Tárgy: H A T Á R O Z A T

A határozat jogerős: Iktatószám: 11440-17/2010. Hiv. szám: Előadók: Dr. Balogh-Máté Rita Hanyuné Krausz Melléklet: Szilvia Tárgy: H A T Á R O Z A T Sarród FHNPI László majori kármentesítő és monitoring kutak vízjogi létesítési engedélye -határozat- Vizikönyvi szám: Sarród-22 Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9438 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4.) mint engedélyes részére a KOVIT- TERV Vízgazdálkodási, Környezetvédelmi Tervező és Építő Kft. (2890 Tata, Fazekas u.11.) által készített 614E/2010-05 msz. tervdokumentáció alapján a Sarród, László major 0167/5, 0143, 0163/6, 0164, 0167/1, 0167/2, 0167/6 hrsz-ú ingatlanokon történő kármentesítő és monitoring kutak megvalósítására ad az alábbiak szerint: ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! e-mail:eszakdunantuli@zoldhatosag.hu v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t I. A tervezett kármentesítő rendszer műszaki jellemzői Termelő kutak műszaki adatai: Talpmélység: 7,00 m Szűrőzés: 6,00-7,00 m Vákuumcső átmérő: F 40 Szűrőcső átmérő: 2 1 / 2 " A 915 db vákuumkutat 4 csoportban helyezik el a területen. A kútcsoportok burkológörbéinek EOV koordinátái: 1. kútcsoport (ÉNy-i kútcsoport): 260620 484838 260579 484833 260589 484873 260610 484828 260573 484853 260612 484865 260590 484821 260582 484870 2. kútcsoport (ÉK-i kútcsoport): 260612 485051 260525 485024 260507 485107 260611 485029 260514 485036 260510 485122 260602 485011 260507 485033 260538 485123 260596 485009 260499 485038 260554 485121 260591 485001 260482 485092 260581 485108 260572 484994 260493 485102 260604 485077 260538 485006

2 3. kútcsoport (központi kútcsoport): 260513 484838 260418 484977 260423 485103 260510 484822 260354 484949 260434 485091 260487 484800 260324 485021 260420 485066 260421 484780 260313 485010 260407 485084 260384 484805 260295 485020 260425 485001 260382 484833 260289 485039 260463 485020 260396 484838 260294 485048 260483 485004 260405 484877 260314 485054 260494 484971 260432 484886 260342 485034 260493 484949 260426 484906 260353 485045 260501 484922 260410 484908 260373 485007 260485 484879 260402 484935 260362 485062 260507 484857 260425 484956 260390 485093 4. kútcsoport (D-i kútcsoport): 260362 484882 260350 484872 260335 484874 260331 484888 260333 484903 260349 484901 260354 484909 A vákuumcsápok a szennyezést lefedve raszteresen kerülnek kiosztásra. A vákuumkutak 6 db független vákuumszívattyúról üzemelnek. Elhelyezésük a területen: Helyrajzi szám Vákuum- csáp (db) Vákuum gépház (db) 0143 153 1 0163/6 57 1 0164 11-0167/1 34-0167/2 74 1 0167/5 583 3 0167/6 3 - A 6 db konténerbe szerelt vákuumgépház műszaki jellemzői: Vízszállítás: 1,5 m 3 /h Nyomásmagasság: 30 m Tartály hasznos térfogata: 1 m 3 Légszállítás. 100 m 3 /h Vákuumszint: 0,8 bar

3 A tervezett tisztító rendszer adatai: I. számú víztisztító: (:260416, :484966) Kapacitása 142 m 3 /nap (5,9 m 3 /h), folyamatos üzemmel. Berendezések: 1. számú biztonsági szűrő, UV degradáció, Ózonos oxidáció, polikloritos adagolás és ülepítés, 2. számú biztonsági szűrő, aktívszenes deszorpció, iszap víztelenítés. II. számú víztisztító: (:260486, :484862) Kapacitása 4,2 m 3 /nap (0,2 m 3 /h), szakaszos üzemmel Egy biztonsági szűrőből és egy aktívszénszűrőből áll. Nyelető drének: Hossza: 690 fm Mélysége: 1,50 m Szélessége: 0,60 m Szűrőkavics vastagsága: 1,00 m Visszaszikkasztás: 44,0 m 3 /d Kezdőpont Végpont Drén szakasz 1 260598 484832 260590 484856 2 260580 485028 260557 485099 3 260543 485072 260531 485111 4 260529 485025 260524 485041 5 260496 485059 260489 485081 6 260484 484847 260476 484874 7 260475 484970 260462 485013 8 260455 484893 260444 484930 9 260448 484889 260437 484927 10 260440 484893 260431 484923 11 260430 484972 260413 485029 12 260459 484809 260442 484866 13 260410 484952 260398 484990 14 260427 484793 260411 484845 15 260360 484964 260345 485012 16 260348 484867 260337 484903 17 260324 485040 260296 485031 Nyelető kutak (15 db) Visszaszikkasztás: 96,0 m 3 /d Kút jele Talpmélység Szűrőzés (m-m) Csőátmérő (mm) 1 260624 485043 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 2 260534 484840 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 3 260533 484919 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 4 260509 484960 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 5 260496 485023 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 6 260467 485048 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 7 260440 485051 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 8 260447 485086 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 9 260402 485041 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 10 260324 484962 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 11 260391 484944 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 12 260412 484886 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 13 260370 484826 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 14 260432 484766 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC 15 260520 484794 7,00 4,50-7,00 NA 63 PVC

4 A talajvíz figyelőkút műszaki adatai: Kút EOV koordináták Talpmélység Szűrőzés Csőátmérő jele X Y (m-m) (mm) FK-1 260279 485010 7,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK-2 260467 484784 7,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK-3 260633 484831 7,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK-4 260618 485118 7,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK-5 260387 485105 7,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC FK-6 260454 484964 7,00 2,00-6,50 NA 125 KM-PVC II. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1.) Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kivitelezés megkezdésének időpontjáról a kivitelezőnek a Felügyelőséget a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesítenie kell. 2. Az elkészült kutakban tisztítókompresszorozást kell végezni a legnagyobb homokmentes vízhozamig. 3. A tisztítókompresszorozás és a szivattyúzás előtt meg kell mérni a nyugalmi szinteket. 4. Az eredmények értékeléséhez a kutak terepszintjét és csőperemét be kell szintezni, valamint meg kell határozni a tényleges EOV koordinátákat. 5. Valamennyi mért értéket rögzíteni kell az építési naplóban. 6. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. 7. A keletkező hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, majd engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba kell szállítani. 8. A kutak helyét geodéziai mérésekkel kell meghatározni egységes országos vetületi rendszerben (EOV) az X, Y vízszintes koordináták, továbbá a Z Balti-tenger szint feletti magassági értékek (mbf) megadásával. 9. A létesítményt a munka befejezésekor olyan állapotba kell hozni, hogy azok kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá a kifolyó víz esetén szabad vízfolyás keletkezzék. 10. A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak részét képezi a külön jogszabály szerinti építési napló, tartalmaznia kell továbbá a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve fúrt kutak esetén a fúrási napi jelentést. 11. A kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, az engedélyezési terveket, az építési naplót, továbbá a kivitelezést szolgáló berendezés alkalmasságára vonatkozó bizonylatokat és a kivitelező jogosultságára vonatkozó igazolást a kivitelező köteles a munkavégzés helyszínén tartani. 12. A kivitelező a jogszabály melléklete szerinti adatlapot a műszaki átadás-átvétellel egy időben az építtetőnek (engedélyesnek) köteles átadni, valamint azt másolatban a Felügyelőségnek és az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak is megküldeni, és az elkészített adatlapot a kút vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez mellékelni kell. 13. Ha a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa(használója)tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg. 14. A jogszabály szerinti ingatlan rendeltetésszerű használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhető el, és ha az csak időlegesen korlátozza a rendeltetésszerű használatot.

5 15. A kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával (kezelőjével, használójával) a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal közölni köteles. 2.) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 410/5251/01/2010. számon örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott az alábbi kikötésekkel: 1. a kármentesítés földmunkáinak megkezdése előtt el kell végezni a szükséges régészeti feltárásokat. Elsődlegesen próbafeltárást kell végezni. A próbafeltárás eredménye alapján kell elvégezni a szükséges mértékű megelőző régészeti feltárást. A kivitelezés csak ezek megtörténte után kezdhető meg 2. amennyiben építészeti maradványok kerülnek elő, azok megőrzéséről, esetleges bemutatásáról gondoskodni kell 3. a régészeti tevékenység végzésére Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9022 Győr, Széchenyi tér 5. ill. Soproni Múzeumok) 3.) A Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/11338-4/2010.számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 1. A kármentesítés vizi létesítményeinek kivitelezése során biztosítani kell, hogy az érintett területeken humuszos termőrétegmentés és újrahasznosítás a tárgyban készült talajvédelmi tervben rögzítetteknek megfelelően történjen, a mentett termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról folyamatos külön nyilvántartás készüljön, amely nyilvántartást a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során szakhatóságuk részére be kell nyújtani. 2. A beavatkozással érintett és vele közvetlenül szomszédos termőföldek minőségében romlás, szelvényében talajszennyezés, szélsőséges vízháztartási helyzet ne alakuljon ki. 3. A talajvédelmi célokat is szolgáló belvízelvezető rendszerek üzemeltetése zavartalan legyen 4. A létesítési munkák során időlegesen igénybe vételre kerülő termőföld területeken az eredeti agronómiai talajállapotok a kivitelezési munkákat követően helyreállításra kerüljenek 5. a dréncsöveken keresztül történő tisztított szennyvíz talajfelszín alatti szikkasztása a tárgyban kiadott környezetvédelmi határozatban meghatározott D mentesítési célértékek teljesítése esetén alkalmazható 4.) Az ÁNTSZ Sopron-Fertődi Kistérségi Intézete 3605-2/2009. számon szakhatósági hozzájárulását kikötések megállapítása nélkül megadta. III. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos, mely az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmények megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmények használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. IV. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Sarród-22. számon a Vízikönyvbe bejegyzi. V. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

6 A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 60.000.- Ft, azaz Hatvanezer forint, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9438 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4.) mint engedélyes kérelmet nyújtott be a hatósághoz a KOVIT-TERV Vízgazdálkodási, Környezetvédelmi Tervező és Építő Kft. (2890 Tata, Fazekas u.11.) által készített 614E/2010-05 msz. tervdokumentáció alapján a Sarród, László major 0167/5, 0143, 0163/6, 0164, 0167/1, 0167/2, 0167/6 hrsz-ú ingatlanokon történő kármentesítő és monitoring kutak megvalósításának engedélyeztetése iránt. Kérelméhez csatolta a 614E/2010-05 számú engedélyezési tervdokumentációt valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot. A hatóság felhívására a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2 (1) bekezdés f.) pontjára tekintettel a tervező csatolta jelen eljárásra alapozott nyilatkozatát, mely szerint a beruházás közműveket nem érint. A hatóság megállapította, hogy az érintett ingatlanok közül a Sarród 0167/5, 0143, 0163/6, 0164, 0167/6 a Magyar Állam kizárólagos tulajdonát képezik, melynek vagyonkezelője az engedélyes Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9438 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4.). A 0167/1 és 0167/2 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosa részben a Magyar Állam részben pedig magánszemélyek. A hatóság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MNV/01/12817/1/2010. sz., a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 21/2010. (I. 20.) sz. határozatával kapcsolatos tájékoztatását alapul véve a következő megállapításokat tette. A hatóság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. MNV/01/12817/1/2010. sz., a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 21/2010. (I. 20.) sz. határozatával kapcsolatos tájékoztatásából megállapította, hogy a vagyonkezelő jelen esetben az Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9435 Sarród, Rév Kócsagvár) - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 21/2010. (I. 20.) határozata értelmében jogosulttá vált az MNV Zrt, nevében és képviseletében eljárva, az Európai Uniós és hazai pályázatokhoz tulajdonosi hozzájárulások kiadására is, melynek értelmében a kiadott vagyonkezelői hozzájárulást egyben a tulajdonos Magyar Államot képviselő MNV Zrt. nevében tett tulajdonosi nyilatkozatnak is kell tekinteni, különös tekintettel arra, hogy a tárgyi beruházás pályázat keretében biztosított forrásokból valósulna meg, és amelyről az engedélyes az eljárást megindító kérelmeiben nyilatkozott is. Miután az érintett ingatlan tulajdonosának a Magyar Államot képviseletében eljáró MNV Zrt.-nek a döntése alapján a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, mint tárgyi ügy engedélyese az, a szerv, mely a vagyonkezelői valamint jelen esetben tulajdonosi nyilatkozat kiadására is jogosult-így a tulajdonosi és vagyonkezelői nyilatkozat mellőzéséről döntött a hatóság. Az ügyben érintett ügyfelek nagy számára tekintettel a hatóság az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette az ügyfeleket. A Sarród 0167/1 és 0167/2 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosa részben a Magyar Állam részben pedig magánszemélyek. A hatóság a magánszemélyektől származó tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését hiánypótlásként írta elő az engedélyes részére, melyet részben teljesített. A hatóság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy tárgyi ügyben a kármentesítés más módon nem végezhető el, ezért a rendelkező rész szerint döntött valamint a fennmaradó tulajdonosi nyilatkozatok beszerzését mellőzte a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény (Kvt.) 101. (4) bekezdésében foglaltaktra tekintettel, mely szerint Ha a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában(használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa(használója)tűrni köteles a megelőző és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.rendelet 32. (2) bekezdése alapján a Kvt. 101. (4) bekezdése szerinti ingatlan rendeltetésszerű használatát kizáró kármentesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az más módon, más ingatlanról nem végezhető el, és ha az csak időlegesen korlátozza a rendeltetésszerű használatot. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.rendelet 32. (4) bekezdése alapján a kötelezett a kármentesítési munkák megkezdésének idejét az érintett terület tulajdonosával(kezelőjével, használójával) a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal közölni köteles.

7 Az érintett terület a Ramsari Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.- június 3. között elfogadott módosításairól szóló törvény szerint a Fertő-tó nemzetközi vadvízi területével közvetlenül szomszédos, ezért Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása tárgyában Bécsben, az 1956. évi április hó 9. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1959. évi 32. tvr alapján tájékoztatta a Magyar - Osztrák Határvízi Bizottságot, hogy az alábbi tárgyban előtte eljárás indult. Egyúttal kérte, hogy nyilatkozzanak arról, hogy tárgyi ügyet a Bizottság elé terjesztik-e vagy kívánnak-e tárgyi ügyben nyilatkozatot tenni. A Magyar - Osztrák Határvízi Bizottság válaszában előadta, hogy a Sarród, László majorban tervezett kármentesítő és monitoring kutak, valamint az ezzel kapcsolatos kármentesítési tevékenység az osztrák állam területére hátrányos befolyást nem gyakorol, ezek alapján az Egyezmény 2.cikk 2.bekezdésének megfelelően a tervezett létesítmények helyi jelentőségűek, ezért az osztrák Fél hozzájárulását nem kell beszerezni. Az eljárás során a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. (3) bekezdés alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 410/5251/01/2010. számú szakhatósági hozzájárulásának kikötéseit jelen határozat rendelkező része tartalmazza. Megállapította, hogy a tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A régészeti lelőhelyen előkerülő kulturális örökség régészeti feltárás keretén belül való elmozdításáról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. (Tv).19. (2) bekezdése rendelkezik. A 22. (1-2) alapján, fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét-jelenlegi adataik szerint-elsődlegesen, a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Tv. 7. 21. szerint a régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérését és annak dokumentálását jelenti. Ez azonban nem terjedhet ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben ezek kerülnek elő, úgy a szakfelügyelet ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a főszabályként alkalmazandó megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (22. (3)), és az csak jogerős feltárás engedélybirtokában végezhető(20. ) A szakfelügyelet és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának a költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Tv.19. (3)szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Tv. 23. (2) kimondja, hogy a felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik és régészeti emlékek előkerülése várható, szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részi kikötésekkel adta meg. Hatásköre a kulturális örökségvédelmi hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés a) pont és 1. (3) bekezdésén alapult. A Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/11338-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait jelen határozat rendelkező része tartalmazza. Szakhatósági állásfoglalását a Ket. 22. (1) bekezdése, a 44. (1) és (9) bekezdései,a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 1. (1) (3) bekezdése 2. a)c) és i), a 43. (1) bekezdése 44., az 50 b)pont, 55., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. (3) (5) bekezdés alapján továbbá a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. (1) bekezdése, és (9) bekezdése a) pontja alapján adta ki. Az ÁNTSZ Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Intézete 6708-2/2009 sz. állásfoglalásában hozzájárulását feltételek megállapítása nélkül megadta. Illetékessége a 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglaltakon alapult, hatásköre a Kr. 32/E. -án.

8 A hatóság H-6590-13/2009. számú határozatában a Fertő- Hanság Nemzeti Park területén lévő szennyezésre vonatkozó tényfeltárási záródokumentációt elfogadta és műszaki beavatkozási terv készítésére kötelezte a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot. A műszaki beavatkozási tervvel egy időben elkészült a kármentesítés vízi létesítményeinek engedélyeztetésére vonatkozó vízjogi engedélyezési terv. A kérelem vízvédelmi, vízgazdálkodási tárgyú vizsgálata alapján megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak, a megvalósulás megfelel a vízi létesítmény építésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott műszaki és biztonsági szabályoknak. A tervdokumentációban foglaltak szerinti létesítés vízgazdálkodási előírásokba nem ütközik, vízminőségvédelmi érdeket nem sért. A kérelem természetvédelmi tárgyú vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy a tervezett beruházás helyszíne országos jelentőségű védett természeti területet érint (az 5/1994. KTM rendelet alapján a Fertő- Hanság Nemzeti Park része), ezen kívül 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített Natura 2000 hálózat részét képezi. A monitoring kutakra László-major kármentesítése miatt van szükség. A tényfeltárást az FHNPI végezte a hatóság kötelezése alapján. A területen végzett munkálatoknak a Natura 2000 jelölő fajok és élőhelyek szempontjából, ill. más védett természeti érték szempontjából nincs jelentős káros vagy zavaró hatása. A vízjogi létesítési engedély kiadásához természetvédelmi szempontból feltétel nélkül a hatóság hozzájárult. A hatóság a II. fejezet 1.12.) pontjában írta elő, hogy a kivitelező a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. melléklete szerinti adatlapot a műszaki átadás-átvétellel egy időben az építtetőnek (engedélyesnek) köteles átadni, valamint azt másolatban a Felügyelőségnek és az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak is megküldeni, és az elkészített adatlapot a kút vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez mellékelni kell. A hatóság a II. fejezet 1.13.) pontját a hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény 101. (4) bekezdésében foglaltaktra tekintettel írta elő. A hatóság a II. fejezet 1.14) pontját felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 32. (2) bekezdése alapján írta elő a hatóság. A hatóság a II. fejezet 1.15) pontját felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 32. (4) bekezdése alapján írta elő a hatóság. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. és 29. -ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ára alapozta. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Tájékoztatja a hatóság az engedélyest, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. (1) bekezdés ee.) alpontja előírja, hogy a határozat indokolási részének tartalmazni kell az ügyintézési határidő leteltének napját. A vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelem 2010. augusztus 23-án érkezett meg a hatósághoz. A tárgyi eljárásban a döntést a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27 (1) bekezdése szerint a kérelem előterjesztésétől számított 2 hónapon belül kell meghozni, amely ügyintézési határidőbe nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. (3) bekezdésében meghatározott határidők. Így a 2010. augusztus 23-án előterjesztett kérelem elbírálásának határideje 2011. január 7. A hatóság a határidőt megtartottnak tekinti. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (2) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja.

9 Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, 2010. december 9. Németh Zoltán s.k. igazgató