SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS A 2015. ÉVRE

Hasonló dokumentumok
A közraktározási piac évi adatai

OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 7. szám április

A sugárterhelés fajtái és szintjei október 21 (szerda), 15:10-16:20, Árkövy terem

Közhasznúsági Beszámoló. Egry József Általános Iskola. Tolnai Alapítvány

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. I. negyedév) Budapest, július

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

Budapest, április A beutazó turizmus jellemzői és alakulása 2015-ben A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETÉNEK ÜZEMI SUGÁRVÉDELMI ELLENŐRZÉSE

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

CONCORDE-VM ABSZOLÚT SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP

xdsl Optika Kábelnet Mért érték (2012. II. félév): SL24: 79,12% SL72: 98,78%

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. III. negyedév) Budapest, december

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. IV. negyedév) Budapest, április

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

1. A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

Füzesabony Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése (ÁROP-1.A.2/A )

A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete

Radon, Toron és Aeroszol koncentráció viszonyok a Tapolcai Tavas-barlangban

A környezetvédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatainak összefoglalása

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2005. III. negyedév) Budapest, január

Havi elemzés az infláció alakulásáról december


Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Összefoglaló jelentés a évi belső ellenőrzési terv végrehajtásáról

2015. ÉVI ÉVES BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Accorde Alapkezelő Zrt. Accorde Prémium Alapok Alapja Befektetési Alap I. Féléves jelentés

OTP Bank első negyedévi eredmények

Támogatási lehetőségek a borágazatban Magyarország Nemzeti Borítékja. Bor és Piac Szőlészet Borászat Konferencia 2011

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december

A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft évi üzleti terve

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (85) december 9. napján tartandó rendkívüli

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Egészségügyi kártevőirtó szakmunkás szakképesítés Kártevőirtás modul. 1. vizsgafeladat december 10.

A munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményei. Elıadó: Ferenczi Szilvia

Kiskunmajsa Város Önkormányzatának partnertérképe

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET AEROBIOLÓGIAI MONITOROZÁSI OSZTÁLY

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ az egészségügyben dolgozók létszám- és bérhelyzetéről IV. negyedév

IV/3. sz. melléklet: HR funkcionális specifikáció

KAPUVÁRI KÉZ-MŰ ÉS SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Kapuvár, május 12.

Havi elemzés az infláció alakulásáról január

Főig: /2008. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kitüntetési Szabályzata

Továbbra is terjed az influenza

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/ Fax: 89/

Épületvillamosság laboratórium. Villámvédelemi felfogó-rendszer hatásosságának vizsgálata

H A T Á S V I Z S G Á L A T I

ZÁRSZÁMADÁS Intercisa Lakásszövetkezet

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 32/2004.(VI.28.) Kgy. rendelete a talajterhelési díjról

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

118. Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás

I. Országgyűlés Nemzeti Választási Iroda

Készítette: Bártol Csenge Témavezető: Radics Sándor - GEOHIDROTERV Kft. Egyetemi konzulens: Dr. Kovács József 2009

3. Az integrált KVTF-ÁNTSZ közös szállópor mérési rendszer működik. A RENDSZER ÁLTAL VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI, ÉS AZOK ÉRTÉKELÉSE

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések Dr. Eisenbacher Gábor ügyvéd Dr. Németh Katalin ügyvéd

VII. Gyermekszív Központ

Mágneses szuszceptibilitás vizsgálata

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

Dozimetria. Dozimetria. Dr. Voszka István SE Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet. J kg

Táblagépes alkalmazások a gyógypedagógiai gyakorlatban súlyosan-halmozottan sérült gyermekek körében

EPER E-KATA integráció

II. Helyi iparűzési adóelőleg bejelentése (állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén)

Boldva és Vidéke Taka r ékszövetkezet

A termálvíz hasznosítást érintı vízvédelmi jogszabályok. Benkó Gabriella. Szentes,

A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete

Boldva és Vidéke Taka r ékszövetkezet

V. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK I. ELŐREJELZÉSE

2010. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

a) Kiemelt adófizetési kötelezettségek, ha az egyéni vállalkozó nem jelentkezik be az Eva törvény

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ július

A TŰZVÉDELMI TERVEZÉS FOLYAMATA. Dr. Takács Lajos Gábor okl. építészmérnök BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék

TERJESZTÉS. Tárgya: strandi pavilonok bérbeadására kötött szerz dések módosítása Készítette: dr. Szabó Tímea, körjegyz

GOP PÁLYÁZATOK. Szabó Sándor András. pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató

A kamat jövedelem (Szja tv. 65. ) és a lekötési hozam (Szja tv. 67/B. ) 6%

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2015-ben

VASÚTI PÁLYA DINAMIKÁJA

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 24. szám december hét. Bor piaci jelentés

AEGON Magyarország Lakástakarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Mérleg

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

Feladatlap. I. forduló

LfJo. számú előterjesztés

1.Kivét után fizetendő szja: forintnak a 16%-a= forint.

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

V. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések A MEZŐGAZDASÁG ÉVI TELJESÍTMÉNYÉNEK II. ELŐREJELZÉSE

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. III. évfolyam / 15. szám augusztus

Harmosné Végh Mária igazgató

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének április 28-i ülésére

MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS I-III. negyedév

Munkaerőpiaci szervező, elemző Munkaerőpiaci szervező, elemző Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

A fizetési mérleg alakulása a áprilisi adatok alapján

Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása

TÁJÉKOZTATÓ A KKV MINŐSÍTÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ ÉS A PARTNER ÉS KAPCSOLÓDÓ VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján

A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

Átírás:

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS A 2015. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2015-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását, illetve az atomerőművi sugárvédelem szervezését döntően a Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály végezte, de a Sugárvédelmi Szolgálat is fontos szerepet játszott a sugárvédelmi tevékenységben. A sugárvédelem szervezeti felépítése 2010 óta nem változott jelentősen. A munkahelyi sugárvédelem feladatait a Dozimetriai Osztály, a kibocsátás- és környezet-ellenőrzést a Környezetvédelmi Osztály hajtotta végre. A Sugárvédelmi Szolgálat irányítását és a sugárvédelmi megbízottak munkájának szakmai támogatását közvetlenül a sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető alá beosztott vezető sugárvédelmi mérnök látta el. 2. MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM A munkahelyi sugárvédelem alapfeladatai 2015-ben is a dolgozók sugárterhelésének korlátozása, az indokolatlan sugárterhelések kizárása és a sugárterhelés optimalizálása voltak. A munkahelyi sugárvédelmi tevékenységünk legfontosabb céljaként az elmúlt évben is a sugárterhelés optimalizálását jelöltük meg. A munkahelyi sugárvédelem programja alapvetően nem változott. A programban meghatározó szerepet a személyi dozimetriai ellenőrzés, a dozimetriai engedélyezés, az ellenőrzött zóna sugárzási és kontaminációs viszonyainak rendszeres ellenőrzése, a dózistervezés, a fokozottan sugárveszélyes munkák kiemelt kezelése és a sugárvédelmi tapasztalatok munkavállalók felé történő visszacsatolása kapott. A munkahelyi sugárvédelemre vonatkozó legfontosabb sugárvédelmi mutatót, a dolgozók sugárterhelését 2015-ben is döntően a munkaterületek sugárzási viszonyai, az elvégzett munkák mennyisége, illetve a sugárvédelmi intézkedések hatékonysága befolyásolta. A sugárterhelés ellenőrzése az elmúlt évben is kiterjedt mind a külső, mind a belső sugárterhelésre, illetve az atomerőműben munkát végzők teljes körére, tehát a külső vállalkozók dolgozóira is. 2015-ben összesen 24092 db hatósági dózismérőt készítettünk elő és adtunk ki, ami 37 darabbal kevesebb az előző évinél. Ezenkívül kiadtunk 3049 db TL-dózismérőt a tűzoltóknak, illetve olyan munkavállalóknak, akiket nem az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Személyi Dozimetriai Laboratóriuma látott el hatósági doziméterrel. Az elmúlt évi legnagyobb egyéni sugárterhelés 9,18 msv, amely jelentősen az 50 msv/év hatósági dóziskorlát alatt volt, és nem érte el az atomerőmű egyéni sugárterhelésre vonatkozó saját célkitűzését (< 10 msv/év) sem. A legnagyobb egyéni sugárterhelés tehát az elmúlt évben sem volt jelentős. Az atomerőmű eddigi üzemeltetésével kapcsolatos egyéni dózisok szintjét az úgynevezett göngyölített dózisok mutatják. A legmagasabb egyéni göngyölített dózisból számított éves átlagos sugárterhelés tovább csökkent, 10 msv alatti, ami alacsony érték. Az elmúlt évben is fontos sugárvédelmi cél volt a sugárterhelés minél homogénebb elosztása és a kiugróan magas

2 dózisok elkerülése. Az elmúlt évben 81 munkavállaló éves sugárterhelése érte el az 5 msv-et, ez magasabb a 2014-es értéknél. A hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján 2015-ben a kollektív dózis 1689 személy msv volt. Ehhez további 53,72 személy msv adódott a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterheléséből, a feljegyzési szint feletti vizelet-tríciumaktivitás-koncentrációkból számolt összes lekötött effektív dózis pedig nem volt. A gamma-sugárzásból eredő belső sugárterhelés 0,151 személy * msv-nek adódott, a neutron-sugárzásból pedig 22,89 személy*msv. A lokális dózismérők által mért kézdózisok összege 72,5 msv. A teljes, 1766 személy msv kollektív dózisból az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. munkavállalói 44%-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 56%-kal részesedtek. A hatósági doziméterekkel mért kollektív dózis az előző évhez képest csökkent, 253 személy*msv-tel kevesebb a 2014-es értéknél. A csökkenés alapvető oka az, hogy 2015-ben az ellenőrzött zónában végzett beruházási munkák befejeződtek, valamint 2015-ben az 1. blokki nagy főjavítás kollektív dózisa is kevesebb lett, mint a 4. blokki nagyjavítás kollektív dózisa 2014-ben. Ha figyelembe vesszük az elmúlt évben elvégzett tervezett, illetve előre nem tervezett munkákat, megállapítható, hogy a 2015. évi kollektív dózis nagysága indokolt volt. A külső sugárterhelés mellett a belső sugárterhelés mind az egyéni, mind a kollektív dózisok tekintetében jelentéktelen mértékű volt 2015-ben. A Dozimetriai Osztály Személyi Dozimetriai Laboratóriuma az elmúlt évben 6393 egésztest-számlálást és ugyanennyi vizelettríciumkoncentráció vizsgálatot végzett. Az elvégzett egésztest-számlálások során a kivizsgálási szintet (0,10 msv lekötött effektív dózis) egyetlen dolgozó sem érte el. A 2015-ben elvégzett vizelettrícium-mérések közül a feljegyzési szintet 2 külföldi munkavállaló érte el. Ezek a mérési eredmények a munkák megkezdése előtti nullszint-felmérés során voltak detektálhatók, tehát a dolgozók más, külföldi munkahelyről származó tríciumaktivitásai voltak. Így az ebből számolt lekötött effektív dózist nem számoljuk bele nyilvántartásunkba.

3 1. ábra Éves legnagyobb egyéni dózisok alakulása a Paksi Atomerőműben 2. ábra Éves kollektív dózisok alakulása a Paksi Atomerőműben

4 3. KÖRNYEZETI HATÁSOK A Paksi Atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenység másik fő területe a nukleáris környezetvédelem. Alapvető sugárvédelmi cél 2015-ben is az volt, hogy a környezet vonatkozásában is érvényesítsük az optimalizálás követelményét, azaz a radioaktív anyagok kibocsátását és ezen keresztül a környezeti hatások nagyságát az észszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartsuk. A fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében a Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály széles körű ellenőrzési és felügyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szerint intézkedéseket hozott. Az ellenőrzési programot 2015-ben is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A kibocsátás- és környezet-ellenőrzésben alkalmazott távmérőrendszerek mérési adatait a mintavételes ellenőrzéssel kapott izotópszelektív és a kibocsátott izotópok kémiai-fizikai formáira is felvilágosítást adó mérési eredmények egészítették ki, illetve pontosították. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kibocsátás- és környezet-ellenőrzést az atomerőmű mellett a hatóságok is végezték. 2004-től életbe lépett a 15/2001. (VI.8.) KöM-rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μsv/év) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. Az 1. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határértékkritérium-kihasználások. Összességében elmondható, hogy az atomerőmű 2015. évben 0,34%-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték-kritérium kihasználtsága: 3,38 x 10-3 ), ebből 0,27%-kal a folyékony, míg 0,07%-kal a légnemű kibocsátások részesedtek. 2012-ben a kibocsátási határértékkritérium kihasználtsága 0,26% volt, 2013-ban 0,26% és 2014-ben 0,28% volt, tehát a korlátkihasználásunk az előző évekhez hasonló nagyságrendű volt. A 2015. évi légnemű kibocsátásokban a korróziós és hasadási termékek és a radioaktív nemesgázok kibocsátásának kisebb mértékű csökkenése tapasztalható a 2014. évihez képest. Ez alól kivételt képezett a radiostroncium növekménye, ami feltehetően a folyékonyhulladékfeldolgozó (FHF) technológiából származik, valamint a radiojódok kibocsátási növekménye, amit az 1. blokk nagykarbantartása okozott. A folyékony radioaktív kibocsátások 2015-ös összefoglaló adatait a 2014. évihez viszonyítva a folyékony kibocsátásokkal kikerült radioaktív izotópok közül a korróziós és hasadási termékek kibocsátása kismértékben csökkent, a trícium kibocsátása kismértékben nőtt. A kitárolt FHF-hulladékvizek mennyiségével arányosan növekedett a radiostroncium, radiokarbon, valamint az alfa-sugárzók kibocsátása.

5 1. táblázat A kibocsátások összefoglaló adatai 2015-ben Izotópcsoportok Összes kibocsátás [Bq] Kibocsátási határérték-kihasználás Korróziós és hasadási termékek Légnemű kibocsátások 1,04 x 10 9 6,13 x 10-5 Radioaktív nemesgázok 2,36 x 10 13 3,24 x 10-4 Radiojódok 2,51 x 10 8 1,25 x 10-4 Trícium 4,11 x 10 12 2,37 x 10-5 Radiokarbon 5,97 x 10 11 1,73 x 10-4 Összes: 7,07 x 10-4 Korróziós és hasadási termékek Folyékony kibocsátások 1,40 x 10 9 6,69 x 10-4 Trícium 2,46 x 10 13 8,49 x 10-4 Radiokarbon 3,57 x 10 9 1,15 x 10-3 Alfa-sugárzók 3,25 x 10 6 3,33 x 10-6 Összes: 2,67 x 10-3 Az atomerőmű környezeti hatásairól a folyamatosan működő távmérőrendszerek mellett a mintavételes ellenőrzés szolgáltatott adatokat. Az elmúlt évben kb. 4000 minta elemzését végezte el a Környezet-ellenőrző Laboratórium. A távmérések és a mintavételes ellenőrzés adatai egyaránt azt mutatták, hogy az atomerőmű üzemeltetésének hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt az elmúlt évben is. A Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2015-re is elvégezte a lakossági többlet-sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó lakossági többlet-sugárterhelés 2015-ben 87,7 nsv. Ezt a 87,7 nsv sugárterhelést a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkapja a természetes háttérsugárzásból.