Háry János Kodály Zoltán daljátéka 4 kalandban, elő- és utójátékkal Garay János Az obsitos c. költeménye alapján szövegét írta Paulai Béla és Harsányi Zsolt A mű szerkezete és helyszínei Előjáték: a nagyabonyi csárda 1. kaland: Burkusország és Galícia határa 2. kaland: a bécsi Burg 3. kaland: a világvége 4. kaland: a bécsi Burg Utójáték: a nagyabonyi csárda Előjáték: a nagyabonyi csárda Szállingóznak a csárdába a falusiak, várják, hogy megérkezzék Háry János, a vén obsitos katona, aki estefelé azzal szórakoztatja a falu népét, hogy vitézi tetteit meséli. Amint Háry belép és leül a kecskelábú asztalhoz, mellételepszik a bíró és a deák. Előbb Burkusországról, majd Napóleonról beszélnek, a beszélgetés közben megjön Háry mesélő kedve, és elmeséli, hogyan fogta el puszta kézzel a franciák nagy császárát, Napóleont. Íme, hogyan írja le mindezt Garay János: Hárman valának együtt, a potrohos biró, Egy obsitos vitéz, és a furfangos iró; A többi asztaloknál együtt és szerteszét, Vidám paraszt legények itták a hegy levét. Ott ültek iddogáltak vecsernye óta már, Keringett és fel is dőlt a bujdosó pohár; Mátyás király sem nyert tán több éljent a Dunán, Mint mennyit Háry János, az obsitos magán. S volt is miért e nagy zaj, ez éljen-háború, Az obsitosnak párját nem látta hat falú, 1
A szem, a száj elállott merész beszédein, Ország-világ csodálta vitézi tettein. Most is kezébe kapván az öblös meszelyest, Kalandos életéből regét regére kezd; Hol s merre járt, mit látott, mit tett ő s társai, S hallgatva függtek rajta mindnyájok ajkai. 1. kaland Burkusország és Galícia határán Őrház áll Burkusország és Galícia 1 határán, egyik fele a gránic (határ) egyik oldalára, a jeges, fagyos Burkusországba, a másik a napsütötte Osztriába esik. A morcos burkus silbak (határőr) nem engedi át a hazafelé tartó császárnét, Mária Lujzát és kíséretét. Amíg az előkelő vendégek az őrház burkus felében melegednek, a ház előtt Marci, a császári kocsis panaszolja, hogy milyen idegen maskarát kényszerített rá a császári kamarás, és még a bajuszát is levágatná Ebelasztin lovag, a császár kamarása. Háry megsajnálja a szépséges császárnét, megragadja a határházat, és egyetlen rántással átlendíti a határ magyar felére. A császárné meg akarja jutalmazni a huszárt, és Bécsbe hívja testőrnek. Háry eleinte húzódozik, majd miután Mária Lujza megígéri, hogy három kívánságát is teljesíti, beleegyezik. A huszár elsőként Holló lova számára kér dupla abrakot, majd Marci kocsis számára magyar libériát (inasok, kocsisok, urasági szolgák formaruhája) és bajuszt kér, majd azt kérelmezi, hogy magával vihesse a híres-nevezetes Bécs városába Örzsét, eljegyzett mátkáját is. Háry és Örzse dalra fakadnak: Tiszán innen, Dunán túl, Túl a Tiszán van egy csikós nyájastul. Kis pej lova ki van kötve, Szűrkötéllel pokróc nélkül, gazdástul. 1 Galícia (nem tévesztendő össze a spanyolországi Galiciával) 1772 és az első világháború vége között a Habsburg Birodalom legészakibb tartománya volt. 2
Tiszán innen, Dunán túl, Túl a Tiszán van egy gulyás nyájastul. Legelteti a gulyáját, Odavárja a babáját, gyepágyra. Indulnának, ám a burkus silbak keserves arccal kérdi, hogy vele mi lesz, hiszen az áthúzott őrházért bajba kerül. Háry megszánja az őrt, és visszaigazítja a határra a házat, majd mindannyian Bécsbe indulnak. 2. kaland a bécsi Burgban Hárynak jól megy sora Bécsben: strázsameter 2 a Burg testőrei között. Irigye is lett, Ebelasztin lovag ármánykodik ellene, de a magyar huszárnak hatalmas pártfogója van, maga a császár leánya, Mária Lujza. Mária Lujzának tetszik Háry, violát is szakít neki a kertjéből. Ezzel felébreszti Ebelasztin kamarás féltékenységét, aki gonosz tervet eszel ki: ülje meg Háry a hírhedten vad Lucifer lovat. Háry ezt is könnyedén teljesíti, megüli, befogja, megszelidíti, kezessé teszi a megzabolázatlan táltost, így még közelebb kerül a császárlány szívéhez. Ferenc császár felesége is lejön a palotából, hogy megismerje a vitézt, aki a császár podagrája (köszvénye) ellen kenőcsöt is ajánl. Ekkor üti a tizenkettőt az óra, és felcsendül a harangjáték. Örzse is feltalálta magát a császár udvarában, úgy eteti a címer kétfejű sasát és annak csibéit, mint otthon a csirkéket. Ebelasztin lovag, aki titkon szerelmes Mária Lujzába, elmondja Örzsének a viola történetét, ám Örzse bízik Háryban, tudja, hogy mátkája hűséges, és kitart mellette. Ebelasztinnak nem marad más, minthogy bosszúból háborút indít: előveszi a kabátjából Napóleon hadüzenetét, és átnyújtja a császárnak. Kitör a háború, és Háry immár kapitányként csatába indul. 2 strázsamester: az őrködő katonák előljárója; a mai őrmesternek megfelelő katonai tisztség 3
3. kaland a világ végén A hadsereg a világ végén táboroz, a messziben Majland tornyai látszanak, a katonák számolgatják, hány tornya van a híres városnak, és éneklik: Inkább nézem az abonyi kettőt, Mint Majlandban azt a harminckettőt. Háry, aki a katonákkal együtt számolja a tornyokat, oly mértékben kitüntette magát a csatában, hogy már óbester 3 lett. Krucifix generális nem tudja egyedül kieszelni a haditervet, ezért óbesterétől kér tanácsot. Alig beszélik meg a plánumot 4, máris rájuk törnek a franciák. Háry nem fuvat riadót, nem vereti meg a rézdobot, hanem kettőt suhint kardjával, és annak szelétől a francia katonák holtan esnek össze. Megérkezik maga Napóleon, a franciák császára is a gránátosaival 5, ám amint felismeri a híres magyar vitézt, térdre rogy, és kegyelemért esdekel. Háry elveszi a kardját, és megígérteti vele, hogy mindent jóvá tesz. Ezzel vége is a háborúnak, a franciák gyászos menetben elviszik elesett bajtársaikat, Krucifix generális pedig a hős láttán mindjárt rangot is cserél Háryval, legyen a magyar huszár a generális (tábornok), ő pedig az óbester. Megérkezik Mária Lujza császárné is, aki a gyáva császár láttán elharározza, hogy azonnal elválik Napóleontól. A Háry által diktált békekötés után megkezdődik az áldomás. Mikor János éppen Mária Lujzával ropja a csárdást, betoppan Örzse is, aki markotányosnőként 6 kísérte a hadsereget, hogy mátkája közelében lehessen. Háry ezután Örzsével táncol, szeretné kibékíteni mátkáját, ám ekkor Mária Lujzában támad fel az asszonyi féltékenység, és parancsot ad Örzsének: menjen vissza oda, ahonnan jött. Háry herceg lesz, az egész birodalom ura, ővé a császárlány keze is, amit visszautasítana ugyan, de Mária Lujza azzal 3 óbester: ezredes (a német Oberst szóból) 4 plánum: terv 5 gránátos: kézi hajítású gránátokkal felszerelt gyalogos katona 6 markotányos: katonai táborral együtt vonuló. ételt, italt, dohányt árusító személy 4
fenyegeti meg, hogy leugrik a világ végéről a nixbe 7, amit egy jóérzésű magyar vitéz nem engedhet meg. Megígéri a császárlánynak, hogy elmegy vele Bécsbe, a császár elejibe, Örzsének azonban odasúgja, hogy sose búsuljon, eligazít ő mindent Bécsben. A két síró-rívó fehérnép, Mária Lujza és Örzse a nyakába csimpaszkodik, és húzzák-vonják, egyik jobbra, a másik balra, ez azonban már Jánosnak is sok, kiugrik közülük, és huszárjai közé menekül, toborzóra gyújt: Hej, élet, be gyöngy élet, Ennél szebb se lehet, Csak az gyüjjön katonának, Aki ilyet szeret! 4. kaland ismét Bécsben Bécsben a császári pár nagy ebédet rendez Háry tiszteletére, amelyen még a kis főhercegek is bemutatják, mit tanultak az oskolában Ábécédé, rajtam kezdé, A nagy bölcsességet, A nagy tisztességet, Ábécédé. Hárynak szánják a császárlány kezét, ő azonban idegennek érzi magát a Burgban, végül kimondja: nem kell neki a császár lánya, nem kell neki Napűleon felesége, ő csak Örzsét szereti, őt akarja feleségül venni. Kéri és kikapja az obsitot 8. Örzse jön búcsúzni, éppen indul vissza Abonyba: Szegény vagyok, szegénynek születtem, A rózsámat igazán szeretem, Az irigyek elrabolták tőlem: Most lett szegény igazán belőlem. 7 nixbe: a semmibe 8 obsit: a katona elbocsátó levele, az Abschiedsbrief, amivel szélnek eresztették a megőszült katonákat 5
A hazainduló huszár még összeboronálja Mária Lujzát Ebelasztin lovaggal, és kéri a császárt, hogy borból, búzából és békességből a magyarnak is maradjon: Felszántom a császárnak udvarát, Belévetem hazám búbaját. Hadd tudja meg császár felsége, Mi terem a magyar szívébe. Miután Bécsben mindent jól eligazított, Háry hazaindul Örzsével Nagyabonyba. Utójáték a nagyabonyi csárdában A csárdában az öreg obsitos befejezte a meséjét, tanúnak hívná élete párját, Örzsét, de szegény felesége időközben meghalt. A falubéliek azonban biztosítják arról, hogy minden szavát elhitték tanú nélkül is. A diák még hitele jeléül nagyot tüsszent a mesére. 6