Nyim Község Képviselő-testületének 3./1998. (II. 7.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről I. rész Nyim Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén - a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyútjó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133./1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149./1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nyim község területén tartózkodó a) magyar állampolgárságú b) az állandó tartózodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt c) a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekekre és fiatal felnőttekre, valamint szüleikre. (2) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmi érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés - oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az az oktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 114. -a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115. -a alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik. A gyermekek védelmének rendszere
3. (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni ellátásokat. (3) A gyermekek védelmét a képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni alapellátások keretében biztosítja: a) pénzbeli és természetbeni ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. Eljárási rendelkezések 4. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Körjegyzőségnél (továbbiakban: hivatal) terjesztheti elő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelés - oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. (3) E rendelet 6. és 7. -ában szabályozott ellátások megállapítását a képviselő-testület a polgármesterére ruházza át. 5. (1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élo közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a 149./1997.(IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni: a) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat b) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet c) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást d) a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgató jogviszony fennállásáról.
(2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élo közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő a házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását hat hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) A jövedelemszámításnál közös háztartásban élo közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: - a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát - a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket - a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozatos egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermeket - az előzőekbe nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (5) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élo valamennyi: a) vérszerinti és örökbe fogadott gyermeket b) nevelt és családban fogadott gyermeket. (6) A támogatást kérővel közös háztartásban élo gyermekként kell figyelembe venni az a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (7) A rendelet 6. (3), (4) bekezdésében szabályozott rendszeres támogatások, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, kivéve ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a hivatal rendelkezésére. (8) A Gyvt. 19. -ában, illetve e rendelet 6. (1) bekezdésében szabályozott rendszeres támogatási ügyekben környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében. II. Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 6. (1) A képviselő-testület a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. (2) A rendszeres támogatás - az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén - gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-ával megegyező összegu. Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, a változás időpontjától a támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani. (3) Ha a képviselő-testület a rendszeres gyermekvédelmi támogatást jogerősen megállapítja, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A
rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a képviselő-testület évente legalább egyszer felülvizsgálja. A felülvizsgálat keretében ellenőrzi a támogatás felhasználását is. (4) Ha a rendszeres támogatásban részesülő középfokú és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás - a (4) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható és tovább folyósítható addig az időpontig, ameddig tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. életévének betöltéséig. (5) Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítására irányuló kérelmet a hónap 15. napja előtt nyújtják be, úgy egész havi, amennyiben 15-i után nyújtják be, úgy félhavi ellátást kell megállapítani az első hónapra. (6) A tárgyhónapra esedékes rendszeres támogatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni. A kifizetés történhet pénztárból való közvetlen kifizetéssel vagy postai utalással. (7) A rendszeres támogatás megállapításáról, kifizetésének módjáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, továbbá a támogatás megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni. A határozatban fel kell hívni a kérelmezőt, hogy az ellátásra való jogosultságát érinto lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 7. (1) A képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett 50 %-os mértékű jövedelemcsökkenés, illetve az elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás. (2) A rendkívüli támogatás egyszeri összege 5.000 Ft-nál kevesebb és mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 %-ánál magasabb nem lehet. (3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb kettő alkalommal adható. (4) A támogatás összegérol és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani. III. rész Természetben nyújtott ellátások
(1) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás vagy annak egy része természetbeni ellátás formájában nyújtható különösen az általános iskolás korú, védelembe vett gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása céljára. (3) Természetbeni ellátásként lehet megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, vagy annak egy részét a középiskola vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek részére is tandíj, kollégiumi díj, albérleti díj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása céljára. (4) Akkor lehet a rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha: a) a gyermek részére 1997. október 31-ét megelőzően folyósított rendszeres nevelési segély természetbeni juttatásként volt megállapítva b) a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatására irányul c) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési - oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a taníttatással - neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett d) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja. Záró rendelkezések 9. (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. törvény, továbbá a 133./1997. (VII. 29.) és a 149./1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 4./1997. (IV. 23.) rendelet 23. -a. Kajdi Tibor polgármester Dr. Fodor Zoltán körjegyző Kihirdetés napja: 1998. február 7.