BORDÁNY HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Dátum: 2015. október
Tartalomjegyzék Bevezetés 3 Célok 3 A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése 4 Jogszabályi háttér bemutatása 4 Stratégiai környezet bemutatása 14 Problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása 16 Mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyelősége 16 A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 17 Nők helyzete, esélyegyenlőség 18 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 19 A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 20 Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 21 A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága 21 A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve 22 HEP IT részletei 22 Helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata 22 Megvalósítás 43 Monitoring és visszacsatolás 44 Nyilvánosság 45 Kötelezettségek és felelősség 45 Érvényesülés, módosítás 46 Elfogadás módja és dátuma 46 2
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bordány Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban 2013. 132/2013.(X.30)Ö. rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen dokumentum a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának elvégzését írja le. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bordány Nagyközség Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
4 a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. -a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról. A törvény 31. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Utóbbi bekezdés szó szerint: (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. A 2013. évi LXXV. törvény és a 197/2013.(VI.13.) Kormányrendelet módosítja fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, és önkormányzati segéllyé olvadt össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31- éig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. 1. A hatáskörök aszerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. 2. Önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az önkormányzat rendeletében úgy kellett szabályozni, hogy az nem lehet
alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-ánál (37.050.-Ft). (2013. évben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 28.500.-Ft). Ettől eltérően a megállapított jogosultsági értékhatár magasabb: család esetén 150% (42.750.-Ft), illetve egyedülálló személy esetén 200 % (57.000.-Ft) és gyermekét egyedül nevelő személy esetén 175 % (49.875.-Ft). 3. A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében 2013. szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. 4. Az étkeztetés esetében a Szt. 62. (1) bekezdése határozza meg a szociális rászorultság szempontjait, melyek között szerepel a hajléktalanság is, mint rászorultsági szempont. 5. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. A helyi önkormányzat felelőssége növekszik a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. A kötelezően nyújtandó ellátásokat 2015. március 1-től a járási hivatalok állapítják meg. Ezek az ellátások a következők: - aktív korúak ellátása, - időskorúak járadéka, - ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj), - közgyógyellátás (alanyi és normatív formák), - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. 5 A hatáskörváltozás tehát az aktív korúak ellátását érinti, a felsorolt többi ellátást az eddigiekben is a járási hivatal állapította meg. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzat dönt. Az önkormányzat által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzat határozhatja meg. AZ EGYES ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK: I. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), 33. -37/C., az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134., 134/B. ) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.
Az aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivatalnál, amely azt továbbítja a járási hivatal részére. Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változik. I.1. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem történt változás, azonban a támogatást a járási hivatal állapítja meg. A támogatás havi összege 2014-hez hasonlóan 22 800 Ft. I.2. Rendszeres szociális segély ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot. Az új rendszer bevezetésének lépései a következők: Az eddig rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságot a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálta. A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapította, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra vált jogosulttá. Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra váltak jogosulttá azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják. Amennyiben vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak voltak rendszeres szociális segélyre. Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni. 6
Az újonnan bevezetett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kerül kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28- ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.) Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel (Integrált Szociális és Egészségügyi Központ Családsegítő szolgálata). A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. II. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére. 7
Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul: Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra. Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően döntött a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehetett biztosítani. Az önkormányzat a települési támogatás keretében biztosít támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. III. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerültek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem kötelező. Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehetett benyújtani. A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben: Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban volt. Az önkormányzat a települési támogatás keretében biztosít támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. IV. Önkormányzati segély (jogszabályi háttér: Szt. 45. ) Az önkormányzat által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás. E támogatás keretében az önkormányzat az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújt támogatást. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel: Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen: a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, a gyógyszer kiadások viseléséhez, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kellett megalkotnia. 8
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szociális szolgáltatásokat érintő módosítások: Az intézményi térítési díj szabályainak változása A támogatott lakhatás szabályainak módosítása Belépési hozzájárulás bevezetése a tartós bentlakást nyújtó szociális intézményekben Az intézményi jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok módosítása A területi lefedettséget figyelembevevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak módosítása Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás működésének racionalizálása Lakóotthoni átalakulás kötelezettségének hatályon kívül helyezése Támogatott lakhatás célcsoportjainak változása Térítési díj visszamenőleges megállapítása kivételes esetben Jogorvoslati rend pontosítása A falu és tanyagondnoki szolgáltatás egyes szabályainak módosítása A 150 fős korlátra vonatkozó szabályok Egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó szabály pontosítása Jelzálogjog bejegyzés szabályának pontosítása Az Szt.-hez kapcsolódó kormányrendeletek legfontosabb változásai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításai A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet módosításai A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosításai Az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat - és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosításai Az Szt.-hez kapcsolódó miniszteri rendeletek legfontosabb változásai A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet módosításai. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet módosításai A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet módosítása 9
Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A fent említett jogszabályok helyi rendeletté konvertálását Bordány Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének a 3/2015.(II.27.), valamint a 40/2013.(XII.16.) önkormányzati rendelete valósította meg. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat tekintve a következő szabályozásokat tartalmazza: A 3/2015.(II.27.) rendelet tárgyi hatálya egyrészt a szociális rászorultságtól függő támogatási formákra, másrészt pedig a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra terjed ki. 1. (2) A szociális rászorultságtól függő támogatási formák: a)rendszeres települési lakhatási támogatás b)rendkívüli települési támogatás ba) élelmiszer-utalvány, bb) gyógyszer-utalvány, bc) mező gazdasági termény támogatás, bd) tüzelő támogatás, be) pénzbeli rendkívüli települési támogatás, bf) kamatmentes települési támogatás, bg) gyermekvédelmi települési támogatás, bh) temetési települési támogatás, c) köztemetés, (3)A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások: a) tanyagondnoki szolgáltatás, b) étkeztetés, c) házi segítségnyújtás, d) nappali szociális ellátás, valamint demens személyek nappali intézményi ellátása, e) pszichiátriai betegek nappali ellátása, f) támogató szolgáltatás, g) családsegítés, h) gyermekjóléti szolgáltatás. i) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2. (1)A rendelet személyi hatálya az Sztv. 3. -ában részletesen meghatározott személyekre terjed ki. (2) A rendelet tárgyi hatálya alá tartozó ügyekben átruházott hatáskörben a polgármester, és a képviselőtestület Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottsága jár el. Szociális rászorultságtól függő ellátások 1. Települési támogatás 5. (1) A polgármester eseti jellegű, illetve meghatározott időtartamú természetbeni, egyedi mérlegelés alapján kivételesen pénzbeli rendkívüli települési támogatást nyújthat a létfenntartását időszakosan veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe (tartós betegség, munkanélkülivé válás, térítésköteles egészségügyi szolgáltatás fizetése...) kerülő, vagy váratlanul jelentkező többletköltségük fedezéséről más módon gondoskodni nem tudó személynek, vagy családnak. (2) Természetbeni támogatásnak minősül különösen a gyógyszerutalvány, az élelmiszer utalvány (Erzsébet utalvány), tüzelőtámogatás, mezőgazdasági termény (zöldségfélék, gyümölcs), valamint az intézményi térítési díjtámogatás. (3) A rendkívüli pénzbeli települési támogatás vissza nem térítendő támogatás lehet, mértéke esetenként nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot, éves összege életvitelszerűen egy háztartásban élő család esetében az 50.000 Ft-ot. 10
2. Rendkívüli települési támogatás 11 Élelmiszer-utalvány, gyógyszer-utalvány, mezőgazdasági termény támogatás 9. (1) A polgármester kérelem, illetve hivatalból indított eljárás alapján élelmiszerutalványt (Erzsébet utalvány), gyógyszer-utalványt, mezőgazdasági termény támogatást állapíthat meg, feltéve, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át. (2) A támogatás összege élelmiszer-utalvány esetében alkalmanként 2.000 Ft-tól 4.000 Ft-ig, gyógyszer-utalvány esetében alkalmanként 500 Ft-tól 5.000 Ft-ig, mezőgazdasági termény esetében alkalmanként 3.000 Ft-ig terjedhet. Tüzelő-támogatás 10. (1) A polgármester szociális célú tűzifa- vagy szén támogatást állapíthat meg annak a rászoruló kérelmezőnek, akinek a jövedelme megfelel a 9. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek. A szociális célú tűzifában vagy szénben részesülő kérelmezőtől az Önkormányzat a tüzelőanyagért, és a szállításért ellenszolgáltatást nem kér. Háztartásonként legfeljebb 5 m tűzifa vagy 10 q szén biztosítható. Rendkívüli pénzbeli települési támogatás 11. (1) A polgármester kérelemre kivételesen pénzbeli települési támogatást állapíthat meg, a rendkívüli élethelyzetbe kerülő kérelmezőnek (különösen: gyógyászati segédeszköz vásárlás, betegség esetén munkabér kiesés, munkanélkülivé válás...), feltéve, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át. (2) A támogatás összege alkalmanként 1.000 Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedhet. 3. Települési lakhatási támogatás 12. (1) Az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság a lakásfenntartással kapcsolatos költségek viseléséhez települési lakhatási támogatás állapíthat meg, ha a kérelmezőháztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élőesetében a 250 %-át, feltéve, hogy a háztartás tagjai egyikének sincs az Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott - vagyona. (3) A települési lakhatási támogatás havi összege: - 1 személyes háztartás esetén: 3.000 Ft/hó, - 2-3 személyes háztartás esetében: 4.000 Ft/hó, - 4-5 személyes háztartás esetében: 5.000 Ft/hó, - 6 és 6 személy feletti háztartás esetében: 6.000 Ft/hó. (4) A települési lakhatási támogatást elsősorban természetben kell biztosítani, a közműszolgáltatók részére történő közvetlen utalással. 4. Kamatmentes települési támogatás 13. (1) Az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság kamatmentes kölcsönként nyújtott települési támogatást állapíthat meg a rendkívüli élethelyzetbe (tartós betegség, közüzemi számla hátralék, elemi kár, lakhatást biztosító ingatlanon szükséges halaszthatatlan karbantartás, javítás...) kerülő személynek, vagy családnak, ha az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 210%-át.
(2) A kamatmentes települési támogatás összege alkalmanként és évente legfeljebb 20.000 Ft lehet. Ez esetben a törlesztő részletek visszafizetésének időtartama 12 hónapon túl nem terjedhet. Életvitelszerűen egy háztartásban élők részére 1 évben legfeljebb 20.000 Ft összegű kamatmentes települési támogatás állapítható meg. 5. Gyermekvédelmi települési támogatás 14. (1) Az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság természetbeni, vagy pénzbeli gyermekvédelmi települési támogatást állapíthat meg: a) a gyermeket nevelőszülő, család, várandós anya, valamint a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szoruló személy, család kérelme, b) a gyermek családban történő nevelkedésének támogatása (gyermek születése esetén a fogadásának elősegítése, tartós hatósági intézkedés alá vett gyermek nevelése, kapcsolattartás, a gyermek családba történő visszahelyezésének elősegítése...) érdekében annak a rendkívüli élethelyzetbe kerülő személynek, vagy családnak, c) vagy oktatási-nevelési intézmény jelzése alapján a gyermeknevelési többletköltségek (beiskolázási kiadások, tandíj, térítési díj...) fedezésére, ahol az egy főre jutó havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át. (2) A támogatás mértéke pénzbeli támogatás esetében alkalmanként és gyermekenként legfeljebb 5.000 Ft lehet. Kivételes esetben (gyermek fogadásának elősegítése...) a támogatás mértéke alkalmanként és gyermekenként legfeljebb 10.000 Ft lehet. (3) A támogatás mértéke természetbeni támogatás (Erzsébet-utalvány, ruházati utalvány, térítési díj...) esetében alkalmanként és gyermekenként legfeljebb 5.000 Ft lehet. A gyermekvédelem helyi szabályozásáról, a gyermekek és fiatal felnőttek részére nyújtható ellátásokról a 40/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelet szól az alábbiak szerint: 12 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Gyvt. 4. (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyeken túl Bordány nagyközség oktatási-nevelési intézményeiben ellátott gyermekekre. 2. (1) Az önkormányzat által nyújtott támogatások: a) karácsonyi támogatás, b) kelengye támogatás. 1. Karácsonyi támogatás 3. (1) Az Egészségügyi, Oktatási és Szociális Bizottság a település oktatási-nevelési intézményeiben ellátott, illetve nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek részére a karácsonyi ünnepségre természetbeni támogatást állapíthat meg (gyümölcs, szaloncukor, írószer, játék ). (2) A támogatás átadására az óvodában és az általános iskolában megrendezett karácsonyi ünnepségen, illetve az érintett családok otthonában kerül sor. 2. Kelengye támogatás 4. (1) A polgármester minden évben Bordány nagyközségben a Védőnői Szolgálat által gondozott családokban élő újszülött gyermekek részére 10.000 Ft összegű természetbeni támogatást (babaruhautalvány) juttat. (2) A Polgármesteri Hivatal által kibocsátott utalvány átadására az Integrált Szociális és Egészségügyi Központ intézményében megrendezett ünnepségen kerül sor. 3. Személyes gondoskodás 5. Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) gyermekjóléti szolgáltatás (óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), b) gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsődei ellátás. 4. Bölcsődei ellátás, óvodai és iskolai gyermekétkeztetés 6. (1) A képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását, az óvodai gyermekétkeztetést az Apraja- Falva Óvoda és Bölcsőde intézményében, az iskolai gyermekétkeztetést közvetlenül az Önkormányzat által biztosítja. (2) Az önkormányzat által fenntartott Bölcsödében nyújtott gondozási díj összege nulla forint. (3) Az alapellátás igénybevétele önkéntes, az ellátás iránti kérelmet a kérelmező az (1) bekezdésben foglalt intézmények vezetőjéhez nyújthatja be. (4) Az ellátást igénybevevő óvodáskorú gyermek, és általános iskolai tanuló szülői felügyeletét gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő az óvodai és az iskolai gyermekétkeztetésért a jogszabályban meghatározottak szerint - a (4a) bekezdésben foglalt kivételekkel - az önkormányzat éves költségvetési rendeletében megállapított térítési díjat köteles fizetni. I. A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés) A bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, - tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, - olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, - olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy - nevelésbe vették. Az 1 8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy - nevelésbe vették. II. A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 50%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: kedvezményes étkezés) - az 1 8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy a tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, vagy nevelésbe vételhez kapcsolódóan nem részesül ingyenes étkezésben; - az 1 8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után, feltéve, hogy a tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, vagy nevelésbe vételhez kapcsolódóan nem részesül ingyenes étkezésben. 13
2. Stratégiai környezet bemutatása Széchenyi 2020. A 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. Magyarország a következő hét éves időszakban összesen 7480 milliárd forintot használhat fel. Az összes forrás 60%-át a Gazdaságfejlesztésre fordíthatjuk majd, melynek részét képezi a foglalkoztatottság elősegítése is. Az előző időszakhoz képest másfélszer több forrás jut majd munkahelyteremtésre, háromszor több a kutatás-fejlesztésre és innovációra, energiahatékonyságra és az infokommunikációs szektor fejlesztésére pedig a korábbi dupláját használhatjuk fel. A teljes pénzügyi keret legalább 15 százalékát közvetlenül a kis- és középvállalkozások megerősítésére fordítják majd, és a pályázati rendszerben is több változásra számíthatunk. 14
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása 2014-2020 időszak Operatív programok: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezet és Energetikai Hatékonyság OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztés, halászat OP 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Eddig elkészült koncepciók felülvizsgálata, harmonizálása szükség szerint megtörtént-e? Milyen új stratégiát, koncepciót fogadott el a testület? (Költségvetés, gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Köznevelés-fejlesztési terv, Településfejlesztési koncepció, Foglalkoztatási Stratégia stb ) 15
Problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása: 1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Fejlesztési lehetőségek - tartós munkanélküliség, - munkanélküli-, szociális-, egészségügyi ellátás igénybevételi jogosultság ismeretének hiánya, - a mélyszegénységben élők nem ismerik fel a környezetük által nyújtotta lehetőségeket, - a mélyszegénység generációkon keresztül öröklődik - munkához jutás elősegítése - értékteremtő közfoglalkoztatás folytatása, - atipikus foglalkoztatási formák szervezése, - egyéb helyi munkalehetőség biztosítása, - munkaügyi-, szociális-, egészségügyi ellátások élethelyzethez igazítása, - önfenntartó otthoni gazdálkodással, állattartással kapcsolatos információnyújtás, munkára nevelés, - felvilágosítás, életmód tanácsadó programok szervezése - alacsony iskolai végzettség, - szakképzettség hiánya - helyi felnőttoktatási rendszer átalakítása - ingyenes szakképzések, átképzések biztosítása - lakhatási problémák fokozott jelenléte, adósságállomány újratermelődése - rezsitartozások csökkentésének elősegítése, a felhalmozódás elkerülése 16
2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Fejlesztési lehetőségek - jelzőrendszer hatékony működésének hiányosságai a problémák felszínre kerülésében - szakmai találkozók, tanácskozások szervezése - a család működését érintő zavarok pl. elvált szülők, családon belüli konfliktusok - az integrált oktatásban részesülő gyermekek esetében a hátrányos helyzetű társak kiközösítésének, megkülönböztetésének előfordulása - a városban élő fiatalokkal szemben a faluban élő fiataloknak kevesebb lehetőségük van informálódni az őket érintő veszélyekről - szakemberek által nyújtott tanácsadás biztosítása - a meglévő szakemberek továbbképzése - iskolai programok szervezése, mely a szociális kompetenciák fejlesztését segíti elő - iskolai légkör javítása-társas élet erősítése, közösségépítő szabadidős programok szervezése - bűnmegelőzési és egyéb prevenciós programok, előadások szervezése - a tanulási képességből adódó hátrányok megmutatkoznak a gyermekek tanulmányi eredményeiben (pl.: évfolyamismétlők) - hátrányok leküzdése érdekében tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások-, programok-, önálló tanulás képesség fejlesztését elősegítő tevékenységek kidolgozása, megszervezése, - organikus, pszichés és egyéb részképességek feltárása, fejlesztés 17
3. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Fejlesztési lehetőségek - a kisgyermekkel otthon lévő anyáknak nehéz újra munkába állni vagy állást találni - munkahelyen a betölteni kívánt munkakörhöz, vagy szakmai előrelépéshez gyakran többet kell bizonyítaniuk rátermettségükről, mint a férfiaknak - női közösségek létrehozása, felkészítő programok szervezése, tanácsadás, - atipikus foglalkoztatási formák lehetőségeinek feltárása, szakmai segítségnyújtás - különböző fórumokon hangot kell adni a nemekkel kapcsolatos sztereotíp nézetek ellen - a gyermeküket egyedül nevelő, dolgozó anyáknak gyakran nehézséget okoz a gyermekfelügyeletet biztosítása - a magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet - a nőknek többféle szerepben kell egyszerre helytállniuk (anya, feleség, dolgozó nő, esetenként családfenntartó). - napközbeni gyermek elhelyezési lehetőségek bővítése, gyermekintézmények nyitva tartásán túli időben gyermekfelügyelet biztosítása - szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése (női programok, családi programok) - a női szereppel kapcsolatos problémák megoldásában való segítségnyújtás tanácsadással, előadások szervezésével, szakemberek bevonásával - a nők kiszolgáltatottsága, az ellenük elkövetett erőszak tabu téma - kiadványokkal, publicitálásokkal informálni a településen élő nőket jogaikról, lehetőségeikről - helyben biztosítani pszichológus szakrendelést 18
4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Fejlesztési lehetőségek - magas az egyedül élők aránya - a családi szerkezet átalakulásával a személyes gondoskodásra szoruló idősek száma nő (probléma a környezetből történő kiszakítás-pl. idősek otthonába költözés) - gyakran válnak bűncselekmény áldozatává - a nyugdíjba vonulást követően a feleslegesség érzése erősödik - generációk közötti kapcsolat gyenge - az idős korosztály egy részének alacsony a rendszeres jövedelme, nehézséget okoz a mindennapi megélhetés - az időskorú emberek nagy százalékánál előfordul krónikus megbetegedés, szerzett fogyatékosság - aktivitást elősegítő, szabadidős programok, szolgáltatások szervezése - mentális segítségnyújtás igénybevételének szélesítése, önkéntesek bevonása a magány oldásában - igénybe vehető szolgáltatások működtetése során kiemelt figyelmet kell hogy kapjon a minél szélesebb körű hozzáférhetőség, a valós igényekre való reagálás - idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése - rendszeres felhívás és tájékoztatás - bűnmegelőzési előadások szervezése az áldozattá válás megelőzése érdekében - társadalmi szerepvállalás erősítése- idősek önkéntes munkába történő bevonásával - kapcsolat erősítése közösségi programok szervezésével, önkéntes fiatalok bevonásával - szociális-, megélhetési biztonság elősegítése - prevenciós-, szűrőprogramok megszervezésére, az egészséges életmódra való nevelésre (étkezés, sportolás..), - a mentális problémák és szenvedélybetegségek kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani - az idős korosztály nehezen tart lépést az elektronikus technika fejlődésével - képzési, tájékoztató programok szervezése 19
5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön Beazonosított problémák Fejlesztési lehetőségek - települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek, valamint a helyi szolgáltatók épületeinek akadálymentesítettsége nem vagy csak részben megoldott - a kommunikációs, információs akadálymentesítés elenyésző mértékű - nincs a településen elérhető jelnyelvi tolmács - közterületek, járdák, parkok akadálymentesítése nem vagy csak részben megoldott a településen - megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő munkaképes személyek részére nincs megfelelő munkalehetőség a mikrotérségben - a fogyatékkal élők családtagjai részére nincs támasz (az elszigetelten élő, fogyatékkal élőnek vagy fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülőknek, ápoló családtagnak kapcsolatteremtésre, önsegítő csoportok szervezésére, a fórumokba való bekapcsolódásra kevés lehetősége van.) - negatív a fogyatékos személyek megítélése - teljeskörű akadálymentesítés kivitelezése pályázati források igénybevételével - közintézményekben a kommunikációs akadálymentesítéshez szükséges eszközök beszerzése pályázati források igénybevételével - tolmács képzésre szakember beiskolázása - teljeskörű akadálymentesítés kivitelezése pályázati források igénybevételével - állami támogatások igénybevételi lehetőségének propagálása a helyi vállalkozók, intézmények részére - atipikus munkalehetőségek átgondolása - képzések, átképzések kezdeményezése - mentális gondozás, önsegítő csoportok létrehozása - kommunikáció színtere az internet világa, amely a felhasználók otthonába hozhatják a közösséget lehetőségek: - közterületen térítésmentes WIFI szolgáltatás, - képzések szervezése, - olyan támogatások bevezetése, amely az internethez való könnyebb hozzáférést elősegíti - kisgyermek kortól szociális készségeket (pl.: tolerancia, empátia) fejlesztő programok bevezetése a nevelés-, oktatási rendszerben dolgozó szakemberek közreműködésével, civil szervezetekkel együttműködve, önkéntes munka bevonásával A fenti célcsoportok esélyegyenlőségével kapcsolatos korábban beazonosított problémák, a problémák megoldását jelentő lehetőségek kapcsán változás nem történt a felülvizsgálat időszakában. 20
Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása Az önkormányzat fontos szerepet tulajdonít a településen működő civil szervezeteknek, egyesületeknek, önszerveződő csoportoknak, kluboknak, akikkel szorosan együttműködik. A képviselőtestület elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a településen élő vagy dolgozó állampolgárok önszerveződő közösségei végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődése, oktatása, szórakozása, sportolása érdekében. A helyi lakosság nagy számban vesz részt a civil szervezetek által szervezett programokon. A településen az alábbiakban részletezett 18 civil szervezet működik. Az önkormányzat helyi rendeletben meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, és azok rendezvényeit. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága Az elmúlt időszakban létrehozásra került a HEP fórum. A fórumban részt vevő személyek (polgármesteri hivatal munkatársai, intézményvezetők, helyi civil szervezetek és egyéb érdekvédelmi csoportok képviselői) az alábbi munkacsoportokba tagozódtak : Gyermekvédelmi-, Fogyatékossággal élők ügyei-, Aktív korúak ügyei-, Idősek ügyei. A HEP fórum megalakulását követően valamennyi munkacsoport ülésezett, ahol a tagok tapasztalataikat, javaslataikat megfogalmazták. A következő alkalommal összehívott HEP fórumon a munkacsoportok ismertették összefoglalójukat. A HEP-ben megfogalmazott intézkedések megvalósítása csak az intézmények, civil szervezetek, partnerek bevonásával lehetséges. Az ő működésük és programjaik támogatása jelentősen hozzájárul az esélyegyenlőség megvalósításához. 21
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A felülvizsgálat során új intézkedések megfogalmazására nem került sor. Helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata Romák és mélyszegénységben élők helyzete Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és Felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Mélyszegénység csökkentése Jellemző a tartós munkanélküliség, a mélyszegénység generációkon keresztül történő öröklődése, fokozott a lakhatási problémák jelenléte, a kitörési lehetőségek nem realizálódnak, hiányos az igénybe vehető ellátási formák ismerete. Lakhatás - rezsitartozások csökkentése, a felhalmozódás elkerülése (pl.: előre fizetős mérőóra), Oktatási rendszer - szakképzés, felnőttképzés, Munkához jutás - foglalkoztatás bővítése, atipikus foglalkoztatási formák elősegítése, értékteremtő közfoglalkoztatás folyamatos biztosítása, Munkanélküli-, szociális ellátás - munkaügyi és szociális ellátások élethelyzetekhez való igazítása Szociális bérlakások létrehozása Helyi karitatív szervezetek támogatása Jogi segítségnyújtás helyi szinten Pénzügyi tanácsadás, adósságkezelés tanácsadás szervezése Ingyenes képzési, átképzési lehetőségek biztosítása Felvilágosító programok különböző területeken Álláskereső klub létrehozása Ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása Helyi munkahelyteremtés lehetőségének mérlegelése Résztvevők: Rászoruló, nehéz anyagi és szociális körülmények között élő személyek, családok Felelős: polgármesteri hivatal, szociális intézmény Faluház, civil szervezetek, helyi vállalkozók, munkaügyi központ, felnőttképzési intézmények, szaktanácsadók, közüzemi szolgáltatók Folyamatos 22
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Tartós munkanélküliek számának csökkenése (regisztrált munkanélküliek statisztikai adatai) Szakképzettség megszerzése bizonyítvány Programokon, szaktanácsadásokon való részvétel- jelenléti ív Egészségügyi vizsgálatokon való részvétel- háziorvosi statisztikai adatok - anyagi források szűkösek, pályázati források hiányosak, - a közmunkaprogram feltételei esetleges jogszabályváltozás miatt változhatnak Pályázati források, humánerőforrás, szakmai team létrehozása Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok Lejárt/nem lejárt határidő Az IT jelenlegi állapota (folyamatban lévő/befejezett/tervezett) Eredmény Módosítás - - Ingyenes képzések a vizsgálat időszakban: Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködésével megszervezésre kerülő képzések polgármesteri hivatal, munkaügyi központ nyilvántartása - Ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatok: Egészséghéten különböző szűrővizsgálatok, prevenciós egészségügyi előadások (egészségmegőrző programokon résztvevők nyilvántartása háziorvosi statisztikai adatai, jelenléti ívek) - 2013/2014-ben sikeres egészségfejlesztési pályázat került lebonyolításra, dokumentumai megtalálhatóak a Polgármesteri Hivatalban. nem lejárt határidő Folyamatban Az önkormányzat és munkaügyi központ együttműködésével négy különböző szakirányú képzés került megvalósításra Egészséghéten részt vettek száma: felnőtt lakosság 10 %-ka Egészségfejlesztéses pályázaton részt vett lakosok statisztikai száma: lakosság 16 %-ka Szöveges indoklás/kifejtés: A díjhátralékkal rendelkező háztartások megsegítése érdekében a Démász Magyar Máltai Szeretetszolgálat együttműködés keretében megszervezett adósságkezelésre irányuló programon az Integrált Szociális és Egészségügyi Központ Családsegítő szolgálatának családgondozója részt vett. Így az elmúlt években több rászoruló családnak, fogyatékkal élő személynek, idősnek tudott segíteni annak érdekében, hogy sikeres pályázatok kerülhessenek benyújtásra. A szociális bérlakások létrehozásához pályázati forrás szükséges. A településen számos civil szervezet működik, amelyekben az emberek önkéntes munkájával, adományok közvetítésével segítik a hátrányos helyzetű emberek életét. A legjellemzőbb a különböző intézmények, szervezetek- vöröskereszt helyi szervezete, óvoda, iskola védőnői szolgálat, szociális intézmény, plébánia, 23
karitász helyi szervezete- szerveznek gyűjtéseket, és az adományok szétosztásában együttműködve vesznek részt. A vöröskeresztes ruhaosztás minden hónapban megszervezésre kerül, 2014-ben 274 fő, 2015-ben eddig 187 fő vett részt. A helyi Karitasz csoport rendszeresen nyújt természetbeni segítséget, pl. élelmiszer csomag, tűzifa, bútor és egyéb használati tárgyak, építőanyag, beiskolázási támogatás (iskolaszerek beszerzése) formájában. A 2014-es évben 1500db napos kacsa került felajánlásra egy közeli nevelő telep részéről, amely azonnal kiosztásra is került. Az önkormányzat továbbra is folyamatosan keresi azokat a pályázati lehetőségeket, amellyel segítheti a rászoruló családokat. A 2014-es évben a nyári gyermekétkezés 42 gyermek, a 2015-ös évben 53 gyermeket érintett. A korábbi évhez képest annyiban változott, hogy a pályázatból támogatható családok száma kibővült, mert az önkormányzat támogatásával több családot tudtak ebben a kedvezményben részesíteni. Az elmúlt években az önkormányzat hosszú távú fejlesztési tervei között említhető meg egy szociális szövetkezet életre hívása. Jelenleg az önkormányzat közfoglalkoztatottak bevonásával olyan zöldségeket termel, amely az élelemben rászorult lakosok között kerül szétosztásra. 2014-ben 56 főt. 2015-ben eddig 20 főt részesítettek mezőgazdasági termény támogatásban, valamint egyszeri alkalommal a szociális intézmény közreműködésével közel 100 hátrányos helyzetű személy/család kapott zöldségekből összeállított egységcsomagot. A településen ingyenes jogi segítségnyújtást vehetnek igénybe a hátrányos helyzetű lakosok, amely igény esetén a Faluházban történik. A minden év novemberében megszervezett Egészségvédelmi hét segíti az itt élő lakosságot, hogy ingyenesen vagy kedvezményesen hozzáférhessen az egészség megőrzéséhez, megtartásához szükséges szűrővizsgálatokhoz. Emellett az ehhez kapcsolódó előadások is az egészségvédelmet erősítik. A 2013-2014-es évben az önkormányzat pályázatot nyert egészségfejlesztés, egészségmegőrzés témájában, így eddig egy hétig tartó Egészségvédelmi hét 8 hónapon keresztül szolgálta a lakosság egészégét. A megvalósult programok között voltak egészségügyi bemutatók, helyes táplálkozással kapcsolatos ismeretek, 3 alkalommal ingyenes masszázs, amelyen 45 fő vett részt. 24