V2 BARÁTI KÖR MOTOROS-SPORT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Alapszabályának 2. számú módosítása a módosításokkal egységes szerkezetben Budapest, 2009. november 23.
2 ALAPSZABÁLY Általános rendelkezések Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglaltak szerint létrehozzák a V2 Baráti Kör Motoros Sport Közhasznú Egyesületet. A V2 Baráti Kör Motoros Sport Közhasznú Egyesület a 2009. november 23-i közgyűlésén az alábbi módosított alapszabályt fogadta el: 1.. Az Egyesület adatai 1./ Az Egyesület neve: V2 Baráti Kör Motoros Sport Közhasznú Egyesület Rövid név: V2 Baráti Kör Egyesület 2./ Az Egyesület székhelye: 1048 Budapest Hajló utca 7. IV/8. 3./ Az Egyesület működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki. 4./ Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet amely működését a bírósági nyilvántartásba vételről rendelkező végzés jogerőre emelkedésével kezdi meg. 2. Az egyesület céljai: Az Egyesület céljai - felkelteni a motorozás iránti érdeklődést, növelni azok számát, akik ezt szervezett körülmények között kívánják végezni, ösztönözzön minél nagyobb számú érdeklődésre. - minden rendelkezésre álló eszközzel segítse a kulturált közlekedésre nevelést. Motoros túrák szervezésével gazdagítsa a technika, kultúra, a haza és más országok, népek megismerésének lehetőségeit, ezáltal járuljon hozzá a hazaszeretet és a más népek közötti barátság elmélyítésében; - Építsen ki szakmai kapcsolatot többi hasonló célú szervezettel; - biztosítsa közlekedésbiztonsági előadások, szakmai jellegű programok szervezésével a motoros tevékenység és a motoros-sport szakmai fejlesztését; - segítse a szabadidő kellemes, hasznos eltöltését, sportra, a barátkozásra, a szakmai tapasztalatcserére egyaránt alkalmat adó programok szervezésével, azok támogatásával; - támogassa az ifjúságvédelem érdekeit szolgáló törekvéseket, akként hogy a Hajósi Gyemekotthon lakóinak támogatásában vegyen részt, szervezett tevékenységgel járuljon hozzá a gyermekotthonban nevelt gyermekek szellemi és anyagi jellegű támogatásához; - lássa el a szervezet tagjainak érdekképviseletét;
3 - minden rendelkezésre álló eszköz igénybe vételével törekedjék az Egyesület céljait szolgáló állami- és költségvetési támogatás igénylésére és megszerzésére; 3. Az Egyesület tevékenysége a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. c) pontjának az alábbiakban megjelölt számú alpontjaiban meghatározott : 5. kulturális tevékenység, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, kategóriába tartozik és következésképpen e törvény szerinti közhasznú tevékenységet folytató szervezetnek minősül. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, valamint országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. Az Egyesület vállakozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. Az Egyesület nem nyereségelvű, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesület céljainak megvalósításával kapcsolatos tevékenység céljaira fordítja. Céljaival összhangban elsősorban tagjainak érdekeit képviseli s szolgálja, de az Egyesület nem zárja ki, hogy szolgáltatásait tagjain kívül más természetes és jogi személyek igénybe vehessék. Az Egyesület azáltal biztosítja működésének és szolgáltatásai igénybevételi lehetőségének nyilvánosságát, hogy azokat közzéteszi saját internetes honlapján. Tagság 4. (1) Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek állampolgárságra való tekintet nélkül, akik az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Az Egyesületnek csak rendes tagja lehet. (2) Az Egyesületbe felvételt nyerhet, aki ezen alapszabályban meghatározott célkitűzésekkel egyetért, megvalósításukat aktívan és tevőlegesen támogatja, az Egyesület Elnöksége illetve legalább egy tagja meghívja tagjai közé, valamint teljesíti az egyesületi tagsággal járó kötelezettségeket. (3) A meghívott személy csak azután válhat az Egyesület tagjává, ha a felvétel megelőzően az Egyesület által szervezett legalább két programon az ajánló tagok által is igazoltan részt vesz és, ha ezt követően az Elnökség felvételét elfogadja. 5. (1) A tagok felvétele Belépési Nyilatkozat -tal történik. A Belépési Nyilatkozatot az elnök az Elnökség elé terjeszti és a jelentkező felvételéről az Elnökség dönt egyszerű többséggel hozott határozatával. (2) Az elutasító határozat ellen a Belépési Nyilatkozatot kitöltő személy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fordulhat jogorvoslattal a Közgyűléshez, amelyet az elnöknél kell benyújtani, aki köteles azt a legközelebbi Közgyűlés elé terjeszteni. (3) Az Egyesületbe való be- és kilépés önkéntes. 6. Az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A tagok jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.
4 A tagok jogai és kötelezettségei 7. Az egyesületi tag jogosult: a) Közgyűlésen tanácskozási-, javaslattételi, választó és szavazati joggal rendelkezik, illetve választható az elnökségi tisztségekre, b) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, c) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket. Az egyesületi tag köteles: a) az Alapszabály, valamint a Közgyűlés, a vezető szervek és a tisztségviselők rendelkezéseinek betartása, illetve betartatása, b) az Egyesület szervezeti életében, továbbá a közös vagyon védelmében és annak gyarapításában rendszeresen részt venni, c) az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, az Alapszabályban vagy a Közgyűlési határozatban foglalt előírásoknak megfelelően közreműködni, d) a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni, minden hónap 15. napjáig készpénzben az egyesület pénztárába illetve átutalással az egyesület bankszámlájára. 8. A tagság megszűnik: a) kilépéssel, b) elhalálozással, d) az Egyesület megszűnésével, e) kizárással. A tagsági viszony megszűnése és megszüntetése 9. A tag az Egyesületből az Egyesület ügyvezető alelnökéhez címzett írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. 10. Az egyesületből kizárhatók azok a tagok, akik magatartásukkal méltatlanná válnak a tagságra, illetve abban az esetben, ha az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsértik. 11. Azt a tagot, aki fél éves elmaradás után, a tagdíjfizetési kötelezettségének az Elnök harmadszori felszólítására egy hónapon belül sem tesz eleget, az Egyesület Közgyűlése kizárhatja a tagok közül. 12. Az egyesület bármely tagja jelezheti a Elnökség felé, amennyiben valamely tag tagságra méltatlan viselkedését észleli. Az Elnökség a bejelentést követő 8 napon belül szükség esetén kijelölhet egy 3 tagú bizottságot. Amennyiben az Elnökség tagja a bejelentéssel érintett személy, ő nem lehet tagja a bizottságnak. 13. A kijelölést követő 30 napon belül a bizottság köteles az ügyet kivizsgálni, melynek eredményéről írásban tájékoztatja az Egyesület Elnökségét. A határozat ismeretében az Elnökség javaslatot tesz a Közgyűlésnek a tag kizárására, melyet egyúttal írásban megküld az érintett személynek. 14. A tagság megszüntetéséről szóló Elnökségi javaslat alapján az elnök jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni az elnökségi határozat keltétől számított 60 napon belül. A kizárásról
5 ez a rendkívüli vagy a soron következő évi rendes Közgyűlés dönt. A kizárásról szóló határozat csak azt követően hozható meg, hogy lehetőséget biztosítottak a védekezésre és a mentő vagy enyhítő körülmények ismertetésére. A tagot írásbeli kizáró határozattal foszthatják meg tagságától. 15. A Közgyűlés döntéséről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az a tag, akinek tagságát a Közgyűlés kizárással megszüntette, a határozat ellen bírósághoz fordulhat. Az Egyesület szervei és működésük szabályai 17. Az Egyesület tevékenységét és ügyeit a következő szervek irányítják és ellenőrzik: a) Közgyűlés, b) Elnökség 18. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb testületi szerve, amely a tagok összességéből áll. Közgyűlés ülése nyilvános. A Közgyűlési ülések nyilvánossága csak személyiségi jogsérelem, vagy az adatvédelmi törvény sérelme esetén korlátozható. 19. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása, b) az éves költségvetés meghatározása, az Elnökség jelentése alapján az egyesület gazdálkodásának értékelése, c) az Elnökség éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása, az alapszabály 23. -ban meghatározott, a határozathozatal általános szabályai szerint történik. Az éves közhasznúsági jelentést annak elfogadását követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni az Egyesület internetes honlapján történő közzététel útján. d) tagsági ügyekben döntés a tag kizárásáról valamint az Elnökség határozata elleni fellebbezés elbírálása e) az Egyesület Elnökségének megválasztása, illetve visszahívása, f) a tagok éves tagdíjának megállapítása és elfogadása, g) az Egyesület más egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának kimondása, h) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról való döntés. i) döntéshozatal minden kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 20. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Össze kell hívni a közgyűlést a tagság egyharmadának az ok és a cél megjelölésével tett kérelmére, tag kizárása ügyében. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagsági viszonnyal kapcsolatos elnökségi határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok előterjesztése esetén, továbbá az Alapszabályban szabályozott esetekben, valamint ha azt az illetékes hatóság azt elrendeli. 21. A Közgyűlést az Elnökség a tárgysorozatot tartalmazó írásbeli meghívóval, az abban megjelölt időpontot megelőző legalább 30 nappal megelőzően hívja össze. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés meghirdetett napját egy héttel követő ugyanazon napon, ugyanazon helyszínen, ugyanazzal a napirenddel megismételt közgyűlés a megjelentek
6 számára való tekintet nélkül határozatképes akkor, ha az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban ennek lehetősége szerepel. Amennyiben nem így jár el az Elnökség, akkor a megismételt közgyűlés nem határozatképes. 22. A Közgyűlés a tisztségviselőket titkosan választja meg, míg más kérdésben - ellenkező határozat hiányában - nyílt szavazással dönt az alapszabály határozathozatalra vonatkozó 23. - ban meghatározott általános szabályai szerint. 23. A Közgyűlés a) akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal bíró tagok fele plusz egy fő jelen van, b) minden tagját egy szavazat illeti meg, c) határozatait nyílt szavazással, a leadott igen és nem szavazatok egyszerű többségével hozza meg d) esetleges szavazategyenlőségnél a javaslat elvetettnek tekintendő e) a szavazati jog csak személyesen gyakorolható, meghatalmazott útján nem, az ilyen szavazat semmisnek tekintendő. 24. A Közgyűlést a választott levezető elnök vezeti le, a Határozatokat és a Jegyzőkönyvet pedig szintén a választott jegyzőkönyv-vezető két jelenlévő taggal együtt hitelesíti. 25.. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685. b) pontja szerint), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A Közgyűlés meghozott határozatainak tartalmaznia kell a meghozott döntést, a döntéshozatal során kialakult szavazati arányokat, valamint a határozathozatal időpontját, számát és hatályát. A határozatot a levezető elnök ismerteti a Közgyűléssel. 26. A Közgyűlési határozatokról évenkénti nyilvántartást kell vezetni, amelyet az ügyvezető alelnök kezel, és egyben gondoskodik arról, hogy a határozatokba történő nyilvános betekintés biztosított legyen. Elnökség 27. A Közgyűlések időpontja között az Egyesület legfőbb vezető-, ügyintéző és végrehajtó szerve az Elnökség. Az Elnökséget a Közgyűlés 2 évi időtartamra választja meg. Az Egyesület várható éves bevétele az 5.000.000,-Ft-ot, azaz ötmillió forintot nem haladja meg, ezért felügyelő szervet nem hoz létre. Amennyiben az egyesület éves bevétele az ötmillió forintot meghaladja az egyesület az alapszabály módosításával gondoskodik felügyelő szerv létrehozásáról. 28. Az Egyesület Elnökségének összetétele a következő: a) elnök b) gazdasági alelnök c) ügyvezető alelnök
7 Az Egyesület elnökségének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és: magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Továbbá a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 29. Az Elnökség a) összehívja a Közgyűlést, b) gondoskodik az Egyesületet érintő jogszabályok, illetve közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a szükséges szabályzatok elkészítéséről, c) irányítja és szervezi az Egyesületet, d) elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetés és beszámoló tervezetet, az Egyesület éves munkatervét és esemény naptárát e) megállapítja a saját éves munkatervét és ügyrendjét, f) szerződéseket köt az Egyesület nevében, g) dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. 30. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal tartja. Az ülések összehívásáról az elnök gondoskodik, aki egyben az ülések levezetője is. Az Elnökség ülései nyilvánosak, az elnökségi ülések nyilvánossága csak személyiségi jogsérelem, vagy az adatvédelmi törvény sérelme esetén korlátozható. 31. Az Elnökség csak valamennyi elnökségi tag együttes jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. b) pontja szerint), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Az Elnökség a tárgyalt javaslatokról nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt. A Közgyűlés és az Elnökség valamennyi döntését az ügyvezető alelnök az Egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra, egyben így közli az érintettekkel is. Az ügyvezető alelnök gondoskodik továbbá, olyan nyilvántartás vezetéséről, melyből a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, - nyílt szavazás esetén a személye is megállapítható. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés, az egyesület ügyvezető alelnökével előre egyeztetett időpontban, bárki számára lehetséges az egyesület székhelyén.
8 Tisztségviselők 32. Az Egyesület törvényes képviselője az elnök, akit akadályoztatása esetén a gazdasági alelnök helyettesít. 33. Az elnök a) felelős az Egyesület törvényes és szabályszerű működéséért, b) önállóan képviseli az Egyesületet az állami-és társadalmi szervek, valamint a bíróság előtt c) ellenőrzi és irányítja az Alapszabály és az elnökségi határozatok végrehajtásait, d) vezeti az Elnökség üléseit, e) önálló képviseleti jogot gyakorol, f) dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetve más szerv kizárólagos hatáskörébe, g) gondoskodás a tagfelvételi ügyek előkészítéséről, a tagnyilvántartás pontos vezetéséről, h) képviseleti joga alapján az egyesületet érintő egyes konkrét kérdésekben az elnökség valamely tagjának meghatalmazást adhat. i) az Egyesület nevében szerződéskötésre jogosult, az Elnökség többi tagjának előzetes hozzájárulásával. j) az elnök önálló, cégszerű aláírással jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre 34.. A gazdasági alelnök az elnök irányítása és ellenőrzése mellett látja el az Egyesület működésével kapcsolatos gazdálkodási és pénzügyi feladatokat, továbbá: a) felelős az Egyesület törvényes és szabályszerű működéséért. b) ellenőrzi és irányítja az Alapszabály és az elnökségi határozatok végrehajtásait c) dönt az elnök tudtával mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetve más szerv kizárólagos hatáskörében, d) az Elnök akadályoztatása esetén önálló képviseleti joggal képviseli az Egyesületet hatóságok, bíróságok és harmadik személyek irányában az Elnökség határozatainak végrehajtása során, e) eljárás az elnök által átruházott hatáskörben, illetve az elnök akadályoztatása esetén annak helyettesítése, f) elkészíti az éves költségvetési javaslatot, g) gondoskodik az Egyesület pénz -és egyéb eszközgazdálkodásának lebonyolításáról, h) kezeli az egyesület pénztárát, az általa megnyitott számlán i) gondoskodik a számviteli és az azzal összefüggő ügyviteli és bizonylati rendszer, valamint bizonylati fegyelem megszervezéséről, j) biztosítja az egyesületi vagyon megóvását. k) az elnök akadályoztatása esetén önállóan teljesíti a kifizetéseket 35. Az ügyvezető alelnök felelős az Elnökség ügyviteléért. 36. Az ügyvezető alelnök feladatai körébe tartozik többek között:
9 a) a Közgyűlések és az Elnökségi ülések írásos anyagainak előkészítése, a jegyzőkönyvvezetés megszervezése, b) az Egyesület ügyvitelének szabályszerű vezetése, ennek keretében levelezés és adatszolgáltatás, c) a közgyűlési és elnökségi határozatok nyilvántartása, az azokba való betekintés biztosítása bárki részére az alapszabályban meghatározott szabályok szerint d) beszámoló az elnök felé, e) gondoskodás a tagfelvételi ügyek előkészítéséről, a tagnyilvántartás pontos vezetéséről, 37. A vezető tisztségviselők visszahívásnak szabályai (1) Ha az Egyesület tagjainak több mint egyharmada az ok megjelölésével írásban bizalmatlansági indítványt nyújt be bármely vezető tisztségviselővel szemben, akkor az elnök köteles 30 napon belüli időpontra a közgyűlést összehívni és a témát napirendre tűzni. Kezdeményezni lehet a tisztségviselő visszahívását, ha: a) magatartása az Egyesület alapszabályával ellentétes b) magatartása az Egyesületet vagy annak céljait veszélyezteti c) tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látja el. (2) Ha a bizalmatlansági indítvány az elnök személyére is vonatkozik, akkor annak tartalmaznia kell az új elnökjelölt megnevezését. Az indítvány elfogadása esetén egyúttal az új elnökjelöltről is dönteni kell. A vezető tisztségviselő visszahívását napirendjére vevő közgyűlésre a visszahívni kívánt vezető tisztségviselőt a napirend ismertetésével meg kell hívni. A határozat meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett vezető tisztségviselő védekezését és álláspontját a közgyűlés előtt ismertesse. (3) A bizalmatlansági indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha a közgyűlésen jelen lévő tagok több mint kétharmada egyetért azzal. Ha a közgyűlés az elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt fogad el, akkor az elnök köteles új jelölte(ke)t állítani. Az ilyen módon megválasztott elnökség, illetve elnökségi tagok hivatali ideje megegyezik a leváltott vezető tisztségviselők hátra lévő hivatali idejével. A leváltott vezető tisztségviselő hivatali ideje a helyére jelölt vezető tisztségviselő megválasztásáig tart. 38. A Közgyűlés döntése ellen az érintett személy a tudomására jutástól számított 30 napon fordulhat jogorvoslattal a bírósághoz. 39. Amennyiben az egyesület képviseletére új személy lesz jogosult a Közgyűlés határozata alapján, az új képviselő ezt köteles haladéktalanul a bíróság felé bejelenteni.
10 Az Egyesület gazdálkodása A gazdálkodás általános szabályai 40. a) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. b) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. c) A b) pontban foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. d) Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 41. a) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. b) Az Egyesület ba) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; bb) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 42. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. A nyilvántartási szabályok 43. a) Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. b) Az Egyesület bevételei: ba) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; bb) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; bc) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; bd) az Egyesület eszközeivel folytatott tevékenységből származó bevétel; be) a tagdíj; bf) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; bg) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. c) Az Egyesület költségei: ca) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); cb) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); cc) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
11 d) Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. A beszámolási szabályok 44. a) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. b) A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. c) A közhasznúsági jelentés tartalmazza: ca) a számviteli beszámolót; cb) a költségvetési támogatás felhasználását; cc) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; cd) a cél szerinti juttatások kimutatását; ce) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; cf) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; cg) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. d) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. e) Az Egyesület a (2) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját internetes honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzéteszi.f) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 45. Az Egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. Az Egyesület gazdálkodásának sajátos szabályai 46. Az Egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Az Egyesület csak másodlagosan végez gazdasági vállalkozási tevékenységet olyan mértékben, amelyre céljai elérése érdekében szükség van. 47. Az Egyesület bevételei, jövedelmei: a) a tagdíj b) egyéb személyek anyagi támogatása; c) adományok, alapítványok, ajándékok, juttatások; d) hagyományozás (örökség); e) rendezvények bevételei; f) reklámtevékenység, védjegyhasználat és szponzorálás; g) állami támogatás; 48. A gazdálkodás részletes szabályait, szervezetét, hatásköri tagolódását és működési rendjét a szövetség szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amely az alapszabállyal nem lehet ellentétes.
12 49. Az Egyesület tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok csak az egyesületi tagsági díjat kötelesek megfizetni, az egyesület tartozásáért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. 50. Az Egyesület megszűnik: - a közgyűlés által kimondott feloszlással, illetve más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondásával - továbbá bíróság általi feloszlatással, vagy a megszűnés megállapításával Az Egyesület feloszlása, vagy más szervezettel történő egyesülése esetén a határozatot kimondó közgyűlés rendelkezik a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyon hovafordításáról. Ilyen döntés hiányában a vagyont a tagok között kell, egyenlő arányában felosztani. Feloszlatás, vagy bíróság által megállapított megszűnés esetén a vagyon tekintetében az egyesülési törvény rendelkezései irányadóak. Záró rendelkezések 51. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv.), a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (Ptk.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és más, az Egyesület működését befolyásoló hatályos jogszabályok az irányadók. Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. (1) bekezdése alapján az ügyészség gyakorolja. 52. Az Egyesület határozata értelmében jelen Alapszabályt a képviselő a Fővárosi Bíróságon (Budapest) köteles nyilvántartásba-vétel céljából benyújtani. Budapest, 2009. november 23. Elnök Képviselő Hitelesítő tag:.. Hitelesítő tag:.