RECSK ÉS TÉRSÉGE VIZIKÖZMŰ BERUHÁZÁSI TÁRSULÁS 3245. Recsk, Kossuth Lajos u. 165. MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11,,Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk települések szennyvízcsatorna - hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése - 1 -
1. A projekt összefoglaló bemutatása Projektgazda megnevezése A projekt címe ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem) Projekt-megvalósítás tervezett kezdete Kivitelezés tervezett kezdete Kivitelezés tervezett befejezése Projekt-megvalósítás tervezett befejezése Recsk és Térsége Víziközmű Beruházási Társulás,,Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk települések szennyvízcsatorna - hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése igen 2016. május 2016. november 2018. augusztus 2019. március Szöveges kiegészítés A pályázó bemutatása: Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk települések önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoztak létre a települések szennyvízcsatorna-hálózatainak bővítése és rekonstrukciója, valamint a települések szennyvizeit fogadó szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése céljából. A Recsk és Térsége Viziközmű Beruházási Társulás Társulási Megállapodásának aláírására 2013. március 31. én került sor. Alapításának és a törzskönyvi bejegyzésének dátuma 2013. március. 26. Társult települések - Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk - az Északmagyarországi régión belül Heves megyében találhatóak. A Pétervásárai Kistérséghez tartozó települések. Domborzati, éghajlati viszonyok: A Kárpátok legbelső íve az Északi-középhegység, melynek nyugat felőli harmadik tagja a vulkanikus eredetű Mátra. A hegység keleti része a Kis-Mátra, melynek északi lábánál helyezkednek el társult teleülések. A hegység nagy kiterjedésű, igen figyelemre méltó képződmény. A Parádi-Recski medencének domborzati viszonyai miatt sajátos mikroklímája alakult ki. Az éves középhőmérséklet 10 o C, az éves csapadékmennyiség átlag 650-750 mm, aminek nagy része a téli időszakban esik. A fagyos napok száma 92, míg a nyáriaké 28. A Parádi-Recski medence patakjainak vizét a Parádon eredő Tarna - patak gyűjti össze, mely a Zagyva vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A települések közvetlen földrajzi környezete, a Mátra hazánk egyik legismertebb és legkedveltebb üdülőterülete. A tölgyes erdőkkel, bükkösökkel és fenyvesekkel ékesített csúcsok és völgyek tája sportra alkalmas télen és nyáron egyaránt, üdülőtelepei jó levegőt, háborítatlan csendet kínálnak Természetvédelmi szempontból a települések a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén helyezkednek el. - 2 -
Vízbázis sérülékenység: A települések közigazgatási területei nem érintenek felszíni, vagy felszín alatti sérülékeny ivóvízbázist. Határozatban kijelölt védőterület nem került kijelölésre. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a társulás mindegyik településének területe érzékeny kategóriába tartozik. A jelenlegi helyzet ismertetése: o Alapprobléma leírása A társult települések mindegyikén kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A lakóingatlanok ellátottságának mértéke Bodony és Mátraballa településeken 100 % - os. Parádon 95,4 % -os, és Recsken 89,8 % - os,mátraderecskén 97,8 %- os, mivel a települések szennyvízcsatorna hálózatának megépítésekor a teljes lefedettség elérését jobbára műszaki okok akadályozták. A derogációs kötelezettség teljesítése érdekében a szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottság mértékét növelni szükséges. A településeken elválasztott rendszerű, gravitációs szennyvízcsatorna hálózatok működnek, szükséges számú közterületi átemelő közbeiktatásával. A hálózatok egyes szakaszaira jellemző a nagyfokú infiltráció, mely a tisztítóaknák vízzáróságának hiányosságaira és a terepszint alatti elhelyezések hibáira (lápos területen, terepszint alatti kialakítások) vezethető vissza. A többlet bebocsátások hatására a telep túlterheltté válik. Az agglomeráció szennyvizeit az 1.300 m 3 /d + 50 m 3 /d (folyékony hulladék) mértékadó kapacitású Recski Kistérségi szennyvíztisztító telep fogadja. A technológia UTB Atischolz 2AB kétlépcsős biológiai tisztítás (nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai és vegyszeres foszfor eltávolítással), iszapstabilizálással, gépi iszap víztelenítéssel. A tisztító telep a tervezett és engedélyezett 1350 m3/d kapacitás érték körül üzemel. A szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfoka nem megfelelő. A telep tisztítási hatékonysága az elmúlt években jelentősen romlott, melynek oka a befogadó Csevice patak átminősítése időszakos vízfolyássá. Az átminősítés következtében a szennyvíztisztító telep már nem képes a keletkező szennyvizeket a rendeletben foglalt határértékre megtisztítani. A telep bírsággal sújtott. Az Észak Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezte üzemeltetőt. A Határozat alapján - 2011. évre vonatkozóan 100.455 -Ft. - 2012. évre vonatkozóan 271.847 Ft. bírság kifizetésére került sor. - 3 -
o Üzemeltetői tapasztalatok: A településeken elválasztott rendszerű, gravitációs szennyvízcsatorna hálózatok üzemelnek. Üzembe helyezésükre az alábbi időpontokban került sor: - Recsk: 1997. év - Parád: 1997. év - Mátraderecske: 1997. év - Bodony: 2005. év - Mátraballa: 2004. év A hálózatok egyes szakaszaira nagyfokú infiltráció jellemző, mely főleg a tisztítóaknák vízzáróságának elégtelenségéből adódik. A projekt keretén belül a kritikus szennyvízcsatorna hálózati szakaszok rekonstrukcióját feltétlenül el kell végezni. Az agglomeráció szennyvizeit a Recsk Községi szennyvíztisztító telep fogadja: A 4528-10/2010. határozattal módosított H-1472-47/1997. vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján a szennyvíztisztító telep: - mértékadó kapacitása: 1.300 m 3 /d + 50 m 3 /d szippantott szennyvíz, - az engedélyezet szennyvíz mennyisége: 1.300 m 3 /d + 50 m 3 /d szippantott szennyvíz, azaz 475.500 m 3 /év + 18.250 m 3 szippantott szv./év - A keletkező iszap térfogata: 700 + 1000 m 3 /év 5-8 % szárazanyag tartalommal. - Lakosegyenértékben: 375 g/m 3 x 1.350 m 3 /d:60 g/nap = 8.438 LE - Átlagosan keletkező napi szennyvízmennyiség: 800 m 3 /d - A tisztított szennyvíz befogadója a: Csevice patak A befogadóba vezetett tisztított szennyvíz minőségének ki kell elégítenie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet időszakos vízfolyásra vonatkozó határértékeit. A tisztító telep már jelenleg is a tervezett és engedélyezett 1.350 m3/d kapacitás érték körül üzemel. Amennyiben a hálózat bővítése során új bekötések létesülnek, illetve emelkedni fog a már ellátott településrészeken a rákötés mértéke, úgy a telep minimális mértékű hidraulikai kapacitásbővítésére is szükség van. A szennyvíztisztító telep eddigi üzemeltetési időszaka során változások történtek, egyrészt környezetvédelmi területen, másrészt a csatornahálózat területén, harmadrészt a telep üzemeltetője fenntartója vonatkozásában. Így a rekonstrukció és bővítés során a meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztése: szennyvízkezelési technológiai racionalizálásra, valamint jogszabály rendszeri megfeleltetésre kerülhet. Ezen megfeleltetéseknek több oka merült fel: 1. a szennyvíz szennyezettség terhelése folyamatosan növekszik. 2. a csapadékvíz hozama és periódus ideje az időjárás szeszélyei miatt szélsőségesekké vált. 3. A meglévő izraeli biológiai tisztító sor nem szívesen alkalmazkodik a hideg időszakokhoz (a fagypont alatt nitrifikáció nincs, nagy a vízfelület, stb.). 4. A meglévő Alfa Laval szalagprés és szűrő működési hatásfoka nem kedvező (cserére szorul). - 4 -
5. Az iszapcentrifuga fázisszétválasztó kapacitása nem elegendő, hatékonyabb lenne ha Haus dekanter alkalmazására kerülhetne sor. 6. A regionális közüzemi szennyvízcsatorna hálózat bővítésre kerül pályázati támogatással (megfontolt reális igények alapján). 7. A Csevice patak mint befogadó átminősült időszakos vízfolyássá, ezen tisztavíz feltételi paraméterek bírságmentes betartása gondot okoz. (Igaz, hogy a Csevice patak volt engedélyezve mint állandó vízfolyás 2011-ig) Ennél fogva ésszerűbb a tisztított szennyvíz Tarna folyóba történő bevezetése. Az üzemeltető tapasztalata szerint a meglévő tisztítási vonal usque 600 m 3 /d nyers szennyvizet tud nagy biztonsággal folyamatosan és átlagosan kezelni. Ezért a megfelelő módon történő üzemelés érdekében a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokának növelése szükséges. A tisztítási hatásfoknövelésen túl meg kell oldani a tisztított szennyvíz elvezetés problémáját is, mivel a jelenlegi befogadó Csevice patakot az Észak Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5401-1/2007 számú Határozatában időszakos vízfolyássá minősítette át. Az átminősítés következtében a tisztított szennyvíz minőségének a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében a 3. területi kategória időszakos vízfolyás befogadóra meghatározott kibocsátási határértékeket kell kielégíteni. Annak érdekben, hogy a kibocsátási paraméterek túllépése miatt a telep ne legyen folyamatosan bírsággal sújtott, a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokának növelése mellett befogadó váltással oldható meg a fennálló probléma. A projekt tervezési előzményeinek ismertetése: Az agglomeráció települései már korábban tervezeték a szükséges fejlesztések megvalósítását, ám az ahhoz szükséges anyagi fedezet hiányában erre eddig nem kerülhetett sor. A Kormány a 2013. január 15-i kormányülésen döntött arról, hogy a települési szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelvnek megfelelően hogyan kívánja teljesíteni derogációs kötelezettségét. Az említett határozatok a Magyar Közlöny 2013. évi 21. számában 1050/2013. (II.12.) Korm. határozat és az 1052/2013. (II.12.) Korm. határozat szám alatt jelent meg. Az 1050/2013. (II. 12.) Korm. határozat a szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező projektjavaslatot még be nem nyújtott agglomerációkról szól. A Korm. határozat 2. sz. mellékletében kerültek megnevezésre azok a - 2015. december 31-i határidővel - derogációs kötelezettséggel rendelkező szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal kötelezett agglomerációk, amelyek projektjavaslatot még nem nyújtottak be. A mellékletben a recski agglomeráció 78. sorszám alatt 7.973 leé-vel szerepel. o A tervezési, engedélyezési folyamat bemutatása, ismertetése A beruházás mivel a fejlesztés műszaki tartalmát tekintve már meglévő rendszer bővítéséről és fejlesztéséről szól - FIDIC piros könyv szerint valósulhat meg. A tervező közbeszerzési eljárás keretén belül került kiválasztásra. A sikeres eljárást követően a Társulás a legkedvezőbb ajánlatot adó Domovói-Immo Kft- vel kötötte meg a vállalkozói szerződést. - 5 -
A tervezői szerződés alapján: - a vízjogi létesítési engedélyes tervek elkészítésének és az Észak - Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez engedélyeztetésre történő benyújtásának szerződésben rögzített határideje 2013. augusztus 31. Az engedélyes tervek a szerződésben foglalt határidőig elkészültek és a vízjogi létesítési engedély kérelem az illetékes hatóság részére benyújtásra került. - a kivitelező kiválasztásra irányuló közbeszerzési eljárás ajánlattételi dokumentációjának részété képező tender tervdokumentáció elkészítése szintén a nyertes tervező feladata. Elkészítésének határideje: a jogerős vízjogi létesítési engedély kézhezvételétől számított 30. nap. o További szükséges tervek és engedélyek Tekintettel arra, hogy mind a szennyvízcsatorna hálózat, mind pedig a szennyvíztisztító telep FIDIC piros könyv szerint kerül kialakításra, a nyertes vállalkozó feladatát fogja képezni a kiviteli tervek elkészítése. A megvalósítandó tevékenységek: o Részletes változatelemzést esetünkben nem kell végezni, mert - A recski agglomeráció szerepel a 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben 2000-10000 LE közötti terhelésű területként, illetve a 1050/2013. (II. 12.) Korm. határozatban mint szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező agglomeráció. - Az agglomeráció besorolásától a tervezett projekt javasolt műszaki tartalma nem tér el, illetve egy agglomeráción belül több szennyvíztisztító telep nem épül. - Már meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztésére kerül sor, a meglévő technológiához igazodva. Nem létesül új telep a meglévő telep elbontásával. - A csatornahálózat kialakításában érdemi és valós változat nem merült fel a tervekben kidolgozott műszaki tartalomhoz képest. Érdemben nem eltérő megoldásként a tervezettekhez képest több átemelős, más csőanyagú csatornahálózat bővítés, illetve a lefolyási viszonyok megváltoztatásával nagyobb leásási mélységek következtében drágább beruházás megvalósításával lenne lehetséges több változat kidolgozására, elemzésére. A bővítés során nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer megvalósítása eleve elvetésre került, mivel a bővítés a meglévő rendszerhez igazodva került megtervezésre, illetve a nyomás alatti rendszer kialakítását sem a beruházó, sem pedig az üzemeltető nem fogadta kedvezően a magas üzemeltetési költségek, valamint a problémás üzemeltetés miatt. o A csatornahálózat építésbe bevonható településrészek lehatárolása A társult települések közül a szennyvízcsatorna hálózattal való lefedettség mértéke Recsk, Parád és Mátraderecske településeken nem éri el a 100 % - os mértéket. Ezért ezeken a településeken a műszaki tartalom véglegesítése érdekében meghatározásra került, hogy melyek azok a még ellátatlan ingatlanok, melyek a projekt során a csatornahálózat bővítésbe műszakilag bevonhatóak. Ezt követően tervező a 26/2002.(II.27.) Kormányrendelet előírásai alapján elvégezte a csatornahálózat építésbe gazdaságosan bevonható településrészek - 6 -
lehatárolását. A vizsgálat minden olyan ellátatlan ingatlanra kiterjedt, melyek ivóvízhálózattal el vannak látva. Mátraderecske községben 22 olyan ellátatlan lakó ingatlan található, melyek csak közkutas ivóvízellátással rendelkeznek és a komfortfokozatuk alapján sem láthatóak el szennyvízcsatorna hálózattal. Ennek megfelelően tervező az öblözet lehatárolást Recsk és Parád Parádóhuta településekre készítette el. Mindkét településen 5 5 gyűjtőkörzet került kialakításra. A gyűjtőkörzetek gazdaságos csatornázhatóságának vizsgálatát a Kormányrendeletben foglalt - 1 km (gerinc) vezetékhosszra csatlakozó háztartások száma ( 52 db/km) és az - 1 ha érintett területen lakó lakosok száma (30 fő/ha) feltételeknek való megfelelőség alapján végezte el tervező. A fejlesztésbe azok a gyűjtőkörzetek kerületek bevonásra, amelyek a Kormány rendeletbe foglalt két feltétel közül legalább az egyiknek megfeleltek. Gyűjtőkörzet jele Vezeték hossz (m) Érintett lakos szám (2,3 fő/háztartás) Tervezett bekötés (db) Recsk 1 km (gerinc) vezetékhosszra Csatlakozó háztartások (db/km) S-1-Á 1287,1 172,5 75 58,27 S-2-0-0 211,49 32,2 14 66,20 S-3-Á 196,03 34,5 15 76,52 Érintett terület (ha) 1 ha érintett területen lakó Lakosok száma (fő/ha) S-4-Á 137,43 9,2 4 29,11 0,22 41,82 S-5-0-0 544,68 59,8 26 47,73 1,26 47,46 Összes ellátandó ingatlan 134 Parád S-6-0-0 290 20,7 9 31,03 0,55 37,64 S-7-0-0, S-7-1-0 305,6 27,6 12 39,27 0,63 43,81 S-8-Á 193,07 25,3 11 56,97 Parád-Óhuta S-9-Á 281 34,5 15 53,38 Összes ellátandó ingatlan 47 Az öblözet lehatárolás eredménye alapján a projekt megvalósításával mind Recsk, mind pedig Parád településeken 100 % -os lesz a csatornázottság. Az Önkormányzatok viszont úgy döntöttek, hogy csak az élő ivóvízbekötéssel rendelkező ingatlanok esetében kerül telekhatáron belülre kiépítésre a bekötés. Az élő ivóvízbekötéssel nem rendelkező lakóingatlanok esetében a bekötő vezeték csak közterületig épül meg, ott a telekhatáron építendő tisztító-ellenőrző nyílások kiépítésére nem kerül sor. - 7 -
Tervezési alapadatok: a 2012 évi statisztikai adatok alapján Recsk Parád Mátraderecske Bodony Mátraballa összesen /átlag Lakos szám 2 656 1 964 1 839 714 714 7 887 Lakás szám 1 317 1 013 995 459 423 4 207 Ivóvíz hálózattal ellátott 1 317 1 013 995 459 423 4 207 Ivóvíz bekötések 1 118 1 013 973 455 354 3 913 Lakossági ivóvíz ellátottság aránya (%) Lakossági ivóvíz bekötöttség aránya (%) 100 100 100 100 100 100 85,00 100,00 98,00 99,00 84,00 93,2 Szv. hálózattal ellátott 1 183 967 973 459 423 4 005 Szv. bekötések 910 674 844 412 354 3 494 Lakossági szv. ellátottság aránya (%) Lakossági szv.bekötés aránya (%) szennyvíz hálózattal ellátandó lakó ingatlanok száma 89,8 95,4 97,8 100 100 95,2 77,00 70,00 86,7 90,00 100,00 87,2 134 47 - - - 180 Ezen felül a Mátraderecske községhez tartozó üdülő területen a csatornahálózat megvalósításakor kiépült 288 db szennyvíz bekötés, melyhez a tisztító kapacitás biztosított, jelen projekt során az üdülő terület vizsgálatára nem került sor. - 8 -
A Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása: o Szennyvízcsatorna hálózat bővítés: Mint az az előző pontban bemutatott adatokból látható, a társulás települései közül Recsk, Parád és Mátraderecske községekben a szennyvíz csatorna hálózattal való ellátottság mértéke nem éri el a 100 % - ot. A fejlesztésbe csak azok az ingatlanok kerültek bevonásra, amelyek ivóvízhálózattal is ellátottak, valamint amelyekhez az öblözet lehatárolás eredménye alapján a szennyvízcsatorna hálózat gazdaságosan megépíthető. Az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás alapján Mátraderecske községben csak olyan ellátatlan ingatlanok vannak, amelyek nem rendelkeznek ivóvíz bekötéssel és a komfort fokozatuk alapján sem indokolt az ellátásuk. A bővítéssel érintett területeken a tervezett bővítés a meglévő rendszerhez igazodva került megtervezésre. Recsk hálózatbővítés tervezett létesítményei: 1.964 fm DN 200 KG PVC gerinc vezeték 495 fm DN 150 KG PVC bekötő vezeték 63 db Telekhatáron épített ellenőrző, tisztító nyílás 592 fm D 63 KPE SDR 17 nyomó vezeték 6 db házi átemelő 1 db 27,5 m3/d kapacitású közterületi átemelő 1 db 5,5 m3/d kapacitású közterületi átemelő 1 db 1,5 m3/d kapacitású közterületi átemelő Parád Parádóhuta hálózatbővítés tervezett létesítményei: Parád: 687 fm DN 200 KG PVC gerinc vezeték 346 fm DN 150 KG PVC bekötő vezeték 19 db Telekhatáron épített ellenőrző, tisztító nyílás 179 fm D 63 KPE SDR 17 nyomó vezeték 7 db házi átemelő 1 db 4,1 m3/d kapacitású közterületi átemelő Óhuta: 133,26 fm DN 200 KG PVC gerinc vezeték 64 fm DN150 KG PVC bekötő vezeték 15 db telekhatáron épített tisztító ellenőrző nyílás 135 fm D 63 nyomó vezeték 12 fm nyomóvezeték hőszigeteléssel 10 fm D 200 acél védőcső merevítve 1 db 5,49 m/d kapacitású szennyvíz átemelő o Szennyvízhálózat rekonstrukció: 1. Átemelő szivattyú (kapacitás növelés céljából) cseréje Recsk, Szent I. út; Mátraballa, végátemelő; Mátraderecske, végátemelő; Parád, Kenyeres tanya végátemelő. 2. 2 db akna kiemelése, Mátraderecske Recsk közötti külterület. - 9 -
3. Homokfogó akna Recsk Mátraderecske közötti külterületen 4. Szaghatás megszüntetése, Parád, Bodony, Mátraballa, Mátraderecske települések végpontjain. o Szennyvíztisztító telep fejlesztés: A szennyvíztisztító telep bővítésére és a biológiai tisztító rendszer - működésének biztonságára való tekintettel fejlesztése vált indokolttá. A szennyvíztisztító telep tekintetében a tervezett fejlesztés alapkoncepciója újabb, a meglévővel párhuzamos biológiai tisztító vonal telepítése és az iszap kezelés hatékonyságának fokozása. Az ehhez szükséges teendők kimunkálásához gyártói közreműködéssel lett kidolgozva a tervkoncepció. A mechanikai és kémiai vonal közé beiktatott új párhuzamos biológiai tisztító vonal 800 m 3 /d közcsatornán érkező kommunális szennyvízre + 30 m 3 /d TFH ra lett kidolgozva, üzemeltető ajánlására. A bővítés becsült nyersvíz hozamának értéke áltagosan 800 m 3 /h. A meglévő tényleges tisztító kapacitással számolva, így az új állapot (meglévő + bővítés) átlagosan nagy biztonsággal cca. 1.400 m 3 /d teljesítményt produkálhatna, ami csúcsban mintegy 1900 m 3 /d értéket jelenthetne A bővítés céljai között szerepel még a környezetkímélő tisztított szennyvíz garantálása. Ennek megoldását időszakos vízfolyással nem lehet megtenni, ezért hangsúlyosan indokolt állandó vízfolyásba való befogadtatás. A Tarna patak 105 km folyamhosszával 2116 km 2 vízgyűjtő területen állandó vízfolyású és átlagos torkolati vízhozama 2 m 3 /sec. o A működtetés/fenntartás összefoglaló bemutatása (működtetési struktúra) Az ivóvíz és szennyvízközművek üzemeltetője az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. A szervezet 2010. évtől látja az üzemeltetői feladatokat. A többségi állami tulajdonú társaság vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi u. 56.) gyakorolja. A projekt a beszedett csatornadíjon keresztül saját bevételt generál. A díj fedezetet kell, hogy biztosítson az üzemeltető ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, mindenkor megteremtve a következő év biztonságos működéséhez szükséges anyagi fedezetet. A rendszer műszaki és pénzügyi fenntarthatósága Megvalósíthatósági Tanulmányban és a Költség-haszon elemzésben leírtaknak megfelelően alátámasztott. A költség haszon elemzés eredményének összefoglalása (CBA fejezet alapján) A díjbevételek minden évben fedezik az üzemeltetési költségeket, ezen felül a pótlási költségekre is megfelelő fedezet halmozódik fel az adott élettartam végére. - 10 -
A referencia időszak alatt az éves átlagos amortizáció beépítettség eléri az 50%-ot (50,79%) a vizsgált időtáv utolsó éveiben pedig eléri a 100%-ot, ezáltal a kialakított díjpolitika eleget tesz a Pályázati felhívás előírásainak. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított, a kumulált cash flow egyik évben sem negatív. A fizetőképességi vizsgálat szerint a tervezett ivóvíz és szennyvíz díjak együttesen egyik évben sem haladják meg a költség-haszon elemzési útmutató által előírt korlátokat, azaz az átlagos családok jövedelmének 3,5%-át, illetve az alsó decilis esetében a 8%-ot. A projekt támogathatósága mind a pénzügyi (FNPV/C<0, FRR/C<5%), mind a közgazdasági teljesítménymutatók (ENPV>0, ERR>5,5%, BCR>1) alapján bizonyított. A projekt teljes beruházási költsége 799 829 458 Ft, Az igényelt támogatás összege a finanszírozási hiány (94,917264%) alapján 759 176 238 Ft. A beruházás megvalósításához szükséges összes saját erő 40 653 220 Ft. A projekt lebonyolításának tervezett ütem és intézkedési terve: Pályázat benyújtása: 2014. november Támogatási szerződés megkötése 2015. április Közbeszerzések/ beszerzések lebonyolítása: 2014. november - 2015. július o A projekt lebonyolításában résztvevő szervezeteket - Közbeszerzési szakértőt, a PR tevékenységet végző szervezetet, valamint a jogi szakértőt - 3 ajánlat bekérésével, az Önkormányzat választja ki. Árajánlat kérés Szerződéskötés Közbeszerzési szakértő kiválasztása: 2016. március 2016. március PR tevékenység ellátása: 2016. április 2016. április Jogi szakértő kiválasztása: 2016. március 2016. március o A Projekt Menedzsment szervezet és a FIDIC Mérnök kiválasztása Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárásban történik. Eljárás indítása Szerződéskötés PM szervezet kiválasztása: 2016. április 2016. május FIDIC Mérnök kiválasztása: 2016. június 2016. augusztus o A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás elindítására a Támogatási Szerződést követően kerül sor. A kivitelező kiválasztása szintén Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárásban történik. A beruházás jellegéből adódóan mind a szennyvízcsatorna hálózat bővítés, mind pedig a szennyvíztisztító telep fejlesztés FIDIC piros könyv szerint, valósul meg. Ajánlatkérő rész ajánlattételi lehetőséget biztosít. - 11 -
Ajánlattételi felhívás megjelenése Szerződéskötés Kivitelező(k) kiválasztása: 2016. június 2016. november o Tevékenységek ütemezése: Projekt menedzsment szervezet: 2016. május 2019. március Jogi szakértő: 2016. május 2019. március PR. szervezet: 2014. december 2016. augusztus FIDIC Mérnök: 2016. augusztus 2019. január Munkaterület átadása: 2016. november Kivitelei terv készítés: 2016. november 2017. január Szennyvízcsatorna hálózat bővítés és rekonstrukció: 2017. február 2018. március Szennyvíztisztító telep fejlesztés: 2017. február 2018. március Műszaki átadás átvételi eljárás: 2018. március Szennyvíztisztító telep próbaüzem: 2018. március 2018. augusztus Üzembe-helyezési eljárás, üzemeltetési engedély megszerzése: 2018. augusztus - 2019. január Projekt pénzügyi elszámolás, projekt zárás: 2019. február 2019. március - 12 -