Gyomaendrőd Város Közoktatási intézményrendszerének működési minőségirányítási programja

Gyomaendrőd Város Közoktatási intézményrendszerének működési minőségirányítási programja 2008-2012 Készítette: Keresztesné Jáksó Éva oktatási előadó 1

Tartalomjegyzék I. Bevezetés A minőségirányítás fogalma a közoktatásban, törvényi szabályozása II. Az önkormányzati fenntartói minőségpolitika 1. Az önkormányzati minőségirányítási program kapcsolódása a város közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervéhez. 2..Az önkormányzat, mint fenntartó elvárásai a közoktatási intézményrendszerével kapcsolatban 3. Az egyes intézményekre vonatkozó elvárások és minőségcélok 3.1 Helyzetelemzés 3.1.1. Demográfiai adatok 3.1.2. Az önkormányzat közoktatási feladat-ellátási kötelezettsége 3.1.3. A közoktatási intézményhálózat bemutatása 3.2 Óvodai nevelés 3.2.1. A nem önkormányzati fenntartású óvodákra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. 3 3. Általános iskolai oktatás.- Az általános iskolákra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést 3.3.1.Kis Bálint Általános Iskola és Óvodában folyó oktató-nevelő munka értékelése 3.3.2. Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában folyó oktató-nevelő munka értékelése 3.3.3. Fenntartói elvárások az általános iskolákra vonatkozóan és az abból adódó intézményi feladatok 3.4. A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégiumra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. 3.5 Kollégiumi feladatellátással kapcsolatos fenntartói elvárások illetve a megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódó feladatok 3.6. A fenntartó elvárásai a Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény felé illetve a megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódó intézményi feladatok 3.7. A Térségi Humánsegítő Szolgálat működésével kapcsolatosan megfogalmazott fenntartói elvárások és az abból adódó intézményi feladatok 3.8. A közoktatás rendszerét érintő más ágazatokkal való kapcsolat 4. A minőségfejlesztési rendszer: Intézmény fenntartói ellenőrzési terv A fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzés rendje 4.1. Fenntartói irányításból adódó feladatok 4.2. Szakmai ellenőrzés 4.2.1. Átfogó négyévente megvalósuló szakmai ellenőrzés 4.2.2. Évente megvalósuló szakmai ellenőrzési tevékenység 2

4.3. Törvényességi ellenőrzés 4.3.1. Átfogó négyévente megvalósuló törvényességi ellenőrzés 4.3.2. Évente megvalósuló törvényességi ellenőrzési tevékenység 4.3.3. A nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények törvényességi ellenőrzésének rendje 4.3.4. 1 Közhasznú társaságok fenntartásában működő Óvodák átfogó szakmai és törvényességi ellenőrzése külső közoktatási szakértő bevonásával 4.4.Pénzügyi ellenőrzés 4.4.1. Átfogó kétévente megvalósuló pénzügyi ellenőrzés 4.4.2. Évente megvalósuló pénzügyi ellenőrzési tevékenység 5. A minőségfejlesztési rendszer működtetése Záradék Mellékletek 1. számú melléklet Éves munkaterv a 2008/2009 tanévre vonatkozóan Éves munkaterv a 2009/2010 tanévre vonatkozóan Éves munkaterv a 2010/2011 tanévre vonatkozóan Éves munkaterv a 2011/2012 tanévre vonatkozóan 2. számú melléklet Az általános iskolák és a gimnázium intézményi beszámolójának kötelező tartalmi elemei 3. számú melléklet Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményi beszámolójának kötelező elemei 4. számú melléklet A Térségi Humánsegítő Szolgálat beszámolójának kötelező tartalmi elemei 5. számú melléklet Óvodák intézményi beszámolójának kötelező tartalmi elemei 1 Kiegészítette a 416/2008.(X.30.) Gye. Kt. határozata 3

I. Bevezetés A minőségirányítás fogalma a közoktatásban, törvényi szabályozása A magyar közoktatás fejlődésének kikerülhetetlen szakmai eleme a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés, a minőségirányítás megjelenése és beépülése a rendszerbe. A rendszerváltozást követő évtized a változások koraként vonult be a magyar közoktatás történetébe, a központosított állami közszolgálati intézmények rendszere átalakult több szintű irányítási struktúrákká. Ennek eredményeként a döntési és ellenőrzési szintek a minisztériumoktól az intézményekig tagozódtak és fokozatosan gyengült a közvetlen központi rendeleti irányítás és szakfelügyeleti rendszer. Az 1985 után megszűnő szakfelügyeleti rendszert nem helyettesítette semmilyen más központi ellenőrzési struktúra. A szakmai, pénzügyi és jogszabályi ellenőrzések a fenntartók felelősségi körébe kerültek. E tendenciájában helyes fejlődési irányt azonban gyengítette, hogy a fenntartók és intézményeik alig kaptak valamilyen segítséget, szakmai támogatást a rájuk rótt feladatokhoz. A 90-es évek végén azután válaszúthoz érkezett az oktatáspolitika: vagy visszahozza a szakfelügyeleti rendszert, vagy más önirányításra és önellenőrzésre alkalmas modellt kínál. A döntéshozók ez utóbbi mellett döntöttek, így alakult ki a közoktatási minőségirányítás koncepciója. E koncepciót több jogszabály vezette be a közoktatás rendszerébe, azonban a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIV. törvény 2003. júliusi módosítása rendelkezett e rendszerről átfogóan az ágazati irányítástól kezdődően a fenntartókon keresztül az intézmények szintjéig. A közoktatási törvény 2003. júliusi módosításával az oktatási tárca a gyermekek, diákok érdekeit kívánja szolgálni, növelve az esélyek egyenlőségét. A minőségirányítási rendszer bevezetésével a tudatosabb tervezés, hatékonyabb intézményrendszer működés valósulhat meg. A minőségfejlesztés intézményi szinten az a tevékenység, munkafolyamat, amely során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését a tanulók, a szülők, a pedagógusok, a fenntartók továbbá a munkaerő-piaci igények kielégítése céljából. A minőségfejlesztés feladatai és követelményei viszont igazából akkor lesznek eredményesek, ha a közoktatással összefüggő döntések, intézkedések meghozatalakor is azonos célkitűzés érvényesül: a közoktatás rendszerében minden gyermeknek helye legyen, minden tanulónak lehetősége legyen képességeinek kibontakoztatására, személyiségének fejlesztésére. E célkitűzés megvalósítása érdekében a közoktatási törvény 2003. júliusi módosítása a fenntartók számára is kötelező tette a minőségirányítási program elkészítését: 85.. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati minőségirányítási programját ( továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati programmal. A minőségirányítás lényege tehát a tervezés és a tervezés ellenőrzött végrehajtása, majd az esetleges korrekciók után az újabb tervezési ciklus elindítása. Jelen Önkormányzati Minőségirányítási Program (továbbiakban ÖMIP) a második ciklusába lépett. A 2004-2008-as ciklus zárásaként megtörtént az oktatási intézményrendszer átfogó szakmai és törvényességi ellenőrzése külső közoktatási szakértők bevonásával. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az ÖMIP ben foglalt elvárások és az arra épített minőségfejlesztési rendszer tervszerű és tematikus ellenőrzést biztosít, mellyel átfogó képet kapunk az oktatási intézményekben folyó munkáról. Az ÖMIP-ben meghatározott fenntartói elvárásoknak az intézmények oktató-nevelő munkájuk során folyamatosan próbálnak megfelelni. Az ÖMIP első ciklusában megfogalmazott fenntartói elvárásokat fogalmazzuk meg a jelen ciklusban is intézményeink felé. A fenntartói elvárások közül az egyenlő bánásmód követelménye alapján, a hátrányos helyzetben lévő gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, konkrétabban kerül megfogalmazásra. 4

II. Az önkormányzati fenntartói minőségpolitika 1. Az önkormányzati minőségirányítási program kapcsolódása a város közoktatásának feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervéhez. Az önkormányzati minőségpolitika hosszú távra megfogalmazott célja a közoktatási közszolgáltatás minőségközpontú fejlesztése, e cél összhangban áll a fejlesztési terv célkitűzésével: Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nehéz gazdasági körülmények ellenére is kiemelt feladatának tartja, hogy a közoktatást a helyi társadalom által elvárt szinten működtesse. Az önkormányzati minőségpolitika a középtávú célokat a következőképpen határozza meg: - a nevelési-oktatási intézmények működési feltételeinek biztosítása - a fennálló intézményrendszer stabilizálása - a nevelés-oktatás minőségközpontú fejlesztése - a költséghatékony működtetés megvalósítása. E célok az ebben a programban meghatározott fenntartói irányítási, ellenőrzési feladatok végrehajtásával valósulnak meg. 2..Az önkormányzat, mint fenntartó elvárásai a közoktatási intézményrendszerével kapcsolatban -A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan, hatékonyan, eredményesen működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe; - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást; -A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és folytathatóság elvének érvényesítését; -Teljes körű óvodai oktatói-nevelői tevékenységet; -A közoktatási rendszerbe kerüléstől óvoda, iskola a közoktatási rendszerből kikerülésig munkába állás, felsőoktatásba kerülés nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulás útja; - A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét; - Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek; - A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított; - A hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek; -Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere; - Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás területén az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Kiemelten fontos annak biztosítása, hogy településünk oktatási intézményeiben az óvodától a középiskoláig érvényesüljön a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. -Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémáknak a kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz; -Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában; 5

3. Az egyes intézményekre vonatkozó elvárások és minőségcélok A konkrét intézményi feladatok megfogalmazása előtt szükségesnek tartjuk a közoktatást leginkább befolyásoló adatok, illetve az önkormányzat közoktatási feladat-ellátását ellátó intézményrendszert bemutatni, illetve az előkészítő munka, intézményvezetők beszámolói alapján a helyzetértékelést elkészíteni. 3.1. Helyzetelemzés 3.1.1. Demográfiai adatok Az oktatás helyzetét befolyásoló külső tényezők közül az egyik legfontosabbnak tekintjük az iskolába lépő fiatalok számát meghatározó népesedési folyamatokat. A város állandó lakosainak száma csökkenő tendenciát mutat. A település és vonzáskörzete egy fogyó népességű, elöregedő lakosságú kistérség. A népességfogyás az elvándorlás és a halálozásoknak a születéseket meghaladó aránya együttesen okozzák. Lakosok számának alakulása (tárgyév január 1-én) Év Lakosok száma 1998. 16.210 1999. 16.045 2000. 15.900 2001. 15.383 2002. 15.473 2003. 15.504 2004. 15.399 2005. 15.321 2006. 15.327 2007. 15.144 2008. 14.748 Állandó népesség korcsoportos bontásban (KSH adat: 2008. 01. 01.) Korcsoport Fő Össz. lakosok %-a 0-2 éves 234 1,6 3-5 éves 429 2,9 6-14 éves 1262 8,5 15-17 éves 527 3,5 18-60 éves 8826 59,7 61-120 éves 3491 23,6 0-18 éves 2634 17,8 19-60 éves 8644 58,2 61 év felett 3491 23,6 Összesen: 14769 Korcsoport szerinti lakosságszám A lakosság korosztály szerinti arányát tekintve is megállapítható a város lakóinak elöregedése, mintegy 24%-ra tehető a 60 év felettiek és a 0-18 éves lakosok száma csak az összlakosság 17,8 %-a. Az évenkénti születések számát vizsgálva a hét év átlaga 129 fő. Az 1980-as évek 200 fős átlagához képest 35 %-os a csökkenés. Évenként született gyermekek száma Évek 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003 2004 2005 2006 2007 Gyermek létszám 141 130 127 139 102 159 131 140 144 110 122 102 6

Az általános iskolai tanulólétszám 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008 Önkormányzati 1378 1342 1232 1154 1119 1098 1065 1001 974 946 936 intézményekben Összesen 1540 1536 1477 1348 1337 1316 1265 1201 1174 1145 1141 Az önkormányzati általános iskolai tanulók száma az összes létszámhoz viszonyítva nagyobb mértékű csökkenést mutat. Ennek oka a születések számának csökkenése mellett, hogy a 2001/2002. tanévben érte el a nyolc évfolyamos oktatást a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola. Ha a születések száma nem csökken a 100 alá, várhatóan a jelenlegi létszám hosszú távon tartható. 3.1.2.Az Önkormányzat közoktatási feladat-ellátási kötelezettsége A Közoktatási törvény. 86. (1), (2) bekezdése a következő kötelező közoktatási feladatokat határozza meg az városi önkormányzat részére: "86. (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók." A kötelező feladatokon túl az alábbi feladatokat látja még el: - kollégiumi ellátás, - középiskolai ellátás (gimnáziumi és szakközépiskola oktatás), - alapfokú művészetoktatás, - nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés. A fentiekben felsorolt közoktatási feladatokat az alábbi intézmények látják el: 3.1.3.A közoktatási intézményhálózat bemutatása Óvodai nevelés. Önkormányzati fenntartású óvoda Nem az önkormányzat fenntartásában működő óvodák - közoktatási megállapodással A Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda intézményegységeként működő Százszorszép Óvoda Általános iskolai oktatás Önkormányzati fenntartású általános iskola Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, Diákotthon Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya rövidített elnevezése Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola. Fenntartója. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Társulás székhelye: Gyomaendrőd, Szabadság tér 1. Középiskolai oktatás Önkormányzati fenntartású középfokú oktatási intézmény 7 Szivárvány Gyermekkert Szociális, Oktató Kht. Napsugár Óvodai Oktató Kht. Szivárvány Óvodai Oktató Kht. Csemetekert Óvodai Oktató Kht. Tulipános Óvodai Oktató Kht. Gyomaendrődi Margaréta Óvodai Oktató Kht. Nem az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola A Szeged-Csanádi Püspöki Hivatal által fenntartott Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda Nem az önkormányzat fenntartásában működő középfokú oktatási intézmény Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. Kollégium Önkormányzat fenntartású általános iskola keretében működő: Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola Önkormányzat fenntartású középiskola keretében működő: Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Alapfokú művészetoktatás Nem Önkormányzati fenntartású középiskola keretében működő: Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium

Önkormányzati fenntartású alapfokú művészet oktatási intézmény Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Iskola Nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés A felsorolt feladatok ellátását intézményi társulás fenntartásában működő Térségi Humánsegítő Szolgálat végzi. 3.2. Óvodai nevelés 3.2.1. A nem önkormányzati fenntartású óvodákra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. Az óvodai nevelés intézményei gazdasági társaságok (Kht) fenntartásában működnek. Az Önkormányzat az óvodákat fenntartó közhasznú társaságokkal az óvodai feladat ellátására közhasznúsági szerződést kötött. Szakmai munkájukat a szakértők által jóváhagyott pedagógiai nevelési program határozza meg. A Százszorszép Óvoda - Gyomaendrőd, Kossuth u. 7. - a Gyomaendrődi Százszorszép Óvodai Kht. fenntartásában működött 2007. augusztus 31. napjáig, 2007. szeptember 01. napjától a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda intézményegységeként önkormányzati fenn Az önkormányzati minőségirányítási program elkészítéséhez az óvodavezetők által összeállított beszámoló alapján az alábbiak szerint értékelhetjük városunkban az óvodai nevelés helyzetét: - Az óvodák engedélyezett férőhelyszáma közel azonos a beiratkozott gyermekek számával, kimondhatjuk a közel 100%-os kihasználtságot, ez a megállapítás egy óvoda esetében nem igaz (Napsugár Óvodák, ahol a férőhely kihasználtság a két tagóvodában 65 %-os). Azonban a születések száma városunkban csökkenő tendenciát mutat, így a csökkenő gyermeklétszám problémáját nem lehet nem figyelembe venni, tudatos és tárgyilagos tervezéssel kell e problémára figyelni. A Csemetekert Óvodai Oktató Kht. családi napközi bevezetésével kompenzálja a csökkenő gyermeklétszámból adódó finanszírozási problémákat. A családi napközi működtetéséhez az Önkormányzat elvi támogatást biztosít. A feladat nem kötelezően ellátandó feladat, ezért anyagi támogatást nem biztosít hozzá az Önkormányzat. - A speciális nevelést igénylő gyermekek száma az előző évekhez viszonyítva növekvő tendenciát mutat. Az óvodák szakemberek (logopédus, gyógytestnevelő, fejlesztőpedagógus) illetve az óvodapedagógusok fejlesztő foglalkozásaival fejlesztik ezeket a gyermekeket. -A rendszertelen óvodába járás nem jellemző az óvodába járó gyermekekre, ezt az óvodavezetők az óvodák és szülők közötti jó kapcsolattartásra vezetik vissza. - Mind a hat óvodában gondoskodnak az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek szocializációs fejlesztéséről, felzárkóztatásáról. Mindegyik óvodában integrált nevelés keretei között fejlesztik a sajátos nevelési igényű gyermekeket, ezzel is elősegítve a másság elfogadását, az esélyegyenlőség megteremtésére való törekvést. - Az óvodai nevelés keretei között minden intézményben feltárásra kerülnek a gyermekek egészséges személyiségfejlődésének hiányosságai és a lemaradásaikat egyénre szabott differenciált foglalkozásokkal segítik behozni. - Az óvodavezetők folyamatosan próbálnak a nevelőmunkát segítő eszközellátottságon javítani pályázatok benyújtásával, így az óvodába járó gyermekek egészséges, igényes játékra ösztönző környezetben töltik el mindennapjaikat. - Az óvodák egymás közötti kapcsolata nem rendszeres, az intézményvezetők véleménye szerint lehetne rajta javítani. -Az óvodaépületek felújítását az intézményvezetők az önkormányzat segítségével látják biztosítottnak. Az 1999-ben, az országban is egyedülállónak mondható önkormányzati döntés öt év távlatából megítélve sikeres volt, mert a vállalkozásban működő óvodákban az ellátás színvonala javult. A változatlanul önkormányzati tulajdonú épületek felújítása megtörtént jelentős önkormányzati segítséggel, de a fenntartók is sokat tettek annak érdekében, hogy külső és belső megjelenésükben is megszépüljenek a város óvodái. 8

Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó óvodai feladatokat az alábbi táblázat foglalja össze mind a közhasznú társaságok fenntartásban működő óvodákra mind az önkormányzati fenntartású Százszorszép Óvodára vonatkozóan: Feladatok Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-5 éves gyermekek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése - Etnikai kisebbség körében a beóvodáztatási arány növelése - Esélyegyenlőség megteremtése - A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés együttműködés az egymásra épülő intézmények között Sikerkritériumok Eredmények Az óvodáskor végére minden gyermek érje el az iskolai munkához szükséges fejlettséget. Szociokultúrális hátrányok csökkenése Rendszeres óvodába járás elérése A fejlesztésekkel egyenlő esélyek biztosítottak Óvoda-iskola kapcsolata Megfelelő iskolaválasztás Az óvoda-iskola átmenetének megkönnyítése Módszerek Eljárások - Az ötéves korosztály teljes körű beóvodáztatása; - Iskolai életmódra felkészítő foglalkozások megtartása; Iskolaérettségi vizsgálat Etnikai speciális programok adaptálása, készítése és megvalósítása Egyéni bánásmód Gyermekvédelmi feladatok hatékony működtetése Beiskolázási adatok, körzetek, nyilvántartások Információk átadása a gyermekek egyéni fejlődési útjáról, a követelményekről, lehetőségekről - Óvodavezetők - Óvónők -Pedagógiai szakszolgálatok munkatársai - Óvodavezetők - Óvónők - Gyermekvédelmi felelős - Térségi Humánsegítő Szolgálat munkatársai - Óvodavezető - Általános iskolák igazgatója - Óvónők - Tanítók Folyamatos, az iskolakezdés előtt Folyamatos Minden évben február, március Az önkormányzat a törvényességi felügyeletének, illetve e dokumentum 4.2.2. b) pontjában meghatározott szakmai ellenőrzés gyakorlásával kívánja biztosítani a táblázatban felsorolt feladatok megvalósítását. 9

3 3. Általános iskolai oktatás. Az általános iskolákra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. 3.3.1. A Kis Bálint Általános Iskola és Óvodában folyó oktató-nevelő munka Kis Bálint Általános Iskola a gyomai településrészen látja el az alapfokú nevelő-oktató feladatellátást. Az iskola alapvető céljának tekinti a pedagógiai programjában foglaltaknak megfelelően, hogy komplex személyiség és képességfejlesztő pedagógiát valósítson meg, ezáltal nevelő-oktató munkája során a dinamikusan változó jövőre és egy állandó, egészséges küzdelemre kívánja felkészíteni tanulóit azáltal, hogy megtanítja őket tanulni, gondolkodni, a szerzett tudást sokoldalúan alkalmazni. Ennek érdekében pedagógiai munkájában: - a tanulók egyéni adottságaihoz igazadó alapkészségek fejlesztése és tárgyi tudásuk kialakítása; - eredményes tanulási technikák megismertetése és alkalmazása; - hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása; - tehetségek felismerése, kibontakoztatása; - kommunikáció, viselkedéskultúra fejlesztése, közéletiségre nevelés; - egészség és környezetkultúra fejlesztése áll; Az iskola tantestülete a társadalmi és helyi elvárásoknak illetve változásoknak megfelelően az informatika és idegen nyelv oktatását előtérbe helyezte. A szabadon választható órakeret terhére nem vezettek be új tantárgyakat, hanem az alapkészségek fejlesztésére fordítják ezen órakeretet: magyar és matematika tantárgyak órakeretét emelték meg képesség és készségfejlesztési célzattal. Az iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, mivel egyre több azoknak a tanulóknak a száma, akik tanulási nehézséggel illetve zavarral küzdenek és számukra nem elegendő a hagyományos oktatási rend szerint megvalósuló oktatás. Az iskolában a tanórán kívüli foglalkozások 3 csoportban foglalhatók össze: szakköri, tehetséggondozó és fejlesztőfelzárkóztató foglalkozások, melyek közül az első kettő, mint az innovatív gondolkodásra való nevelési szintér van jelen. Fontosnak tartják és jelentős előrelépés történt a tanulmányi versenyek, vetélkedők, pályázatok területén. Szép eredmények születtek megyei országos versenyeken is. Az iskolában fontosnak tartják a különböző mérések elvégzését, hiszen ezek értékelése során nyert tapasztalatok alapján határozzák meg a következő év feladatait. A nevelő testület innovatív tevékenysége a projekt oktatás területén is megjelenik. Uniós ismeretek elsajátítását megvalósító projektoktatás kidolgozásában vesz részt a tantestület egy munkacsoportja, multimédiás oktatóprogramokat készítenek. Az országos mérések kidolgozásában a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjának bázisintézményeként bekapcsolódtak. 2005/2006-os tanévtől kezdődően az intézmény működteti az IPR-t, melynek célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szociokulturális hátrányát csökkentve elősegítse ezen gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének megvalósulását. 2007. szeptember 01. napjától a 114 férőhelyes Százszorszép Óvoda az iskola intézményegységeként működik Az intézmény feladat-ellátási szerződés alapján Csárdaszállás Község közigazgatási területén is biztosítja az óvodai feladatellátást. A többcélú intézmény nevelési és pedagógiai programjának átdolgozása megtörtént a program fő jellemzői: Az intézmény célja a 3-14 éves korosztályú gyermekek személyiségének kibontakoztatása, harmonikus fejlődése az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, a sokoldalú képességfejlesztéssel kialakítani a sikeres iskolakezdéshez, a pályaválasztáshoz szükséges testi-, szociális- és értelmi fejlettséget. Komplex személyiség- és képességfejlesztő pedagógia. A nevelő-oktató munkával a dinamikusan változó jövőre, egészséges küzdelemre kívánják felkészíteni a gyermekeket, tanulókat az intézményben szerzett tudásra alapozva. 3.3.2. Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában folyó oktató-nevelő munka A Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon 2005/2006 tanév kezdetéig az endrődi településrészen látta el az alapfokú oktató-nevelő feladatellátást. Az akkor a Békési Kistérséghez * tartozó három település önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya - az oktatási feladatok ellátását a jövőben közösen a társulási lehetőségek kihasználásával a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb és legtakarékosabb felhasználásával kívánta megoldani. E célok megvalósítása érdekében 2005. augusztus 1. napjától létrehozták a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Közoktatási Társulást. A társult önkormányzatok az ÖTV 8..(1)és (4) bekezdésében 63..(1) bekezdésében, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv (továbbiakban :KÖT) 3..(3) bekezdésében és a 86. -ban meghatározott kötelező közoktatási közfeladatukat, a 24. 25 és 26 -ban szabályozott alapfokú nevelési és oktatási feladatukat, az óvodai nevelés, az 1-8. évfolyamon történő általános iskolai * 2008. január 01. napjától Hunya és Gyomaendrőd kistérséget váltott és fenti időponttól kezdve a Körös-szögi Kistérségi Társuláshoz csatlakoztak. Csárdaszállás továbbra is a Békési Kistérséghez tartozó település, de a Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya társulás tagjaként a jövőben is Hunya és Gyomaendrőd településekkel közösen kívánja ellátni az oktatási feladatait. 10

11 nevelést-oktatást közösen látják el, a közös feladatellátásra nevelési-oktatási intézményt közösen tartanak fenn: Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, mely jogutódja a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Diákotthon költségvetési szervnek. A társulásban részvevő települések közoktatási feladatellátásának biztosítását a településeken működtetett többcélú közös igazgatású, egységes szervezetű és irányítású közoktatási intézmény-egységek szakmai önállóságának megtartásával oldják meg. E cél érvényesülése érdekében egy szervezetű, négy telephelyből álló közös igazgatású intézményt hoznak létre. Az intézmény ellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települések általános iskolai oktatási-nevelési feladataira terjednek ki. A 2005/2006-os tanítási évben mind Gyomaendrődön, mind Csárdaszálláson mind Hunyán a korábbi intézmények pedagógiai programja alapján folyik az oktató-nevelő munka. A következő, 2006/2007-es tanítási évre történt meg a három pedagógiai program összefésülése, egymáshoz igazítása. Az intézményi társulásban működő iskola oktatásszervezésében jelentős változások történtek, mára már kialakult az a rendszer, mely az általános iskolai oktatás költséghatékonyabb működtetését teszi lehetővé. A kistelepüléseken megmaradt: az óvodai feladatellátás, de nem a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola keretein belül Csárdaszállás esetében a Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda, Hunya esetében a szülők döntése alapján a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda biztosítja az óvodai szolgáltatást, valamint az alsó tagozat mely Csárdaszállás tekintetében a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola és Óvoda telephelyeként működik, míg Hunya tekintetében a szülők döntése alapján a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Óvoda feladat-ellátási szerződés alapján biztosítja az alsó tagozat nevelését-oktatását. Az intézmény székhelyére járnak be a Csárdaszállási felső tagozatos tanulók iskolabusz szolgáltatás megvásárlásával. Az összehangolt pedagógiai program célkitűzéseket foglaljuk össze: Az iskola nagy hangsúlyt fektet a tanulás helyes technikáinak elsajátítására. E célnak megfelelően projektet dolgoztak ki, amelyben az 5. osztálytól a 8. osztály megtervezték a tanulók tanulási stratégiáinak, valamint motivációinak mérését, majd az erre alapozott fejlesztést. Projekt két részből áll, először az első tanítási héten majd a második félév kezdetekor foglalkoznak a tanulás technikáival. Az iskola a tehetséggondozás illetve a felzárkóztatás területét egyaránt kiemelt fontosságúnak tartja. A tanulók így személyre szabottan kapják meg a képességeiknek megfelelő színtű oktatást. Az iskola emelt óraszámban oktatja az idegen nyelvet, ezáltal növelve tanulói továbbtanulásának esélyeit. A statisztikai adatokat elemezve láthatjuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek száma növekszik, ezért az iskola alapító okiratában alapfeladatként szerepel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált, illetve szegregált oktatása. A tanulók szegregált oktatása a speciális tagozaton történik, e feladat ellátása városi szinten valósul meg. Ezek a gyermekek már integrált oktatásban a többi gyermekkel együtt nem taníthatók, nevelhetők értelmi fogyatékosságuk következtében. Az iskola tanulói között kb.30 % vannak jelen cigány etnikumhoz tartozó gyermekek, ezért az ők hátránykompenzálásuk, esélyegyenlőségük növelésére az iskola interkultúrális oktatás magyar nyelven című program alapján folytatja oktatásukat. E rövid értékelésből láthatjuk, hogy az iskola a gyermekek szociális hátterét figyelembevéve az egyénre szabott, egyén képességeinek megfelelő oktatással személyiségközpontú nevelési programmal látja el feladatát. Az önkormányzat elvárásaiból adódó intézményi feladatokat a két általános iskolára nézve együttesen határoztuk meg, a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola esetében a kollégiumra vonatkozó elvárásokat is figyelembe kell venni, amelyek e dokumentum 3. 5. pontjában találhatóak. A Kis Bálint Általános Iskola és Óvodának az óvodára vonatkozó elvárásokat is figyelembe kell venni, melyek e dokumentum 3.2. pontjában találhatóak. 3.3.3. Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó általános iskolai feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza: A fenntartó elvárása: Az általános iskola jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe A hatékony A törvény szerinti A tantárgyfelosztás gazdálkodás osztálylétszámok elkészítésénél a érdekében: férőhely statisztikai adatok osztálylétszámok kihasználtsága a elemzése, előrejelzések kialakítása, férőhely legoptimálisabb prognosztizálása, az egy kihasználtság pedagógusra jutó tanulók tekintetében számának vizsgálata. A taneszköz ellátottság fejlesztése Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést.: 2008. augusztus 31. napjáig a fejlesztési tervben foglaltak szerint. Taneszközellátottság áttekintése. Ésszerű igények felmérése Pályázatírás a fejlesztésre Önkormányzat minden év költségvetés készítésének időszakában a minimális Beiskolázás Gazdaságvezető minden év októbere Gazdaságvezető Munkaközösségvezetők Polgármesteri hivatal oktatási előadója és Tanév kezdés előtt A költségvetés készítésének időszaka

eszközjegyzékre vonatkozó határozatában foglaltakat áttekinti pénzügyi csoportvezetője A fenntartó elvárása: Az általános iskola garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást Az esélyegyenlőséget, Egyéni bánásmód Motivációs jellegű Pedagógus közösség Tanév folyamán esélyteremtést elvének felzárkóztató segítő, biztosító érvényesítése foglalkozások oktatási, nevelési Nevelőtestületi IPR működtetése formák alkalmazása egységes elv érvényesülése A tehetségekkel, és a Egyéni tanulási út Differenciált egyéni Osztályfőnökök Év közben folyamatosan hátrányos biztosított. személyiség és Szaktanárok Nyáron alkotótáborban, ha helyzetűekkel való Versenyeken készségfejlesztés Napközis nevelők van rá igény egyenrangú törődés eredményes Tanórán és tanórán kívül szereplést szakkörök és önképzőkörök szervezése Napközbeni, napközi Nincsenek csellengő Napközis foglalkozások Napközis nevelők Tanév folyamán esetleg ellátás biztosítása gyermekek. A biztosítása. Osztályfőnökök, napközis táborban, ha van másnapi tanórákra A közművelődési Szabadidő-szervező rá igény biztosított a intézmény Könyvtáros tanár felkészülés munkatársaival: a szabadidő hasznos eltöltése szempontjából A fenntartó elvárása: Az általános iskola a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és a folytathatóság-továbbépíthetőség elvének érvényesítését. Tankötelezettség teljesítése Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése Pályaorientáció, pályaválasztás segítése együttműködés Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosított Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelő szintű alkalmazása Tanulók, szülők naprakész információkat kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanulási döntéshez Kölcsönös kapcsolat kialakul, állandósul. Megismerik a követelményeket. Részt vesznek egymás rendezvényein, versenyein Sikeres beiskolázás A gyenge képességűek egyéni fejlesztése Tanulási módszerek tanítása Csoportbontásban történő oktatás, nívócsoportos oktatás Intézmények együttműködése Pályaválasztási tanácsadó Továbbtanulási vizsgálat 12 orvosi Társintézményekkel szakmai tapasztalatcsere Tanítók Napközis nevelők Szaktanárok Osztályfőnökök Iskolai pályaválasztási felelős Nevelő-testület Folyamatosan Folyamatosan Folyamatosan 5-8-ig minden évfolyamon Folyamatosan

A fenntartó elvárása: A közoktatási rendszerbe kerüléstől óvoda, iskola a közoktatási rendszerből kikerülésig munkába állás, felsőoktatásba kerülés nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulás útja; Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója Egységes legyen Tantárgyak intézményen belül a követelményrendszere, a módosított 2003. évi közoktatási törvény alapján LXXIX. tv. előírásai alapján tantestület Tanévkezdés előtt Évzáró tantestületi értekezleten A fenntartó elvárása: A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét Az oktatás Változó elvárásoknak Innovációs programok Munkaközösségek tartalmának és való megfelelés, Idegennyelvi órák, Szaktanárok kínálatának alkalmazkodás informatikai, művészeti Tanítók fejlesztése foglalkozások Nevelési feladatok Egészséges életmód Mindennapos testmozgás teljesítése a Közösségi tanulói Osztálykirándulások Nevelő-testület pedagógiai tevékenységek. Diákönkormányzati Védőnők programban foglaltak Szociális érzékenység tevékenységek szerint Magatartás és Iskolaegészségügyi ellátás viselkedéskultúra megszervezése alkalmazása a Közéletiségre való nevelés mindennapi életben is a diákönkormányzat szokássá válik. munkájában A fenntartó elvárása: az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. Folyamatosan Folyamatosan A humán erőforrás újabb hosszú távú tervének elkészítése Pedagógusok kompetenciájának növekedése pl: a különleges ellátást igénylőkkel és a hátrányos helyzetűek fejlesztésével foglalkozóknál Továbbképzési beiskolázási terv terv, 277/1997 (XII.22) Korm.rend. szerint A fenntartó elvárása: Az általános iskola nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. Tanév folyamatosan Kapcsolattartás a Egységes szemlélet Szülői értekezletek, közben szülőkkel, alakul ki a szülői ház fogadórák, családlátogatás, Szülői munkaközösség fenntartóval, partnerekkel és az iskola között szülői fórumok vezető Osztályfőnökök Nevelő-testület A fenntartó elvárása: A hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek. 13

A pedagógiai program éves lebontása, önértékelési rendszer működtetése A pedagógiai program végrehajtásának értékelése, reális helyzetkép kialakítása Folyamatszabályozás, fejlesztési területek minőségközpontú elemzése Partnerekkel való kapcsolat-tartás módjainak kidolgozása, újraértelmezése Programkészítő pedagógusok Minden év július 15. A fenntartó elvárása: Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere. Az intézményi minőségirányítási program működtetése A program működtetésével megvalósul a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása. Helyzetértékelés Stratégiai cél meghatározás Ellenőrzési, értékelési rendszer Minőségi körök tagjai folyamatos A fenntartó elvárása:- Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémáknak a kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz - Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában A társadalmilag Biztosított a Hátránykompenzáció. hátrányos helyzetű képzésük, Fejlesztésüket szolgáló fiatalokkal és a fejlesztésük. A speciális programok különleges ellátást gyermekek a alkalmazása. igénylő tanulókkal folyamatos Együttműködés a való foglalkozás fejlesztések Családsegítő Szolgálat eredményeként igény munkatársaival és a esetén bejutnak a nevelési tanácsadóval. középfokú oktatási Logopédiai ellátás, intézményekbe. gyógytestnevelés biztosítása IPR működtetése Etnikai kisebbség oktatása, a cigány tanulók hátrányos szociális kulturális helyzetének csökkentése Esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése. Felkészítés továbbtanulásra. Továbbtanulásuk kiszélesítése. a Integrált oktatás Speciális cigány programok tervezése, átvétele Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Osztályfőnök Térségi Szolgálat Szülő Nevelő-testület Humánsegítő Tanév folyamán Folyamatosan 14

3.4. A Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégiumra vonatkozó elvárások és minőségcélok: a jelenlegi helyzetből kiindulva milyen feladatok ellátása biztosítja a minőségelvű működést. A középfokú oktatás ellátása nem tartozik az önkormányzat kötelezően ellátandó alapfeladatai közé, azonban a Képviselő-testület egyfelől nem látta biztosítottnak az intézmény működését megyei fenntartás alatt, másfelől az Önkormányzat szükségesnek tartja, hogy Gyomaendrőd Városban működjön gimnázium, hiszen egy város azoktól a szolgáltatásoktól válik várossá, melyeket a város lakói számára biztosítani tud, ezért továbbra is működteti a Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot. Az intézmény Gyomaendrőd és vonzáskörzetében körzeti feladatot lát el. A gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka célja, hogy kiterjessze és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, felkészítse a tanulókat az érettségi vizsgára, felsőfokú tanulmányok megszerzésére, a munkába állásra. E cél elérése érdekében a gimnázium feladatának tartja, hogy a tanulók részére elsajátítható tudást közvetítsen, továbbfejlessze a kommunikációs és tanulási képességeket. A szakközépiskolai évfolyamokon folyó oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak önálló, folyamatosan fejlődő szakmai munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, felsőfokú tanulmányok megkezdésére. E célok elérése érdekében a szakközépiskolai nevelő-oktató munka feladata, hogy tegye alkalmassá a tanulókat a különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, felelős döntésekre. Az intézményben csoportbontásban folyik az idegen nyelv és számítástechnikai oktatás. Ennek eredményességét a tanulók érettségi vizsgán való szereplése illetve a nyelvvizsgákon való megfelelés támasztja alá. Az intézmény fontos feladatának tartja a különböző tantárgyi versenyeken való eredményes szereplést, ezen a területen is igen szép eredményeket értek el az intézmény tanulói. Az intézmény kiemelkedően fontos feladatának tartja a felsőfokú továbbtanulásra, a felvételire való felkészítést, ezen fontos célkitűzés megvalósítását illetve megvalósulását alátámasztja az a tény, hogy az itt végzett tanulók az országos és a megyei átlagnál jóval magasabb arányban jutnak be főiskolára, egyetemre. Az intézmény 2004. szeptember 01. napjától kezdve bevezette a 9. évfolyamon az intenzív nyelvi felkészítést, amely szakmai innovációval a tanulók esélyegyenlőségét akarják biztosítani, a változó társadalmi elvárásoknak megfelelni. Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza: A fenntartó elvárása: Az intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe Költséghatékonygazdálkodás Optimális férőhelykihasználtság. Törvény szerinti osztálylétszámok A tantárgyfelosztás elkészítésénél a statisztikai adatok elemzése, előrejelzések prognosztizálása. Gazdaságvezető Évenkénti felülvizsgálat A beiskolázás tudatos tervezése Jó színvonalú beiskolázás (kellő számú tanuló) Nyílt napok Iskolaismertetők Pályaválasztási felelős Minden novembertőlmárciusig év A taneszköz ellátottság fejlesztése A humán erőforrás újabb hosszú távú tevének elkészítése Az ellátottság közelíti a rendeletnek való megfelelést.: 2008. augusztus 31. napjáig a fejlesztési tervben foglaltak szerint. Pedagógusok kompetenciájának növekedése Taneszközellátottság áttekintése. Ésszerű igények felmérése Pályázatírás a fejlesztésre Önkormányzat minden év költségvetés készítésének időszakában a minimális eszközjegyzékre vonatkozó határozatában foglaltakat áttekinti Továbbképzési terv, beiskolázási terv Gazdaságvezető Munkaközösségvezetők Polgármesteri hivatal oktatási előadója és pénzügyi csoportvezetője Tanévkezdés előtt A költségvetés készítésének időszaka 277/1997 (XII.22) Korm.rend. szerint A fenntartó elvárása: Az intézmény garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást 15

Folyamatosan Az élethosszig tartó Eredményes oktatás, A tanulás-tudás Szaktanárok, osztályfőnökök, tanulásra való amely buzdít a elismerése, távlatok Pályaválasztást segítő felkészítés folyamatos megmutatása az pedagógus ismeretszerzésre ismeretszerzésben, az életpályákon Készségek, Sikeres érettségi Kommunikációs, értelmi, Szaktanárok. Folyamatosan képességek magas vizsga szociális, önismereti, Osztályfőnökök, szintű fejlesztése Önálló önfejlesztő, információ Szabadidő-szervező ismeretszerzési szerző és tároló előhívó Könyvtáros tanár képességgel való képességek fejlesztése rendelkezés Tehetségekkel, és a Nyelvvizsga Felkészítés a Osztályfőnökök Év közben hátrányos szorgalmazása nyelvvizsgára, Szaktanárok folyamatosan helyzetűekkel az Tanulmányi tanulmányi versenyekre etnikai kisebbséghez versenyek Differenciált személyiség tartozókkal való Csökken a és képességfejlesztés foglalkozás lemorzsolódás, Felzárkóztató biztosított az foglalkozások esélyegyenlőség A fenntartó elvárása: Az intézmény a településen élő gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és a folytathatóság-továbbépíthetőség elvének érvényesítését. Átjárhatóság biztosítása a település közép illetve szakközépiskolák megfelelő évfolyamai között A szakképzés szerkezeti és tartalmi változásokból adódó célok megismerése, feladatokká bontása, beépítése az intézmény munkájába. A közismereti tárgyak oktatása, követelményei értékelése közelíti az egységességet A szakképzésben résztvevő tanulók szaktudása piacképessé válik. Együttműködés a település szaktanárai között Tapasztalatcsere A szakképzési évfolyamok funkcióinak erősítése Többszintű kibocsátást biztosító szerkezet kialakítása, melyben az átjárhatóság biztosított Iskolán kívüli szakképzési helyek Szakmai munkaközösségek vezetői, szaktanárok Pályaválasztási felelős Folyamatosan Folyamatos A képzésben érdekelt szociális partnerekkel való együttműködés A végzettek, szakmával rendelkezők elhelyezkedési aránya nő Munkaügyi központok, Pályaválasztási tanácsadók Szakmacsoport vezető Folyamatos Pályaorientáció, pályaválasztás segítése Felsőoktatási intézménybe sikeres felvételi Az érettségi utáni szakképzésbe való bekapcsolódás, munkába állás Személyiségfejlesztő, önismereti tréning Pályaválasztási szaktanácsadás Tájékozódás a felsőfokú felvételikkel kapcsolatban Osztályfőnökök Szaktanárok Pályaválasztási felelős folyamatosan A fenntartó elvárása: A közoktatási rendszerbe kerüléstől óvoda, iskola a közoktatási rendszerből kikerülésig munkába állás, felsőoktatásba kerülés nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulás útja; 16

Tanévkezdés előtt Évzáró tantestületi értekezleten Tantárgyi értékelés Egységes legyen Tantárgyak iskolai rendszerének intézményen belül a követelményrendszere, a tantestület felülvizsgálata, módosított 2003. évi közoktatási törvény alapján korrekciója 79. tv. előírásai alapján A fenntartó elvárása: A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét Az oktatás tartalmi színvonalának, az ismeretek átadásának fejlesztése Kiterjedt gimnáziumi oktatás, presztízserősítés Felkészítés a különböző vizsgákra Innovációs programok Második idegen nyelv Szaktanárok A fenntartó elvárása: az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. A humán erőforrás újabb hosszú távú tevének elkészítése Pedagógusok kompetenciájának növekedése pl: a különleges ellátást igénylőkkel és a hátrányos helyzetűek fejlesztésével foglalkozóknál Továbbképzési beiskolázási terv terv, Folyamatosan 277/1997 (XII.22) Korm.rend. szerint A fenntartó elvárása: Az intézmény nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. Tanév folyamatosan Kapcsolattartás a Egységes szemlélet Szülői értekezletek, közben szülőkkel, alakul ki a szülői ház fogadórák, családlátogatás, Szülői munkaközösség fenntartóval, partnerekkel és az iskola között szülői fórumok vezető Osztályfőnökök Nevelő-testület A fenntartó elvárása: A hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek. Minden év július 15. A pedagógiai program A pedagógiai Folyamatszabályozás, éves lebontása, program fejlesztési területek Programkészítő önértékelési rendszer végrehajtásának minőségközpontú pedagógusok működtetése értékelése, reális elemzése Partnerekkel való helyzetkép kialakítása kapcsolattartás módjainak kidolgozása, újraértelmezése A fenntartó elvárása: Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási rendszere. 17

Az intézményi A program Helyzetértékelés minőségirányítási működtetésével Stratégiai cél meghatározás program megvalósul a Ellenőrzési, értékelési működtetése vezetési, tervezési, rendszer ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtása. A folyamatos, Pontos ismeret az Szaktárgyi és attitűd évenként tervezett eredményességről, mérések értékelése belső ellenőrzés, haladási irányokról, a Tanórai munkák, mérés, értékelés pedagógusok választható foglalkozások munkájáról ellenőrzése, értékelése Minőségi körök tagjai folyamatos folyamatos Az intézménynek a kollégiumra vonatkozó elvárásokat is figyelembe kell venni, melyek e dokumentum 3.5 pontjában találhatóak. 18

3.5 Kollégiumi feladatellátással kapcsolatos fenntartói elvárások illetve a megfogalmazott elvárásokhoz kapcsolódó feladatok Városunkban két közoktatási intézmény lát el kollégiumi feladatokat is: -Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola, -Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon. A Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskolában a külterületen élő és rossz szociális körülmények között lévő gyermekek számára biztosítunk ellátást, ahol hangsúlyt kap a tanulási motiváció fejlesztése és a szocializáció elősegítése. A diákotthonban dominál az egyénre szabott szaktárgyi segítségadás, könyvtárhasználatának szokássá tétele, beszédzavarok javítása logopédussal együttműködve. Fontos az esztétikus környezet nevelő hatása, sportolási lehetőség megteremtése, a kultúrált szabadidő eltöltésének lehetősége. Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola Kollégiumának alapvető feladata Gyomaendrőd vonzáskörzetéből az intézményben tanulók elhelyezése. A Kollégium segítse elő a tanulók önálló életkezdését, a tanulmányi munkájukat segítse, a kollégiumi életben érvényesüljön a demokratizmus, biztosítsa a szabadidő hasznos eltöltését sport, kulturális területen. A két ellátandó feladat alapvetően az ellátott tanulók életkorában különbözik egymástól. Azonban az önkormányzat által megfogalmazott elvárások és az abból adódó intézményi feladatok mindkét kollégiumra egységesen megfogalmazhatóak. Az önkormányzat elvárásait és a hozzájuk kapcsolódó kollégiumi feladatokat az alábbi táblázat tartalmazza A fenntartó elvárása: Az intézmény jogszerűen, törvényszerűen, költség-orientáltan működjön; működésében erősödjön a tervezés szerepe Évenkénti felülvizsgálat Hosszabb távú tervezés Törekedni kell a A nyári szünet idején A szorgalmi időn túli kollégium saját is használják- kihasználtsági formák Gazdasági felelős bevételeinek növelésére, kiadják, bérbe adják megteremtése a a kollégiumot hatékony működésre A fenntartó elvárása - Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémáknak a kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz - Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában A bennlakásos intézmény speciális pedagógiai programhoz igazodó feltételeinek megteremtése, javítása A pedagógiai programban elfogadott nevelési feladatok végrehajtása Sajátos nevelési feladatok színvonalas megvalósítása Tehetséggondozás, hátránykompenzáció Esélyegyenlőség megadása Személyiségfejlesztés Szabadidő hasznos eltöltése A személyi és tárgyi feltételek a minőséget szolgálják ( komfortosság, otthonosság) A diákotthon valóban a diákok otthona legyen Kollégiumi diákönkormányzat működtetése Nevelőtanár-diák viszony a kölcsönös bizalmon alapul Tanulási idő hatékony kihasználása Egyéni személyes napirend kialakítása Időbeosztás Kötelező tanulási időcsoportos foglalkozás Választható szabad idős foglalkozások Szakkörök A tanulókkal való egyéni személyes foglalkozás Szokásrendszer kialakítása: -Egészséges életmód -Magatartás és viselkedéskultúra -alkalmazkodás -közéletiségre nevelés Tanulás tanítása Egyéni tanulási módszerek kialakítása Kulturális és sporttevékenység Kollégium-vezető Nevelő tanárok Nevelőtanárok Diákönkományzati tagok, vezetője Nevelő-tanárok Folyamatos Folyamatos Folyamatosan 19