KÖH V. évfolyam, 4. szám MISKOLC Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi műemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklődésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi e-mail címekre: h.o.t.e.@freemail.hu hil.di@freemail.hu (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerősei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkről. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerőseinek. Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint felnőttkorba lépett. Két teljes év működés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jöve-delemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Legismertebb munkáink jelenleg e Hírlevél és a Műemléki beszélgetések című rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Északmagyarországi Kulturális- és Műemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Műemléki beszélgetések 2008-ban évfordulójukat fogják ünnepelni, ötödik évükbe lépnek. Ezen hosszú idő bár korántsem volt mindig könnyű, lépéseinket a kezdetektől nyomon követő érdeklődők láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlődésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos működés érdekében, amelynek most léphettünk egy következő lépcsőfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk: 18445671-1-05
KÖH V. évfolyam, 4. szám MISKOLC A TARTALOMBÓL A HÓNAP MŐEMLÉKE Abaújvár temploma (Hajdú Ildikó) 3 MI JÖHET MÉG?! Tokaji világörökség: Erımővidék 6.0 5 Fémtolvajok rongálták meg Lévay József sírják Sajószentpéteren (Paszternák István) 8 Rendırség keresi az avasi református temetı újabb rongálóit 9 HÍREK Szakmai díjak a Mőemléki Világnapon 10 AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK Mőemléki beszélgetések: Okrutay Miklós: Modern építészet és mőemlékvédelem 2008. május 27. 12 III. Szegedi Phd-konferencia 2008. május 15-16. 13 A város és terei élhetı közösségi terek. 2008. május 27. 14 Castrum Bene Egyesület 14. vándorgyőlése. 2008. május 30 június 1. 15 KIÁLLÍTÁSOK Észak-Magyarország díszítımővészete Lengyelországban 15 Út menti keresztek és szobrok Mezıkövesden és környékén 16 Amikor a cigányszegnek is hosszú az árnyéka. Nagy Gábor építész fotókiállítása 17 Miskolci Galéria kiállításai: Szépfalvi Ágnes kiállítása 18 Dávid Attila emlékkiállítás a színészmúzeumban 18 KÖNYVAJÁNLÓ Számadás. Írások Gömörbıl és a Gömör Múzeum elsı húsz évébıl. (Gál-Mlakár Viktor) 19 IMPRESSZUM 19 Abaújvár A kép Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján található (www.hermuz.hu/koh)
A HÓNAP MŰEMLÉKE ABAÚJVÁR TEMPLOMA Méltatlanul elfeledett, még inkább felújításukban, megmentésükben félbehagyott templomaink sora hosszúra nyúlna, ha mind fel akarnánk sorolni. A cél elérése gyakran a felmerülő akadályok miatt nem, vagy csak komoly kompromisszumok árán válik megvalósíthatóvá, amely emiatt évekig, akár évtizedekig is elhúzódhat. A hónap műemléke rovatban épp ezért, most szeretnénk felhívni a figyelmet egy olyan templomra, amely szintén erre a sorsra jutott. Most anyagi forrás előteremtésére vár, hogy megmutathassa, egykor ez a templom a Hernád-völgy egyik legjelentősebb településén állt, és gazdagodott falképekkel az itt birtokos Drugeth, majd Perényi családok idején. Ez a Hernád-völgyi település, Abaúj vármegye névadója, Abaújvár. Jelentőségét mutatja, hogy már a 11. századtól kezdődően felbukkan neve az oklevelekben, főleg az Aba Sámuel által építtetett vára révén. (Aba-) Újvár megye legnagyobb részének birtokosa az Árpád-korban az Aba-nemzetség volt, amelynek birtoklásához számos vár építtetése kötődik, mint az Abaújvár történelmével gyakran összefonódó füzéri vár, amelynek első építtetője és birtokosa szintén ebből a nemzetségből került ki. Középkori jelentőségét ugyanakkor nemcsak vára mutatja, hanem az a tény is, hogy 13. században az abaúji esperesség székhelyeként is működött a település. Fellendülésében jelentős szerepet játszott az Árpád-korban, hogy a Hernád mentén haladt végig a Lengyelországba és Oroszországba vezető hadi út, a megye főútvonala, majd a későbbi évszázadokban, ennek elenyészése után a Zemplénből az északi területek felé haladó kereskedelem útvonalává vált. A 13. század elejétől királyi birtokban levő vára azonban a század folyamán, ujonnan épülő várak mellett fokozatosan elvesztette jelentőségét és 1355- ben a várispánságot is megszűnetették. Történelme, birtokosai tekintetében hasonlatos a füzér váréhoz, amely utóbbi Aba Amádé birtoklása után 1312-től Drugeth Fülöp várnagysága alatt állt. Egy fennmaradt oklevél ugyanakkor arról tudósít, hogy 1320-ban Drugeth Fülöp nádor Abaújvárban adta azt ki, majd 1332-ben Drugeth Vilmos udvarbírája egyben újvári várnagy volt. Ezt követően mindkét vár, illetve település esetében a Perényi család neve jelenik meg mint új birtokos. Füzé esetében erre 1389- ben kerül sor, amikor Luxemburgi Zsigmond azt Perényi Péter fiainak, Miklósnak, Jánosnak és Imrének adományozza. Az Abaúj megyei kisnemesi család felemelkedét Zsigmondnak köszönhetette. Bár Abaújvár esetében nem áll rendelkezésre pontos adat arra vonatkozóan, mikor került a Perényiek kezébe, de ismert, hogy 1399-ben engedélyt kapnak az omladozó vár megerősítésére. Birtoklásuk kezdete tehát a füzérivel közel egy időben mehetett végbe. A család ettől kezdődően évszázadokon keresztül, kisebb megszakításokkal meghatározó szerepet játszott a régió gazdasági és kulturális életében, amelyet mecénási tevékenységük ma is látható emlékei példáznak a legjobban. Az abaújvári templom történetében szintén ennek a két évszázadnak az eseményei voltak meghatározóak. Bár román kori alapjainak építésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre jelenleg pontos ismeretek, falképei azonban töredékes állapukban ma is mutatják a település egykori jelentőségét és gazdagságát. A dombtetőn épült templom ma a gótika stílusjegyeit viseli magán,
téglalap alapú, oldalain támpillérekkel megerősített templom, amelyhez a nyolcszög három oldalával záródó, hosszúkás, nyújtott szentély tartozik, gótikus keresztboltozattal. A román korra utal ugyanakkor a déli oldal kórusnál levő ablaka, míg a többi csúcsíves, mérműves kiképzésű. Freskók a hajó északi falán, a diadalív bélletén és a szentélyben kerültek elő. Bár 1876-ban Myskovszky Viktor jelentésében még arról számolt be, hogy falfestmények nem vehetők észre, (Joó 1980) az 1912-es felújítás során azonban már falképekre bukkantak. A képek jelenlegi, nem restaurált állapotban megállapítható részletek alapján a 13-14. századra datálják. Mint érseki székhely feltételezhető, hogy freskóinak egy része a 13. század második felében készült, így a diadalív bélletében feltárt töredék, amely feltételezhetően egy király arconásait mutatja. Radocsay Dénes ezt a részletet még a 12. század szerény festészeti terméséhez sorolja, míg Tóth Melinda a 13. századra datálja, amelyet szintén mint a centrumtól távol eső, kisebb jelentőségű alkotásnak feltételez, amely nemcsak arra bizonyíték, hogy a pusztulás okozta kontraszelekció hogyan eredményezheti a periférián levő emlékek megmaradását, hanem arra is, hogy milyen mértéktartó lassúsággal terjed az új [értsd itt gótika] stílus, és hogy a románkori formaadásnak milyen mély gyökerei vannak. (Tóth 1974) Ugyanakkor a töredéken már enne az új stílusnak a nyomait véli felfedezni, bár természetesen nem lehet kizárni, hogy azok restaurálásával módosulna ez az elképzelés. Szintén jelentős szerepet tulajdonít Tóth Melinda a templom falkép-történetében Aba Amádé Észak-magyarországi jelenlétének, és annak, hogy a 13. század utolsó negyedében ez a régió jelentős szerepre, és Aba Amádé hatalmának tetőfokán bizonyos önállóságra is szert tett, amely hozzájárulhatott az új stílus elterjedéséhez ezen a területen. Ez a tényező azonban tovább hátráltatná a falkép készítési idejét, és megerősítené annak 13. századi datálását, a gótika első emlékeinek megjelenési idejére. Az új stílus a 13. század végén kezdett kibontakozni a Kárpát-medencében, ekkora értek meg annak feltételei. Ahogy Radocsay is említi, leggazdagabb korszaka ez a magyarországi freskóművészetnek, (Radocsay 1977) amely a 14. század elejétől, a 15. század harmincas éveiig terjed. Már ezt a kiteljesedő stílust idézik a szentélyben látható falképek, amelyet alátámasztanak a jeleneteken megfigyelhető architektonikus elemek, épületek, amelyek már az új stílus formavilágához tartoznak. A gótikával új témák, új elbeszélő sorozatok jelennek meg a falakon, helyi iskolák alakulnk és sajátos, egyéni formákat teremtenek, állandó kapcsolatot is tartanak az európai falképfestészet fő irányzataival. (Radocsay 1977) Ezek a szentélyben futó és képek három egymás
fölött sorban futnak végig a szentély falán. Legfelső sorban a gyermek Jézus látható fehér ruhában, vörös kontúrral megrajzolt redőkkel. Két asszony tartja, és mögöttük még egy szent, glóriás női alak rajzolódik ki. A feltételezések szerint a jelenet Jézus bemutatása a templomban témát örökíti meg. A középső sávban egy palota látható, amelyből 3 alak néz ki, két férfi és egy nő, a palota előtt meztelen alakkal, aki a felirat szerint Szent Bertalan, akit általában mártíromságára utalva, megnyúzva ábrázoltak. A ma látható falképek előkerülésük óta nem kerültek restaurálásra, ami jól látható állapotukban. Némelyik közel száz éve várja helyreállítását, de a hajó északi falán 1965-ben Reisinger Mária által feltárt freskórészletek is több mint negyven éve állnak szabadon. Bár történtek felújítások a templomban, így 1975-76-ban homlokzat- és toronyfelújításra került sor, az elmúlt pár évben pedig megállították a falak vizesedését. Sajnos annak ellenére, hogy a templom egy domb tetején áll, komoly gondokat okozott a talajvíz, amely a falképek állapotát is tovább rontotta. Szintén helyreállították a tetőzetet, és ezzel, ha a képek tekintetében nem is történt minőségi változás, a károsodás legmeghatározóbb külső tényezőinek hatása jelentős mértékben megállt. Bár a falképek készíttetőihez fogható mecénás továbbra sem akad, biztatóak az eddigi, utóbbi években elért eredmények. És ha időszakosan ismét mészréteg alá is kerülnének a freskók, most már csak a megfelelő alkalom és lehetőség kell majd azok helyreállításához és művészettörténeti értelmezésükhöz. (Hajdú Ildikó) Irodalom Joó Tibor: Az abaújvári református templom. In: HOM Közlemények 18. Miskolc, 1980. 7-14. p. Radocsay Dénes: A közékori Magyarország falképei. Budapest, 1954. Radocsay Dénes: Falképek a középkori Magyarországon. Budapest, 1977. Simon Zoltán: Füzér. In: Tájak-Korok-Múzeumok sorozat Tóth Melinda: Árpád-kori falfestészet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. Fotók: Kosdi Attila (www.hermuz.hu/koh) MI JÖHET MÉG? TOKAJI VILÁGÖRÖKSÉG: ERİMŐVIDÉK 6.0 Alig csendesült el a 2007-ben az egész országot bejáró, a Tokaj-Hegyalja Kultúrtáj Világörökség területén végül építési engedélyt kapott, szerencsi biomassza erőmű körüli botrány, máris újabb jelent meg a láthatáron: A Sátoraljaújhely melletti Károlyfalva határában "faapríték-pellet üzem és biomassza tüzelésű erőmű létesítése" ügyében nyújtott be engedély kérelmet egy cég. A világörökségi terület ún. "puffer zónájához" tartozó terület - hasonlóan szerencsi "elődjéhez" - szintén a terület fő közlekedési útvonala, a 37. sz főút mellett kapna helyet, egy korábbi TSZ telepen, mindenhonnan jól látható elhelyezkedésben... Minden hatásvadász szónoklat helyett itt most csak annyit jegyeznénk meg: aligha van az országnak más olyan területe - világörökségi védelem alatt pedig biztos a világon sincs! - ahol alig pár év alatt hat (!!!) erőmű építése vetődött volna komoly formában fel! (Biomassza erőmű: Szerencs, Károlyfalva, szén: Tőketerebes, vízierőmű Aranyos-völgy (2 db), + "felkészül" egy szélerőmű is!) Feltehetjük a kérdést:csak Tokaj-Hegyalja terem ilyen kiváló biomasszát? Szegény újhelyi polgármester, Szamosvölgyi Péter, aki a terebesi erőmű elleni tiltakozás élére állt, most már nem kell utazzon: az erőmű "házhoz jött" városába! (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Sátoraljaújhely egyértelműen elutasította az erőmű gondolatát is! Reméljük, ebben lesznek még társai!) Itt kell megjegyeznünk, hogy a szerencsi, amúgy "teljesen törvényes", minden szükséges engedéllyel rendelkező erőmű-beruházás 2007. őszén a földmunkákkal már el is kezdődött -
majd sokak örömére abbamaradt. Nem, nem arról van szó, hogy országunk, vagy az illetékesek rádöbbentek volna az értékeinket fenyegető veszélyére, csupán arról, hogy - állítólag - a civil tiltakozás miatt a beruházást finanszírozó bank kihátrált a bizonytalanná váló vállalkozás mögül. Vagyis: a dolog nincs igazából - a világörökségi védelem szempontjából - megoldva, csupán a "vég" odázódott el kissé, meg az országos médiafigyelem tűnt el teljesen. Az alap problémát az jelenti, hogy Magyarország az UNESCO Világörökség Egyezményhez való csatlakozásakor, jó húsz évvel ezelőtt tett vállalását, miszerint a világörökséggé nyilvánított területeket saját "nemzeti jogszabállyal" is védeni fogja, Tokaj esetében mind a mai napig nem tette meg. Így ma gyakorlatilag semmilyen jogi védelemben nem részesül a mi Hegyaljánk - "csak" világörökség. Kis magyar abszurd... Fel hát, erőművészek - Tokaj szőlővesszein biomasszát csepegtetni! Hírlevelünk egyebet tenni nem tud, teljes terjedelmében közzétesszük az Észak-magyarországi zöldhatóság eljárást megindító közleményét azzal, hogy ha valakinek van egy mentő ötlete, ne habozzon azt megtenni. -k I- Háborítatlan Bodrog-parti táj tavasszal. Meddig még?
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Miskolc, Mindszent tér 4. Levélcím: 3501 Miskolc, Pf.: 379. Ügyfélfogadás: Hétfı: 8-12 óra Szerda: 8-12, 13-16 óra Péntek: 8-12 óra Kedden és Csütörtökön az ügyfélfogadás szünetel. KÖZLEMÉNY Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségen indult, a 314/2005. (XII. 25.) sz. Kormányrendelet ( R ) hatálya alá tartozó elızetes vizsgálati eljárásról Ügy száma: 5798/2008. Tárgya: Sátoraljaújhely - Károlyfalva közigazgatási területén (0173/8 hrsz.) faapríték-pellet üzem és biomassza tüzeléső erımő létesítése. Az erımő bemenı hıteljesítménye: 68,6 MW Az erımő kiadható villamos teljesítménye: 20,23 MW Felhasználásra tervezett faapríték menniysége: 154.000 tonna/év A létesítmény közvetlen hatásterületének vélelmezett határai (érintett települések): Sátoraljaújhely és szomszédos települései Az eljárás indulásának napja: 2008. március 12. Az eljárás lefolytatásának határideje: 45 nap, melybe nem számít bele az esetleges hiánypótlás, valamint a közremőködı szakhatóságok eljárásának 30 napos idıtartama, stb. (2004. évi CXL. Tv. 33.. (3) bek.) Ügyintézı neve: Gogolya Renáta/ Fótos Gábor Elérhetısége (ügyfélfogadási idıben) Tel: 517-300 A telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követı 21 napon belül a Felügyelıséghez észrevételt lehet tenni. A dokumentáció megtekinthetı a Felügyelıségen és az érintett önkormányzat jegyzıjénél. A tervezett létesítmény az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet ( R ) 1. sz. melléklet 28. pontja (Hıerımő 20 MW villamos teljesítménytıl, egyéb égetı berendezés 300 MW kimenı hıteljesítménytıl), illetve a 2. sz. melléklet 1.1. pontja (Tüzelıberendezések 50 MW-t meghaladó bemenı hıteljesítménnyel) alá tartozik ezért a Felügyelıség az eljárást lezáró határozatában az alábbi döntéseket hozhatja: Meghatározza a környezeti hatástanulmány és az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a két eljárás összevonhatóságáról; A létesítést kizáró ok esetén megállapítja, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. Miskolc, 9. Dr. Palásthyné Arnóth Mária osztályvezetı
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírle rlevél 2008. február FÉMTOLVAJOK RONGÁLTÁK MEG LÉVAY JÓZSEF SÍRJÁT SAJÓSZENTPÉTEREN kötetes, évtizedekig lappangó naplóját Porkoláb Tibor irodalomtörténész rendezte sajtó alá. Ismeretlen tettesek erőszakkal kitörtek és elloptak egy darabot Lévay József költő, író, műdordító, politikus, az MTA tagja síremlékének kovácsolt vas korlátjából. Vélhetőleg ugyanakkor a temető más sírjairól is ellopták a kerítést, pl. a néhány éve elhunyt, műkedvelő helytörténész, gyűjtő Szentiványi Lajoséról is. Az 1825-ben Sajószentpéteren született, Miskolcon majd Késmárkon jogot hallgatott Lévay 1848-ban Szemere Bertalan írnokaként kezdte pályáját Pozsonyban, az országgyűlésen. A forradalmár miniszterelnököt hűségesen, egészen az összeomlásig, Aradig követte. A szabadságharc után bújkálnia kellett, majd Pesten, Bátor Miklós álnéven publikálni kezdett. Végül Miskolcon vállalt latintanári állást. Politikai karrierje 1860-ban újra indult, mikor Borsod vármegye alispánjává, később főjegyzőjévé választották meg. A "Sajó-völgy pacsírtájának" is nevezett költő matuzsálemi életkort ért meg, "Petőfitől Adyig alkotott". 1918-ban végakarata szerint szülei mellé helyezték örök nyugalomba a sajószentpéteri református temetőben. A protestáns hitére mindíg büszke költő síremlékét szülővárosa tartotta rendben mindeddig. A szentpéteri Kálvin téri szülőházában kis emlékmúzeum működik, Miskolcon köztéri szobor és református gimnázium őrzi nevét, emlékét. Jelentős hagyatéka a Herman Ottó Múzeumba került, két Legutóbb Sajószentpéter Városgondnoksága - keserves munkával - az egész református temetőt kitisztíttatta, megszabadítva a bozóttól a lassacskán teljesen elvadult területet. Csak remélni tudjuk, hogy a Lévay-sírt avatott kezek mielőbb rendbehozzák, a hiányzó kerítést pótolják, a helyi közösség, rendőrség, polgárőrség pedig fokozott odafigyeléssel megelőzi a további rongálást, pusztítást. Paszternák István régész, irodavezető Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Északmagyarországi Iroda
Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírle rlevél 2008. február RENDİRSÉG KERESI AZ AVASI REFORMÁTUS TEMETİ ÚJABB RONGÁLÓIT Nagy erőkkel nyomoz a Miskolci Rendőrkapitányság a Miskolc szívében, az Avas hegy északi lejtőjén elhelyezkedő, műemléki védettségű temetőben történt rongálás tettesei után. Amint az ismeretes, elején, sajnos, immáron sokadszorra, ismeretlenek a temető számos, 19. századi síremlékét döntötték le, törték össze. A református gyülekezet és a KÖH feljelentése nyomán indult nyomozástól mind a károsultak, mind pedig az összes, jó érzésű állampolgár nevében azt várjuk, hogy a tettesek kézrekerítésén túl, egyszer s mindenkorra vessen véget a város jelképének számító műemlék templom körül kialakult, áldatlan állapotoknak. A tettesek nyilvánvalóan azon csoport körében keresendők, akik rendszeresen, szinte minden csütörtök, péntek, szombat estét a temetőben töltik (!), ott italoznak, szórakoznak, hangoskodnak, "dolgukat végzik". Ottlétüket hétről hétre "ottfelejtett" szemét- és mocsokhegyek kísérik... És persze, kidöntött, összetört síremlékek. Április elején óvatos becslés szerint is több százezres kárt okoztak. Az évek óta tapasztalható, folyamatos műemlék- és temetőrongálások egyik kirívó eseteként 2007. Húsvétja előtt graffityvel csúfították el a református templom falait. Az akkor az illetékesek által az országos felháborodásra tekintettel összehívott válságtanácskozáson elhangzott megoldási lehetőségek, szép ígéretek a temetőt körbevevő kerítés építése, térfigyelő kamerarendszer, fokozott rendőri-, polgárőri jelenlét, stb. közül sajnos akkor egyik sem valósult meg. Felmerülhet a kérdés: minek kell még történnie ahhoz, hogy a Kultúra Magyar Városában, amely megtisztelő címet mindannyiunk büszkeségére ez évben Miskolc viseli, végre megszűnjön műemlékeink hétről hétre tartó, szisztematikus rombolása? -k I-
HÍREK SZAKMAI DÍJAK A MŐEMLÉKI VILÁGNAPON A Műemléki Világnap tiszteletére, április 18-án idén is átadták a Magyar Köztársaság Kormánya által alapított szakmai elismeréseket: a Forster Gyula- és Schönvisner István-díjakat és emlékérmeket, valamint a Dercsényi Dezső Sajtódíjat és az ICOMOSdíjat. Nagy örömünkre, a bíráló bizottság javaslata alapján idén is több, régiónkban lakó, vagy tevékenykedő szakember vehette át a rangos elismeréseket. A díjakat a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai Dísztermében dr. Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára adta át. Az alábbiakban idézünk az ünnepségen elhangzott laudációkból. (Forrás: www.koh.hu) "A Műemlékvédelemért" Forster Gyula-díjat adományozott a kulturális miniszter Lángi József restaurátornak a műemlékvédelem nemes hagyományait továbbéltető, az értékvédelem áldozatos kultúrmisszióját elősegítő kiemelkedő kutató-restaurátori, publikációs tevékenységének elismeréseként. Szakmai munkásságát az OMF, majd az ÁMRK keretében fejtette ki kutató restaurátorként, később számos falkép restaurálásában vett részt. Pályája 25 éve alatt közel 100 hazai és határon túli lakóház, templom, kastély vizsgálatával foglalkozott. Néhány nagyobb munkája: Tapolca, r. k. templom; Sopron, Stornó-ház és ferences templom; Keszthely, plébániatemplom; Siklós, plébániatemplom; Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély; Fertőd, Esterházykastély; Székesfehérvár, Hiemer-ház; Monok, Andrássy-kastély; de számos további épületet említhetnénk itthon, illetve Erdélyben, Kárpátalján és Szlovákiában. Publikációi és előadásai a határon túli területeken végzett műemlékfelméréseihez, illetve levéltári kutatásai során született felfedezéseihez, felismeréseihez kötődnek. Évek óta kedvenc foglalkozik a magyar területeken fellelhető Szent László legenda-ábrázolásokkal, erről több cikke is megjelent. Dr. Örsi Károly táj- és kertépítésznek, az OMF, majd az ÁMRK volt vezető kertépítészének, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága alapító tagjának, a Történeti kertek szakbizottsága jelenlegi elnökének a magyar műemlékvédelem, azon belül a történeti kertek megóvása és helyreállítása terén kifejtett több évtizedes, meghatározó jelentőségű és irányt mutató munkásságáért, oktatói tevékenységéért. A magyar történeti kertek védelmének és helyreállításának doyenje, aki generációknak adott útmutatást a történeti kertek műemléki tervezésében. Személyében intézményesült a magyar műemlékvédelem rendszerén belül a történeti kertek helyreállításának ügye. Tervezői és kivitelezést irányítói munkája a hazai kastélykertek legjelentősebbjeit érintette, köztük olyanokat, mint Eszterháza, Alcsút, Csákvár, Keszthely, Nagycenk, Gödöllő, Martonvásár. Tapasztalatait felhasználva mind a Tájépítészeti Karon és jogelődjein, mind a BME műemléki szakmérnöki oktatásában segíti a műemlékvédelmi szakemberek következő generációinak képzését. A Műemlékvédelemért Forster Gyulaemlékérmet adtak át: Dr. Diószegi László okleveles közgazdának, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatójának a határon túli magyar műemlékek védelme, helyreállítása, támogatása érdekében kifejtett két évtizedes tevékenységért, a további teendők, az új helyzetben követendő módszerek kidolgozásáért, megvalósításáért. Az állam által létrehozott Teleki László Alapítványnak, a határon túli magyar kultúrát támogató intézménynek kezdettől fogva megszűnéséig igazgatója volt. Ebben a minőségében felügyelte a határon túli magyar műemlékek védelmére szánt hazai támogatásokat, és a jó gazda lelkiismeretességével segítette azok gazdaságos felhasználását, szakmai rendezvényeket szervezett,
kiadványokat jelentetett meg. Az intézmény megszüntetését követően lankadatlan ügyszeretettel munkálkodott azon, hogy az alapítvány, ha más formában és módon is, de tovább működhessen, az elkezdett munka tovább folytatódhasson, valamint, hogy ehhez a szükséges pénzügyi forrásokat előteremtse. Szakmai, politikai, gazdasági tapasztalatait változatlanul a határon túli magyar kultúra és műemlékvédelem érdekében mozgósítja, jelenleg ezen tevékenységét magánalapítványi formában folytatja. Dr. Erdélyi Géza református püspöknek a felvidéki református egyház tulajdonában lévő műemlékek megóvásában és gondozásában szerzett elévülhetetlen érdemeiért. Szoros kötődés fűzi az építészethez, különösen a szakrális építőművészethez. Doktori disszertációjában - a prágai Károly Egyetem Teológia Fakultásának Gyakorlati Teológiai Tanszékén - a református templomépítészet és a gyakorlati teológia, azon belül a liturgia összefüggéseit vizsgálta. Emellett feldolgozta Gömör vármegye klasszicista építészetét, amely 1996-ban jelent meg könyv formájában. Püspökként kiemelt figyelmet szentelt az örökségvédelemnek, a zsinat mellett Örökségvédelmi Bizottságot hozott létre, amelynek jelenleg is elnöke. Kitűnő gyakorlati kapcsolatot alakított ki a magyarországi és szlovákiai örökségvédelmi hivatalokkal, a felvidéki műemlékek megőrzését előmozdító más intézményekkel, így a budapesti Műszaki Egyetemmel és a Teleki László Alapítvánnyal. Az örökségvédelem ügyének elősegítése érdekében képzéseket szervez az egyházközségek lelkipásztorai és világi vezetői részére, a komáromi teológián tartott előadásai során pedig megkülönböztetett figyelmet szentel az egyházi építészet és az örökségvédelem témakörének. Pálos Frigyes perjel őrkanonoknak a váci egyházmegye műemlékeinek helyreállításában vállalt több évtizedes aktív szerepéért. A váci teológia elvégzését követően 1947-ben szentelték pappá. 1960- ig több helyen szolgált káplánként. Ekkor került Tereskére, ahol tizennyolc éven át szolgálta híveit. Kezdeményezésére indult meg a középkori bencés apátság épületének és a templomnak a régészeti feltárása és műemléki helyreállítása, 2000-ben kiváló könyvet jelentett meg a templom történetéről. A műemlékvédelem iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy 1976-ban beiratkozott az Eötvös Lóránt Tudományegyetem művészettörténeti szakára. Diplomája megszerzését követően a váci egyházmegye Egyházművészeti Bizottságának titkára, később elnöke lett. 1978-tól 26 éven át Hatvan prépost-plébánosa volt. 1994-ben székesegyházi őrkanonoki címet kapott, 1997-ben volt az aranymiséje. Jelenlegi funkciójában, az egyházmegyei gyűjtemény vezetőjeként is sokat tesz a műemlékek megmentéséért. A Régészeti örökségért Schönvisner Istvánemlékérmet vehetett át Regős József környezetvédelmi asszisztens, barlangkutató, a barlangokban található régészeti lelőhelyek, illetve a Bükk-hegység őskori emlékeinek megőrzése terén szerzett elévülhetetlen érdemeinek elismeréseként. Több évtizede kutatja Magyarország, ezen belül a Bükk-hegység barlangjait. Közel 300 új barlang leírása fűződik a nevéhez. Kutatásai során mindvégig nagy gondot fordított a barlangokban fellelhető régészeti értékekre, amelyekről haladéktalanul tájékoztatta az örökségvédelmi hatóságokat. Számos nagynevű őskor-kutatóval dolgozott együtt, részt vett az Istállós-kői barlangban, a Szeleta-barlangban, a Kő-lyukban, a Herman Ottó-barlangban végzett kutatásokban, a paleolitkori Miskolc-Avas felszíni régészeti feltárásban. Részletesen felmérte a szilvásváradi Kelemen-széke és a dédesi Verebce-vár őskori földvárait és földműveit. Éiadványok, filmek ismeretterjesztő anyagok készítésével, előadásokkal és továbbképzésekkel járult hozzá az ősemberkutatás népszerűsítéséhez. Székely Kinga barlangkutató, a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézete, illetve Osztálya volt osztályvezetőjének, majd főtanácsosának a barlangokban található régészeti örökség megóvása
területén végzett páratlanul gazdag és eredményes munkássága elismeréseként. A hazai és nemzetközi barlangkutatás meghatározó személyisége, a hazai barlangi régészet legavatottabb szakértője. Részt vett a barlangi régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos jogalkotásban, összeállította az örökségvédelmi törvény hatálya alá eső barlangok listáját, 2002 és 2007 között pedig a KÖH Ásatási Bizottságában a KvVM-et képviselte, hozzájárulva a természetvédelmi és örökségvédelmi szempontok összeegyeztetéséhez. A Szeleta Alapítvány kuratóriumának tagjaként segítette a bükki ásatásos kutatást, a régészeti jelentőségű barlangok bemutatásához szükséges tervek készítését. Az országos barlang-nyilvántartási rendszer kidolgozásakor figyelemmel volt a régészeti jelenségek nyilvántartásba vételének szempontjaira. Gazdag publikációs tevékenysége is, összeállította a régészetileg érintett barlangok listáját, illetve a magyarországi barlangok kutatástörténetét, feldolgozta a barlangok megismerését elősegítő több szakember (Torma Zsófia, Motl Mária) munkásságát. szívből gratulálunk, állhatatos, ügyszerető munkájukra a jövőben is számítunk! (A fényképen, amely 2005-ben, a miskolci Avas- Tűzköves őskőkori régészeti lelőhely feltárásán készült, két díjazott is szerepel. Balról jobbra: Székely Kinga, dr. Ringer Árpád, ásatásvezető, Regős József, dr. Torma István, az Ásatási Bizottság akkori elnöke. A Szerk.) A díjazottaknak Hírlevelünk munkatársai nevében AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK MŰEMLÉKI BESZÉLGETÉSEK A sokszínű örökségvédelemről 2008. május 29. Csütörtök, 16.00 óra Okrutay Miklós (a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa) Műemlékvédelem és modern építészet Helyszín: Herman Ottó Múzeum központi épülete Múzeum Kávézó Miskolc, Görgey A. u. 28.
III. SZEGEDI PHD KONFERENCIA 2008. május 15 16. Szegedi Tudományegyetem Konferenciaterem (Egyetem u. 2.) I. szekció, Levezetőelnök: Soós István MONOSTORI TIBOR: A spanyol rendszer és Bécs, 1618 1620. KOVÁCS ZSOLT: I. Lipót 1666. évi házasságkötéséhez kapcsolódó ünnepi események a Theatrum Europaeum tükrében. TÓTH GERGELY: Bél Mátyás Notitiájának keletkezése. Új megközelítések és a teljes mű kiadásának terve. II. szekció, Levezetőelnök: Németh István VINKLER BÁLINT: Krakkó város vámnaplói (A koraújkori magyar kereskedelemtörténet elsőrendű forráscsoportja). KUZMA DÓRA: A besztercebányai politikai elit összetétele és város irányító szerepe a 16. század második felében. GÁL-MLAKÁR ZSÓFIA: Verancsics Antal udvari nemesei. 2008. május 15-én 13 óra I. szekció, Levezetőelnök: Soós István MONOSTORI TIBOR: A spanyol rendszer és Bécs, 1618 1620. KOVÁCS ZSOLT: I. Lipót 1666. évi házasságkötéséhez kapcsolódó ünnepi események a Theatrum Europaeum tükrében. TÓTH GERGELY: Bél Mátyás Notitiájának keletkezése. Új megközelítések és a teljes mű kiadásának terve. II. szekció, Levezetőelnök: Németh István VINKLER BÁLINT: Krakkó város vámnaplói (A koraújkori magyar kereskedelemtörténet elsőrendű forráscsoportja). KUZMA DÓRA: A besztercebányai politikai elit összetétele és város irányító szerepe a 16. század második felében. GÁL-MLAKÁR ZSÓFIA: Verancsics Antal udvari nemesei. 2008. május 16-án 9 óra III. szekció, Levezetőelnök: Tóth Sándor László VARGA SZABOLCS: Szlavónia nemesi társadalma a Mohács körüli években. KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR: Gróf Koháry István katonai tevékenysége füleki főkapitányságának korában. OROSS ANDRÁS: Folytonosság és állandóság a hadügy-finanszírozási rendszerben a 17 18. század fordulóján. IV. szekció, Levezetőelnök: Papp Sándor CZIRÁKI ZSUZSA: Brassó és az 1614-es Habsburgkövetség kapcsolata Erich Lassota von Steblau jelentései alapján. TÓTH HAJNALKA: A tatár kán és Batthyány II. Ádám (A Krími Kánság haderejének jelenléte Buda alatt 1686-ban) CAGATAY CAPRAZ: Az 1694-es péterváradi török ostromról. 2008. május 16-án 9 óra III. szekció, Levezetőelnök: Tóth Sándor László VARGA SZABOLCS: Szlavónia nemesi társadalma a Mohács körüli években. KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR: Gróf Koháry István katonai tevékenysége füleki főkapitányságának korában. OROSS ANDRÁS: Folytonosság és állandóság a hadügy-finanszírozási rendszerben a 17 18. század fordulóján. IV. szekció, Levezetőelnök: Papp Sándor CZIRÁKI ZSUZSA: Brassó és az 1614-es Habsburgkövetség kapcsolata Erich Lassota von Steblau jelentései alapján.
TÓTH HAJNALKA: A tatár kán és Batthyány II. Ádám (A Krími Kánság haderejének jelenléte Buda alatt 1686-ban) CAGATAY CAPRAZ: Az 1694-es péterváradi török ostromról. A VÁROS ÉS TEREI ÉLHETİ KÖZÖSSÉGI TEREINK Tanácskozás a 9. Kortárs Művészeti Fesztivál keretében A tanácskozás időpontja: 2008. május 27. Helyszíne: Székesfehérvár, a régi Bőrgyár épülete Tervezett program: 9.30 A tanácskozás köszöntése: Csapó Csilla alpolgármester Előadások: A város és terei: köz- és magánterek, lokális terek, szubkultúrák A.Gergely András kulturális antropológus, MTA PTI Etnoregionális és Antropológiai Kutatóközpont (Meg)élhető tereink Várostérkép a fejünkben Mester Tibor tanársegéd, kulturális antropológus, Pécsi Tudományegyetem Megvalósult közösségi(?) tereink Vukoszávlyev Zorán építészmérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa Egy város felelőssége a közösségi terek kialakításában Fedor Vilmos Miskolc város alpolgármestere 12.30 13.00 Ebédszünet Ipari terek átalakítása Új terek, új szereplőkkel Szépvölgyi Viktória építészetkritikus, az Octogon lap főmunkatársa Tervek a fiókból Kerekasztal-beszélgetés a megvalósult és meg nem valósult tervekről, Székesfehérvár köztereiről, belső tereiről. Meghívott vendégeink: Lőrincz Attila, Schulz István, Csutiné Erzsébet építészek, a a Fejér megyei Építész Kamara tagjai Kísérő rendezvények Kiállítások: Gyár-művészet (Trafó, APA, Wax, régi Bőrgyár ) Ipari épületek átalakítása kulturális, művészeti célra Kovács Milán fotókiállítása Tervek a fiókból Fehérvárnak Székesfehérvári meglévő tervek az intézmények átalakítására, felújítására (Öreghegyi Közösségi Ház, Felsővárosi Közösségi Ház, Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Petőfi Mozi, Megyei Városi Könyvtár, Levéltár, Konferencia központ) Ilyen lett volna Az Öreghegyi Közösségi Ház megtekintése. A közösségi házhoz erre az alkalomra (a 10 éve készült tervek alapján) hozzáépítik 1:1 arányban az elképzelt bővítést, könnyűszerkezetes formában. A hozzáépítés megvalósítását támogatta: Érték és Forma BT, kivitelező: Dörken KFT. Kultúra és szabadidő Andreas Fogarasi képzőművész Velencei Biennálén bemutatott filmjének vetítése A film kapcsán beszélgetés Mók Ildikóval, a Magyar Művelődési Intézet Regionális Programok Főosztálya megbízott Főosztályvezetőjével: Közösségi terek művelődési házak, könyvtárak: a kulturális korlátok, hátrányok lebontásáért
A CASTRUM BENE EGYESÜLET 14. VÁNDORGYŐLÉSE Sárospatak, 2008. május 30.-június 1. Várak grafikai ábrázolása Előzetes program Május 30., péntek 13.30-15.00 A régió várkutatásának újabb eredményei Ringer István: Sárospatak Szörényi Gábor: Cserépvár Makoldi Miklós: Tokaj Nováki Gyula: Kisméretű erősségek Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 16.00 Tanulmányút Komlóskára: Solymos várának megtekintése Május 31., szombat 9.00 10.30 Basics Beatrix: Várábrázolások grafikákon a 16-17. században Végh András-Magyar Károly: A Buda-ábrázolások problémájához Tolnai Gergely: Az ábrázolás és a realitás Visegrád és Esztergom metszetein 11.00-12.30 Kertész Róbert-Bana Zsolt-Nagy Dénes: A szolnoki vár metszetei és rekonstrukciója Domokos György: Az olasz rendszerű erődítmények ábrázolásainak hitelessége a korabeli alaprajzok tükrében Hausner Gábor-Négyesi Lajos: Zrínyi-Újvár ábrázolásai a helyszíni kutatások tükrében 14.00-15.30 Terei György: Alaprajzi felmérések hagyományos módszerei a kezdetektől a 20. század végéig Pusztai Tamás-Szörényi Gábor: Térinformatika a várfelmérésben Feld István: Falkutatások dokumentálása 16.00-17.30 Györfi Ilona-Vajda József: IMS fotogrammetria a várfelmérésekben és kutatásokban Buzás Gergely: A rekonstrukciók szerepe a kutatásban Kőnig Frigyes: Gondolatok erődítmények rekonstrukcióinak grafikai ábrázolásához 18.00 Az egyesület (vezetőségválasztó) éves közgyűlése Június 1., vasárnap 9.00-18.00 Tanulmányút: Füzér-Kéked-Abaújvár- Regéc-Boldogkő- Szerencs KIÁLLÍTÁSOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁG DÍSZÍTİMŐVÉSZETE címmel nyílott időszaki kiállítás Lengyelországban az osztrolenkai Kurp Kultúra Múzeumában a miskolci Herman Ottó Múzeum és a mezőkövesdi Matyó Múzeum anyagából. A kiállítás 2008. március 14-től 2008. június 8-ig látogatható. www.hermuz.hu www.muzeumostroleka.art.pl www.hermuz.hu/matyo.htm
Meghívó A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Matyó Múzeum tisztelettel meghívja Önt kamarakiállításának A tárlatot megnyitja: Jéger Károly prelátus Közreműködik: Bíró Éva és Dienes Jánosné A kiállítás nyitva: 2008. május 31-ig megnyitására 29-én (kedd) 16 órára. ÚT MENTI KERESZTEK ÉS SZOBROK MEZİKÖVESDEN ÉS KÖRNYÉKÉN - fotókiállítás Matyó Múzeum 3400 Mezőkövesd, Szent László tér 8.; Pf.: 154. Tel.: 49 / 311 824 E-mail: matyomuz@hermuz.hu; matyomuz@freemail.hu www.hermuz.hu/matyo.htm Nyitvatartási rend: 1. 2008. október 31. között naponta 9 ó-tól 17 ó-ig (pénztárzárás: 16.30-kor) hétfőn szünnap, a kiállítás zárva 2008. november 1. 2009. március 31. között naponta 9 ó-tól 15 ó-ig (pénztárzárás: 14.30-kor) vasárnap és hétfőn szünnap, a kiállítás zárva
A MISKOLCI GALÉRIA VÁROSI MŐVÉSZETI MÚZEUM KIÁLLÍTÁSAI SZÉPFALVI ÁGNES KIÁLLÍTÁSA A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeumban 24-én, csütörtök délután 5 órakor nyílt meg Szépfalvi Ágnes Áramlás című kiállítása. A kiállítást Ivacs Ágnes író, műsorvezető-szerkesztő (Tilos Rádió) szavai nyitották meg. A tárlat megtekinthető 2008. május 18-ig, hétfő kivételével naponta 9-17 óráig. Helyszín: Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum, Miskolc, Rákóczi u. 2. (Forrás: www.miskolcigaleria.hu) DÁVID ATTILA EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A SZÍNÉSZMÚZEUMBAN A miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum megrendezte Dávid Attila (1967-2002) díszlettervező művész emlékkiállítását. A tárlat a Miskolci Nemzeti Színház tragikusan fiatalon elhunyt díszlettervező művészének állít emléket. A kiállítás felidézi többek között a 2002-ben eltávozott művész miskolci, debreceni produkciókhoz készült munkáit is, köztük az Antigone, a Romeo és Júlia, a Bánk bán díszleteit. Dávid Attila a Magyar Képzőművészeti Főiskola díszlet-jelmeztervező szakán végzett Székely László és Makai Péter tanítványaként. Rómában filmdíszlet szakon tanult, Andrea Crisanti volt a mestere. Első miskolci munkája 1995-ben a Romeo és Júlia klasszikus díszlete volt. Tervezett modern színpadi tereket is például Brecht A jóember című előadásához.,,ha díszletet, képet, grafikát megmutatok, mindig az az érzésem, mintha levetkőznék valaki előtt. Kiszolgáltatott érzés, hiszen a legminimálisabb exhibicionizmus sem szorult belém" vallotta egy önálló kiállítása kapcsán. Miskolc mellett dolgozott többek között a debreceni színházban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Nevéhez fűződik a Pesti Színház Dzsungel könyve c. előadásának díszlete. A kiállítás megtekinthető 2008 április 29 és június 22 között hétfő és vasárnap kivételével naponta 9-17-óráig, június 1-től hétfő kivételével minden nap 10-18 óra között. Helyszín. Színháztörténeti és Színészmúzeum, Miskolc, Déryné u. 3. (Forrás. www.miskolcigaleria.hu)
KÖNYVAJÁNLÓ SZÁMADÁS. ÍRÁSOK GÖMÖRBİL ÉS A GÖMÖRI MÚZEUM ELSİ HÚSZ ÉVÉBİL Szerkesztette: Bodnár Mónika Punok 2007-2008, 538 oldal Ujváry Zoltán, a KLTE (ma Debreceni Egyetem) BTK Néprajzi Tanszékének vezetője 1979-ben, az intézményes Gömör kutatás beindítása után vetette fel, hogy az egykori járási székhelyen Putnokon kellene létrehozni a Gömör Múzeumot. A B.-A.-Z. Megyei Múzeumi Igazgatóságot akkor vezető Szabadfalvi József teljes támogatottságáról biztosította a kezdeményezést. Azonban több, mint fél évtizedes anyagi és politikai akadályoztatás után az intézmény, mint a megyei múzeumi hálózat új tagja, csak 1987-ben nyithatta meg kapuit. A Gömöri Múzeum vezetésével a KLTE Néprajzi Tanszéke és a B.-A.-Z. Megyei Múzeumok vezetősége közösen a most bemutatandó kötet tanulmányainak szerzőjét, Bodnár Mónikát bízta meg. Az igazgatóasszony múzeumalapító, -szervező, és közösségformáló két évtizedes tevékenységének elismeréseként, mint a bevezetőből megtudjuk, a B.- A.-Z. Megyei Múzeumok jelenlegi vezetése 2006. decemberében Herman Ottó emlékplakettel tüntette ki. A több mint ötszáz oldalas tanulmánykötetben ennek a húsz évnek a gömöri vonatkozású írásait, cikkeit, ismertetéseit és nem utolsó sorban tudományos igényű publikációit gyűjtötték egybe. Bodnár Mónika írásai mellett ugyanakkor helyet kaptak a kötetben a Putnokon megrendezett három Múzeumi Nap (2004-2006) előadásainak írott változatai is. Ezekből a tanulmányokból többek között megismerhetjük Putnok és szűkebb környezetének kézművesiparát, a gömöri fazekasság mintakincseit, a környék bányászatát, a település római katolikus templomát, az egykor birtokos család, a Serényiek kastélyát, valamint a Putnok várát is. Azonban írások kétharmadából Putnok városának 19-20. századi történetéről, lakosságának demográfiai összetételéről, a település gazdaságáról, egyházi és kulturális életéről és intézményeiről kaphatunk képet. A rövid bevezető után magának a Gömöri Múzeumnak a részletes történetét, személyi változásait, kiállításait mutatja be a szerkesztő-szerző. A kötet apropóját ugyanakkor az a szomorú tény adta, hogy 2007 elején Putnok városának vezetése és a fenntartó megyei önkormányzat megvonta bizalmát Bodnár Mónikától, aki kerülve a további konfliktusokat, felajánlotta, hogy a következő, múzeumigazgatói posztra kiírt pályázatra már nem jelentkezik. A kötettel szerkesztője ezen múzeumban eltöltött két évtizedet tekinti át és talán zárja le. (Gál-Mlakár Viktor) IMPRESSZUM Észak-magyarországi kulturális és mőemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának értesítıje. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztık: Hajdú Ildikó (hil.di@freemail.hu) és Paszternák István (istvan.paszternak@koh.hu) Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: +36 46 508-927 (KÖH).
A szerkesztıség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hírlevél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhetı. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetrıl származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetıek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=mskhirl címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztıknek küldött e-maillel lehet. A megrendelık e-mail címeit a Szerkesztıség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább. Híreink részben a Kultur Pont aktuális hírlevelébıl származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a www.kulturpont.hu címen!