Gönci kerület. Esperes: N. tiszt. Liszkay Nándor, szentszéki ülnök, ker. tanfelügyelő, abauj-szántói plebános. Plebániák: 1. ABAUJ-SZÁNTÓ Hajdan mezőváros, jelenleg nagyközség Abauj-Torna megyében, a gönci járásban, az úgynevezett Hegyalja" bortermeléséről világhírű hegylánc délnyugati részén, 4379 lakossal. Hogy a plebánia mikor keletkezett, adatok hiányában pontosan meg nem határozható. Nagyon valószínű, hogy a midőn a templom épűlt, létesűlt egyszersmind a plebánia is. A plebániai templom góth stylben épűlt; ezt bizonyítják még a mai napig is fenmaradt egyes részei, úgymint a szentély szép metszésű csúcsíveivel, ablakaival, a templomnak külső pillérei, a melyek mind a XIII-ik századra vallanak. A város sok viszontagságon ment keresztűl, ugy a Giskrák huszitái, valamint a XVI-ik századbeli hitujítás alatt. A hitújítás, a mint mindenütt hazánkban, úgy itt is éreztette kártékony hatását; a város sok zaklatásnak volt kitéve. A XVII-ik században Rákóczi-birtok volt; később a m. kir. kincstár, majd pedig Trautzon herceg bírta, a ki behozott a városba 20 szász családot s alapította az ugynevezett Húszház" telepet a város északkeleti részén. Ezek azonban ma már teljesen magyarok s csakis vezetékneveik emlékeztetnek szász eredetükre. A hitujítás idejében a templom többször leégett, a kálvinisták kezébe került s a katholi-
ABAUJ-SZÁNTÓ. 79 kusok kénytelenek voltak a plebániai beltelken épült gazdasági épületben, ma borházban istentiszteletre összejönni; miután pedig később a plebánost is elüzették a városból, a monoki plebánia látta el a kath. hívek lelki szükségét. Míg végre 1751. évben március hó 23-án visszakapták a templomot a régi jogos birtokosok s ugyanazon év március 25-én Gyümölcsoltóboldogasszony tiszteletére újra felszenteltetett Gallovics János, akkori plebános Az ABAUJSZÁNTÓI PLEBÁNIA-TEMPLOM DÉLRŐL. idejében. Azóta a katholikusok zavartalan birtokában vannak templomuknak. Van a templomban egy fakeretbe foglalt, VI. Pius pápa által kibocsátott, 1798. év április hó 10-ik napjáról keltezett s gróf Eszterházy Károly, egri püspök által 1798. év szeptember 14-én láttamozott breve, melynek értelmében a hívek Gyümölcsoltó B. Asszony napján, mint a templom védszentjének ünnepén, továbbá Sz. István, magyar király és Sz. István, első vértanu ünnepe teljes búcsút nyerhetnek
80 GÖNCI KERÜLET A plebániai anyakönyvek csak 1736. évtől vannak meg. A segédlelkészi állomást herceg Bretzenheim Károly, a plebánia és templom egykori kegyura alapította. Az abaujszántói lelkészek névsora: Hancsek Miklós... 1736 1738. Liszkay v. Liptay Orbán... 1738. Máthé László, minorita... 1738 1740. Gallovics János... 1740 1765. 5 Szemerényi Mátyás... 1765 1767. Kellner János... 1767 1806. Hanák András... 1806 1821. Gillányi Károly... 1821 1824. Zboray Mihály... 1825 1838. 10 Markovics János... 1838 1842. Lengyel József... 1842 1879. Liszkay Nándor... 1879 Abauj-Szántóhoz a következő leányegyházak tartoznak: Cekeháza, Hernád-Büd, Gibárt, Pere s az ennek határában fekvő Süvegestanya. Perén a rk. hívek buzgóságából, a jótevők és királyunk ő Felsége I. Ferenc József adományából épült egy nyilvános kápolna, mely 1889. év augusztus hó 18-án lett a Szentháromság tiszteletére felszentelve. Kegyúr: báró Maillot de la Treille Györgyné, szül. báró Beust Margit Plébános: N. t. Liszkay Nándor, ker. esperes, szentszéki ülnök. Segédlelkész: T. Pollák János. A népesség száma: Az anyaegyházban Leányegyházakban : Cekeháza Gibárt Hernádbűd Pere (Süveges pusztával) Róm. kath. 1920 135 193 141 305 Gör. kath. 310 13 18 12 240 Ágost 198 4 2 54 8 Helvét 920 66 180 187 90 Izrael. 1031 6 14 31 29 Összesen: 2694 593 266 1443 1111 Távolság az anyaegyháztól km-ben 28 10.4 7.5 6.6
ABAUJ-SZÁNTÓ. 81 A megkereszteltek száma: 128. Házasságkötések száma: 24. A meghaltak száma. 70. A lakosság magyar-ajkú. Posta és táviró-állomás helyben, vasúti állomás: Forró-Encs. AZ ABAUJSZÁNTÓI TEMPLOM SZENTÉLYE. 6
82 GÖNCI KERÜLET 2. BODÓKŐ-VÁRALJA. Abauj-Torna vármegyének szép fekvésű, kitűnő levegővel, jó vízzel megáldott csinos mezővároskája, közel 1500 lakossal. A városnak, mint ilyennek, valamint a plebániának a története csak a XVIII-ik századig vezethető vissza; de a régi kornak annál több, annál szebb emlékei fűződnek magához a helyhez, melyen a község fekszik, valamint a tőle északnyugati irányban fekvő dombon épült bodogkői várhoz. A városkától keletre fekvő hegyen (Tóhegy) Bartalos. egri egyházmegyei áldozópap, kitűnő régészünk, avar gyűrűnek nyomaira akadt s úgy ez, mint az erdős hegység egyes részeinek elnevezése: vajda rét", leányvár", virágvár", vaskapú", radimáj", arra enged következtetni, hogy e hely eleinknek kedvelt tanyája lehetett. Ugyanezen hegy fensíkján fekvő mocsaras tónak partján ismételve eszközöltek már ásatásokat s ily alkalommal gyönyörű kőeszközök, vésők, kések, balták, nyílhegyek stb. kerültek mindannyiszor napvilágra. Úgy e leletek, mint a kipusztult szőlőterületek felforgatása közben talált számtalan urnadarabok, sőt egész urnák, mint a legrégibb kor temetkezésének eszközei azt mutatják, hogy e földet már a legrégibb időben is emberek lakták. Maga a vár, tekintve csekély terjedelmét és azon körülményt, hogy a történelemben csak jóval a tatárjárás után van róla említés téve, valószínűleg 1290 1300 körül épűlt. Várnagyjai közül ismeretes a Bogátradván nemzetségbeli Izsépi ágból származó Olaszi János 1335-ben. A XIV. század végén Zsigmond király a Tomoriaknak adományozta. 1440 után a vidékkel együtt a husziták kezébe került, de már 1459-ben Mátyás király azt visszaszerezvén (a szepesi káptalan levéltárában őrzött okmány szerint) pro meritis" Parlagi Pál és László testvéreknek adta Boldogkew" várát. Később vétel utján Martinuzzi Fráter Györgyé lett A mohácsi vész idejében Zápolyáé volt. Zápolyának Tokaj és Szinánál történt megveretése után Boldogkew és Regéc I. Ferdinánd hatalmába került Ferdinánd német zsoldosainak féktelen zsarolásai miatt a felvidék rokonszenve ismét Zápolya felé hajlott és midőn ennek Lengyelországban szervezett hada 1528. év
Boldogkőváralja. A templom és plébania az 1882. évi nagy tűzvész után gr. Péchy Emánuel Patronus által fényesen megújítva.
BODÓKŐ-VÁRALJA. 83 derekán az országba jött és Ferdinándnak Serédy parancsnoksága alatt álló seregét Sárospataknál megverte, Boldogkew és Regéc ismét Zápolya pártjára állott. 1530. elején Serédy Gáspár, Kassa kapitánya Bebek Ferencet küldötte Boldogkő várának visszaszerzésére. A vár akkori kapitánya, Nádasdi Tamás Bebek hat heti ostromának vitézül ellenállott és a császáriak elvonultak anélkül, hogy a várat bevehették volna. 1537. május, 19-én Fels Lénárd, császári vezér Regécet elfoglalta és a Kassán tartózkodó Zápolya segélyére siető Fráter Györgyöt a Tiszán túlra űzte; Boldogkőt is bevette. 1553-ban özv. Patócsy Ferencné a gyulai vár helyett Boldogkő várát kapta cserébe Ferdinánd királytól. 1556-ban Bebek Ferenc birtokába jutott, a ki a királyi róvót elfogatván ide záratta. 1560-ban Bebek a várat két előkelő törökért Sárközy Ferencnek adta cserébe. Még ugyanazon évben I. Ferdinánd bodogkői várnagya Serényi Mihály volt A szepesi oklevél szerint birtokosai ezután: Bebek György, ki eladta. Sárközy Mihálynak 1561. Sárközy Boldizsár 1571. 1573 1576. Makkházy Orsolya. 1576-ban Vizkeleti Benedek. 1579-ben Serényi Mihály és Gábor. 1580-ban Brodarics Klára, Serényi Gábor felesége. 1585. Bajini Zsófia. 1592-ben Serényi Ferenc, 1592 1599. per alatt volt a birtok. Versenyeztek érte: Pernessy András, Serényi Mihály és Serényi Ferenc, ki 1600-ig bírta; 1601-ben már Serényi Pálé. Ezután a Serényiek birták Bajimi Zsófia gyermekeivel; majd Palochay Anna, Kendy István neje 1619-től. Szikszay Mátyás 1627-től. Várkonyi János 1630-tól. 1663. szept. 18-án a felsőmagyarországi vármegyék felkelő hadának Bodogkő váránál kellett összegyűlnie, hogy az ugyanaz évi országgyűlés határozata szerint Bakos Gábor vezérlete alatt a törökök ellen induljon. 1675-ben Regéc a Thökölyi kurucainak kezeibe került, de Boldogkőt sikertelenül ostromolták és Becskereky Ferenc, kapitány őket elvonulásra kényszerítette. 1678-ban azonban Thökölyi még is bevette. Ezek után a Palochay-Horváth család tulajdona lett, míg a család egyik tagja Szelepcsényi hercegprímásnál elzálogosította, kinek azután tulajdonává is lett. Szelepcsényi később a lőcsei jezsuitáknak ajándékozta. A XVIII. század II-ik felében Péchy Gábor, hétszemélynök és királyi tanácsos a várat s a hozzátartozó birtokot készpénzen megvette a jezsuitáktól. 6
84 GÖNCI KERÜLET - 1772-ben építette a most is meglevő díszes családi kastélyt és a templomot. Ugyancsak az ő kívánságára helyezték át Boldogkő-Ujfaluból ide 1772-ben a plebániát. Maga Bodókő-Váralja községe a XVII. század közepéig csak mint puszta vagy majorság létezett. Ekkor a Palochay-Horváth család Palocsáról és környékéről tót nyelvű gör. katholikusokat telepített ide a község Rigóc" nevű részébe, mely a mai Váraljának alapja s ugyanez időtájban keletkezett (1680 1690) a görög kath. plebánia is. A XVIII. század vége felé ismét a Péchyek hoztak Péchujfalváról és a többi sárosi birtokaikból szintén tót nyelvű róm. kath. telepítvényeseket. A városka összes középületei: a kath. templom, plebánia, tanítói lak és fiú-iskola a Péchyek nagylelkűségét hirdetik. 1892-ben építtette gr. Péchy Jakobina, férj. gróf Zichy Rezsőné a csinos kisdedóvót és leányiskolát s azok vezetését a legszentebb Megváltóról nevezett soproni nővérek vezetésére bízta, kiknek az itteni rendházát előbb az alapítónő, most pedig fia, gr. Zichy-Meskó Jakab, cs. és kir. kamarás teljesen sajátjából tartja fenn. Van a községnek virágzó szőlőépítő-egyesülete is, mely Bodókő-Váralja, Ujfalu és Arka községek kipusztult szőlőinek felújítását kezdeményezte és nagyban előmozdította. A plebánia, a mint már érintve volt 1772-ben lett Bodókő-Ujfaluból ide áthelyezve; hogy Ujfaluban mióta létezett, az bizonytalan; valószínű azonban, hogy a XV. század elején már meg volt, mert Korponay monogr. szerint Ujfalu akkor már 40 portával bírt; a váraljai várban azonban volt egy várkápolna, melyben egy várkáplán végezte az egyházi teendőket. Egyike volt ezeknek a szerencsétlen Dévay Biró Mátyás, ki itt 1527-ben Tomory István káplánja volt, később pedig, mint magyar Luther" Kassára került. A jezsuiták idejében ők maguk látták el a bodókőváraljai hívek lelki szükségleteit. A plebániának 1726-tól vannak anyakönyvei, ezek tanusága szerint 1726-tól a következő plebánosok működtek Bodókő- Váralján, illetve 1772-ig Bodókő-Ujfalun: Bakos Ferenc 1726 1729. Horánszky Pál 1729 1732. Szlovenkay Jakab 1732 1735.
Boldogkőváralja. A plebánia-templom belseje az 1898. évi megújitás után.
BODÓKŐ-VÁRALJA. 85 Pekárik János... 1735 1736. Szubszky Márton... 1736 1737. Andrássy Ádám... 1737 1741. Padvari Béla... 1741 1744. Kalotsay Tamás... 1744 1748. AZ ARKAI ÚJ TEMPLOM. Árvay Mihály... 1748 1750. 10 Cserphy Ferenc Gellért (ferencr.)... 1750. Pachold Antal... 1750 l756. Melega János... 1756 1799. Simon István... 1799 1809. Füzesséry Pál... 1809 1821.
86 GÖNCI KERÜLET 15 Krasznyánszky András... 1821 1823. Bodnár János... 1823 1836. Dessewffy Nándor... 1836 1860. Répászky József... 1860 1862. Medveczky Ede... 1862 1890. 20 Káger József... 1890 A bodókő-váraljai plebániai templom építését megkezdte péchujfalusi Péchy Gábor; befejezte fia, II. Gábor (1768 1772). 1819-ben kifesttette és feldíszittette gr. Péchy József és neje, Fáy Anna grófné. 1882-ben leégett, de gróf Péchy Emmánuel újra felépíttette. 1898-ban a templom ez időszerinti kegyura, gr. Zichy- Meskó Jakab ujra kifesttette és aranyoztatta a templom belsejét. A templom a Szentkereszt tiszteletére van szentelve s a Kereszt feltalálása és felmagasztalása" ünnepére pápailag kitüntetve. Van továbbá két nyilvános kápolnája, egy szt. Donát és egy a szt. Kereszt tiszteletére, mely utóbbi egyúttal a Péchy-család temetkezési helyéül is szolgál. Bodókő-Ujfaluban a régi templom előbb a falu közepén volt, a hol most az iskola áll, de a nedves talaj rongálta az épületet; 1825-ben a Bold. Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére új templomot építettek a hívek Péchy József gróf támogatásával. E csinos templom magaslaton épült s uralja az előtte elterülő szép völgyet. Arkán Jézus Szent-Szíve tiszteletére 1903-ban új templom épűlt. Kegyúr: zicsi és vásonkeői gróf Zichy-Mesko Jakab, cs. és kir. kamarás. Plebános: T. Káger József, kerületi jegyző. Segédlelkész: T. Szedlák Ede. A népesség száma: Róm. Gör. kath. kath. Az anyaegyházban (Aba, Tuzsa és Pukkancpusztákkal) 1023 163 8 17 140 Leányegyházakban: Alsó-Céce 191 82-103* 8* Arka 196 2 100 8 Bodókő-Ujfalu 466 101 22 87* 17 Felső-Céce 52 15 1 122 18 Ö sszesen: 1928 387 33 429 191 Ágost. Helvét Izrael. Távolság az anyaegyháztól km-ben 6.7 4.6 4.7 7.0
Boldogkőváralja A Gr. Péchy-család sírboltja.
FONY. 87 A megkereszteltek száma: 48. Házasságkötések száma: 17. A meghaltak száma: 49. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró-állomás : Abauj-Szántó, vasúti állomás Forró-Encs. 3. FONY. Kisközség Abauj-Torna megye gönci járásában. A régi időben már plebánia volt, azonban, midőn a reformátusok a plebánia belsőségétől nyugatra fekvő kertet elfoglalták (hol jelenleg is imaházuk és iskolájuk van), sőt a plebánost is megölték, Hejcéhez csatolták leányegyház gyanánt. A hívek sokszoros, állhatatos kérelme folytán 1810. évben ismét önálló plebániává lett. Düledező templomát Trauczon Vilmos herceg újból fölépíttette és Ujházy Károly, hejcei plebános Nep. Szt. János tiszteletére megáldotta 1788. október 9-én. E templomnak belsejét a hívek buzgóságából 1889. évben díszesen kifestették; külsejét jelenlegi kegyura újította meg. Az anyaegyházhoz tartozó Regécke fiókegyháznak is volt hajdan temploma, mit az egyházlátogatási okmány írója onnan következtet, hogy létezett akkor egy misekönyv, mely a regéckei templom tulajdona volt. Hogy a falunak mely részén állhatott ez a templom, ma már nem lehet meghatározni. Volt továbbá a szép fekvésű regécei várban is kápolna, melynek harangját Rákóczi Ferenc önttette. Ezen harang jelenleg a regéckei hitközség tulajdona. A regéckei hívek adományából épűlt 1903. évben egy kisded kápolna a Rózsafűzér Királynéja tiszteletére. A lefolyt száz évben a következő plebánosok látták el a hívek lelki szükségleteit: Ghillányi Károly 1811 1821. Zboray Mihály 1821 1825. Markovich János 1825 1838. Balássy Alajos 1838 1872.
88 GÖNCI KERÜLET 5 Ruzsinszky György 1872 1884. Stipula Antal 1884 1888. Zboray János 1888 A fonyi plebánia anyakönyvét 1811. évben kezdték írni. Az anyaegyházhoz tartozik két község: Mogyoróska és Regécke leányegyházként, továbbá két tanya, úgymint Fonyi-Csonkás és Bolhás-tanya s végre a fonyi malom. Templom e községekben jelenleg nincs. Kegyúr: Mattencloit Richárd báró. Lelkész: T. Zboray János. A népesség száma: Róm. kath Gör. kath. Ágost. Helvét. Izrael. Az anyaegyházban (Csonkás és Bolhás-tanyával) 501 70 281* 55* Távolság az anyaegyháztól km-ben Leányegyházakban : Mogyoróska 35 229* - 1 4 3.8 Regécke 206 91 1 28 11 5.7 Összesen: 742 390 1 310 70 A megkereszteltek száma: 42. Házasságkötések száma: 4. A meghaltak száma: 24. A lakosság magyar-ajkú. Posta helyben, táviró-állomás: Gönc, vasúti-állomás: Hidas- Németi. 4. FŰZÉR. Kisközség Abauj-Torna vármegye fűzéri járásában. A füzéri egyház keletkezésének ideje ismeretlen, de ősrégi voltát hangosan hirdetik a község felett emelkedő várnak romjai, különösen pedig a góth stílű, merész ívezetű várkápolna maradványai, melyekhez a fűzéri egyház története fűződik. A fűzéri vár a történészek föltevése szerint a magyarok bejövetele alkalmával már állott, mert építési modora azonos s
FÜZÉR. 89 egykorú a szalánci várral, melynek építését neve után Zalán, bolgár fejedelemnek tulajdonítják. A legrégibb hiteles följegyzés a fűzéri várra vonatkozólag 1262-ből való, mely szerint V. István király a várat nővére fiainak, Ratiszlav, macsói bántól származó Mihály- és Bélának adományozta. Utóbb a Drugettek kezébe került, majd 1430-ban Zsigmond király Perényi Péter fiainak: János- és Miklósnak adományozta. A Perényi-család majdnem másfél századig bírta. A FŰZÉRI VÁRROM (KÁPOLNA). 1526-ban Zápolya János megkoronáztatván Székesfehérvárott, a koronát Perényi Péter, koronaőrre bízta, ki azt a fűzéri várban rejtette el s 1527-ig ott volt. Ugyanezen évben I. Ferdinánd kezére jut. 1590-ben már Báthory István birtokában volt a vár. A fűzéri egyházra nézve a legnevezetesebb esemény a hitújítás idejére esik. Ugyanis az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Csepellényi György remete, szt. páli szerzetes s fűzérvári plebános, mint apostoli térítő működött s Kálvin követői közűl sokakat visszaszerzett a kath. egyháznak, sőt még más hét községet is megtérített. Ezzel a makacs kálvinisták gyűlöletét vonta magára, kik 1674. máj. 25-én éjjel a plebániára törtek, a szent férfiút magukkal hurcolták, míg végre ugyanazon év május 28-án
90 GÖNCI KERÜLET ellene felbőszülve, a falu közelében, az úgynevezett hadi úton" megölték. A vértanú teste a s.-a.-ujhelyi hajdan pálos ez időszerint pedig kegyes-rendi szerzetesek sirboltjában nyugszik. Csepellényi György emléke a fűzéri plebánián az egyházlátogatási okmány följegyzésén kívűl egy kis képpel van megörökítve. A jelenleg plebániai templomot, melynek épitési ideje ismeretlen, a kálvinistáktól 1737-ben Desseffy Ferenc foglalta vissza s adta át a katholikusoknak. 1804-ben gróf Károlyi József toronynyal ékesíttette föl s a mostani szentéllyel meghosszabbította. Ugyanő ajándékozta az egyháznak a mostani plebániai épületet s belsőséget, mely hajdan Desseffy-cúria volt. A hajdani plebánia a patak mellett az úgynevezett konyha kertben" volt s két külön épületből állott, melyek közűl az egyik a plebános, a másik a cselédség lakását képezte. Nagy szerencsétlenség érte Fűzér községét 1854. április 14-én. Iszonyú szélvész dühöngött; egy házból tűz ütött ki, ellenállhatatlan gyorsasággal terjedt s majdnem az egész falu elhamvadt. A templom az iskolával együtt leégett s ez alkalommal egy régi emléktől fosztatott meg az egyház: a nagyharang, melyet 1596-ban öntöttek, a tűzben megolvadt. A hívek adakozásából s a templom pénztárából fedezett költségen állították a jelenlegi nagy oltárt 1875-ben védszentjének, szt. István, magyar királynak tiszteletére; 1877-ben pedig az új orgonát. Végül 1895-ben a hívek, a kegyuraság adománya s a templom pénztárának igénybevételével a fűzéri templom, mely eddig csak meszelve volt, kifestetett, új tetőt s beton alapot nyert és egyúttal a kórusát is kiépítették. A fűzéri plebánia anyakönyvét 1737-ben kezdték vezetni. A fűzéri plebánián működött lelkészek névsora: Boldog Csepellényi György, pálos atya 1737. Furdini János 1737 1738. Pollyák Ferenc 1738 1740. Ivanovics Márton 1740 1742. 5 Lánczy András 1742 1744. Miazdra János 1744 1747. Hedry Károly, egyházmegyei pap 1747 1759. Mrász János 1759 1765.
FÜZÉR. 91 Toldy Lőrinc egyházmegyei pap 1765 1771. 10 Komjáthy Pahtaleon Jakab 1771 1772. Bezerédy Károly Tóttmezey József Fábry József Bányász György 15 szalai Csóm József Molnár Jakab 1772 1776. 1776 1782. 1782 1802. 1802 1818. 1818 1821. 1821 1835. Kvartek Ádám... 1835. Piller István... 1835 1848. Szent-Léleky Géza... 1848 1881. 20 Hupka Károly... 1881. Sándor János... 1881. Farbáky Kasszián... 1881 1883. Bella Soma... 1883 1888. Tasnády József... 1888 1889. 25 Csurilla Ágoston... 1889 1892. Novak László... 1892 A fűzéri plebániához leányegyházként 5 község tartozik: Hollóháza, Kajata, Komlós, Nyíri és Pusztafalu. Ezeken kívűl a község határában fekvő tanyák és erdei lakok u. m. Ligetpuszta, Lászlótanya, Vereshegy, Sötétvölgy, Izra, Erzsébettanya, Kápolnapuszta, Jenyű, Koplaló és Kucorgó tartoznak Fűzérhez. Templom a leányegyházakban sehol sincs. Hollóháza község mellett az erdő szélén hajdan pálos-kolostor állott, melyről bővebb adatok hiányoznak. Ma már csak alapkövei láthatók. A dűlőt, a hol állott, ma is klastrom dűlőnek" nevezik. Nyíri községnek hajdan volt temploma. E községhez tartozó Kápolna-puszta közelében, a patak felett van egy régi, elhagyott temető s ennek a közepén állott a templom. A hitújításkor azonban elpusztúlt; még 1788 körűl állottak falai, de minthogy a kath. hívek csekély számmal voltak, a templomot rendbeszedni nem bírták; a kálvinisták a falakat lebontották, a köveket elhordták s azokból építették föl a Nyíri község közepén álló templomukat. Utóbb a kegyúrrá lett s már említett gróf Károlyi József ezért 1808-ban kárpótlásúl a kath. hitközségnek egy fél
92 GÖNCI KERÜLET telket s belsőséget ajándékozott; ezen a helyen áll ma is a róm. kath. iskola. Kegyúr: nagykárolyi gróf Károlyi László. Lelkész: T. Nóvák László. A népesség száma : Az anyaegyházban : Leányegyházakban : Hollóháza Kajata Komlós Nyíri Pusztafalu Tanyákon és erdei lakokban Róm. kath. Gör. kath. Evang. Helvét Izrael. 473 185 1 83 10 561 21 5 137 38 162 46 2 8 14 31 318* 7 94* 22 323* 13 461* 17 56 20 5 42 Összesen: 1396 310 14 1335 100 Távolság az anyaegyháztól km-ben 7 7 2 4 1.5 A megkereszteltek száma : 60. Házasságkötések száma: 8. A meghaltak száma : 38. A lakosság magyar-ajkú. Posta: Abauj-Komlós; távíró- és vasúti-állomás: Legenye- Mihalyi; távbeszélő helyben. 5. GÖNC. Nagyközség Abauj-Torna vármegye gönci járásában. Egyházának története a várossal kapcsolatosan, az Árpádházi királyok idejébe nyúlik vissza. II. Géza alatt Gönc, a körötte fekvő 10 községgel, német telepítésekből alakúl, s mint a királyné birtoka szerepe] a nagyváradi káptalan által a XII. század derekán az uradalom hűtlen sáfárja ellen hozott tűzpróba-itéletben. Valószínű, hogy ősrégi egyháza keletkezése is ezen időbe esik. Gönc földesura Róbert Károly alatt Omode palatínus. N. Lajos 1349 körül két pálos-kolostort emel a várost övező erdős völgyekben: a felső a B. Sz. Mária'', az alsó Sz. Katalin szűz'' tisztele-
GÖNC. 93 tére szentelt templommal. I. Ferdinand lutheránus hadvezére, Schwend Lázár 1541-ben e kolostorokat lerombolta s azok lángjainál gyújtotta meg a Hernád-völgy részére az Új-Evangélium" szövétnekét. Gönc Hollós Mátyás alatt jut virágzása tetőpontjára. Robot, vám, tized s más adók alól királyi levéllel fölmentést kap; önálló törvénykezést, pallos- és vásárjogot nyer, sőt a szabadalmas városok" rangjára emelkedik. Eme kiváltságokat I., II., III. A GÖNCI PÁLOS-ZÁRDA ROMJAI. Ferdinand, Rudolf és III. Károly királyok újra megerősítik. 1474-ben Mátyás két malom-helyet adományoz az egyháznak. E fejedelmi ajándékról szóló oklevél már egy létező templomról emlékezik meg, melyet a plebániai Protocollum" krónikásai mint Basilica pomposa magnifica-t emlegetnek. II. Ulászló idejében Gönc Zápolya István, János király atyjának birtokába jut, ki 1499-ben mise-alapítványúl a szepesi káptalannak adományozza. Thurzó Elek 1531-ben a Zápolya örök-
94 GÖNCI KERÜLET séggel Göncöt is megkapja I. Ferdinándtól. Az új földesúrral a lutheránus vallás is terjed. Engel, prot. történetíró említi, hogy 1556-ban már Synodust tartanak a gönci egyesült protestánsok az Úr-vacsora kérdésében, melyre nézve a Béza által szerkesztett genfi hitvallás lett elfogadva. Ekkor emelkednek túlsúlyra a kálvinisták; hozzá még Dobó István nyeri el 1557-ben a gönci uradalmat I. Ferdinándtól. Károlyi Gáspár, előbb kath. pap, 1569-ben már mint prédikátor szerepel Göncön. A templom is kezükbe került, mert 1575-ben harangot öntetnek maguknak, mely utóbbinak tulajdonjoga II. József alatt nagy pört támasztott. Károlyi alapítja a híres gönci ref. iskolát 1585-ben. A vizsolyi Biblia 1589-ben kerül ki a sajtó alól. Az elnyomott katholikusok eközben, úgy látszik, felszínre kerülnek, követelik elfoglalt templomukat; vissza is kapják, de fájdalom, csak romjaiban, mert a kálvinistahad 1641-ben, Tarczali Pál prédikátor idejében, feldúlja s a szentély és sekrestye határfalainak kivételével, földig rombolja a fényes Basilica"-t. Klobusiczky Ferenc, zempléni alispán által az 1681-iki soproni törvények alapján, 1687-ben királyi rendeletre feloszlatott sárospataki Collegium tanítóinak egy része Göncön húzódik meg. Iskolát alapítanak hamarosan, de mindössze 7 évig és 8 hónapig állhat ez fönn, mert 1695-ben a kassai jezsuiták zálogjogon megszerezvén a gönci Csáky-féle uradalmat, az iskolát szétugrasztják s helyette Convictus"-t állítanak. A templom és a plebánia ismét visszakerül a katholikusok kezébe; ezek azonban nem sokáig maradhatnak a helyzet urai. Ugyanis az utolsó Rákóczy-mozgalmak idején a lakosság a fölkelőkhöz csatlakozik s bosszúját a katholikusokon tölti. Megint a kálvinisták az urak. II. Rákóczy Ferenc Göncöt a Szabad Hajdúvárosok 1 ' sorába emeli és messzemenő kiváltságokkal ruházza fel. A trencséni szerencsétlen napok után Eleonora Auguszta, I. József özvegyének rendelete alapján, Gönc is előbbi urának, a jezsuitáknak birtokába helyeztetik viszsza. Ekkor 1711-ben kerül a templom harmadszor és legutóljára a kálvinistáktól vissza jogos tulajdonosuk, a katholikusok kezébe. 1731-ben Göncöt a Csáky grófok visszaszerzik. 1742-ben a templomot a számtalan és veszélyes repedések miatt bezárják; az istenitiszteletet előbb a Convictusban, utóbb a plebánia-épület-
GÖNC 95 ben tartják. 1770-ben Kruzslyák István, plebános az egri püspök engedélye alapján új plebániai épületet emel. Az 1782-ik évben Kassán is kihirdetett Türelmi Rendelet" folyományakép a gönci kálvinisták 1784-ben Oratoriumot építenek. Megindítják a katholikus templom ellen a már említett harangpört. Sok huza-vona után végezetre is a harang tulajdonjogából a kálvinistákat birói itélettel kirekesztik. 1777-ben Simálcsik lelkész új templomot épít. 1789-ben egy új orgonát szerez a hitközség. Az 1791-ben dühöngött tűzvész a plebánia- és templom-épületeket teljesen elhamvasztotta; az elolvadt harangokat Eperjesen újra öntötték. A kassai püspökség megalakítása után, az 1807-ik esztendőben Gedeon Mihály, plebános özv. gróf Csáky Istvánné kegyúrnő 2000 frt adqmányán a megrepedt templomot kiigazíttatja. 1808- ban toronyórát készíttetett a hitközség 900 r. forinton. 1810-ben készült az egyházlátogatási okmány. A kavicsos és vadvizes talajon épűlt templom 1825 1827-ig újra igazítás alá kerűl. Alapos javításon és átalakításon megy keresztűl a templom az új kegyúrnő, özv. erdődi gróf Pálffy Miklósné, szül. Fredro Henrietta grófnő bőkezűségéből 1883 1887. években. 1889-ben a régi helyett új toronyórát csináltat a város. 1893-ban a r. kath. hitközség szép orgonát szerez a templomba. Ugyanezen évben a kegyúrnő a plebánialakot teljesen átjavíttatja; a gazdasági épületeket már a plebános építteti ki, mely utóbbiak azonban az 1895-ben dühöngő tűzvész martalékáúl esnek. Később azonban felépíttették s a templomot is átjavíttatták. A templom szent Imre, magyar királyi herceg tiszteletére van szentelve. A plebánia anyakönyveit 1714-től írják. A gönci r. kath. plebánia lelkészeinek névsora: Lehóczky András... 1714 1717. Andrásovits Ádám... 1717 1734. Galovics János... 1734 1736. Sartoris György... 1736 1749. 5 Luteczky János... 1749 1759. Kruzslyák József... 1759 1774. Simalcsik István... 1774 1804. Gedeon Mihály... 1804 1812. Gálcsik János... 1812 1833.
96 GÖNCI KERÜLET 10 Ferdinandy Sándor 1833 1846. Kádas István 1846 1848. Drisnyey János 1848 1892. Bódy Barna 1892 A gönci plebániához két község: Telkibánya és Zsujta, továbbá: Eresztvény, Szabadföld (Újvilág) tanyák és Köszörülő-malom tartozik mint leányegyház. Csak Telkibányán van templom a B. Szűz születésének emlékére szentelve, melyet Schwarzenberg Karolina hercegnő, néhai regéci Breczenheim Ferdinand herceg özvegye emelt 1862-ben. A jelenlegi kálvinista kézen levő imaház 1561-ben még kath. templom volt, de az akkori földesúr, Dobó István kiűzte onnét a katholikusokat. A Rákóczy-mozgalmak alatt a szentély szétrombolt falaiból négyszögletesre lett alakítva. Szép freskóképeit a legutóbbi ujítás alatt levakarták. Kegyúr: erdődi Pálffy László, Henrik gróf. Plebános: T. Bódy Barna. Segédlelkész: T. Horváth Géza. A népesség száma : Róm. kath. Az anyaegyházban:... 1344 Leányegyházakban: Telkibánya 247 Zsujta 313 Eresztvényi tanya Szabadföld (Újvilág) Köszörülő Gör. kath. 34 Ágost. Helvét. Izrael. 24 1558* 295* 22 9 1133* 46 14 6 193* 48 Távolság az anyaegyháztól km-ben 10 5 Összesen: 1904 70 39 2884 389 A megkereszteltek száma: 67. Házasságkötések száma: 11. A meghaltak száma: 49. A lakosság magyar-ajkú. Posta és távíró-állomás helyben, vasúti állomás : Hidas- Németi.
Kassai Dóm. Az ÚRVACSORA oltára, egykor a bártfai SZT. EGYED templom tulajdona volt, honnan 1896-ban hozták át a Dómba. Az oltár fölött a Dóm egyedűli ép freskója, mely az utolsó ítéletet ábrázolja, a két részre osztott kép felső része, a szivárvánnyal övezett s azon ülő és kétélű pallost tartó VILÁGBÍRÓT, alúl. - a CREDO egyes ágazataiból vett s mondatszalagokra írt szavakat és jelvényeket tartó apostolokat ábrázol. Az 1862. évi restauráció alatt ezen freskó is meg lett újítva s a pokol torkát ábrázoló lángot lövelő, nyitott szájú sárkány be lett festve. A kőből faragott oszlopcsomós pilléreken látható sötét foltok, az 1565. évi óriási tűzvész maradványai.
GÖNC-RUSZKA. 97 6. GÖNC-RUSZKA. Gönc-Ruszka község Abauj-Torna vármegye gönci járásában. Ezen helységnek nevét a régi oklevelekben többféleképen említik. Néhol Ruzka-Ruska, Penig-Ruszka, Wruzka; később földesuráról Kornis-Ruszkának nevezik, mely nevet pecsétjein is viselte az ujabb időkig; a bírák hivatalos okmányaikban is így nevezték; most Gönc szomszédságáról Gönc-Ruszkának hívják. Alapítása a XI. század vége felé vagy a XII. század elejére esik s egyike volt a királyné 10 sváb helységeinek: villa teutonica regnialis. A váradi tüzesvas-itélőszék jegyzőkönyvében 1219-ben már nyoma van Ruszka községnek. Ugyanis több göncruszkai lakos lopással vádoltatván, tüzesvas próbát állottak ki. Közülök 9 megigazult justificati sunt, kettő megégett. 1280. évben gróf Ruszkai Benedeknek (comes Benedictus de Wruska) fiai: Péter, Isyp (József) és Kázmér bírják zálogképen, melyet Isypi Stauch fia, Jakab gróf (comes Jacobus filius Stauch de Isyp) s ennek fia, Mihály Ruszka helységét örökösen általváltják Benedek mesternek és Péter grófnak, a Ruszkai Benedek fiainak. Ruszka mellett közvetlen Oroszi nevü helység is létezett. Ezen Oroszi helységnek jelenleg semmi nyoma sincs; minden jel azonban oda mutat, hogy a két közelfekvő helység összeolvadt. Erre különösen abból lehet következtetni, hogy a jelenlegi Gönc-Ruszkát Penig-Ruszkának is hívták. Penig pedig felet jelent, azaz Ruszkát Oroszi nélkül. Plebániája már 1334-ben virágzott. György, egri helynök, kanonok s palai főesperes parancsolja két plebánosnak 1372-ben, hogy Ruszkai Nagy fiának, Demeternek birtokát becsüljék meg, mivel Bezzegh János fiának, Miklósnak az anyja hitbérét, testvérének Klárának leányi negyedét kiadni nem akarja. Innen látszik, hogy Ruszkát ezen időben közbirtokosok uralták. Később Giskra, cseh vezér birtoklása idejében torony épült a templomhoz, az itt levő kelyhesek beolvadtak a róm. kath. hívek közé s a hitújításig vallásbéke honolt a község lakosai között. 7