PEDAGÓGIAI PROGRAM A SZEGEDI MADÁCH IMRE MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉGÉHEZ Összeállította: Dr. Ezumahné Németh Györgyi igazgató irányításával az iskola nevelőtestülete SZEGED 2013. március 31.
Sokszor éreztem milyen múló, milyen sajnálatosan meg nem örökíthető alkotás a tanár életműve. Sokszor éreztem, milyen soha el nem múló alkotás ez az életmű, hiszen a tanítványok százai visznek magukkal a világba az életműből egy-egy töredéket, és élnek, és maguk is továbbhatnak egy olyan eszme jegyében, mely ismeri a dolgok belső rendjének, az igazság megismerésének egyenetlen útját, mely ismeri a dolgok belső rendjének, az igazság megismerésének egyenetlen útját, mely mind oda torkollik, amit jobb szó híján Szépségnek nevezhetnénk. (Kassák Lajosné) 2
3
I. BEVEZETÉS A tantestületünk által összeállított pedagógiai programnak az a célja, hogy az alábbi törvényben és rendeletekben: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és ennek módosításai 63/2000. (V. 5.) kormányrendelet a NAT kiadásáról 130/1995. (X. 25.) kormányrendelet módosítása 28/2000. OM rendelet a kerettantervről az iskola alapító okiratában (93/2004/I.30/Kgy. Határozat) 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet foglalt és meghatározott feladatok megvalósításának általános és sajátos csak ránk vonatkozó módját, a helyi igényeket, - a szülők, tanulók, a fenntartó a mikrokörnyezet elvárásait és az iskola lehetőségeit számba vegyük. Az elfogadott pedagógiai programot a 2013/2014-es tanévben az 1. és 5. osztályokban, majd ezt követően felmenő rendszerben vezetjük be. A pedagógiai programban megfogalmazott feladatok végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, a testületi értekezleteken értékeljük, felülvizsgáljuk és a minőségi megvalósításához szükséges intézkedéseket meghozzuk. Az intézmény pedagógiai programját minden iskolánkhoz kötődő érdeklődő megtekintheti az alábbi helyeken: Madách Imre Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola (6721 Szeged, Madách u. 20.) Igazgatói iroda Igazgatóhelyettesi iroda Könyvtár Honlap (wwww.madach-szeged.sulinet.hu) Az intézményünkben 2004-ben bevezetett pedagógiai program megvalósulását folyamatosan ellenőriztük, figyelemmel kísértük, és szükség szerint módosítást is hajtottunk végre. A fentiek alapján a tantestületünk által összeállított és az eddigiek szerint jól megvalósítható Pedagógiai Programokat adaptáljuk, kiegészítjük, és hozzáigazítjuk a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 26. -hoz. II. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. AZ ISKOLA FŐBB ALAPELVEI Egyenrangúság elve Kölcsönös bizalom elve 4
Tolerancia elve Empátia elve Következetesség elve Szemléletesség elve Motiváció elve Koncentráció elve Aktivitás elve Visszajelzés elve Fegyelmezettség és munkafegyelem elve Pedagógus vezető szerepének elve A gyermekközpontúság elve Életkori fejlettség elve Komplexitás elve 1.2. ISKOLÁNK CÉLRENDSZERE A NAT és a kerettantervek olyan iskolai pedagógiai munkát feltételeznek, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, illetve a tanulói közösség fejlesztése áll a középpontban. Következésképpen munkánk célrendszerének alapját is ezek adják. 1.2.1. A tanulók a személyiség fejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat célja Az értelmi nevelés területén: Korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése A logikus gondolkodás fejlesztése A természeti alapismereteken nyugvó gondolkodásmód kialakítása, fejlesztése A tanulmányi versenyekre való felkészítés, azokon való eredményes szereplés Pályaorientáció; a tanulók képességeinek megfelelő pályák megismerése és kiválasztása Eligazodás az informatikai eszközök és művészetek világában Olyan ismeretanyag elsajátíttatása, amely képessé teszi a tanulókat a továbbtanulásra, az egyetemes emberi kultúra eredményeinek megismerésére és tudatos felhasználására A képesség- és készségfejlesztés területén: Biztos alapkészségek nyújtása a szövegértés, számolás, helyesírás, informatika, az idegen nyelv és természettudományok terén. A tanulói képességek, kézségek különbözőségének minél korábbi felismerése és az ennek megfelelő differenciát eljárások alkalmazása (tehetséggondozás, hátrányok kompenzálása) 5
Szilárd alapismeretek nyújtása mellett az egyéni képességek továbbfejlesztése Mozgási, zenei, vizuális esztétikai képességek és készségek fejlesztése A környezeti, esztétikai, vizuális nevelés területén: Természetes, rendezett, tiszta környezet megszerettetése, védelme Rendszeres testedzésre nevelés, illetve az egészséges és kulturált életmód kialakítása, megőrzése Célunk az ember-környezet kapcsolat optimálissá tétele, a kettő közötti kölcsönhatás pozitív és negatív következményeinek felismertetése Lakóhelyünk és iskolánk környezetének védelme Az érzelmi nevelés területén: Az érzelmi kiegyensúlyozottság és a gazdag érzelemvilág kialakulásának elősegítése Harmonikus, önálló személyiség kialakítása és fenntartása Egészséges lelkületű személyiség kialakítása, segítő életmódra nevelés Megalapozott önbizalommal rendelkező személyiség nevelése, aki tudatosan készül a magyar nép előtt álló feladatokra, és saját boldogulásának alakítására 1.2.2 A közösségfejlesztési tevékenység célja: Együttműködésre, emberi kapcsolatok kialakítására, különböző közösségekbe történő beilleszkedésre alkalmassá tevő képességek kialakítása Szociális életmódra nevelés, pozitív egyéni értékrend kialakítása közösségen belül Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel Tanulói nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, másság iránt Törekvés a nemzetközi kapcsolatok ápolására A környezeti értékek megóvása és gyarapítása, segítő együttműködés a felmerülő problémák esetén A tanulók kommunikációs képességeik alapján váljanak alkalmassá az önálló ismeretszerzésre Az új információs környezetben jól eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalok nevelése A védelemre szoruló, beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásra nevelés Szülő, tanuló és pedagógus (iskolai dolgozó) együttműködése, partnerkapcsolat kialakítása 6
1.2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Legfontosabb célkitűzéseink: Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. Tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat. Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket, és azok veszélyeit. Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket. Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt. Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével. Ösztönözzük tanulóinkat közös véleményformálással, tanácsadással az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. (anyanyelvi kommunikáció) Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában. Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés) A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés iránti igény felkeltése. Iskolánk az iskolaotthonos és a napközis tanulóink számára háromszori étkezést biztosít Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat. Erre ösztönözzük az ebédbeszállítót is El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket. 7
Személyi higiéné kialakításának feladatai: Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak tanulása, ismerete, betartása. Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele. (Iskolaorvos, védőnő, fogorvos) Mentálhigiéné feladatai: Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára. Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést. A veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése. Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával. Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére. Családi életre nevelés feladatai: Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására. A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek, az emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről. Az egészségnevelési program segítői: Iskolaorvos Rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat. 8
Védőnő Heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) Fogorvos Évente egy alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra. Családsegítő szolgálat vezetője A rászoruló családok segítséget kaphatnak. Kapcsolattartók a gyermekvédelmi felelős. Gyermekvédelmi felelősök A gyermekvédelmi feladatokat osztályfőnök pedagógusaink látják el. Ők ismerik leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokat. Családi háttér: Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére. Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével. Tevékenységi területek: Tanórákon: Az életjelenségek megismerése Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése.) Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk) Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás) Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre) Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek). A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata) 9
Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása: Alsó tagozaton iskolaotthonos rendszerben és a napköziben. Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat. Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal. Felsősök számára egy 15 perces szünet napirendbe iktatásával biztosítjuk a levegőzést, és az udvari szabad mozgást. Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: Szervezett játékos sportfoglalkozások Játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben Osztálykirándulások Természetismereti vetélkedők Témanapok természeti ünnepekről való megemlékezés Folyamatos papírgyűjtési verseny Sportversenyek Szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási program (elem, műanyagflakon) Az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele Hétvégi kirándulások, túrák szervezése Téli gondoskodás énekesmadarainkról Nyári napközis tábor Úszás Kapcsolat a szülőkkel: Törekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék egészségnevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra. szülői értekezletek személyes beszélgetések szülők bevonása programjainkba Az egészségnevelés prevenciós programjai: A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak az egészséges életmód kérdéseivel Előadókat hívunk a következő témakörökben: Káros szenvedélyek, drogok Tűzvédelem Közlekedésbiztonság 10
1.3. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA CÉLJAIT SEGÍTŐ FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Korszerű, tudományos alapokon nyugvó tudás megszerzése, biztosítása a tanítási órán és órán kívül más foglalkozások keretében is. Pl.: könyvtári foglalkozások, üzemlátogatások, pályaválasztási kiállítások stb. Színes, sokoldalú iskolai élet kialakítása (tanulás, játék, sport, szabadidős tevékenységek) A logikus gondolkodás folyamatos fejlesztése a természettudományok, az anyanyelvi és az idegen nyelvi programok megvalósítása során A tanulmányi munka, a szakmai tevékenységek informatika, nyelvi, művészeti, zenei, technikai és sporttevékenységek célrendszerhez igazodó szervezése Osztályfőnöki órák, üzemlátogatások, szakemberek meghívása stb. arra törekedve, hogy a tanulóink pszichikus működését aktivizáljuk, különösen a gondolkodást, a cselekvést, az érzelmi és az akarati tulajdonságokat Aktív tevékenykedtetés a tanórákon, angol nyelvi képzések, valamint a technikai, vizuális, testi, nyelvi, művészeti, zenei, drámai képzések során Az írás, olvasás, számolás, és kommunikációs készségek fejlesztése különböző élethelyzetekben Önismeret és önfejlesztés osztályfőnöki órákon, tanulmányi kirándulásokon, a Szivárvány művészeti nevelésben és az önköltséges tanfolyamokon Versenyek, sporttevékenységek, testépítés, testedzés, mérkőzések, diákolimpia rendezése Emelt szintű testnevelési órák és egészségünk megóvását szolgáló foglalkozások szervezése Óra közi szünetekben udvari foglalkozások, közösségi játékok rendezése a tanítás szüneteiben Kulturált közlekedési és viselkedési szokások kialakítása Szülők, család, iskolaszék, pedagógus, és a tanulók együttműködése, építő jellegű kapcsolat kialakítása valamennyi közös tevékenység alkalmával Hazánk megismerése és pozitív nemzeti érzelmek megalapozása, illetve fejlesztése tanulmányi sétákkal, kirándulásokkal, országjárásokkal és nemzetiségi területek megismerésével. 1.4. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐMUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Eszköz: nevelési eszköz: olyan tényező, eljárás vagy technikai kellék, amelynek felhasználásával nevelési hatást fejthetünk ki (Pedagógiai Lexikon, Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 591. p.) 11
A legszükségesebb eszközök rendelkezésre állnak: színes tv (6 db), rádiós magnó (25 db), videomagnó (3 db), számítógép (30 db), nyomtató (9 db), fénymásoló (3 db), videokamera (1 db), OPTICART gép (1 db), projector (1 db). Az audiovizuális eszközök folyamatos felújítása, cseréje szükséges. A NAT bevezetéséhez szükséges szakkönyveket, folyóiratokat, szakmai anyagokat, tanulói könyvállományt, a szertár és taneszköz állományt folyamatosan fejleszteni kell (2. sz. melléklet) Eljárás: nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelőhatások irányításával és hatékonyságának fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat (Pedagógiai Lexikon, Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 592. p.) 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 2.1. SZEMÉLYISÉG A pszichológia legbonyolultabb, legnehezebben meghatározható fogalma. Legáltalánosabb definíciós szempontjai a következő meghatározásban összegezhetők: A személyiség humán egyed, akinek fizikai és pszichés tulajdonságai integrált és dinamikus rendszerré ötvöződnek, és aki én -élménye birtokában részben tudatosan, részben tudattalanul képes megélni önmaga egységét, képes elérni viszonylagos autonómiáját fizikai és szociális környezetével szemben, továbbá a fejlődés, tanulás, tapasztalatszerzés során bekövetkező változásai ellenére is képes megélni időbeli folyamatosságát. (Ped. Lex. Keraban Kiadó, 1997. Bp. 365-366 p.) 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELVEK, CÉLOK ÉS FELADATOK A NAT s ennek megfelelően pedagógiai programunk és helyi tantervünk is ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ennek érdekében iskolánk pedagógiai programja nevelési és tanítási, tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez Pedagógiai programunk olyan szakmai munkát céloz meg, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem a család, illetve a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 12
A programban képviselt értékek és az ezekre épülő differenciálás azokat a célokat szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel iskolai és iskolán kívüli tudásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eseményeit foglalja magába a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. 2.3. EGYES NEVELŐK ÉS KÖZÖSSÉGEK SAJÁTOS SZEREPE A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBEN 2.3.1. Az osztályfőnök szerepe Az osztályfőnök a nevelés kulcsembere. Hozzá fordulnak a gyermekek kéréseikkel, kérdéseikkel, ő ismeri legjobban problémáikat, törődik gondjaikkal. Az osztályfőnök alapozza meg a család és az iskola jó viszonyát, tőle kérnek és kapnak nevelési tanácsot a szülők. Az osztályfőnöki órákon, a tanórán és iskolán kívüli tevékenységek során neki nyílik legnagyobb lehetősége a tanulók sokoldalú megismerésére és a gyermekek személyiségének egészére irányuló, komplex nevelőmunka megszervezésére és megvalósítására. 2.3.2. A szaktanárok szerepe A szaktanár megjelenésével, óravezetésével, élményszerű előadásmódjával pozitív példaképpé válhat, így saját személyiségével formálhatja és ösztönözheti tanulóit. A szakmai felkészültség, a tanórák rendjének alakítása fontos tényezők a tanulók érzelmi és értelmi fejlesztésének folyamatában. A tanulói beszámolók, kiselőadások, faliújság készítés, önálló munka stb. szervezése, valamint a tanulmányi versenyekre való felkészítés jó lehetőség az egyénre szabott személyiségfejlesztésre. 2.3.3. A napközis nevelők szerepe A gyermekek délutáni tevékenységének szervezése során a nevelőnek különösen jó lehetősége nyílik egyes személyiségvonások kialakítására, fejlesztésére. Így pl. a helyes időbeosztás tanulás és játék aránya szervezésén keresztül a kötelességtudat és akaraterő fejlesztése. Tanulópárok és csoportok kialakításával jól erősíthető a segítő szándék, az egymáshoz való türelem és megértés képessége. A közös játékok, 13
szabadidős programok, az alkalmazkodóképesség, a kompromisszumra való hajlam stb. kialakítására adnak jó lehetőséget. A napközis nevelőnek nagyon fontos szerep jut a család és iskola közötti kapcsolattartásban, a család nevelő és személyiségformáló tevékenységének segítésében is. 2.3.4. Egyéb foglalkozások Az ezeken a foglalkozásokon való részvétel a tanórainál elmélyültebb tudás megszerzésének igényét, illetve a tanórákon nem szereplő ismeretanyag iránti érdeklődést jelzi. Legfontosabb személyiségformáló hatása a céltudatosság, a kitartó munkavégzésre való képesség, a saját munkával szembeni igényesség pl. tanulmányi versenyre való felkészülés során kialakításában van. Felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások Fontos szerep jut ezeknek a fogalakozásoknak az akaraterő, a kitartás és az önbizalom erősítésében, a céltudatos és kitartó munkára nevelésben. Tömegsport, Énekkar, Szivárvány Művészeti Iskola Az egyéni érdeklődés alapján szerveződő csoportokban végzett munka hasonlóan a szakköri tevékenységekhez céltudatosságot és kitartást igényel. A kötetlen légkör lehetőséget ad a gyermekre való nagyobb odafigyelésre és az egyénre szabott személyiségfejlesztésre. 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 3.1. A KÖZÖSSÉG Az emberek együttélésének és együttműködésének történelmileg kialakult formája. A közösség általános ismérvei: a közös érdek, a közös értékrend, a közös célok, a közös döntések, a közös erőfeszítések és az előbbiek meglétének tudata: a mi tudat. (Ped. Lexikon Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 312.p.) 3.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ezért programunkban és a helyi tantervünkben kiemelt helyet kap a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása. 3.3. KÖZÖS KÖVETELMÉNYEINK Törekszünk arra, hogy: 14
A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Iskolánk és tanulóink vegyenek részt közvetlenül is a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és- kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, védelmezésének a képességei álljanak. Iskolánk az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat neveljen. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A diákönkormányzati tevékenység a tanulók egyéni kezdeményezésén alapuljon, és segítse elő a kritikus gondolkodást a közösségért érzett felelősséget, erősítse az iskolához tartozás érzését. 3.4. INTÉZMÉNYÜNK GYERMEKKÖZÖSSÉGEI 3.4.1. Iskolai közösség Az iskolai közösség az iskola egészére kiterjedő közös tevékenységek eredményeként alakul ki. A társadalmi ember nevelése szempontjából bizonyos pedagógiai többletet képvisel az osztályközösséggel szemben azáltal, hogy alkalmasabb a társadalmi méretek, érdekek, viszonyok érzékeltetésére. Az iskolai közösséghez való tartozás érzését erősítik iskolaszintű rendezvényeink; a tanévnyitó- és záró ünnepségek, Madách-hét, iskolafarsang, sportnap, gyermeknap, nemzeti és egyéb ünnepeink alkalmával tartott közös megemlékezések, rendezvények, tantárgyi vetélkedők, stb. Ezeknek szervezésében, lebonyolításában, utólagos értékelésében komoly szerep jut a tanulóknak. Próbára tehetik szervezőkészségüket, gyakorolhatják a közösségen belüli munkamegosztást és a közösség előtti felelősség vállalást, fejleszthetik kritikai és önkritikai érzéküket. Iskolánk fő profiljai sportiskolai, két tanítási nyelvű angolmagyar képzés is nagyban hozzájárulnak a közösségi szellem fejlesztéséhez. Az iskolán kívüli városi, megyei, országos sport és tanulmányi versenyeknek is nagy szerep jut az iskolához, az iskolai közösséghez tartozás érzésének erősítésében. 3.4.2. Osztályközösség A tanuló az iskolában töltött idejének legnagyobb részét ebben a közösségben tölti el. Így az osztályközösségnek meghatározó szerepe van az oktatás és nevelés egységének 15
megteremtésében, az oktatás nevelő hatásának elmélyítésében, a hatékony személyiség és közösségfejlesztésben. Az osztályszintű közösségfejlesztő tevékenységek legfontosabb célja, feladatai: a tanulók beilleszkedésének figyelemmel kísérése, szükség esetén segítése a közösségért és a közösség előtt érzett felelősség kialakítása, erősítése a tudatos fegyelem kialakítása az egyéni és közösségi érdek egyeztetésének képessége, kompromisszumra való képesség kialakítása közös tevékenységek, rendezvények önálló megszervezése és lebonyolítása egymás kölcsönös és önkéntes segítése a tanulók széles körének bevonása a közös tevékenységekbe az osztályközösség bekapcsolása iskolaszintű feladatok végzésébe 3.4.3. Osztályok csoportbontása A csoportbontásokból adódó tanulói közösségek - angol, testnevelés, informatika, technika - mint az osztálynál kisebb létszámú egységek, nagyon jó lehetőséget biztosítanak a közös értékrend kialakítására. A szorosabb összetartozás, az együtt dolgozás, közös problémamegoldás jól működő közösségekké kovácsolhatja ezeket a kis létszámú csoportokat. 3.4.4. Szakköri közösségek A szakkörök sajátossága, és a közösségfejlesztés szempontjából nagy előnye, hogy az azonos érdeklődési körrel rendelkező tanulókat fogja össze. A szakköri foglalkozásokon szabad választás és önkéntesség alapján vesznek részt a gyerekek, problémákat vethetnek fel és oldhatnak meg egymást segítve, programokat javasolhatnak, közösen készülhetnek tanulmányi versenyekre, stb. Az azonos érdeklődés nagyon jó alap az összetartozás érzésének kialakításához. A közös programok szervezése során a diák megtanulja az egyén és a közösség érdekeinek ésszerű egyeztetését, megismerkedik a közösségi demokrácia működésének szabályaival. 3.4.5. Felzárkóztató, differenciált munkát végző közösségek Amennyiben szükség van rá, ezeknek a kis közösségnek a tananyagban lemaradt tanulók felzárkóztatásán kívül a csoportszellem fejlesztését is szolgálniuk kell. 3.4.6. Művészeti közösségek énekkar 16
színjátszás kerámia kézműves festészet Ezekben a közösségekben a speciális művészeti területek iránt affinitást érző tanulóink tevékenykednek. Itt is lehetőség nyílik arra, hogy a diák kibontakoztassa művészeti hajlamát, és ez a pozitív hatás kell, hogy áttükröződjön az adott közösség fejlődésére. A szakköri csoportokhoz hasonlóan, itt is nagy összetartó erő a közös érdeklődés, a közösen végzett, szabadon választott tevékenység. 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 4.1. CÉLOK Mindent megtenni annak érdekében, hogy az első osztályos tanulók minél hamarabb be tudjanak illeszkedni iskolánk életébe. 5. osztályban megkönnyíteni a tanulóknak az átmenetet az alsó évfolyamokból a felsőbe. Új tanuló érkezése esetén segíteni a tanuló beilleszkedését az osztályba, és segíteni elfogadtatni az új tanulót az osztállyal. Általános prevenció keretében figyelni a tanulókat, felfigyelni bármiféle hátrányból adódó szociális, családi vagy egészségügyi problémára, nehézségre és ezek megoldásában segíteni. 4.2. FELADATOK Az első osztályos tanulók beilleszkedésében elsősorban az osztályfőnök tud segítséget nyújtani: a tanulók minél alaposabb és sokoldalúbb megismerésével, kapcsolatfelvétellel, illetve -tartással a szülőkkel és az óvónőkkel. Az ötödik osztályos tanulóknak az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok tudnak segíteni: a tanulók minél teljesebb megismerésével; kapcsolatfelvétellel és tartással a szülőkkel és a pedagógusokkal, akik az osztályban tanítanak. Új tanuló érkezésekor a beilleszkedésben az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, a szülők és az osztálytársak tudnak segíteni. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse információkkal tud segíteni. Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős problémafeltáró beszélgetéssel segíthet, amit a tanulóval, szüleivel és a gyermeket tanító pedagógusok bevonásával végezhet el. 17
Szükség esetén családlátogatás, külső szakember bevonása, pl. pszichológus, nevelési tanácsadó. 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 5.1. TEHETSÉG tehetségről beszélünk, ha egy egyén valamilyen tevékenységben, vagy tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes. (Pedagógiai Lexikon Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 598. p.) 5.2. KÉPESSÉG a képességet egyének pszichikus tulajdonságának tekintik, ami valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki, és a tevékenység végzésében nyilvánul meg. A képesség kifejlesztésének alapját az adottságok képezik. (Ped. Lex. Keraban Könyvkiadó 1997. Bp. 196. p.) Iskolánk egyik fontos, kiemelt feladata a tehetséges gyermekek felismerése és lehetőség szerinti továbbfejlesztése. A kiemelkedő tehetség különösen a differenciáltés projektoktatással fejleszthető. Csak a tanórákat és a szabad időt együttesen felhasználva szervezhető olyan differenciált tevékenységrendszer, amely próbára teszi minden egyes gyermek kibontakozóban lévő tehetségét, kielégíti érdeklődését, teret ad rátermettsége, hajlamai képességgé fejlődésének. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé. 5.3 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tehetség kibontakoztatásánál legfontosabb szempontunk az, hogy hová akarjuk eljuttatni a tanulókat. Iskolánk jellegénél fogva angol-magyar két tanítási nyelvű általános iskola, de emelt szintű testnevelés oktatás is folyik. Így ezen a téren legfőbb feladatunknak tekintjük a tehetség, a képesség kibontakoztatását célzó és segítő tevékenységünket. Mindez természetesen nem jelentheti a többi tantárgy háttérbe szorulását, hiszen célunk továbbra is a sokoldalúan képzett, az állandó változásoknak, és a mindenkori kihívásoknak megfelelni tudó emberek nevelése és oktatása. 5.4 KIEMELT FELADATAINK Csoportbontás a nyelvi órákon, továbbá megfelelő anyagi és személyi feltételek esetén a fenntartó hozzájárulásával más tanórákon is. Angol nyelvterületen való nyelvtanulás, melynek révén az adott nyelvi környezetben gyakorolhatják tanulóink a nyelvet. A tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre minden meghirdetett tárgyból. 18
Pályázatokon való részvétel. Középiskolára felkészítő tanfolyamok szervezése. A tanórákon való differenciált feladatok biztosítása a tehetséges gyerekek részére Fakultatív angol és spanyol nyelvoktatás önköltséges tanfolyam keretében. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezése. Tanulóink felkészítése a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra. Az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és tanulási technikák megalapozása. Lehetőség biztosítása számítógép-kezelői bizonyítvány megszerzéséhez. Az átlagosnál jobb képességű tanulók menedzselése, sportpályafutásuk irányítása. A sportklubokkal egyeztetve közös felkészítésük a versenyekre. Nyilvános szereplési, megmérettetési lehetőségek, felszerelés biztosítása. Nyelvvizsgára való felkészítés az igények alapján. A tanulói kreativitás elősegítése, a tanulói alkotások nyilvános bemutatására való ösztönzés. 5.5 A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI Az iskola céljait, feladatait figyelembe véve, az alábbi területeken folyik képességfejlesztés: 5.5.1. Angol két tanítási nyelvű képzés angolórák, versenyek; szép kiejtési, műfordítói, tanulmányi cserenyaralások nyelv vizsgára felkészítés számítógép használata levelezés külföldi nyelvtanulás nyelviskolában (Málta-London) 5.5.2. Sportiskola testnevelési órák diáksportkörök, egyéni-és csapatversenyek, egészségnap sportnap (Madách futás, jégpálya, családi hétvége) 19
5.5.3. Művészeti nevelés Szivárvány kerámia kézműves önálló kiállítások szervezése Madách hét: vers-és mesemondó versenyek helyesírási vetélkedők irodalmi kávéház népdaléneklés ki mit tud? művészeti bemutató Kazinczy verseny: szép beszéd 5.5.4. Természettudományos nevelés vetélkedők 5.5.5. Differenciált képzés önköltséges tanfolyamok: informatika idegen nyelv sport színjátszás korrepetálás: gyengébb képességűek felzárkóztatása egyéni ütemezésű korrekció fejlesztő foglalkozások 5.5.6. Könyvtár önálló kutatómunka anyaggyűjtés tanulmányi versenyekhez, műsorokhoz, pályázatokhoz számítógépek, programok használata internet e-mail nyelvvizsgához tesztek, hanganyagok biztosítása szaktantermi állományokkal a helyi képességfejlesztés segítése 20
5.5.7. Környezeti nevelés tisztaságra, környezetvédelemre nevelés a környezet esztétikája, berendezése 5.5.8. Közösségfejlesztés, önismeret fejlesztése tanulmányi kirándulások nyári táborozás erdei iskola sítábor lovas tábor barlangtúra kézműves tábor 5.5.9. Szülő-pedagógus-tanuló együttműködése szaktantermek felújítása Madách-hét ünnepségek, iskolai rendezvények épület homlokzatának felújítása belső udvar esztétikus kialakítása 5.5.10. Testnevelés és sport Bevezető az ún. közoktatási típusú sportiskolai kerettantervhez A sportiskolai kerettanterv elkészítésének sport- és oktatáspolitikai háttere A Magyar Köztársaság Kormánya 2005. november 16-án elfogadta a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát, amely alapvetően új szemléletet érvényesít. A sportot elsősorban eszköznek tekinti a legfontosabb társadalmi célok: - egészségmegőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés, társadalmi integráció - elérése érdekében. A NAT 2003 kiemelt fejlesztési feladataival teljes összhangban, legfontosabb célkitűzésként fogalmazza meg az élethosszig tartó rendszeres mozgás, sportolás, a mindennapi testedzés igényének kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Minden iskolának feladata a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. A Nemzeti Sportstratégia az egészséges társadalom víziója mellett megfogalmazza a versenysport, és ezen belül az utánpótlás-nevelés feladatait is: A támogatott utánpótlás-nevelési rendszernek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelni, összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával, annak kitűzött 21
céljait kell szolgálnia, illetve meg kell akadályoznia a gyermekek túl korai specializációját, sokoldalú fejlesztést biztosítva. A közoktatási típusú sportiskola működésének és a sportoló fiatalok életmódjának speciális elemei A közoktatási típusú sportiskola a sportiskolai feladatait a mai magyarországi gyakorlat alapján többféleképpen láthatja el. Kerettantervünkben az alábbi modellt követjük. Az első négy évfolyamon mindennapos testnevelés van az általános mozgáskultúra fejlesztése érdekében. Ebben a képzési szakaszban néhány sportágtól eltekintve (torna, úszás, műkorcsolya) a gyerekek nagy része még nem választott sportágat, ezért az általános képzés mellett fokozatosan megismerhetik a tanulók az egyes sportágakat. Ötödiktől nyolcadik osztályig kétféle szervezeti forma lehetséges. Egyrészt különböző sportágakban, egyesületi keretek között sportolhatnak a tanulók. Ehhez délelőtt, az óratervben meghatározott óraszámban biztosítva van az edzésidő. Másrészt az iskola egy kiválasztott sportágra szakosodva sportági képzést végez, órarendbe iktatva, első osztálytól kezdve, valamennyi korcsoportban - az iskola alkalmazásában lévő szakedzőkkel. A sportági képzésekhez szükséges sportági tantervek részei a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervnek. A közoktatási típusú sportiskola a közoktatási feladatainak ellátásakor több olyan problémával találkozhat, ami nem jellemző az átlag iskolára. Ezeknek a megoldására fel kell készülnie a sportiskoláknak és a kerettantervnek is kell tartalmazni megoldási javaslatokat a felmerülő problémákra. Így megoldandó probléma a folyamatosan, akár évközben is érkező tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, illetve a sportban valamiért nem eléggé eredményesek lemorzsolódása. Amikor egy sportoló valóban élsportolóvá válik, megnő az edzésszáma, válogatottsága esetén pedig edzőtáborokban, több napos külföldi versenyeken kell részt vennie. Az így keletkezett hiányzásokat a normál iskola nem tudja tolerálni, azaz a sportoló megkeresi azt a közoktatási intézményt, amelyben az élsportot és a közoktatási célokat össze lehet hangolni. Ugyanez fordítva is megtörténhet. A sportoló sportpályafutása befejeződik valamilyen okból (sérülés, kiégés, az eredmények elmaradása), ezért más iskolában kívánja befejezni tanulmányait. A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervet úgy készítettük, hogy az átjárhatóság a közismereti tantárgyak esetében megvalósuljon. További feltétlenül kezelendő probléma a sport miatti hiányzások pótlása. Itt nagyon fontossá válik az IKT eszközeinek használata, hisz edzőtáborban is lehet napi kapcsolatban a diák a tanárával. A sportiskolai kerettantervben ezért valamennyi műveltségi területbe beépítésre került az IKT alkalmazása. A hiányzások pótlása természetesen lehetséges külön egyéni felkészítéssel is. A tanulók között az egyéni fejlődésük és érdeklődésük tekintetében is vannak lényeges különbségek, ezért nemcsak a hiányzások miatt, hanem e létező különbség miatt is, a tanítási-tanulási folyamatokban előtérbe kell helyezni a differenciálást, az egymástól tanulást, a kooperatív tanulás alkalmazását. 22
A közoktatási típusú sportiskolai kerettantervre vonatkozó alapelvek A sportiskolai kerettanterv a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentumára, a Nemzeti alaptantervre épülve, annak szellemiségét mindenek előtt megtartva készült. Az átjárhatóság megvalósíthatósága érdekében a tananyag kiválasztásánál orientáló volt az OM kerettanterve. A gimnáziumi tantervek készítésekor, a kimeneti szabályozás szempontjából, a középszintű érettségi vizsga követelményeket tartottuk szem előtt. A kerettanterv elsődleges célja, hogy az általa leírt tudásrendszerek, és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sportspecifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni. Tantervi alapelvnek tekintjük, hogy ez egy sportiskolai kerettanterv, ezért megjelennek benne olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. Nem csak a Testnevelés és sport műveltségi terület szakított a hagyományokkal és emelt be elméleti jellegű tudáselemeket, azzal a céllal, hogy az élsportoló fiatal jobban megértse a választott életforma elvárásait, követelményeit, hanem a közismereti tantárgyak esetében is törekedtünk a sportoló fiatalok életviteléhez, a sporthoz kapcsolódó tudáselemek beemelésére, illetve a tudáselemek sporton keresztüli közvetítésére. Ez a törekvés nyilvánul meg például a megismerésre váró irodalmi művek választásakor, a fizika, vagy matematika feladatok szövegkörnyezetében, az egészségnevelés kiemelt szerepének hangsúlyozásában (kémia, biológia, sportegészségtan), a művelődéstörténet projekt egészében. A sportoláshoz nem köthető tantervi elemek esetén is, a kerettanterv kiemelt feladataként tűzte ki a NAT szemléletmódjának követését, amely megnyilvánul abban, hogy hangsúlyt helyez olyan értékek közvetítésére, mint a demokratizmus, a humanizmus, az esélyegyenlőség biztosítása, a szolidaritás és a tolerancia. A kritikai gondolkodásmód fejlesztése révén felkészíti a diákokat az érvekkel alátámasztott, felelős döntések meghozatalára. Különös gondot fordít a NAT kiemelt fejlesztési feladatainak megvalósítására. A tanulásról alkotott felfogás A szakirodalom és a NAT megfogalmazása szerint is a tanulás a tanuló ember aktív, értelmezést kívánó, értelmezést létrehozó tevékenysége. Csak az értelmes tanulás révén sajátítható el az a tudás, amelyet a modern társadalom elvár. Az értelmes tanulás tanulható. Fontos eleme, hogy a tanuló ismerje önmagát, legyen tudatában saját képességeinek, adottságainak. Ismerjen meg minél több tanulási módszert és technikát és legyen képes kiválasztani a számára leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatába a pedagógus akkor tud hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkezik a tanuló előzetes tudásáról. 23
E fenti gondolatmenetet követve a kerettanterv különös figyelmet fordít: a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése), az önértékelésre, az önismeretre, az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására, olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglevő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására. Az értékelés alapelvei A jogszabályokban rögzített szabályoknak, módszereknek megfelelő értékelési eljárások alkalmazása indokolt egy sportiskolai kerettanterv szerinti tanítás során is. Természetesen a tantárgyi sajátosságok szerint, a módszertani szabadság elve alapján lehet különbség egyes tantárgyi filozófiák értékelési világképe között, ezt a tantárgyi tantervek röviden ki is jelzik. Ám a helyzetből adódóan különleges szerephez jut az értékelés formatív (fejlesztő, bátorító) funkciója, a különösen differenciált tempóban bekövetkező fejlődéshez igazodó differenciált értékelés, miközben éppen a sportoló életmód miatt bizonyos "edzésre" is szükség van: a kevésbé sikeres teljesítmény után való talpra állást szolgáló pedagógiai értékelésre. Kiemelkedően fontos, hogy az értékelés felfogásunk szerint az önértékelésre való nevelés eszköze. Sportolóként "szemben az ugróléccel", vagy az ellenfél kapusával, a leküzdendő akadállyal egyedül marad, ezt csak hiteles önértékelés képessége és motiváltsága segítheti. A sportiskolai kerettanterv írók javasolják az alkalmazó iskoláknak a következő alapelvek, eljárások végig gondolását: A szöveges értékelés szerepének erősítése azokon az évfolyamokon is, amelyeken ez még nem kötelező. Az értékelés fejlesztő, személyiségformáló, tanulást segítő szerepének erősítése. A szummatív jellegű értékelési folyamatokban az objektivitásra való törekvés, ha a feltételek engedik, akkor az adott tantárgyban rendelkezésre álló sztenderdizált értékelési eszközök használata. Részvétel az országos és regionális kompetenciamérésekben, az eredmények felhasználása az iskola oktató-nevelő munkájának fejlesztésére. A közoktatási típusú sportiskola kiemelt fejlesztési feladatai A kiemelt fejlesztési feladatokkal kapcsolatban szükségesnek tartjuk előrebocsátani, hogy tantervkészítőink maximális azonosulással követték ezeket, s valamennyi tantárgy tananyagának összeállításában figyelembe vették, mind az anyagok kiválasztásában mind a közvetítés javasolt metodikájában érvényesítették ezeket. 24
Természetesen a program használói szempontjából a kiemeltek közt is különleges hangsúlyt kapnak azok a feladatok, melyek a sportemberré nevelés szempontjából relevánsak. Így valamennyi tantárgy tantervében kimutatható a testi és lelki egészség fejlesztésének szempontja, nemkülönben a hazát képviselő élsportolói pálya szempontjából a hon és népismeret, a nemzetközi versenyéletbe való korai bekapcsolódás szempontjából az európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra kiemelt fejlesztési feladatainak érvényesítése. Nemcsak sportemberként, de emberként, majdani családalapítóként, állampolgárként is különösen fontos számunkra az énkép és önismeret értékeinek közvetítése. A tanulás és az informatikai kultúra, nemkülönben a környezeti nevelés ebben az értékrendben nem másodrendű, de a sportemberré nevelés szempontjából kevésbé hangsúlyosak. Ugyanakkor az alapelveknél leírtak alapján a megfelelő műveltségterületeknél ezek a kiemelt fejlesztési feladatok is megkapták a kellő hangsúlyt. Ugyancsak a tantárgyi rendszerben jelenítettük meg azokat a pedagógiai feladatokat, melyek az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel függenek össze. Kiemelt, érintett tantárgyak az egészségfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatban a természettudományos tantárgyak, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban pedig a társadalomismeret kap elsősorban hangsúlyt. A kitüntetett tananyagrészek alkalmasak arra, hogy egy-egy, a kerettantervet alkalmazó iskola pedagógiai programjában a jogszabályok szerint külön is összegezze ezen részprogramokat. Megjegyezzük, hogy a művészeti tantárgyak programjának összeállítása során is természetesen figyeltünk arra, hogy ezen értékek megfelelő súllyal szerepeljenek. 1-3. évfolyam Célok és feladatok Az iskola testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel 25
a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészségkészlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: elsajátítás, teljesítmény, kollektív siker, a tevékenység öröme. 26
Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, kudarc tűrése, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. A mozgáskultúra fejlesztése Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás-, lökés-, vetés-) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek, egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. Váljanak vízbiztosság, sajátítsanak el egy úszásnemet. Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során. 27