E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. április 28-án tartandó ülésének 3. számú Előterjesztés a szociális, pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló rendelet megalkotása tárgyú - napirendi pontjához Előadó: Mező József jegyző Előkészítette: Csikósné Juhász Erika aljegyző Fehér Zoltánné, Muskovszky Károlyné, Balogh Sándorné köztisztviselők Kocsis Sándorné intézményvezető Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2011. január 1-től történő módosítása miatt esedékessé vált a helyi rendeletünk áttanulmányozása, illetve hatályon kívül helyezése. A hatályon kívül helyezés mellett szól a jogszabály szerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet), melynek alapján a jogalkotási szabályok alapjaiban változtak meg. Mivel az önkormányzati rendeletben mint azt már az SZMSZ megalkotásánál is elmondtuk magasabb szintű jogszabályt nem lehet sem szó szerint, sem tartalmilag idézni, ezért a helyi rendeletünket nagy mértékben kellene módosítani, ezért javasoljuk a T. Képviselő-testület felé annak hatályon kívül helyezését. Az Szt. felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy a pénzbeli és a természetbeni ellátások feltételeit, az igénylésre vonatkozó eljárási szabályokat a helyi sajátosságokat figyelembe véve rendeletében határozza meg. Az Szt. módosításából fakadóan az aktív korúak ellátását tekintve - az önkormányzatok képviselő-testületeinek egy rendeletalkotási kötelezettsége és egy rendeletalkotási lehetősége keletkezett. Aktív korúak ellátására való jogosult személy vagy bérpótló juttatásban (bpj) vagy rendszeres szociális segélyben (rszs) részesülhet. A rendeletalkotási kötelezettség az Szt. 37. (l) bekezdés d) pontjából következően keletkezik, miszerint az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. Az Szt. 37. (1) bekezdés a)-c) pontjai határozzák meg azokat a feltételeket, melyek az aktív korúak ellátására jogosultak körében a rendszeres szociális segély megállapításának feltételei. E bekezdés d) pontja értelmében az önkormányzatoknak lehetősége van arra, hogy az a)-c) pontokon kívül meghatározhassanak további feltételeket, mellyel bővíthetik a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét.
2. Erre azért van szükség, mert az Szt. a bérpótló juttatásra jogosultak számára 30 nap munkavégzési kötelezettséget írt elő, amit nem minden jogosult tud teljesíteni (pl. munkaképesség-csökkenéssel rendelkező személyek). A d) pont szerint családi, egészségi vagy mentális állapotra tekintettel kell meghatározni olyan feltételeket, melyek alapján további személyek vonhatók be a szociális ellátás e formájába. Az önkormányzat képviselő-testülete dönthet úgy, hogy nem csak egy, hanem kettő, esetleg mindhárom kategóriában határoz meg feltételeket. Ezek a feltételek lehetnek együttes, vagy vagylagosan teljesülő feltételek. A rendeletalkotásra vonatkozó felhatalmazás kiterjed arra is, hogy a képviselő-testület a feltételek fennállásának igazolására irányuló szabályokat is megalkossa. Amiatt, mert a jogosult munkaképesség csökkenése vagy egészségkárosodása nem éri el az Szt. 37. (1) bekezdés b) pontjában foglalt 67 %-os, illetve 50 %-os mértéket, tehát bpj-re jogosult, de a 30 napos munkakötelezettségének betegségéből kifolyólag nem tud eleget tenni, nem eshet ki az ellátásra jogosultak köréből. Fentiekben kifejtettek alapján javaslom, hogy - azon aktív korúak ellátására jogosult személyek részére, akiknek orvosszakértői vélemény alapján munkaképesség-csökkenés, illetve egészségkárosodás minősítése van, rendszeres szociális segély megállapítására kerüljön sor. - azon aktív korúak ellátására jogosult személyek részére, akik a közfoglalkoztatásba bevonás kapcsán a munkaalkalmassági vizsgálaton két ízben alkalmatlan minősítést kaptak, rendszeres szociális segély megállapítására kerüljön sor. Ezen rendeleti szabályozásokkal a jogosult nem marad ellátás nélkül, mivel a rendszeres szociális segélyben részesülő számára nincs előírt munkavégzési kötelezettség. A munkaképesség-csökkenés, illetve az egészségkárosodás mértékét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak (a továbbiakban: szakértői bizottság) a munkaképesség-csökkenés vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalásával vagy szakvéleményével, a közfoglalkoztatásra való alkalmatlanságot orvosi igazolással kell bizonyítani. Mivel az Szt. 140/A. (3) bekezdés a) pontja alapján a bérpótló juttatásra való jogosultság felülvizsgálatát legkésőbb 2011. április 30. napjáig el kell végezni, javaslom, hogy e rendelkezést a képviselő testület ezen időpontig léptesse hatályba. A rendeletalkotási lehetőség a bérpótló juttatásra jogosultakkal kapcsolatban keletkezik. Az Szt. 35. (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított
3. feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Örömmel üdvözöltük e régóta elvárt szabályozás lehetőségét, mellyel az önkormányzat rendezheti a sok helyen tapasztalható áldatlan állapotokat. A képviselő-testület e tárgykörben eldöntheti, hogy él-e a jogalkotási lehetőségével. Amennyiben azonban rendeletet alkot, figyelemmel kell lennie arra, hogy szabályozási körén nem terjeszkedhet túl, azaz a lakókörnyezet rendezettségének feltételeit csak a törvényben taxatíve felsorolt kategóriák között szabályozhatja. Nem szabályozhatja másként azt a határidőt sem, amely alatt a jogosultnak a feltételeket teljesítenie kell, hiszen ez a határidő a hatáskör címzettjéhez (jegyző) kötődő eljárásjogi határidő. Itt is érvényes, hogy nem csupán egy, hanem több kategóriában is határozhat meg feltételeket, és ezen feltételek lehetnek együttes, vagy vagylagos feltételek. Először is abban kell állást foglalni, hogy a lakókörnyezet rendezettségét a kérelem benyújtásakor vizsgáljuk azaz a megállapítás feltételeként írjuk elő -, vagy az ellátásra már jogosult személy részére azaz az ellátás folyósításának feltételeként írjuk elő. Tekintettel a megállapítások havi számára január 20 db, február 18 db, március 21 db jelentős többletmunkát igényel a megállapítás feltételként történő előírás. Nincs idő - a 30 napos ügyintézési határidőt figyelembe véve arra, hogy minden kérelmezőhöz kivonuljunk, és helyszíni szemlét tartsunk. Ezért azt javaslom, hogy a lakókörnyezet rendben tartását a folyósítás feltételeként írjuk elő. Mivel az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálata megközelítőleg 230 főt érintett, a felülvizsgálatot időben elő kellett készíteni, és folyamatosan lefolytatni. Ennek következtében az aktív korúak kb. 60 %-a már megkapta a felülvizsgálatról hozott határozatot, melyben önkormányzati rendelkezés hiányában - a lakókörnyezet rendben tartása a folyósítás feltételeként nem került előírásra. Ezért javaslom, hogy a Képviselőtestület a rendelet ezen paragrafusát 2012. január 01. napjától léptesse hatályba. A képviselő-testülettől arra vonatkozóan, hogy a lakókörnyezet rendezettségén belül milyen konkrét feltételeket írjunk elő - javaslat nem érkezett. 2011. január 1-jétől az Szt. konkrétan meghatározza, hogy a méltányosságból adható ápolási díj mértéke nem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodóan kerül megállapításra, hanem az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg ( 2011. január 1-jétől 29.500.-Ft) meghatározott %-a, melytől nem lehet eltérni. A 2011. január 1. napjától hatályba lépett jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (l) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit, melyről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. A törvény 17. (2) bekezdése alapján a hatásvizsgálat során vizsgálni kell: a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, környezeti és egészségi következményeit, adminisztratív terheket
4. befolyásoló hatásait, valamint a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket, melynek jelen előterjesztésemmel eleget teszek. Tájékoztatom továbbá a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a szociális rendeletünk további év közbeni módosítása válik szükségessé, mivel 2011. szeptember l. napjától módosul a lakásfenntartási támogatás eddig alkalmazott rendszere. A jogosultsági jövedelemhatár az eddigi mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-a helyett 250 %-ában kerül meghatározásra, míg a jövedelemszámítás alapja a fő helyett fogyasztási egység lesz. Továbbá az Szt. 140/C. -a értelmében a többcélú kistérségi társulásban részt vevő települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló hatályos rendeletét felül kell vizsgálni abból a célból, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat. A társulási tanácsnak a fentiek alapján társulási megállapodást kell módosítani, megjelölve a rendeletalkotásra kijelölt önkormányzatot. Ezt követően kerülhet sor a rendelet felülvizsgálatára a kijelölt önkormányzatnál, a többi tagönkormányzatnak pedig egyidejűleg hatályon kívül kell helyeznie a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályozását. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalva, hozza meg ezzel kapcsolatos döntését. T i s z a l ö k, 2011. április 7. Mező József J e g y z ő
TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2011. (..) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól Tiszalök Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (l) 10 (l) bekezdésében, a szociális igaz gatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban:szt.) 1. (2) bekezdésében 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdés b) pontjában, 32. (l) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 35. (2) bekezdésében 37. (l) bekezdés d) pontjában, 37/A (3) bekezdésében, 38. (l) bekezdés c) pontjában és (9) bekezdésében, 43/B. (l) bekezdésében, 45. (l) bekezdésében, 46. (l) bekezdésében, 47. (2) bekezdésében, 48. (4) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 58/B. (2); 62. (2) bekezdésében, 92. (l) és (2) bekezdésében, 115. (3); valamint a 132. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet meghatározza a pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó helyi szociális ellátások formáit, a jogosultság, illetve a megállapítás feltételeit. (2) E rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájához lehet benyújtani. (3) A Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája a kérelmező által benyújtott kérelmet, illetve a közölt igazolások, adatok valódiságát megvizsgálhatja, szükség esetén környezettanulmányt végez, és az Szt. 10. (6) bekezdése alapján jár el. (4) A lízingelt dolgon fennálló meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének megállapításánál a lízing szerződésben foglalt bruttó kamatokkal terhelt értéket kell figyelembe venni. (5) Az ellátás megállapításának alapjául szolgáló lényeges tényekben, körülményekben bekövetkezett változásnak kell tekinteni a jövedelemben, vagyoni helyzetben, fogyasztási egység számában, lakcímben bekövetkezett változást. Pénzbeli ellátások kifizetésének, folyósításának általános szabályai 2. (1) A megállapított pénzbeli ellátás összegét az önkormányzat a jogosult nyilatkozata alapján pénzintézetnél vezetett folyószámlára utalja, illetve a jogosult személyesen veheti fel a Polgármesteri Hivatal házi pénztárában, indokolt esetben meghatalmazás alapján.
Indokolt esetnek kell tekinteni: - a kórházi ápolást - a mozgásképtelen betegséget. A meghatalmazáshoz a háziorvosi igazolást minden alkalommal csatolni kell. (2) A rendszeres ellátások folyósítására minden hónap 1. napjától 5. napjáig kerül sor. II. Fejezet Pénzbeli ellátások 1. Aktív korúak ellátása (1) A bérpótló juttatásra jogosult személy köteles lakókörnyezetét rendben tartani. (2) A lakókörnyezet rendben tartása érdekében a jogosult köteles 3. a) a lakóingatlant rendeltetésszerűen használni, annak higiénikus állapotát biztosítani, b) vízöblítéses WC hiányában lakóépületenként/telkenként egy darab zárt, űrgödrös illemhelyet kialakítani, c) lakóépületenként a háztartási hulladék gyűjtésére és tárolására alkalmas, a hulladékszállítást végző szolgáltató által elfogadott egy darab hulladéktároló edényzetet tartani, és azt rendeltetésszerűen használni, d) a lakóépülethez tartozó területen (udvar, kert) a gyomnövények eltávolításáról gondoskodni, úgy, hogy a területet fedő növényzet magassága nem haladhatja meg a 15 cm-t, e) haszonállatait megfelelően kialakított helyen tartani, a tartás során keletkezett trágya, ürülék megfelelő tárolásáról gondoskodni, úgy, hogy a trágya, ürülék sem szilárd, sem folyékony állapotban az ingatlanhoz tartozó területen szabadon nem tárolható, f) a lakóingatlan kerítésével határos területet járda hiányában a kerítéstől számított 1 méteres sávot tisztántartani, szeméttől, gyomtól mentesíteni, télen síkosság mentessé tenni, g) a lakóépülethez tartozó területet (udvar, kert) rágcsálóktól, kártevőktől mentesíteni. h) A lakóépülethez tartozó területen (udvar, kert) lom, háztartási és veszélyes hulladék, építési és bontási törmelék, tüzelési melléktermék elhelyezése tilos. i) A lakóépülethez tartozó területet arra alkalmas részét (kert) művelni kell, melynek keretében évente egy alkalommal a kertet fel kell szántani vagy ásni. (3) A lakókörnyezet rendben tartását a jegyző a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjának Családsegítő Szolgálata, Tiszalök Város közterület-felügyelője, valamint Tiszalök Város Képviselőtestületének Városfejlesztési- és Környezetvédelmi Bizottsága, valamint Ügyrendi és Szociális Bizottsága tagjainak bevonásával helyszíni szemle keretében ellenőrzi. Az ellenőrzést végzők a (2) bekezdésben foglalt előírások be nem tartása esetén a jegyzőnek - a rendelkezésükre álló adatok, információk feltüntetésével - jelzést tesznek.
(4) Az ellenőrzést végzők április 1. napja és augusztus 31. napja között havonta, minden hónap utolsó hetében, szeptember 1. napja és március 31. napja között negyedévente ellenőrzik a (2) bekezdésben foglaltak betartását. (5) A lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó előírások az ingatlanban életvitelszerűen lakó személyekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az ingatlant milyen jogcímen használják (tulajdonos, haszonélvező, bérlő, lakáshasználó). (6) Rendkívüli felmondással kell megszüntetni a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt, ha a bérpótló juttatásra jogosult személy a) a munkaszerződésben rögzített időpontban a munkát nem veszi fel, b) a munkaköri leírásban rögzített feladatait nem vagy nem megfelelően végzi el, c) ha a foglalkoztatónak a munkára vonatkozó utasításait nem tartja be, d) ha igazolatlanul van távol, e) a munkavégzés helyét engedély nélkül elhagyja, f) a keresőképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, g) a közfoglalkoztatás ideje alatt agresszív magatartást tanúsít, h) a munkavégzéshez szükséges szerszámokat, eszközöket és védőeszközöket nem megfelelően használja, eltulajdonítja, elveszti. (7) Az Szt. 34. (2) bekezdés a) pont szerinti körülményekben bekövetkezett változások esetén az ellátást a változás bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, b) pont szerint, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a jogosultság feltételeinek vagy összegének felülvizsgálatán nem jelenik meg a külön felhívásban szereplő nappal, ha nyilatkozattételi vagy iratbemutatási kötelezettségének nem tett eleget, az írásbeli felszólításban szereplő határnappal kell az ellátást megszüntetni, c) pont szerint a keresőtevékenység megkezdését megelőző nappal d) pont szerinti jogellenes munkavégzés miatti felfüggesztés eljárási szabályait az Szt. 34. (4) bekezdése szabályozza, e) pontjában meghatározott esetben a rendszeres szociális segélyt az együttműködésre kijelölt szerv értesítésében foglalt időponttal kell megszüntetni. (8) A bérpótló juttatás folyósítását az Szt. 36. (2) bekezdés a) pontjának I. fordulatában meghatározott esetben az ellátást a felajánlott munkát el nem fogadó nyilatkozat megtételének napjával, a többi esetben a munkaviszony megszűnésének napjával, b)pontja szerint az ellátást az álláskeresők nyilvántartásából való törlés napjával, c)pontja szerinti kötelezettség elmulasztása esetén az ellátást kötelezettség teljesítésre nyitvaálló határidő utolsó napjával, d) pontjában meghatározott esetben a felszólításban a teljesítésre kitűzött nappal, e)pontjában meghatározott esetben a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (9) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek az ellátásra való jogosultság kezdő napján 67 %-ot el nem érő munkaképesség-csökkenése, vagy 50 %-ot el nem érő egészségkárosodása áll fenn, rendszeres szociális segélyre jogosult. (10) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki a bérpótló juttatás folyósítása alatt a) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 67 %-ot el nem érő munkaképesség-csökkenést, vagy 50 %-ot el nem érő egészségkárosodást állapított meg, b) közfoglalkoztatásba bevonás során foglalkozás-egészségügyi szempontból második alkalommal alkalmatlan rendszeres szociális segélyre jogosult.
(11) A rendszeres szociális segélyt a (10) bekezdés a) pontja esetében a szakértői vélemény meghozatala hónapját követő hónap első napjától, a (10) bekezdés b) pontja esetében a második foglalkozás-egészségügyi vizsgálat hónapját követő hónap első napjától kell megállapítani. (12) A jegyző az Szt. 37. (l) bekezdés b)-d) pontjaiban megjelölt rendszeres szociális segélyre jogosult részére a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás Tiszalöki Szociális Szolgáltató Központjával (továbbiakban: Szociális Szolgáltató Központ) való együttműködési kötelezettséget ír elő. (13) A jegyző felhatalmazza a Szociális Szolgáltató Központot, hogy az együttműködésre kötelezett segélyezettek részére - azok szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - beilleszkedést segítő programot dolgozzon ki az Szt. 37/D. -ában foglaltak figyelembevételével. (14) Az Szt. 37/D. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban előírt kötelezettség teljesítéséhez elrendeli, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megjelenni Szociális Szolgáltató Központnál, ahol nyilvántartásba veteti magát, a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. (15) A beilleszkedést segítő program az alábbiakra terjed ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson való részvételre, c) tanácsadáson való részvételre, d) munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre da) munkaerő-piaci átképző tanfolyam, általános iskolai végzettség és első szakképzettség megszerzésére db) munkakeresési technikákat népszerűsítő tréningre dc) munkanélküliségből adódó stressz oldására szolgáló tréningre e) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (16) A Szociális Szolgáltató Központ a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 17. (12)-(14) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el. A beilleszkedést segítő program személyre szabottan kerül rögzítésre. Amennyiben az egyéni beilleszkedést segítő program nem éri el célját illetve jelentős állapotváltozás esetén, annak bekövetkeztekor - újabb program kerül kidolgozásra. A beilleszkedést segítő program módosítását, az ellátást igénybevevő személlyel, illetve törvényes képviselőjével közösen kell elkészíteni. A beilleszkedést segítő program eredményességének feltétele az ellátást igénybevevő aktív közreműködése. (17) Az együttműködési formákon való részvétel alól felmentés adható a) ha a program helyszíne több mint egy átszállással közelíthető meg, f igyelemmel a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991. évi IV. törvény 25. (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra is, b) egészségügyi okokból, orvosi igazolással, c) egyéb rendkívüli, vagy különös méltánylást érdemlő ok esetén, külön kérelemre. A felmentés iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központhoz kell benyújtani, annak elbírálása az együttműködésre kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. (18) A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködésre kijelölt szerv által előírt jelentkezési határidőt köteles betartani, távolmaradását előzetesen bejelenteni. Ha a segélyezett határnapra nem jelenik meg a Ket. 66. -a szerint kell eljárni.
(19) A jelentkezési kötelezettség, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltak megszegése esetén a Szociális Szolgáltató Központ egy ízben a mulasztást követő 8. napot követően határidő megjelölésével haladéktalanul írásban felszólítja a segélyezettet a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség teljesítésére, egyúttal figyelmezteti a jogkövetkezményekre. Ha a segélyezett ennek ellenére sem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, a Szociális Szolgáltató Központ a jelentkezési és az együttműködési kötelezettség megszegésének tényéről a mulasztás napjának megjelölésével, haladéktalanul tájékozatja az ellátást megállapító szervet. A rendszeres szociális segélyt az együttműködésre kijelölt szerv értesítése alapján a mulasztás napjával kell megszüntetni. (20) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt az Szt. 17. (1) bekezdése szerint megtérítésre kell kötelezni. A kötelezést megállapító határozat alapján a végrehajtást az Szt. 14. -ában foglaltakra figyelemmel a pénzügyi iroda foganatosítja. (21) A jogosulatlanul felvett szociális segélyt az ugyanazon jogcímen folyósított ellátásból annak 50 %-a erejéig kell levonni. A jogosulatlanul felvett ellátás a házastárs vagy élettárs részére megállapított pénzbeli ellátásból, annak hozzájárulásával is levonható. (22) Az egyenlő elbírálás érdekében a kereső tevékenység létesítésekor, ha az ellátásban részesülő személy a változás tényét (munkaszerződést) 15 napon belül, de az ellátás számfejtését követően jelenti be, a munkaviszony kezdő napjától folyósított ellátás visszafizetését kell elrendelni. (23) Együttműködési kötelezettségek megszegése miatti megszüntetéseknél, ha az ellátás a megszüntetés napjától már átutalásra vagy kifizetésre került, a megszüntetés napját követő napokra kifizetett ellátás visszafizetését kell elrendelni. (24) A kérelem benyújtásakor a kérelmező vagyonnyilatkozatában megjelölt gépjármű tulajdon esetében - amennyiben az nem lízingelt az Eurotax katalógus napi árfolyamán megállapított vételi és eladási ár átlagát kell a vagyon becsült forgalmi értékéül megállapítani. A 16 éves vagy annál idősebb gépjármű esetén a becsült forgalmi értéket 100.000 Ft-ban kell megállapítani. (25) Élettársi kapcsolatot és élettársak különélését amennyiben ez az állapot a jogi szabályozás alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. (26) Bérpótló juttatásban vagy rendszerese szociális segélyben részesülő személy halála esetén az ellátást az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Ha a halál időpontja a halottvizsgálati bizonyítvány alapján pontosan nem állapítható meg a halottvizsgálati bizonyítvány kiállítása hónapjának utolsó napjával kell az ellátást megszüntetni. 2. Helyi lakásfenntartási támogatás 4. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításáról a polgármester dönt. (2) A helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja. (3) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége eléri a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át. (4) Helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy
négyzetméterre jutó elismert havi költség az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egy m²-re jutó elismert havi költség 5 %-kal megemelt összege. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban 1 személy lakik 40 m², b) ha a háztartásban 2 személy lakik 50 m², c) ha a háztartásban 3 személy lakik 60 m², d) ha a háztartásban 4 személy lakik 70 m² e) Ha a háztartásban 4 személynél több lakik, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m², de maximum 100 m² lehet az elismert felső határ, illetve a jogosult által lakott lakás nagysága. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege 2.500.-Ft. (7) Ha ugyanazon lakásban több háztartás is van, kivéve az Szt. 39. (2) bekezdésében foglaltakat helyi lakásfenntartási támogatás annak állapítható meg, aki a közüzemi szolgáltató számlavezetése szerint a lakással kapcsolatos kiadásokat teljesíti. (8) A helyi lakásfenntartási támogatásra irányuló kérelmeket évente két alkalommal, január 1-31., illetve augusztus 1-31. között lehet benyújtani. (9) Az önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, melynek folyósítására 12 egyenlő részletben kerül sor utólag minden hónap 5. napjáig. (10)A kérelem a rendelet 1. számú függelékben szereplő nyomtatványon nyújtható be. 3. Ápolási díj 5. (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmekben a Képviselő-testület Ügyrendi és Szociális Bizottsága dönt. (2) Az ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100 %-a. (3) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, egyedülálló esetén annak 150 %-ával. 4. Átmeneti segély 6. (1) Az átmeneti segély megállapításáról a Képviselő-testület Ügyrendi és Szociális Bizottsága dönt. (2) Átmeneti segélyben részesül a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek közül különösen az, aki: a) elemi kár (pl.: ár-, belvíz, tűz stb.) miatt anyagi segítségre szorul, b) betegség, baleset miatt anyagi segítségre szorul, és anyagi helyzetének átmeneti javítása más módon nem biztosítható. (3) Átmeneti segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, egyedül élő esetén annak 150 %-ával.
(4) A segély összege nem lehet kevesebb esetenként 4.000.-Ft-nál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (5) A képviselő-testület átmeneti segélyt pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formában nem nyújt. (6) A kérelem a rendelet 2. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. 5. Temetési segély 7. (1) A temetési segély megállapításáról a polgármester dönt. (2) A temetési segély annak adható, akinek a jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, egyedül élő esetén annak 150 %-ával. (3) A temetési segély a temetés költségeihez való hozzájárulás, összege 14.000.-Ft, mely egyenlő a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ával. (4) A kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeit igazoló számlákat, melyre a megállapított összeget rá kell vezetni és a kérelmező részére vissza kell adni. (5) A kérelem a rendelet 3. számú függelékében szereplő nyomtatványon nyújtható be. III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 1. Köztemetés 8. (1) A köztemetés költsége a helyben szokásos (hantolásos, hamvasztásos) legolcsóbb temetési költséggel azonos. A köztemetés lebonyolításakor biztosítani kell, hogy a temetés színvonala ne térjen el a legegyszerűbb temetkezési szolgáltatások színvonalától. 2. Közgyógyellátás 9. (1) Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról a jegyző dönt. (2) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult: a) Akinek esetében az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő esetén annak 270 %-át, és b) Az egészségbiztosítási szerv által elismert havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.
10. (l) Átmeneti segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható az Szt. 47. (2) bekezdésében meghatározott módokon élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetésével. 3. Helyi szociálpolitikai kerekasztal 11. (1) A képviselő-testület helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet. (2) A kerekasztal tagjai: a) polgármester, b) jegyző, c) pénzügyi iroda vezetője, d) Idősek Gondozó Központ intézményvezetője, e) Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetője f) a Szociális és Ügyrendi Bizottság mindenkori elnöke. IV. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 1. Személyes gondoskodás formái, ellátások igénybevétele 12. (1) A Képviselő-testület a szociális alapszolgáltatási formák közül - étkeztetést, - házi segítségnyújtást, - családsegítést, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, - közösségi ellátásokat, - támogató szolgáltatást, - nappali ellátást valamint szakosított ellátást - ápolást, gondozást nyújt. (2) Az alapszolgáltatások közül az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a nappali ellátást, a szakosított ellátási formák közül az ápolást, gondozást a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: Társulás) Tiszalöki Idősek Gondozó Központja (a továbbiakban: Idősek Gondozó Központja), a családsegítést a Szociális Szolgáltató Központ, a közösségi ellátásokat és a támogató szolgálatot Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. (3) Az alapszolgáltatás illetve szakosított ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki az étkeztetés, nappali ellátás iránti kérelmet külön eljárás nélkül, a házi
segítségnyújtás és az ápolás, gondozás iránti kérelmet külön eljárás keretében bírálja el, melyről szóban vagy írásban értesíti az igénylőt, törvényes képviselőt. (4) Ha az ellátást igénylő, törvényes képviselő az intézményvezető döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Társuláshoz fordulhat. (5) Az intézményvezető az ellátás megkezdése előtt az ellátást igénylővel, törvényes képviselővel megállapodást köt. (6) Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásba foglaltak szerint szűnik meg. (7) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, a házirendet súlyosan megsérti vagy intézményi elhelyezése nem indokolt. 2. Térítési díjak 13. (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, c) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, d) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy, e) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő köteles megfizetni. (2) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat a) aki jövedelemmel nem rendelkezik. (3) Az Idősek Gondozó Központja által biztosított szociális alapszolgáltatásokért, valamint szakosított ellátásért fizetendő személyi térítési díjat havonta utólag, minden hónap 10. napjáig kell megfizetni a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás költségvetési elszámolási számlájára. (4) Ha az ellátott, a törvényes képviselője, vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az erről kapott értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A Tanács a térítési díj összegéről határozattal dönt. (5) Az intézményi térítési díjakat az 1. számú melléklet tartalmazza.
V. Fejezet Záró rendelkezések 14. (l) Ez a rendelet a 3. (1)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2011. május 2-án lép hatályba. (2) A 3. (1)-(5) bekezdésben foglaltak 2012. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatályba lépésével egyedijűleg a 6/2011.(III.30.); 10/2010.(VI.21.); 7/2010.(III.16.); 22/2009.(XII.03.), valamint a 7/2009.(IV.02.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (l) és 17. (2) bekezdése alapján a rendelet várható következményeiről előzetes hatásvizsgálat tükrében az alábbi tájékoztatást adom: Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás Társadalmi hatás: A rendszeres szociális segélyre jogosultak körének az Szt. 37. (1) bekezdés d) pontja alapján történő - bővítése révén nem kerülnek ki személyek az aktív korúak ellátására való jogosultak köréből azért, mert munkavégzési kötelezettségüknek egészségügyi alkalmatlanság vagy egészségromlás miatt munkavégzésre nem képesek. Számukra a rendszeres szociális segélyben részesülőkre előírt a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartási és együttműködési kötelezettség áll fenn. A beilleszkedést segítő programok segítséget nyújthatnak számukra sajátos élethelyzetük kezelésében. Gazdasági hatás: A módosítás kapcsán gazdasági hatással nem számolhatunk. A rendelet költségvetési hatása: A módosítás során az aktív korúak ellátására jogosultak száma nem növekszik, a munkavégzésre alkalmatlanok, illetve az egészségkárosodottak csupán más ellátási formára lesznek jogosultak. A bérpótló juttatás után az önkormányzat 20 % önerőt, míg a rendszeres szociális segély után 10 % önerőt fizet meg. A módosítás 2011. április hónapban 8 főt érint, ebből 5 fő egyedülálló. Az egyedülállók esetében a bpj 28.500 Ft, az rszs 25.650 Ft, tehát mind az ellátás összegének, mind az önerő összegének csökkenésével számolhatunk. Két fő esetében nő az ellátás összege, ha rszs-ben részesül, ez összegszerűen havi 13.720, illetve 3.200 Ft, amelynek azonban kevesebb 20 % helyett 10 % az önereje. Más megközelítésben azt kell szem előtt tartani, hogy a bpj-re jogosultak amennyiben közfoglalkoztatásban vesznek részt, 5 % az önerő mértéke, akit viszont betegsége vagy alkalmatlansága miatt nem tudunk közfoglalkoztatni, továbbra is 20 %-os önerejű bpj-t kap. A pénzbeli ellátásoknál kb. ugyanannyi költség várható, mint 2010. évben. Ez a következőket jelenti: Ápolási díj tekintetében tartósan betegek esetében 7.881 e Ft került kifizetésre, melyhez az állami támogatás 0 %. Súlyosan fogyatékos és magasabb összegű ápolási díj összege 2010. évben 6.927 e Ft, melyhez az állami támogatás 75 %. Lakásfenntartási támogatás összege 2010. évben 12.540 e Ft, melyhez az állam 90 %-os támogatást nyújt, a helyi lakásfenntartási támogatás összege 310 e Ft, mely 100 %-ban az önkormányzatot terheli. Köztemetés 2010. évben 1 fő esetében történt ennek összege 150 e Ft, mely 100 %-ban az önkormányzatot terheli. Átmeneti segély 36 esetben került megállapításra összesen180 e Ft összegben, mely 100 %- ban az önkormányzatot terheli. Temetési segély 15 esetben került megállapításra, ennek összege 210 e Ft, mely 100 %-ban az önkormányzatot terheli. Méltányossági közgyógyellátás 30 fő részére lett megállapítva, 2.587 e Ft összegben, melynek 30 % önkormányzatot terheli. (Az állami támogatás %-os mértéke 2011. évben nem változott.)
2. A módosítás környezeti és egészségügyi következményei: A rendeletben a lakókörnyezet rendben tartása régóta elvárt szabályozás lehetőségét teremti meg, mellyel a sok helyen tapasztalható áldatlan állapot megszűnik. A szabályozás nagymértékben javítaná városunkban az állampolgárok közérzetét. Ezen törvényes fellépés közmegelégedést szolgálna. A rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: Mivel az aktív korúak ellátására való jogosultság már elvégzett felülvizsgálatakor a rendelet alkotási kötelezettséget szem előtt tartva a munkaképesség csökkenéssel rendelkező, ill. egészségkárosodott személyeket külön kezeltük, a felülvizsgálatról szóló döntés még nem született meg, többletmunka nem keletkezik. Többletterhet jelent azon személyek nyilvántartása, akiket a munkaalkalmassági vizsgálaton alkalmatlannak minősítenek. A lakókörnyezet rendben tartása kapcsán a helyszíni szemlék tartása jelent többletmunkát. Ez azonban szükséges, hiszen nem teljesítés esetén a helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv alapozza meg a jogosultság és az ellátás megszüntetését. A helyszíni szemléhez formanyomtatvány használatát javaslom. Az Szt módosításával a pénzbeli és természetbeni ellátások iránti igény növekedésével számolunk. Különösen a lakásfenntartási támogatás tekintetében ez év szeptember 1-jétől, melynek hatása 2012-ben fog jelentkezni, ugyanis augusztus 31-ig lehet benyújtani rendeletünk értelmében a helyi lakásfenntartási támogatásra az igényt. A rendelet megalkotásának szükségessége, a rendeletalkotás elmaradásának várható következményei: Az Szt-ben lévő felhatalmazás alapján az önkormányzatnak rendeletalkotási kötelezettsége keletkezett. Ennek elmaradása esetén az önkormányzat jogszabálysértést követne el, illetve ellentétes lenne a rendelet a magasabb szintű jogszabályokkal. Ebből adódóan a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal törvényességi észrevétellel élne. T i s z a l ö k, 2011. április 12. Mező József J e g y z ő
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. -a értelmében a rendelet-tervezethez az alábbi indoklást adom: I. Fejezet Ezen fejezetben nem lett szabályozva, hogy a rendelet hatálya kikre terjed ki, mert azt az Szt. pontosan meghatározza, csakúgy, mint a különböző fogalmi meghatározásokat. A pénzbeli ellátások kifizetésének és folyósításának általános szabályai a jelenleg is alkalmazott gyakorlat alapján került szabályozásra. II.Fejezet Aktív korúak ellátása tekintetében a lakókörnyezet rendben tartása 2012. január 1-jétől kerül bevezetésre, mivel a jogosultság feltételeinek felülvizsgálata 2011. március 31. napjáig megtörtént, a felülvizsgálatról szóló döntést a rendelet módosításáig - 70 %-át kézbesítettük. Helyi lakásfenntartási támogatás esetében az Szt. úgy fogalmaz, hogy az egy főre számított havi jövedelmi határt úgy kell szabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági feltételként nem írhat elő, havi költség tekintetében pedig a háztartás összjövedelmének 30 %-át meghaladó költséghányadot feltételként nem írhat elő. Előírja továbbá az Szt., hogy a lakásfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb 2.500 forintnál és legalább két alkalommal az igénylés benyújtható legyen. Ennek a helyi rendeletünk tervezete eleget tett. Ápolási díj havi összegét szabályozni nem kell, mivel az Szt. pontosan meghatározza azt, jelen esetben a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg (29.500.-Ft) meghatározott %-a, amit a rendelet-tervezetben a korábbi évekhez hasonlóan 100 %-ban határoztunk meg. Átmeneti segély, temetési segély tekintetében eleget tettünk az Szt.-ben foglalt előírásoknak, melynek értelmében az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt a helyi rendeletünkben úgy kell leszabályozni, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150 %-ánál alacsonyabb nem lehet. A részletes indoklást az előterjesztésem tartalmazza. T i s z a l ö k, 2011. április 14. Mező József J e g y z ő