kínának Közép- és Kelet - Ázsiában 21 tartománya, 3 tartományi jogú városa (Shanghaj, Peking, Tiencsin) és öt autonóm területe van (Tibet, Belső-Mongólia stb.). Története körülbelül a Kr. e. 2200-1700 körül kezdődött, a Hszia - dinasztia korában. Az ezt követő dinasztiák a Csou, mely virágzó társadalmat épített, a Csin, mely egyesítette az egymással háborúzó államokat. A Han dinasztiák vették át Indiától a buddhizmust. Az Öt dinasztia kora 907-tõl 60-ig. tartott. A hosszú Szung uralom alatt (960-1279) irodalmi művek születtek, feltalálták a puskaport és a mozgatható betűket. Mongol hódítás és uralom következett (1271-1367). A Ming dinasztia (1368-1644) nyitott nyugat felé. A mandzsuk fennhatóságuk ideje alatt megnyitották a kikötőket a külkereskedelem előtt. Kínai-Japán háborúk következtek jelentős kínai területszerzéssel. 1912-ben kikiáltották a Kínai Köztársaságot, amely ma is fennáll. Kína nem egyszerűen egy ország, sokkal inkább egy különleges világ. Egyfelől a hatalmas metropoliszok, az egymilliárd főt meghaladó népesség, másfelől az irodalmi alkotásokból ismert, végtelen, füves területek, a sivatagok, a szent hegycsúcsok, a bámulatba ejtő barlangok és a császárság korát idéző épületmaradványok Fővárosa: Peking Az egész országot innen irányítják, és itt döntenek a több ezer kilométerre élők sorsáról is. Az időzónákkal mit sem törődve a pekingi időt kell az egész országban használni, a pekingi dialektust kell beszélni, és az ügyes-bajos dolgokkal is ide kell fordulni. A leghíresebb látnivalók a Tienamnen tér, a Tiltott Város és a Nyári Palota. A Nagy Kínai Fal Tudtad, hogy ez az egyetlen építmény, melyet szabad szemmel is lehet látni a világűrből? Hihetetlen nem igaz? A Nagy Fal története az időszámítás előtti 7. századba nyúlik vissza. A Hadakozó uralkodók korában a különböző fejedelemségek hegemóniára törekedtek, ezért az egyik háború követte a másikat. A feje- 4
delemségek a határvidék domborzatát kihasználva falakat emeltek egymás ellen. Később, az időszámítás előtti 221-ben Qin Shi-huan császár egyesítette az egész országot és összekötötte a korábbi fejedelemségek által épített falakat, hogy így védekezzen a mai mongol pusztaságon élő népek lovascsapatainak támadása ellen. A Kína szimbólumának számító építmény állapota az utóbbi tíz évben láthatóan megromlott, az egykor 7200 kilométer hosszúságú falból - Dél Koreától a Gobi sivatagig húzódott - ma kevesebb, mint 2500 kilométer áll. A kínai Nagy Fal 1987-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára, ezzel azonban korántsem oldódott meg a védelme és megőrzésen. Időjárás A nagy terület miatt nagy változatosságot mutat a dermesztő hidegtől és elviselhetetlen melegig. Időeltolódás: A hazai időszámítás tartama alatt 7 óra, ami azt jelenti, hogy amikor itthon déli 12 óra van, akkor Kínában délután 7 óra van. A nyári időszámítás tartama alatt 6 óra az időkülönbség. Pénz Hivatalos (angol átiratú) neve Renminbi, melynek általánosan használt és ismert rövidítése RMB, jelentése pedig népi pénz. 1 Yuan fel van osztva 10 Jiaora, az pedig 10 Fenre Gasztronómia A kínaiak változatos, ízletes, ételeit a világ minden táján kedvelik. Az étkezés azzal kezdődik, hogy a pincér forró rongyot hoz ki, amelyben megtörölhetjük kezeinket. Ezt követi a szaké, a meleg rizspálinka. A zöldségeket, a húst apró darabokra vágják és kevés földimogyoró olajon, Wokban megpirítják. Az így készült ételt a legalapvetőbb kínai élelmiszerrel, rizzsel tálalják, de kérhetünk hozzá pirított üvegtésztát is. Gyakran használnak káposztát, ananászt, bambusznádat, gombát ételeik előállításához, ízesítésként pedig szójamártást öntenek rá. Minden húsfélét kedvelnek a sertéstől, a marhán, a tengeri herkentyűkön át a cápáig. Kínában a főétel után, mintegy leöblítésként érkezik a leves. Nálunk is ismert az édes-savanyú leves és a kukoricás tojásleves. Jóízű desszert a sült banán és a kívül forró, belül hideg, szósszal leöntött sültfagylalt. Legutolsó fogásként gyümölcsöket fogyasztanak. A legnépszerűbb ital a világszerte elterjedt kínai tea. A teát cukor és citrom nélkül, üresen fogyasztják. 5
HorOszkóp és az írás A kínai horoszkóp és a kínai jóslás A legnagyobb kínai bölcsek sem tudják, hogy pontosan mikor keletkezett az első kínai horoszkóp, csak annyi állítható bizonyosan, hogy több mint 3000 éve. A kínai horoszkóp és asztrológia azért is ilyen népszerű szerte a világban, mert az egyén nagyon árnyalt és pontos jóslatokat kap. Sajnos az eredeti ázsiai szavak nem fordíthatók pontosan le, mert európai megfelelőjük a legtöbbnek nincs is! Kínában, tartományokon belül is más-más legendák terjedtek el a kínai horoszkóp eredetét illetően, de az alábbiak talán a legismertebbek: - Az egyik legenda szerint a tizenkét állatövi jegy, ami a kínaihoroszkóp alapja, úgy keletkezett, hogy Buddha magához hívta a Földön élő állatokat. Hívására tizenketten jelentek meg, és az évek az állatok érkezési sorrendjében kapták meg a nevüket: Elsőként érkezett a Patkány, majd a Bivaly, utána jött a Tigris, a Nyúl, a Sárkány, a Kígyó, a Ló, a Kecske, majd a Majom, a Kutya, a Kakas és végül a Disznó. A HOLDFÉNY ALATT Hol volt, hol nem volt, sok ezer évvel ezelőtt élt egy király, aki elhatározta, hogy írással látja el népét. Megbízta hát az udvarában élő bölcseket, készítsenek neki írást. A bölcsek sokáig gondolkodtak, s egy nap előlépett a legöregebb bölcs, meghajolt szépen, s azt mondta: Uram királyom, megvan az írás. Milyen hát, mutasd! Íme, uram királyom. S a bölcs átadott egy táblácskát, rajta egész csomó jellel. Majd még egyet és még egyet, tucatjával húzta elő őket köntöse ujjából. Várj, várj, hát mi a jelentésük? Oly sokan vannak... ez itt például micsoda?, mutatott a király egy jelre. Ez a név jele. Honnan lehet azt tudni? Figyelj, királyom. Egy négyzettel lerajzolhatod felséges szájadat. S rajzolt egy négyzetet a király elé. Az én szájam kerek, jegyezte meg a király. Egyenes vonalakkal könnyebb rajzolni, felelte a bölcs. Ez pedig itt, nézd, a hold jele. S rajzolt egy újabb jelet. Látom. És aztán? Nos, királyom, mi történik, ha egy derűs nyári estén a hold alatt kimondasz királyi szájaddal valamit? Attól kezdve neve lesz. S a bölcs lerajzolta a félhold jelét, alatta pedig a száj jelét a király álmélkodó szeme előtt: 6 Döbbenetes, mondta a király. Mutass még egyet. Hogy írod azt: írásjel? Így, mondta a bölcs, s rajzolni kezdett: Ez itt egy gyerek: oly tehetetlen, mintha össze lennének kötve a lábai. Ez pedig fölötte egy tető. A kettő együtt az írásjel. Miért?, kérdezte a király meghökkenve. Ó, uram, hát hol tanulják majd a kisfiúk ezt az írást, ha nem a házban, tető alatt? Még jobban elámult a király, s tovább faggatta a bölcset. Hogyan írsz hát le engem, királyodat? A bölcs húzott három vonalat. Ez a hármas szám jele, királyom. E három a mennyország, az emberiség és a föld. Egy vonással összekötötte a vonalakat. Aki pedig e hármat összeköti, az te vagy. Akár így is történhetett volna de hát persze nem így történt a kínai írás kialakulása. Nyolcezer évvel ezelőtt keletkeztek az első emlékek, amelyek egy kezdetleges képírás csontokra, teknőspáncélra vésett nyomait őrzik; ezeket leginkább jóslásra használták. Négy és félezer évvel ezelőtt, Csin Si-huang császár idején egy félig-meddig legendai alak, Cang Csie e képírás felhasználásával alkotta meg a kínai írás első változatát, amely egy évezreddel később, tehát időszámításunk előtt ezerötszáz évvel már komplett és kiforrott rendszert alkotott. A világon akkoriban.
BARKÓCA SZINEZŐ 7
MESÉLŐ Hol volt, hol nem volt Varázslatos világ, rettenthetetlen hősökkel. A képzelet szabadon kalandozhat egészen az Óperenciás tengeren túlra. De a mese birodalma nemcsak a gyerekeké. A néprajztudósok a meseelemekből következtetnek a korábbi életformákra, népszokásokra, szertartásokra, gondolkodásmódra. A különböző népek meséi idegen tájakról, távoli kultúrákról adnak hírt. A sok-sok mesében benne rejtőzik a művészet, a történelmi múlt, a természetrajz, a földrajz, a társadalomtudomány számtalan eleme. Mindaz, amit az emberek mindezekről tudtak, s mindaz, amit sejtettek, a tények és a képzelet képrázatos villódzásában. Kína, a világ egyik legnagyobb országa. A kínai nép az északi, pusztai nomádok közül emelkedett ki, s amint letelepedett, és birodalmat alapított, máris megépítette a híres Nagy Falat a többi nomád nép meg-megújuló támadásai ellen. Az itt született mesék több ezer éves világ történelméről, elnyomott népek szenvedésiről, küzdelmeiről, szépséget áhító törekvéseiről beszélnek nekünk. A hűséges asszony, aki bánatával megindította a köveket A hűséges asszony, aki bánatával megindította a köveket A Meng család kertje szomszédos volt a Csiang családéval, csupán egy fal választotta el a kettőt. Egyik évben Mengék tököt ültettek a fal közelében, ugyanakkor Csiangék is éppen tököt ültettek oda, a túlsó oldalon. Mind a két növény felkúszott a falra, tetején összefonódtak, összenőttek, egy növény lett belőlük. Ez a tök ritka szép virágot hozott, és elvirágzása után egyetlenegy óriási gyümölcsöt érlelt. Mikor már szép aranysárga volt a pompás tök, Mengék is, Csiangék is le akarták szüretelni. Sokáig civakodtak, míg végül megegyeztek, hogy elfelezik. Felvágják a tököt, és mit látnak? Egy lányka fekszik benne, mégpedig csudaszép pici lányka. A két család együtt nevelte fel a gyermeket, és ezért Meng Csiang lett a neve. Amiket itt elbeszéltünk, az a gonosz és igazságtalan Sihuang császár uralkodása idején történt. Ez a császár szörnyen félt a hunoktól, akik északról törtek Kína földjére, már több ízben is. A hunok miatt Sihuang nem élvezthette a béke örömeit. Ezért elhatározta, hogy óriási falat épjttet ott az északi határon, az ország egyik szélétől a másikig, azon majd nem tud keresztülhatolni afélelmetes ellenség. Csakhogy nem úgy sikerült a dolog, mint várta. Építőmesterei voltak-e kontárok, vagy más volt a baj, de alighogy az egyik darabot felépítették, a másik ledőlt, és még hosszú évek múlva se mentek semmire. Egy udvari tudóshoz fordultak, hogy mondaná meg, mivel segíthetne a bajon. Az így válaszolt: -Az ilyen óriási, tízezer mérföldnél is hosszabb falat csak úgy lehet megépíteni, ha mérföldenként egy-egy embert befalaznak. Akkor az ember lelke őrködik ott, és azt a falrészt nem 8 engedi ledőlni. Az egész ország reszketett félelmében, mert mindenki tudta, hogy a császár könnyű szívvel végrehajtja a szörnyűséget, annyit számít neki egy alattvalója, mint a fű és gyom a lába alatt. Élt azonban akkoriban egy nagy hírű bölcs, s az így szólt a császárhoz: -HA jgy bánysz az alattvalóiddal, hatalmas császár, abból baj lehet. A millió és millió ember remegésétől országod földje is megrendül, zendülés törhet ki, még mielőtt a falat felépítetted volna. Jobbat ajánlok neked. Tudomásomra jutott, hogy él ebben az országban egy Van nevű alattvalód, Van pedig annyit jelent, mint tízezer. Elég, ha ezt az egyet befalaztatod, az ő lelke megőrzi az egész hosszú falat. Megörült a tanácsnak a kegyetlen császár, és nyomban elküldte poroszlóit, hogy keressék meg és hozzák elébe Vant. Ámde az idejekorán megtudta ezt, és elmenekült. Abban az időben a szépséges Meng Csiang már nagylánnyá serdült.egy holdvilágos éjszakán lement a kertbe, hogy megfürödjék a tóban. Gyönyörűséggel úszkált, lubickolt, és akaratlanul kimondta hangosan a gondolatát: Ha most erre járna egy ifjú, az övé lennék örök életemre. A bújdosó Van éppen akkor az ő kertjükben rejtőzött egy magas banánfa tetején, és meghallotta, mit mondott a lány. Nagyot nevetett, és lekiáltott neki: -Ide nézz, itt vagyok! Így lett Meng Csiang Van menyasszonya. Ámde az történt, hogy mikor jevában mulatoznnak, ünneplik a lakodalmat, berontanak a császár zsoldosai. Vant megragadták és elhurcolták, a szép menyasszony meg ottmaradt, és majdhogy a két szemét ki nem sírta. Elszakították tőle szíve választottját, akit éppen olyan forrón szeretett, éppen olyan keservesen siratott, mintha már hitvese lett volna. Végül nem bírta tovább a bánkódást, és elszánta magát a hosszú, keserves útra, ment
hegyeken folyóvizeken keresztül, hogy ha élve már nem találja kedvesét, legalább holttestét megkeresse. De mikor odaért a nagy kőfalhoz, és se hosszát, se végét nem látta, kétségbeesett. Hol keresse, hol találja meg kedvesét? Nem tudta szegény, mitévő legyen, csak sírni tudott, de azt aztán negyon. Bánata megindította a köveket, leomlott a Nagy Fal, és kiadta Van csontjait. A császár is meghallotta hírét a hűséges asszonynak, aki ilyen hosszú, fáradságos utat tett meg a halott uráért. Kíváéncsi volt rá, látni akarta tulajdon szemével. Odautazott hát, és Meng Csiang csodálatos szépsége őt is megbűvölte, mindjárt meg akarta tenni császárnénak. Az asszony tudta, hoyg nyíltan nem szállhat szembe a zsarnok akaratával, de három feltételt szabott. Kikötötte, hogy hétszer hétnapos gyászünnepet tarthasson az ura emlékére, hogy a gyászünnepen jelen legyen maga a császár és az ország valamennyi főembere. És végül, hogy építsenek neki egy hétszer hét öl magas tornyot, ahol majd bemutassa a halotti áldozatot. A császár mind a három kívánságát teljesítete. Mikor mind el volt készítve a gyászünnepre, Meng Csiang felment a lépcsőn a toronyba, kiált a torony erkélyére, és onnan a magasból hangos szóval elátkozta a kegyetlen császárt. Az hallotta ugyan az átkot, de lenyelte mérgét, nem bántotta az asszonyt. Meng Csiang azonban nem érte be ennyivel. Mikor elátkozta a császárt, hirtelen-váratlan levetette megát a szédítő magasból a folyóba a haláléba menekült előle. Testéből száz meg száz aranyhal lett. És ezekben az aranyhalacskákban tovább él a szerető asszony, örök időkig. 9
TERMÉSZETRAJZ Az óriáspanda Az óriáspanda táplálékának 98%-a bambusz, bár méz, tojás, hal, jamszgyökér és egyéb is szerepel az étlapján. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. Méretei Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), vagy bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Az óriáspanda a fejétől a farkáig 120-150 centiméter. Farka mint a legtöbb medvéé csonka, nagyjából 12-15 centiméter hosszú. A felnőtt állat testsúlya 75 és 160 kilogramm között változik. Az óriáspanda testfelépítése megegyezik a többi medvéével, csupán a kontrasztos fekete-fehér színében tér el tőlük. Feje más medvéknél nagyobbnak tűnik, ez elsősorban jól fejlett rágóizmainak, és az azok tapadásához szükséges megnövekedett felületnek köszönhető, amitől a koponya magas és oldalnézetből kerek lett. Ahogy a legtöbb medvének, az óriáspandának is 42 foga van. Táplálkozás Az óriáspanda elsősorban talajlakó, de jól mászik és úszik. A többi medvével ellentétben nem tud a hátsó lábára emelkedni. Táplálékát legtöbbször ülve fogyasztja el, így mellső mancsa szabaddá válik, hogy a táplálékot megfogja. Ezek az állatok szürkületben vagy éjszaka aktívak, míg nappal fák üregeiben, sziklahasadékokban vagy barlangokban alszanak. A bambuszbozótban alagútszerű járatokat készít, hogy a táplálkozási területét alvóhelyével összekösse. Naponta igen hosszú ideig (10-12 órán keresztül) képes egy helyben üldögélni, életvitele igen lassú a rokonságához hasonlítva. Hangja báránybégetéshez hasonló. Fekete-fehér medve 1869-ben láttak elöször óriáspandát a kínai hegyekben, az első élő egyedet 1913-ban, egy német expedíció résztvevői fogták be. A ma élő egyedek csekély száma, valamint az állat élőhelyének korlátozottsága aggasztóak fennmaradása szempontjából. Testének mókás alakja, kerek feje és játékos mozdulatai miatt könnyedén kivívta az emberiség rokonszenvét. 10
12
Papírbabák parádéja A legrégibb ismert öltöztetős papírbaba egy 1700 körüli augsburgi képes papíríven jelent meg: színezett fametszet, női figurákkal, ruházatukkal, melyet a nürnbergi Germanisches Nationalmuseum őriz. Ezt követően azonban az egész 18. század folyamán ismeretlen a papírbaba. A papírbabáknak nagy divatjuk volt a papír századában, a 19. században. Miért nevezhetjük ezt a papír századának? Oly tömeges mértékben állították elő a papírt és ugyanakkor oly nagy fantáziával és igényességgel, hogy a legkülönfélébb tárgyak (üdvözlőkártyák, kalendáriumok, képeslapok stb.) készítésére alkalmas. A páratlanul népszerű öltöztetőbabák ősei a divatlapokban, könyvekben megjelentetett kivágható ruhák voltak. Óriási sikert aratott az a divatlapmelléklet, amelyet Az angol baba címmel Németországban 1791-ben divatreklámként és játékként adtak ki. Magyarországon a Honderű című lapban jelentek meg öltöztető papírbaba-mellékletek. Az igazi gyerekruhák csak a századforduló után tűntek fel a papírbabák öltözékeként. Ha kivágod a babát és ruháit, te is kipróbálhatod a papírbaba öltöztetést. 13
A varázsecset Élt egyszer messzi tengeren túl egy kisfiú, akinek Ma Liang volt a neve. Apja, anyja meghalt, s ő már egész kicsi korától kezdve abból élt, hogy száraz ágakat szedegetett az erdőben, hazavitte, és eladta tűzrevalónak. Jóravaló, értelmes fiú mesélő volt Ma Liang, és mindig sokat gondolkodott, az járt az eszében, hogy ő bizony nagy hírű festő lesz, noha még arra sem tellett neki, hogy ecsetet vegyen magának. Hát egy reggel, amint az iskola melletti úton az erdőbe igyekezett fáért, benézett az iskolamester ablakán, és látta, hogy az iskolamester festeget. Tágra nyílt szemmel bámulta a fürgén mozgó kezet; egy-két ecsetvonással hogy varázsol tarka képet a finom selyemre. Besurrant az iskolába. Nagy bátran megszólította a mestert: - Mester, régi vágyam már, hogy festeni tanuljak. Nagyon kérlek, adj nekem egy ecsetet. - Mi az ördög! meresztette rá a szemét a mester. Te koldus vakarcs, te akarnál festeni? Biztosan megkergültél! Ezzel kilökte a legénykét az ajtón. De Ma Liangot nem egykönnyen lehet eltéríteni szándékától. - Hát a szegény ember gyereke nem tanulhat festeni?! támadt fel benne az indulat. Fejébe vette, hogy tanulni kezd. És ezután nem volt olyan nap, hogy ne festegetett volna. Valahányszor a hegyeket járta tűzrevalóért, egy-egy alkalmas faággal lépten-nyomon madarakat rajzolt a homokba; amikor meg nádért ment a folyóhoz, kezét beledugta a vízbe, és nedves ujjával halat mázolt a parti sziklákra; otthon pedig odújának négy falára véste szegényes bútorainak mását. Telt múlt az idő; és minthogy Ma Liang egyetlen napot sem mulasztott el rajzolás nélkül, kézügyessége rohamosan fejlődött. Akik látták képeit, szinte várták, mikor röppennek már el énekelve a madarai, mikor buknak víz alá a halai, annyira élethűek voltak a rajzok. De Ma Liangnak még mindig nem volt ecsetje, pedig sokat ábrándozott róla. Egy este, belefáradt az egész napos munkába és rajzolgatásba, Ma Liang, alighogy lehajtotta fejét szalmazsákjára, tüstént mély álomba szenderült. Egyszer csak látja, hogy egy öreg ember, kinek hosszú fehér szakálla a földet söpri, eléje lép, és egy ecsetet nyújt át neki. - Nagyon vigyázz rá mondja biztatóan, mert ebben az ecsetben varázserő van! 14 Ma Liang kezébe vette az ecsetet. Nehéz volt, és fényes, vertarany nyele úgy tündökölt, mint a nyári csillagok. - Csodaszép ez az ecset! ujjongott Ma Liang. Nagyon szépen köszönöm De be sem fejezhette szavait, mert az ősz szakállú öreg eltűnt. A legényke felriadt. Álom volt tehát! De hogy is lehetett volna álom, hiszen a varázsecset ott fénylett a kezében. Nézte, nézte, s azt sem tudta, hova legyen ámulatában. Ma Liang fogta a varázsecsetet, és tüstént festett egy madarat. De alig készült el vele, a madár meglebbenti szárnyát, felszáll az azúros levegőbe, boldog dalba kezd, hogy Ma Liang szívét megörvendeztesse. Halat is rajzolt varázsecsetével, fürgén perdült a hal farka, és beledobva magát a folyóba virgonc örömmel fickándozott, hogy Ma Liangnak örömet szerezzen. Boldog elragadtatásában Ma Liang szólni sem tudott. Ezután minden nap végigjárta faluját varázsecsetével, és festett, ami éppen kellett a szegényeknek: ekét, kapát, vödröt, olajmécsest. Ámde nem tudta sokáig megőrizni a titkot. A varázsecset híre csakhamar a falu gazdag földesurához is eljutott; két szolga sietett a fiúhoz azzal a paranccsal, hogy tüstént jöjjön az úrhoz, fessen az úr gyönyörűségére. ( ) A hír a császárhoz is eljutott Aki szegényeket sanyargatta, és ő gyűlölte a szíve mélyéből. Esze ágában sem volt, hogy szolgálatába szegődjék. Amikor a császár ráparancsolt, hogy sárkányt fessen, rút varangyot pingált helyette; amikor meg griffmadarat akart a császár, kakast festett. Az ocsmány varangy és a szemtelen kakas ott ugrált és röpködött sután a császár körül, szerteszét pottyantva mocskát, amíg csak elviselhetetlen bűz nem lepte el az egész palotát. Ekkor a császár dühében parancsot adott testőreinek, hogy tépjék ki a varázsecsetet Ma Liang kezéből, öt magát pedig vessék a legsötétebb tömlöc fenekére. Most, hogy a varázsecsetet magáénak tudta a császár, tüstént nekiült festeni. Először is festett egy aranyhegyet. Aztán úgy gondolta, hogy egy aranyhegy mégsem lesz elég, mellé festett hát még egyet, aztán még egyet, úgyhogy végül hatalmas hegylánc tornyosult a képen. De gondolnátok-e, mi történt az aranyhegyekkel, mikor a császár befejezte a festést? Bizony egytől egyig meddő kőszirtté váltak. És mivelhogy a csúcsuk volt a legsúlyosabb, rögtön össze is omlottak, és legördülő sziklatömbök majdnem összeroncsolták a császár lába fejét. A császárt még ez sem gyógyította ki mohóságából. Kudarcot vallott az aranyhegyekkel? Nosza, nekiállt aranytéglákat festeni! Mikor kész volt az első téglával, nagyon kicsinek találta, és mellé festett egy nagyobbat. De ez sem volt elég, még nagyobbat. De ez sem volt elég, még nagyobbat akart. Végül egy hosszú, hosszú fal kerekedett a képen, csupa nagyobbnál nagyobb aranytéglákból. De gondolnátok-e, mi történt az aranyfallal, amikor a császár
befejezte a festést? Bizony, rettenetes óriáskígyóvá változott, amely kitátott, rózsaszín szájával rögtön a császárra rontott. A császár ijedtében elájult. Szerencséjére, testőrei idejében a segítségére siettek, különben biztosan bekapj, és ott helyben lenyeli a félelmetes szörnyeteg. A császár, amikor látta, hogy nem boldogul a varázsecsettel, előhozatta Ma Liangot, és mézesmázos szavakkal ígért aranyat-ezüstöt neki, de még az egyik királylány kezét is felajánlotta. A ifjú látszólag mindenbe beleegyezett, elfogadta az ajánlatot, de agya közben gyorsan működött, fortélyos tervet eszelt ki a császár ellen. Az pedig elégedetten visszaadta a varázsecsetet. - Fess nekem hegyeket, pompás nagy erdőket kezdte megint a parancsolgatást a császár. - Ha hegyeket festek felelte alázatosan a fiú, esetleg vadállatok rontanak rád az erdőből. Jobb lenne tán, ha a tengert festeném le neked. A császár lépre ment. Megparancsolta Ma Liangnak, hogy fesse le elsőnek a tengert. A fiú kapta a varázsecsetet, egy vonás, két vonás, és máris ott csillogott a császár szeme előtt a parttalan, kristálytiszta óceán. Kék felszíne sima, volt és ragyogott, mint hatalmas nefrittükör. - Miért nincs hal ebben a tengerben? kérdezte a császár, amikor belenézett. Ma Liang apró pöttyöket szórt a képre bűvös ecsetjével, és tüstént a szivárvány minden színében pompázó halak bukkantak fel a vízben. Sustorgott a tenger csapdosó uszonyaik körül, vidoran fickándoztak egy darabig, aztán elúsztak, de a nagy víz közepe felé. A császár elragadtatva bámulta a tarka halsereget; s amikor a halacskák már-már eltünedeztek a távoli mélyben, türelmetlenül ráparancsolt a legényre: - Gyorsan, gyorsan! Fess nekem egy szép hajót! A halak után akarok menni! Ma Liang hatalmas vitorlást festett a vízre. Beszállt a császár, a császárné, a hercegek és a hercegkisasszonyok, beszállt a sok udvaronc. Néhány ecsetvonással szelet is festett Ma Liang. Finom fodrok borzolódtak a vízre, és a vitorlás előresiklott. A császár azonban kicsinyellte a sebességet. A hajó orrába állva süvöltötte a part felé: - Erősebb szelet! Néhány erélyes ecsetvonás a bűvös ecsettel, és máris nagy szél kerekedett. A tenger felmorajlott, s dagadó, fehér vitorlákkal szökkent a hajó a tenger közepe fele. Ma Liang újabb ecsetvonásokkal növelte a szelet. Bőgött a tenger, tornyos hullámok csaptak egymásnak, a hajó hánykolódott. - Csendesedjék a szél! ordított a császár tele torokkal. Csendesedjék már, hallod-e! De Ma Liang mintha mit sem hallott volna. Serényen forgatta a bűvös ecsetet. Veszett haraggal hánykolódott a tenger, hullámok csaptak át a fedélzeten. A császár bőrig ázva kapaszkodott a főárbocnak, és öklét rázva üvöltött át a szélen. Ma Liang azonban semmivel sem törődve festett, festette a szelet! Forgószél űzött fekete felhőt maga előtt, elsötétült az ég, roppant hegyként tornyosultak a hullámok a hánykolódó hajó fölé, tajtékzó tarajuk az eget söpörte. Ekkor eget-földet rázó csattanással villám cikázott át az égen, a hullámok ráomlottak a hajóra, pozdorjává törtek az árbocok, és a hajó örökre eltűnt a hullámok mélyén. A császár minisztereivel együtt a tenger mélységes fenekére süllyedt. A császár halála után Ma Liangnak és varázsecsetének híre messze földön elterjedt. De hogy magával Ma Lianggal mi történt aztán, biztosan senki sem tudja. Sokan azt mesélik, hogy visszatért szülőfalujába, és ott élt régi barátaival, míg meg nem halt. Mások azt mesélik, hogy azután is a világban bolyongott, és - bűvös ecsetjével mindenütt valóra festette a szegény nép álmait. 15
főzőcske A világon talán a legelterjedtebb, legismertebb a kínai konyha. A változatos tájaknak és éghajlati zónáknak köszönhetően különleges zöldségek és gyümölcsök teremnek ebben a térségben, aminek különleges ízvilágát, és Kínán belüli több, különféle konyháját köszönheti. A térség konyhája változatos, és nagyon egészséges, ugyanakkor egyszerű, az ételek zöme gyorsan, akár néhány perc alatt elkészíthető (ha nem számoljuk az előkészületekkel, a hozzávalók apróra darabolásával eltöltött időt). A zöldségfélék aránya jóval magasabb, zsiradékot egyáltalán, sót pedig nagyon keveset használnak. A speciális elkészítés során az alapanyagok megőrzik aromájukat és vitamintartalmukat. A sokat emlegetett fecskefészek leves valóság: az Ázsia sziklás tengerpartjain élő szalangála fecske nyálával tapasztja össze fészkét. Ezt forró húslevesbe főzik, zöldségekkel ízesítve. A kolduscsirke nevű étel még furcsább, de főleg kegyetlen: a csirkét nyakig agyagba burkolják és elevenen teszik a kemencébe. Ha megszomjazik, az elébe rakott fűszeres italból iszik, ami átjárja a húsát. Ezek az ínyencségek ma már ritkák még az előkelő helyeken is, viszont még ma is készítenek száznapos tojást. Ez úgy történik, hogy a friss kacsatojást agyag és rizsszalma hamu keverékével bevonják, és száz napra hűvös pincébe teszik. A tojás fehérje ezáltal áttetsző barnára, sárgája pedig zöldesfeketére változik, és megdermed. A kínai étkezési szokások természetesen mások a kínai nép többségének, mint a kínai konyhát kedvelő ínyenceknek. A hétköznapi étkezések egyszerűek, a rizst általában metélt tészta helyettesíti, melyhez zöldséget, halat vagy húst fogyasztanak. Étkezés utáni csemege az amerikai mogyoró, vagy pörkölt, sózott görögdinnyemag. Az ételekhez teát, melynek sok fajtája van és elkészítéséhez különböző gyógynövények leveleit is felhasználják, vagy rizspálinkát isznak. Az asztalok megterítésére is nagy gondot fordítanak, az ünnepi asztalon evőcsészék, evőpálcikák, porcelánkanalak és mártásos csészék sorakoznak. A kanalakat főleg tálalásra használják, a levesekből is pálcikával eszik ki a darabos részeket, a levét pedig megisszák. Az ételeket feldarabolva tálalják, és egyszerre teszik az asztalra, így az ételeket mindenki saját ízlésének megfelelően fogyasztja. Az étkezés végén eszik a levest, melyet a főételek mártásmaradékainak hozzáadásával fogyasztanak. Sült rizs Húsz dekagramm teljesen megfőzött rizs Három evőkanál olaj Négy gombafej vagy tíz deka kínai sampinyon Három zöldhagyma Három tojás Öt dekagramm füstölt sonka Egy evőkanál szójamártás Öt dekagramm zöldborsó Előkészítés: a zöldhagymát gyermekujjnyi hosszúságú darabokra vágjuk, a gombát fölszeljük, a sonkát fölkockázzuk, a borsót megfőzzük, a tojásokat fölverjük. Főzés: egy serpenyőt a tűzön átmelegítünk, amikor forró, beleöntjük az olajat. Mielőtt füstölne, megforgatjuk benne a zöldhagymát és a gombát, harminc másodpercig. Beletesszük a rizst, beleöntjük a tojást, és kis lángon összekeverjük, majd az egészet kivesszük a serpenyőből, és előmelegített tányérra tesszük. A többi alapanyagot két percig sütjük, visszarakjuk a tojásos rizst és újabb egy percig, átsütjük az egészet. 16