I. I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 5

I. I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 5 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 5 1.1. Általános alapelvek 5 1.2. Pedagógiai célok 6 1.3. Pedagógiai feladatok 6 1.4. Oktatási célok és feladatok 6 1.5. Pedagógiai eszközök és eljárások 7 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 8 3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 10 3.1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai 10 3.2. A tanulók egészségfejlesztését szolgáló tevékenységformák 10 3.3. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások, illetve események 11 3.4. Az iskolaorvos, illetve a védőnő segítségének igénybe vétele 11 3.5. Drogprevenció 11 3.6. Együttműködés a szülőkkel 11 3.7. Külső kapcsolatok 11 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 12 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 13 5.1. A szaktanári munkakör keretében ellátandó feladatok 5.2. A szakoktatói és gyakorlati oktatói munkakör keretében ellátandó feladatok 5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai: 5.4. A segítő osztályfőnök feladatai 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 16 6.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 6.1.1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása, integrációja 6.1.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása, integrációja 6.1.3. A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása 6.2. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatok 6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 25 13 13 14 15 16 16 18 21 21 22 24 1

8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 25 8.1. A nevelőtestületi információáramlás szabályozása 25 8.2. Kapcsolattartás a tanulókkal 25 8.3. Kapcsolattartás a szülőkkel 26 8.4. Egyéb kapcsolatok 26 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI 26 9.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái 9.2. Alkalmassági és szóbeli felvételi vizsga 10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI 27 11. FELMENTÉS AZ ÓRALÁTOGATÁS, A TANTÁRGY TANULÁSA, ILLETVE AZ ÉRTÉKELÉS ALÓL 28 12. A TANULÓI JOGVISZONY SZÜNETELTETÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNYOK MIATT 29 13. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 29 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 30 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV 30 1.1. Tantárgyszerkezet és tartalmi szabályozás 30 1.2. Óratervek 31 1.3. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 31 2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 31 3. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 32 3.1. A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 3.2. A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 3.3. A szakképző évfolyamok pedagógiai feladatainak megvalósítása 4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 33 5. VÁLASZTHATÓ, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 33 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésének elvei 5.2. A tanórán kívüli tevékenységek köre 5.3. A tanórán kívüli tevékenységek értékelése 5.4. A pedagógusválasztás szabályai 26 27 32 32 33 33 34 34 34 2

6. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK, AZ ISKOLA ÁLTAL VÁLLALT FELKÉSZÍTÉS 35 7. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 35 8. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI 35 8.1. A számonkérés, az értékelés és minősítés alapelvei 8.2. Az ellenőrzés funkciói 8.3. Az ellenőrzés, számonkérés módjai 8.4. Értékelés 8.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése 9. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 42 10. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG 42 11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉ- 42 RÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 12. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI 43 12.1. Az intézmény egészségnevelési programja 43 12.2. Az intézmény környezeti nevelési programja 43 13. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 44 14. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 45 14.1. Elismerések és jutalmak 45 14.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 46 III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA 46 1. Az iskolai szakképzés általános céljai 2. Szakmai óratervek, tanterveket és szakmai képzési programok IV. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 47 1. PROJEKTNAPOK 47 2. HAGYOMÁNYOK 48 3. OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK 48 4. DRÁMA ÉS SZÍNJÁTSZÁS PROFILÚ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OSZTÁLY 49 5.1. Idegennyelvi képzés a NYEK évfolyamon 50 5.2. Informatika képzés a NYEK évfolyamon 50 5.3. Egyéb tantárgyak a NYEK évfolyamon 51 3 35 36 36 38 40 47 47

V. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS ELVEI, RENDJE 51 1. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE 51 2. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI 52 2.1. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározása 52 2.2. Az otthoni (házi) feladatok 52 VI. FELNŐTTOKTATÁS (ESTI TAGOZAT) 53 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 53 2. A FELNŐTTOKTATÁS ISKOLÁNKBAN 53 3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS 54 4. A BESZÁMOLÓK (SZÁMONKÉRÉS) ÉS A VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSA 54 5. TANTÁRGYI RENDSZER, ÓRATERVEK, FELKÉSZÍTÉS 54 VII. ZÁRÓDOKUMENTUMOK 54 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI 54 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATI MÓDJAI, ELFOGADÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE 55 VIII. LEGITIMÁCIÓ 56 IX. MELLÉKLETEK 57 1. ÓRATERVEK 2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FE- LÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍ- TANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA 3. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 4. SZAKMAI ÓRATERVEK, TANTERVEKET ÉS SZAKMAI KÉPZÉSI PROGRAMOK 4

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. Általános alapelvek Az iskolában folyó nevelő-oktató munkát alapvetően kell meghatározniuk az általános emberi értékeknek, a demokrácia értékeinek, a nemzeti és az európai értékeknek. Iskolánkat létrejötte óta a demokratikus légkör és a diákok érdekeit figyelembe vevő szemlélet jellemzi. Emellett fokozatosan törekszünk arra, hogy tanulóink értsék természeti és társadalmi környezetük jelenségeit, követni tudják és gyakorolják a demokratikus érdekérvényesítés módjait, hogy ezt követve aktívan vegyenek részt mindennapi életük alakításában. Alapvető célunk, hogy a hozzánk felvett tanulókat kulturált környezetben, nyugodt légkörben eljuttassuk az érettségi, illetve a szakmai vizsgáig. A felsőfokú tanulmányokra alkalmas és ennek érdekében tenni akaró, a tanárokkal partnerként együttműködő diákokat felkészítjük a továbbtanulásra. A szigorúan vett szaktárgyi munka mellett fontosnak tartjuk a tanórán kívüli színvonalas elfoglaltságok megszervezését (illetve az azokra való orientálást), amelyekkel a polgári életforma tartalmasságára, az igazi emberi értékekre hívjuk fel diákjaink figyelmét. A különböző tárgyak tananyagának összehangolásával kívánjuk elérni, hogy tanulóink az általuk tanult nyelv országainak irodalmát, gazdasági és tudományos eredményeit mélyrehatóan megismerjék. A fenntartói költségvetési támogatás függvényében támogatjuk a külföldi tanári és tanulói cserekapcsolatokat. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy miként formálódik diákjaink szellemi, lelki háttere az iskolában töltött évek során. A nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, az önképzés igényének felkeltése jelentik nevelőmunkánk alapelveit. A célunk gondolkodó, testileg és lelkileg egészséges nemzedék oktatása és nevelése, amit igényes tanári és osztályfőnöki munkával kívánunk elérni. Igyekszünk segíteni diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt és felkészült szakemberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra, valamint egészséges életvitelre képes emberré válhatnak. Arra törekszünk, hogy tanulóink elsajátítsák a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait, melyekre később biztonságosan és hatékonyan építhetik az új ismereteiket, valamint hogy életük során legyenek képesek művelt, kulturált emberként viselkedni és helytállni, tudásukat, fogékonyságukat, empatikus és kommunikációs készségüket érvényesíteni emberi kapcsolataikban és leendő munkahelyükön. A demokrácia értékrendjére építve olyan magatartásformákat kívánunk kialakítani diákjainkban, melyeknek gyakorlásával az egyén és a köz érdekei egyaránt, egymást nem kizárva érvényesíthetők. Fontos szerepet szánunk a nemzeti értékeknek, hagyományoknak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, tiszta értékrendek képviseletének, közvetítésének, törekszünk a világnézeti pluralizmus és semlegesség érvényre juttatására. 5

1.2. Pedagógiai célok A társadalmi környezet az iskolahasználók, a munkaerőpiac igényei megkövetelik, hogy az iskola feleljen meg a modern világ igényeinek. Ezért az iskola célja az, hogy kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni tudó embereket képezzen. Ehhez folyamatosan olyan iskolai tartalmakat kell közvetíteni és olyan formák között, melyek gyorsan képesek reagálni a társadalom változó igényeire. Napjainkban alapvető követelmény, hogy a fiatalok, bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük, tudásuk mellett egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek, legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az idegen nyelvek tanításának. Ugyancsak kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy mind tanulóink, mind pedagógusaink a kor igényeinek megfelelő műszaki-technikai-informatikai érdeklődéssel, tudással, intelligenciával rendelkezzenek. Ezért szorgalmazzuk, hogy az informatika, a média eszközei és lehetőségei az oktatási-nevelési folyamatoknak egyre inkább mindennapos, gyakorlottan használt tényezői legyenek. 1.3. Pedagógiai feladatok A legfontosabb feladat a nevelés, a képességek fejlesztése, hogy az általánosan művelő oktatás és a szakmai képzés szerves egységben szolgálja az iskolahasználók elvárásait. Ennek megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat kell elvégezni: o Érvényesíteni az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elvét: az iskola profiljának keretei között biztosítani kell az eltérő adottságú és motivációjú tanulóink számára az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek fejlesztésének lehetőségét. o Igazodni a tanulók egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez, fejlődési üteméhez: egyaránt biztosítva a szükséges felzárkóztatást, valamint a kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók tehetséggondozását. o Meg kell találni a tanulási kudarcokat csökkentő, ösztönző, lehetőleg egyénhez igazodó, korszerű nevelés-oktatás módszereit, eszközeit. o Együttesen kell érvényesíteni a személyiség-, tevékenység- és teljesítményközpontú nevelés-oktatás eredményességét meghatározó pedagógiai eszközöket. o Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást ösztönző, cselekedtető pedagógiai ráhatások módjainak alkalmazását. o Biztosítani kell az iskolán, illetve az iskolarendszeren belüli átjárhatóság lehetőségét (pl. évfolyamismétléssel, vagy szükség esetén különbözeti vizsgával). o Törekedni kell a pedagógiai munka megújítására, az eredményesség javítására. 1.4. Oktatási célok és feladatok A tantervekben meghatározott célokkal összhangban az iskola oktatási céljai, illetve feladatai: o az alapismeretek rendszerezése, a tantárgyi követelmények kiszélesítése, elmélyítése o az általános műveltség megalapozása, annak kiszélesítése, megerősítése, továbbépítése o a szakmai orientáció, a szakmai képzés megalapozása o a záróvizsgákra történő eredményes felkészítés 6

o a felsőfokú tanulmányokra felkészítés o az önálló tanulás képességének kialakítása; o a munkába állásra történő felkészítés o a folytonos önképzés igényének kialakítása o A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki (különösen a 9-10. évfolyamon) o A középiskolában, a technikusképzésben és a szakképzésben kiemelten kell törekedni a kreativitás fejlesztésére. Kimeneti célok és feladatok: o A tanulók képességének és érdeklődésének megfelelő általános ismeretek, jártasságok, készségek, alkalmazásképes tudás, illetve kompetenciák kialakítása, komplex személyiségfejlődés. o A tanuló szerezhesse meg az általa választott iskolai végzettséget és szakképzettséget az általános ismeretek mellett azokat az ismereteket is, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. társadalmi, gazdasági, vállalkozási ismeretek, minőségbiztosítás, idegen nyelv, informatika stb.). o A tanuló kapjon olyan szakmai alapokat, amelyeknek birtokában képessé válhat az új technológiák, gépek, berendezések alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam stb.) a továbbtanulását biztosító felkészültséget. A felsorolt célok megvalósításának, a feladatok eredményes elvégzésének természetesen alapvető feltétele, hogy az iskola céljaival, törekvéseivel, módszereivel, pedagógusaival a tanuló azonosuljon, vállalja a kötelességeit és törekedjen a megfelelő mértékű együttműködésre. 1.5. Pedagógiai eszközök és eljárások Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközeinek, eljárásainak kiválasztásakor figyelembe kell venni: o a tanulók életkori sajátosságait o a pedagógus személyiségét (pedagógiai kultúrája, felkészültsége, stílusa, egyénisége stb.) o a pedagógiai szituációt és annak tartalmát o az alkalmazás hatékonyságát A pedagógusok esetében feltételezetten meglévő, a tanulóknál pedig kialakítandó jártasság az eszközhasználatban meghatározza a nevelés-oktatás során a tanár-diák kapcsolatokat, a pedagógiai eljárások, módszerek érvényesülésének hatékonyságát. Az iskola pedagógiai kultúrájának szélesítéséhez az alábbi eszközök, technikák állnak rendelkezésre: o Nyelvi eszközök, nyelvhasználat: a nevelés-oktatás egyik nagyon fontos eleme, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz. Elvárás a pedagógusoktól a magyar nyelv helyes használata, a szép, igényes magyar beszéd, továbbá ezek megkövetelése a tanulóktól is. Tanulóink kommunikációs készségeinek alacsony szintje indokolja a nyelvhasználat valamennyi formájának alkalmazását: tartalmát tekintve: szabad beszélgetés, irányított beszélgetés szervezettségét tekintve: spontán és tervezett formáját tekintve: egyéni és csoportos 7

o Nem nyelvi eszközök: szélesítik és szintén színesítik az információcserét. Az arckifejezés, a tekintet, a testhelyzet, testtartás és térközszabályozás, gesztusok és egyéb kulturális szignálok segítenek a kölcsönös, valamint az értő figyelem kialakításában és fenntartásában. o Szociális technikák (fejlesztő beszélgetés, minta- és modellnyújtás, megerősítés, szerepjáték stb.): a tanulók a felnőttektől tanulják el, ezért fontosak mind a családi, mind az iskolai minták. A leghatékonyabban alkalmazható módszerek: o A meggyőzés, felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló o A tanulói tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás o A magatartásra ható módszerek: ösztönző: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, osztályzat, dicséret, jutalmazás kényszerítő: felszólítás, követelés, parancs, büntetés o Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség fejlesztésére iskolai körülmények között többféle társas mezőben : tanár-osztály (csoport), tanár-diák, diák-diák, valamint közvetetten a tanár-szülő viszonyrendszerben van lehetőség. A személyiségfejlesztés legtöbb formája és módja csak a közösségfejlesztéssel összekapcsolódva alkalmazható. Az értelmi, az érzelmi, az erkölcsi, az akarati, a kommunikációs, az állampolgári, a hazafias, a testi, a mentálhigiénés stb. nevelés, illetve fejlesztés leggyakoribb színterei a tanítási órák (és gyakorlatok). Ezekhez kisebb, de nem kevésbé fontos mértékben járulnak az egyéb együttlétek, pl. a szakkörök, az iskolai rendezvények (diáknap, szalagavató, klubdélután, kirándulások stb.) és a diák-tanár közötti személyes beszélgetések. Az iskolai személyiségfejlesztés fő célja, hogy megtartsa, erősítse, javítsa a tanulók azon személyiségjegyeit, melyek segítik a konstruktív és eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek birtoklását, hozzájáruljon a bennük rejlő fejlődési, önfejlesztő és önmegvalósítási, önbecsülési képességek kibontakozásához, az önálló ismeretszerző, problémamegoldó, önkifejezési szándék és képesség erősítéséhez, a test, az értelem, a lélek és az erkölcs harmóniájához. A különböző tantárgyi és egyéb keretek között arra törekszünk, hogy tanulóink minden fontos értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési képességét fejlesszük, hozzájáruljunk életmódjuk motivációik, szokásaik helyes kialakításához. A tanulók személyiségfejlesztése során a tantervekben is megjelenítetten az alábbi értékeket tekintjük meghatározóknak: o Általános értékek: az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom stb.) a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, tolerancia stb.) 8

o az intellektuális értékek (ismeretekre törekvés, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség, tanulási képesség, tanulási technikák) a munka önmegvalósító és társadalmi értéke Testi nevelés: a testmozgás, a testi képességek fejlesztése és karbantartása (fizikum, állóképesség) iránti igény erősítése a testnevelés órák, a diáksportköri élet, a tömegsport és a város sportolási lehetőségeinek kihasználása a mozgáskultúra fejlesztése (pl. ösztönzés a tánciskolán való részvételre) az egészséges táplálkozás, öltözködés, életmód, életvitel a tisztálkodás, a testápolás iránti igény fejlesztése az egészséget veszélyeztető tényezők, illetve élethelyzetek (dohányzás, alkohol, drogok stb.) elkerülése és megelőzése o Értelmi nevelés: az érdeklődés, a megismerési vágy erősítése az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése problémamegoldó gondolkodásra való késztetés o Akarati nevelés: a szorgalom, a céltudatosság, a tevékenység-, illetve alkotásvágy, az igényességre, a jó teljesítményre való törekvés, a siker és az elismerés akarásának, az önfejlesztés igényének erősítése o Erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek követésére való késztetés a humanizált társadalom- és világkép értékeinek (hazaszeretet, egyetemes emberi jogok, emberi méltóság, a hazai és egyetemes kultúra értékei stb.) bemutatása o Közösségi-szociális nevelés: megfelelő szociális szokások, szabályok, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség jelentőségének tudatosítása pozitív szociális szokások kialakítása (biztonságos iskolai életrendet, életvitelt biztosító, kiszámítható és átlátható magatartási szabályok alapján) pozitív szociális minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi, irodalmi, közéleti személyiségek szociális viselkedésének feldolgozásával a szociális kommunikáció és érdekérvényesítés képességének fejlesztése a segítőképesség fejlesztése, olyan légkör kialakítására való törekvéssel, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység az együttműködési képesség fejlesztése, tanórai és tanórán kívüli együttműködési formák alkalmazásával o Környezeti nevelés: a természeti és az épített környezettel kapcsolatos környezettudatos magatartás kialakítása (értékeink védelme, a környezetszennyezés elkerülése) az iskola belső és külső környezetének védelmére való ösztönzés o Kommunikációs nevelés: a szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség, a beszédértés, a rajzolvasás és a rajzi ábrázolás fejlesztése a durva, közönséges érintkezés beszéd tiltása 9

azon viselkedési normák, alapkövetelmények elsajátíttatása, amelyek részint magasabb fokú önismeretet, önuralmat, fegyelmezettséget, részint kulturáltabb iskolai és iskolán kívüli viselkedést eredményeznek az önkifejezési (előadói, szövegalkotó, improvizációs) képességek fejlesztése, szereplési lehetőségek (iskolai rendezvények, ünnepélyek, szavalóverseny, iskolanap, Kisfaludy Napok stb.) biztosításával. 3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A testi és lelki egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek felmérni, illetve megismerni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módjait. El kell érni, hogy alkalmazzák a megszerzett ismereteket: aktívan cselekedjenek saját egészségük érdekében. 3.1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: o a tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és az azok alkalmazásukhoz szükséges készségekkel, jártasságokkal o a tanulóknak az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében elsősorban az alábbi területeken közvetítjük az egészség megőrzésével kapcsolatos ismereteket: biológia, élettan betegségek és megelőzésük, az egészségérték tudatosítása az életkorral járó biológiai és mentálhigiénés tudnivalók és teendők életvezetés, életforma, életmód változtatási lehetőségek, döntési helyzetek konfliktusok kezelése a helyes táplálkozás, túlsúlyosság alkohol- és kábítószer fogyasztás, drogprevenció dohányzás környezeti hatások, a környezet védelme aktív, mozgásgazdag életmód, sport személyes higiénia szexualitás, a társkapcsolatok egészségügyi vonatkozásai Az egészségnevelés szerves része a lelki egészség javítása. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy fejlesszük tanulóink o önismeretét o kudarctűrő képességét o kapcsolatteremtési képességét o akaraterejét 3.2. A tanulók egészségfejlesztését szolgáló tevékenységformák: o a mindennapos testnevelés megszervezése (elsődlegesen testnevelés órák) o a tömegsport foglalkozások o külső sportegyesületi tevékenység o a biológia, kémia, munka- és környezetvédelem tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin a helyi osztályfőnöki tantervben tanévenként legalább 10 órát az egészséges életre nevelésre, illetve egészségvédelemre kell fordítani. 10

3.3. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások, illetve események: o tanévenként legalább egy egészségvédelmi projektnap megszervezése Az egészségvédelmi projektnap programja az ismeretterjesztő, felvilágosító foglalkozásokon túl az egészséges táplálkozást bemutató, illetve népszerűsítő termékbemutatót, véradást és különböző (pl. újraélesztési, csecsemőgondozási stb.) bemutatókat, illetve gyakorló foglalkozásokat tartalmaz. o tanévenként egy kerékpáros nap szervezése o a különböző szervezetek, egyesületek által szervezett kerékpáros rendezvények népszerűsítése, az azokon való részvétel szervezése (Liszt Ferenc kerékpártúra, városi autómentes nap, Critical Mass rendezvények stb.) o városi egészség- és környezetvédelmi programokon való részvétel o véradás szervezése 3.4. Az iskolaorvos, illetve a védőnő segítségének igénybe vétele: o a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálata A vizsgálatokról a szülők a szülői értekezleteken az osztályfőnökök közvetítésével tájékoztatást kapnak. o egészségvédelmi tárgyú osztályfőnöki órák megtartása, melyeknek kiemelt témái: a testmozgás, a sport jelentősége a gyógytorna, gyógytestnevelés fontossága, célja az egészséges életmód a káros szenvedélyek (megelőzés) a depresszió okai, következményei, megelőzése családtervezés, a család szerepe, funkciói a nemi betegségek, meddőség, megelőzés a fogamzásgátlás betegségek megelőzése (különös tekintettel a daganatos betegségekre) önvizsgálat, szűrővizsgálatok lelki egészség, stresszkezelés a társas kapcsolatok és a lelki egészség az egészséges és az egészségtelen táplálkozás o tanfolyamok szervezése: elsősegélynyújtó tanfolyam csecsemőgondozás tanfolyam dinamikus jóga órák (diákoknak és pedagógusoknak, egyéni érdeklődés és jelentkezés alapján) 3.5. Drogprevenció Iskolánk elkészítette drogprevenciós programját, melynek fő célja, hogy a nem drogozó fiatalokat visszatartsa a szerek kipróbálásától. 3.6. Együttműködés a szülőkkel A szülők körében felvilágosító tevékenységet folytatunk (szülői értekezleteken, kiadványok útján), továbbá a gyermekük testi és lelki egészségét szolgáló együttműködési formák megteremtésére törekszünk. 3.7. Külső kapcsolatok Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, lebonyolításában és egyéb tevékenységekbe való bevonásával segítik a közösségi munkát. 11

Az egészségügyi ellátás, a szűrővizsgálatok és testnevelési csoportba sorolás szabályait a Házirend tartalmazza. 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola egyik legfontosabb nevelési feladata a tudatos közösségfejlesztés. Sikerének alapja a pedagógusok tudatossága, igényessége, következetessége. A közösségi lét folyamatában alakíthatók, fejleszthetők a tanulókban azok a képességek, készségek (empátia, tolerancia, szolidaritás, kooperativitás, türelem stb.), melyek biztosítékul szolgálnak későbbi társas kapcsolataikban is, különös tekintettel a munkahelyi csoportokra. A közösségi élet iskolai színterei: o tanítási órák és gyakorlatok o tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök) o iskolai rendezvények o osztályrendezvények (pl. szalagavató) o a diákönkormányzat munkájában való részvétel (ODB, Diáktanács) o kirándulások o diákönkormányzati programok o sportrendezvények A különböző színtereken megvalósuló tevékenységek hozzájárulnak az egyén közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a másság elfogadásához, megtanítanak az együttműködő stratégiák alkalmazására, az egyéni és a közösségi érdekek, törekvések összehangolására, a közösségi értékek elfogadására és tiszteletére. A közösségfejlesztés nemcsak a pedagógusokra, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozóra feladatot ró: megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, a tanulókkal és egymással való érintkezésükkel jó vagy rossz példát mutatnak a diákoknak. A közösségfejlesztés eredményessége érdekében az intézmény minden dolgozójának arra kell törekednie, hogy a tanulók o ismerjék meg a társas együttélés alapvető szabályait o ismerjék meg a nemzeti és az egyetemes kultúra fontos értékeit o sajátítsák el azokat az ismereteket és gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, az iskola, a lakóhely, a szülőföld, a haza, nemzetiségek, a kisebbségek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az velük való azonosuláshoz vezetnek o legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt o legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt, tudatosuljon bennük a környezeti válság megakadályozásának, az élő természet fennmaradásának és a társadalmak fenntarthatóságának fontossága o életmódjukban legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés o szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelésében és megoldásában 12

o legyen képesek az egyre fejlődő multimédiás környezetet megérteni és azt értelmesen, hasznosan, szelektíven használni o tudjanak társaikkal és a felnőttekkel higgadtan, tárgyszerűen érvelve, a másik véleményét is tiszteletben tartva kommunikálni o alakítsák ki magukban a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 5.1. A szaktanári munkakör keretében ellátandó feladatok: o A tanév tanítási tevékenységének megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként, osztályonként. o A tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, verseny-előkészítés stb.) megtervezése a tanévre. o Felkészülés a tanítási órákra. o A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, érdemjegyek, osztályzatok megállapítása. o Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése. o Gondoskodás a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről. o Az osztálynapló (elektronikus napló) vezetése. o A helyettesítési rend, illetve szükség szerinti helyettesítés. o Az ügyeleti rend szerinti folyosóügyelet ellátása. o Szükség szerint tanulókíséret, illetve felügyelet ellátása. o Közreműködés a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. o Részvétel a nevelőtestület, az osztályfőnöki és a szakmai munkaközösség értekezletein, valamint egyéb, a szaktárgy tanításával és a neveléssel kapcsolatos egyéb rendezvényeken. o Közreműködés az iskola munkatervében szereplő rendezvényeken. o A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről fogadóórán, illetve szülői értekezleten. o Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai, módszertani továbbképzéseken, bemutató órákon, foglalkozásokon. 5.2. A szakoktatói és gyakorlati oktatói munkakör keretében ellátandó feladatok: o A gyakorlati oktatási tevékenység tantervi követelmények szerinti megtervezése (a szakmai munkaközösséggel egyeztetve, a gyakorlati oktatásvezető irányításával). o A kiegészítő képzés, illetve egyéb tanórán kívüli oktatási formák (szakkör, versenyfelkészítés) tematikájának meghatározása, a tevékenység tervezése. o Bevezető foglakozások megtartása. o A tanulók ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű munkafeladattal. o A tanulók munkájának figyelemmel kísérése, szükség szerint segítségnyújtás. o A gyakorlati oktatás helyének (kabinet) rendezett, tiszta, használatra alkalmas állapotban tartása. o A tanulók teljesítményének rendszeres és következetes ellenőrzése, értékelése. o A tanulói munkanaplók rendszeres figyelemmel kísérése, értékelése, érdemjegyek, osztályzatok megállapítása. 13

o A csoportnapló vezetése. o A munkavédelmi, baleset-megelőzési teendők folyamatos ellátása. o Közreműködés a tanműhelyi feladatok műszaki előkészítő munkálataiban. o Közreműködés a tanműhely gazdaságos működésének a hatás-, illetve munkakörébe tartozó feladataiban, az ésszerű anyag-, eszköz-, szerszám-, és energiafelhasználást eredményező oktatási tevékenységek és módszerek kimunkálásával. o A helyettesítési rend, illetve szükség szerinti helyettesítés. o Szükség szerint tanulókíséret, illetve felügyelet ellátása. o Közreműködés a szakterület szerinti szakmai munkaközösség(ek) tevékenységében. o Részvétel a nevelőtestület, az osztályfőnöki, szakoktatói és a szakmai munkaközösség értekezletein, valamint egyéb, a szaktárgy tanításával, a neveléssel kapcsolatos egyéb rendezvényeken. o Közreműködés az iskola munkatervében szereplő rendezvényeken. o A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről fogadóórán, illetve szülői értekezleten. o Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai, módszertani továbbképzéseken, bemutató órákon, foglalkozásokon. 5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai: o Éves munkájának tervezése során a tanév munkatervében megjelölt határidőig osztályfőnöki tanmenetet készít az osztályfőnöki munkaközösség ajánlása alapján. o Közvetíti osztályának a kulturált iskolai élet szabályrendszerét. Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a házirend előírásait. o Megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit. o Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelkedő teljesítményeket dicséri, jutalmazza, illetve dicséretüket, jutalmazásukat kezdeményezi. A szabályok ellen vétőket figyelmezteti, szükség esetén fegyelmező intézkedést alkalmaz, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez. o Felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért (osztályünnepség, klubdélután, szalagavató, szerenád stb.), ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz. o Felelős az osztálya viselkedéséért az iskolán kívüli, de az iskola által az osztály számára szervezett eseményeken (színház, mozi, hangverseny, osztálykirándulások stb.) is. Ezeken maga vagy a segítő osztályfőnök is részt vesz, vagy helyettesítéséről az iskolavezetés tudtával személyesen gondoskodik. o Felelős az osztály termének külleméért. Arra törekszik, hogy az legyen összhangban az iskola által közvetített értékekkel. o A megszabott határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek. (Naplóbejegyzések, anyakönyvek, bizonyítványok, egyéb tanügyi dokumentumok; a féléves és az év végi, valamint az osztályozó értekezletek előkészítésével kapcsolatos teendők, felmérések, statisztikai összesítések, érettségi adminisztráció, a tanulók mulasztásainak figyelemmel kísérése, dokumentálása, tankönyvigények felmérése, összesítése, kiemelt figyelmet igénylő tanulók felmérése stb.). o Figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok munkáját. A Pedagógiai Program, a tanári munkaköri leírás, a Házirend, a szaktárgyi programok és a tantestületi határozatok alapján figyelmezteti kollégáit kötelességmulasztásaikra (adminisztráció, dolgozatjavítás, a tanóra védelme, tantervi előírások stb.). A figyelmeztetés eredménytelensége esetén köteles az iskolavezetéshez fordulni. Az osztályban tanító tanárokkal való harmonikus együttműködésről, a kiemelkedő szaktanári tevékenységről szintén tájékoztatja az iskolavezetést és a megfelelő szakmai munkaközösségeket. 14

o Köteles megvizsgálni az osztályban tanító tanárok bármelyike számára problémát jelentő eseteket. o Kollégái kérésére összehívja az osztályban tanító tanárok értekezletét, ha szükségesnek látja, ilyen értekezletet maga is kezdeményez. Az értekezletek témája a tanulók előmenetele, az egyes tantárgyak követelményeinek, a számonkérések módjának, rendszerének koordinációja, az osztály, illetve az egyes tanulók tanulmányi, fegyelmi helyzetének értékelése. Az értekezleten az osztályban tanító pedagógusok 2/3-ának jelen kell lennie. Az értekezlet napirendjét és időpontját az osztályfőnök legkésőbb két nappal korábban bejelenti a nevelési igazgatóhelyettesnek. Az értekezletről jelenléti ívet, emlékeztetőt, indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. o Képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját hatáskörében vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja. o Az éves munkatervében rögzített határidők szerint szervezi és adminisztrálja az osztály tanulóinak tanulmányi tevékenységével (pl. különböző vizsgák) és pályaválasztásával összefüggő tudnivalókat, illetve feladatokat. Ugyancsak szervezi és adminisztrálja a két utolsó évfolyamra vonatkozóan a tanulók vizsgákra, illetve tantárgyakra vonatkozó döntéseit, választásait (pl. emelt szintű képzésre, vagy érettségi vizsgára történő jelentkezés), valamint figyelemmel kíséri a vizsgaszint választásokat. o Rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel, kollégista tanulók esetén a tanulók nevelőtanárával is. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze. Rendszeres információval segíti a szülőket, hogy gyermekük személyiségének fejlődéséről és tanulmányi előmeneteléről hiteles képet nyerjenek. Tájékoztatással, tanácsadással segíti a tanulókat a pályaválasztásban. Az osztályfőnök és a szülők kapcsolatában meghatározó a Pedagógiai Program alapelveiben rögzített célok megvalósítása, illetve a megvalósítás színvonala. A szülőket anyagilag érintő programok megvalósítására akkor kerülhet sor, ha azokat a tanév első szülői értekezletén a szülők kezdeményezik, valamint többségük (a szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint) megerősíti. o Az osztályfőnöki programban rögzítettek minőségi megvalósítása érdekében folyamatosan gyarapítja elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteit. Az önképzés mellett akkreditált rendszerű továbbképzési formát is választhat. o A tanulók egészségének védelmében kapcsolatba lép a szülőkkel (gondviselővel, nevelőtanárral), ha egy tanulón a testi vagy lelki károsodás bármilyen jelét észleli. o Szükség esetén konzultál az iskolaorvossal, illetve az iskola-egészségügyi szolgálat tagjaival, az iskola egészségnevelési programjában rögzítettek alapján. Különös gondot fordít az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókra. o Az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó hátrányos helyzetű tanulókra. Szociálisan hátrányos helyzetű tanítványairól a család megkeresésével személyesen is tájékozódhat. Szorosan együttműködik az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, a titoktartási kötelezettség betartásával. o Rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal, részben az osztályképviselők útján, részben a diákmozgalmat segítő pedagógussal együttműködve. 5.4. A segítő osztályfőnök feladatai: o A segítő osztályfőnök helyettesíti, támogatja az osztályfőnököt, aktívan részt vállal annak osztályfőnöki munkájában, a pedagógiai feladatok sikeresen és hatékony ellátásában. 15

o Az osztályfőnök alkalmi vagy tartós hiányzása esetén őt teljes körűen helyettesíti, az osztályfőnök adminisztrációs és nevelési feladatait ellátja. o Nagyobb rendezvényeken (pl. projektnap) részt vesz az előkészítésben és a lebonyolításban. 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 6.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 6.1.1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása, integrációja A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részlegesen vagy nagymértékben sérültek, fejletlenek, e képességek fejleszthetősége pedig lassúbb ütemű és/vagy az átlagtól eltérő szintű. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a) mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, b) több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú integráló pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az integráció a sajátos nevelési igényű tanulóknak az ilyen nehézséggel, akadályozottsággal, illetve rendellenességgel nem küzdő tanulók közé való beillesztését, illetve beilleszkedését jelenti, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az SNI tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Intézményünk a korábbi városi tevékenységmegosztás (megállapodás) keretében az alábbi okokból sajátos nevelési igényű tanulók integrálását (együttnevelését, befogadását) végzi: a) az organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességek körében: mozgássérült siket b) az organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességek körében: diszlexia diszgráfia diszkalkulia diszfázia ép értelmű autista A sajátos nevelési igényű tanulókat az integráció jegyében nem elkülönítve, hanem minden tanórán többi tanulóval együtt neveljük-oktatjuk. Fontos, hogy a tanórán kívüli programoknak (színház, kirándulás stb.) állandó és egyenrangú résztvevői legyenek, úgy, hogy közben egyéni, egyedi képességeiket, tehetségüket is megmutathassák, és kapcsolatokat építhessenek. 16

Az iskola által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái: o A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai munkájának a megszervezésekor és a tantervi követelmények meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését. o Ha szükséges, illetve lehetséges, a fejlesztő logopédiai és pszichológiai foglalkozásokat számukra a Pedagógiai Szakszolgálati Központtal kötött együttműködési megállapodás keretében biztosítjuk. o A különböző kedvezményeket, mentesítéseket az intézmény igazgatója az érvényes jogszabályok előírásainak megfelelően biztosítja. Az iskola által biztosított további, egyénre szabott támogatások: o egyéni haladási tempó biztosítása, o kevesebb és differenciált feladat adása o hosszabb felkészülési idő biztosítása o segédeszközök használatának biztosítása o mentesítés egyes tantárgyak vagy tananyagrészek értékelése és minősítése alól, o a tanuló képességéhez és tudásszintjéhez alkalmazkodó ismétlő-rendszerező foglalkozások o a tananyagnak vagy bizonyos tananyagrészeknek a minimum követelmények szerinti gyakorlása, teljesítményértékelése valamint a továbbhaladás szempontjából való elbírálása o felmentés egyes beszámolási formák alól (pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés) o felzárkóztatás o bátorítás, segítés a társas kapcsolatok kialakításában o beilleszkedésük figyelemmel kísérése, a peremhelyzet elkerülése érdekében o önállóságuk erősítése, az önálló tanulási módszerek megtanítása, szorgalmazása o énképük pozitív oldalainak erősítése o méltányos elbírálás Az integrációt, inklúziót (befogadást) elősegítő pedagógiai tevékenységek: o Pedagógusok továbbképzése: Célja, hogy a nevelőtestület képes legyen a nyitottságra, az együttnevelésre, a sajátos nevelési igényű tanuló fogadására a sérüléshez, az elmaradás mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó oktatási-nevelési módszerek alkalmazására, a tantárgyi tartalmak módosítására a tanítást-tanulást segítő speciális eszközök használatára a tanórai foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatok beépítésére a támogató és a partneri kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átvételére o Fejlesztőfoglalkozás: Célja a tanulási képességek, a kognitív és szociális képességek, készségek fejlesztése. o Szülői értekezlet, szülői fórum: Célja a befogadó szülői környezet kialakítása, társadalmi érzékenységet, integrációt támogató környezet megteremtése, az idegenkedés, az aggodalom mérséklése. A szülők közösségének a felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. 17

o Családkonzultáció: Célja a sajátos nevelési igényű tanuló szüleivel való együttműködés, kooperáció. o Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés, nevelőtestületen belül és külső partnerekkel, Szakértői Bizottsággal, Pedagógiai Szakszolgálati Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal. Célja a kudarcot valló pedagógiai és szülői tanítási-nevelői módszerek áttekintése, a változás, változtatás módszereinek a megkeresése. Kiemelt fejlesztési feladatok: o Az énkép, az önismeret fejlesztése: erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá, a fejlesztés az egész személyiségre irányuljon, a tanulóban reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön; ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre, a tanulók állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű tanulók is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket. o Információs és kommunikációs kultúra: a beszédükben akadályozott tanulók fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak. o Tanulás a fejlesztés tervszerű, tudatos felépítése (beszédállapot felmérés egyéni terápiás terv stb.) o Testi, lelki egészség a tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre. o Felkészülés a felnőtt létre a szülők és a tanulók tájékoztatása a továbbtanulási lehetőségekről A sajátos nevelési igényű tanulók fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos dokumentációs feladatok: o A sajátos nevelési igényű tanulóval érkező szülői, szakértői dokumentumok, egészségügyi ellátási dokumentumok, szakvélemények, szakértői vélemények, javaslatok irattározása o A sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésével, készség- és képességfejlesztésével öszszefüggő dokumentumok (határozatok, mentesítések, felmentések) összegyűjtése o A vonatkozó törvények és rendeletek részleteinek gyűjtése, az értelmezéshez szükséges szakszavak, fogalmak szótárának összeállítása az osztályfőnökök számára 6.1.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása, integrációja Tanulóink életkorából és a társadalmi környezetben bekövetkezett változásokból adódóan számos diák küzd beilleszkedési, magatartási nehézségekkel. Ennek leggyakoribb okozói: az iskola- 18

váltás, a szülők egzisztenciájának romlása, a megnövekedett követelmények súlya, pszichoszexuális tényezők, a referenciacsoport megváltozása, új konfliktushelyzetek stb. A tünetek jelentkezhetnek kisebb vagy nagyobb mértékű magatartászavarban, viselkedésben, öltözködésben, de a tanuló nehézségeit jelezheti passzivitás, teljesítményromlás, a nehéznek tűnő helyzetekből való menekülés, valamilyen szer fogyasztása, szélsőséges esetben önmaga ellen fordulása is. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a) az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, b) társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, c) közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése az iskola feladata. A deviáns magatartás, beilleszkedési zavar megszüntetése vagy enyhítése érdekében az iskola (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős pedagógus, nevelési igazgatóhelyettes) együttműködésre törekszik a szülőkkel, egyaránt számba véve az iskolai nevelés (egyéni beszélgetés, személyre szabott segítő módszerek) és a szakintézmények, illetve szakemberek (pedagógiai szakszolgálat, pszichológus) közreműködésének lehetőségeit. Tanulási kudarcélmény elsősorban a serdülőkori problémákkal, az általános iskolát követően megnövekedett követelményekkel küzdő, illetve a pályaválasztási hibát elkövetett diákokat sújtja. A kudarcok a tanuló képességeitől és a kiváltó okoktól függően lehetnek átmenetiek vagy tartósak. Az elhibázott pályaválasztás és/vagy tartós tanulási kudarc esetén a 9. évfolyam első félévének (de legkésőbb a tanévnek) végén irányváltási korrekciót javasolunk a szülőknek. A tanulási kudarccal küzdő tanulók segítése, illetve felzárkóztatása az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével történik. A 9. évfolyamos tanulók tudásszintjét a szaktanárok szeptember hónapban felmérik, s a felmérések, valamint az egyéni beszélgetések alapján megállapítják a tanulási nehézséggel vagy kudarccal küzdők körét. (Lehetőség szerint a tanév eleji felmérés képezi elsősorban idegen nyelvből és matematikából a csoportba sorolás alapját is.) A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos eljárások az alábbiak lehetnek: o személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri probléma esetén a szülőnek szakember segítségét javasoljuk o ha a probléma átmeneti, megszűnéséig a szaktanárok az osztályfőnök javaslatára egyéni tanulási programot dolgoznak ki o ha a probléma nem megoldható, a szülőnek a tanuló képességének megfelelő továbbtanulási területre (iskolán belül vagy más intézménybe) való áthelyezését javasoljuk o ha a tanuló a tananyagot az átlagosnál lassabban érti meg, illetve dolgozza fel, egyéni korrepetálással segítünk o ha az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama) kisebb a csoportra jellemző átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kaphat, a szaktanár egyénileg ütemezheti a számonkérést o ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, a tanuló kollégiumi elhelyezését kezdeményezzük. A tanulási nehézségekkel, illetve kudarccal küzdő tanulók esetében alkalmazható módszerek: o az önértékelő képesség fejlesztése, helyes önismeret alakítása o a segítségnyújtás elfogadtatása. 19

o segítségnyújtás a tanulói célok meghatározásához, a célok egyértelműsítése o a helyes tanulási technikák elsajátíttatása o a tanuló sikerélményekhez juttatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése csoportos formában pl. tantárgyi korrepetálások keretében történhet. Felzárkóztató korrepetálás szervezésére a 9. évfolyamos tanulók tudásszintjének felmérése alapján a munkaközösségek tesznek javaslatot, egy tanulmányi félév időtartamára. Felzárkóztató korrepetálás a szaktanár javaslata és a tanulók indokolt igénye alapján tanév közben is szervezhető. Amennyiben igény van rá, bármely tantárgyból szervezhetők alkalmi korrepetálások is, abból a célból, hogy az előírt tananyagrész(ek) elsajátításában önhibájukon kívül lemaradó tanulók szaktanári segítséget kapjanak. A korrepetáláson való részvételre javasolt tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban értesíti. Ha a szülő egyetért gyermekének a korrepetáláson való kötelező részvételével, akkor a korrepetálásról való távolmaradás a tanórákról való hiányzással megegyező elbírálás alá esik. Megfelelő teljesítmény és szorgalom alapján a korrepetálást tartó és a tanulót tanító szaktanár egyetértésével a tanuló a részvétel alól felmenthető. Célunk, feladatunk a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók személyiségfejlesztése, közösségbe kapcsolása, szocializálódásuk segítése. A fejlesztő foglalkoztatás módját, illetve programját helyzetfelmérés alapján, egyénre szabottan határozzuk meg. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítésével kapcsolatos eljárás rendje: Feladat(ok) o Az érintett tanulók felmérése o Szükség esetén szakértői vizsgálat kezdeményezése, vélemény beszerzése o Személyre szabott pedagógiai eljárások megtervezése o Alkalmazandó pedagógiai eljárások: a kiváltó okok megismerése (iskolán kívüli környezet hatása) pozitív környezeti hatások kialakítása személyiségfejlesztő (szociális készségfejlesztő) technikák alkalmazása az együttműködés javítása, illetve kialakítása o Szükség esetén a nevelési tanácsadó, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásainak igénybe vétele o A tanuló lehetőség szerinti bekapcsolása iskolai, közösségi tevékenységbe Felelős(ök) ifjúságvédelmi felelős pedagógus osztályfőnök a nevelőtestület tagjai osztályfőnök szaktanár ifjúságvédelmi felelős pedagógus nevelési tanácsadó, szakértő bevonásával az ifjúságvédelmi felelős pedagógus a nevelőtestület tagjai a tanulóval kapcsolatban állók (család, diáktársak, pedagógusok, egyéb dolgozók) nevelési tanácsadó, szakértő nevelési igazgatóhelyettes osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős pedagógus osztályfőnök szaktanárok ifjúságvédelmi felelős pedagógus 20