' Copyright Magyar `llami F ldtani IntØzet (Geological Institute of Hungary), 2005 Minden jog fenntartva! All rights reserved! Lektorok Reviewers: BALLA ZOLT`N, CS`SZ`RG ZA, HAAS J`NOS, HORV`THISTV`N, J`MBOR ` RON, KOV`CS S`NDOR, KUBOVICSIMRE, LESS GY RGY, LIEBE P` L,VICZI`NISTV`N Sorozatszerkesztı Serial editor: BALLA ZOLT`N Szakszerkesztı Scientific editor: PIROS OLGA Mßszaki szerkesztı Technical editor: SIMONYI DEZS SzÆm t gøpes nyomdai elıkøsz tøs DTP: PIROS OLGA, SIMONYI DEZS Bor t terv Cover design: SIMONYI DEZS Kiadja a Magyar `llami F ldtani IntØzet Published by the Geological Institute of Hungary Felelıs kiad Responsible editor: KORDOS L`SZL Igazgat Director HU ISSN 03689751
3 Tartalom Contents Működési jelentés Activity Report HÁMOR GÉZA (1934 2007)..................................................................... JÁMBOR ÁRON (összeállító): Dr. Hámor Géza szakirodalmi munkássága.................................. KORDOS LÁSZLÓ: A múlt a jövő kulcsa............................................................. BREZSNYÁNSZKY KÁROLY: Igazgatói beszámoló a Magyar Állami Földtani Intézet 2006. évi tevékenységéről..... 7 8 17 19 Szakcikkek Scientific publications RIPSZNÉ JUDIK KATALIN: A Medvednica hegység (Horvátország) és Észak-Magyarország paleozoos és mezozoos kishőmérsékletű metamorf képződményeinek összevetése. Comparison of Palaeozoic and Mesozoic very lowgrade metamorphic formations in the Medvednica Mts (Croatia) and in North Hungary.................... PELIKÁN PÁL, IVAN FILIPOVIĆ, DIVNA JOVANOVIĆ, MILAN SUDAR, LJUBINKO PROTIĆ, HIPS KINGA, KOVÁCS SÁNDOR, LESS GYÖRGY: A Bükki-terrénum (É-Magyarország), a Jadari-terrénum (ÉNy-Szerbia) és a Sana-Unai-terrénum (ÉNy-Bosznia) karbon, perm és triász rétegsorainak összehasonlítása. Correlation of the Carboniferous, Permian and Triassic sequences of the Bükk, Jadar, Sana-Una terrains................................. BUDAI TAMÁS: Platformok és medencék kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során. Middle Triassic platform and basin evolution of the Bakony Mts, Hungary.................................... HAAS JÁNOS: A bükki és a darnói jura képződmények ősföldrajzi helyzete és kapcsolatai. Palaeogeographic setting and relationships of the Jurassic formations in the Bükk-Darnó area................................... KÖVÉR SZILVIA, FODOR LÁSZLÓ, KOVÁCS SÁNDOR: A Rudabányai-hegység jura képződményeinek szerkezeti helyzete és üledékes kapcsolata - régi koncepciók áttekintése és új munkahipotézis. Structural position and sedimentary connections of Jurassic formations of the Rudabánya Hills - an overview of old conceptions and a new working hypothesis............................................................................... KÓNYA PÉTER: Balaton-felvidéki bazaltok nátrolitcsoportba tartozó üregkitöltő ásványainak részletes vizsgálata. Detailed investigation of cavity filling natrolite group minerals in basalts of Balaton Highland, Hungary...... CSERNY TIBOR, GÁL NÓRA, TULLNER TIBOR, TAHY ÁGNES: A magyarországi felszín alatti víztestek földtani kiértékelésének 2006. évi eredményei. The results of the geological evaluation of the Hungarian groundwater bodies, 2006.............................................................................. DON GYÖRGY, SOLT PÉTER: Meteoritkráter-tanulmányok. Impact crater studies........................... FÖLDVÁRI MÁRIA: Az ásványok hőbomlási rendszere és példák a termogravimetria földtani alkalmazási lehetőségeire. Thermal decomposition system of the minerals and the application of the thermogravimetry in the earth science.................................................................................. 47 59 77 85 97 121 145 155 169
Mûködési jelentés
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2006 7 Dr. Hámor Géza (1934 2007) Hámor Géza geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke, majd tiszteleti tagja, hosszan tartó betegségben 2007. augusztus 25-én, életének 74. évében Budapesten hunyt el. 1934. június 3-án született Kecskeméten Gáspár Aranka és Hámor Kristóf gyermekeként. Kovács Irénnel történt házasságát követően (1957), két gyermeke születet, Enikő (1958) és Tamás (1960). 1952-ben érettségizett a kecskeméti református Gróf Tisza István Gimnázium jogutódjában, a Katona József Gimnáziumban. Geológus diplomát 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett. Középiskolai évei során a Magyar Állami Földtani Intézetben időszaki fúrómunkásként dolgozott, és egyetemi hallgatóként ugyanott készült szakmájára. 1956 1991 között a Magyar Állami Földtani Intézetben gyakornok, tudományos munkatárs, főosztályvezető (1965 1974), igazgatóhelyettes (1974 1979), és igazgató (1979 1991) beosztásban dolgozott. Mindezek mellett 1960 1963-ban az MTA ösztöndíjas aspiránsa, 1976-tól a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán, 1987-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán egyetemi tanárként, 1988-tól a Regionális Földtani Tanszék alapító tanszékvezető egyetemi tanáraként oktatott. 2004. évi nyugdíjazását követően az ELTE Tatai Természetvédelmi Terület és Szabadtéri Geológiai Múzeum megbízott vezetője volt. Legfontosabb kutatás témái a földtani térképezés, a neogén sztratigráfia, a medencekutatás, geodinamika, kvantitatív fáciesanalízis és paleorekonstrukció, valamint a prognosztika köré csoportosíthatók. Felvételező geológusként három részletes (10 000-es és 25 000-es méretarányú) földtani térképezési programban (Keleti-Mecsek, Nógrád Cserhát,
8 Nekrológ Börzsöny) és a kapcsolódó nyersanyagkutatás eredményes végrehajtásában vett részt; valamint vezetőként négy hasonló célkitűzésű külföldi expedíciót szervezett (Kuba, Mongólia, Líbia, Vietnam) Témavezetőként munkatársaival továbbfejlesztette a földtani térképezés és térképszerkesztés módszertanát, a szelvényszerű légifénykép-interpretáció hazai alkalmazását, a radiometriai geokronológiai skálát, a neogén alapszelvények magnetosztratigráfiai vizsgálatát, és kialakította a hazai neogén litosztratigráfia formációrendszerét. Kidolgozta és társszerzőkkel publikálta az őskörnyezeti, ősföldrajzi rekonstrukció módszertanát. Tájegységi méretben a Keleti-Mecsek, a Cserhát és a Börzsöny földtani térképeit, regionális méretben Magyarország, interregionális méretben a Kárpát-medence, valamint Közép- és Kelet-Európa ősföldrajzi térképeit és atlaszait szerkesztette. Kezdeményezője és részben szerzője volt a hazai tájegységtérképek (50 000-es méretarány) és Magyarország Földtani Atlasza (500 000-es méretarány, 42 változat) kiadásának. Egyetemi oktatóként három szaktárgy előadójaként, hazai és külföldi terepgyakorlatok és tanulmányutak szervezésével és vezetésével foglalkozott. A Miskolci Egyetemen, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több szakdolgozat, diplomamunka, aspiránsi vagy egyetemi doktori téma vezetője, opponense, bizottsági tagja volt. Minősítési eljárásokban 10 évig a Tudományos Minősítő Bizottság 22. szakbizottságának titkáraként, később az ELTE TTK Tudományos és Doktori Bizottsága tagjaként segítette elő a szakma minőségi fejlesztését. Kiterjedt és eredményes szakmai közéleti tevékenységei közül kiemelendők a Magyarhoni Földtani Társulatban (titkár, főtitkár, alelnök, elnök, választmányi tag, tiszteleti tag), a Magyar Tudományos Akadémián (Magyar Rétegtani Bizottság Neogén Albizottságának elnöke; az IUGS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, az IGCP Magyar Nemzeti Bizottság tagja stb.) betöltött tisztségei. A legnagyobb és számára is a leginkább meghatározó szakmai kihívás a Regional Committe of Mediterranean Neogene Stratigraphy alelnöki, majd az 1985. évi budapesti VIII. Konresszus megrendezésével az elnökségi feladatok ellátása volt, amit 1999-ig a Végrehajtó Bizottság tagjaként folytatott. Tudományos munkásságával 1967-ben a földtudományok kandidátusa, 1968-ban az ELTE doktori cím tulajdonosa, 1984-ben pedig a földtudományok doktora lett. Megkapta a Magyarhoni Földtani Társulat Koch Antal Érmét (1972), a MTESZ díjat (1973), kétszer részesült az Akadémiai Díjban (1976, 1986), és 1985-ben megosztott Állami Díjjal tüntették ki. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1979-ben Az év professzora hallgatói emlékgyűrűt, 1995-ben az immár Miskolci Egyetem Pro Facultate Rerum Metallicarum, kitüntetését kapta meg. 2006-ban az ELTE Professor Emritus -a lett. 1994-ben a MÁFI 125 éves alapítására kiadott jubileumi aranyéremmel, 2004-ben a Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves tagsági jubileumi emléklapjával ajándékozták meg tisztelői. Kitűnő személyes és szakmai kapcsolatokat tartott fenn a szomszédos országok geológusaival; 1985-től a Geologische Bundesanstalt (Wien) és az Osztrák Földtani Társulat (2000) levelező, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Kőolajföldtani Tudományos Tanácsának (2001) rendes, a Societis Geologorum Poloniae (1986) és a Magyarhoni Földtani Társulat (1993) tiszteleti tagja. ( ) Dr. Hámor Géza szakirodalmi munkássága Folyóiratokban megjelent szakcikkek FÜLÖP J., HÁMOR G., HETÉNYI R., VÍGH G. 1960: A Vértes-hegység júraidőszaki képződményei. Földtani Közlöny 90 (1), pp. 15 26. HÁMOR G. 1964: A helvéti típusprofil. Őslénytani Viták 4, pp. 12 19. HÁMOR G. 1964: A K-i Mecsek miocén képződményeinek vizsgálata. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1961-ről, pp. 109 119. HÁMOR G. 1964: A mecseki miocén ősföldrajzi kapcsolatai. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1962-ről, pp. 19 40. HÁMOR G. 1964: A mecseki slír biofáciesvizsgálata. Földtani Közlöny 94 (3), pp. 349 361. HÁMOR G. 1964: Tájékoztató a Paleontológiai Társulat 1963. évi bécsi ülésszakáról. (1963. okt. 1 8.) Őslénytani Viták 3, pp. 35 37. HÁMOR G., JÁMBOR Á. 1964: A K-i és Ny-i Mecsek miocén képződményeinek párhuzamosítási lehetőségei. Földtani Közlöny 94 (1), pp. 53 65. HÁMOR G., HAJÓS M., RAVASZNÉ BARANYAI L. 1965: A K-i Mecsek miocénjének hasznosítható anyagai. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1963-ról, pp. 53 68. HÁMOR G. 1966: Újabb adatok a Mecsek hegység szerkezetföldtani felépítéséhez. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-ről, pp. 193 208. HÁMOR G. 1970: Az Északmagyaroszági Osztály feladatai és 1968. évi működése. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1968-ról, pp. 107 111. HÁMOR G. 1971: Az Észak-Magyarországi Osztály 1969. évi munkálatai. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1969-ről, pp. 193 198. HÁMOR G. 1971: A Kisterenye Gyulakeszi (Nógrád megye) ottnangien fácies sztratotípus. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1969-ről, pp. 199 212. HÁMOR G. 1971: A rétegtani korreláció üledékföldtani alapon. Őslénytani Viták 17, pp. 15 21.
Nekrológ 9 HÁMOR G., CZAKÓ T. 1971: Légifelvételek földtani kiértékelése és szerepe a hazai földtani térképezésben. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1969-ről, pp. 531 537. HÁMOR G., JÁMBOR Á. 1971: A magyarországi középső miocén. Földtani Közlöny 101 (2 3), pp. 91 102. HÁMOR G. 1972: A nógrád cserháti terület kutatási eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1970-ről, pp. 19 34. HÁMOR G. 1973: Az Észak-Magyaroszági Osztály működési jelentése az 1971. évről. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1971- ről, pp. 21 30. HÁMOR G. 1973: Az üledékkifejlődés és szerkezetalakulás összefüggései epirogén területeken. Földtani Közlöny 103 (3 4), pp. 245 250. HÁMOR G., NAGY B., NAGY G. 1973: A Börzsöny hegység D-i részének földtani vázlata. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1971-ről, pp. 31 46. HÁMOR G. 1974: A Börzsöny hegység D-i részének ősföldrajzi vázlata. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1972-ről, pp. 23 32. HÁMOR G. 1974: Az Észak-Magyarországi Osztály 1972. évi kutatási eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1972-ről, pp. 15 22. HÁMOR G. 1976: Beszámoló a Regional Commitee on Mediterranean Neogene Stratigraphy VI. (bratiszlavai) Kongresszusáról. Földtani Közlöny 106 (3), pp. 317 309. HÁMOR G. 1976: A Börzsöny hegység kutatásának eredményei 1973. évben. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1973-ról, pp. 23 26. HÁMOR G., BALOGH K., RAVASZNÉ BARANYAI L. 1978: Az Észak-Magyarországi harmadidőszaki formációk radiometrikus kora. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1976-ról, pp. 61 76. HÁMOR, G., RAVASZ BARANYAI, L., BALOGH, KAD., ÁRVA SOÓS, E. 1979: K/Ar dating of miocene pyroclastic rocks in Hungary. Ann. Geol. des Pays Helleniques. Hors Serie Fasc. II, 1979, Athen, pp. 491 501. HÁMOR G., RAVASZNÉ BARANYAI L., BALOGH KAD., ÁRVÁNÉ SOÓS E. 1980: A magyarországi miocén riolittufa szintek radiometrikus kora. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1978-ról, pp. 65 72. CSÁSZÁR G., HAAS J., HALMAI J., HÁMOR G., KORPÁS L. 1982: A közép és fiatal alpi tektonikai fázisok szerepe Magyarország földtani fejlődésmenetében. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról, pp. 509 516. HÁMOR G. 1982: A Magyar Állami Földtani Intézet 1980. évi eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról, pp. 9 16. HÁMOR G. 1983: A Magyar Állami Földtani Intézet 1981. évi kutatási eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 7 13. CSÁSZÁR, G., HAAS, J., HALMAI, J., HÁMOR, G., KORPÁS, L. 1983: The role of late Alpine tectonic phases in the geological history of Hungary. Anuarul Institutului de Geologie si Geofizica 60, pp. 51 56. HÁMOR G. 1984: A Magyar Állami Földtani Intézet 1982. évi munkája. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1982-ről, pp. 9 13. HÁMOR, G. 1984: Paleogeographic reconstruction of Neogen plate movements in the Paratethyan realm. Acta Geologica Hungarica 27 (1 2), pp. 5 21. ELSTON, D. P., HÁMOR, G., JÁMBOR, Á., LANTOS, M., RÓNAI, A. 1985: Magnetostratigraphy of Neogene strata penetrated in two deep bore holes in the Pannonian Basin. Geophysical Transactions 31 (1 3), pp. 75 88. HÁMOR, G., BÉRCZI, I. 1986: Neogene history of the Central Paratethys. Giornale di Geologia, ser 3, 48 (1 2), pp. 323 342. HÁMOR, G., HALMAI, J. 1987: Paleogeography as a step to Stratigraphic Synthesis The Neogene of central and Eastern Europe. Episodes 10 (3), pp. 176 180. HÁMOR G. 1988: A Magyar Állami Földtani Intézet 1986. évi munkája. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1986-ról, pp. 12 18. HÁMOR G. 1988: A nógrád cserháti kutatási terület földtani viszonyai c. doktori értekezés tézisei. Földtani Kutatás 31 (3 4), pp. 79 87. HÁMOR G. 1989: Előszó. In: ERDÉLYI G.-NÉ (szerk.): Az Országos Földtani Adattár tevékenysége és szolgáltatásai. A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa, pp. 5 6. HALMAI J., HÁMOR G. 1989: Gödöllői-dombság, Fót, Fóti Somlyó-hegy feltárás. Magyarország geológiai alapszelvényei. A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa, 6 p. HÁMOR G. 1989: A Magyar Állami Földtani Intézet 1987. évi kutatási eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1987-ről, pp. 15 21. HÁMOR G. 1992: Igazgatói jelentés az 1989 1990. évről. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1990-ről, pp. 7 18. HÁMOR, G., HALMAI, J. 1995: Proposal for the definition of the Miocene superstages in the Paratethyan region. Romanian Journal of Stratigraphy 76, Suppl. 7, pp. 37 41. CSÁSZÁR G., GALÁCZ A., HAAS J., HÁMOR G., KECSKEMÉTI T., KNAUER J., KORPÁSNÉ HÓDI M., KROLOPP E., NAGYMAROSY A., SZEDERKÉNYI T. 1998: A hazai földkéreg rétegtani tagolásának helyzete. Földtani Közlöny 128 (1), pp. 99 121. HÁMOR, G., POGÁCSÁS, GY., JÁMBOR, Á. 2001: Paleogeographic structural evolutionary stages and the related volcanism of the Carpathian Pannonian Region. Acta Geologica Hungarica 44 (2 3), pp. 193 222. HAAS, J., HÁMOR, G. 2002: Geological garden in the neighborhood of Budapest, Hungary. Episodes 24 (4), pp. 257 261. HÁMOR, G. 2002: Significance of the Neo Vardar Tectonic Zone in the Tertiary structural evolution and paleogeographic changes of the Carpathian Basin. Acta Geologica Hungarica 45 (1), pp. 63 77. HÁMOR G. 2005: A Börzsöny Visegrádi hegység fejlődéstörténete az ősföldrajzi rekonstrukciók tükrében. (Evolution of the Börzsöny Visegrádi Mts in the light of the palaeogeographic reconstruction). Börzsönyvidék 3, Börzsöny Múzeum Baráti Köre, Szob, pp. 77 101. HÁMOR, G. 2007: Research statistical evaulation of the Neogen in Hungary. Central European Geology 50 (2), pp. 101 182.
10 Nekrológ Könyvek, könyvfejezetek HÁMOR G. 1970: A Kelet-mecseki miocén. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 53 (1), 371 p. FODORT.-NÉ, GABOS GY., HÁMOR G. (ed.) 1971: Irányelvek a 10 000-es méretarányú mérnökgeológiai térképezéshez és térképszerkesztéshez. Központi Földtani Hivatal, Budapest, 150 p. HÁMOR, G., KNOBLOCH, E., NEMEJC, F. 1973: Faziostratotypen der Salgótarjaner Schichtengruppe. In: SENES, J.: Chronostratigraphie und Neostratotypen; Miozän der Zentralen Paratethys; M 2 Ottnangien. Veda Verlag, Slowakien Akademie der Wissenschaft, Bratislava, Czechoslovakia, pp. 197 226. HÁMOR, G. et al. 1975: Correlation der Néogéne de la Paratethys Centrale. 2e édition 1974. In: Sedimentation raum 25. Geological Survey, Prague, p. 27. HÁMOR, G. 1978: Miocéne inférieur et moyen. In: ROGER, J.: Lexique Stratigraphique International 1, Europe 9, Hongrie, C.N.R.S. Paris, pp. 32 35. HÁMOR, G. 1978: Die Orogenphasen des Badenien. In: SENES, J. (ed.): Chronostratigraphie und Neostratotypen; Miozän der Zentralen Paratethys; M4 Badenien (Moravien, Wielicien, Kosovien). Veda Verlag, Slowakien Akademie der Wissenschaft, Bratislava, Czechoslovakia, 6, p. 109. HÁMOR, G. 1978: Die Schichtenfolgen des Badenien im Süden der Intrakarpatischen Depression; Zala und Drau Becken und Umgebung des Mecsek Gebirges in Ungarn. In: SENES, J. (ed.): Chronostratigraphie und Neostratotypen; Miozän der Zentralen Paratethys; M4 Badenien (Moravien, Wielicien, Kosovien). Veda Verlag, Slowakien Akademie der Wissenschaft, Bratislava, Czechoslovakia, 6, pp. 90 91. HÁMOR, G. 1978: Die Schichtenfolgen des Badenien im zentralen Teil der Intrakarpatischen Depression; das Badenien im NW und N Ungarns. In: SENES, J. (ed.): Chronostratigraphie und Neostratotypen; Miozän der Zentralen Paratethys; M4 Badenien (Moravien, Wielicien, Kosovien). Veda Verlag, Slowakien Akademie der Wissenschaft, Bratislava, Czechoslovakia, 6, pp. 80 81. HÁMOR, G. 1983: The Quantitative methods of paleogeographical reconstruction. Occasional paper of the Geological Institute of Hungary 2, 70 p. HÁMOR, G. 1985: Geology of the Nógrád Cserhát area. Geologica Hungarica series Geologica 22, pp. 217 297. HÁMOR G. 1985: A Nógrád Cserháti kutatási terület földtani viszonyai. Geologica Hungarica series Geologica 22, 216 p. HÁMOR, G., JÁMBOR, Á. 1985: Neogene sedimentation areas in Hungary. Stratigraphic Correlation tables: North Hungary, Sopron Mountains, Mecsek Mountains, Hungarian part of Zala Drava Basin. In: STEININGER, F. F., SENES, J., KLEEMANN, K., RÖGL, F.: Stratigraphic Correlation tables. 1, pp. 59 60, 122, 123, 153, 158, 174, 2, pp. 376, 378, 384. HÁMOR, G. 1985: A magyarországi miocén földtani megismerésének történeti vázlata. In: HÁMOR G., JÁMBOR Á., SELMECZI I. 1985: A Magyarországi neogén kutatástörténete (1806 1985). A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, pp. 7 28. HÁMOR, G. 1985: Geological understanding of the Hungarian Miocene: Historical review. HÁMOR, G., JÁMBOR, Á., SELMECZ,I I. 1985: A Magyarországi neogén kutatástörténete (1806 1985). A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, pp. 29 54. HÁMOR G., JÁMBOR Á., SELMECZI I. 1985: A Magyarországi neogén kutatástörténete (1806 1985). A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 113 p. CSÁSZÁR, G., HAAS, J., HALMAI, J., HÁMOR, G., KORPÁS, L. 1987: The role of middle and late Alpine tectonic phases in the geological history of Hungary. In: LEONOV, YU. G., KHAIN, V. E. (eds): Global Correlation of Tectonic Movements. John Willey and Sons Ltd., Chichester, pp. 173 186. HÁMOR, G., BÁLDI, T., BOHN HAVAS, M., HABLY, L., HALMAI, J., HAJÓS, M., KÓKAY, J., KORDOS, L., KORECZ LAKY, I., NAGY, E., NAGYMAROSY, A., VÖLGYI, L. 1987: The bio-, litho-, and chronostratigraphy of the Hungarian Miocene. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 70, 351 353. HÁMOR, G., RAVASZ BARANYAI, L., HALMAI, J., BALOGH, KAD., ÁRVA SOÓS, E. 1987: Dating of Miocene acid and intermediate volcanic activity of Hungary. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 62, pp. 149 154. BÉRCZI, I., HÁMOR, G., JÁMBOR, Á., SZENTGYÖRGYI, K. 1988: Neogene Sedimentation in Hungary. In: ROYDEN, L., HORVÁTH, F. (ed.): The Pannonian Basin a Study in Basin Evolution. American Association of Petroleum Geologists Memoirs 45, pp. 57 69. HÁMOR G., SZENTGYÖRGYI K., SELMECZI I., JÁMBOR Á., BENCE G., IVANCSICS J., NAGYMAROSY A., BUDINSZKYNÉ SZENTPÉTERY I., KÓKAY J. 1996: Rétegtani egységek rövid leírása. Miocén (pannóniai s.l.-nél idősebb miocén). In: GYALOG L. (ed.) 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa 187, pp. 77 87. NAGYMAROSY A., HÁMOR G., GYALOG L., KORPÁS L. 1996: Rétegtani egységek rövid leírása. Oligocén miocén. In: GYALOG L. (ed.) 1996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa 197, pp. 87 88, 163. BENCE, G., BUDINSZKY SZENTPÉTERY, I., GYALOG, L., HÁMOR, G., IVANCSICS, J., JÁMBOR, Á., KÓKAY, J., KORPÁS, L., NAGYMAROSY, A., SELMECZI, I., SZENTGYÖRGYI, K. 1997: Miocene. In: CSÁSZÁR G. (ed.): Basic litostratigraphic units of Hungary. Charts and short descriptions. Geological Institute of Hungary, pp. 14 15, 39 44, 76 80. HÁMOR G. 1997: A magyarországi miocén fejlődéstörténete és ősföldrajza. In: HAAS J. (szerk.): Fülöp József emlékkönyv. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 231 250. HAAS J., HÁMOR G. 1998: Magyarország területe szerkezetfejlődésének összefoglalása. In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. Mol Rt. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 45 54. HÁMOR G. 1998: A magyarországi miocén rétegtana. In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. Mol Rt. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 437 453. BALOGH, J., HÁMOR, G., JUHÁSZ, Á. 1999: Relief assessment. Landform evolution studies in Hungary. In: PÉCSI, M. (ed.): Studies in Geography in Hungary 30. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 119 121.
Nekrológ 11 HAAS, J., HÁMOR, G., KORPÁS, L. 1999: Geological setting and tectonic evolution of Hungary. In: KORPÁS, L., HOFSTRA, A. H. (eds): Carlin gold in Hungary. Geologica Hungarica series Geologica 24, pp. 179 196. HAAS, J. (ed.), HÁMOR, G., JÁMBOR, Á., KOVÁCS, S., NAGYMAROSY, A., SZEDERKÉNYI, T. 2001: Geology of Hungary. Eötvös University Press, Budapest, 317 p. HÁMOR, G. 2001: Genesis and evolution of the Pannonian Basin. In: HAAS, J. (ed.): Geology of Hungary. Eötvös University Press, Budapest, pp. 193 265. Földtani térképek NAGY E., HÁMOR G. 1964: Pécsbányatelep (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. NAGY E., HÁMOR G. 1964: Pécsbányatelep (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HETÉNYI R., HÁMOR G., NAGY I. 1966: Apátvarasd (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HETÉNYI R., HÁMOR G., NAGY I. 1966: Apátvarasd (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. FÖLDI M., NAGY E., HÁMOR G., HETÉNYI R. 1966: Hosszúhetény-Dél (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. FÖLDI M., NAGY E., HÁMOR G., HETÉNYI R. 1966: Hosszúhetény-Dél (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G., NAGY E., FÖLDI M. 1966: Pécs Meszes (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G., NAGY E., FÖLDI M. 1966: Pécs Meszes (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G., HETÉNYI R., NAGY I. 1966: Pécsvárad (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G., HETÉNYI R., NAGY I. 1966: Pécsvárad (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. NAGY E., HÁMOR G., FÖLDI M. 1966: Pécs Vasas (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. NAGY E., HÁMOR G., FÖLDI M. 1966: Pécs Vasas (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G., FÖLDI M. 1972: Hird (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G., NAGY E., FÖLDI M. 1972: Nagymányok (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G., NAGY E., FÖLDI M. 1972: Nagymányok (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G. 1973: Bonyhád (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G. 1973: Bonyhád (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. NAGY E., HÁMOR G. 1973: Mánfa (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. NAGY E., HÁMOR G. 1973: Mánfa (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G. 1974: Kisbattyán (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G. 1974: Kisbattyán (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G. (szerk.), CZAKÓ T., JANKOVICH I., SIPOSS Z., SZENTES GY. 1974: Nógrád Cserhát kutatási terület földtani térképe 1:50 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G., FÖLDI M., BILIK I., HETÉNYI R., NAGY I. 1974: Magyaregregy (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G., FÖLDI M., BILIK I., HETÉNYI R., NAGY I. 1974: Magyaregregy (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. NAGY I., HÁMOR G., HETÉNYI R., BILIK I., FÖLDI M. 1975: Kisújbánya (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. NAGY I., HÁMOR G., HETÉNYI R., BILIK I., FÖLDI M. 1975: Kisújbánya (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. FÖLDI M., HETÉNYI R., NAGY I., BILIK I., HÁMOR G. 1976: Hosszúhetény-Észak (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. FÖLDI M., HETÉNYI R., NAGY I., BILIK I., HÁMOR G. 1976: Hosszúhetény-Észak (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HETÉNYI R., FÖLDI M., HÁMOR G., BILIK I. 1976: Mecseknádasd (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HETÉNYI R., FÖLDI M., HÁMOR G., BILIK I. 1976: Mecseknádasd (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
12 Nekrológ HETÉNYI R., FÖLDI M., HÁMOR G., NAGY I., BILIK I. JANTSKY B. 1976: Ófalu (A Mecsek hegység földtani térképe). Észlelési térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HETÉNYI R., FÖLDI M., HÁMOR G., NAGY I., BILIK I. JANTSKY B. 1976: Ófalu (A Mecsek hegység földtani térképe). Földtani térkép 1:10 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HETÉNYI R., HÁMOR G., FÖLDI M., NAGY I., NAGY E., BILIK I. 1982: A Keleti-Mecsek földtani térképe 1:25 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. FÜLÖP J. (főszerk.), HÁMOR G., JÁMBOR Á., RÓNAI A., NAGY E., CSÁSZÁR G., HETÉNYI R., H. DEÁK M., GYARMATI P. 1984: Magyarország földtani térképe 1:500 000 (magyar, angol és plasztikdombor változat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. FÜLÖP J., DANK V. (főszerk.), BARABÁS A., BARDÓCZ B., BREZSNYÁNSZKY K., CSÁSZÁR G., HAAS J., HÁMOR G., JÁMBOR Á., SZ. KILÉNYI É., NAGY E., RUMPLER J., SZEDERKÉNYI T., VÖLGYI L. 1987: Magyarország földtani térképe a kaniozoikum elhagyásával 1:500 000 (magyar és plasztikdombor változat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. BÉRCZI I., HÁMOR G., HALMAI J. 1989: A magyarországi alsó, középső és felsőmiocén ősföldrajzi térképei. In: PÉCSI M. (főszerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza (National Atlas of Hungary). Kartográfiai Vállalat, Budapest, p. 41. A, B tábla. HÁMOR G. (ed. in chief), STEININGER, F.F., KOJUMDGIEVA, E., CICHA, I., VASS, D., BARTHELT, D., HALMAI, J., BOCCALETTI, M., GELATI, R., MORATTI, G., SLACZKA, A., MARINESCU, FL., BERGER, J. P., BABAK, E. V., GONCHAROVA, I. A., ILVINA, L. B., NEVESSKAJA, L. A., PARAMANOVA, N. P., POPOV, S. V., EREMIJA, M., MARINOVICH. D. (ed.). 1989: Neogene Palaeogeographic Atlas of Central and Eastern Europe 1:3 mill. Map. No. 1 7. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. DANK V., FÜLÖP J. (főszerk.), ÁDÁM O., BARABÁS A., BARDÓCZ B., BÉRCZI I., BREZSNYÁNSZKY K., CSÁSZÁR G., HAAS J., HÁMOR G., HORVÁTH F., JÁMBOR Á., KASSAI M., NAGY E., POGÁCSÁS GY., RÁNER G., RUMPLER J., SÍKHEGYI F., SZEDERKÉNYI T., VÖLGYI L., ZELENKA T. 1990: Magyarország szerkezetföldtani térképe 1:500 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G. 1997: A Kárpát medence miocén ősföldrajzi és fáciestérképei. Magyarország Földtani Atlasza 19. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR, G. 1997: Miocene palaeogeographic and facies maps of the Carpathian Basin (I III). Geological Atlas of Hungary, 19. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G. 1999: A Kárpát medence neogén ősföldrajzi térképei 1:7 500 000. In: Magyarország Atlasza. Cartographia Kft., Budapest, p. 24. HÁMOR G. 1999: Közép- és Kelet-Európa ősföldrajzi képe a miocén idején 1:25 000 000. In: Magyarország Atlasza. Cartographia Kft., Budapest, p. 24. Térképmagyarázók FORGÓ L., FÖLDI M., HÁMOR G., NAGY E. 1966: Pécs Meszes (Földtani alapadatok a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000- es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 199 p. NAGY E., HÁMOR G. 1966: Pécsbányatelep (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 56 p. FÖLDI M., NAGY E., HÁMOR G., HETÉNYI R. 1967: Hosszúhetény-D (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 66 p. HÁMOR G., HETÉNYI R., NAGY I. 1967: Pécsvárad (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 57 p. NAGY E., HÁMOR G., FÖLDI M. 1967: Pécs Vasas (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 38 p. HÁMOR G., FÖLDI M. 1968: Hird (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 35 p. HÁMOR G., HETÉNYI R., NAGY I. 1968: Pécsvárad (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 57 p. HÁMOR G., NAGY E., FÖLDI M. 1968: Nagymányok (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 40 p. HÁMOR G., NAGY E., FÖLDI M. 1968: Pécs Meszes (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 54 p. HETÉNYI R., HÁMOR G., NAGY I. 1968: Apátvarasd (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 55 p. HETÉNYI R., HÁMOR G., NAGY I. 1969: Pécsvárad (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 303 p. HÁMOR G., FÖLDI M., BILIK I., HETÉNYI R., NAGY I. 1974: Magyaregregy (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000- es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 51 p. HÁMOR G. 1975: Bonyhád (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 30 p. HETÉNYI R., FÖLDI M., HÁMOR G., BILIK I. 1976: Mecseknádasd (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 38 p. HETÉNYI R., FÖLDI M., HÁMOR G., NAGY I., BILIK I., JANTSKY B. 1976: Ófalu (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 74 p. FÖLDI M., HETÉNYI R., NAGY I., BILIK I., HÁMOR G. 1977: Hosszúhetény-É (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 71 p.
Nekrológ 13 BILIK I., HÁMOR G., HETÉNYI R., NAGY I. 1978: Kisbattyán (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 82 p. NAGY I., HÁMOR G., HETÉNYI R., BILIK I., FÖLDI M. 1978: Kisújbánya (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 88 p. NAGY E., HÁMOR G. 1979: Mánfa (Magyarázó a Mecsek hegység Földtani Térképsorozatához 1:10 000-es sorozat). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 30 p. HAAS J. (szerk.), BALOGH K., KOVÁCS S., ÁRKAI P., CSÁSZÁR G., SZEDERKÉNYI T., VÖLGYI L., HÁMOR G., SZENTGYÖRGYI K., SÍKHEGYI F., MÁRTONNÉ SZALAI E. 1993: Neogén szerkezetalakulás. A szerkezetalakulás összefoglalása (Magyarázó Magyarország Földtani Atlasza térképsorozat Kainozoos medencealjzat és tektonikai térképe térképváltozataihoz). Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HAAS J., HÁMOR G. 1996: A szerkezetfejlődés összefoglalása. The history of structural evolution. In: HAAS J. (szerk.): Magyarázó Magyarország földtani térképe a kainozoikum elhagyásával és Magyarország szerkezetföldtani térképe 1:500 000 térképlapokhoz. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 145 146, 173 181. HÁMOR, G. 1997: Neogene evolutionary, palaeogeographic and facies model of the Pannonian Basin with lithostratigraphic units. In: Geological Atlas of Hungary. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G. 1997: A Pannon medence neogén fejlődéstörténeti, ősföldrajzi és fáciesmodellje, biosztratigráfiai egységekkel. In: Magyarország Földtani Atlasza 19. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR G. 1997: A Pannon medence neogén ősföldrajzi és fáciesmodellje, litosztratigráfiai egységekkel. In: Magyarország Földtani Atlasza 19. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. KORPÁS L. (szerk.), CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E., HÁMOR G., ÓDOR L., HORVÁTH I., FÜGEDI U., HARANGI Sz. 1998: Magyarázó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység földtani térképéhez 1:50 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 179 p. HÁMOR G. 2001: A Kárpát-medence miocén ősföldrajza. Magyarázó a Kárpát-medence miocén ősföldrajzi és fáciestérképéhez 1:3 000 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 67 p. HÁMOR, G. 2001: Miocén palaeogeography of the Carpathian Basin. Explanatory notes to the Miocene palaeogeographic maps of the Carpathian basin 1:3 000 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 70 p. HÁMOR G., LANTOS M. 2001: A Kárpát-medence neogén kronosztratigráfiai korrelációja és a magyarországi magnetosztratigráfiai skála. In: HÁMOR G.: A Kárpát-medence miocén ősföldrajza, Magyarázó a Kárpát-medence miocén ősföldrajzi és fáciestérképéhez VII. táblázat. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR, G., LANTOS, M. 2001: Neogene chronostratigraphic correlation of the Carpathian Basin and the Hungarian magnetostratigraphic scale. Explanatory notes to the Miocene palaeogeographic maps of the Carpathian basin 1:3 000 000. Appendix VII. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Kongresszusi kiadványok, kirándulásvezetők HÁMOR G., JÁMBOR Á. 1964: A DNy-magyarországi miocén. I. Magyar Jugoszláv Geológus Találkozó kirándulásvezetője (magyar és szerbhorvát). Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 39 47. HÁMOR, G. 1966: Das Miozän des Mecsek-Gebirges (SW-Ungarn). International Union of Geological Sciences Commission on Stratigraphy, Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy. Proceedings of the third session in Bern 1964. Leiden (Brill, E. J.), pp. 212 215. BÁLDI T., HÁMOR G., JÁMBOR Á., KÓKAY J. 1969: Földtani kirándulások magyarországi neogén területeken. Neogén Kollokvium kirándulásvezetője (német, orosz, angol). Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, 58 p. HÁMOR, G., JÁMBOR, Á. 1969: Das Mittlere Miozän Ungarns. Kolloquium über das Neogén. Verhandlungen der Plenar- und Sektionssitzungen. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest. HÁMOR, G. 1975: Correlation de Néogene de la Paratethys Centrale. VI. Congress of Regional Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy. Geological Survey Prague, pp. 5 33. HÁMOR, G. 1975: The Lower and Middle Miocene of Hungary. Guide for the excursion in the Egerien and Neogene areas of Hungary. VI. Congress of Regional Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy Excursion D. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 5 9. HÁMOR, G. 1979: Entwicklungsgeschichte, Paläogeographie und tektonische Phasen des Badeniens in Ungarn. Materialü XI. Kongressza Karpato Balkanszkoj Geologicseszkoj Asszociacii. Neogen. Naukova dümka, Kiev 1977. HÁMOR, G. 1979: O formacii Becske (egerien) i jejo znacsenyii dlja provedenija granyicü mezsdu oligocenom i miocenom. Materialü XI. Kongressza Karpato Balkanszkoj Geologicseszkoj Asszociacii. Neogen. Naukova dümka, Kiev 1977. HÁMOR, G. 1979: Vozmozsnosztyi tektonicseszkoj ocenki paleogeograficseszkih dannüh. Materiali XI. Kongressza Karpato Balkanszkoj Geologicseszkoj asszociacii. Kiev, 1977, pp. 158 159. HÁMOR, G., RAVASZ BARANYAI, L., BALOGH, K., ÁRVA SOÓS, E. 1979: K/Ar dating of Miocene pyroclastic rocks in Hungary. VIIth International Congress of Mediterranean Neogene Athens, 27 September 2 Oktober 1979. Annales Géologiques des Pays Helléniques, Hors Série, Fasc. II, pp. 491 500. CSÁSZÁR, G., HAAS, J., HALMAI, J., HÁMOR, G., KORPÁS, L. 1980: The Role of Middle and Late Alpine Tectonic Phases in Hungary s geological history. 26 e Congres Geologique International, Paris, Abstract 1, p. 329. HÁMOR, G. 1980: The age of Neogene Tectonic Phases in the Paratethys Realm. 26 e Congres Geologique International, Paris, Abstract 1, p. 348. CSÁSZÁR, G., HAAS, J., HALMAI, J., HÁMOR, G., KORPÁS, L. 1981: The Role of Tectonic Phases in Hungary s Geological History. Carpatho Balkán Geological Association. Abstracts of the 12th Congress of Carpatho Balkan Geological Association, Bucarest, p. 122.
14 Nekrológ HÁMOR G. 1981: Magyarország szerkezetének és földtörténetének vázlata. In: JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország molassz képződményei. A szocialista országok Tudományos Akadémiái IX. p.k. 3.3. Munkacsoportjának magyarországi ülése alkalmából. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 9 13. HÁMOR G. 1981: A molassz képződmények terepi bemutatása. In: JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország molassz képződményei. A szocialista országok Tudományos Akadémiái IX. p.k. 3.3. Munkacsoportjának magyarországi ülése alkalmából. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 119 130, 172 177. HÁMOR, G. 1981: Outlines of geological structure and evolution of Hungary: Miocene. Excursion Guide of molasse formation in Hungary. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 9 13. HÁMOR, G., JÁMBOR, Á., RAVASZ BARANYAI, L., ÁRVA SOÓS, E., BALOGH, K. 1981: K/Ar dating of miocene acidic and intermediate piroclastics and lava rocks in Hungary. Abstracts of the 12th Congress of Carpatho Balkan Geological Association, Bucarest, 598 599. HÁMOR G., SZENTGYÖRGYI K. 1981: Miocén. In: JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország molassz képződményei. A szocialista országok Tudományos Akadémiái IX. p.k. 3.3. Munkacsoportjának magyarországi ülése alkalmából. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 41 54. BÉRCZI, I., HÁMOR, G. JÁMBOR, Á., SZENTGYÖRGYI, K. 1982: Characteristics of Neogene sedimentation in the Pannonian Basin. Evolution of extensional basins within regions of compression, with emphasis on the intra Carpathians. Workshop, Discussions Meeting at Veszprém, Hungary, 20 26 June, 1982. Veszprém Committee of the Hungarian Academy of Sciences. HÁMOR, G. 1982: Erläuterungen zu lithotektonischen Profilen der neogenen Molasse in Nordungarn und in der Grossen Ungarischen Tiefebene (Annex 14 15). Veröffentlichungen Zentralinstitut physic der Erde Academie der Wisenchaften DDR. Postdam, 1982. 66, pp. 147 153. HÁMOR, G. 1984: Paleogeographic reconstruction of Neogene plate movements in the Paratethyan realm. 2th International Geological Congress. Izdatyelsztvo Nauka, Moscow, Abstracts 01, p. 62. HÁMOR, G., BÁLDI, T., BOHN HAVAS, M., HABLY, L., HALMAI, J., HAJÓS, M., KÓKAY, J., KORDOS, L., KORECZ LAKY, I., NAGY, ESZTER, NAGYMAROSY, A., VÖLGYI, L. 1985: The biostratigraphy of the Hungarian miocene. Abstracts VIII.th Congress of the Regional Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy Symposium on European Late Cenozoic Mineral Resources (Regional Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy), 15 22 Sept. 1985. Budapest. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 252 256. HÁMOR, G., HALMAI, J., JÁMBOR, Á. 1985: Neogene evolution of the Hungarian Tertiary basins. The evolution of the European lithosphere. 4th Meeting of European Geological Societies, Edinburg, Abstracts, pp. 36 37. HÁMOR, G., JÁMBOR, Á. 1985: North Hungarian core depository of the Hungarian Geological Institute Rákóczibánya telep. In: Geodynamic evolution of intramontane basins. Neogene stratigraphy in Northern Hungary and in Budapest. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. HÁMOR, G., JÁMBOR, Á., LANTOS, M., RÓNAI, A., ELSTON, D. P. 1985: Magnetostratigraphic correlations of some Neogene strata of the Pannonian Basin, Hungary. Abstracts VIII.th Congress of the Regional Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy 15 22 Sept. 1985. Budapest. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 257 p. HÁMOR, G., KORDOS, L., BARTKÓ, L. 1985: Palaeoenvironment of Ipolytarnóc. Excursion Guide VIIIth Regional Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy Congress,. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 32 p. HÁMOR, G., RAVASZ BARANYAI, L., HALMAI, J., BALOGH, K., ÁRVA SOÓS, E. 1985: Dating of Miocene acidic and intermediate volcanic activiti in Hungary. Abstracts VIII.th Congress of the Regional Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy 15 22 Sept. 1985. Budapest. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 258 260. HÁMOR G., HALMAI J. 1987: A mediterrán neogén rétegtan regionális bizottságának (Regional Committee on Mediterranean Neogene Stratigraphy) VIII. kongresszusa (Budapest, 1985. szept. 15 22.) Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1985-ről, pp. 29 55. HÁMOR, G., HALMAI, J. 1990: Neogene Palaeogeographic Atlas of Central and Eastern Europe. RCMNS IX. Congress, Barcelona. Abstracts 171 172. DANK, V., HÁMOR, G., ERDÉLYI, Á., TANÁCS, J. 1991: Utilizable mineral resources in Hungary. Academic conferences 62. Department of Natural and Mathematical Sciences 4, Serbian Academy of Sciences and Arts, Beograd, pp. 331 338. HÁMOR G. 1993: A 29. Nemzetközi Földtani Kongresszus (Kyoto, Japán). Földtani Közlöny 123 (1), pp. 121 122. HAAS J., HÁMOR G., KOVÁCS S., SZEDERKÉNYI T. 1996: A Pannon régió fanerozoos fejlődéstörténete. Abstracts Hungeo 96, Magyar Földtudományi Szakemberek Világtalálkozója, Budapest, 1996. HAAS, J., HÁMOR, G., KOVÁCS, T., SZEDERKÉNYI, T. 1996: Phanerozoic evolution of the Pannonian Region. Abstracts 30th International Geological Congress, H 1 69 05086 4029, pp. 1 3. HAAS, J., KOVÁCS, S., HÁMOR, G., SZEDERKÉNYI, T. 1996: Structural evolution of the Pannonioan Region in the last 500 million years. Abstracts IAG European Regional Geomorphological Conference Hungary, Budapest, p. 45. HÁMOR, G., HALMAI, J. 1998: The Miocene of the Carpathian Basin; new palaeogeographic and stratigraphic results. Abstracts Carpathian Balkan Geological Association XVI. Congress Austria, Vienna, p. 201. HÁMOR, G., BÉRCZI, I. 1999: Common issues of Neogene palaeogeographic models and petroleum systems. Working material of II. International Symposion on Petroleum Geology, Zagreb, pp. 125 133. Tudományszervezési cikkek HÁMOR G. 1969: A földtani térképezés helyzete és feladatai a Magyar Állami Földtani Intézetben. Földtani Kutatás 12 (1), 7 13. HÁMOR G. 1972: Miocén. In: Tudományos eredmények a rétegtan területén 1971-ben. MTA Földtani Tudományos Bizottsága, 31 45. HÁMOR G. 1973: Előszó. A Magyarhoni Földtani Társulat 1973. évi Jubileumi Vándorgyűlése, Esztergom, május 24 25. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 3 4.
Nekrológ 15 HÁMOR G. 1973: Főtitkári beszámoló. Földtani Közlöny 103 (2), 95 100. HÁMOR G. 1976: Főtitkári beszámoló. Földtani Közlöny 106 (4), 339 345. HÁMOR G. 1977: Főtitkári beszámoló. Földtani Közlöny 107 (4), pp. 249 255. HÁMOR G. 1978: Főtitkári beszámoló a MFT 1978. évi tisztújító Közgyűlésén. Földtani Közlöny 108 (4), pp. 404 412. HÁMOR G. 1979: Főtitkári beszámoló. Földtani Közlöny 109 (3 4), pp. 327 330. HÁMOR G. 1980: Főtitkári beszámoló. Földtani Közlöny 110 (3 4), pp. 315 319. HÁMOR G. 1981: Főtitkári beszámoló. Földtani Közlöny 111 (3 4), pp. 399 406. HÁMOR G. 1981: A Magyar Állami Földtani Intézet eredményei és feladatai az ország földtani kutatásában. Földtani Kutatás 14 (3), pp. 39 41. HÁMOR G. 1981: Új feladatok előtt. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1979-ről, pp. 9 12. HÁMOR G. 1982: A földtani alap- és előkutatások jelentősége a földtani természeti erőforrások feltárásában. MTA X. Osztályának Közleményei 15 (1 2), pp. 123 129. HÁMOR G. 1982: A Magyar Állami Földtani Intézet 1980. évi eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról, pp. 9 16. HÁMOR G. 1983: A Magyar Állami Földtani Intézet 1981. évi kutatási eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 7 13. HÁMOR G. 1984: A Magyar Állami Földtani Intézet 1982. évi munkája. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1982-ről, pp. 9 13. HÁMOR G. 1985: Elnöki megnyitó. Földtani Kutatás 28 (1 2), pp. 9 10. HÁMOR, G. 1985: Preface In: HÁLA, J.: Neogene mineral resources in the Carpathian Basin. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 5 6. HÁMOR G. 1986: A Magyar Állami Földtani Intézet VI. ötéves tervi eredményei. Földtani Kutatás 29, pp. 67 69. HÁMOR G. 1987: Elnöki megnyitó. Földtani Közlöny 117 (4), pp. 333 336. HÁMOR G. 1987: Feladatainkat teljesítettük. Igazgatói jelentés a MÁFI VI. ötéves tervi (1981 85) feladatairól. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1985-ről, pp. 7 28. HÁMOR G. 1989: Elnöki megnyitó a Magyarhoni Földtani Társulat 1989. évi közgyűlésén. Földtani Közlöny 119 (4), pp. 331 336. HÁMOR G. 1990: Az alkalmazottföldtan új feladatai a Magyar Állami Földtani Intézetben. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1988-ról, pp. 7 11. HÁMOR G. 1991: A földtani kutatás állami feladatai és a Magyar Állami Földtani Intézet kutatási koncepciói. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1989-ről, pp. 7 16. HÁMOR G. 1992: Igazgatói jelentés az 1989 90 évről. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1990-ről, pp. 7 18. HÁMOR G. 1994: A Magyar Állami Földtani Intézet feladatai, működése és eredményei 1949 1991 között. 125 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Tanulmányok. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 21 36. HÁMOR G. 1994: Negyven év reményei és kudarcai. Szószóló 1994. VII (7 8), p. 4. HÁMOR, G. 1994: Tasks, activity and results of the Hungarian Geological Survey between 1949 and 1991. 125 years Hungarian Geological Survey. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, pp. 25 40. HÁMOR G. 1995: Fülöp József (Bük, 1927. január 20. Budapest, 1994. április 13.). Földtani Közlöny 125 (1 2), pp. 3 18. HÁMOR G. 1995: Fülöp József (1927 1994). Magyar Tudomány 1995 (5), pp. 610 613. HÁMOR, G. 1995: Geologist József Fülöp. Acta Geologica Hungarica 37 (1 2), pp. 1 15. HÁMOR G. 1997: Fülöp József életének és munkásságának kronológiája. In: HAAS J. (szerk.): Fülöp József emlékkönyv. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 11 12. HÁMOR G. 1997: Fülöp József geológus emlékére. In: HAAS J. (szerk.): Fülöp József emlékkönyv. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 13 17. HÁMOR G. 1997: A településfejlesztés paleogeográfiai, prognosztikai alapjai. Absztrakt. A geokörnyezet szerepe a területfejlesztéstől a településrendezésig tudományos konferencia kiadványa, Szeged, p. 29. HÁMOR G. 2002: Vadász Elemér üzenete a mának. Vadász Elemér emlékkonferencia, Székesfehérvár, 2000. nov. 10. Magyar Alumíniumipari Múzeum, Székesfehérvár, pp. 34 37. HÁMOR G. 2003: Kéri János emlékére. Földtani Közlöny 133 (4), pp. 585 592. Szabadalmak BARTA L., FEHÉR L., HÁMOR G., KASZA J., VÁMOS GY., FORGÓ L., KERESZTÚRI J., RÓSA G., TILKY P. 1987: Beágyazó habarcs hulladékok, különösen radioaktív hulladékok elhelyezésére. M.K. Országos Találmányi Hivatal (lajstromszám 203066). FEHÉR L., HÁMOR G., KASZA J., FORGÓ L., RÓSA G., SALLAI L., TILKY P. 1987: Eljárás és adszorpciós tartály radioaktív szennyvizek, különösen nagy dózisintenzitású szennyvizek dóziscsökkentésére. M.K. Országos Találmányi Hivatal (lajstromszám 202999). FEHÉR L., HÁMOR G., KASZA J., TOKAI G., FORGÓ L., MEGYERY G. 1987: Eljárás vizek, különösen radioaktív szennyezettségű vizek tisztítására szolgáló szorbensek előállítására. M.K. Országos Találmányi Hivatal (lajstromszám 204231). Népszerűsítő cikkek, videók HÁMOR G. 1961: Magyarország hasznosítható ásványi kincsei. Munkásakadémiai előadásanyag, 1. Bányász sorozat 1. TIT kiadása, Budapest, pp. 1 17. HÁMOR G. 1980: A Kárpátok felgyűrődésének kora Magyarországon. Fejezetek Magyarország geológiájából. A TIT és Természettudományi Stúdió kiadása, Budapest, pp. 122 135.
16 Nekrológ HÁMOR G. 1981: Rozlozsnik Pál emlékülés, elnöki megnyító. MTA X. Oszt. Közleményei 14 (2 4), pp. 327 329. HÁMOR G. 1982: Vitális István szobránál. Földtani Közlöny 12 (2), pp. 185 188. HÁMOR G. 1985: A magyarországi miocén. Videofilm, Magyar Állami Földtani Intézet Stúdió (28 ). HÁMOR G., HAAS J. 1995: A tatai Kálváriadomb természetvédelmi területe. Videofilm, ELTE Módszertani Stúdió (24 ). HÁMOR G. 2000: A geológiai szaknyelv kialakulása. Videofilm, Duna TV (22 ). Fontosabb kéziratok HÁMOR G. 1959: A Hidasi barnakőszén terület. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G. 1959: Miocén korú hasznosítható nyersanyagok kutatásának múltja és jövője a Mecsek-hegység területén. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G. 1967: A mecseki miocén rétegtani beosztásának fejlődése. Mecseki Ércbányák Vállalat, Mecsekérc Környezetvédelmi Rt., Pécs. FÜLÖP J., HÁMOR G. 1970: A Börzsöny hegység átfogó földtani vizsgálatának programja nemes- és színesfém érctelepek feltárásainak megalapozása érdekében. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G. 1970: Összefoglaló földtani kutatási jelentés a Mázai riolittufa kutatásról. Pécsi Bányakapitányság, Pécs. HÁMOR G., FORGÓ L., NAGYVÁRADI Á. 1970: A Szászvár Magyaregregy közötti terület riolittufa képződményeinek kutatási terve. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G. 1971: Püspökszilágy összefoglaló földtani, hidrogeológiai, műszaki-földtani leírása, különös tekintettel izotóptemető létesítésének lehetőségére. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G., HETÉNYI R., NAGY I. 1971: Villányi hg. nemesépítőkő kutatási program. I III. kötet. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G., NAGY G., GYARMATI P., NAGY B. 1972: Jelentés a Börzsöny hegység 1971 1973. évi komplex földtani ércföldtani kutatásáról. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. NÉMEDI VARGA Z., SOMOS L., LÉDECZI E., CSALAGOVITS I., VÁRSZEGI K.-NÉ, VADÁSZ E., HÁMOR G., ORAVECZ J. 1972: A Pécs 7. sz. kutatófúrás (Lámpásvölgy) földtani kiértékelése. Pécsi Bányakapitányság, Pécs. HÁMOR G. 1975: Cserháti bentonitok és bentonitos agyagok prognózisa. Miskolci Bányakapitányság, Salgótarján. HÁMOR G., SZENTES F. 1975: 1:25 000-50 000-es térképezési utasítás. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G., JUHÁSZ A. 1977: Borsodi miocén barnakőszén produktivitási és ismeretességi térképei. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G., MADAI L., GAÁL CS.-NÉ 1977: Északmagyarország-i lignitterületek produktivitási és ismeretességi térképei. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G., MADAI L., GODA L. 1977: Nyugatmagyarország-i lignitterületek produktivitási és ismeretességi térképe. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G., JÁMBOR Á. 1978: A KGST tagországok barnakőszén és lignit reménybeli területeinek térképei, gazdasági értékelésük. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár,Budapest. HÁMOR G. 1979: A MÁFI VI. ötéves terve. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. HÁMOR G. 1979: Magyarországi barnakőszén és lignitterületek prognózisa. Miskolci Bányakapitányság, Salgótarján. HÁMOR G., KORDOS L. 1979: Zárókutatás a Rudabánya-i prehominida lelőhely és a Borsodi medence ősföldrajzi rekonstrukciójáról. Magyar Állami Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattár, Budapest. NÉMEDI VARGA Z., HÁMOR G., KOVÁCS F., FUCHS P., JENEINÉ JAMBRIK R., HAJDÚNÉ MOLNÁR K., VEREBÉLYI K. 1979: Máza Dél Váralja Dél-i feketekőszénterület földtani kutatási jelentése. Előkutatási fázis. Pécsi Szénbányák, Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt., Pécs. RADICS S., MOYZES A., HÁMOR G. 1979: A Paksi atomerőmű prognosztikus radioaktív hulladéklerakó helyeinek környezetföldtani vizsgálata Magyaregregy, Püspökszilágy, Bátaapáti térségében. I II. kötet. Pécsi Bányakapitányság, Pécs. (Hámor Géza saját publikációs listája és egyéb adatok alapján összeállította Jámbor Áron 2007-ben.)
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2006 17 A múlt a jövő kulcsa 2007. január elsején a Magyar Geológiai Szolgálat jogutódként beleolvadt az újonnan létrehozott Magyar Bányászati és Földtani Hivatalba. A Magyar Állami Földtani Intézet, és testvérintézménye, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet megmaradt részben önálló gazdálkodású, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozó kutatóintézetnek. A két kutatóintézet közreműködik a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal állami földtani feladatainak ellátásában. 2007. januárjának utolsó napjaiban, amikor már közel egy hónapja megszűnt dr. Brezsnyánszky Károly két cikluson átívelő eredményes igazgatói megbízatása, és pályázat útján 2012. december 28-ig új igazgató vehette át a magyar földtan vezérhajójának irányítását, új kihívásokra, új válaszokat kell adni. A Magyar Állami Földtani Intézet 2007. évi kiadásainak mindössze 30 35%-át támogatja az állami költségvetés, a többit meg kell termelni önmagunknak, azért, hogy legyen munkahelyünk, azért, hogy saját palotánkban, a székesfőváros által adományozott telken, és a felerészben Semsey Andor támogatásával, Lechner Ödön zseniális tervei alapján felépített, kiemelt jelentőségű műemléképületben dolgozhassunk, és legfőképpen azért, hogy megteremtsük mindazokat a tudományos alapokat, amelyek nélkül nem létezhetne magyar földtan. A kihívás nem új, évek alatt érlelődött, és az állandó változás, az evolúció kölcsönhatásrendszereinek eredményeként már kikristályosodott, hogy az Intézet jövőjét a földtani térképezésből és alapkutatásból származó új eredményekre alapuló földtani térmodell, az egyre inkább veszélyeztetett ivóvíz tér- és időbeli mozgását követő hidrogeológia, az európai közösség harmonizációjával összefüggő kényszerek, az ember-környezet kölcsönhatás sokrétű, szakterületünket és annak messze nyúló csápjait érintő kutatások fogják megalapozni. Informatikai rendszerünk, akkreditált laboratóriumunk, országos szakmai könyvtárunk és múzeumunk nélkül mindez nem lenne megvalósítható. Egy év múlva meglátjuk, hogy mennyire tudtuk használni a múlt ajtaját nyitva hagyó és a jövő új kapuját kinyitó kulcsot. Budapest, 2007. január 31. Jó szerencsét! Dr. Kordos László igazgató
A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2006 19 Igazgatói beszámoló a Magyar Állami Földtani Intézet 2006. évi tevékenységéről BREZSNYÁNSZKY KÁROLY igazgató Bevezetés Az intézet 2006. évi feladatait, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2004 2006. évekre szóló, a Földtani Tanács által jóváhagyott középtávú kutatási programja alapján végeztük. A középtávú program A földtani környezet kutatása, védelme és hasznosítása címet viseli, ami a társadalmi igények minél szélesebb körű kielégítésére irányuló törekvésünket tükrözi. A középtávú program keretében újra definiáltuk az intézet évszázadot meghaladó hagyományain alapuló, és a korszerű igényekhez alkalmazkodó stratégiai céljait. A stratégiai célok, a már említett társadalmi, nemzetgazdasági igények kielégítése mellett, a hazai és nemzetközi környezetbe helyezett kutatás minőségének fenntartására, az eredmények közkinccsé tételére helyezi a fő súlyt. A 2006. év a kutatási program befejező éve volt, a témák túlnyomó része lezárult. A középtávú program tartalmával összhangban a beszámoló a teljes intézeti tevékenységet, alap- és alkalmazott kutatási, közszolgálati feladatainkat, és az intézet irányítására, működőképességének fenntartására irányuló tevékenységünket tartalmazza. A feladatok finanszírozása alapvetően négy forrásból, az állami költségvetésből, állami alapok célelőirányzataiból, pályázatokból, valamint külső szerződéses bevételekből történt. Az intézet szervezeti rendjén, főosztály- és osztályszerkezetén nem változtattunk, az elmúlt évek igazolták a szervezet működőképességét. A személyi állomány központi intézkedések következtében kényszerűen csökkent, év végére el kellett érnünk a 134 fő engedélyezett létszámot. A feladatok sokrétűsége és volumene továbbra is jól koordinált, feszített tempójú munkavégzést igényelt valamennyi munkatársunktól. A Magyar Állami Földtani Intézet 2006-ban, fennállásának 137. évében teljesítette kutatási feladatait. Az éves tervébe foglaltaktól, az év közben felmerült nagy volumenű, az EU Víz Keretirányelvhez kapcsolódó célfeladatok (felszínalatti víztestek földtani jellemzése) végzése miatt bizonyos mértékben el kellett térni. A hároméves, témaösszegző jelentések elkészítése 2007 első negyedévének végére tolódott át. A körültekintő gazdálkodásnak köszönhetően a pénzügyi egyensúlyt sikerült megőrizni, annak ellenére, hogy év közben súlyos megszorító, a költségvetési támogatás csökkentésével járó intézkedéseket szenvedtünk el. Kiadásaink a bevétel szintje alatt maradtak, nincsenek köztartozásaink. A költségvetési feladatok teljesítésének feltételrendszerét is részben a külső szerződéses bevételből teremtettük meg. Legjelentősebb szerződéses partnereink az elmúlt évben a Mecsekérc Zrt. és az ETV-Erőterv Zrt. (közvetve a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht.), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium voltak. Komoly sikernek tekintjük a következő két év bevételei szempontjából is, hogy a Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata című pályázatunk az Interreg Közösségi Kezdeményezés Programok keretében támogatást kapott. A földtani környezet megismerését célzó kutatásaink súlyponti területe továbbra is a Dél-Dunántúl volt, ahol egy, több évre kiterjedő állami program, a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére irányuló földtani kutatásban láttunk el meghatározott feladatokat. Részben ezekhez a kutatásokhoz kapcsolódik a Medenceanalízis és a Tektonikai osztály tevékenysége, de összegző értékelések születtek az alföldi pannóniai képződmények szekvenciasztratigráfiai, és a Körös-medence késő-pleisztocén holocén környezetváltozásainak vizsgálataiból.
20 BREZSNYÁNSZKY KÁROLY Földtani térképezési programunk keretében lezárás előtt áll a Vértes tájegységi földtani térképe és a hozzá tartozó térképmagyarázó kézirata. Folytatódott a térképi adatbázisok építése, a medencealjzat és az 1:250 000-es országos földtani térkép szerkesztése. Mindkét termék lényeges hozzájárulás lesz Magyarország földtani térmodellje megalkotásához. A földtani környezet védelmét és hasznosítását szolgáló kutatásainkat részben a környezetföldtan, az agrogeológia, a környezet-geokémia és a természetvédelem területén, másrészt egyes régiók komplex földtani potenciáljának megállapítása terén folytattuk. Program szerint befejeződött a régiókutatás, egy-egy tervezési-statisztikai régió ásványinyersanyag-potenciáljára vonatkozó adatbázisok és térképek elkészítésével. A területfejlesztési, területrendezési tevékenység támogatása érdekében a kialakított és bevált módszerek segítségével Budapest egyes kerületei (III. és VII.) környezeti állapotának a felmérését végeztük el. Továbbra is nagy jelentősége volt a vízföldtani kutatásoknak. Vízminőség-védelmi, ivóvíz-ellátási szempontú kutatásokat és modellezést végeztünk a Dunántúli-középhegység és a tervezett radioaktív hulladéklerakók környezetében. Az Alföld 2004-ben befejezett koncepcionális hidrogeológiai modelljén alapulva elkészítettük a térség regionális rétegvíz-áramlási modelljét. Sikeresen elvégeztük feladatainkat a hazai talajvizek kémiai állapotfelmérésre irányuló nemzetközi PHARE-projektben. Folytattuk vízmegfigyelő hálózatunk üzemeltetését. Az országos térmodell egyes elemeinek elkészítésével vettünk részt az EU Víz Keretirányelv felszín alatti víztestekkel összefüggő feladatainak megoldásában. Közszolgálati tevékenységünk keretében egyrészt kutatási projektjeink anyagvizsgálati, informatikai, szakirodalmi és összehasonlító gyűjteményi igényeit elégítettük ki, másrészt eleget tettünk intézetünk nemzeti közintézményi jellegéből adódó információszolgáltatási kötelezettségeinknek. Jelentős új szerzeménye múzeumunknak a Torontói Egyetemmel közösen végzett egyhónapos rudabányai ásatáson előkerült, a 2000-ben felfedezett Rudapithecus Gabi nevű koponyájához tartozó alsó állkapocs, valamint a medencecsont-pár. Intézetünk fenntartotta és fejlesztette hazai és külföldi kapcsolatrendszerét. Fenntartottuk teljes jogú tagságunkat az EuroGeoSurveys szervezetében, az év végén lejárt az igazgató három éves tagsága a szervezet Executive Committee testületében. Különös figyelmet fordítottunk kétoldalú kapcsolatainkra a szomszédos országokkal, új alapokra helyeztük a Horvát Földtani Szolgálattal kapcsolatainkat, és együttműködési megállapodást írtunk alá a Cseh Földtani Szolgálattal. A 2006. év második fele intézményi átszervezés jegyében telt el. 2006. december 31-én kormányhatározat értelmében megszűnt a Magyar Geológiai Szolgálat, szerepét részben a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal vette át. A Magyar Állami Földtani Intézet megőrizte jogi, gazdálkodási, szakmai önállóságát, feladatainak, felügyeletének végleges megállapítása egy kormányhatározat értelmében 2007. június 30-ig várható. Miután 2006-ban lejárt az igazgató megbizatásának második ötéves ciklusa, a A Magyar Geológiai Szolgálat főigazgatója 2006. december 1-én pályázatot írt ki a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatói posztjára, amit a kinevezés értelmében 2006. december 28-tól Dr. Kordos László tölt be. A földtani környezet megismerését célzó kutatások Medenceanalízis A három éves kutatási ciklus végén, 2006-ban lezártuk a Pannon-medence mélymedencebeli pannóniai képződményeinek integrált sztratigráfiai vizsgálatát. A munka során az Alföldet behálózó regionális szelvények mentén végeztünk nagyléptékű, regionális vizsgálatokat, amelynek során elemeztük és értékeltük az alföldi pannóniai képződmények harmad- és negyedrendű szekvenciasztratigráfiai felépítését. Vizsgáltuk a szekvenciák üledékföldtani felépítését és a szekvenciahatárokon fellépő fáciesváltozások nyomait, megállapítottuk a szerkezeti változásokkal, valamint a Milanković-féle excentricitási klímaciklusokkal fennálló kapcsolatot. Az alföldi pannóniai s.l. képződmények mintáiból részletes mikromineralógiai vizsgálatokat is végeztünk. Több száz minta alapján meghatároztuk a különböző beszállítási irányból érkező homokok ásványtani összetétele változásának tendenciáit, a forráskőzetjelző ásványok elterjedését. Megállapítottuk, hogy a forrásterületekhez közelebb eső fúrásokban rendkívüli egyezés mutatkozott a nehézásvány-tartalom változása, és a szekvenciasztratigráfiai értelmezés között. Elsősorban a tektonikai mozgások által létrehozott harmadrendű szekvenciahatárokon ugrásszerűen változik az ásványos összetétel a medenceperemeken, míg a medencebelsőben ez a változás nem annyira jellegzetes. Kiegészítő vizsgálatokat, elemzéseket, elemzési eredmények értékelését végeztük az év folyamán a Körösmedence késő-pleisztocén holocén környezetváltozásainak vizsgálata téma záró szakaszában. Légifelvételek alapján, geofizikai vizsgálatokkal és sekélyfúrások mélyítésével kiegészítve vizsgáltuk Túrkeve térségében az ős-tisza egy felhagyott, korábban már feltérképezett nagy meanderét. A fúrások anyagán a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Paleomágneses Laboratóriumával közös módszertani kutatásként mágneses szuszceptibilitás méréseket végeztünk, kiértékelésük folyamatban van. Részletesen megmintáztuk a békéscsabai Wienerberger-téglagyár agyagfejtőjét is, az innen származó minták a fő mederzónák közötti egykori agyagos ártereket reprezentálják, így ezek mágneses paramétereinek értékei kiegészítő információt szolgáltatnak a különböző üledékképződési alkörnyezetek jellemzéséhez (egykori szellőzöttségi viszonyok, a vízzel borítottság mértéke).
Igazgatói beszámoló a Magyar Állami Földtani Intézet 2006. évi tevékenységéről 21 A késő-pleisztocén, holocén üledékek kormeghatározásában eredményesen alkalmaztuk a TL/OSL laboratórium vizsgálati eredményeit, 2006-ban 39 minta mérését és kiértékelését végeztük el. Tektonika Tovább fejlesztettük az ImaGeo-val összeépített LIPS (Lézer Indukált Plazma Spektrométer) műszert. A bátaapáti kutatás során használt ImaGeo Fotórobotot egy osztrák cég közreműködésével 3D leképezési eszközzé alakítottuk. A mérési eredményeket geofizikai, anyagvizsgálati adatokkal kalibráltuk, valamint ásványfázis becsléseket adtunk meg mélyfúrás-geofizikai mérések alapján. A délnyugat-magyarországi szerkezeti egységek szlovéniai kapcsolatainak kutatása befejeződött, a zárójelentés elkészítése a következő évre halasztódott. A Somogyi-dombság neotektonikai vizsgálata téma keretében elvégeztük a feltárás szintű alapadat-gyűjtemény kidolgozását, amely tartalmazza az épülő M7-es autópálya Siófok és Balatonszárszó közötti szakasza bevágásainak, rézsűinek, és völgyhídjainak, alapozásgödreinek, valamint a térség egyéb feltárásainak földtani, üledékföldtani, neotektonikai vizsgálati eredményeit, digitális terepmodellek és légifotók elemzései segítségével. Hegyvidéki térképezés A Vértes földtani térképezési projektjének 2006. évi feladatai a tájegységi földtani térkép és a hozzá tartozó térképmagyarázó kötet nyomdai kiadásra történő előkészítése volt. Az év végére elkészült a hegység előterének, valamint a hegység kb. 80%-ának digitális térképi vonalműve. A magyarázó kötet fejezetei közül csak azokat nem zártuk még le, amelyek tartalmát a térkép szerkesztése, valamint a felmerült problémák tisztázását célzó folyamatos terepi reambulációk tapasztalatai jelentős mértékben befolyásolhatják (kvarter rétegtan, szerkezetföldtan). Elkészült ugyanakkor a magyarázó már lezárt fejezeteinek angol nyelvű fordítása, amely a tervhez képest többletfeladat volt. Részt vettünk az ország 1:500 000-es méretarányú prekainozoos aljzattérképének szerkesztési munkálataiban, elkészült a Dunántúli-középhegységi-egység térképe. Sík- és dombvidéki földtani térképezés A Mecsek 1:50 000-es méretarányú tájegységi földtani térképéhez földtani szelvények készültek és folyamatban van a magyarázó kötet szerkesztése. Térképi adatbázisok Folytattuk a MÁFI Fúrási adatbázisának karbantartását és fejlesztését (háromszintű rétegnyilvántartó alrendszer és megjelenítési fejlesztései, területi szűrés bővítése, csoportos betöltések lehetősége, többnyelvű felület és adatbázis, felhasználónként menthető szűrőfeltételek). Elvégeztük az intézet fúrási adatbázisában lévő átértékelt fúrások és az MGSZ adattárában levő digitális fúrási adatbázis (az ún. nyers fúrások adatbázisa) összehasonlítását. Folytattuk a MÁFI adatbázisában lévő fúrások törzsadatainak frissíttetését, javítását (kb. 1000 mező módosítása). Az ország 1:250 000-es földtani térképének szerkesztése során részterületek készültek el, megtörtént a Balatontól D-re a D-i országhatárig terjedő terület átszerkesztése. Elkészült az Alföld É-i részének összeszerkesztése az Északi-középhegység területével, valamint a Kisalföld térképrészletének egyszerűsítése. Külföldi partnereinkkel (román, horvát, szlovák) folytattuk a határ menti térképlapok egységesítését. A földtani környezet védelmét és hasznosítását szolgáló kutatások Agrogeológia, környezetföldtan és földtani természetvédelem Magyarország 1:100 000-es agrogeológiai és környezetföldtani térképsorozata keretében digitális formában elkészítettük az L 33 35 Pápa jelű lap térképváltozatait. Az agrogeológiai mintaterületek kutatása keretében tovább folytattuk az Abodi-mintaterület terepi felszíni és fúrásos feltárása eredményeinek értékelését, a folyamatosan beérkező anyagvizsgálati adatok feldolgozását. A valódi talajképző kőzet megállapítása érdekében terepi bejárást és kézi fúrásos mintavételezést végeztünk a Szarvaskő Bélkői- és a Bagi-mintaterületeken. Megkezdtük a minták laboratóriumi feldolgozását. Folyamatosan észleltük és mintáztuk a Nyírőlaposi-, Gödöllői-, Apajpusztai-mintaterületeket, valamint a Duna Tisza közi szikes tavakon lévő talajvíz-megfigyelő kútjainkat. Folytattuk a vizsgálati eredmények kiértékelését a szikesedés földtani okainak megalapozása céljából. Magyarország földtani természetvédelmi értékei fölmérése és rendszerezése című munka keretében elkészült az alapszelvény-sorozat koncepciója. Folytattuk a természetvédelmi értékek adatbázisának építését a földtani alapszelvények és a térségükben lévő különféle földtani objektumok, földtani érdekességek, védett területek, tanösvények számbavételével, dokumentálásával. A környezetgeokémiai munkák keretében befejeztük az északi-középhegységi felvétel tájegységi szintű értékelését. Rendszereztük és összefoglaltuk, milyen ismereteink vannak, és milyenek hiányoznak ahhoz, hogy Magyarország felszíni képződményeinek állapotát és háttér értéktartományait a jogszabályokban elvárt szinten meg tudjuk határozni. Befejeztük a Sekélyfúrási adatbázis beüzemelését, és elkészült a program feltöltő- és keresőmoduljának részletes felhasználói leírása. Magyarország digitális domborzatmodelljének felhasználásával elkészítettük az ország domb- és hegyvidéki területeinek lejtőkategória-térképeit megyei közigazgatási bontásban.